Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-15 / 145. szám, kedd

1954, június 15. UJSZ0 11 Csou En-laj beszéde a genfi értekezleten Csou En.laj, a Kinal Népköztársaság kiiii-gyminisstere — a koreai kérdésnsl foglalkozó pénteki genfi plenáris Ülésen rámutatott arra, hogy Molotov öt pontból álló javaslatot terjesztett elő június 5-én a koreai kérdés alapelveiben való előzetes megegyezés elősegítésére. A Kínai Népköztársaság küldöttsége teljes mértékben támogatja Molotov javaslatait. Az értekezletnek az a célja, hogy tárgyalások útján módot találjon a koreai kérdés békés rendezésére. Minthogy nem kevés kérdt3ben sikerült egyetértésre jutru, vagy J;özel kerülni az egyetértéshez, ez "rí előbb le kell szegezni azokat a kérdéseket, amelyekben egyetértés jött, vagy jöhet létre, majd fo'-.-catni kell a nézeteltérések megvitat:'sát. Csou En-laj megállapította, hogy Bedeü.Smith, az Egyesült Államok küldötte, szembeszállt Molotov javaslataival. Bedell Smith ellenezte, hogy összkoreai szerv létesüljön a szabad vf.'asztások előkészítésére é3 megfeU'lö nemzetközi bizottság alakuljon az összkoreai szabad választások ellenőrzésére. Az Egyesült Államok küldötte által felhozott érvek azonban tarthatatlanok. Az Egyesült Államok küldötte azért ellenzi az összkoreai szerv létesítését, mert nem akarja, hogy a két fél — a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Koreai Köz. társaság — megegyezzen tanácskozások útján. Az a célja, hogy fenntartsa Észak- és Dél-Korea szembeállását és lehetelenné tegye a megegyezést a koreai kérdés békés rendezésében. Ami az összkoreai szabad válasz, tások nemzetközi ellenőrzését illeti, először is le kell szegezni ezt az elvet. Az Egyesült Államok küldötte mégis ragaszkodik ahhoz, hogy az ENSZ felügyelete alatt tartsák meg az összkoreai szabad választásokat és ellenzi, hogy megfelelő nemzet, közi bizottság alakuljon e felügyelet gyakorlására. Az ENSZ a Koreában hadat viselt felek egyike. Elképzelhetetlen, hogy a Koreában hadat viselt felek egyike ellenőrizze az összkoreai szabad választásokat. Az Egyesült Államok küldötte — hogy szembeszállhasson azzal, hogy semleges nemzetekből álló nemzetközi bízottság ellenőrizze az összkoreai szabad választásokat —• nem habozik elferdíteni a tényeket és szüntelenül támadja a Koreában mti_ ködő semleges felügyelőbizottságot. A semleges felügyelőbizottsSg nehézségekbe ütközött munkájának elvégzése során. Nem lehet azonban tagadni a koreai semleges felügyelő bizottság érdemeit. A nehézségek nem annak következtében állottak elö, hogy a bizottságnak csehszlovák éa lengyel tagjai vannak, hanem a nehézségeket az okozza, hogy az amerikai fél megszegte a fegyverszüneti egyezményt és több alkalommal megszegte a semleges felügyelóbizotság egyhangúlag hozott határozatait. Közismert tény, hogy az amerikai fél a fegyverszüneti egyezmény megkötése óta — az egyezmény megszegésével — erőszakosan visszatartott több mint 21.000 hadifoglyot. A semleges felügyelő bizottság és az annak alárendelt csoportok lengyel, csehszlovák, svéd és svájci tagjai egyhangúlag megállapítják, hogy az amerikai fél megszegte a fegyverszüneti egyezménynek a katonai szemé. lyek leváltására és a hadianyagszállításra vonatkozó rendelkezéseit is. • Mivel a fegyverszünet a két hadviselő félnek azon a kölcsönös óhaján alapszik, hogy megszüntetik a harcot, ezért a fegyverszünet ellenőrzésének nem szabad komoly problémát jelentenie. Valóban, a fegyverszünet nemzetközi ellenőrzése nem okozott komoly problémát a koreai fegyverszüneti tárgyalásokon. A nemzetközi ellenőrzés kérdése azonban komoly problémává lett az indokinai béke helyreállításával kap. csolajtban. Az Egyesült Államok küldötte hátsó gondolattól vezérelve támadja a Koreában működő semleges felügyelő bizottságot. Ezzel nemcsak a koreai kérdés békés rendezését akarja akadályozni, hanem az indokínai béke helyreállítását is. A koreai kérdés békés rendezéséről eddig folytatott tanácskozásainkon — mondotta Csou En-laj — már számos kérdésben megegyeztünk vagy a megegyezés útján állunk. Semmi ok sincs arra, hogy most megtorpanjunk. Az Egyesült Államok küldötte a június 5-i ülésen azt mondotta, hogy ami küldöttségét illeti, kész a világ köz véleményének ítélete elé bocsátani azokat a kérdéseket, amelyekben nézeteltérés áll fenn a tanácskozá. sokon. Nem tudjuk, hogy mit ért ez alatt. Ha azt érti alatta, hogy a genfi értekezletről való kivonulásról szónokló Li Szin Man-klikknek kedvében járva cselekszik és úgy érzi, hogy nincs szükség ennek az értekezletnek a folytatására, akkor ezzel nem érthetünk egyet. Meggyőződésünk, hogy a világ közvéleménye sem ért egyet ezzel. A francia kormányválság A nyugati hírügynökségek jelentése alapján Laniel francia miniszterelnök szombaton meglátogatta Coty elnököt és felajánlotta kormánya lemondását. Laniel, amikor elhagyta az Elysée- palotát, kijelentette, hogy az elnök gondolkodási időt kért, hogy beleegyezik-e a kormány lemondásába. , A parlamenti szavazás eredményei ugyanis nem jelentik azt, hegy Laniel kormányának elkerülhetetlenül le kell mondania. A bizalmi szavazásnál ugyan a képviselők többsége (306) a kormány ellen szavazott, ez azonban nem jelenti az úgynevezett alkotmányszerű többséget, vagyis az összes képviselők felét (314) meghaladó többséget. Ezért Laniel korrrJánya lemondásának eldöntése most az elnök kezében van. Szombaton a késő délutáni órákban Coty elnök megbeszéléseket kezdett esetleges úi | kormány alakításáról. Először Le Troquer, a nemzetgyűlés elnökét fogadta és később tárgyalt az egyes pártok parlamenti csoportjainak elnökeivel. A nyugati hírügynökségek jelentéseikben azt állítják, hogy az elnök Laniel kormányának lemondása mellett dönt, ha megbeszélései folyamán azt - a benyomást nyeri, hogy az új kormány gyorsan megalakulhat. A moszkvai „Pravda" tudósítója a francia kormány lemondásáról A moszkvai „Pravda" június 13-i számában közli párizsi tudósítójának, G. Raszadinnak a francia kormány lemondásával kapcsolatos kommentárját. A tudósító cikkében rámutat: Amint már jelentettük Laniel kormánya a francia parlamenti vita folyamán, amely a külpolitikai kérdésekről folyt, felvetette a bizalmi kérdést. , A francia lapok hírei szerint az utóbbi években Fraciaország egy kormánya sem ragaszkodott oly görcsösen a hatalomhoz, mint Laniel kormánya. A kormány hívei minden áron igyekeztek megvédeni Laniel kormányát az elkerülhetetlen bukástól. A jobboldali pártok és csoportok néhány vezetőjének a kulisszák mögött lefolyt tárgyalásain és mesterkedésein kívül újságírói „kacsákat" is forgalomba hoztak. Június 11-én egyes párizsi lapok hasábjain szenzációs hírek jelentek meg. amelyek szerint Franciaország és a Vietnami Demokratikus Köztársaság katonai képviselői között Genfben folyó titkos tárgyalások folyamán „a francia fél nagy sikereket ért el". Amint a francia lapok június 12-én írták, ezt a hírt Prederie Dupont, a társállamok minisztere sugallta. Ezzel egyidejűleg számos lap arról kezdett írni, hogy az indokínai francia expedíciós hadtestet.,. közvetlen veszély fenyeget). E szenzációs hírek azt a célt szolgálták, hogy rávegyék a képviselőket arra, hogy ne okozzanok kormányválságot. Nem segítettek azonban sem a Genfben lévő francia küldöttség koholt „sikereiről" szóló hírek, sem pedig más mestei-kedések sem. A francia parlament képviselőinek többsége előtt világos volt, hogy a jelenlegi kormány politikája nem járult hozzá az indokínai béke gyors helyreállításához. , A francia küldöttségnek a genfi értekezleten folytatott politikáját é.5 állásfoglalását a parlamenti viták folyamán élesen bírálták. A képviselők rámutattak arra, hogy a genfi francia küldöttség a tárgyalásokon nem mutatott sem jóakaratot, sem őszinteséget és hogy amerikai befolyás alatt áll. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke fogadta 0. Grotewahlt G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke június 11-én fogadta Ottó Grotewohlt, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét hazájába való viszszatérése előtt. O. Grotewohl a Szovjetunióban egészségügyi szabadságát töltötte. A beszélgetésen, amely szíviélyes baráti légkörben folyt le, részt vettek A. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, V. A Zorin, a Szovjetunió külügyminiszterhelyettese. Az NDK és a Szovjetunió kormányát érdeklő sz'ámos kérdésről beszélgettek. O. Grotewohl miniszterelnök főleg a Nyugat-Németországban folyó hazafias mozgalomról beszélt, amely az „európai védelmi közösséggel" összefüggő szerződések eltörlésére irányul. E szerződések eltörlése Németország egyesítésének előfeltételét képezi. Emlékeztetett arra is, hogy a nemzeti érdekeket védelmező befolyásos nyugatnémet körök NyugatNémetország egyoldalú gazdasági kapcsolataiban látják az akadályát annak, hogy felvegyék a NyugatNémetország számára előnyös kapcsolatokat a Szovjetunióval. Ottó Grotewohl miniszterelnök egyben annak az óhajának adott kifejezést, hogy a Szovjetunió kormánya szenteljen figyelmet NyugatNémetország érdekelt köreinek a Nyugat-Németország és a Szovjetunió közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok felvételére irányuló esetleges lépésekre. Malenkov kijelentette, hogy a Szovjetunió kormánya kedvezően fogadja az ilyen kezdeményezéseket, mert a Szovjetunió és NyugatNémetország közötti gazdasági és i kulturális kapcsolatok felvétele megfelel mindkét fél közös érdekeinek és hozzájárul a német orobléma Megoldásához és az európai béke megszilárdításához. Dulles beszéde az Egyesült Államok indokínai politikájáról A nemzetgyűlés ebben a feszült helyzetben kezdte meg ismét munkáját június 12-én. Az ülés kezdetén Laniel miniszterelnök mondot beszédet. Állást foglalt azon hároim határozati javaslat ellen, amelyek elítélték a kormány politikáját és az ellenzéki képviselőket azzal vádolta, hogy állítólag Franciaország más országokkal való ,,szövetségének" megszüntetésére törekednek. , A szavazással kapcsolatos állás- | pontjuk megindokolásánál a képviselők újból bírálták a kormány politikáját. Mitterand képviselő rámutatott arra, hogy a kormány „törött szárnyakon vonszolja magát" és hogy „bátorságot kellene vennie a lemondáshoz." A kormány ellen lépett feli Lusy, a szocialisták parlamenti csoportjának elnöke és Raymond Huyot kommunista képviselő. Huyot hangsúlyozta, hogy a jelenlegi kormány külpolitikája nemzetellenes politika. Rámutatott, hogy a kormánynak már régen le kellett volna mondania, mert nem élvezi az ország bizalmát. A nyugati hírügynökségek beszámolnak arról, hogy Dulles amerikai külügyminiszter pénteken beszédet mondott Los Angelesben. Dulles bevezetőjében kénytelen volt beismerni, hogy az ,,indokínai helyzet nem mutat nyílt katonai agressziót a kínai kommunista kormány részéről". Ezzel a külügyminiszter, az utóbbi hónapokban leggyakrabban hangoztatott amerikai propagandaszólamot cáfolta meg. £ megállapításához hozzáfűzte: „A pacifikálás tehát nem végezhető el sikeresen csupán egyoldalú fegyveres beavatkozás révén." Dulles ezzel arra célzott, hogy nem lehet ürügyet találni az amerikai intervenció megindokolására. Az amerikai külügyminiszter ezután ismertette azokat a feltételeket, amelyek szerint „igazolhatnák a beavatkozást". E feltételek a következőkben foglalhatók össze: A baodajista Vietnam, Laosz és Kambodzsa hatóságai kérjék a beavatkozást; a baodajista Vietnam, Laosz és Kambodzsa „teljes függetlenségének formális biztosítása"; az ENSz nyilatkoztassa ki aggodalmát az indokínai események miatt; vegyenek részt a beavatkozásban a délkeletázsiai térség más országai is, végül pedig Franciaország adjon biztosítékot arra, hogy „nem vonul vissza a harctól a győzelemig". Dulles ugyanakkor kijelentette, hogy „ha valaha olyan támadás történnék", amelyet az Egyesült Államok „úgy ismerne fel, mint saját biztonsága veszélyeztetését, akkor a jogos önvédelem azt követelné, hogy nyíltan szembenézzünk a kérdéssel minden más ország álláspontjának megfontolása nélkül". Dulles nem titkolhatta beszédében, hogy a baodajisták és a francia intervenciósok helyzete egyre súlyosabb az indokínai fronton. „A francia és a nemzeti haderők növekedő ellenséges erő nyomását érzik arcvonalukon, a hátországra pedig a politikai bizonytalanság súlya nehezedik". Az amerikai külügyminiszter végül a genfi értekezlet indokínai vitájával foglalkozott s újból síkraszállt a fegyverszünet ellen. Úgy állította be a dolgot, hogy a fegyverszünet „kapitulációt" jelent, s ezért — mint mondotta — „az amerikai kormánynak nem áll szándékában, hogy ezen az áron vásárolja meg a békét". A Duna-bizottság X. ülésszakának teljes ülése A Duna-bizottság X. ülésszaka teljes ülésen folytatta a munkáját. A teljes ülésen megvitatták a bizottság igazgatójának jelentését, valamint az 1953. évi költségvetés és az 1954. évi költségvetésnek a januártól júniusig terjedő időszakában történt teljesítéséről elhangzott beszámolót és a munkabizottságok jelentéseit. A teljes egyetértésben lefolyt tárgyalások után a Duna-bizottság több határozatott -hozott. Az első napirendi ponttal kapcsolatban a bizottság elhatározta: "felkéri a dunamenti államokat, hogy a hajózás megjavítása érdekében a következő öt-hét évben végrehajtandó szabályozási munkálatok tervét a lehető ség szerint mielőbb bocsássák a bizottság rendelkezésére, hogy az elkészíthesse a szabályozási munkák általános' tervét. A bizottság elhatározta, hogy meggyorsítja a hajózási térképek, kalauzkönyvek, a hydrológiai és hajózási kéziköny. vek kiadását és további erőfeszítéseket tesz a részvevő államok hydrometeorológiai szolgálatai együttműködésének még szélesebb kiterjesztésére és elmélyítésére. A második napirendi ponttal kapcsolatban a teljes ülés a költségvetés végrehajtásáról elhangzott beszámolót és a munkabizottságok jelentését egyhangúlag elfogadta. Ezután a bizottságban részvevő államok meghatalmazottai ismertették a dunai hajóút kitűzésének egységes alapokra fektetése érdekében elvégzett és a közeljövőben elvégzendő munkálatokat. Megfosztották szavazati képviselőit a Nemzetközi A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 37. értekezletének pénzügyi bizottságában felvetették azt a kérdést, hogy a kuomintangistákat meg kell fosztani szavazati joguktól, mert már több mint két éve nem fizetik a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet- tagdíját. Ausztrália küldöttsége, az Egyesült Államok és Brazília küldöttségének támogatásával javasolta, nogy hagyják meg a kuomintangisták szavazati jogát. joguktól a Kuomintang Munkaügyi Szervezetben Az ausztráliai javaslat azonban az amerikai és néhány más küldött minden erőfeszítése ellenére sem kapta meg a bizottságban a szükséges kétharmad szavazattöbbséget. Ausztrália javaslata ellen szavazott a Szovjetunió, Ukrajna, Beloruszia, Lengyelország, Csehszlovákia, India, Indonézia , Anglia, Dánia, Svédország, Norvégia és Hollandia. Ily módon a kuomintangistákat megfosztották szavazati joguktól az értekezleten. Kínai-amerikai megbeszélések Genfben Alexis Johnson, az Egyesült Államok prágai nagykövete, a genfi értekezleten részvevő amerikai küldöttség tagja, a napokban kétízben hivatalosan érintkezésbe lépett a Kínai Népköztársaság képviselőjével és megbeszélést folytatott vele a Kínában különböző bűncselekmények miatt elítélt amerikai állampolgárok további sorsáról. A megbeszélésen Trevelyan, Nagy-Britannia pekingi diplomáciai képviselője is részt vett. Jemen londoni követségének közleménye Az AFP hírügynökség közlése szerint Jemen arab állam londoni követsége hivatalos közleményt adott ki arról, hogy az adeni brit protektorátushoz tartozó csapatok legutóbb két agressziós cselekményt követtek el Jemen területén. Az adeni csapatok fegyveres támadást intéztek Szaovmaa falu és Beidah város ellen. , A jemeni nyilatkozat hangsúlyozza: „Bár Jemen kormánya békés és baráti kapcsolatokat óhajt fenntartani a brit kormánnyal és a. brit néppel, felhívja Anglia figyelmét arra, hogy a brit hatóságoknak Jemen területe és békés polgárai ellen elkövetett agresszív, provokatív cselekményei olyan bonyadalmak veszélyével fenyegetnek, amelyek megbonthatják a békét a világnak ezen a részén.'S Áremelkedések Jugoszláviában A „Borba" című lap jelentése szerint Jugoszláviában emelkedik a mezőgazdasági termékek piaci ára. Áprilisban a húsárak 2.3 százalékkal, májusban újabb 4.1 száóta a marhahús 19.8 százalékkal, a disznóhús 149 százalékkal drágult A kukorica ára 6.8 százalékkal emelkedett. Jelentősen megdrágult zalékkal emelkedtek. Az év eleje a búza is.