Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-15 / 145. szám, kedd

/ : II I _ 1954. Ťunlus 15. Csehszlovákia Kommunista Pártja X, kongresszusa sekről vallott nézetének egységében is meg­nyilvánul. A munkások, a parasztok és a dolgozó értelmiség tagjai meggyőződtek arról, hogy a népi demokratikus rendszer megfelel életérdekeiknek, mert állandó munkát, igazságos jutalmat biztosít szá­mukra, biztosítja élet- és kulturális szín­vonaluk rendszeres emelkedését. Az országban megerősödött az a tudat, hogy a népi demokjatikus haza, igazságos anyaként gondosan törődik fiaival és leá­nyaival, és ezért szemünk fényeként kell védelmeznünk az ellenség gonoszsága ellen. Népünk Csehszlovákia Kommuinsta Párt­ja vezetésével és a Szovjetunió segítségével nagy sikereket ért el a köztársaság bizton­ságának biztosítására irányuló törekvésé­ben. Jogos büszkeséggel jelenthetjük ki, hogy a IX. kongresszus által a teljesen harcképes hadsereg építésének és az ország védelmi képessége biztosításának terén ki­tűzött fő feladatokat teljesítettük. A jelenlegi nemzetközi helyzetet a nem­zetközi feszültség bizonyos enyhülése jel­lemzi. Népünk örömmel fogadja a béke erőinek a Szovjetunió vezetésével elért si­kereit. Népünk továbbra is törekedni fog a béke megőrzésére, amint ez a népi de­mokratikus rendszer lényegének és a há­borút nem ismerő szocialista társadalmi rend építésére irányuló törekvésnek meg­felel. Emellett nem téveszthetjük szem elől annak újabb bizonyítékait, hogy a háború a kapitalista államoknak épp úgy termé­szetes és törvényszerű jelensége, rpínt a dolgozó tömegek kizsákmányolása. Az ame­rikai kormánykörök mindez ideig figyelmen kívül hagyják a népek békehangját, nem szűnnek meg fegyverkezni, támadó egyez­ményeket kötnek és haditámaszpontokat épí­tenek. Makacsul visszautasítják a Szovjet­uniónak és a népi demokratikus országok­nak az atomfegyverek gyártfásának és al­kalmazásának betütására tett javaslatait. A genfi értekezlet hátamögött terveket sző­nek új háború kirobbantására, az indokínai háborús viszály kiterjesztésére. Ázsiában a jaiplin militaristákat és Csan Kai-Sek ban­dáit, Európában pedig a nyugatnémet szol­dateszkát fegyverzik fel, amely egyaránt veszélyezteti a mi biztonságunkat és a töb­bi európai nemzetek biztonságát. Háborús hisztéria előidézésére, a nemzeteknek az atom- és hidrogénfegyver használatának fe­nyegetésével való megfélemlítésére töreksze­nek. Népünk azonban levetette a félelem ér­zését és semmitói sem ijed meg. Csehszlovákia ma már nem védtelen. A népi demokrácia nemcsak gazdaságilag, hanem katonailag is erőssé tette Csehszlovákét, örök időkre a múlté Csehszlovákia gyöngesége, midőn csak játékszer volt a hazai és az idegen ki­zsákmányolók kezében. Országunk népe éber figyelemmel kíséri az amerikai agresz­szorok cselekedeteit, teljes bizalommal néz békés jövője elé. Teljes bizalmat helyez a népi demokratikus rendszernek, a béke és a demokrácia világtáborának erejébe. Népünk számára a bármilyen formában megnyilvánuló kispolgári pacifizmus is ide­gen. Népünk nem kívánja a háborút, de azért egy pillanatig sem habozik fegyvert fogni szabadsága védelmére, nemzeti ön­állósága, állami függetlensége és szuveré­nítása védelmére. Népünk egy pillanatig sem habozik védelmére kelni forradalmi vívmányainak és minden erejével harcolni egészen a végső győzelemig. Népünk telje­sen megbízik hadseregének harci erejében, amely megbonthatatlan szövetségben 611 A világ legnagyobb és leghatalmasabb hadseregével — a Szovjet Hadsereggel és többi szövetségeseinek hadseregeivel együtt boldog otthonának biztos védelmezője. Az új körülmények közt a háború elleni küzdelem egyre inkább egész nemzetek és az egész emberiség ügyévé lesz. A koreai és vietnami nép hősi küzdelme bebizonyí­totta, hogy az agresszoroknak sem haditech­nikája, sem anyagi- és számbeli fölénye nem képes megtörni a nemzetek szabadsá­gáért és függetlenségéért küzdő, egyesült nép erejét. Ezért a népi demokratikus haza védel­méért való személyes felelősség minden becsületes polgárnak, minden hazafinak el­sőrendű kötelessége. Nagy feladatok hárul­nak a honvédelemről és testnevelésről gon­doskodó összes szervezetekre, különösen az iskolákra, a népi milíciákra. a Hadsereggel Együttműködő Szövetségre, a polgári véde­lem szervezeteire, a testnevelési és sport­szervezetekre és különösen a bennük mű­ködő kommunistákra. Az elmúlt időben a Szovjetunió és hős Szovjet Hadserege sokoldalú és testvéri se­gítségével felépítettük hazánk népi védel­mének szilárd alapjait, amelyak még a leg­újabb hadieszközök és technika alkalma­zása mellett is megfelelnek a korszerű har­cászat feltételeinek. Az állam védelmi képességének négy év alatt elért növekedése további bizonyítéka annak, milyen gyönyörű eredményeket ér­nek el ott, ahol a kommunista párt ereje és akarategysége érezteti hatását. A párt vezetésével tovább kell törekednünk arra, hogy a nagy Szovjetunió és a derék szov­jet emberek példáját követve, népünk szü­lőföldjének védelmi képességét erősítő újabb tettekkel és cselekedetekkel fejezze ki szülőföldje és a szocializmus iránti sze­retetét. Éljen a világ leghatalmasabb hadserege, — felszabadítónk és példaképünk — a hős Szovjet Hadsereg! Tovább erősödjék a Csehszlovák és a Szovjet Hadseregnek a nemzeti felszabadu­lásunkért vívott harcok tüzében született szövetsége! Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja — hadseregünk erejének lelkesítője és szervezője! _ Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja — a dicső Szovjet Hadsereg világtörténel­mi jelentőségű győzelmeinek megteremtője! F. Kopecky elvtárs felszólalása # Novotný elvtárs beszámolójában rendkí­vül fontos szavakkal emlékezett meg a kul­turális kérdésekről. Országunk anyagi és kul­turális színvonalának emelkedéséről szólva néhány példa alapján rámutatott, hogy a IX. pártkongresszus óta eltelt öt év alatt milyen óriási méretűvé lett dolgozó népünk széles tömegeinek, kulturális érdeklődése. Novotný elvtárs ezt lenyűgöző számadatok­kal bizonyította, megemlékezvén a könyv­kiadásról, a népkönyvtárak munkájáról, a színházlátogatásról, az állandó és vándor­mozik számának emelkedéséről, a népi mű­vészegyüttesek mozgalmának fellendüléséről* kultúrházak építéséről, stb. A Novotný elvtárs felsorolta számokat csak néhány további adattal szeretném ki­egészíteni. Vegyük például színművészetün­ket. Köztársaságunkban ma 55 állandó hi­vatásos színház van, amelyek keretében 97 drámai-, opera-, operett- és bábszínház­társulat működik. Vannak külön ifjúsági színházaink, lengyel és ukrán sziniegyüt­tesünk és két magyar együttesünk, és a közeljövőben német színtársulatot szerve­zünk A Bemeművészet terén meg kell em­líteni, hogy köztársaságunkban ma 280 ze­neiskola és 120 tagozat működik 68 ezer tanulóval, akiknek javarésze munkáscsalá­dok gyermeke. 16 ezer népi művészegyüt­test tartunk nyilván. Az idén több. mint 1000 nyilvános sétahangversenyt rendezünk. A 4000 állandó mozgóképszínház mellett, amelyek műsorát évente kereken 140 mil­lió ember tekinti meg, az egész köztár­saságban 13 ezer hangosfilm-vetítőkészülék működik. A mozgókönyvtárak száma 15. A cseh országrészekben a dolgozók kulturá­lis és társadalmi életéről összesen 5576 klubszerű kulturális és népművelési intéz­mény gondoskodik (a szakszervezetek léte­sítményein kívül). Valamennyi kerületi székhelyen és nagyobb városban fokozatosan kultúrparkokat létesítünk. Állatkertek is létesülnek Már 20 különböző nagyságú né­pi jellegű, csilagvizsgáló intézet működik, 3 további épülőben van. Valamennyi\kerü­leti székhelyen és néhány más városban képtárakat nyitottunk meg, a nemzeti kép­tár fiókintézeteit. Sokat fejlődnek múzeu­maink is és gondoskodunk történelmi és kultúrtörténeti emlékeink megbecsüléséről. Hála a Tudományos és Politikai Ismere­teket Terjesztő Társulat munkájának, egy­re nagyobb számmal rendezünk előadáso­kat. stb. Arról szólva, hogy miként gon­doskodunk dolgozó népünk kulturális igé­nyeinek kielégítéséről, nehezen tehetünk összehasonlítást az első köztársaság viszo­nyaival, amikor az állam részéről a dol­gozó tömegek kulturális szükségleteire szánt összegek nevetségesen kicsinyek vol­tak és a dolgozó népet teljesen kizárták a legértékesebb kultúr javak élvezőinek kö­réből. Mindnyájan emlékezünk rá, hogy a burzsoá köztársaság idején a költők mű­veit legfeljebb egyezer példányban adták ki Az operaelőadások, szimfonikus hangversenyek, a dolgozó népnek hozzáfér­hetetlenek voltak. Gondoljunk arra, mily nagy volt azoknak a dolgozóknak száma, akik sohasem jutottak el a Nemzeti Szín­házba és sohasem válthatták valóra álmu­kat, hogy végighallgassák az „Eladott menyasszony" előadását. Azt, ami kulturális téren az utóbbi évek során országunkban végbement, joggal ne­vezhetjük kultúrforradalomnak. Országunk­ban a dolgozó nép uralkodik és ma már teljes mértékben rendelkezésére áll a kul­túra, a népnevelés, a művelődés minden eszköze, ma minden lehetősége megvan ahhoz, hogy anyagi jóléte mellett lelkileg, kulturálisan is fejlődhessék, dús, gyönyörű, örömes életet élhessen. Kulturális téren , is csakúgy, mint éle­tünk minden más szakaszán, sikereinket •számbavéve, hálásan emlékezünk meg a Szovjetunió segítségéről, amely nélkül mit sem értünk volna el. Kimondhatatlan há­lát érzünk mindenért, amivel a Szovjetunió támogat bennünket új kulturális életünk felvirágoztatásában. A nagy szovjet kultúra, amelynek fénye ma dialamasan ragyog az egész haladó világra, példaképünk lett és e példát követve akarjuk felvirágoztatni a magunk új kultúráját is, amely formájá­ban nemzeti, tartalmában szocialista. X. kongresszusunkon meg akarunk em­lékezni arról, mily mértékben alkalmazzuk már a Szovjetunió példája nyomán kul­turális és társadalmi életünk új szocialista formáit és hogyan gondoskodunk arról, hogy a kultúra fegyvere hathatósan szolgálja az új, szocialista ember nevelését országunk­ban. Novotný elvtárs a kulturális téren előt­tünk álló fő feladatokról szólva hangsú­lyozta, hogy a művészet fontos eszköze a dolgozó nép széles tömegeire gyakorolt eszmei hatásnak és kijelentette, az új mű­vészi alkotómunkának következetesen egy célra kell törekednie: szolgálni és nevelni a népet. Művészetünk ezt a küldetését csak úgy teljesítheti eredménnyel, ha az új mű­alkotások visszatükrözik annak a kornak a nagyságát, amelyben élünk és harcolunk, amelyet áthatnak országunkban a szocia­lizmus építésében végrehajtott nagyszerű tettek és az egész világon a békéért, a nemzetek barátságáért és az egész embe­riség boldog jövőjéért vívott világtörténelmi harc. Ideológiai szempontból valamennyi mű­vészet közül a legjelentősebb az irodalom, a költők, az írók, drámaírók, stb. művé­szete. Tőlük azt várjuk, hogy elszántan a művészi és kulturális dolgozók széles arcvonalának élére álljanak, hogy műveikkel lángra gyújtják a nagy tömegek lelkét, szívét, érzését és hogy verseikkel, regé­nyeikkel, színműveikkel új, nagy müvekre ihletik és lelkesítik a többi alkotó mű­vészt, zeneszerzőt, képzőművészt, filmmű­vészt stb. A szó művészeinek, költőknek és íróknak mindenekelőtt fontos közéleti tényezők szerepét szánjuk, akik hivatottak arra, hogy megnyerjék a dolgozó nép szere­tetét és látnoki szóval meghirdessék a fennkölt célokat,- amelyek felé haladunk. El kell ismernünk, hogy egyideig tartó ingadozás és bizonytalanság után íróink ma olyan vonalon sorakoznak fel, amely a helyes irányba mutat. Ebből a szempont­ból nagy jelentősége volt a Csehszlovákiai írószövetség nemrég megtartott országos értekezletének, amelynek nyílt vitáját az őszinte önkritika és az éles bírálat jelle­mezte. Tisztázták a művészi alkotómunka számos problémáját és rámutattak azokra az ellentétekre, amelyeit még a Slánsky­banda ellen vívott harc idejéből maradtak fenn. Ma már senki sem tagadhatja a se­matizmus károsságát, amely megakadályoz­za, hogy egyes írók, költők és filmszöveg­írók alkotásai lelkesítsék a dolgozó embe­reket. Ugyanakkor azonban mindenkinek világosan kell látnia, hogy a művészi al­kotásban a sematizmus ellen vívott harc nem jelenthet engedményeket az eszme­nélküliségnek, elvtelenségnek, liberalizmus­nak, amely utóbbiról Novotný elvtárs ki­jelentette, hogy a művészet nagy társadalmi feladatainak meg nem értéséből fakad. A pártnak most az a lesfőbb kívánsága, hogy íróink helyes platformon széles arc­vonalba zárkózzanak fel és egymás között versenyezzenek abban a törekvésükben, hogy müvekkel minél hasznosabban szol­gálják a nép ügyét, a szocializmus ügyét, a béke ügyét. Az íróknak még jobbá, még tökéletesebbé kell tenniök művészi alkotó­munkájukat, alkotásaikat hassa át az igaz« ság, az élet mélységes ismerete, a dolgo­zó ember iránt érzett erős, igazi szeretet, az eszmei szilárdság és erkölcsi erö, nyil­vánuljon meg bennük az a mesteri mű­vészet, amelynek elsajátítására az íróknak — amint azt Novotný elvtárs, hangsúlyoz­ta — fáradhatatlanul törekedniök kell. íróink fejlődésének igen hasznára lesz, ha elismerik, hogy senkinek sincs szaba­dalma a szocialista realizmusra, hogy a szocialista realizmus az alkotás módszere, hogy a szocialista realizmus alkotói mód­szereként nemcsak, hogy nem zárja ki, ha­nem egyenesen megköveteli az alkotás egyéni hangj'át és hogy a szocialista realiz­mus vonalának elvi követése mellett érde­künk, hogy minden tehetséges író és köl­tő érvényesüljön. A Csehszlovákiai írószö­vetség új elnöksége gondoskodjék arról, hogy a „Literárni Noviny" t Irodaim i Üj­ság) teljesítse az írószövetség sajtószervé­nek feladatát és hogy az eddiginél jobban támogassa irodalmunk fejlődését, elvi szem­pontból tisztázza az alkotással kapcsolatos kérdéseket és tolmácsolja a nagy szovjet irodalom alkotómunkájának tanulságait, örömmel kell fogadnunk azt a tényt, hogy a köztársaság különböző vidékein író- és költőkollektívák alakulnak, amelyekbe az irodalom fiatal művészei tömörülnek és hogy a „Nový Zivoť' (Űj Élet) irodalmi folyóirat mellett Ígéretes munkát végez a brnói „Hosť do domu" (A ház vendége) folyóirat is. A tapasztalt írók nyújtsanak segítséget a fejlődő új tehetségeknek és ve­gyék elejét annak, hogy a fiatal írók ér­vényesülésének kérdése a nemzedékek har­cának színezetét kapja. Néhány szóban foglalkozni akarok alkotó­művészetünk egy másik ágazatával, még­pedig zenénkkel. Ismeretes, hogy a Cseh­szlovákiai Zeneszerzők Szövetségének élén már néhány éve fiatalabb zeneszerzők, kri­tikusok és teoretikusok csoportja' működik, amely célul tűzte ki, hogy zeneművésze­tünket az alkotás új útjaira vezesse és ha­ladószellemű, népi kiildetésű zenei alko­tásokra ihlesse. \ Egyre több új zenei alkotás születik, amint azt az új zenei seregszemlék bizo­nyítják, amelyeket egyre gyakrabban ren­dezünk és amelyek zanei kultúránk kü­lönlegességének számítanak. Meg kell álla­pítanunk, hogy zeneszerzőink már néhány jelentékeny új művet alkottak. Űj zenei alkotásaink azonban nem érték el a kívánt művészi hatás fokát. Úgylát­szik, éppen a fiatalabb, sok reményre jogo­sító zeneszerzők túlságosan ragaszkodnak a kantátákhoz, mert a zeneileg hangsúlyo­zott szövegben látják az ideológiai tartalom súlypontját és megfeledkeznek arról, hogy elsősorban magának a zenének kell az em­berek lelkéhez és szívéhez szólnia, amint Nejedlý elvtárs mondja. Ugyanakkor saj­nálnunk kell, hogy ezek a fiatalabb tehet­séges és képzett zeneszerzők — néhány kivételtől eltekintve — nem foglalkoznak azzal, hogy valóban szép, örömteli és lel­kesítő dalokat költsenek, amelyeket az emberek, különösen a fiatalok könnyen megtanulhatnának. Még mindig várunk ar­ra, hogy zeneszerzőink sorába olyan te­hetség kerüljön, aki Jaroslav Ježekhez hasonlóan szerencsés módon és hatásosan alkotja a fiatal emberekhez szóló új ze­nét És azt is mondogatjuk, hogy meny­nyire örülnének manapság, ha új Kmoch születne. Érdekes, hogy zeneszerzőink igen hatá­sos és dallamos kísérőzenét írnak a filmek­hez, szem előtt. tartva a nagyközönség ízlését. Ha azonban szimfonikus zenekari művekről van szó, zeneszerzőink új alko­tásai még mindig távolállnak a realitástól, nem kiegyensúlyozottak és érthetetlenek. Zeneszerzőinknek sokkal több gondot és fáradságot kell fordítaniok a műveikben gyakran bőven található motívumok feldol­gozására, nem egyszer újatmondó, felfede­zésszámba menő zenei gondolataik kifejezé­sére, főleg pedig nem szabad kerülniök a dallamosságot. Türelmetlenül várunk gi cseh és szlo­vák zeneszerzők beharangozott új operáira és készek vagyunk hálásan ünnepelni az alkotókat, akik műveik nagyszerűségét te­kintve napjainkban Smetana. Dvorák. Fi­bich és Janáček nyomdokait követnék. A zenei előadóművészek kérdésével kap­csolatban meg kell állapítani, hogy a hang­versenyek és különböző népszerű zenei ren­dezvények megszervezésénél nem veszik mindnyájukat megfelelően igénybe. Küszö­bön áll zenei téren is a művészi nevelés átszervezése. A tehetséges fiatal emberek lelkiismeretes kiválasztása a jövőben lehe­tővé teszi, hogy sokkal több kiváló mű­vészt, zongora-, hegedű, és más előadómű­vészt, énekest, balett-táncost neveljünk. Igen bonyolult a szocialista reálam u s alko­tó módszere érvényesülésének problematikája képzőművészetünkben,"festészetünkben, szob­rászatunkban, építészetünkben egyaránt. Meg

Next

/
Thumbnails
Contents