Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-15 / 145. szám, kedd

UBW 1954. június 15. u J sny 3 Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa A. Čepička elvtárs felszólalása A kapitalista környezet jelenlegi körül­ményei között nem feledkezhetünk meg a szocializmus "építésének a külső támadás elleni védelméről. Ezért a IX. kongresszus fontos és állandó faladatul tűzte ki a telje­sen harcképes hadsereg építésében felme­rült hiányosságok kiküszöbölését és az ál­lam védelmi képességének a leggyorsabb ütemben való fokozását. Mi volt a hely­zet a hadsereg szakaszán a IX. kongresszus ülése idején? A kassai kormányprogramm megszabta, hogy az új néphadsereg magva a dicső Szovjet Hadsereggel vállvetve vé­gig küzdött győzelmes harcok dicsőségével övezett csehszlovák hadtest legyen. A hit­lerista csapatok ellen vívott dicső, győzel­mes, a csehszlovák és szovjet harcosok megbonthatatlan szövetségét szülő csaták közvetlen részvevője, az erre leghivatot­tabb egyén, Hruscsev elvtárs ma nagy tisz­telettel adózott a csehszlovák katonák hő­siességének, akiknek visszatérése a Szovjet Hadsereg által felszabadított haza területé­re, megteremtette annak kedvező feltéte­leit, hogy népi demokratikus hadseregünket szovjet mintára építsük ki. Népünknek eh­hez fűzött reményei azonban nem teljesül­tek. A csehszlovák hadtest tagjainak több­sége nem maradt a hadseregben és visszatért eredeti foglalkozásához. Az ellenség felhasználta ezt az alkalmat és jelentős helyeket kerített hatalmába a had­seregben. A kassai kormányprogrammnak AZ a rendelkezése, hogy az új hadsereget a dicső Szovjet Hadsereg mintaképére épít­sük, teljesíttetlen maradt. A IX. kongresz­szus idején a parancsnoki kart többnyire még szores kapcsolatok fűzték a vereséget szenvedett burzsoáziához, Február után egyes funkciókból már eltávolítottuk ugyan a népi demokrácia nyílt ellenségeit, de a hadseregben néhány felelősségteljes funkció még olyan tisztek kezébert maradt, akik ingadoztak Beneš és népünk között, vagy pedig nem volt pozitív viszonyuk a szocializmus építéséhez. A hadsereg szervezete, elhelyezése nem felelt meg az ország védelmi szükségletei­nek, úgyhogy a nyugati határok védtelenek maradtak. Nem voltak repülőtereink és harcképes légierőink, pedig ezek nélkül nem valósítható meg az aktív védelem. Az úgynevezett » különleges csehszlovák haditudomány* ürügyével amely nem volt más, mint a második világháborúban telje­sen csődöt mondott különféle burzsoá ka­tonai tanok tákolmánya, akadályozták a szovjet haditudomány és a szovjet kato­nai szabályzat bevezetését. A parancsnoki kar tagjainak túlnyomó többsége nem rendelkezett kellő elméleti és gyakorlati ismeretekkel a korszerű had­műveletek és harcok előkészítésében a veze­tésében. A parancsnokok és a vezérkarok nem voltak felkészülve harci feladataik tel­jesítésére. A csapatok kiképzését, amennyiben erről egyáltalában beszélhetünk, régi, elavult módszerek szerint végezték, melyeket még az osztrák-magyar hadsereg idejéből vet­tek át. A katonaság a régi náci egyenruhát és anyagot használta. Fegyverzetük szintén régi, legtöbbnyire német anyagból tevődött összo A katona helyzete, a parancsnokok­nak a katonákhoz való viszonya és az anyagi ellátás tekintetében nem sokban kü­lönbözött a München előtti kapitalista ladseregben uralkodó viszonyoktól. "A ka­nnák élelmezése elégtelen volt és ezért elégedetlenség keletkezett a katonák köré­én. A hadsereg vezetősége Beneš utasítására hadsereg politikus jellegének ürügyével cadályokat gördített annak útjába, hogy hadseregben teljes mértékben kibonta­izhassék a konwriunista párt tevékenysé­. A gyönge Mftcészültségű, kevésszámú /előtlszt nem tudta biztosítani a csapa­: politikai nevelését — harci kiképzésük álaszthatatlan szerves részét. Ebben az ben még nem beszélhettünk a szó szo­értelmében vett kulturális, testnevelési sporttevékenység kifejtéséről a hadse­>en. Hadseregünk a IX. kongresszus :n íem volt harcképes, mcsak a hadseregben uralkodtak vi­alan viszonyok. A fegyveripart lénye­í felszámolták. A háború előtti fegy­áíak gépberendezését más üzemekbe ották át. Erősen aláásťák a polgári la­* honvédelmi előkészítését és az ifjú­invédelmi nevelését is. Az államvéde­érdéseit szándékosan háttérbe szorí­Szándékosan lebecsülték és lekicsi­: az ország védelmi ereje megszilár­ak szükségét. így az állam védel­lessége elenyésző volt és ellenséges támadás esetén népünk tulajdonképpen védtelen volt. Pártunk és dolgozó népünk előtt nem volt ismeretlen az ország védelmének ez az állapota és a hadseregben uralkodó vi­gasztalan helyzet. Népünk tudatosította, hogy a nagy küzdelem idején, midőn az áruló reakció kísérletet tett arra, hogy a munkásosztály kezéből kiragadja a hatal­mat és visszaállítsa hazánkban a kapitaliz­must, a februári küzdelmek idején a pa­rancsnoki kar túlnyomó része nem a küz­dő nép oldalán állott és hogy 1948 feb­ruárja óta a párt IX. kongresszusáig sem történt lényeges javulás a hadseregben. Ilyen állapotok mellett népünk nem bíz­hatott hadseregében. A párt IX. kongresz­szusa ezért fő feladatul tűzte ki határo­zott fordulat, elérését a hadsereg építésé­ben, hogy az állam védelmi képességének biztos támasza legyen. A párt Központi Bi­zottságának határozott intézkedései Kle- ment Gottwald elvtárs vezetésével 1950 elején utat nyitottak ahhoz, hogy a szov­jet haditudomány szilárd alapján és a szov­jet tapasztalatok teljes felhasználásával gyorsan kiépítsük néphadseregünket. Nyu­gati határaink védelmi szükségletei szerint lényegesen átépítettük a hadsereg egész szervezetét és elhelyezését. A párt nagy erőfeszítéseket tett, hoáv megváltoztassa a parancsnoki kar kedvezőtlen összetételét mivel a parancsnoki kar a hadsereg harc­képessége fokozódásának döntő ereje. A párt megfelelő számú fiatal, tehetséges munkást, kis- és középparasztot és dolgo­zó értelmiséget nyert meg a hadsereg szá­mára. Több mint 3500 funkcionáriusát küld­te a hadseregbe. A tartalékos tisztiiskolák végzett növendékeinek, az aktív kommu­nistáknak és CsISz-tagoknak soraiból a fiatal tisztek további ezreit nyertük. A tisz­tek állománya 1954. január 1-én már a kö­vetkező volt: 89.1 százalék munkásszárma­ztisú, 29.3 százalék paraszti, hivatal­noki és idegen munkaerőt nem foglalkoz­tató kisiparosi családból származott. Ez azt jelenti, hogy népj#dseregünk tisztjeinek 98.4 százaléka a doífozó réteg köréből szár­mazik. A tisztek nevelése érdekében a katonai tanintézetek, iskolák és tanfolyamok széles hálózatát építettük ki. 1949-től eltérően, amikor hadseregünknek csak egyetlen fő­iskolája volt, ma a legtehetségesebb kato­nai káderek négy katonai akadémián, köz­tük egy politikai akadémián tanulnak. Az ifjú parancsnokok és politikai dolgozók többsége szolgálati kötelességei mellett táv­tanulást folytat a katonai és katonai-poli­tikai tanintézetekben, ami rendkívül erős akaratot, nagy szellemi és fizikai erőkifej­tést követel meg. Új parancsnoki karunk gyors kiépítése mellett helyesen oldottuk meg a régi ka­tonai értelmiség tagjaihoz való viszonyun­kat. A párt ebben a kérdésben is követke­zetesen alkalmazta a marx-lenini szempon­tokat. Nem habozott felelősségteljes funk­ciókkal megbízni a hadsereg építésével az összes becsületes tiszteket. A régi katonai értelmiség tagjainak többsége szak- és szer­vezési ismereteivel, becsületes munkájával mind a katonai szakkérdések megoldásá­ban, mind a fiatal káderek nevelésében je­lentős segítséget nyújtott. Az idősebb tisz­tek már összeforrtak új néphadseregünkkel. A katonai szolgálathoz való viszonyuk lel­kes és ezzel kivívták tartóé és tisztes ér­vényesülésüket. Nagy haladást értek el hadseregünk parancsnokai és vezérkarai a hadműveleti előkészítésben is, amelyet a Szovjet Hadsereg parancsnokai és vezér­karai jól bevált oktatási módszereinek alapján tervszerűen szerveznek. E tényekből világosan láthatjuk, hogy a parancsnoki kar pártunk érdeméből a fel­ismerhetetlenségig megváltozott. Ma nép­hadseregünk parancsnoki karának össze­tétele azt mutatja, hogy a népből szárma­zik és teljesen odaadó a nép iránt. Hű a néphez, a kommunista párthoz, a Nemzeti Arcvonal kormányához és képes ebben a szellemben nevelni, irányítani a harcban és győzelemre vezetni a hadsereget. x így oldotta meg a párt néphadseregünk építésének egyik legégetőbb és legbonyolul­tabb kérdését — a parancsnoki kar katonai, szakmai és politikai kiképzésének kérdését. Ez a lényegében új parancsnoki kar ma a Szovjet Hadsereg tapasztalataira támaszko­dó új, katonai szabályzat és előírások sze­rint következetesen végzi a katonák harci és politikai kiképzését, az alakulatok éle­tének és nevelésének szervezését. Az alakulatok és "ä felső egységek nagy sikereket értek el harci felkészültségük­ben. Megtanulták az új harci technika és fegyverzet kezelését. A katonák a szovjet példa szerint az igazi harchoz legközelebb álló feltételek közepette tanulnak meg har­colni, amihez különösen hozzájárul még hu­zamos tartózkodásuk az újonnan épült nyá­ri kiképzőtáborokban. A harci és politikai kiképzés minőségé­nek fokozódása a fegyvernemüket meste­rien elsajátító és a politikai kiképzésben kiváló minősítést elért katonák számának tartós növekedésében mutatkozik meg. 1951-ben 4657, 1952-ben 8748, 1953-ban pedig már 15.405 katona kapta meg a „példás katona"-jelvényt. Egyes alakulatokban már vannak egész példás egységek, szakaszok és helyőrségek is. Ezeknek az egységeknek minden egyes tagja példás katona. A harci kiképzés igé­nyes és fárasztó feladatainak sikeres telje­sítését a katonák helyes életmódja, a test­nevelés és a sport tömeges terjedése is elő­segíti. A hadsereg tagjainak 80 százaléka rendszeres edzéssel törekszik a „Munkára és a Haza Védelmére Készen"-jelvény meg­szerzésére. Többezer kollektíva foglalkozik a sport és a testnevelés minden ágával. A hadsereg sportolói az elmúlt évben hat vi­lág-, kilenc európai és 100 csehszlovák rekordot döntöttek meg és ezzel megdöntöt­ték a csehszlovák csúcsteljesítmények több­ségét. A tényleges katonai szolgálat idején lé­nyegesen szilárdul a katonák egészsége, ami a megbetegedések számának lényeges csök­kenésében .és a jelentős súlygyarapodásban nyilvánul meg. Tekintettel arra. hogy ifjú­ságunk túlnyomó*többsége elvégzi a tény­leges katonai szolgálatot, ezzel szilárdul ifjú nemzedékünk és egész nemzetünk egészsé­ge. Katonáink nevelésében élenjáró helyet foglal el a szocialista kultúra. Hadseregünk kötelékében három hadseregszínház műkö­dik, melyek tisztes helyet foglalnak el az élenjáró színházak sorában. E színházak mellett négy művészegyüttes és egy hadse­regoperaegyüttes l'átogatja katonáinkat és dolgozóinkat. A Vít Nejedlýrôl elnevezett hadseregművészegyüttes ^lazánk határain túl is ismert kiváló reprežtotáns alakul att'á vált. E katonamüvészek egyre fokozódó segít­ségének hatására 37.193 tagú 2148 kulturá­lis-művészeti kör és együttes, és 180 színi­együttes működik a hadseregben. Az emlí­tett együttesek csupán télen 7148 fellépést rendeztek a katonai és 9566 fellépést a pol­gári -lakosság számára. Főleg a választási kampány folyamári lé­nyegesen növekedett a lakosság számára rendezett fellépések száma. 26.247 katona szerezte meg a Fučík-jel­vényt, ami az elmúlt évbelinél 11.772-vel több. A katonai mozik, hangversenyek, esztrádműsorok, előadások, kirándulások és egyéb rendezések nagy nevelői küldetést töltenek be. Hadseregünk erejének kimeríthetetlen forrása felbonthatatlan kapcsolata a dolgo­zó néppel. Ma már nincs a hadseregnek majdnem egyetlen olyan alakulata, vagy is­kolája sem, amely védnökség útján ne áll­na kapcsolatban valamilyen üzemmel, EFSz­-el, vagy iskolával. A hadsereg, mint a ne­hézségeket és akadályokat lelkes munkájá­val leküzdő, a szocializmust épitő dolgozó népnek fegyveres ereje közvetlenül segít gazdaságunk valamennyi munkaszakaszán. 1953-ban például a katonák az ostravai bányamedence fejtésének egynegyedét ter­celték ki a szénbányákban. Az idén az ed­digi eredmények szerint várható, hogy to­vább növelik a szénfejtést. A katonai él­munkáscsoportok és kollektívák példás mun­kafegyelmükkel és jó munkamegszervezés­sel sok helyen a szocialista munkaverseny és az új fejtési módszerek bevezetésének úttörőivé váltak. A hadsereg tagjai áldo­zatkészen segítenek a legnehezebb felada­tok teljesítésében, mind a mezőgazdaság, mind az építkezés és a forgalom szakaszán, stb., ahol többmillió jnunkaórát dolgoztak le, mind pedig az elírni csapások, árvizek és tűzvészek alkalmául, midőn a katonák egyes esetekben életük feláldozásával is, gyakran bebizonyítják hősiességüket. E tények és számadatok meggyőzően bi­zonyítják, hogy a párt IX. kongresszusa után alapvető fordulat történt a teljesen harcképes hadsereg kiépítésére irányuló törekvésben. Mindezeknek a változásoknak megvalósítója és szervezője pártunk volt. A Központi Bizottság, a 1 pártszervezetek és a párthoz hű parancsnokok és politikai dol­gozók érdeméből leleplezték és ártalmat­lanná tették az államellenes összeesküvő központnak a hadseregben beférkőzött tag­jait, akik Slánský utasítását követve béní­tottók a hadsereg harcképességét. A hadsereg tagjai politikai és katonai ne­velésének eszmei alapja a marxizmus-leni­nizmus. A Szovjet Hadsereg mintájára számbelileg erős politikai apparátust épí­tettünk ki, minden alakulatban és egység­ben megalapítottuk a Kommunista Párt és a CsISz "szervezetét. Ma a parancsnoki kai­éi.? százalékban kommunista. A politikai­nevelőmunka és a pártpolitikai munka el­ső helyen áll a hadsereg életében. A politi­kai apparátus, a párt- és ifjúsági szerveze­tek a parancsnokok és a vezérkari főnökök kiváló segítőtársai a katonák legnagyobb­fokú harci és politikai felkészültségének és fegyelmének elérésére irányuló törekvés­ben. Minden tábornok, tiszt, altiszt és katona rendszeresen részt vesz a politikai kikép­zésben, amely szilárd szervezeti formák ke­retében történik. A tábornokoknak és tisz­teknek több mint 2300 csoportban végzett marxista-leninista kiképzése évről évre emeli a parancsnoki kar színvonalát, ami azután az altisztek és katonák politikai ne­velésének állandó javulásában mutatkozik meg. Az altisztek és a legénység kiképzé­sének alapvető formája a politikai oktatás. Tartalma arra irányul, hogy a katonák megértsék néphadseregünkben teljesített szolgálatuk nagy jelentőségét és helyesen értelmezzék a jelenlegi belpolitikai és nem­zetközi eseményeket. Néphadseregünk tehát népünknek nem­csak hatalmas fegyveres ereje, hanem ha­zánk ifjú polgárainak kitűnő iskolája is. A hadsereg baráti kollektívában neveli az if­júságot. összetartásra, szilárd fegyelemre, becsületességre és hősiességre tanítja. Ki­egészíti általános és kulturális képzettsé­gét, szilárdítja egészségét. A hadseregben évente sokoldalú, haladó neveléssel a szo­cializmus politikailag fejlett, kulturálisan és technikailag fejlett építőinek tízezrei* készítik elő. A tényleges katonai szolgála­tuknak eleget tett katon'ak közül sokan ki­válóan megállják helyüket gazdasági, poli­tikai és kulturális életünk felelősségteljes funkcióiban. Tovább kell erősítenünk az öntudatos ka­tonai fegyelmet, a forradalmi éberséget. Fo­koznunk kell a harci technikáról és a had­sereg népünktől kapott valamennyi eszkö­zének gazdaságos felhasználásáról való gondoskodást. A pártpolitikai munkából ki kell irta­nunk a sablonos és bürokratikus módsze­reket. Ki kell küszöbölnünk a felületes és gépies munkaformákat. Leginkább szemé­lyes kapcsolattal és egyéni foglalkozással élénkké kell tennünk a politikai munkát. Népünk életérdeke, a szocializmus építése biztonságának biztosítása megköveteli, hogy hadseregünk harci ereje állandóan növe­kedjék és ez a növekedés úgy történjen, hogy az ellenség minden reményét elve­szítse arraí, hogy hazánkat erőtlenül és harcra készületlenül találja. A IX. kon-' gresszus óta sokat tettünk a hadsereg vé­delmi képességének megszilárdítása • terén.­Helytelen lenne azonban azt hinni, hogy a hadsereg egyedül képes lesz megoldani az állam védelmi képességével kapcsolatos összes kérdéseket. A köztársaság védelmi képességének növelése nemcsak katonai erejének növelését, hanem gazdasági és er­kölcsi-politikai erejének fokozását is jelen­ti. A párt az SzKP tapasztalatait tartva szem előtt állandóan törekszik a szilárd hátország megteremtésére, a népgazdaság hatalmas fejlesztésére és a nép erkölcsi­politikai egységének megszilárdítására. A Csehszlovák Köztársaság az első ötéves terv teljesítésével élenjáró helyre került a világ ipari termelésében. Katonai szem­pontból ez az ország sikeres védelme szi­lárd gazdasági alapjának megteremtését je­lenti. A nehézipar nemcsak a mezőgazdaság és az ipar számára gyárt gépeket és beren­dezéseket, hanem új, pompás fegyverzetet és haditechnikát is termel. Pártunk külön intézkedései alapján nem egész három év­vel ezelőtt született meg a szó szoros ér­telmében a korszerű fegyveripar. A hadsereg mindenfajta tökéletes fegy­verzetet, harcikocsikat, korszerű lökhajtá­sos repülőgépeket, motoroskocsikat, utász­gépeket, távösszeköttetési eszközöket és egyéb szükséges katonai anyagot kapott a fegyveripartól. Kevés oly országa van a világ, nak, ahol ilyen sikerrel tudnak előállítani bonyolult, korszerű fegyvereket. Minden bi­zonnyal nem szerénytelen megállapítás, hogy a népünk által termelt fegyverzet és haditechnika harci tulajdonságaival ma messze felülmúlja a kapitalista hadsereg fegyverzetének és haditechnikájának tulaj­donságait. Az ország védelmi képességének eléri magas foka szintén népünk erkölcsi-politi­kai erejének az eredménye. Ez az erkölcsi­politikai erő a bel- és külpolitikai kérdé-!

Next

/
Thumbnails
Contents