Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-15 / 117. szám, szombat

1954. mjáus 15. I UJSZ0 9 A GENFI ÉRTEKEZLET Csou En-laj beszéde a genfi külügyminiszteri értekezleten az indokínai béke helyreállításának kérdéséről Csou En-laj, a Kínai Népköztársa­ság külügyminisztere as genfi érte­kezlet szerda délutáni ülésén be­szédet mondott. Beszédében a többi között hangsúlyozta: Miközben mi itt az indokínai kér­dést tárgyaljuk, a háború tüze még lángol Indokínában. Ez a háború nyolc éve tart és komolyan megza­yarta az indokínai népek békés éle­tét, s ugyanakkor szörnyű szenve­déseket zúdított a francia népre is. Most, hogy az Egyesült Államok kormánya fokozza beavatkozását, fennáll annak veszélye, hogy ez a háború még jobban kiterjed és ez­által állandóan növekvő veszélyt je­lent Ázsia és a világ békéjére. Szükség van arra, hogy a Kínai Népköztársaság: komolyan figyelem­mel kísérje azt a háborút, amely vele szomszédos állam területén fo. lyik és komolyan figyelemmel kísér­je a háború kiterjesztésének fenye­gető veszélyét. A kínai népnek az a véleménye, hogy miután a koreai háborút sike­rült befejezni, az indokínai háborút is fel kell számolni. Mint közismert, Indokína utolsó kilencven esztendei története, akár­csak más ázsiai népeknél, a gyár mati uralom ellen folytatott hosszú küzdelmek története. Az indokínai háborút a francia gyarmatosítók robbantották ki avégett, hogy újra rabszolgasorba taszítsák az indokí­nai népeket. Ezzel szemben az az ellenállási harc, amelyet az indokí­nai népek folytatnak, igazságos há­ború a gyarmati agresszió ellen és a nemzeti függetlenség védelmében. Ennek ellenére Bidault úr, a fran­cia küldöttség vezetője május 8-i felszólalásában, amelyet a genfi értekezleten mondott el, teljes mér­tékben tagadta Franciaország fele­lősségét az indokínai háború kirob. bantásáért. Ez nyilvánvalóan a tör­ténelmi tények meghamisítása. Ez a gyarmati háború annyira népszerűtlen, hogy a francia gyar­matosítóknak nemcsak hogy nem sikerült elérniök a kívánt eredmé­nyeket, hanem mind súlyosabb és súlyosabb dilemmába kerültek. Az Egyesült Államok kormánya fel­használta ezt a helyzetet, fokozta beavatkozását az indokínai háború­ba, arra törekedve, hogy fokozato­san elfoglalja Franciaország helyét Indokinában. Az indokínai népek, békeszejj^tő népek. A Vietnami Demokratikus Köztársaság a háború elejétől kezd­ve ismételten javaslatot tett a fran­cia kormánynak, hogy az indokínai kérdést békés tárgyalások útján old. ják meg. A francia uralkodó körök háborús klikkjei azonban nem voltak hajlan­dók abbahagyni lejáratott gyarmati politikájukat, amelynek az a célja, hogy ismét leigázzák az indokínai népeket. Nem lehet kétséges, hogy a fran­cia nép széles tömegei az indokínai háború megszüntetésében remény­kednek. Egyre inkább világossá vá­lik előttük, hogy ennek a gyarmati háborúnak a folytatása komolyan veszélyezteti Franciaország nemzeti érdekeit és nemzetközi tekintélyét. A koreai fegyverszünet megköté­se után az Egyesült Államok nem­csak azzal próbálkozott minden rendelkezésére álló eszközzel, hogy még jobban behatoljon Indokínába, hanem odáig ment, hogy nyiltan repülőtechnikusokat küldött Indokí­nába, hogy ott közvetlenül részt vegyenek a háborúban. Jelenleg az Egyesült Államok, Franciaország indokínai katonai kiadásainak 70 százalékát viseli. Az amerikai beavatkozók nem csinálnak titkot abból a szándékuk­ból, hogy ha a franciák abbahagy­ják, ök maguk akarják folytatni az indokínai gyarmati háborút. Nem nehéz belátni, az amerikai beavatkozóknak az a törekvése, hogy az indokínai háborút fokoz­zák és kiszélesítsék, nemcsak In­dokína meghódítását célozza, hanem egyúttal azt is, hogy e területet tá­maszpontként használják fel az egész Délkelet-Ázsia ellen irányuló agresszió számára. Noha az Egye­sült Államoknak ez a politikája fe­nyegeti Ázsia békéjét, sőt az egész világ békeszerető népeinek ellenállásába és elsősorban az ázsiai népek ellenállásába ütközik, az Egyesült Államok kormánya alig néhány nappal ezelőtt közölte, hogy tárgyalások folynak egy délkelet­izsiai katonai blokk megszervezése érdekében és egy ilyen blokk állító­lag a megalakulás stádiumában van. Hogy leplezzék a gyarmati hábo­rú kiterjesztésére és gyarmatbiro­dalom létesítésére irányuló törekvé­seiket, az Egyesült Államok uralko­dó köreinek bizonyos elemei a leg­utóbbi időben végnélküli meséket találtak ki arról, hogy a Kínai Néf). köztársaság beavatkozik az indokí. nai háborúba. Ezekkel a hazugsá­gokkal akarják becsapni az ázsiai népeket. Az a rágalom, hogy a Kínai Nép­köztársaság beavatkozik az indokí­nai háborúba, nem egyéb, mint füst függöny, amelynek segítségével el akarják takarni az Egyesült Álla­mok beavatkozását az indokínai há­borúba és az Egyesült Államoknak azt a törekvését, hogy szembe állít­sa egymással az ázsiai népeket. Baráti kapcsolatok fejlődnek A Kínai Népköztársaság kor­mányának és a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság kormányának az a közös törekvése, hogy kölcsö­nösen tiszteletben tartsák egymás függetlenségét és szuverenitását, ne avatkozzanak be egymás belügyei­be és biztosítsák Ázsia és a világ békéjét A kínai nép Ázsia és a világ bé­kéjének megőrzése érdekében őszintén reméli, hogy az indokínai háborút fel lehet számolni és minél előbb helyre lehet állítani a békés életet Indokínában. Külön kell szólani a Szovjetunió békepolitikájáról. A Szovjetunió kormánya és a szovjet nép a há­ború egész ideje alatt követelte az indokínai kérdés békés rendezését, és a különböző nemzetközi érte­kezleteken következetesen sikra­szállt az indokínai népek nemzeti jogaiért. A Kínai Népköztársaság küldött, sége reméli, hogy ez az értekezlet nagyon komolyan megvizsgálja majd azt a nyilatkozatot és azokat a javaslatokat, amelyeket a Viet­nami Demokratikus Köztársaság ne­vében Fam Van Dong, a Vietnami Népi Demokratikus Köztársaság Vezető­je tett az indokínai béke helyre­állítására és a nemzeti függetlenség, a nemzeti egység és a demokrati­kus szabadságjogok biztosítására, Vietnam, Khmer és Patet Lao részé­re. Az a véleményünk, hogy a Viet­nami Demokratikus Köztársaság küldöttségének javaslatai kifejezés­re juttatják az indokínai népnek azt az akaratát, hogy küzdenek a békéért, függetlenségért, egységű, kért és a demokráciáért, mint jo­gos követeléseikért. A kínai kül­döttség véleménye szerint e javas­latok megnyitották az utat az in­dokínai kérdés békés rendezése felé. Hogy Ázsiában fenntarthassuk a tartós békét és a kollektív bizton­ságot, az ázsiai államok közös erő­feszítéseire van szükség. A Kínai Népköztársaság kormányának az a véleménye, hogy az ázsiai államok tartsák tiszteletben egymás függet­lenségét és szuverenitását. Ahelyett, hogy beavatkoznának egymás bel­ügyéibe, a tárgyalások békés mód­szerei útján rendezzék vitás kérdé­seiket, ahelyett, hogy eröszakot al­kalmaznának vagy fenyegetések­hez folyamodnának, létesítsenek normális gazdasági és kulturális kapcsolatokat egymás között és kölcsönös előnyök alapján, ahelyett, hogy megkülönböztetéseket vezet­nének be. Csak ha ebben a szellem­ben járnak el, csupán akkor akadá­lyozhatják meg az ázsiai államok azt a példátlan veszedelmet, amely abból származhatik, hogy a gyar­matosítók fel akarják használni az ázsiaiakat az ázsiaiak elleni harc­ra. A kínai nép hosszú idő .óta mély barátságban él Indokína népeivel. A Kínai Népköztársaság megalapi. tása után a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság diplomáciai kap­csolatokat létesített a Kínai Nép­köztársasággal. A két ország kor­mányai normális gazdasági és kul­turális kapcsolatokra, léptek az egyenlőség és a kölcsönös előnyök elvének megfelelően. Most, hogy itt összeültünk, hogy megvizsgáljuk és tanulmányozzuk az indokínai béke helyreállításának kérdését, lényeges, hogy a jelenle­gi indokínai és ázsiai helyzetnek megfelelően az indokínai népek nemzeti jogainak elismerése alapján olyan feltételeket keressünk, ame­lyeket mindkét érdekelt fél tisztes­ségesnek, méltányosnak és józan­nak ítél, továbbá, hogy hatékony lépéseket tegyünk annak érdekében, hogy mielőbb biztosítsuk az indoki­nai fegyverszünetet és helyreállít­suk a békét Indokinában. Ha a genfi értekezlet minden kül­dötte őszintén kívánja az indokínai béke helyreállítását, akkor azt hi­szem, meg van a lehetőség arra, hogy itt az értekezleten megegye­zésre jussunk. A Kínai Népköztársaság küldött­sége teljes mértékben támogatja Fam Van Dong-nak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldött­ségének vezetője nyilatkozatát és javaslatait és azon a véleményen van, hogy ezek a javaslatok meg­teremtik az alapot az értekezlet számára, hogy megtárgyalja az indokínai háború megszüntetésének és az indokínai béke helyreállításá­nak kérdését és hogy erre vonat­kozóan megfelelő határozatokat hozzon. A genfi értekezlet május 13-i ülése Május 13-án, csütörtökön a külügy­miniszterek genfi értekezlete foly­tatta a koreai kérdés megtárgyalá­sát. Az ülésen Vaíthayakon, a tai­földi küldöttség vezetője elnökölt. Az ülésen, amely körülbelül csak egy óra hosszat tartott, G. Bidault francia külügyminiszter és A. Eden brit külügyminiszter szólaltak fel, akik eddig — amint a nyugati saj­tó rámutatott — taktikai okokból nem szóltak hozzá a koreai kér­déshez. _ G. Bidaultnak, a francia küldött­ség vezetőjének beszéde hasonló szellemben hangzott, mint J. F. Dulles, amerikai államtitkáré, aki­nek beszédét a koreai események „pártatlan és meggyőző" leírásá­nak minősítette. Éppúgy mint Dul­les, Bidault is megkísérelte, a tör­ténelmi tapasztalatok kiforgatását, a koreai-amerikai agresszió védel­mezését és igyekezett azt „békés tettként'-' beállítani és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot rágalmazó módon megkísérelte tá­madónak minősíteni. A. Eden brit külügyminiszter be­széde sem tartalmazott semilyen pozitív elemet. Javaslatában, ame­lyet benyújtott, hasonlóképpen mint Bidault — a koreai nép érdekeivel ellentétben — a koreai kérdés „el­lenőrzött választások" alapján való „megoldását" követelte az ENSz 1950. október 10-i törvényellenes határozata alapján. Egyik felszólaló sem követelté az idegen csapatok visszavonását Koreából. Az ülés végén az elnök bejelentette, hogy a genfi értekez­let május 14-én ismét az indokinai .kérdéssel foglalkozik. Megnyílt Ausztria Kommunista Pártjának XVI. kongresszusa Csütörtökön, május 13-án Bécs­ben megnyílt Ausztria Kommu­nista Pártjának XVI. kongresszusa. A bécsi Kbnzerthaus nagytermét, ahol a kongresszus ülésezik, vörös zászlók, jelszavak, K. Marx, B. En­gels, V. I. Lenin és J. V. Sztálin' arcképei díszítik. Tíz óra előtt a termet megtöl­tötték a kongresszus küldöttei, aki­ket a bécsi, alsóausztriai, burgen­landi, felsőausztriai, salzburgi, sta­jeri, karintiai, tiroli és vorarlbergi pártszervezetek választottak. A kongresszuson továbbá sok vendég vett részt, a parasztok, munkások és értelmiségiek képviselői. A kongresszus Franz Honner. Ausztria Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottsága politikai irodájá­nak tagja beszédével nyílt meg. Franz Honner javaslatára a kon­gresszus felállással adózott J. V. Sztálin és Klement Gottwald em­lékének. Az elnökség és a bizott­ság megválasztása után a kongresz­szus a következő napirendet hagy­ta jóvá: 1. Ausztria függetlenségének el­éréséhez és biztosításához vezető út. — a Központi Bizottság beszámo­lója a poliťkai helyzetről (előadó Johanm Koplenig). 2. A Központi Bizottság pénz­ügyi beszámolója (előadó Rudolf Riehter). 3. A Központi Ellenőrző Bizott­ság beszámolója (előadó Franz Freihaut). 4. A Központi B'zottság és a Központi Ellenőrző BizottsHg meg­választása. Elsőnek Johann Koplenig, Ausz­tria Kommunista Pártjának elnöke tartott beszámolót a napirend első pontjával kapcsolatban „Ausztria függetlenségének eléréséhez és biztosításához vezető út" és „A Köztwnti Bizottság beszámolója a politikai helyzetről" címen. Koplen :g elvtárs két órán keresz­tül tartó beszámolójában részlete­sen foglalkozott Ausztria bel- és külpolitikai helyzetével, összefog­lalta a párt munkájának eredmé­nyeit a XV. és XVI. kongresszusi időszakiban, és az osztrák kommu­nisták és Ausztria valamennyi ha­ladó erői előtt kitűzte a feladato­kat az osztrák nép függetlenségé­nek és a békének biztosításáért folytatott harcban. Ezután Friedl Fümberg, Ausztria Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának titkára felolvasta a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságától a kon­gresszushoz érkezett üdvözlő leve­lét: ,,A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága testvéri üdvözletét küldi Ausztria Kommunista Pártja XVI. kongresz­szusának. Ausztria Kommunista Pártja — az osztrák munkásosztály élcsapa­ta — fennállásának egész ideje alatt fáradhatatlan harcot vívott a militarizmus és a reakció ellen Ausztria nemzeti függetlenségéért, a munkásosztály ügyéért, a dolgo­zók sorainak egységéért. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának' Központi Bizottsága Ausz­tria Kommunista Pártjának sok si­kert kíván az ország demokratikus fejlesztéséért, az összes demokra­tikus és hazafias erők egyesítéséért, a militarizmus ellen és az új An­schluss veszélye ellen, a dolgozók életérdekeiért, sorainak megszilár­dításáért. a békéért és a nemzetek közötti barátságért folytatott har­cában. Éljen Ausztria és a Szovjetunió népei közötti barátság! A Szovjetunió Kommunista / Pártjának Központi Bizottsága." Az SzKP Központi Bizottságá­nak üdvözletét a küldöttek és a vendégek viharos, hosszantartó tapssal üdvözölték. Mindnyájan felálltak és elénekelték az Inter­náciou álét. . Patet Lao és Khmer kormányainak nyilatkozata Patet Lao ellenállási kormánya május 13-án Szufanuvon miniszter­elnök aláírásával ellátott nyilatko­zatot tett közzé, amelyben támo­gatja a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének a genfi értekezleten május 10-én tett ki­jelentését. Patet Lao ellenállási kormányának nyilatkozatában ez állt: „Patet Lao népe és ellenállási kormánya azon a nézeten van, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének állás­pontja teljes összhangban áll Patet Lao népének és ellenállási kormá­nyának óhajtásaival. Patet Lao népe Vietnam és Khmer nemzeteinek tömör egysé­gében az imperialista betörés kez­dete óta harcol a békéért, a füg­getlenségért, az egységért és a de­1 mokráciáért az imperialista agresz­szorok ellen. Szolidaritásuk 1951 óta szövetségi kötelékké fejlődött Vietnam, Khmer és Patet Lao nem­zetei között, amelyeknek közös el­lenségeik, egyforma céljaik, egyen­lő jogaik és életérdekeik vannak. Patet Lao népe és ellenállási kor­mánya ezért kijelenti, hogy forrón üdvözli és támogatja a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldött­ségének a genfi értekezleten tett nyilatkozatát és a Vietnami Demo­kratikus Köztársaság fő álláspont­ját az indokínai békének az indo­kínai nemzetek nemzeti jogainak elismerése alapján való visszaállí­tása kérdésében, Patet Lao népe és ellenállási kormánya elvi állás­pontjának tekinti. Patet Lao népe és ellenállási kormánya kötelezi magát, hogy tovább fogja szilárdí­tani szoIHaritását a Vietnami De­mokratikus Köztársaság népével és kormányával, Khmer népével és el­lenállási kormányával, hogy ezzel elérjék követeléseiket: visszaállít­sák a békét Indokínában, Délkelet­Ázsiában és Ázsia többi részein, s ezzel hozzájáruljanak a világbéke biztosításához. Khmer ellenállási kormánya má jus 13-án hasonló nyilatkozatot tett. A kijelentést Szon Ngok mi niszterelnök írta alá. A nyilatko­zatban ez áll: „A genfi értekezlet fontos fel­adata az indokínai béke visszaállí­tása Khmer, Patet Lao és Vietnam nemzetei nemzeti jogainak elisme­rése alapján. A Vietnami Demo­kratikus Köztársaság küldöttsége kijelentette a genfi értekezleten, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság népe és kormánya kész tárgyalás útján megoldani az indo­kínai béke visszaállításának kérdé­seit — a nemzeti függetlenség, egység és demokratikus szabadság­jogok kérdését. Ezzel megteremtet­te az indokínai népek és Francia­ország baráti kapcsolatai felvételé­nek előfeltételeit az egyenlőség és a közös érdekek alapján. A Vietnami Demokratikus Köz­társaság küldöttségének ez a maga­tartása teljes összhangban . áll Khmer népének forró óhajaival. A vietnami, khmeri és patet laói szövetségben szorosan tömörült khmeri nép, valamint Vietnam és Patet Lao nemzetei a legutóbbi évek során kölcsönösen támogatják egymást és közös harcot folytatnak az imperialista agresszorok ellen, a béke, a függetlenség, az egység és a demőkrácia győzelméért. Khmer népe és ellenállási kormá­nya, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság küldöttségének álláspont­ját a genfi értekezleten a három or­szág nemzetei közös álláspontjának tekinti. Ez az út, amely a szilárd és tartós indokínai béke visszaállí­tására vezet, ez az egyedüli út Dél­kelet-Ázsia és Ázsia többi részei békéjének és biztonságának bizto­sítására, ez az az út, amely haté­konyan hozzájárulna a világbéke megőrzéséhez. Khmer népe és ellenállásakor­mánya a khmeri nép békéjének és törvényes jogainak érdekében ki­jelenti, hogy teljesen egyetért a Vietnami Demokratikus Köztársa-, ság küldöttségének a genfi értekez­leten tanúsított magatartásával és támogatja azt. Khmer népe és ellen­állási kormánya kötelezi magát, hogy a jövőben tovább szilárdítja szoli­daritását a Vietnami Demokratikus Köztársaság népével és kormányá­val, Patet Lao népével és ellenál­lási kormányával, hogy Vietnam, Khmer és Patet Lao nemzetei nem­zeti jogainak elismerése alapján Indokínában visszaállítsák a békét*

Next

/
Thumbnails
Contents