Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-15 / 117. szám, szombat

2 Ml $20 j 954. május l5". J. Uher miniszter elnökhelyettes beszéde A munkásosztály szövetsége a dolgozó parasztsággal, amelyet Csehszlovákia Kommunista Pártja kovácsolt és őriz, a kis- és középparasztoknak meghozta évszázados vágyaik "teljesülését. A falu mindörökre megszabadult a földbirtokosok és a nagybirtok uralmától és az általuk való kizsákmányolástól. A föld a dolgozó parasztság kezében van. Parasztjaink egyre nagyobb számban fognak össze, hogy szövetkezeti társasgazdálkodást folytassanak és ezzel még gyorsabban növeljék földjeik hektárhozamát, gazdasági állatállományuk hasznosságát. Kereken 6700 egységes földművesszövetkezet, több mint negyedmillió kis- ós középparaszttal meggyőzően bizonyítja e bevált út helyességét, amely a mezőgazdasági termelés gyors és általános fellendüléséhez és ezzel a szövetkezetekben tömörült parasztok életszínvonalának emeléséhez vezet. A szövetkezeti gazdaságok fejlődését sokezer traktor, kombájn és más gép segíti elő. A nagyteljesítményű mezőgazdasági gépek ezrei könnyítik meg szövetkezeteseink munkáját és segítik Őket abban, hogy növeljék a mezőgazdasági termékek piaci termelését. A parasztok nem kevésbbé fontos segítőtársa a nemzeti bizottságok és a gépállomások agrotechnikai és zootechnikai szolgálata. A parasztok érdekeit szolgálják a mezőgazdasági tudomány és kutatás vívmányai. A Nemzeti Arcvonal kormánya amellett, hogy segíti a szövetkezeti tagokat és a többi parasztot á bőséges termés elérésére irányuló igyekezetében, arra is törekszik, hogy falvainkban eleven kulturális életet teremtsen. Gondoskodik arról, hogy állandóan javuljon a falusi lakosság ellátása iparcikkekkel ós hogy fokozatosan kiegyenlítődjék a különbség a városok és falvak élete között. Falvaink boldog és örömös életének .építésében nagy szerepe van a nemzeti bizottságoknak. Alapvető feladataik közé tartozik mindenekelőtt az, hogy gondot fordítsanak a szövetkezeti gazdaságok felvirágoztatására és megteremtsék a kis- és középparasztok nyugodt munkájának előfeltételeit. Mindennapi munkájukban mutatkozzanak gondos, jó gazdáknak, akik törődnek azzal, hogy kihasználjunk minden hektár földet, hogy mezőink egyre nagyobb termést hozzanak és szüntelenül gyarapodjék az állattenyésztés. A nemzeti bizottságok a mezőgazdaság szakaszán végzett munkájukban támaszkodjanak a kisés középpanasztok, a szövetkezeti tagok tapasztalataira, életrevalóságára és kezdeményezésére. Ennek nagyszerű kifejezője az a sokezer szocialista fogadalom, amelyeket az Egységes Földműves Szövetkezetek, az állami gazdaságok, gépés traktorállomások dolgozói tettek. A győzedelmes nemzeti bizottsági választások az egész dolgozó nép megbonthatatlan egységének kifejezőjeként megbízhatóan kezeskednek állámunk további megszilárdításáról. Lehetővé teszik számunkra, hogy meggyorsítsuk mezőgazdaságunk fejlődésének iramát és egyre bőségesebb mennyiségben lássuk el dolgozóinkat hússal, tejjel, zsírral és más élelmiszerekkel, biztosítván városaink és falvaink egész dolgozó népének boldog és örvendetes életét. Ezért minden kis- és középparasztnak, aki szereti munkáját és hazáját, legsajátabb érdeke, hogy részt vegyen az állam ügyeiről hozott hazafias döntésben, ez ügyek irányításában és hogy szavazatát a Nemzeti Arcvonal jelöltjeire adja le, hazánk boldog életének felépítése és az egész világ békéjének győzelme érdekében. Vvcker elvtárs hozzászólása az 1954 május 14-i radióvitaban Tesla elvtárs beszéde Vasárnap egész népünk azoknak a nagy sikereknek a büszke tudatával járúl a szavuzóurnák elé, amelyeket népi demokratikus köztársaságunk építésében értünk el. Országunkban a munkásosztály gyakorolja a hatalmat, szövetségben a parasztsággal és a dolgozó értelmiséggel. Pártunk és kormányunk bölcs politikája meggyőzően kifejezésre jut életünk minden ágazatában és e politikát a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának szüntelen emelkedése kíséri. Hála a rendszeres árleszállításoknak, amelyeket a köztársaság minden lakosának javára hatjuk végre, a bérek és járadékok reális értéke állandóan emelkedik. Egyszersmindenkorra véget vetettünk a kapitalista rendnek, amely a dolgozóknak nem tud mást adni, csak nyomort és éhséget, gazdasági válságot, százezer és milliószámra dönti munkanélküliségbe a munkásokat meg a többi dolgozót és egyre elviselhetetlenebbé teszi a nép nyomorát. Emlékszem, hogy a München előtti köztársaságban jómagam is munka nélkül voltam és velem együtt a munkások százezrei hiába kerestek munkát. De még azok is, akik akkoriban dolgozhattak, lépten-nyomon attól rettegtek, hogy holnap, vagy holnapután elbocsátják őket. Száz és százezer családban még kenyérre vagy krumplira sem tellett. Nálunk ezzel szemben évről évre nö azoknak a száma, akik bekap csolódnak a szocialista rend építésének nagy művébe. Az ötéves terv folyamán az iparban foglalkoztatottak száma több mint felével emelkedett. Az átlagos jövedelem az ötéves terv során 47 százalékkal r.őtt és több mint kétszerese az első köztársaságbeli jövedelemnek. A nemzeti bizottsági választások fontos mérföldkövet jelentenek utunkon előre. Az új nemzeti bizottság a szakszervezetekkel szorosan együttműködve minden munkájukat arra összpontosítják, hogy még jobban megjavítsák az emberről való gondoskodást. Biztosítják az egészségügyi központok, a községi vállalatok példás munkáját és hozzájárulnak ahhoz, hogy a dolgozók érdekében megjavuljon a közönség szolgálatának minősége. A nemzeti bizottságoknak a szakszer\ vezetekkel együtt gondoskodniok kell a dolgozók gazdag kulturális és társadalmi életéről, a testnevelés fejlesztéséről, hogy életünk egyre jobb, egyre örömtelibb legyen. A választást megelőző kampányban jelentősen kifejlődött a munkások, műszaki és egyéb dolgozók alkotó kezdeményezése. A szocialista munkaverseny segítségével az üzemek túlnyomó többsége áprilisi tervét nemcsak teljesítette, hanem felül is múlta. Egész dolgozó népünk új munkagyödéimekkel üdvözli a nemzeti bizottsági választásokat és szilárdan el van szánva rá, hogy új sikereket arat a gazdasági fronton, iparunkban, mezőgazdaság unkban, közlekedésügyünkben és népgazdaságunk többi szakaszán. Valamennyi munkás és más dolgozó ezért vasárnap egytől-egyig részt vesz a választásokon, hogy leadja szavazatát a Nemzeti Arcvonal jelöltjeire, mert a Nemzeti Arcvonal jelöltjeire szavazva kifejezésre juttatja akaratát, hogy tovább halad előre a megkezdett úton és biztosítja országunk további felvirágzását, a dolgozók boldog életét. A' többmilliónyi választó között, aikiK május 16-án a Nemzeti Arcvonal jelöltjeire adják le szavazatokat, százezerszámra lesznek liatal leyrfiyek és lányok is, akiknek javarésze most járul először a szavazóurnák elé. Megtjs?telő polgári jogukat és kötelességüket a népi demokratikus köztársaság polgárait terhelő felelősség tudatában teljesítik majd. A fiatal választók nagy ünnephez méltóan, vidáman, boldogan, dallal az ajkukon — amint az fiatalokhoz illik — mennek majd szavazni. Hisz boldogan is él ifjú nemzedékünk, amely lépten-nyomon érzi, menynyire gondoskodik róla Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Nemzeti Arcvonal kormánya, egész dolgozó népünk, amely az ifjúságban látja jövőjét, a szocialista országépítés nagy művének részesét és folytatóját. Népi demokratikus hazánkban minden legénynek, minden leánynak teljes mértékben lehetősége nyílik arra, hogy dolgozzék és tanuljon, maradéktalanul kifejlessze alkotóerőit és képességeit. A dolgozó népnek és népi demokratikus államunknak valósággal létérdeke, hogy az ifjúság megkapjon mindent, amire művelődéséhez, boldog munkájához, jövő hivatására való felkészüléséhez szüksége van. Az ifjú nemzedéknek e boldog élete csak a munkásosztálynak és a dolgozó népnek a kapitalisták fölött aratott győzelme következtében vált lehetségessé, hála hazánk munkásai, parasztjai és dolgozó értelmisége szorgos munkájának. Ifjúságunk hazája felvirágoztatásáért dolgozik és tanul, mert e hazában nagy és boldog jövő vár rá. Hisz a mai ifjú nemzedék élveii majd holnap népünk munkájának minden gyümölcsét. Fiatal választók, legenyek és leányok! Május 16-án mindnyájan a szavazóurnák elé járulunk. A választásokon való részvétel — kitüntető jogunk, amelyet népi demokratikus rendszerünk adott, lehetővé téve számunkra, hogy részt vegyünk az ország igazgatásában. Hazafias kötelességünk, hogy kihasználjuk e jogunkat. Azzal, hogy teljes számban részt veszünk a választásokon és a Nem* zeeti Arcvonal jelöltjeire szavazunk, kifejezésre juttatjuk, hogy szeretjük népi demokratikus hazánkat, és ifjú erőinket további felvirágoztatásának szolgálatába állítjuk. Hogyan szavaz a választó? A választások reggel 7 órától délután 18 óráig, nagyobb városokban pedig reggel 7 órától este 22 óráig lesznek. Minden választó személyesen szavaz. Képviselet nincs megengedve. A választás úgy történik, hogy a választó a választóhelyiségbe való megérkezés után az igazolólappal (igazolja magát a választókörzeti bizottság előtt. Ha a választónak nincsen igazolólapja — pl. azért, mert azt nem kapta kézhez, vagy mert azt elvesztette — s ha a választókörzeti bizottság sem ismeri a választót, akkor a választókörzeti bizottság felhívására igazolnia kell személyazonosságát. Ezért célszerű, hogy minden választó a választás napján vigye magával polgári igazolványát, vagy egyéb személyazonossági igazolványt. A személyazonosság megállapítása után a választókörzeti bizottság a választó rendelkezésére bocsátja a szavazólapokat. Minthogy a választó különböző fokozatú nemzeti bizottságba választ, három, némely esetben két szavazólapot kap. Hogy a választó össze ne keverje ezeket a szavazólapokat. különféleképpen jelzik őket. A kerületi nemzeti bizottságok választására szóló szavazólapok piros szegélyűek, a járási és városi nemzeti bizottságok választására szolgáló szavazólapok kék szegélyűek. A helyi nemzeti bizottságok és körzeti nemzeti bizottságok választására szolgáló szavazólapok színes szegély nélküliek. A 400 lakoson aluli községek nemzeti bizottságának választására szolgáló szavazólapok pedig kétszeres nagyságúak. Prágában és Bratislavában a választó két szavazólapot kap, egyet piros szegéllyel, a központi nemzeti bizottság választására s egyet kék szegéllyel a körzeti nemzeti bizottság választására. Ezekkel a szavazólapokkal a vá'lasztó bemegy az elkülönített helyiségbe. Ha a választó a szavazólapon több jelöltet hagy, ez azt jelenti, hogy a sorrendben feltüntetett első jelöltre szavaz. A 400 lakoson aluli községben, ha a választó a szavazólapon kilencnél több jelöltet hagy, ez azt jelenti, hogy a választó az első kilenc jelöltre szavazott a sorrend szerint. A megjelölt szavazólapokat a választó úgy hajtja össze, hogy senki se tudhassa, hogy miként szavazott. Aztán visszamegy a választóhelyiségbe s ott a bizottság előtt szavazólapjait bedobja a szavazóurnába. A szavazás után a választó elhagyja a választási helyiséget. VERŐFÉNYES TAVASZI DÉLUTÁNON robogunk az almási alagút felé. Körülöttünk mindenütt zöldel a táj és a környező hegyek tavaszi színiben pompáznak. Az almási alagút építése már majdnem befejezéshez közeledik. A dolgozók hősies és áldozatkész munkát végeznek, hiszen sokan távol családjuktól hosszú hónapokat töltenek itt, hogy minél hamarabb megindulhasson a vasúti közlekedés Kassa és Rozsnyó között. Ezekhez a dolgozókhoz jöttek el MiloS Krno szlovák Író és Egri Viktor államdíjas írónk, hogy a választások előestéjén előadást tartsanak és elbeszélgessenek a dolgozókkal. Vacsora után megindult a dolgo. zók áradata az agitációs központ barakkja felé. Olyan sokan jöttek össze,' hogy még az ajtót is ki kellett emelni a helyéből, hogy a kivülállók is hallhassák az előadókat. Kovács elvtárs, kultúrfelelős üdvözölte a megjelent írókat és a munkásokat. Ezután került sor MiloS Krno Jrő előadására. Krno elvtárs 7 évig tartózkodott kint a Szovjetunióban, ahol alkalma volt a szovjet életet, a szovjet embert megismerni. — Sokszor feltettem magamnak a kérdést — kezdte — vájjon miért is van az ember a világon. Feltétlenül azért, hogy boldog legyen. Viszont ezt a boldogságot sokfélekép. pen értelmezik. Nemrégiben egy Amerikában megjelent könyvet ol. vastam, amelyben azt Írják, hogy az emberi boldogságot az atombomba teremti. Az író kimutatta ugyanis, hogy a föld kevés termést ad, nem annyit, hogy mindenkinek jusson elég élelem. Éppen ezért az emberiség egy részét ki kell pusztítani, hogy másik részének jó dolga leAz almási alagút dolgozói között gyen. Én azonban egy olyan ország bán élhettem — folytatta az előadó — ahol a boldogságot másként értelmezik. A Szovjetunióban az emberek életszínvonala a szemem előtt változott, növekedett. 1946 óta már hét ízben hajtottak végre nagyobb árleszállítást és a szovjetember boldogan és megelégedetten él. Bol. dogságának alapja a munka és ezen a téren csodákat müveitek. Bebizo. nyitották, hogy mit jelent az, ha maguknak dolgoznak. Láttam a kommunizmus építkezéseit, láttam termékennyé tett pusztákat. Öt év alatt 28 millió hektár földet tettek megművelésre alkalmassá. — Láttam érdekes gépeket, egy lépegető exkavátort, amely egy nap alatt tízezer ember munkáját végzi el. Láttam olyan kenyérgyárat, ahol naponta kétmillió ember számára sütnek kenyeret. KRNO ELVTÁRS a földalatti vasút hasznosságáról és álomszerű szépségeiről beszélt azután. Ezt a vasutat a szovjetemberek nemcsak a mának, hanem a jövő nemzedéknek is építették, azért fordítottak oly nagy gondot külső szépségére is. Járt olyan gyárban, — mondotta — ahol két munkás dolgozott ugyanolyan típusú gépnél, de míg az egyik csak 600 rubelt keresett, addig a másik 6000-et. Mikor megkérdezte a kisebb keresetű munkást, nem irigyli-e a másikat, akkor hoszszú ideig kellett magyaráznia, vaj. jon mit is ért ez alatt, mert ezekből az emberekből teljesen kihalt j már az önzés. Krno elvtárs nagy tetszéssel fo- | gadott beszéde után került sor Egri Viktor elvtársnak, államdljas írónknak előadására, aki a /kultúra, nevezetesen az irodalom nevelő erejéről beszélt. Elmondotta, hogy nálunk, a népi demokrácia országaiban az Írott betű, az irodalom segítő erőt jelent, amely a dolgozókat ön. tudatra ébreszti, fokozza és erősíti harcukat a béke érdekében. Nyugaton vi'szont a háború, a pusztítás és a bűn eszköze. Utalt a ponyvairodalom ködösítő, mételyező hatására. A mi regényeink, a mi írásaink tágítják látókörünket, gondolat és érzésvilágunkat gazdagítják, a szépre, a jóra nevelnek, hősöket mutatnak be, akiket példaként követhetünk munkánkban és békeharcunkban. Ilyen hősöket látunk a szovjet irók müveiben, Gorkij Anyájában, Solochov „Uj barázdát szánt az eke" című könyvében, Azsájev „Távol Moszkvától" című regényében, de a cseh, a szlovák és a magyar szépirodalmi alkotásokban is. Meglátjuk ezekből a könyvekből, hogy válnak egyszerű emberek hősökké. Most, hogy a nemzeti bizottságokba való választásokra készülünk, tudatosít, juk magunkban, hogy olyan dolgozókat bízunk meg érdeke'ink kép. viseletével és védelmével, akik a nemzeti bizottságokban minden ereiükkel és tehetségükkel azon lesznek, hogy minden nehézséggel szembeszállva sikerrel oldják meg a pártunk és kormányunk által eléjük tűzött feladatokat és bátran küzdenek majd minden károsnak, minden maradinak s elavultnak a mi új társadalmi életünkből való kiírtásáétt. HATALMAS FEJLŐDÉSEN es tünk át az elmúlt években, — foly tatta. Egri elvtárs — új gyárak épülnek, az ipar, a mezőgazdaság teljesítménye növekszik, új termeié, si módszereket vezetünk be, műveltebb, lelkesebb emberek születnek, akik már tudják, hogy miért dolgoznak, tudják, hogy a saját országukat építik. új írók és költők tűnnek fel, akik egyre színesebben és tökéletesebben ábrázolják az új, szocialista embert. Nagy figyelmet kell fordítanunk — mondotta Egri elvtárs — az Ifjúság eszményei alakítására is, mert itt még hiányok mutatkoznak. Be kell mutatnunk, müyen eszményekért harcoltak Zrínyi, Petőfi, Pavlov, Pasteur, Curle és sokan mások. Szárnyat kell adnunk az ifjúság hitének, be kell mutatnunk az igazságért harcoló emberek nagyszerűségét, milyen volt píl a Rosenberg házaspár. Jellemformálő eszményeket kell adnunk az ifjúságnak, hogy olyan hősöket tartson ideáljának, mint Gárdonyi Egri csillagjának, vagy Fagyejev Ifjú gárdájának hősei, akik készek voltak életüket feláldozni hazájuk boldogulásáért. Az új nemzedék elé könyvekben, írásokban ilyen eszményképeket kell állítani. MiloS Krno és Egri Viktor előadásai után került sor a vitára, amelyben az élénk felszólalások bizonyították, mennyire érdekli a dolgozókat minden, amit az Irók mondot. tak. Spišák elvtárs az első felszólaló kifogásolta, hogy a sajtó munkásai és az írók keveset foglalkoznak az itteni építkezések dolgozóival, akik hasonlatosaik a „Távol Moszkvától,, hőseihez, mert hiszeen ők is hosszú hónapokat töltenek itt, távol családjuktól, hogy minél előbb elkészülhessen az új vasútvonal. Krno elvtárs megígérte, hogy felhívja az újságírók és a

z írók figyelmét, hogy többet foglalkozzanak hazánk építkezéseinek dolgozóival és az ottani élettel. FAZEKAS ELVTÁRS, aki Csernőről jött az építkezéshez és csak rövid idő óta van itt, szintén idézte a szovjet írók müveit. Elmondotta, hogy a Szovjetunióban sokkal na. gyobb az érdeklődés a nagy építkezések dolgozói iránt, mint nálunk, pedig ezek az építkezések is a békét erősítik. Itt a cseh, a szlovák, a magyar dolgozók együttes erővel dolgoznak, és csak egy cél lebeg előttük, hogy minél előbb elkészüljenek munkájukkal. Fazekas elvtárs felszólalására Egri elvtárs válaszolt. Elismerte, hogy az irodalom valóban nem tart lépést azokkal a problémákkal, amelyek ezeknél a hatalmas építkezéseknél felmerülnek, és megígérte, hogy hazánk fiatal magyar írói és újságírói is foglalkoznak majd az itteni dolgozók életével és munkájával. Végül felkérte az alagút és vasútépítő munkásságot, hogy a vasárnapi választáson egységes feliépé. stikkel tegyenek hitet demokratikus rendünk mellett. Az Irók beszélgetése a munkásokkal nagy sikerrel zárult. A hallgatóság csak a késő esti órákban oszlott szét. A

z írók valóban közelebb kerültek a munkásokhoz, akik meggyőződhettek arról, hogy a mai irók a ma emberéről, a dolgozókról írnak. Vidor István