Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-14 / 116. szám, péntek

2 m%w 1954. május 14. A Nemzeti Arevortal képviselőinek országos rádióbeszélgetése a választókkal Á Nemzeti Arcvonal jelöltjei a munkásosztály, a parasztság és a dolgozó értelmiség legjobbjai • • • Az űj ember kovácsa A gesztenyefák lombsátrat öltöttek. Szemet, szívet gyönyörködtető látvány. Galánta utcáin sietünk a tizenegyéves iskolába. Gyerekek jönnek velünk szembe. Az épület előtt is nyüzsög a gyereksereg. Gyönyörű ez az iskola. Biztosan bent jól megy a munka — gondoljuk. Megkeressük Hajdusek igazgatót, a kerületi nemzeti bizottság jelöltjét. Egy pár szót vált feleségével az iskolai dolgozatok javításáról, majd felmegyünk az igazgatói szobába. Alig, hogy leülünk, máris kérdezünk. Nagyon szerényen beszél ez elért eredményekről. — Nemcsak az én munkám ez. A tantestületben is meg kell teremteni a baráti viszonyt. Szilárd kollektívát kell kovácsolni. Fontos az is, hogy a tanítás a munkaterv szerint folyjon és különféle akciók ne zavarják a tanmenetet. Í

Hajdusek igazgató sokat tanul a zovjet pedagógia tapasztalataiból. Moszkvából rendel könyveket, Otthonában Kerestük fe] Barci Bélát, akit a tornaijai járás dolgozói a besztercebányai kerületi nemzeti bi 'zottságba jelöltek. Ezen a vasárnap délután a BarciCsalád minden tagja a maya dolgával voct elfoglalva. A tizennyolc éves barnahajú Rózsika, a gömörpanyiti EFSz kónyvelőnője Móricz Zsigmond Ar. vácskáját olvasta. A középiskolába járó nagyobbik fiú a szoba sarkába húzódva „gyúrta" a matematikát. Barci néni, a háziasszony szintén a maga munkáját végezte. A konyha melegétől kipirosodott arccal hozza be éppen a frissen sült mákoskalácsot A házigazdát papírívek, újságok fölé hajolva találtuk. — Zavarjuk talán. Barci elvtárs? — kérdeztük, látva, hogy milyen elmerülten dolgozik. — Olyan ember vagyok, akit soha sem lehet zavarni — mondja vidáman, nevetésre derülő arccal. — Ezt még a megboldogult nagyapámtál örököltem. Barci elvtárs komoly dologgal foglalkozott. A választásokkal kapcso tatban álló fontos utasításokat iegvezte ki az újságokból. Jegyzeteit felhasználja a gyűléseken. Ma este tizedik bemutatkozásra kerül sor Ed dig kilenc falu választói, legnagyobbrészben szövetkezeti tagok előtt beszélt. Mindenütt lelkesen fogadták. A környék már a régi időkből ismeri. Azokból az időkből, amikor a nép javáért harcolókat börtön, üldöztetés fenyegette. Barci elvtársat olyan harcosnak ismerte mindenki, aki nem hogy tudását fejlessze. Szorgalmasan tanul oroszul, ezenkívül magánúton végzi főiskolai tanulmá-, nyait. Hajdusek elvtárs azok közé a pedagógusok közé tartozik, akik a gyakorlatban elsőkként kezdték érvényesíteni a szovjet pedagógia tapasztalatait. Nagy tapasztalata van a nevelési és a tömegpolitikai munka terén is. Dolgozott a CsISzben és a Sokolban is, mint járási elnök. Sokoldalú tevékenysége kiterjed a sportra és a honvédelmi nevelésre is. Tanulói közül már többen jelentkeztek katonai pályára. Ebből is láthatjuk az igyekvést és szorgalmat, ami Hajdusek elvtárs munkáját annyira jellemzi. Hajdusek elvtárs mindezeket szerényen, minden dicsekvés nélkül mondja el. Megjegyzi, hogy nem csak az ő, de tanítótársai érdeme is, hogy iskolájuk példát mutat. — Nagyon örülök annak, ha a dolgozók között lehetek. Sokszor tartok előadást. Nincs nagyobb A néppel a népért rettent vissza semmitől, ha a dolgozók érdekeinek védelméről volt szó. Még nem töltötte be huszadik életévét, amikor először vett részt egy nyilvános gyűlésen a tornaijai volt Piac-téren, ahol Major István szónokolt. Elgondolkozott akkor a saját életén. Kőműves családból származott. Rajta kívül hét gyermek volt még odahaza. Ügy éltek, mint más százezrek, bizonytalanságban, rettegve a holnaptól, Azelőtt sohasem gondolt arra, hogy talán másképpen is lehetne élni. Akkor érezte először, hogy valami nincs rendben abban a rendszerben. Major elvtárs szavából keveset értett ugyan, de amit megértett, azt örökre szívébe véste és kitartott mellette mindvégig1928 május 1-én lépett be a kommunista pártba. Mindössze 23 éves volt. Fiatal volt és lobbanékony, de egyúttal kemény akaratú és meg guőzödéses. Minden elejét a nép érdekeit védő harcra irányította. 1933-ban a Vörös építőmunkát szakszervezeti csoportjának elnökévé '•álosztották, amely funkciót egészen 1937-ig betöltötte. Mindenki szerette, becsülte odaadó munkájáért Tevékeny részt vett a nagyobb darab kenyérért folyó harc megszervezésében. így került sor például a laktanya építkezésén dolgozók háromnapos győzelemmel végződő sztrájkjára. A munkaadók kénytelen-kelletlen teljesítették a munkások követeléseit. 1938-ban az Illegalitásban lévő pártszervezet irányításával bízzák meg. A örömöm, mint amikor a feltett kérdésekre megfelelhetek. Látom, hogy mindnyájan fejlődünk, tanulunk. Nem kisebb az örömöm akkor se, ha volt tanítványaimmal Bratislavában vagy másutt találkozom. Jóleső érzés az, ha az ember meghallja, hogy volt tanítványa már komoly munkát végez, vagy jól tanul a főiskolán, egyetemen. Mi pedagógusok nemcsak a jelen, de főleg a holnap, a szocialista jövő számára _ neveljük, formáljuk az embereket, — fejezi be szavait. Mielőtt búcsút vennénk, még megtekintjük a gyönyörű tornatermet, ahol a legifjabb nemzedék, a pionírok labdáznak. A hatalmas tornaterem, a gondtalanul játszó gyermekek önkéntelenül is arra késztetik az embert, hogy gyermekkorára emlékezzék. Boldog gyerekek, boldog fiatalok! — Láthatjátok. hogy örülnek! Övék a jövő. Ezért a boldog jövőért dolgozunk, — mondja befejezésül Hajdusek elvtárs. G. A. hogy a járási hároméves akciótervet hiánytalanul teljesítsék. Ez pedig nem lesz könnyű feladat, mert a terv keretében a járási székhelyen mezőgazdasági tanulóközpontot kell létesíteni, hogy mezőgazdaságunk számára szakképzett kádereket neveljünk. Továbbá egy tizenegyéves középiskolát kell létesíteni, Pered községben pedig új iskolát felépíteni. Az utak javítására, karbantartá. sára és a kutak tisztántartására 430.000 koronát irányoztak elő. A vág-sellyei járás helyi iparának és a közüzemeknek fejlesztésére 126.300 korona van előirányozva. A terv szerint több községben játszótér épül, a Járás két községében egyegy atlétikai pálya és három öltöző. Hogy ezeket a terveket valóraválthassák, ahhoz a dolgozó nép legjobbjainak kell a nemzeti bizottságokba kerülniök. Krupa elvtárs valóban a legjobbak közé tartozik. Mindenki nyugodt lélekkel adja le rá a szavazatát, mert tudják, hogy a dolgozók érdekeit jól képviseli majd a járási nemzeti bizottságban. J. L. Horthy-megszállás sötét éveiben letartóztatják. Kiszabadulása után állandó megfigyelés alatt tartotta a hatóság. A váratlanul történő házkutatások sem voltak ritkák Barciéknál. A felszabadulás után minde

n erejét a szocialista haza építésének szolgálatába állította. A tiszolci alagút építésénél dolgozott, majd az alagút befejezése után a vranovi építkezésre ment. Mindkét helyen kivált magas teljesítményével és lelkes népnevelő munkájával munkatársai körében. Barci elvtárs négy éve a járási kommunális üzem élére került. Mint kiváló szakember itt is megállja a helyét. A dolgozók között osztatlan megbecsülésnek örvend He yesen szervezi meg a munkát. Minden munkás javaslatát meghallgatja és szoros együttműködésével az üzem kiváló sikereket ér el. Minden panaszt igyekszik orvosolni. Az a szavajárása. „Én is tanulok mások tanácsaiból, ők is tanulnak tőlem " Barci élvtársat jó munkájáért nagyra becsülik a tornaijai járás dolgozói Régen a szívükbe zárták, mert a 'egjobb hazafiak közé tartozik. Eddigi működésével bebizonyította, hogy a jövőben is tántoríthatatlanul dolgozik a haza újjáépítésén és a dolgozók jólétének megteremtésén. Ezért adják le rá szavazataikat május 16-án amikor a torna

1 jai járás választópolgárai is mind hitet tesznek népi demokratikus rendszerünk mellett a Nemzeti Arcvonal jelöltjeinek hazánk legjobb fiainak megválasztásával Gál Eta, Pénteken, május 14-én 20 órakor a Csehszlovák Rádió közvetítésével rendezik meg a Nemzeti Arcvonal képviselőinek rádióbeszélgetését az összes választókkal. A Nemzeti Arcvonal képviselői a nemzeti bizottságokba való választásokról azok belpolitikai-nemzetközi jelentősége szempontjából beszélnek. A nemzeti bizottságok feladatairól és nemzetgazdaságunk, valamint kulturális életünk egyes kérdéseiről is beszélnek majd választóinkhoz. A beszédeket a Csehszlovák Rádió összes állomásai Tcözvetítik. Megnyitót a Központi Választási Bizottság elnöke, dr. Václav škoda igazságügyminiszter mond. A fő Léva városa jelentős esemény színhelye volt. A szlovákiai magyar tannyelvű iskolák tanítói 1954. május 11-én a lévai városi szálló nagytermében országos értekezletet tartottak, amelyen munkájuk eddigi eredményeivel és hiányosságaival foglalkoztak, továbbá kitűzték a jövő feladatait. Az értekezlet termének homlokzatán az értekezlet jelszava: „Nagy a tanító feladata és felelőssége a nép előtt" állott. Az értekezlet a Munka Dalának eléneklésével kezdődött, majd Kanyar István, a helybeli 8-éves középiskola igazgatója üdvözölte Ernest Sýkora elvtársat, iskolaügyi megbízottat, a párt Központi Bizottságának és az iskolaügyi minisztériumnak képviselőit, valamint a jelenlevőket. Beňo Ján, a JNB IV. ügyosztályának vezetője azután méltatta az értekezlet jelentőségét és kiemelte, hogy a magyar tanítók értekezlete a választások nagy jelentőségű belpolitikai és a genfi értekezlet külpolitikai eseménye jegyében folyik. Ezután a pionérok virággal köszöntötték a vendégeket, majd Kanyar igazgató felkérte Sýkora elvtársat beszámolójának megtartására. Sýkora elvtárs beszéde bevezetésében foglalkozott a magyar iskolák rohamos fejlődésével. Rámutatott arra, hogy a burzsoá-nacionalista Novomeský minden szabotálása ellenére is számbelileg növekedtek és megerősödtek a magyar iskolák. Ma már több 11-éves iskola, valamint pedagógiai iskola és felső iskola működik. Az 1954. évet ,az iskola feladatainak további növekedése jellemzi. Noha az 1960-ig terjedő távlati tervet még nem hagyták jóvá, két alapvető feladat következik belőle — mondotta. Első, elegendő számú oktatókáder képzése, második a kellő számú iskolaépület felépítése. Sýkora elvtárs kijelentette, hogy az új iskolatörvény következetes végrehajtása bizonyos szervezési intézkedéseket követel. A megbízott elvtárs felhívta a tanítók figyelmét arra, hogy a 8. osztály tanulmányait idén befejező tanulókat, különösen Dél-Szlovákia falvaiban, nyerjék meg a mezőgazdasági pályának, azaz keltsék fel érdeklődésüket a mezőgazdasági szakiskolák iránt. Ez most különösen fontos, hogy a tanév döntő időszaka: az évzáró vizsgák és pályaválasztások beosztása előtt állunk. Sýkora elvtárs a továbbiakban rátért a szlovákiai iskolák és külön a magyar tannyelvű iskolák fejlődésének kérdésére. Rámutatott a hiányosságokra is, amelyek főleg a szakképzett tanerők hiányában mutatkoznak. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a magyar iskoláknak sok nagy nehézséggel kellett megküzdeniük, hisz jóformán alig volt szakképzett tanerőjük. Elismeréssel nyilatkozott a munkáskáderekről, akik itt is, mint minden más szakaszon megállották a helyüket és távtanulás keretében igyekeztek pótolni a hiányosságokat. A magyar iskolák száma örvendetesen 850-re növekedett, melyben 72.767 diák tanul. A szakiskolák arányát összehasonlítva míg a Horthy Magyarország idején csak két helyen volt - szakiskola, ma ugyanezen a területen a aiabeszámolót Vüiam Široký miniszterelnök, a Nemzeti Arcvonal Központi Akcióbizottságának elnöke mondja el. Felszólalnak a Nemzeti Arcvonal Központi Akcióbizottsága elnökségének tagjai: Jozef Tesla, dr. Emanuel Šlechta mérnök, tanár, építőiparügyi miniszter, Miloslav Vecker, dr. Jozef Kiselý, a helyi gazdaság minisztere, dr. Jozef Plojhar, egészségügyi miniszter, Božena Macháčová-Dostalová képviselőnő, Vincent Pokojný, a Szlovák Nemzeti Arcvonal Központi Akcióbizottsága elnökségének tagja és Jindrich Uher, földmüvelésügyi miniszter, a miniszterelnök helyettese. gyar tannyelvű szakiskolák száma hét. Sýkora elvtárs azután megmagyarázta, hogy miért folytatja a megbízotti hivatal lassú ütemben a magyar tannyelvű 11. éves iskolák kiépítését. Ennek fő oka a szakképzett tanerők túlalacsony százaléka. Igy az iskolák 1—5. osztályaiban a szakképzettséggel nem rendelkező tanerők százaléka a szlovák tanerők 31.5 százalékához viszonyítva 35.2 százalék, 6—8. osztályaiban 75 százalékhoz viszonyítva 90 százalék, 9—11. osztályaiben 30 százalékhoz viszonyítva 42 százalék volt.Ilyen állapotok mellett lehetetlen nagy arányban létesíteni újabb 11. éves iskolákat. Jövőre Somorján és Ipolyságon nyílik magyar tannyelvű 11. éves középiskola. A szakképzettséggel nem rendelkező magyar tanítók hiányzó ismereteik pótlására a felsőbb pedagóiai iskolán távtanulást folytatnak, amelyen több mint 600-an vesznek részt. Sýkora elvtárs ezután név szerint foglalkozott egyes kiváló tanítókkal, akik nagy sikereket értek el pedagógiai munkájukban. Kiemelte Dombrovsky Júliát, a losonci 8 éves középiskola tanítónőjét, Horváth Józsefet, a komáromi 11. éves iskola igazgatóját, Jámbor Jolánt, a komáromi óvónőképzőintézet tanítónőjét és másokat. A megbízott elvtárs a magyar iskolák eredményei mellett rámutatott az egyes hiányosságokra is. Nagy fogyatékosságok vannak az anyanyelv, a szlovák és az orosz nyelv, valamint a természettudományok tanításában. A tanulók sok helyen nem tudnak fogalmazni, helyesen írni, nem olvasnak és nem fejlesztik íráskészségüket. A szlovák és orosz nyelv tanulása terén a nyelvtan és a helyesírás elsajátításában vannak nagy hiányosságok. Igy például az egyik 11. éves iskola kilencedik osztályában a tanulók csak nehezen olvassák el az orosz szöveget. Sýkora elvtárs kérte az értekezlet részvevőit, tegyenek javaslatokat a hiányosságok mielőbbi kiküszöbölésére. Sýkora elvtárs beszámolóját vita követte. A felszólalók egyöntetűen kiálltak a proletárnemzetköziség és a szocialista hazafiság eszméinek fokozott megvalósítása, a szlovák és magyar tanítók baráti együttműködésének elmélyítése mellett. Az értekezleten elhangzott értékes felszólalások közül megemlítendő Kanyar István felszólalása a haladó nemzeti hagyományok ápolásáról és a szocialista hazaszeretetre nevelésről. Ozoreny Ferenc felszólalásában a magyar nyelv helyes használatának kérdéseit fejtegette és tanácsot kért arra, hogy milyen fórumhoz forduljanak egyes vitás nyelvi kérdésekben. Kifogásolta a fordításban megjelenő magyar tankönyvek nyelvezetét. Kérte, tegyék lehetővé, hogy a tanítók a nyár folyamán megismerkedhessenek hazánk szépségeivél, hogy így még jobban fel tudják kelteni a gyermekekben a hazaszeretet érzését. A Tanítók Lapjft egyik szerkesztője kérte tanító társait, hogy keressék fel cikkekkel a lap szerkesztőségét és tapasztalataik közlésével javítsák a pedagógiai munkát, Lórincz Láastlft Jól fogja képviselni a dolgozók érdekeit Sókszelőce dolgozó népe Krupa Józsefet jelölte a járási nemzeti bizottságba. Kiskorától választói között él s így nagyon jól ismerik. Már az első burzsoá köztársaságban fáradhatatlanul harcolt a kommunista párt célkitűzéseinek megvalósításáért. Az 1931-es választások alkalmával minden erejét arra szentelte, hogy a kommunista párt minél több szavazatot kapjon, hogy a dolgozó nép fiai kerüljenek a kép. viselötestületbe. A falu dolgozó né. pe ekkor bizalommal fordult feléJe s bírójává választotta. Ez elismerés volt jó munkájáért, de egyszersmind kitette öt a hatóságok állandó zaklatásának. Krupa József tudta, hogy a dolgozók ügyéért sikraszállni egyenlő az igazságért való sikraszállással s ezért nem riadt vissza senkitől és semmitől. Bátor, határozott fellépéssel vágta a csendőrök szemébe 1932 február 24-én: — Ha a munkások valamit kérnek, mindjárt megjelenik száz csendőr puskával és gumibottal, hogy a munkásokat verjék. De el. jön az az idő, amikor a mi kezünk. ben lesz a fegyver és akkor tudni fogjuk, ki ellen kell azt használni. Az igazságot szemtől-szembe megmondta mindenkinek és nem riadt vissza még a csendőrök szuronyaitól sem. Most a járási nemzeti bizottságban dolgozik, sokszor éjt nappallá téve, hogy dolgozó társai ügyét intézze. Szigorú, kemény természetű ember, de amellett barátságos és emberszerető. Észreveszi a legkisebb jót is az emberben. Ahol segíthet éa tanácsot adhat, nagyon szívesen megteszi, nem zárkózik el senkitől sem. Munkahelyén meg vannak vele elégedve, a vágsellyei járási nemzeti bizottság titkára, Molnár János és Pittich Géza, a járási iskolaügyi referens, megelégedéssel beszélnek tevékenységéről. — Rátermettségéért néha talán túl is terheljük munkával — mondják az elvtársak. Krupa elvtárs mindig ott van, ahol a legnagyobb szükség van rá. Választói is úgy gondolták, amikor a járási nemzeti bizottságba jelölték, minden erejével azon lesz, Nagy a tanító feladata és felelőssége a nép előtt A szlovákiai magyar tanítók értekezlete Léván