Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-13 / 115. szám, csütörtök

I 6 IIJSZ0 1954. május 13. Dien Blen Phu — a vietnami nép győzelmének jelképe Ha majd' a történetírók kiértékelik az ázsia népek a gyarmati rendszer ellen folytatott nemzeti felszabadító harcának egyes szakaszait, akkor fejtegetéseikben az első helyen kétségen kívül három fontos határkő, három történelmi esemény fog állani, amelyek felébresztették egész Ázsiát. A Nagy Októberi Forradalom által ihletet^ kínai forradalom, a koreai nép hő-" sies tettei mellett a történetírók feljegyzik a vietnami nép győzelmeinek dicső történetét is, amelyeket a francia gyarmatosítók felett aratott. Míg 1945-ben a világ közvéleménye keveset tudott Indokína egyes tartományairól, most, az utolsó években a vietnami nép hősies szabadságharcának éveiben az emberiség emlékezetébe vésődik a Vietnami Demokratikus Köztársaság minden falucskájának, váro• sának, minden völgyének és hegyének neve, ahol a vietnami nép nemcsak saját szabadságát, hanem az egész emberiség becsületét és az egész világ békéjét védelmezi. John Foster Dulles, az Egyesült Államok államtitkára, hogy elérje az indokínai konfliktus internácionalizálását, tehát a kapitalista világ intervencióját a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen, azzal vádolta a Kínai Népköztársaságot, hogy beavatkozik az indokínai háborúba és állítólag ez védi meg Vietnam népi erőit a végső vereségtől. Sőt, oly messzire ment, hogy kigondolta egy nemlétező kínai tábornok nevét, aki állítólag a frontműveleteket irányítja Dien Bien Phu erődítménye ellen és hogy kínai katonák részt vesznek ebben a háborúban. Ezt a hazug állítást maga a francia parancsnokság leplezte le, amikor kijelentette, hogy Dulles állítása nem felel meg az igazságnak. Dulles állítását, valamint az egész burzsoá propaganda uszító kampányát még meggyőzőbben cáfolja meg az a tény, hogy a francia gyarmatosítók Dien Bien Phunál elszenvedett veresége nem az első. Hangsúlyozni kell, hogy 1946 december 19-ke óta, amikor a francia csapatok betörtek Hanoiba, Vietnam fővárosába, és azon francia-vietnami egyezmény ellenére, amelyben a francia kormány elismerte Vietnam demokratikus kormányát, Franciaország gyarmati rablóháborút indított a vietnami nép ellen, a francia expedíciós hadtest nem egy vereséget seznvedett Ez akkor történt, tehát 1949 előtt, amikor még nem létezett a Kínai Népköztársaság, amikor Vietnam határain, Kínában a kuomintang-klikk seregei álltak és amikor Mao Ce-tung népi erői Vietnam határától háremsőt négyezer kilométer távolságban tartózkodtak és maguk is súlyos felszabadító harcot vívtak Északkelet-Kínában. A francia expedíciós hadtest parancsnoksága nem egyszer kidolgozta a hadműveletek stratégiai tervét, amelyekkel meg akarták semmisíteni a vietnami nemzeti felszabadító hadsereget. • A francia kormány mindent megtett, hogy ezeket a terveket realizálja. Az indokínai háborúbaa hitlerista SS-manok ezreit toborozta és Mussolini volt gárdistáit, az Egyesült Államokból biztosította a háború vezetéséhez szükséges anyagi forrásokat, évi 500 millió dollárt Ezenkívül az USA a francia expedíciós hadtestnek Vietnamba 666 repülőgépet, 390 hadihajót, 21.000 tehergépkocsit, 1400 tankot és 175.000 gépfegyvert és puskát szállított. És hogy biztosítsák a sikert, a francia expedíciós hadtest legtöbb parancsnokát „ki képzett amerikai tanácsadókkal" cseréltek fel. Négy évvel ezelőtt Saigonba, érkezett De Lattré de Tasignv tábornok, a francia expedíciós hadtest új főparancsnoka. Az egyes operációs pontok parancsnokaival folytatott hosszas megbeszélések után ez az újdonsült parancsnok új taktikát, új tervet dolgozott ki és nem mulasztotta el, hogy megjósolja, hogy néhány rövid hónapon belül „kiirtja" a Ho Si Minhrendszer utolsó „lázadóját". De Lettré de Tassigny tábornok néhány helyi jelentőségű sikertől megmámorosodva azt kábelezte Pá rizsba, hogy a vietnami hadsereg már védekezésre sem képes, nem hogy jelentősebb offenzívát tudna indítani. A Hanoiból érkezett hí rek diadalmámorba ejtették a pá rizsi politikusokat és tábornokokat is. Azonban hamarosan arcukra fagyott a mosoly. Még 1950-ben néhány héttel a francia gyarmasítók offenzívája után a vietnami hadsereg népi erői óriási ellenoffenzívát indítottak a Fekete- és a Vörös-folyónál. Rövid idő alatt bevették az összes francia állásokat és felszabadították Hoa Binh városát, a francia védelem fontos kö zéppontját. Ezekben a harcokban a francia gyarmatosítók nagymeny nyiségű Amerikából szállított modern fegyvert és felszerelést vesztettek, amelyekkel azután további önkéntes alakulatok fegyverkezetek fel. Ezek az önkéntesek tömegesen jelentkeztek hazájuk vé delmére a néphadseregbe. A mult évben új parancsnok váltota fel De Tassignyt, Navarre tábornok. Ez az új parancsnok is nagy lármával új támadások és operációk tervét állította össze, amelyekkel meg akarta semmisíte ni a vietnami néphadsereget. Azon ban minden hiábavaló volt. A harcok hiábavalósága* visszatükröződik a francia expedíciós haderő erkölcseiben is. Pleven francia honvédelmi miniszternek indokinai látogatása után a francia kormány ülésén állandó dezertálásokról kellett beszámolnia, amelyek egyre gyakrabban fordultak elő az expedíciós hadtest alakulataiban. És jóllehet, az expedíciós hadtest parancsnoksága Dien Bien Phunál nagymennyiségű leg súlyosabb fegyvert, a repülőgépek százait vetette harcba és a 20.000 katona közül, akiket márciusban a vietnami hadsereg körülzárt, 6000 SS-Manfi volt. mindez nem a ka dályozta meg az erődítmény elestét. A mult pénteken 20 órás harc után Dien Bien Phu erődítménye a győzelmes vietnami néphadsereg kezébe jutott. Dien Bien Phu ban elhallgattak a lövések és a katonák hosszú sora, melv megadta magát, a Vietnami Demokratikus Köztársaság fogolytáboraiba vonult. Dien Bien Phu elestének óriási jelentősébe van. mind katonai, mind stratégiai, de főként erkölcsi szempontból, nemcsak Vietnamra, hanem a többi ázsiai nemzetekre, sőt az egész béketáborra nézve. Dien Bien Phu elestével egész Észak-Vietnamot megtisztították a francia gyarmatosítóktól. A Dien Bien Phuért vívott harcokban q vietnami néphadsereg erői első ízben használt súlyos fegyvereket, amelyeket a vietnami nép az ősf erdő közepén épített üzemekben gyártott. A Dien Bien Phu'-nál végrehajtott hadműveletek megmutatták a népi erők háborús taktikájának és stratégiájának fölényét a gyarmatosítók taktikája és stratégiája felett, aminek nem csekély jelentősége van a háború további vezetése szempontjából, ha a franciák nem kötnek fegyverszüneti egyezményt. A Dien Bien Phunál folytatott kegyetlen küzdelem egész Franciaországnak megmutatta, hogy milyen érdekekért harcolnak Indokínában. Az álszent francia politikusoknak már nem sikerül kiforgatniuk azt a tényt, hogy Indokínában francia érdekekért harcolnak Találóan mutatott erre rá André Stil francia író: „Dien Bien Phunál felrobbant minden egyes bomba Franciaországot is érinti A volt SS-isták, akik az idegenlégió soraiban Indokínában har colnak, biztos nem harcolnának szívesen, ha Franciaországért folyna ez a harc. Jól tudják, hog.v harcukkal a franciák öngyilkosságát segítik elő. VŠ A NE31ZETKŐZ] KERÉKPÁROS ĽČKE VERSEM HÍREI A VIII. szakaszban a csehszlovák csapat két mp-cel a franciák mögött, de a csapatverseny élén maradt A franciaországi lengyel E. Klabinski ért be elsőnek a Kari Marx-Stadti Ernst Thälmann-stadionba Kedden, május 11-én gyönyörű, napos időben folyt le a Varsó —Berlin—Prága útvonalon folyó Békeverseny VIII. szakasza a Lipcséből Kari Marx-Stadtba vezető 144 km-es útvonalon. Az eddigi, sík vidéken folyó szakaszokat- most először váltották fel dombok és nagyobb terepkülönbségek, amelyek komoly feladatok elé állították a versenyzők képességét. Különösen Meeran városánál, 60 km-rel a rajt után, továbbá Aue város közelében vannak magas dombok, úgyhogy ezeken a helyeken a versenyzők minden tudására szükség volt. Legtöbb sikerük ezen a szakaszon ismét a csehszlovák versenyzőknek volt. Ján Kubr erős küzdelem után a harmadik helyre került, míg a további négy: Nachtigal, Ružička, Krivka és Veselý nagyszámú csoporttal együtt érkezett célba. A fiatal Klich lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy a VIII. szakaszon Ružička megtarthatta az egyéni összesített minősítésben a harmadik helyet, s egyúttal része volt abban is, hogy a csehszlovák együttes a csapatversenyben elfoglalt vezetőhelyét még inkább megszilárdíthatta. Midőn Ružičkát kevéssel Meeran város után géphiba érte, Klich rögtön átadta neki saját, kifogástalan állapotban levő kerékpárját és maga megvárta a javítókocsit. Az így keletkezett időveszteséget már nem tudta behozni és a célig hátul küzdött, a többi versenyzőkkel együtt, akik a főcsoportból elmaradtak. Ám a fiatal, sokat ígérő versenyző ekként szerzi Veselý és Ružička mellett ebben a fárasztó versenyben a szükséges tapasztalatot és harckészséget. Elkeseredett harc Meeran meredek utcáin Kevéssel 12 óra előtt a lipcsei városháza előtt történt ünnepi rajtolás után a város szélén került sor az ú. n. „éles rajtra", melyben 84 versenyző vett részt. Sokan rövid idő múlva már nem bírták a gyors iramot éá hátramaradtak. így először a norvég Slemdahl, majd az indiai Bhana, a német Trefflich, később az albánok és a norvégek szakadtak le. Eleinte a versenyzők óránként kb. 40 km-es sebességgel hajtottak. Később, az első emelkedéseknél a versenyzők gyorsasága fokozatosan csökkent, de így is 40 km körül maradt. Alstenburg városánál, körülbelül a 38-ik km-nél a főcsoportból előreszökött a francia Zosi és Picot, a lengyel Wilczewski, a franciaországi lengyel E. Klabinski és a csehszlovák Kubr. Ez az öttagú csoport gyors iramban csakhamar meglehetős előnyre tett szert. Alstenburg városából hátramaradt a német Meister, mert gépének eltört a kereke. Meeran meredek utcáin elkeseredett harcra került sor és a domb tetején a hajrát a francia Picot nyerte m;>g, E. Klabinski- és Kubr előtt. A két km-es hosszúságban állandóan emelkedő útvonal mentén tízezrével gyűlt össze a közönség, hogy láthassa a versenyzők küzdelmét. Kevéssel Méeran után elmaradt a kimerült Wilczewski és nemsokára a francia Zosi is. így, most már csak három versenyző haladt elől: Kubr, Picot és E. Klabinski. Közben a főcsoportból újabb versenyzők törtek elő, akiket a dán Hatuen és a belga Krekhoven vett üldözőbe. Aue városnál, ahol a versenyzőknek rövid néhány km-nyi távolságon 300 méter magasságkülönböietet kellett leküzdeniök, az élenjárók több mint 4 percnyi előnyt szereztek az utánuk következőkkel szemben. Körülbelül 25 km-rel a cél előtt a vezető csoportból lemaradt Picot, de csakhamar újra utolérte Klabinskit és Kubrt. Ez a helyzet Kari MarxStadt utcáin sem változott, ahol sokezer főnyi közönség viharosan üdvözölte a versenyzőket, végig az Ernst Thálmann-stadionig, mely ezúttal zsúfolásig megtelt. Picot az utolsó kanyarban elbukott, de így is második lett. . . A stadion kapuján elsőnek a franciaországi lengyel, E. Klabinski futott be. Ő volt az első az atlétikai pályán levő célvonalon is. A francia Picot, aki a stadionban behozta a Klabinskinak néhány méternyi előnyét, az utolsó kanyarban elbukott. Már úgy látszott, hogy Kubr megelőzi őt Picot azonban hamarosan talpraállr és a célban két másodperccel megelőzte Kubrt. Mögöttük három perccel érkeztek a célba a belga Kerkhoven és a dán 'Hansen, majd fél perccel utánuk 30 tagú csoport érkezett, amely a pályán kemény harcot folytatott a- helyezésekért- Ebben, a csoportban vol. a csehszlovák versenyzőkön kivul Szovjetunió 5 versenyzője, továbbá dánok, hollandok, svédek és mások is. Az egyéni versenyzők sorrendje a VIII. szakaszon: 1. E. Klabinski 3:52.51 óra, 2. Picot ' 3:53.57 óra, 3. Kubr 3:53.59 óra, 4. Kerkhoven 3:57.07 óra, 5. Hansen 3:57.07 óra, 6. Danguillhome, 7. Królak, 8. de Boeck, 9. Nachtigal, valamennyien 3:57.48 óra, 10. Ružička 3:57.47 óra. A 10.—-39. helyezésű versenyzők közt voltak W1 Klabinski, Nemitov, Csizsikov, van Meenen, van Shill, Dalgaard, Pedersen. Oestergard Klevcov, Krjucskov. Matvejev, Schur, Veselý és Krivka, 43. Klich volt 4:03.48 órás idővel. A csapatok sorrendje a VIII. szakaszon: 1 Franciaország 11:49 22 óra, 2. Csehszlovákia 11:49.24 óra . Belgium 11:52.32 óra, 4. Dánia 11:52.46 óra, 5. Lengyelország 11:53.12 óra, 6. Szovjetunió 11:53.21 óra. Az egyéni összesített sorrend a VIII. szakasz után: 1. Dalgaard 34:19 46 óra, 2 Van Meenen 34:23.3b óra, 3. Ružička 34:27.18 óra, 4. Broek 34:27.46 óra, 5. Królak 34:29 00 óra, 6. Wl. Klabinski 34:30.02 óra, 6. Hansen 34:30.40 óra, 8 Russmann 34:31.53 óra, 9 de Groot 34:32.15 óra, 10. Picot 34:35.11 óra, 11. Veselý 34:35.27 óra. 12. Pedersen 34:37.23 óra, 13. Wilczewski 34:37.28 óra, van der Lyke 34:37.59 óra, 15. Oestergard 34:42.39 óra, 17. Rivet 34:43.85 óra. 18. Kerkhoven 34:43.56 óra, 19 Nemitov 34:45.07 óra, 20. van Shill 34:4603 óra, 22. Kubr 34:50.48 óra. 25. Krivka 34:54.14 óra, 28. Nachtigal 34:58.08 óra, 61. Klich 36:30.12 óra. A csapatok összesített eredménye a VIII. szakasz után: 1. Csehszlovákia 103:06.26 óra, 2. Lengyelorszá 103:12.07 óra, 3. Dánia 103:11.00 óra, 4. Belgium 103:19.57 óra, 5. Hollandia 103:26.00 óra, 6. Szovjetunió 103:42 53 óra, 7. Anglia 104:31.23 óra, 8. NDK 104:3630 óra, 9. Bulgária 105:26.55 óra, 10. Franciaország 105:43.01 óra. A versenyt követő napon Lipcse lakossága mindenütt szivélyesen üdvözölte a csehszlovák kerékpárosokat, akik i VII. szakaszon aratott győzelmükkel a verseny élére kerültek. A német fiatalság min- I denhol körülfogta Ján Veselý sportmestert, aki vasárnap elsőnek érkezett a Bruna Plache-stadionban lévő célba. A fiatal németek élénken érdeklődtek a csehszlovák testnevelés iránt és nagyrabecsülik a csehszlovák sportolók nagyszerű teljesítményeit. A csehszlovák kerékpárosok lipcsei szívélyes fogadtatása bizonyítja, hogy Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság népének barátsága folyton erősödik. Hétfőn délelőtt a csehszlovák válogatottak megtekintették a várost és meglátogatták a testnevelési főiskolát, amely az NDK legnagyobb ilyennemű intézete, délután pedig jelen voltak a Békeverseny győztesei emléktáblájának ünnepélyes leleplezésénél Nádszegi sportlevél Nádszeg messze esik a járási székhelytől, s a legközelebbi város is, Dunaszerdahely 17 km-re van, ahová a felszabadulás előtt gyalog, vagy kocsival lehetett eljutni. Éppen ezért a nádszegi nép minden fejlődéstől, művelődéstől el volt zárva, a kultúrát kirekesztették a kapitalisták. Ez teljes mértékben meglátszott a falun. A felszabadulás után lassan, de mégis cáak megindult Nádszeg kulturális és sportélete. Sok nehézséggel, sok meg nem értő emberrel és ellenséggel kellett megküzdenie a sportvezetőségnek. Nem volt a futballcsapatnak felszerelése, öltözője, sem pénze ezen dolgok beszerzésére. Nagy szerepe volt a , labdarúgóegyüttes megszervezésében Bencze Józsefnek, aki szívén viselte a sport meghonosításának ügyét Nádszegen. Eleinte csak egyik utcasor a másik ellen játszott: mezítláb. Bencze József mezítlábas játékosaiból alakult ki eloszor egy egységes futballcsapat, amely már Nádszeg színeit képviselte, s beléptek a Sokol sportszervezetébe. Ettől a perctől kei dve a nádszegi sportélet a fejlődés útjára lépett. 1953-ban játszott Nádszeg csapata először bajnoki mérkőzést, járási kereten belül. Ez az első bajnoki címért való küzdelem, amelyért Nádszeg is harcolt, nem nagy sikerrel végződött, de mindenesetre az első nagy lépés volt a haladás felé. Tapasztalatlan és fiatal játékosok nem tudták még kellőképpen felvenni a harcot, s így a nászegi csapat a tavalyi bajnoki táblázat utolsóelőtti helyén állt. A nádszegi Sokol idei szereplése már teljesen más képet nyújt A tavalyi vezetőséget egy új harcedzett vezetőség váltotta fel Bugár Ferenc, Győri Gusztáv, Keleesénvi Imre, Ra.jcsányi Rudolf és más elvtársak személyében A vezetőség a játékosokat kemény fegyelemre és öntudatos sportolókká neveli, mely a csapat eddigi veretlen működésén meg is látszik. Habos Pál. Nádszeg. A BRATISLAVAI VÁROSI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG a magyar nemzetiségű választók részére május 13-án 1930 órakor a Művelődés Házában (Redoute) népgyűlés^ tart. Előadó Lőrincz Gyula. Ez alkalommal fellép a Csehszlovákiai Magyar Nepműveszeti Együttes. A Kerületi Magyar Könyvtár Bratislava Štúr-utca 9/a alatti helyiségében május 14 én, pénteken délután 5 órakor vitadélutánt rendez Egri Viktor .Márton elindul" című regényéről A vitán a szerző személvesen is részt vesz. ÜJ SZÓ" kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának KOzpont) Bizottsága Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős LOrlncz Gyula főszerkesztő SzerkesztSség Bratislava. Jesenskéh. s 10 telefúr <47-16, 352-10 Kiadóhivatal. Bratislava, Gorkého 8. telefon 274-74 Előfizetési díj havonta Kis 6.60 &2 előfizetést és kézbesítést az Illetékes postahivatal ipostakézbesltől Intézi. Ellenőrző postahivatal Bratislava i. Nyomás: Pravda, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava. £-51143 é