Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-13 / 115. szám, csütörtök

"1954. máíus 13'. 'IISZ0 5 A GENFI ERTEKEZLET Fam Van Dong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttsége vezetőjének beszéde 'A külügyminiszterek genfi ér­tekezletének ülésén beszédet mon­dott a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének veze­tője, aki többek között a követke­zőket mondotta: A Vietnami Demokratikus Köz­társaság küldöttsége szükségesnek tartja, hogy a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság népének és kor­mányának nevében kifejezze ál­láspontját az indokínai béke hely­reállításának kérdésével kapcsolat­ban. A Vietnami Demokratikus Köz­társaság népének és kormányának szilárd álláspontja: a béke, függetlenség, egység és a demo­krácia. Fam Van Dong beszéde további részében vázolta azokat az esemé­nyeket, amelyek az indokinai há­borúhoz vezettek és az amerikai beavatkozásról beszélt. Az ellenállási harc és a felépítés sikerei Vietnam, Khmer és Patet Lao népei hősiesen harcolnak az im­perialista hódítók ellen. A harc folyamán a nép és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság hadserege támogatják és szilárdítják az ellenállás erőit katonailag, politi­kailag, gazdaságilag és kulturális téren. Most a demokratikus köz­társaság rendszere a kormány ve­zetésével megszilárdult, az egész ország területének több mint há­romnegyed részén. Ezen a területen sikeresen valósul meg a kormány­programm: a nemzetek széleskörű szövetsége osztályokra, fajra, poli­tikai nézetre és vallásra való te­kintet nélkül. Biztosítva vannak a demokratikus szabadságjogok, töb­bek között a vallásszabadság, meg­felelő gazdasági és pénzügyi poli­tika folyik (a termelés fokozása, az adók csökkentése, az infláció megszüntetése, az árak megszilár­dítása, a bel- és külkereskedelem fejlesztése) az igazságos agrárpoli­tika fokozatos megvalósítása. Ezen sikerek következtében a kormány és a demokratikus köz­társaság rendszerének tekintélye és befolyása mindenütt növekedik. Ezt a tényt már régen felismerték a politikai tényezők, akik jól van­nak tájékozva az indokínai hely­zetről, valamint az újságírók is, akik ellátogattak Indokínába. Ezen tekintély és befolyás forrása az a tény, hogy Vietnam népe békét, nemzeti függetlenséget, területi egységet és demokratikus szabad­ságjogokat óhajt. Ami a külpolitikát illeti, 1950. január 14-én a Vietnami Demo­kratikus Köztársaság kormánya ki­jelentette, hogy „kész felvenni a diplomáciai kapcsolatokat azokkal az országokkal, amelyek tisztelet­ben tartják Vietnam egyenjogúsá­gát, területi épségét és nemzeti szuverenitását, hogy biztosítva le­gyen az egész világ békéje és a de­mokrácia kiépítése az egész vilá­gon." Számos ország több mint 800 millió lakossal elismerte a Vietna­mi Demokratikus Köztársaságot és más országok népének óriási többsége is szívvel-lélekkel vele tart A Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormányának az ellenál­lásban és az ország felépítésében elért sikerei helyes politikájának eredményét jelentik. Az agresszorok szabadságról, füg­getlenségről és demokráciáról be­szélnek, míg éppen ők a szabadság, a függetlenség és a demokrácia leg­megrögzöttebb ellenségei. Az, amit szabadságnak, függetlenségnek és demokráciának neveznek, a való­ságban csupán szemfényvesztés, amellyel a népek meghódításának és elnyomásának politikáját akar­ják álcázni. Azokon a területeken, amelyek ellenőrzésük alatt állanak, totális háborút folytatnak, falvakat égetnek fel, óriási rizsföldeket vál­toztatnak pusztasággá, a tömegek elszegényítésének és demoralizá­lásának politikáját folytatják, hogy kedvező előfeltételeket teremtsenek ahhoz a politikához, hogy az indo­kínaiakat az indokínaiak ellen használják fel. Az imperialista agresszorok el­leni harcukban Vietnam, Khmer és Patet Lao népei az egész világ szabadságszerető népeinek rokon­szenvét és őszinte támogatását él­vezik, mert e népek harca igazsá­gos harc és mivel az indokínai agresszív háború, amelyet az im­perialisták indítottak és most igyekszenek kiterjeszteni, komoly veszélyt jelent Ázsia és az egész világ békéjére nézve. Az egész világ népei és főleg az ázsiai országok és a délkeletázsiai országok népei őszinte szolidaritást vállaltak Indokina népeivel. A világ közvéleményét épp úgy, mint az ázsiai országok és a dél­keletázsiai országok közvéleményét is nemérgiben fel háborították az ame­rikai imperialisták mesterkedései, ámenekkel az úgynevezett „közös akciók és kollektív biztonság" megvalósítására törekednek, ame­lyek a valóságban a háború kiter­jesztésével fenyegetnek és veszé­lyeztetik Ázsiát és az egész világ békéjét. A béke helyreállításához vezető"út Á felsorolt tények világosan mu­tatják, hogy 1. Vietnam, Khmer és Patet Lao népeinek leghőbb vágya és leg­törvényesebb joga a béke, a füg­getlenség, az egység és a demokrá­cia Ez minden nemzet szent joga. Ha idegen agresszorok ezeket a vágyakat és jogokat lábbal tipor­ják, akkor mindhárom nemzet kénytelen fegyvert ragadni, hogy megvédelmezze hazája létet. 2. A Vietnami Demokratikus Köztársaság keletkezése óta a bé­ke és a Franciaországgal való ba­rátság politikáját folytatta. A kor­mány három ízben kezdett tárgya­lásokat a francia kormánnyal és előzetes egyezményeket írt alá vele 1946. március 6-án és 1946. szeptember 14-én. A francia gyar­matosítók azonban szívósan meg­hiúsították a tárgyalásokat, meg­sértették az egyezményeket és há­ború segítségével akarják felújíta­ni gyarmati uralmukat. Most az amerikai imperialisták és a fran­ciaországi háborús gyújtogatok minden erőfeszítést megtesznek, hogy az indokínai háborút kiter­jesszék, akadályozzák a háború megszűntetéséhez és az indokínai béke helyreállításához vezető utat. 3. A Vietnami Demokratikus Köz. társaság népe és kormánya jelen­leg éppúgy, mint azelőtt, a békére törekszik és kész támogatni azt a politikát, amelynek célja az összes nemzetközi konfliktusok tárgyalá­sok útján való megoldása, a nem­zetközi feszültség enyhítése, az egész világ népei közötti baráti kapcsolatok felvétele és támoga­tása. A Vietnami Demokratikus Köz­társaság, valamint Khmer és Pa­tet Lao ellenállási kormányainak külügyminiszterei egyetértettek a berlini értekezlet határozatával, amely a genfi értekezlet összehí­vásáról s.—" ' ikínai béke hely­rrállításának megtárgyalása céljá­ból. Ezen tén- k alapján a Vietnami D" v okratiki's Köztársaság kormá­nyának küldöttsége a kormány ne­jében kiiMr ': „A Vietnami Demokratikus Köz­társaság népe és kormánya épp­úgy, mint Khmer és Patet Lao né­pe és ellenállási kormánya kész tárgyalások útján megoldani az indokínai béke helyreállításának kérdését Indokína népei nemzeti jogainak elismerése, nemzeti egy­sége és függetlensége, valamint demokratikus szabadságjogai elis­merése ala^n, ami által megte­remtik az előfeltételeket Indokína és Franciaország népei közötti ba­ráti kapcsolatoknak az egyenlőség és a kölcsönös érdekek alapján való felújítására. Ez az az út, amely biztosítja, hogy Indokínában igaz­ságos és becsületes feltételek mel­lett helyreállítsák a tartós békét, ez az egyedüli út, amely valóban biztosítja Délkelet-Ázsia országai­nak békéjét és biztonságát, és amely hathatósan hozzájárul a nemzetközi feszültség enyhítésé­hez, az egész világ békéje fenntar­tásához és megszilárdításához." Az amerikai imperialisták ma félnek a békétől. Minden eszköz­zel megkísérlik mozgósítani a legreakciósabb, legharciasabb erő­ket, hogy meghiúsítsák az indo­kínai béke helyreállítására irányu­ló törekvést. __ A Vietnami Demokratikus Köz­társaság, Khmer és Patet Lao kor­mányai és népei készek erőfeszí­téseiket egyesíteni a francia nép törekvéseivel, az egész világ ösz­szes jóakaratú embereinek törek­véseivel, hogy a genfi értekezlet az indokínai háború megszüntetése és a béke helyreállítása kérdésé­nek kielégítő megoldásához vezes­sen. A Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormányának küldöttsége kész erőfeszítéseit egyesíteni e konferencián részvevő' más küldött­ségek erőfeszítéseivel, hogy bizto­sítsa az értekezlet sikerét. A genfi értekezlet május 11-i ülése A genfi értekezlet kedden, má­jus 11-én folytatta a koreai kér­dés megtárgyalását. Az űléseii. amelyen A. Eden brit külügymi­niszter elnökölt, hárman szólaltak fel — V. M. Molotov szovjet kül­ügyminiszter, Jun Tun Tai. dél ­koreai külügyminiszter és P. H Spaak belga külügyminiszter. V. M. Molotov beszédében rész­leteden elemezte a koreai kérdés fejlődését a második világháború befejezése óta. Beszéde három részre oszlik. Ezek: a koreai kér­dés és az ENSZ a genfi értekez­let feladatai, a koreai kérdés és Ázsia népei Molotov elvtárs be­szédét lapunk holnapi számában közöljük. A délkoreai küldött beszéde, amely telve volt rosszindulatú tá­madásokkal a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság és a Kí­nai Népköztársaság ellen, a kérdés megtárgyalásába nem vitt semilyen új elemet. A liszinmanista küldött továbbra is követelte az ENSZ tör­vényellenes határozatának érvé­nyesítését az idegen felügyelet alatt tartandó koreai választások­ról és emellett elutasította a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársa­ság küldöttségének pozitív javas­latait, amelyek szerint a koreai nép maga, idegen beavatkozás nél­kül választhassa kormányát és egyesíthesse hazáját. Hasonló szellemben beszélt a belga külügyminiszter is. Spaak belga külügyminiszter is azt kö­vetelte, hogy a koreai választáso­kat az ENSZ, vagyis azon fél „el­lenőrzése" alatt tartsák, amely aktívan részt vett a koreai hábo­rús akciókban- Spaak beszédében védelmezte az amerikaiak koreai agresszióját és ellenezte az ame­rikai megszálló csapatok visszahí­vását Koreából. Az ülés végén A. Eden elnök kijelentette, hogy a genfi értekez­let május 12-én folytatja az indo­kínai kérdés megtárgyalását. A koreai kérdésről szóló következő ülés időpontját később állapítják meg. Befejeződött a lengyel szakszervezetek III. kongresszusa Á lengyel szakszervezetek III. kongresszusa május 9-én befejezte munkáját. A kongresszus a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának a szakszerve­zeti munkáról szóló határozatát irányelvként fogadta el. Elfogadta a Lengyel Szakszerve­zeti Szövetségnek új szervezeti szabályzatát, újraválasztotta a Szak­szervezetek Központi Tanácsát és a Központi Revíziós Bizottságot. A kongresszus felhívta a városi és falusi dolgozókat, hogy érjenek el még nagyobb sikereket a népi demokratikus Lengyelország fel­virágoztatásáért, a békéért és a szocializmusért vívott harcban. Az újonnan megválasztott Szak­szervezetek Központi Tanácsa első ülésén ismét W. Klosiewiczet vá­l^iztotta elnökévé. 16.000 főnyi ellenséges haderő semmisült meg Dien Bien Phu-nál A vietnami néphadsereg főpa­rancsnoksága — mint a Vietnami Tá­jékoztató Iroda jelenti — hétfőn, május 10-én közleményt adott ki a néphadsereg Dien Bien Phu elleni támadásáról. A közlemény szövege a következő: — A vietnami néphadseregnek a Dien Bien Phu-i megerősített fran­cia állások elleni támadása tulaj­donképpen 1954. március 13-án kez­dődött, amikor a népi erők megtá­madták a külső védőövet. Ez a fran­cia erődláncolat, amely sokkal erő­sebb volt, mint a Na-San-i erődtá­bor, 49 erődből állott. Az erődök 12 kilométer hosszú és 6 kilométer mély ívben helyezkedtek el. Az el­lenség ezenkívül két nagy repülőte­ret is épített itt, amelyen nehézgé. pek is leszállhattak. A vietnami néphadsereg támadása 55 napig tartott. A vietnami néphadsereg az első jelentése^ szerint 17 gyalogos és ej­tőernyős zászlóaljat, 3 tüzérosztályt, több páncélos, műszaki, szállító, re­pülő és egyéb egységet semmisített meg, vagyis összesen több mint 21 zászlóaljat és 10 századot, amelyek­nek együttes létszáma több mint 16.000 fő. Az elesett, megsebesült vagy fog­ságba került ellenséges katonák között van a francia erőd egész fő­parancsnoksága, valamint három al­parancsnokság: a középső, a déli és r z észi szakaszé, három páncélos egység parancsnoksága és az össíes többi zászlóalj parancsnokságok. A vietnami néphadsereg fogságába került Christian de Castries dandár­tábornok, a franciák északnyugat­vietnami arcvonalának és a Dien Bien Phiui erődtáborok parancs­noka. Az elesett, vagy fogságba ke­rült magasrangú ellenséges tisztek között van 16 ezredes. Az elesett vagy fogságba került hadnagyok, főhadnagyok, századosok és őrna­gyok száma 353, a tiszthelyetteseké pedig 1396. A vietnami néphadsereg — híven Ho Si Minh elnök és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kormánya politikájához, amely a hadifoglyok iránti kíméletet írja elő — jól bánt az ellenséges foglyokkal és megfelelő gondozásban' részesíti őket. A vietnami néphadsereg egységei ezen az arcvonalszakaszon 62 repü­lőgépet lőttek le, vagy pusztítottak el. Az elpusztított gépek között van­nak B-24-es bombázók, B-26.os bom­bázók, C-119-es típusú szállítógépek, Helldiver-típusú harcigépek stb., amelyeket az amerikai intervenció­sok szállítottak a francia gyarmato­sítóknak. Ezenfelül a vietnami néphadsereg kezébe került az ellenség minden fegyvere, löszere, összes jármüvei, lövegei, páncélosai, gépkocsijai stb., valamint az ellenség összes lőszer, raktárai és minden katonai felszere­lése. Csak a zsákmányolt ejtőernyők száma több mint 30.000. A francia kormány utasította Navarre tábornokot, az indokínai francia főparancsnokot: lépjen érint­kezésbe a Vietnami Demokratikus Köztársaság hadseregének főpa­rancsnokságával a Dien Bien Phu­nál foglyul ejtett sebesültek elszállí­tásával kapcsolatban. Ismeretes, hogy a Vietnami Demokratikus Köz­társaság küldötte a genfi értekezlet hétfői .ülésén kijelentette, hogy kor­mánya hajlandó lehetővé tenni e se­besültek elszállítását. '•1 Navarre tábornok egy szaigoni sajtóértekezleten beismerte, hogy a sokat emlegetett „támadó tervének" kidolgozásakor „egyáltalán nem is­merte ellenfele erejét". Kijelentette, hogyha tudomása lett volna ,,Viet­nam erejéről, nem küldte volna csa­patait Dien Bien Phu-ba. — Navar­re tábornok rámutatott arra, hogy a háború „egészen új fordulatot vett" és hogy a genfi értekezlet si­kertelensége esetén szükséges lesz „e háború nemzetközivé tétele". Elhalasztották a szovjet balett művészek párizsi bemutatkozását Á francia kormány hétfőn a kö­vetkező közleményt juttatta el a sajtóhoz: „Joseph Laniel miniszterelnök | és ideiglenes külügyminiszter hétfő délelőtt Maurice Schumann külügyi államtitkár jelenlétében fogadta Vinogradovot, a Szovjet­unió nagykövetét és közölte vele azokat az okokat, amelyek miatt a kormány úgy határozott, hogy elhalasztja a szovjet balettművé­szek párizsi bemutatkozását." A miniszterelnökség nem Tett említést arról, hogy mely időpont­ra halasztják el a szovjet művészek fellépését. A kormánynak ez a lé­pése meglepetést és csalódást kel­tett a párizsi közönségben, amely oly nagy érdeklődéssel várta a szovjet művészek bemutatkozását. A kormányhoz közelálló sajtó szerint a kormány azzal indokolja ezt a döntést, hogy így akarta ele­jét venni a szovjetellenes tünteté­seknek. Ezzel szemben tény az, hogy a párizsi opera pénztárai előtt már napok óta hosszú sorokban álltak az emberek, hogy jegyet vált­hassanžfk a szovjet művészek elő­adásaira és semmiféle incidensre, tüntetési kísérletre nem került sor. A valóságban a kormány azért hozta ezt a döntést, mert félt attól, hogy a párizsi közönség diadalmas ünneplésben részesíti majd a szov­jet művészeket, félt a szovjet mű­vészek sikerétől, amely egyben a népek közötti barátság ügyét is szolgálta volna. Amerikai repülőgépek sorozatosan megsértették a skandináv államok légiterét Az utóbbi időben sajtójelentések több ízben beszámoltak ismeretlen külföldi repülőgépeknek norvég területen, köztük Észak-Norvégia területe fölötti átrepüléséről. • Ugyanakkor állandóan azt erő­sítgették, hogy állítólag szovjet repülőgépekről van szó. A norvég lapok május 10-én újból beszámol­tak Norvégia légiterének újbóli megsértéséről. A lapok rámutat­nak, hogy jelentések érkeztek Dá­nia, Svédország, Finnország légi­terének idegén repülőgépek által történt megsértéséről is. Lambrechts altábornagy, a iior­vég légierő parancsnokságának a sajtóban megjelent közleménye szerint a felszállt norvég vadász­gépeknek sikerült megállapítaniok, hogy a Norvégia légiterét megsértő repülőgépek amerikai gépek voltak. Lambrechts a Morgenbladet című lap munkatársával folytatott be­szélgetése során kijelentette: „Meggyőződésem, hogy a Norvé­gia légiterében május 5. és május 8-án történt berepüléseket szövet­ségeseink gépei végzik, s vélemé­nyem szerint ez az „arcátlansággal határos."

Next

/
Thumbnails
Contents