Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-13 / 115. szám, csütörtök

4 UJSZO 1954. május 13. • Amire a libádiak is büszkék lehetnek Az országút két oldalán akácerdö húzódik. Lent a völgyben üdezöld vetések. Esőtől párolgó földek teszik tarkává e tájképet. Szorosan az akác­erdővel koszorúzott hegy lábához si­mul a kis falu. A templom vörösre Jestett tornya úgy izzik a napsütés­bén, mint a forró ws. A falu utcái teljesen kihaltak. Az útszéli pázsiton pelyhes kis libák csipegetik a zsen­ge füvet. Az út azonban lassan megélénkül. A falu egyik részéről — ahol mint vörös lángnyelv lobog a szélben a vörös zászló, egy új téglaépület hom­lokzatán — beszélgető csoport köze­ledik. Az épület a szövetkezet irodája. Az iroda körül húzódnak a gazdasági épületek, istállók. A libádiak büsz­kék ezekre az épületekre. Alig pár évvel ezelőtt ezen a területen csak egy düledező istálló állt. Ma már modern istállók, kultúrház, autóga­rázs tanúskodik a közös gazdálkodói szép eredményeiről. Pár év a'.att nagy változáson ment át Libád is. A gaz­dasági épületekkel együtt a falu is épült és tovább épül. A lakásokbfil örökre eltűntek'a füstö'gó petróleum­lámpák. A telefont is bevezették a faluba. A kis gyermekek sem futká­roznak már maszatosan az utcán, mig szüleik a mezőn dolgoznak. Az óvo­dában gondos felügyelet alatt vidá­man szórakoznak, meg egyet s mást meg is tanulnak. Este, amikor a szü­lök hazatérnek a mezőről és a gyer­mekek hozzájuk simulnak, nem rit­kaság, hogy egy kis verset is elsza­valnak. Ha a szülők megkérdezik, hol tanulták a szép verset, büszkén fe­lelik: „Az óvodában", A régi nyomorúságos lakások is eltűntek. Két év alatt tizenöt új la­kás épült a kis községben. Ez azon­ban nem elég. Nem elégszenek meg a kultúrházzal,. az. óvodával. Elha­tározták, hogy ebben az évben meg egy iskolát is építenek. A szövetkezet 1950-ben alakult meg Libádon. Az „úttörők" kezdet­ben még nem dicsekedhettek gazda­sággal. Rájuk maradt ugyan a sok megműveletlen föld, de állatállomány nélkül. Kezdetben hat szarvasmar­hából állt az állatállományuk. A har­cot azonban nem adták fel. Az állam segítségével beszerezték a legszüksé­gesebb állatállományt. Kitartó mun­kájukat siker koronázta. Eredményeik nyomán a tagok száma is növeke­dett. Egyre több libádi földműves hagyott fel az egyéni gazdálkodással és belépett a szövetkezetbe. Ma már gazdag a libádi szövetke­zet. Százharminc szarvasmarhájukat új, modern istállókban helyezték el. 290 sertés röfög -az ólakban, pedig ebben az évben 53 hízósertést adtak már a közellátásnak. A beadott ser­tések közül egy sem volt kevesebb 140 kg-nál. De volt közöttük 380 kg-os is. A közös gazdálkodás következté­ben a hektárhozamok is lényegesen megnövekedtek. Közös erővel, gépek segítségével a földeket jobban meg tudták művelni. A közös gazdálkodás első évében már elérték azt, hogy beadási kötelezettségüket hiánytala­nul teljesíteni tudták. Még így is bőségesen maradt gabonájuk. A szö­vetkezet megalakulása előtt csak ne­hezen birkóztak meg a beadási kö­telezettségek teljesítésével. A mult évben már az előírt mennyiségen fe­lül is tudtak gabonát beadni. A be­adási kötelezettség az elmúlt évben sem volt alacsonyabb, mint amikor még egyénileg gazdálkodtak. Most azonban térjünk vissza a szö­vetkezet irodája elé. A beszélgetők, vidáman nevetgélő csoport éppen most ér a piros téglából épült szö­vetkezeti iroda elé. A csoport tagjai túlnyomórészben asszonyok és lá­nyok. A mezőröl jönnek. Vállukon kapa csillog. A vidáman csevegő asz­szonyok és lányok kukoricát voltak ültetni. A mindig jókedvű szövetke­zeti asszonyok és lányok ezen a na­pon talán még vidámabbak, mint más­kor. Ezen a napon fejezték be 42 hektáron a kukorica négyzetes ülte­tését, mely három napig tartott. A szövetkezet agronómusa így be­szél a szövetkezet nötagjairól: — Aranyat ér a mi asszonyaink és le­ányaink keze. Ég a munka a kezük alatt. A dicséretet meg is érdemlik. Az ö szorgalmukat dicséri a gondosan megkapált 15 hektár cukorrépa is. Kora reggeltől késő estig szorgal masan dolgoztak a répaföldeken. A kapálással egyidőben műtrágyával is megszórták a cukorrépas •rokat, El határozták, hogy az idé n úgy gon dozzák a cukorrépát is, hogy necsak a tervezett hektárhozamot érjék el hanem annál jóval többet. Tudják jól ha túllépik a tervezett hektárhozamo kat, magasabb lesz a szövetkezet be vétele, több lesz a jutalom az év végén. A kertészeti csoport tagjai is kitet­tek magukért. A kertészeti csoport­ban is az asszonyok ' és a lányok végzik a munkák legnagyobb részét Szorgalmas kezüknek itt is meg van már a látszatja. Már 32 áron kiültet­ték a káposztapalántát. A dughagy mát egy hektáron és 10 áron, a fok­hagymát 30 áron ültették ki. Húsz áron a kalarábé is a fö 7dben van már. A dohány termelőcsoport is készen­létben várja a pillanatot, hogy meg. kezdhesse a péánták kiültetését. A szövetkezeti udvartól nem messze a rügyező fűzfák alatt legetésznek a szövetkezet birkái. Dékány István, a szövetkezet juhásza botjára támasz­kodva, elmerengve nézi a lassan to­vaúszó felhőket. Dékány István életének 49. évét tapossa. Kis pörge bajuszának két végefelé kunkorodik. Szeme mindig jókedvűen csillog. Mindig van kedve ar^ra, hogy környezetét egy találó mondássál megnevettesse. Ha valaki megkérdezi, miért olyan szomorú a nyája, miért nem köt csengőt a ve zérkos nyakába, mosolyogva így felel — Ha csengő volna a vezérkos nya kán, hamar észrevennék, ha tilosban járok. Dékány István kisgyermek kora óta juhászkodással szerezte kenyerét, Hosszú éveken át cselédkedett m Most Dékány István a maga gazdája. Meg van elégedve a szövetkezettel, de a szövetkezeti tagok sem vethetnek sem mit a szemére. Ma jól élnek a libádiak. Szeretik szövetkezetüket. Szorgalmas munká­jukkal napról napra szebbé és boido gabbá teszik életüket. Szarka István. Hrádocky János okleveles agronómus Lelesz: Silózzunk el minél több zöldtakarmányt A. Zubrilin, Sztálin-díjas szovjet mezőgazdász egyik művében olvas­hatjuk, hogy a tehenek silótakar­mánnyal való etetése nagyban hoz­zájárul ahhoz, hogy a tejhozamot növelhessük és az állatok szaporu­latát is elősegítsük. Állattenyész­tésünk fejlesztése megköveteli, hogy .szövetkezeteinkben és állami gazdaságainkban fokozzuk a takar­mányfélék termelését és növeljük a takarmányokat. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy éppen a gazdag takarmány­alap biztosításának elhanyagolása okozta azokat a károkat az állat­tenyésztésben. amelyeket csak többéves kitartó munkával tudunk kiküszöbölni. Mai fő feladata a mezőgazdaságnak, hogy ezeket a sokszor tudatlanságból és nem­törődömségből származó hiányos­ságokat kiküszöböljük és már most, kora tavasszal hozzá kell látnunk a szükséges fakarmányalap bizto­sításához. Elérkezett a silótakarmányok el­készítésének ideje. Minden siló­zásra alkalmas zöldnövényt, rná­sodvetésű takarmány: íel kell használni, hogy az állatok bőséges és jóminöségü takarmányhoz jus­sanak. Az őszi takarmánykeveréket is legjobb, ha silózzuk Különösen akkor, ha nem használjuk idejében etetésre. Silózással nagyon sok ta­karmányt tudunk a teljes vagy rész­leges pusztulástól megmenteni. Biztosítani tudjuk, hogy tápértéke ne vesszen kórba. Pl. a jégverés által sárbadöntött terményeket, vagy az esőföl összeáztatott lucer­nát. lóherét is felhasználhatjuk si­1-ózás út ;án Ua a lucerna gyakran Inegázik, csak többszöri forgatással lehet megszárítani, lia tartóssá akarjuk tenni. A gyakori forgatás alatt azonban a lucerna levele le­töredezik és az eső hatása követ­keztében megpenészedik, vagy teljesen tönkremegy. Kellő időben való silózással csaknem veszteség nélküli, kifogástalan minőségű ta­karmányt kaphatunk belőle. Tavasszal a jó minőségű széna készítését nagyon sokszor a gya­kori eső gátolja. Az első lekaszált füvet megbarnítja, kilúgozza és csak igen rossz minőségű szénát kaphatunk. Ezzel szemben besilóz­va elsőrendű takarmányt nyerhe­tünk. Silózásra felhasználhatjuk a szántóföldi növénye tv melléktermé­keit is, mint pl. a kukoricafa,ttyút, sást, zsenge nádat,' a vizes terület­ről származó savanyú füveket, vad­repcét, csalánt és a korán piacra kerülő zöldségfélék hulladékait is. A silózással nemcsak a takarmá­nyokat óvjuk meg az elromlástól, hanem tápértéküket csaknem hi­ánytalanul megőrizhetjük. A zöld takarmányfélék silózásával elért takarmánymennyiséget növelhet­jük azzal, hogy szecskának vágott szalmával, pelyvával keverve al­kalmazzuk. A silózás megkezdése előtt a silógödröket, akár új, akár régi silógödörről van szó, 5 száza­lékos mészoldattal kell fertőtlení­teni. A szövetkezetek és állami gazda­ságok vezetőinek mindent el kell követniök, hogy a jövőben minél több takarmányt silózzanak. Ebben a munkájukban kell, hogy a járási és nemzeti bizottságok funkcio­náriusai is segítsék őket. hogy fo­kozatosan növelhessék az állat­tenyésztés hasznosságát. Jelentés a bárcai traktorállomásról A bárcai gép- és traktorállomás dolgozói szép munkasíkereket ér­tek el a választási munkaverseny ben. A tavaszi munkák tervét már 120 százalékra teljesítették és fel­törtek 437 hektár parlagon heverő földet, amit a napokban takarmány­félékkel vetnek be. A gépállomás brigádjai közül a nagyidai trakto rosbrigád érte el a legszebb ered­ményeket. Ez a brigád már 150 százalékra teljesítette tavasz: mun­katervét és 80 hektár parlagon he verő földet müveit meg. A brigád legjobb traktorosa Rontó Pál, aki Zetor 25-ös gépével 303 százalékos tervteljesítést ért el. Rontó Pál a: egész idény alatt agregátokkal dol gozik. Mögötte a sacai brigád áll, 118 százalékos tervteljesítéssel. A sacai traktorosok eddig 70 hektár olyan területet törtek fel, amely kihasználatlanul állt. A szinai bri­gádközpont traktorosai is jól halad­nak a tavaszi munkálatokkal. Mun­katervüket 160 százalékra teljesí­tették és 13 hektár parlagon heverő földet műveltek meg. A tavaszi munkák során mindössze 8 százalé­kos volt a gépkiesés. A gépállomás traktorosai kint .a határban küzdenek a parlagon he­verő földek termékennyé tételéért, és bent a gépállomás területén is egyre jobb munka tapasztalható. A javító munkások igyekeznek jól felkészülni az aratási és a cséplési munkálatokra. A cséplőgépek javí­tását eddig 33, öntözőkét 3". kom­bájnokét 60, villanymotorokét 37, fűkaszálókét 69, lentépőkét 50, az elevátorokét pedig 27 százalékra teljesítették. A legjobb javító mun­kások Jurasevszky Pál és Hegyi Mihály, akik állandóan másfélsze­resére teljesítik napi munKafelada­taikat. Megkezdtük a cukorrépa egy élését és a Krumpli első kapálását Gazdaságunkban május első he­tében kezdtük meg a cukorrépa egyelését. Ez évben a gazdaság dolgozói még nagyobb lendülettel fogtak a munkához, mint az elmúlt években. Minden tudásukat latba­vetik, hogy minél gyorsabban és a lehető legjobban elvégezhessék a répa egyelését. Vannak a csopor­tokban olyan dolgozók is, akik ed­dig még soha nem egyeltek répát. A csoportvezetők tanítják ezeket a munkásokat, hogy a növényápolást jól végezzék. Az egyes munkacso­portok a cukorrépaegyelés mellett a krumpli kapálását is megkezdték már. A kertészetben a dinnye ül­tetéséhez előkészítik a talajt. A dohánypalántázás teljes erővel fo­lyik. Május 6-ra már 9 hektáron volt kiültetve a dohány. Gazdasá­gunk dolgozóinak szorgalma bizto­sítéka annak, hogy ebben az évben a tervet nemcsak teljesítjük, hanem túl is tudjuk teljesíteni. Nagy József, Nána. A jó cukorrépatermésért Prága északi körzetének pa­rasztjai a CsKP X. kongresszusa tiszteletére tett felajánlásuk alap­ján az egész cukorrépát a proseni­cei módszer szerint kezelik, hogy minél nagyobb hozamokat érjenek el. Harminchat község szövetkezetei­nek tagjai, kis'- és középparasztjai szállítanak cukorrépát a čakovicei cukorgyárnak, melynek agronómiai szolgálata minden téren segítsé­gükre van. Már a szerződés megkötésekor megbeszélték a cukorgyár agronó­musai a termelőkkel azokat a teen­dőket, melyeket a cukorrépa meg­kíván a vegetáció kezdetétől a be­takarításig és tanácsokat adtak, ho­gyan lehet a cukorrépa hozamát még jobban növelni. Sok paraszt meggyőződött arról, hogy földjén több cukorrépát termelhet, s így a termelők a čakovicei cukorgyárnak a szerződésben megállapított meny­nyiségen felül több mint 80.000 q cukorrépát szállíthatnak. Például a dőlni, chobri szövetkezeti tagok, akik 11 hektáron vetettek el jaro­vizált cukorrépamagot, a beszolgál­tatást 7000 q-val túlteljesítik. A cukorgyár alkalmazottai pat­ronázst vállaltak az egyes községek felett, hogy kétszer tíznaponként rendszeresen ellátogatnak a fal­vakba, figyelemmel kísérik a cu­korrépa termelésével összefüggő munkákat és közvetlenül a földe­ken tanácskoznak a parasztokkal. Ez az együtműködés már a tavaszi munkák kezdetén igen jól bevált: Az egységes földművesszövetkeze­tek és az egyénileg gazdálkodó pa­rasztok már április végén készen __ voltak a cukorrépa vetésével, A jó növényápolás a bő termés alapja Á kedvezőtlen időjárás ellenére is a növények szépen kikeltek a farkasdi állami gazdaságban. Szük­séges tehát, hogy a fiatal kapás­növényeket ápoljuk. A növényápo­lás célja a gyom kiirtása, a talaj felszínének meglazítása. A talaj felszínének meglazításával elrom­boljuk a helyreállott hajszálcsöves­séget és ezzel megakadályozzuk a talajnedvesség elpárolgását. Ezek­nek a tényezőknek a figyelembe­vételével, a bajcsi igazgatósághoz tartozó farkasdi gazdaság dolgozói is megkezdték a növényápolási munkákat. A gazdaság vezetősége a növényápolási munkák idejében való elvégzését az állandó munka­csoportok és csapatok megszerve­zésével biztosítja. A munkacsopor­tok részére kimért területeket még egyénekre is felosztották. A szer­vezés ezen módjával az elvégzett munka ellenőrzését is könnyebben tudják megoldani. A gabonafélék tavaszi ápolásáí április 30-ig elvégeztük. A gabona­félék ápolása alatt értjük a fejtrá­gyázást, fogasolást, hengerezést, stb. A cukorrépát kézi tolókapával megkapáltuk és a répatáblákra pulykákat engedtünk, hogy a kár­tevő rovarokat elpusztíts^. El­vetettünk 15 hektár lóbabot, 10 hektár borsót lovas kapá­lógépekkel kapáltunk meg. 20 hektár magrépát szintén lovas­és kézitolókapával „jártunk" be. A magfiivek ápolási munkáját szin­tén elvégeztük. Jelenleg a négyze­tes kukorica ültetése van folyamat­ban. A fent említettek azt bizo­nyítják, hogy a farkasdi gazdaság dolgozói megértették a növényápo­lás fontosságát és minden, erejüket latba vetik, hogy az idejében el­végzett növényápolási munkákkal növeljék a hektárhozamot. Zlatinszky József, Farkasd Ujabb sikerek a polyáni EFSz-ben Á mult gazdasági év jó iskola volt a polyáni szövetkezeteseknek. Az évvégi zárszámadásnál meggyő­ződtek arról, hogy a jól végzett munka után gazdag jutalomban részesülnek. Az idén még jobban megállják a helyüket. Valameny­nyien igyekeznek, hogy a közös vagyont megőrizzék és szorgalmas munkájukkal gyarapítsák. A május elseje tiszteletére lett kötelezettségvállalásukat teljesí­tették. Tudják, hogy a kötelezett­ségvállalások teljesítésével a szö­vetkezeti gazdálkodás jobb és ered­ményesebb munkáját segitik. Jó munkájuk bizonyítéka, hogy a ta­vaszi vetést április 15-re befedez­ték. A bélyi szövetkezet sikereit nagyban elősegítette az is, hogy az idén már szervezett munkacsopor­tokkal fogtak a munkához. A szö­vetkezet vezetősége állandó mun­kacsoportokat szervezett, és fel­osztotta közöttük a földterületet, az élő és holt inventárt. A csopor­tok között kifejlődött a szocialista munkaverseny. A tavaszi munkák kezdetén az első helyen Simon Benjámin csoportja állolt. Szor­galmuk a többi csoportot is fo­kozottabb munkára serkentette és ma nehéz volna a munkacsoportok között különbséget tenni. A polyániak a zöldségtermelésre is nagy súlyt fektetnek, Puskás és Kovács elvtársak nem sajnálják a fáradságot, hogy minél szebb és erősebb palántákat nevelhessenek.­A szövetkezet építőcsoportja is szorgalmasan dolgozik. Iparkodnak a közös gazdálkodáshoz szükséges épületeket minél gyorsabban fel­építeni. A csoport minden tagja még a kedvezőtlen időjárásban is hiány­talanul részt vett a munkában, A polyáni szövetkezet eddigi sí­kereit a helyi nemzeti bizottság jó munkája is elősegítette. Különö­sen Pásztor elvtárs, a helyi nem­zeti bizottság elnöke fejtett ki jó munkát a szövetkezetben. Mun­kájának elismerése jeléül újból ja­vasoltak a helyi nemzeti bizott­ságba. F. I„ Pólyán i Tízezer liter tej terven felül A nánai állami gazdaság dolgozói áprilisban 10.067 liter tejet adtak be terven felül. Ezt az eredményt nagy­ban elősegítették a május l.re és pártunk X. kongresszusára tett kö­telezettségvállalások is, amelyeket a tehenészek a kollektív szerződés alá­írásakor tettek. A legjobb eredmé­nyeket a következők érték el: Bar­csák Béla 225 liter, Csókás Imre 987 liter, Jezsó József 158 liter, Skujba Kálmán 229 liter tejet fej­tek terven felül. Meg kell még em­lítenünk néhányat, akik nem tettek ugyan kötelezettségvállalásokat, de azért komoly eredményeket értek el. Ezek közé tartozik Janicsek Ferenc, Erős József, Barti Ferenc, Tóth Sán­dor, Puszti István. Ezek a tehené­szek is jóval több tejet fejtek, mint amennyit a terv előirányzott. Rozsnyók Vince, Nána

Next

/
Thumbnails
Contents