Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-13 / 115. szám, csütörtök

4 UJSZO 1954. május 13. • Amire a libádiak is büszkék lehetnek Az országút két oldalán akácerdö húzódik. Lent a völgyben üdezöld vetések. Esőtől párolgó földek teszik tarkává e tájképet. Szorosan az akácerdővel koszorúzott hegy lábához simul a kis falu. A templom vörösre Jestett tornya úgy izzik a napsütésbén, mint a forró ws. A falu utcái teljesen kihaltak. Az útszéli pázsiton pelyhes kis libák csipegetik a zsenge füvet. Az út azonban lassan megélénkül. A falu egyik részéről — ahol mint vörös lángnyelv lobog a szélben a vörös zászló, egy új téglaépület homlokzatán — beszélgető csoport közeledik. Az épület a szövetkezet irodája. Az iroda körül húzódnak a gazdasági épületek, istállók. A libádiak büszkék ezekre az épületekre. Alig pár évvel ezelőtt ezen a területen csak egy düledező istálló állt. Ma már modern istállók, kultúrház, autógarázs tanúskodik a közös gazdálkodói szép eredményeiről. Pár év a'.att nagy változáson ment át Libád is. A gazdasági épületekkel együtt a falu is épült és tovább épül. A lakásokbfil örökre eltűntek'a füstö'gó petróleumlámpák. A telefont is bevezették a faluba. A kis gyermekek sem futkároznak már maszatosan az utcán, mig szüleik a mezőn dolgoznak. Az óvodában gondos felügyelet alatt vidáman szórakoznak, meg egyet s mást meg is tanulnak. Este, amikor a szülök hazatérnek a mezőről és a gyermekek hozzájuk simulnak, nem ritkaság, hogy egy kis verset is elszavalnak. Ha a szülők megkérdezik, hol tanulták a szép verset, büszkén felelik: „Az óvodában", A régi nyomorúságos lakások is eltűntek. Két év alatt tizenöt új lakás épült a kis községben. Ez azonban nem elég. Nem elégszenek meg a kultúrházzal,. az. óvodával. Elhatározták, hogy ebben az évben meg egy iskolát is építenek. A szövetkezet 1950-ben alakult meg Libádon. Az „úttörők" kezdetben még nem dicsekedhettek gazdasággal. Rájuk maradt ugyan a sok megműveletlen föld, de állatállomány nélkül. Kezdetben hat szarvasmarhából állt az állatállományuk. A harcot azonban nem adták fel. Az állam segítségével beszerezték a legszükségesebb állatállományt. Kitartó munkájukat siker koronázta. Eredményeik nyomán a tagok száma is növekedett. Egyre több libádi földműves hagyott fel az egyéni gazdálkodással és belépett a szövetkezetbe. Ma már gazdag a libádi szövetkezet. Százharminc szarvasmarhájukat új, modern istállókban helyezték el. 290 sertés röfög -az ólakban, pedig ebben az évben 53 hízósertést adtak már a közellátásnak. A beadott sertések közül egy sem volt kevesebb 140 kg-nál. De volt közöttük 380 kg-os is. A közös gazdálkodás következtében a hektárhozamok is lényegesen megnövekedtek. Közös erővel, gépek segítségével a földeket jobban meg tudták művelni. A közös gazdálkodás első évében már elérték azt, hogy beadási kötelezettségüket hiánytalanul teljesíteni tudták. Még így is bőségesen maradt gabonájuk. A szövetkezet megalakulása előtt csak nehezen birkóztak meg a beadási kötelezettségek teljesítésével. A mult évben már az előírt mennyiségen felül is tudtak gabonát beadni. A beadási kötelezettség az elmúlt évben sem volt alacsonyabb, mint amikor még egyénileg gazdálkodtak. Most azonban térjünk vissza a szövetkezet irodája elé. A beszélgetők, vidáman nevetgélő csoport éppen most ér a piros téglából épült szövetkezeti iroda elé. A csoport tagjai túlnyomórészben asszonyok és lányok. A mezőröl jönnek. Vállukon kapa csillog. A vidáman csevegő aszszonyok és lányok kukoricát voltak ültetni. A mindig jókedvű szövetkezeti asszonyok és lányok ezen a napon talán még vidámabbak, mint máskor. Ezen a napon fejezték be 42 hektáron a kukorica négyzetes ültetését, mely három napig tartott. A szövetkezet agronómusa így beszél a szövetkezet nötagjairól: — Aranyat ér a mi asszonyaink és leányaink keze. Ég a munka a kezük alatt. A dicséretet meg is érdemlik. Az ö szorgalmukat dicséri a gondosan megkapált 15 hektár cukorrépa is. Kora reggeltől késő estig szorgal masan dolgoztak a répaföldeken. A kapálással egyidőben műtrágyával is megszórták a cukorrépas •rokat, El határozták, hogy az idé

n úgy gon dozzák a cukorrépát is, hogy necsak a tervezett hektárhozamot érjék el hanem annál jóval többet. Tudják jól ha túllépik a tervezett hektárhozamo kat, magasabb lesz a szövetkezet be vétele, több lesz a jutalom az év végén. A kertészeti csoport tagjai is kitettek magukért. A kertészeti csoportban is az asszonyok ' és a lányok végzik a munkák legnagyobb részét Szorgalmas kezüknek itt is meg van már a látszatja. Már 32 áron kiültették a káposztapalántát. A dughagy mát egy hektáron és 10 áron, a fokhagymát 30 áron ültették ki. Húsz áron a kalarábé is a fö

7dben van már. A dohány termelőcsoport is készenlétben várja a pillanatot, hogy meg. kezdhesse a péánták kiültetését. A szövetkezeti udvartól nem messze a rügyező fűzfák alatt legetésznek a szövetkezet birkái. Dékány István, a szövetkezet juhásza botjára támaszkodva, elmerengve nézi a lassan tovaúszó felhőket. Dékány István életének 49. évét tapossa. Kis pörge bajuszának két végefelé kunkorodik. Szeme mindig jókedvűen csillog. Mindig van kedve ar^ra, hogy környezetét egy találó mondássál megnevettesse. Ha valaki megkérdezi, miért olyan szomorú a nyája, miért nem köt csengőt a ve zérkos nyakába, mosolyogva így felel — Ha csengő volna a vezérkos nya kán, hamar észrevennék, ha tilosban járok. Dékány István kisgyermek kora óta juhászkodással szerezte kenyerét, Hosszú éveken át cselédkedett

m Most Dékány István a maga gazdája. Meg van elégedve a szövetkezettel, de a szövetkezeti tagok sem vethetnek sem mit a szemére. Ma jól élnek a libádiak. Szeretik szövetkezetüket. Szorgalmas munkájukkal napról napra szebbé és boido gabbá teszik életüket. Szarka István. Hrádocky János okleveles agronómus Lelesz: Silózzunk el minél több zöldtakarmányt A. Zubrilin, Sztálin-díjas szovjet mezőgazdász egyik művében olvashatjuk, hogy a tehenek silótakarmánnyal való etetése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a tejhozamot növelhessük és az állatok szaporulatát is elősegítsük. Állattenyésztésünk fejlesztése megköveteli, hogy .szövetkezeteinkben és állami gazdaságainkban fokozzuk a takarmányfélék termelését és növeljük a takarmányokat. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy éppen a gazdag takarmányalap biztosításának elhanyagolása okozta azokat a károkat az állattenyésztésben. amelyeket csak többéves kitartó munkával tudunk kiküszöbölni. Mai fő feladata a mezőgazdaságnak, hogy ezeket a sokszor tudatlanságból és nemtörődömségből származó hiányosságokat kiküszöböljük és már most, kora tavasszal hozzá kell látnunk a szükséges fakarmányalap biztosításához. Elérkezett a silótakarmányok elkészítésének ideje. Minden silózásra alkalmas zöldnövényt, rnásodvetésű takarmány: íel kell használni, hogy az állatok bőséges és jóminöségü takarmányhoz jussanak. Az őszi takarmánykeveréket is legjobb, ha silózzuk Különösen akkor, ha nem használjuk idejében etetésre. Silózással nagyon sok takarmányt tudunk a teljes vagy részleges pusztulástól megmenteni. Biztosítani tudjuk, hogy tápértéke ne vesszen kórba. Pl. a jégverés által sárbadöntött terményeket, vagy az esőföl összeáztatott lucernát. lóherét is felhasználhatjuk si1-ózás út ;án Ua a lucerna gyakran Inegázik, csak többszöri forgatással lehet megszárítani, lia tartóssá akarjuk tenni. A gyakori forgatás alatt azonban a lucerna levele letöredezik és az eső hatása következtében megpenészedik, vagy teljesen tönkremegy. Kellő időben való silózással csaknem veszteség nélküli, kifogástalan minőségű takarmányt kaphatunk belőle. Tavasszal a jó minőségű széna készítését nagyon sokszor a gyakori eső gátolja. Az első lekaszált füvet megbarnítja, kilúgozza és csak igen rossz minőségű szénát kaphatunk. Ezzel szemben besilózva elsőrendű takarmányt nyerhetünk. Silózásra felhasználhatjuk a szántóföldi növénye tv melléktermékeit is, mint pl. a kukoricafa,ttyút, sást, zsenge nádat,' a vizes területről származó savanyú füveket, vadrepcét, csalánt és a korán piacra kerülő zöldségfélék hulladékait is. A silózással nemcsak a takarmányokat óvjuk meg az elromlástól, hanem tápértéküket csaknem hiánytalanul megőrizhetjük. A zöld takarmányfélék silózásával elért takarmánymennyiséget növelhetjük azzal, hogy szecskának vágott szalmával, pelyvával keverve alkalmazzuk. A silózás megkezdése előtt a silógödröket, akár új, akár régi silógödörről van szó, 5 százalékos mészoldattal kell fertőtleníteni. A szövetkezetek és állami gazdaságok vezetőinek mindent el kell követniök, hogy a jövőben minél több takarmányt silózzanak. Ebben a munkájukban kell, hogy a járási és nemzeti bizottságok funkcionáriusai is segítsék őket. hogy fokozatosan növelhessék az állattenyésztés hasznosságát. Jelentés a bárcai traktorállomásról A bárcai gép- és traktorállomás dolgozói szép munkasíkereket értek el a választási munkaverseny ben. A tavaszi munkák tervét már 120 százalékra teljesítették és feltörtek 437 hektár parlagon heverő földet, amit a napokban takarmányfélékkel vetnek be. A gépállomás brigádjai közül a nagyidai trakto rosbrigád érte el a legszebb eredményeket. Ez a brigád már 150 százalékra teljesítette tavasz: munkatervét és 80 hektár parlagon he verő földet müveit meg. A brigád legjobb traktorosa Rontó Pál, aki Zetor 25-ös gépével 303 százalékos tervteljesítést ért el. Rontó Pál a: egész idény alatt agregátokkal dol gozik. Mögötte a sacai brigád áll, 118 százalékos tervteljesítéssel. A sacai traktorosok eddig 70 hektár olyan területet törtek fel, amely kihasználatlanul állt. A szinai brigádközpont traktorosai is jól haladnak a tavaszi munkálatokkal. Munkatervüket 160 százalékra teljesítették és 13 hektár parlagon heverő földet műveltek meg. A tavaszi munkák során mindössze 8 százalékos volt a gépkiesés. A gépállomás traktorosai kint .a határban küzdenek a parlagon heverő földek termékennyé tételéért, és bent a gépállomás területén is egyre jobb munka tapasztalható. A javító munkások igyekeznek jól felkészülni az aratási és a cséplési munkálatokra. A cséplőgépek javítását eddig 33, öntözőkét 3". kombájnokét 60, villanymotorokét 37, fűkaszálókét 69, lentépőkét 50, az elevátorokét pedig 27 százalékra teljesítették. A legjobb javító munkások Jurasevszky Pál és Hegyi Mihály, akik állandóan másfélszeresére teljesítik napi munKafeladataikat. Megkezdtük a cukorrépa egy élését és a Krumpli első kapálását Gazdaságunkban május első hetében kezdtük meg a cukorrépa egyelését. Ez évben a gazdaság dolgozói még nagyobb lendülettel fogtak a munkához, mint az elmúlt években. Minden tudásukat latbavetik, hogy minél gyorsabban és a lehető legjobban elvégezhessék a répa egyelését. Vannak a csoportokban olyan dolgozók is, akik eddig még soha nem egyeltek répát. A csoportvezetők tanítják ezeket a munkásokat, hogy a növényápolást jól végezzék. Az egyes munkacsoportok a cukorrépaegyelés mellett a krumpli kapálását is megkezdték már. A kertészetben a dinnye ültetéséhez előkészítik a talajt. A dohánypalántázás teljes erővel folyik. Május 6-ra már 9 hektáron volt kiültetve a dohány. Gazdaságunk dolgozóinak szorgalma biztosítéka annak, hogy ebben az évben a tervet nemcsak teljesítjük, hanem túl is tudjuk teljesíteni. Nagy József, Nána. A jó cukorrépatermésért Prága északi körzetének parasztjai a CsKP X. kongresszusa tiszteletére tett felajánlásuk alapján az egész cukorrépát a prosenicei módszer szerint kezelik, hogy minél nagyobb hozamokat érjenek el. Harminchat község szövetkezeteinek tagjai, kis'- és középparasztjai szállítanak cukorrépát a čakovicei cukorgyárnak, melynek agronómiai szolgálata minden téren segítségükre van. Már a szerződés megkötésekor megbeszélték a cukorgyár agronómusai a termelőkkel azokat a teendőket, melyeket a cukorrépa megkíván a vegetáció kezdetétől a betakarításig és tanácsokat adtak, hogyan lehet a cukorrépa hozamát még jobban növelni. Sok paraszt meggyőződött arról, hogy földjén több cukorrépát termelhet, s így a termelők a čakovicei cukorgyárnak a szerződésben megállapított menynyiségen felül több mint 80.000 q cukorrépát szállíthatnak. Például a dőlni, chobri szövetkezeti tagok, akik 11 hektáron vetettek el jarovizált cukorrépamagot, a beszolgáltatást 7000 q-val túlteljesítik. A cukorgyár alkalmazottai patronázst vállaltak az egyes községek felett, hogy kétszer tíznaponként rendszeresen ellátogatnak a falvakba, figyelemmel kísérik a cukorrépa termelésével összefüggő munkákat és közvetlenül a földeken tanácskoznak a parasztokkal. Ez az együtműködés már a tavaszi munkák kezdetén igen jól bevált: Az egységes földművesszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok már április végén készen __ voltak a cukorrépa vetésével, A jó növényápolás a bő termés alapja Á kedvezőtlen időjárás ellenére is a növények szépen kikeltek a farkasdi állami gazdaságban. Szükséges tehát, hogy a fiatal kapásnövényeket ápoljuk. A növényápolás célja a gyom kiirtása, a talaj felszínének meglazítása. A talaj felszínének meglazításával elromboljuk a helyreállott hajszálcsövességet és ezzel megakadályozzuk a talajnedvesség elpárolgását. Ezeknek a tényezőknek a figyelembevételével, a bajcsi igazgatósághoz tartozó farkasdi gazdaság dolgozói is megkezdték a növényápolási munkákat. A gazdaság vezetősége a növényápolási munkák idejében való elvégzését az állandó munkacsoportok és csapatok megszervezésével biztosítja. A munkacsoportok részére kimért területeket még egyénekre is felosztották. A szervezés ezen módjával az elvégzett munka ellenőrzését is könnyebben tudják megoldani. A gabonafélék tavaszi ápolásáí április 30-ig elvégeztük. A gabonafélék ápolása alatt értjük a fejtrágyázást, fogasolást, hengerezést, stb. A cukorrépát kézi tolókapával megkapáltuk és a répatáblákra pulykákat engedtünk, hogy a kártevő rovarokat elpusztíts^. Elvetettünk 15 hektár lóbabot, 10 hektár borsót lovas kapálógépekkel kapáltunk meg. 20 hektár magrépát szintén lovasés kézitolókapával „jártunk" be. A magfiivek ápolási munkáját szintén elvégeztük. Jelenleg a négyzetes kukorica ültetése van folyamatban. A fent említettek azt bizonyítják, hogy a farkasdi gazdaság dolgozói megértették a növényápolás fontosságát és minden, erejüket latba vetik, hogy az idejében elvégzett növényápolási munkákkal növeljék a hektárhozamot. Zlatinszky József, Farkasd Ujabb sikerek a polyáni EFSz-ben Á mult gazdasági év jó iskola volt a polyáni szövetkezeteseknek. Az évvégi zárszámadásnál meggyőződtek arról, hogy a jól végzett munka után gazdag jutalomban részesülnek. Az idén még jobban megállják a helyüket. Valamenynyien igyekeznek, hogy a közös vagyont megőrizzék és szorgalmas munkájukkal gyarapítsák. A május elseje tiszteletére lett kötelezettségvállalásukat teljesítették. Tudják, hogy a kötelezettségvállalások teljesítésével a szövetkezeti gazdálkodás jobb és eredményesebb munkáját segitik. Jó munkájuk bizonyítéka, hogy a tavaszi vetést április 15-re befedezték. A bélyi szövetkezet sikereit nagyban elősegítette az is, hogy az idén már szervezett munkacsoportokkal fogtak a munkához. A szövetkezet vezetősége állandó munkacsoportokat szervezett, és felosztotta közöttük a földterületet, az élő és holt inventárt. A csoportok között kifejlődött a szocialista munkaverseny. A tavaszi munkák kezdetén az első helyen Simon Benjámin csoportja állolt. Szorgalmuk a többi csoportot is fokozottabb munkára serkentette és ma nehéz volna a munkacsoportok között különbséget tenni. A polyániak a zöldségtermelésre is nagy súlyt fektetnek, Puskás és Kovács elvtársak nem sajnálják a fáradságot, hogy minél szebb és erősebb palántákat nevelhessenek.A szövetkezet építőcsoportja is szorgalmasan dolgozik. Iparkodnak a közös gazdálkodáshoz szükséges épületeket minél gyorsabban felépíteni. A csoport minden tagja még a kedvezőtlen időjárásban is hiánytalanul részt vett a munkában, A polyáni szövetkezet eddigi síkereit a helyi nemzeti bizottság jó munkája is elősegítette. Különösen Pásztor elvtárs, a helyi nemzeti bizottság elnöke fejtett ki jó munkát a szövetkezetben. Munkájának elismerése jeléül újból javasoltak a helyi nemzeti bizottságba. F. I„ Pólyán i Tízezer liter tej terven felül A nánai állami gazdaság dolgozói áprilisban 10.067 liter tejet adtak be terven felül. Ezt az eredményt nagyban elősegítették a május l.re és pártunk X. kongresszusára tett kötelezettségvállalások is, amelyeket a tehenészek a kollektív szerződés aláírásakor tettek. A legjobb eredményeket a következők érték el: Barcsák Béla 225 liter, Csókás Imre 987 liter, Jezsó József 158 liter, Skujba Kálmán 229 liter tejet fejtek terven felül. Meg kell még említenünk néhányat, akik nem tettek ugyan kötelezettségvállalásokat, de azért komoly eredményeket értek el. Ezek közé tartozik Janicsek Ferenc, Erős József, Barti Ferenc, Tóth Sándor, Puszti István. Ezek a tehenészek is jóval több tejet fejtek, mint amennyit a terv előirányzott. Rozsnyók Vince, Nána