Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-13 / 115. szám, csütörtök

1954. május 13. ÖJSZ0 3 Az 1954. évi államdíjak ünnepélyes kiosztása a prágai Műrészek Mázában < X prágai Művészek Házában kedden, május 11-én ünnepélyesen kiosztották az 1954. évi államdíjakat száz egyénnek és kollektívá­nak, a csehszlovák technika, tudomány és művészet különféle sza­kaszain kiváló alkotó teljesítményeikért, amelyekkel gazdagították az emberi ismereteket, művészi ertékeket alkottak, vagy más mó­don járultak hozzá hazánk szocia lista építéséhez. Az ünnepségen részt vettek Viliam Široký miniszterelnök, dr. Ja­romír Dolanský, a miniszterelnök első helyettese, dr. Alexej čepič­ka hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter, a miniszterelnök el­ső helyettese, a miniszterelnök helyettesei, Václav Kopecký közmű­velődésügyi miniszter és Jindrjch Uher földművelésügyi miniszter, a kormány további tagjai. Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnö­ke a nemzetgyűlés alelnökeivel, Braňo Kőh'er, a CsKP KB titkára. Josef Tesla, a Központi Szakszervezeti Tanács első titkára, dr. Vác­lav Vacek, Prága városának főpolgármestere, a Köztársasági érdem­rend viselője, Miloslav Vecker, a CsISz KB első titkára, a prágai diplomáciai testület tagjai, a CsKP kerületi és városi bizottságának képviselői, a Nemzeti Arcvonal, a központi hivatalok, a hadsereg képviselői, a nemzeti művészek, akadémikusok, államdijasok, cseh­szlovák és külföldi újságírók es közéletünk további kiváló képvi­selői. A díszhelyeken az 1954. évi államdijasok foglaltak helyet. Az ünnepélyes aktust a csehszlovák és szovjet államhimnuszok­kal nyitották meg, amelyeket az államdíjas cseh énekesegyüttes énekelt Ján Kühnnek, az együttes karmesterének vezényletével. Utána V. Široký miniszterelnök. emelkedett szólásra. A prágai Nemzeti Színház prózai színiegyüttesének tagja, Josef Gruss felol­vasta a köztársasági elnöknek az 1954. évi államdijak adományozá­sáról, az államdíjas megtisztelő cím viseléséről szóló határozatát. Viliam Široký miniszterelnök jókívánatait fejezte ki a technika, tudomány és művészet kitüntetett dolgozóinak és átadta nekik a kitüntetéseket és okleveleket. Az 1954. évi államdíjasok nevében Csehszlovákia Kommunista Pártjának, a Csehszlovák Köztársaság kormányának és az egész dolgozó népnek, Eduárd Čech akadémikus mondott köszönetet a kitüntető elismerésért. Kiemelte, hogy az a megtiszteltetés, amely­ben részesültek, kötelezi őket, ho gy még kitartóbban, tervszerűen, félelmet nem ismerően és lelkesebben harcoljanak minden erejük­kel a békéért és a szocializrriusért. Az ünnepség befejező részében, amely alkalomból az összegyűltek a kitüntetetteket szívélyes ovációban részesítették, felhangzott a Munka dala. Viliam Široký miniszter elnök beszéde Tisztelt elvtársak, a mult évben a tudomány, techni­ka és művészet terén új, jelentős eredményeket értünk el. Azokért a kiváló eredményekért, amelyeket a legsikeresebb dolgozók és munka­kollektivák, a feltalálók, újítók és művészek a tudományban, techniká­ban és művészetben elértek, a leg­magasabb elismerés megnyilvánulása minden évben az államdijak és az „államdíjas" megtisztelő cím ado­mányozása. Pártunk és kormányunk, valamint egész dolgozó népünk is nagyrabe. csülik tudósaink, technikusaink és művészeink munkáját és teljes mér­tékben tudatosítják! hatalmas jelen­tőségét köztársaságunk sikeres épí­tésére, a dolgozó közösség anyagi és kulturális színvonala állandó fejlő­désére, hazánk gazdasági és kulturá­lis felvirágzására, erejére és dicső­ségére. Az államdíjak adományozásának mai aktusa a tudományos kutatá. sok szüntelen fejlődését, a nemzet­gazdaság technikai színvonalának állandó emelkedését, a kulturális dolgozók alkotó .lendületét bizonyít­ja. Azokról a kiváló sikerekről ta­núskodik, amelyeket főleg a tudo­mány, a technika, a vegyészet és or­vostudomány szakaszán elértünk, tanúskodik a kiváló találmányokról és a termelési folyamatok tökéletesí­téséről, különösen az ásványok ku­tatása és kitermelése terén, az ener­getikában, a gépiparban, az elektro­technikában, tanúskodik a művészi alkotások és munka terén elért kivá­ló sikerekről. Természetesen semmiképpen sem akarjuk és nem is szabad leplez­nünk a valóságot, hogy tudósaink, technikusaink és művészi dolgozóink vívmányai még nincsenek arányban azokkal a nagy lehetőségekkel, ame­lyeket népi demokratikus rendsze­rünk a tudomány, technika és mű- | vészét fejlődésére nyújt, sem pedig szocialista építésünk szükségleteivel és követelményeivel. Előre tekintünk, további célok és feladatok felé, amelyeket szocialista építésünkben magunk elé tüzünk. Azok a feladatok, amelyeket nem­zetgazdaságunk további fejlődésében magunk elé tüzünk, megkövetelik, hogy a tudomány és a technika sza. kaszán új, eddig ismeretlen _ sikere­ket érjünk el. Nincs kétség afelől, hogy megvannak összes előfeltéte­leink még jobb eredmények elérésé hez. Az ötéves terv idején a főisko­lák számát 39-re emeltük, kiépítet­tük a Csehszlovák Tudományos Aka­démiát, a Szlovák Tudományos Aka. démiát és a Csehszlovák Mezőgaz­dasági Tudományos Akadémiát. Az ötéves-terv végén 175 tudományos kísérleti intézetünk volt. A tudo­mány és technika fejlődésére az ál­lam nagy összegeket fordít. Népi demokratikus rendszerünk a szocialista épités alaptörvényével összhangban nagy gondot fordít a tudományos kutatásra és a tudomá­nyos munkában hatalmas, eddig is­meretlen lehetőségeket nyújt. Egy­úttal nagy és egyre növekvő köve­telményeket állít a tudomány elé. mivel a tudomány hatalmas fejlő­dése nélkül lehetetlen a szocializ­mus sikeres építése. Ezért a tudo­mányos dolgozóknál feltételezi a társadalmi felelősség magas tuda­tát. A tudomány teljesíti küldetését, ha a tudományos és kísérleti mun­ka a szocialista építés fő kérdéseire irányul és főként, ha behatóan fog­lalkozik a legégetőbb kérdésekkel. Kétségtelen, hogy ebben az irányban jelentős eredményeket értünk el. Tu­dományos intézményeink és kutató intézeteink az állami tervvel össz­hangba tervezik munkájukat és ez­zel a tudományos és kísérleti dolgo­zókat arra irányítják, hogy azokat a problémákat oldják meg, ame. lyek a nemzetgazdaság szempontjá­ból a legfontosabbak, esetleg a leg­sürgetőbbek. De meg kell monda nunk, hogy eddig kevés figyelmet fordítunk az alapágazatokban az olyan problémákra, mint a szénnek és más hasznos ásványi anyagoknak kutatása, a tüzelőanyaggal való ta karékoskodás, a szénpor észszerű felhasználása, az ércek és a szines fémek pótanyagainak feldolgozásá­sára és nyersanyagproblémáinkra általában. Komoly hiányosság, hogy tudo­mányos dolgozóink körében tfiég nem honosult meg az igazi kolletív együttműködés módszere, annak el­lenére, hogy éppen ez a módszer népi demokratikus rendszerünkben a tudományos kutatás gyorsabb előrehaladása fö feltételeinek egyike. Az összes munkahelyek munkájá­nak célszerű és következetes koor­dinálása az alkotó kezdeményezés teljes mértékű tiszteletbentartásá­val, külön kollektívák létesítése na­gyobb és bonyolultabb problémák megoldására, ezek a legjobb eredmé­nyek eléréséhez szükséges bevált módszerek. Nem elégedhetünk meg a tudo­mánynak a gyakorlattal való kap­csolata és a tudományos ismere­teknek, valamint a kísérleti eredmé­nyeknek a gyakorlatban való átvi­tele mai állapotával sem. Ez a kér. dés minden ágazatban külön meg­oldást követel és kívánatos, hogy minden egyes szakaszon a közpon­ti hivatalok és tudományos intéz mények között szorosabb, tevéke­nyebb kapcsolat keletkezzék, hogy kölcsönös megegyezés alapján ki­küszöböljék a hiányosságokat. Ha az eddigi eredményeket valameny­nyien kritikusan vizsgáljuk, és kö­zösen igyekszünk őket megjavítani, kétségtelenül minden egyes szaka­szon szoros és gyümölcsöző együtt, működést érünk el a tudomány és gyakorlat között, ami jelentősen hasznára válik építő munkánknak és meghozza az eredményt és a tu­dományos kutatásnak további ösz­tönzést ad. A tudományos és technikai mun­ka további fejlődésének és intenzi­vebbé tételének fontossága különö­sen világosan mutatkozik meg pár­tunk és kormányunk utolsó intézke­déseinek tükrében. Egyike azoknak a kulcskérdések­nek, amelyeket a legközelebbi évek folyamán meg kell oldanunk, a me. zőgazdasági termelés jelentős növe­lésének elérésére. Tudósaink beható munkája nélkül az agrotechnika és zootechnika szakaszán végzett nagy munka nélkül, vegyészeink, mező­gazdasági gépeink szerelőinek és tervezőinek sikeres munkája nélkül ezt a feladatot nem oldjuk meg. Hogy a mezőgazdasági tudomány és technika területén komolyan lema­radtunk, bizonyítja azoknak kis, száma is, akiket ebben az évben a mezőgazdasági tudomány és mező­gazdasági termelés szakaszán ki­tüntettek munkájukért. / Nagy feladatok várnak tudomá­nyos és technikai dolgozóinkra a közszükségleti árucikkek termelése emelésével kapcsolatos feladatok megoldása terén is, az élelmiszer-, textil-, vegyi- és gépiparban egy­aránt, vagy bárhol másutt. Számos tudományos és kísérleti szakaszon a csehszlovák tudomány gazdag hagyományaira támaszko­dunk, egyes szakaszon a tudomá­nyos munka csak a felszabadulás után kezdett fejlődni. A tudomá. nyos kutatás minden szakaszán a szovjet tudomány kimeríthetetlen gazdagságából merítünk, amely a Szovjetunióban megteremtette a tu­dományos kutatás legjelentősebb világközpontját. Tudósaink saját tu­dományos munkájuk és a csehszlo­vák tudomány fejlődése érdekében nagy sikerrel sajátítják el a szovjet tudomány vívmányait. Sokat nyer­tünk a -tudományos munka szerve­zése módszereinek és formáinak át. vételével és a tudományos utánpót­lás nevelésének elsajátításával, amint azt legfelső intézményeink sokat Ígérően fejlődő tevékenysége bizonyítja. Csak arra lesz szükség, hogy főleg a Csehszlovák Tudomá­nyos Akadémia, jobbán és rendsze­resebben teljesítse azt ä küldetését, hogy minden tudományos tevékeny­ségét szocialista építésünk szükség­leteivel meegyezően koordinálja. Örvendetes, hogy az új államdíja­sok között újból sok technikus, fel­találó és újító van. Kétségtelen, hogy iparunk, közlekedésünk és nemzetgazdaságunk más szakaszain számos kiváló szerelő, tervező, mes­ter, munkás és technikusunk van, akik a technikai haladás harcosai. Továbbá kétségtelen, hogy népi de. rr/qkratikus köztársaságunkban a nemzetgazdaság rohamos fejlődésé­ben jelentős része van a technikai haladásnak. És mégis, nem vagyunk és nem is lehetünk megelégedve iparunk, közlekedésünk, kereskedel­miifik mai technikai színvonalának állapotával, mivel nem felel meg sem nemzetgazdaságunk lehetősé­geinek, sem szükségleteinek. A szocializmus gazdasági alaptör­vénye megköveteli, hogy a termelő­erők állandó fejlődése a legmaga­sabb technika alapján valósuljon meg. Ennek feltétele, hogy minden egyes munkahelyen kitartóan és kö­vetkezetesen törekedjenek a terme­lés technikai színvonalának emelésé­re, a technológia tökéletesítésére, a termelési meneték automatizálására és gépesítésére, a nehéz és fárasz. tó munkák gépesítésére. Sok olyan üzemünk van még, ahol hincs meg ez a törekvéá és vannak még olyan irányító szerveink is, amelyek az alárendelt vállalatokban keveset tö­rődnek a technikai haladással. A konzervativizmusról és bürokratiz­musról az egyes ipari ágazatokban nem egy szerelő és technikus me­sélhetne nekünk. Vannak olyan gaz­dasági dolgozóink, akik úgy gondol­ják, hogy a technikai haladást csak új, nagy beruházásokkal összhang­ban lehet elérni és elhanyagolják azokat a lehetőségeket, amelyek a már létező üzemekben vannak, ahol gyakran aránylag kis beruházások, kai jelentős eredményeket lehet elérni. Az olyan ágazatok, mint a bányá­szat, építőipar, mezőgazdaság, erdő­ipar, még nagyon kis mértékben használják ki a modern gépeket, amelyek egyre nagyobb számban állnak rendelkezésünkre és ^ nem használják ki a munkatermelékeny­ség fokozására szolgáló nagy lehető­ségeket sem. A kohászatban még nagyon alacsony a nagyolvasztók és a Martin-kemencék kihasználásának koefficiense. A gépiparban nem hasz­náljuk ki a fémek megtakarítása, nak nagy lehetőségeit és gépeink túl­ságosan nehezek. Kismértékben ter­jedtek el a íiegesztés, a gyorsfejtés, a kovácsolás, és hasonlók haladó módszerei. Közlekedésünkben szűk­séges, hogy jelentősen emeljük a vagonok ki- és berak (TOásának gé­pesítését. Ez , csak néhány példája az előttünk álló közvetlen felada­toknak. Feladatunk, hogy már a legköze­lebbi időben az életszínvonal továb­bi emelésére irányuló igyekezetünk­kel összefüggően nemzetgazdasá­gunk minden egyes szakaszán gyor­sabb és hathatósabb technikai hala­dást érjünk el. A kultúra szakaszán örömteli ténynek vagyunk tanúi: a kulturális élet rohamos fejlődésének. A dolgo­zók kulturális követelményei évről­évre növekszenek és művészi dolgo­zóink sikerrel törődnek azzal, hogy dolgozóink részére hozzáférhetővé tegyék a mult kultúrájának legma­gasabb értékeit és hogy kulturális életünk az irodalom, költészet, drá­mai és filmművészet, a képzömü­szet és zene szakaszán új, a szocia. lista realizmus szellemében alkotott szocialista tartalmú és nemzeti for­májú müvekkel gazdagodjék. Művé­szi dolgozóink számára legszebb ju­talom, hogy népünk szerey őket és hogy munkájuk jelentősen hozzájá­rul az új szocialista ember nevelésé­hez. A fejlődés emellett azt mutatja, hogy íróinknak és művészeinknek a szocialista realizmus magas céljaihoz vezető útja se nem könnyű, se nem egyforma, hogy az új kulturális ér. tékek alkotásában a sikerek mel­lett vannak sikertelenségek is, hogy számos vitás kérdés keletke­zik, amelyekről szenvedélyes viták folynak. Kulturális dolgozóink, ahogyan ezt a csehszlovák írók nemrégi kon­ferenciája is bizonyítja, jól tudják, hogy dolgozóink követelményei és igényei is nőnek és hogy dolgozóink azt kívánják, hogy az irodalmi és művészi alkotásokban a lüktető 'élet legyen ábrázolva egész bonyolultsá­gában és sokoldalúságában. Művészi dolgozóink jól tudják, hogy értékes müvet csak az a művész alkothat, aki összeforrt a néppel, aki átéli örömeit és nehézségeit, a szocialis­ta társadalom kiépítéséért folytatott bonyolult küzdelmét. A művészi alkotások problémáiról folytatott vita kétségtelenül meg­hozza pozitív eredményeit, ha az őszinte elvtársi kritika és alaposság szellemében folyik, ha a művészi al­kotás sokoldalú fejlesztésére buzdít, íróink és művészeink így hozzájá­rulnak szocialista kultúránk továb. bi gazdag fejlődéséhez. Elvtársak, tisztelt barátaim! Sikerrel fejeztük be nemzetgaz­daságunk és kultúránk fejlődésének első ötéves tervét. Nagy út és har­cok vannak mögöttünk. További szocialista építésünk a mezőgazda­sági termelés fejlődésére irányuló igyekezetnek, országunk további ipa­rosításának jegyében áll, főleg a nem­zetgazdaság alapágazatai növekedé­sének, a dolgozók anyagi és kultu­rális színvonala további állandó emelésének jegyében. Szocialista építésünk feladatai teljesítésének igyekezetében megszilárdul a mun­kások, parasztok és a dolgozó értel­miség szövetsége, amely népi demo­kratikus rendszerünk alapja. Nem kétséges, hogy tudósaink, mű­vészeink, technikusaink jelentősen hozzájárulnak szocializmus felé ve­zető további sikeres előrehaladá­sunkhoz. Ebben a szellemben kívánek önök­nek, államdíjasok, számos alkotósi­kert drága hazánk felvirágzásáért, népünk jólétéért, a szocializmus, demokrácia és a béke nagy ügyének győzelméért folytatott további mun. kánkban. Kitartó munka — szép eredmény A luciabányai bányászok még februárban kötelezettséget vállaltak hogy fejtési tervüket az év ele­jétől május l-ig 1050/o-ra teljesí­tik. A bányászok lelkesen dolgoztak céljuk eléréséért. A kitartó mun­kának meglett az eredménye. Fel­ajánlásukat magasan túlteljesítet­ték. Január 1-től április 30-ig 114.370/o-ra teljesítették a fejtési tervet. A jól végzett munka örö­mével, büszkén vonultak fel a luciabányai bányászok a május el­sejei felvonuláson. Az elért siker még szebb ered­mények elérésére lelkesíti a fcá­nyászokat. Május l-e után újult erővel kezdtek dolgozni, hogy a X., pártkongresszust még nagyobb munkagyőzelmekkel ünnepelhessék. A munkaversenyben Jeszany Já­nos munkacsoportja volt az első, 138.5%-os teljesítménnyel. Kima­gasló eredményt ért el Molnár Já­nos, Vindta János, Benkő Mihály. Soltész János, Komora János és még sokan mások. Az ércelőkészí­tő-üzem dolgozói is jó munkát végeztek a felajánlás teljesítésében. Köztük legjobban Ciprovszky Mi­hály, Gölner János, Belirák és Zsillé elvtárs tűnt ki. Önfeláldozó­an dolgoztak a teherautók vezetői is. Varhola Mihály, T,uciabánya. Üj fejtési módszerek sikeres alkalmazása Pótoron A - pótori bányászok mult évi nagy sikerei a bányászokat és a műszaki dolgozókat az új mun­kamódszerek bevezetésére buzdítot­ták. Különösen jól bevált a gyors­^ágás és a ciklusos grafikon sze­rinti munkamódszer. A bukoveci üzemben dolgozó Malachovsky György gyorsvágó példájára a há­ji üzemben Pala János csoportja is bevezette a gyorsvágást és még azonkívül három- kollektíva, Kapi­na Mihály, Zsiak György, Andrej­ka Ferenc Csoportjai, amelyek a ciklusos grafikon szerint dolgoz­nak. A haladó munkamódszerek bevezetésével arányosan emelkedik a bányászok teljesítménye és jö­vedelme is. Malachovsky György gyorsvágó kollektívája már rend­szeresen túlszárnyalja a 100 m elő­retörést,-a többi csoportok, amelyek a ciklusos grafikon szerint dolgoz­nak, havonta több mint 80 méter folyosót törnek át. Azok a bányá­szok, akik még a régi módszerrel dolgoznak, csak 60 méteres előretö-; rést érnek el havonta. A mult hó­napban Malachovsky csoportjának tagjai 188.50 koronát kerestek mű-; szakonként, a segédmunkások pe­dig ^62 koronát. A CsKP X'. kon­gresszusa tiszteletére indított szo-; cialista versenyben a kékkői bá­nyászok újabb haladó munkamód-' szereket is bevezették. A szlatin­kai üzemben jól bevált Nina Na­zarova módszere. A karbantartók kollektívája Mazur Antal vezeté­sével szocialista gondozásba vette a szállítószalag egyes szakaszainak gépeit. A szocialista gondozás be­vezetésével a szlatinkai karbantar­tók áprilisban 1.71 százalékkal csök­kentették a gépberendezés üzem­zavarát és így több mint 10.000 koronát megtakarítottak.

Next

/
Thumbnails
Contents