Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-12 / 114. szám, szerda

[954. máius 12. 'M %Z0 i Testvéri segítség n traktorállomásohnak Néhány héttel ezelőtt a csehszlovák autóközlekedési üzemek patronétust vállaltak a pőstyéni gép. és traktorállomás felett. Az üzem dolgozói a CsKP X. kongresszusa tisz. teletére felajánlották, hogy szaksegítséget nyújtanak a gép- és traktorállomásnak, amit a gyakorlatban vitamegbeszélések megtartásával al. kalmaznak. Az üzem mShelyvezetől rendszeresen ellátogatnak a gép- és traktorállomás műhelyeibe és igyekeznek mindjárt a helyszínen meg. oldani az előforduló problémákat, nehézségeket. A bratislavai csehszlovák autóközlekedési üzem dolgozóinak példájára a kerület járásaiban lg patro. nálnak a bratislavai üzemek, Eddig 45 ipari üzem vállalt patronátust a gép- és traktorállomások felett. A patronátusmozgalomnak jó eredményei vannak, ugyanis ezek alapja a dolgozók ezer és ezer felajánlása. A íibany gép. és traktorállomás felett a bánovce nad bebravoi „Zornlca"üzem vállalt patronátust, amelynek dolgozói helyesen értelmezték a pártnak és a kormánynak a mezőgazdasági termelés fellendítéséről szóló határozatát. Az üzem, vala. mint a gép. és traktorájlomás kü„ zötta patronál ás óta igen élénk öszsaeköttetés 411 fenn. A „Zornica"- üzem igazgatója Kuszaly elvtárs rendszeresen ellátogat a gép- és traktorállomásra, ahol a dolgozók, nak átadja szak- és szervezői tudását. tapasztalatait. Ácsa) elvátrs, a gép. és traktorállomás igazgatója az eddigi tapasztalatok alapján pontos munkatervet készít, rendszeresen ellenőrzi a feladatok teljesítését, új munkamódszereket vezet be, aminek nagy hatása van a gép- és traktorállomás munkaeredményeire és tevékenységére. A gép- és traktorállomás a „Zor. niea".üzem segítségével jól mükö. dlk. Horváth elvtárs vezetésével a ,,Zornica"-üzem dolgozói a gép- és traktorálloméson nagy hibákat lepleztek le az üzemi konyha vezetésében és ezek eltávolítására bevezették a raktári-könyvelési nyilvántartást, az árakat a kartonra jegyezték fel, áttekinthetővé tették a könyvelést, s megígérték, hogy segítséget nyújtanak ezen a téren mindaddig, amíg a raktári könyvelés teljesen rendbe nem jön. Hat emberüket bocsátották a gép. és traktorállomás rendelkezésére, akik már hét nap óta ott dolgoznak. A „Zomica'-üzem főkönyvelője ég kollektívája is nagy segítséget nyújt a gép. és traktorállomásnak. Ellenőrizték a könyvelöosztályt és a felszínre került hibák alapján intézkedéseket tettek ezek eltávolítására, majd a gép- és traktorállomás köny. velőinek jó tanácsot adtak a munka szervezésével kapcsolatban. Nagy hibák voltak a régi követelések nyilvántartásában a folyószámlává, zetönél, s ezért felajánlották, hogy ezen a téren is segítséget nyújtanak, mtg a dolgok rendbe nem jönnek. Elhatározták, hogy a könyvelést, a könyvelési áttekintést, a pénzügyi terveket május 15-lg rendbehozzák. A többi gép- és traktorállomáson is találunk ilyen példát. A tapolcsányi „Drevoindustria*'-üzem patronátust vállalt a helybeli gép- és trak- torállomás felett. A gép. és traktor, állomás rendelkezésére bocsátotta azokat a dolgozókat, akik nincsenek teljes mértékben kihasználva, Ezek a dolgozók a gép- és traktorállomás műhelyeit rendbehozták. A nyitrai malmok patronátust vál. laltak a ohrenovai gép. ég traktor, állomás felett, A kölcsönös segítség eredményeként a gép. ős traktorai, lomáson lényegesen javult a munka, s a mezőgazdasági tervfeladatekat jobban teljesítik. A kerületi szervek azonban nem mindenütt biztosítják helyesen h gép. és traktorállomásoknak nyuj. tandó segítséget, ami pedig döntő jelentőségű volna a- mezőgazdasági termelés fokozásában. A beszteree. bányai, a kassai és a zsolnai kerületekben távolról sincsenek ilyen jó tapasztalataink, A besztercebányai kerületben nem eléggé világos a füleki gép- és traktorállomás fiélett vállalt patronázsviszony és /egyes traktorállamásoknak még nincs patronáló üzemük. Az eperjesi és a kassai kerületben eddig csak egyegy védnökséget vállaltak. A patronázs tevékenységében hibák is előfordulnak. A gép- és traktorállomások Sunkcionáriusai egyes esetekben nem értelmezik helyesen a nekik nyújtott segítséget és vonakodnak közös felajánlást tenni a patronáló üzemekkel. A dunaszerdahelyi gép- és traktorállomásra kétszer is ellátogattak a patronáló üzemből, de az ottani vezetőség csak formálisan fogadta a segítséget. Ma azonban az igazgató már látja, hogy a többi üzemek milyen hathatós segítséget nyújtanak a gépes traktorállomásoknak, s ezért kéri a felkínálkozó üzemek segítségét. Sok helyen az igazgatók nem tárják fel a nehézségeket, a hibákat, ame. !vek a káderek nevelése terén, a munka szervezésében és az adminisztratív munkában előfordulnak, pedig az ipari üzemek dolgozói ezen a téren könnyen segíthetnének. Sok helyen leginkább csak anyagi segít, séget kérnek, ami nem helyes. Gép. és traktorállomásaink a legmodernebb eszközökkel vannak felszerel, ve, de nincsenek kádereink, melyek a gépeket kezelhetnék, vagy a szövetkezeti tagok megelégedésére ki. használhatnák. Sokszor a helytelen munkaszervezés eredménye, hogy a gépek tétlenül hevernek a legnagyobb munka idején és Így a terv. feladatokat nem tudják idejében elvégezni, vagypedlg nem érik el a tervezett hektárhozamokat és az önköltség növekszik. A patronáló üzemek éppen ezen a téren nyújthatnak segítséget a gép. és traktoráilemá, soknak. A gép- ás traktorállomás élenjáró dolgozóinak tudniok kel!, hogy a pat" rrmázs-szerződés megkötése nem jelenti feladataik csökkentését; ugyan, is az üzemek nem oldhatnak meg helyettük minden problémát. A gépes traktorállomások vezetőségének arra kell törekednie, hogy az ipari üzemek dolgozóival mennél szoro. sabb kapcsolatot teremtsenek, s igyekezniük kell azok politikai, műszaki és adminisztratív tapasztala, tait mennél jobban elsajátítani. Az ipari üzemek patronáló mozgalma a dolgozó értelmiség és a munkásság Ugye. Ez a mozgalom bizonyítja, hogy az ipari üzemek dolgozói helyesen értelmezték a mezőgazdaságnak nyújtandó segítséget. E mozgalom megszilárdítása a munkás-paraszt szövetség további alapja, mert a gép- és traktorállomás jobb munkája segít a mezőgazdasági termelés színvonalának növelésében és a szövetkezetek megszilárdításában és további fejlesztésében. Ferencei István, a gép- ós traktorállomások szlovákiai főigazgatóságának igazgatója. Azért, hogy az idén bő termést takarítsanak be Gyönyörű szép tavaszi reggel köszöntött a zsemléri következetesekre. A felkelő nap a szövetkezet szorgalmas asszonyait mára cukorrépa földön találta, iparkodnak minél hamarább elvégezni az első kapálást. Párszáz méterrel távolabb a fogatosok dolgoznak. Előkészítik a talajt a kukorica ültetésére. Itt van már a kukoricaültetés ideje, iparkodni kell, hogy a mag minél előbb a földbe kerüljön. A szövetkezeti tagoknak érdekük, hogy az idén még gazdagabb kukoricatermést takaríthassanak be, mint amilyent a múltban. Sok kukorica kell ám a hízósertéseknek! A tavaszi munkák mellett a zsemlének nem feledkeznek meg állam iránti kötelezettségük teljesítéséről sem. Az első negyedévi hús- és Jmjásbeadást kötelezettségüket becsületesen teljesítették, csak a tej körül mutatkozik hiányosság. Hogy ezt a hiányosságot is kiküszöböljék, Boros Ernő gulyás vállalta, hogy a rábízott tehenek tejhozamát Malinyinova módszerének alkalmazásával az év végéig húsz százalékkal növeli. • A nagypeszeki szövetkezet tagjai sem akarnak lemaradni a járás többi szövetkezetei mögött. A koratava' sziak elvetése után hozzáfogtak a kukoricaültetéshez is. Ma már büszkén mondhatják, hogy ezt is elvégezték. A tervezett határidőt három nappal lerövidítették. Az EFSz tagjai nagy súlyt helyeznek a méhészet fejlesztésére is. Ez évben a mihállományukat 15 családdal növelik. A juhtenyésztés is kifizetődő foglalkozás. Hamarosan befejezik az 500 birka • befogadására alkalmas akol építését. A szarvasmarha meg a sertésállomány fejlesztéséről sem feledkeztek meg i szövetkezet tagjai. Ebben az évben tervbe vették, hogy az anyasertisek részére modem istállót építenek. Szebedínszky László, S»ro. A kálnai traktorosok versenye A kálnai traktorállomás munkaversenybizottsága kiértékelte a brigádközpontok és az egyes traktorosok közötti versenyt. Az '-rtókelés folyamán az alsószecsi brigádközpont került a tavaszi munkák elvégzéséért indított vorseny élére. A traktorosbrigád munkatervét 90.5 százalékra teljesítette. A brigád legjobb traktorosa Gul'an Pál, akí škoda-traktorával tavaszi tervét 129.3 százalékra teljesítette, Gul'an elvtárs kitartó traktoros és jó agitátor. Azt, hogy az alsószecsei brigád a verseny élére került, Gál Lajos brigádvezető fáradhatatlan munkája is nagyban segítette.' Gál Lajos megköveteli a pontos munkát, be tudta vezetni és jól megszervezni a két műszakot. Szoros kapcsolatot tart fenn az F,FSz-el, s buzdítja a traktorosokat a terv teljesítésére. Gál elvtárs nemcsak jé munkaszervező, de jó gazda is, ezért szeretik a traktorosok. Pontosan ellenőrzi, hogyan gazdálkodnak az üzemanyaggal a traktorosok. A brigádközpontban minden nap sajtótizpereeket tartanak és ezeken a rövid összejöveteleken megbeszélik az előző napi eredményeket. Napi munkájukat rendszeresen értékelik és az előforduló hibákat iparkodnak azonnal kiküszöbölni. Szükség is van erre, mert Stefkó József brigádja már a sarkukat tapossa. Stefkó Józsefék 89.5 százalékra teljesitik a tervet. Az értékelés tovrbbi folyamán kiderült, hoŕv a versenyben mint legjobb traktoros Sáti Vladimír tűnt ki, Sáti Vladimír a csajkovóí brigádközpontban dol. gozik. Skoda-traktorával tavaszi tervét 137 százalékra teljesítette. A hernyótalpas traktorvezetők közül Rák Mátyás tűnt ki. Dt-50 jelzésű traktorával tavaszi tervét 10B.7 százalékra teljesítette. Üzemanyagfogyasztása hektáronként 14.1 liter. Ezzel az eredménnyel Rák elvtárs a nyitrai kerületben az élenjáró traktorosok közé került, Verebes Lajos, Kálna Ma már sokan természetesnek tartják nagyarányú gyermek- és ifjú. ságvédelmi intézkedéseinket, de gyakran megfeledkeznek arról, hogy a gyermekek és az ifjúság életének védelme, helyes nevelésének módja csak a szocialista társadalomban vált lehetővé. A kapitalista országokban a gyermekek tragédiája ügyszólván mindjárt születésük után kezdődik. A nyomor, a munkanélküliség, a leányanyák kétségbeesése gyakran cse. csemögyilkosságra készteti őket, Németországban egy alkalommal átvizsgálták a Rajnát Ludwigshafentöl lefelé a holland' határig s a rendőrhatóságok 1 hét folyamán 38 kifogott csecsemöhulláról tettek jelen, tést. A burzsoá Csehszlovákia idején, 1936-ban csak Bratislava területén 14 csecsemögyilkosság történt. Még ennél is többet tett ki az elhagyott gyermekek száma. Az ilyen csecse, möket a burzsoá állam lelencházakban helyezte el. ahol azonban igen magas volt a halálozási arányszám. Newyorkban az egyik csecsemőotthonban 1926-ban 366 csecsemőt helyeztek el és egy évre rá osak 12 volt életben közülük. A halandóság százalékszáma tehát 96.7 százalék volt. A csecsemők átlagos élettartama ezekben az intézetekben 5—6 hét volt. „Jobb lett volna őket egyszerre a vízbe fojtani" — jegyzi meg erről egy amerikai szociológus. Franciaországban sem mutatott fel a csecsemőgondozás jobb eredmé. nyeket. A kapitalizmus kibontakozása idején, 1383-ban 139.145 csecsemőt helyeztek el a lelencházakban, de a gyerekek fele rövid időn belül meghalt. 12-ik életévükig 78 százalékuk halt meg, úgyhogy minden 100 se-csemö kösiü csak 22 élte túl a 12 évet. Ausztriában és Olaszországban a lelencházakban oly nagy volt a haA burzsoá „gyermekvédelem'' landóság, hogy- egy haladóbb szellemű arisztokrata ezt ajánlotta felírás gyanánt a lelencházra: „lei on fait mourir les enfants" — itt megölik a gyermekeket. Egyedül Nápolyban a Santa dell'Annunzia lelencházban 8B3 csecsemő közül 860 meghalt. A burzsoá Csehszlovákia ideién sem fordítottak gondot a gyermekotthonokban elhelyezett gyermekekre. A gyermekeket gyakrs

n halálos sérülések érték, a hatóság azonban még vizsgálatot sem indított. Az ilyen halálozások éppen kapóra jöttek, mert az országos hl. vatal úgyis vonakodott ellátni az Ingyenes gyermekmenhelyeket és nem akarta túllépni a szegény gyermekek élelmezési akciójának költségvetését A halálos kimenetelű ételmérgezés som volt ritka a lelencházban a szállítók lelkiismeretlensége és nye resóghajszája miatt s ez odáig fej. lődött, hogy az országos hivatal külön rendelettel figyelmeztette a szállítókat, hogy az árvaházak, lelencházak és más gyermekmenhelyek számára az egészRégngJi nem ártó élelmiszereket szállítsanak. Az óletbenmaradt talált- és árvagyermekeket később az árvaházaknak nevezett börtönökben tartották, ahol a leggyalázatosabb büntetési eszközökkel verték a gyermekekbe azt a tudatot, hogy ők a társadalom kegyelemkenyerén élnek s nincsen semmiféle jógiik a társadalommal szemben. Még rosszabb volt a helyzetük a „törvénytelen" gyermekeknek, mert h „filantrópjára" való hivatkozással e gyermekeket a többitől elszigetelték, „nehogy örökölt erkölcstelenségükké! és zuilöttségükkel a többit is megrontsák". Csodálkozhatunk.

e azután, hogy ezek a megalázott gyermekek bosszút álltak a társadalmon az elszenvedett bánásmódért. Ismeretes, hogy a gyermekek rendkívül nagy arányban voltak részesei mindenféle bűncselekményeknek. A gyermekek másik részét falura helyezték ki a zsirosparasztokhoz, mert így kevesebb árvaház kellett, másrészt a falusi burzsoázia olcsó, védtelen, tehát a végsőkig kizsákmányolható munkaerőhöz jutott. A feltétel csak az volt, hogy a gyermek erÓB legyen, Marx maga is megrázóan ecseteli a plébániák mellett működő gyermekmenhelyeket, mint a kapitalista, gyárosok olcsó munkaerőinek legjobb szállítóját. A kizsákmányolók egyik árucikke tehát a munkaképes gyermek volt. Nem sokkal volt jobb a munka, nélküliek gyermekeinek sorsa sem. A munkanélkülieknek juttatott ege. kély segély, — az élelmiszerrel és lakásokkal való üzérkedés miatt — még a napi kenyérre sem volt ele. gendö. És ugyanakkor voltak se. gélynélküli munkanélküliek is. A gyermekek közül főleg az iskolaköteles korban lévő gyermekek voltak jogosítva az ú. n. élelmiszerakciókra s csak korlátozott mértékben a kisebb gyermekek. Az élelmiszersegély egyszerű ételből, vagy forralt tejből állt. A kereskedők és szállítók még ezen a csekélységen is keresni akartak, hamisították, roszszul mérték ki a tejadagot.Az általános felháborodás miatt végül is arra kényszerültek a hatóságok, hogy a gyermekek ingyenes tejakció, jánál a kereskedőket a jelzetlen mé. röedények használatától eltiltsák, Ennek dacára még lf)36.ban is 133 esetben mértek ki bírságot a jelset. len méröedényeket használó tejkereskedökre, akik az ingyenes tej szállítói voltak. Vájjon jóllakhatott-e a munkanélküli család gyermeke a napi egyszeri, rosszul mért és hamisított tejjel, vagy melegvíznek beillő levessel? Nem vezette-e az éhség és nyomor a szerencsétlen éhező gyermekeket és szülőiket arra, hogy kol. dúlni menjenek? Ki tagadhatja le a kolduló gyermekek seregének létezé. sét akár nálunk ls az első burzsoá köztársaság idején? Ki ne látott volna a templomok, búcsújáróhelyek előtt térdelő, hangosan Imádkozó gyermeket, a kávéházakban, mula- tóhelyeken virágokat áruló, vagy énekléssel kolduló gyermekeket? Míg népi demokratikus államunk sokoldalúan gondoskodik a beteg és nyomorék gyermekekről, addig a fasiszta állam programmjába, foglalta az ilyen gyermekek kiirtását. Semmivel sem volt jobb a burzsoá deipokrácia. „Túlnépesedés van" — manifesztáltak a gazdagok — „helyet az új malthuziánizmusnak". A burzsoá Csehszlovákiában az országgyűlésen egyenesen javaslatot tettek a proletárcsaládok népesedésének törvényes szabályozására. Ettől eltekintve, mit tettek azonban az uralkodó osztályok az éhező és a kolduló gyermekekért? Hogy évente néhányszor az előkelők aszszonyai és lányai gyűjtéseket rendeztek s hogy megúnt ruháikat könyöradományként á szegény gyermekeknek odavetették. Ha pedig már megelégelték a jótékonyságot, akker ráuszították a hatóságot a kolduló gyermekekre. A lomtárbél előhúzott rendeletek alapján a kelduló gyermekek szüleit pénzbír. sággai sújtották, vagy eljárásra ítél. ték, — ahelyett, hogy munkát juttattak volna nekik. E rendszabályok arra kényszerítették a gyermekeket, hogy valóságos saját gyermekrendőrséget szervezzenek, amely a többi kolduló gyermeket még idejekorán figyelmeztette az egyenruhás közeg közeledtére. A „rend" őrei sem voltak restek és a kolduló gyermekek megszokott helyeit polgári ruhába öltözött rendőrökkel ellenőriztették. 1936-ban csak Bratislavában 640 gyermeket kaptak rajta kolduláson. A gyermekek koldulásának végre is azzal akartak véget vetni, hogy a szülőket gyermekeiktől hivatali karhatalommal megfosztották s átadták őket „javítóintézetekbe" és állami gyermekmenhelyekre. Hasonló volt a helyzet Dél-Szlovákiában is. Az iskolaköteles gyermekek gyakran gyatra ruházatuk miatt még az utcára sem léphettek. Ha pedig a gyermek nem járt iskolába, akkor a munkanélküli szülőt 30 korona pénzbüntetéssel, vagy pedig elzárással sújtották. Hasonló bizonyítékoknak sora valósággal szakadatlan. Világos tehát, hogy minden kizsákmányoló társadalom törvényes jelensége az alacsonyszínvonalú gyermekgondozás, a magas gyermekhalandóság, a kolduló gyermekek serege és a bűnöző gye. rekek magas száma. A kapitalizmus tehát egyre termeli a koldulást, a gyermekek éhezését és bűnözését is, mint a maga törvényszerű termékét. A valódi bűnösről, a kapitalista rendszerről eltereli a figyelmet azzal, hogy a gyermekek koldulását Isteni törvényszerűségnek tulajdonítja. A kapitalista kigsáHmányolók piiátuskodtak dr, Kraiis bratislavai polgármester besgáelében is, a mihov ezt mondta: „A gyermekek koldulását sohasem szüntethetjük meg, hisgen már Krisztus is mondta: Szegényeitek mindig lesansk!" Dr. Lehoeký Terézia I