Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-12 / 114. szám, szerda

t-934. május n. mmt 3 A GENFI ÉRTEKEZLET — — • * * ,— Az értekezhet május 10-1 Illése Hétfőn, május 10-én délután a külügyminiszterek genfi értekezle­te második ülését tartotta, ame­lyen az indokínai béke felújításá­nak kérdését tárgyalták. Az iüésen V. M. Molotov, a Szovjetunió kül­ügyminisztere elnökölt. V. M. Molotov elnök elsőnek Fam Van Dong-nak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kül­döttsége vezetőjének adta meg a szót. Fam Van Dong az ülés részvevői előtt ismertette a viet­nami demokratikus küldöttség nyi­latkozatát a francia expedíciós had­test sebesült tagjainak, vagyis a francia parancsnokság alá tartozó összes sebesülteknek, nemzetiségre való tekintet nélküli elszállításáról. A Bao Daj-féle Vietnam küldött­ségének vezetője, aki másodikként szólalt fel, beszédében nem adott konkrét választ a Vietnami De­mokratikus Köztársaság küldöttsé­gének a sebesültek Dien Bien Fhu­ból való evakuálásáról szóló nyi­latkozatára, hanem saját leveléről kezdett beszélni, amelyet V. M. Mo­lotovnak, mint a hétfői ülés elnö­kének küldött és amely szintén a sebesültek Dien Bien Phu-ból va­ló evakuálásának kérdésére vonat­kozott. V. M. Molotov, mint az ülés elnöke megjegyezte, hogy a Bao Daj-i Vietnam küldöttségének le­velét az ülés kezdete előtt az utolsó pillanatban kapta meg és a levelet most fordítják le, úgyhogy j az ülés részvevői előtt a levél tar- j talma még nem ismert. Cgj- vélem. — mondotta V. M. mindjárt aziután azit követelte, hogy tárgyaljanak a Bao Daj-i Vietnam küldöttségének leveléről, jóllehet a levél szövegét a küldöttségek kö­zött még nem osztották szét. A Vietnami Demokratikus Köztár­saság küldöttsége javaslatának pozitív elfogadása Franciaország külügyminisztere részéről azt je­lenti, hogy a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság küldöttségének kezdeményezése következtében amely humánus politikájából in­dul ki, pozitíven megoldották a sebesültek Dicn Bien Phu-ból való evakuálásának — az indo­kínai helyzet egyik legfontosabb problémájának — kérdését. Ezután Fam Van Dong, a Viet­nami Demokratikus Köztársaság külügyminisztere nagyterjedelmű programmbeszédet mondott az in­dokínai béke helyreállításának le­hetőségeiről. Beszédét nagy figye­lemmel fogadták. Fam Van Dong, a tények és számtalan történelmi példa alap­ján leírta a vietnami nép függet­lenségi és szabadságharcát. Rámu­tatott, hogy az indokínai háborúért a felelős­séget egyedül a gyarmatosítók viselik és ezzel kapcsolatban leleplezte az USA intervencióját és felelősségét az indokínai háború meghosszabbí­tásáért és kiterjesztéséért. Fam Van Dong beszéde végén j kitűzte az indokínai béke helyre­I állításának útját és a Vietnami Demokratikus Köztársaság korma­Molotov — hogy az összes kül- ; nya nevében javaslatot tett az in­döttek véleményét fejezem ki, amikor itt köszönetet nyilvánítok a Vietnami Demokratikus Köz­társasás küldöttségének humánus cselekedetéért, amely lehetővé te­szi a súlyosan sebesültek evaku­álását Dien Bien Phu-ból. V. M. Molotov továbbá kifejezte azt a reményét, hogy az illetékes felek azonnali lépéseket tesznek a Viet­nami Demokratikus Köztársaság javaslatának értelmében. Ezután röviden G. Bidault, a francia küldöttség vezetője szólalt fel. aki pozitíven fogadta a Viet­nami Demokratikus Köztársaság küldöttségének a súlyosan sebesül­tek Dien Bien Phu-ból való eva­dokinai béke helyreállítására. Fam Van Dong beszédét a fran­cia küldöttségnek G. Bidault által május 8-án ' előterjesztett javasla­tával kapcsolatos előzetes megjegy­zésével fejezte be: „Mivel a francia javaslat nem veszi tekintetbe a valóságot, bele­számítva a katonai jellegű ténye­ket, nem szolgálhat komoly ala­pul a háborús akciók megszünte­tése és egész Indokína békéjének helyreállítása kérdésének kielégí­tő megoldására, mert ennek a megoldásnak magában kell fog­lalnia a katonai és politikai kér­déseket is. A francia javaslat abból az el­kuálására tett javaslatot. Azonban avult imperialista gyarmatosító fel­fogásból indul ki, amely nem felel meg a jelenlegi indokínai és világ helyzetnek. A francia javaslatoktól eltérően a Vietnami Demokratikus Köz­társaság javaslata tekintettel van a három indokínai államban fennálló helyzetre és széles ala­pot nyújt az indokínai béke helyreállítása kérdésének békés megoldására. Hozzájárulást jelent e kérdés ki­elégítő megoldásához, vagyis a tar­tós és szilárd béke igazságos és becsületes feltételek mellett való helyreállításához. Ezután Kambodzsa és Laos kül­döttségének vezetői szólaltak fel. Mindketten kijelentették, hogy a francia javaslatot elfogadják, mint az indokínai kérdés megoldásának alapját. A. Eden, Nagy-Britannia kül­ügyminisztere a vita folyamán né­hány megjegyzést tett a Vietnami Deomkratikus Köztársaság küldött­ségének javaslatával kapcsolatban. Többek között a következőket mon­dotta: „Kész vagyok hinni abban, hogy Fam Van Dong itt Indokína egész népének vágyait fejezte ki. Nem értek azonban egyet az USA poli­tikájának bírálatával, ahogy azt itt előadták. Továbbá azt mondotta, hogy Bidault javaslata nem szol­gálhat alapul az indokínai kérdés­ről szóló további tárgyalásokra. Utolsónak a Bao Daj-i Vietnam képviselője szólalt fel. Csupán azt mondotta, hogy fenntartja magának a jogot, hogy később saját javasla­tot tegyen az indokínai kérdés meg­oldására és néhány megjegyzést tett a Vietnami Demokratikus Köz­társaság küldöttségének javaslatá­val kapcsolatban. Az indokínai kérdés megtárgyalásának két nap ja alatt a vita folyamán az értekez let • részvevőinek túlnyomó része felszólalt és javaslatokat terjesztet­tek elő, amelyeket a legközelebbi napokban további tárgyalások tár­gyát fogják képezni. A Bao Daj Vietnam képviselőjé­nek beszéde után V. M. Molotov elnök a hétfői ülést befejezettnek nyilvánította. Kedden, május 11-én a genfi ér tekezlet — előző megegyezés alap ján — ismét a koreai kérdésről tárgyalt. Dien Bien Phu eleste és a franciaországi politikai helyzet Különböző lapok ilyen vagy amolyan formában rámutatnak ar­ra, hogy a Dien Bien Phu-erődít­mény eleste nagyon megrendítet­te a Laniel-kormány helyzetét. A nemzetgyűlés elnökségéhez* érkező interpellációkkal kapcso­latban főleg Dronnenak, „A szo­ciális akció republikánus szövet­sége" csoport képviselőjének in­terpellációjával kapcsolatban a la­pok az indokínai kérdésről szóló .parlamenti vitát elkerülhetetlen­nek látják. A „Combat" című lap azt írja. hogy „Dien Bien Phu eleste meg­rázta a Laniel-kormány már amúgyis ingatag pozícióját" és hogy „az új interpelláció a nem­zetgyűlésben kormányválság ve­szélyét idézi elő". A lap véleménye szerint az utóbbi napokban^ kiéleződött a szociális akció republikánus szö­vetsége című csoportnak a kor­mánnyal szemben viselt ellenséges párt számos képviselőinek ellensé­ges álláspontja is. Francia kormánykörök előtt a lap szerint jelenleg a következő dilemma áll: vagy folytatják a harcot a végkimerülésig, vagy pe­dig béketárgyalásokat kezdenek. A kormányválság esetében tehát kétféle megoldás lehetséges: „olyan kormánytöbbség, amely elhatározza az indokínai háború intcrnacionalizálását, vagy pedig olyan többség, amely a békére törekedik." A francia kormánykörök han­gulatára jellemző Navarre tábor­noknak, az Indokínában levő fran­cia fegyveres erők főparancsnoká­nak kijelentése. Navarre egy saj­goni sajtókonferencián beismerte, hogy hírhedt támadó tervének alapját „az ellenség erőinek nem ismerése" képezte. Kijelentette, hogy ha ismerte volna „a Vietminh valódi erejét, nem indult volna Dien Bien Phu­álláspontja, valamint a radikális I ba". Kínai lap Dien Bien Phu-nak a vietnami néphadsereg által való felszabadításáról Az indokínai béke helyreállítása A Vietnami Demokratikus Köz­társaság küldöttsége a genfi érte­kezleten 1954. május 10-én a követ­kező javaslatot terjesztette elő: Az indokinai béke helyreállításá­hoz szükséges: 1. Hogy Franciaország elismerje Vietnam szuverenitását és függet­lenségét Vietnam egész területén, valamint Khmer és Patet Lao szu­verenitását és függetlenségét. 2. Kössenek egyezményt az ösz­szes külföldi csapategységek eltá­vozásáról Vietnam, Khmer és Patet Lao területről olyan időpontokban, amelyeket a harcoló felek közötti megegyezés alapján állapítanak meg. Az alakulatok eltávozása előtt meg­egyezést kell elérni a francia csapa­tok elhelyezéséről Vietnamban, kü. lönös tekintettel arra, hogy a hely­ségek száma, ahol helyőrségek ma­radnak, amennyire lehet, korlátozott legyen. Magától értetődik, hogy a francia alakulatoknak tilos beavat­kozniok a helyőrség körzetében levő helyi közigazgatási ügyekbe: 3. Vietnam, Khmerben és Patet Laoban tartsanak általános szabad választásokat, minden országban egy kormány megalakítása céljá­ból. Mindkét fél kormányainak kép­viselőit tanácskozó értekezletre kell összehívni Vietnamban, Khmerben és Patet Laoban, az általános szabad választások előkészítése és megtar­tása érdekében. Ezek a tanácskozó értekezletek minden intézkedést megtesznek, hogy biztosítsák a pár. tok, csoportok és hazafias szerve­zetek szabad tevékenységét. Nem szabad megengedni semilyen külföl­di intervenciót. Helyi bizottságok alakulnak a választások előkészíté­sénekés megszervezésének ellenőrzé­sére. Még mielőtt minden indokínai or­szágban egyetlen kormány alakul, az ellenségeskedés, beszüntetéséről szóló megegyezés alapján elért ren­dezés után mindegyik fél kormánya az ellenőrzése alatt álló területeket igazgatja. 4. A Vietnami Demokratikus Köz­társaság küldöttsége tegyen nyilat­kozatot a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának szándé­káról, hogy megvizsgálja a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság sza­bad egyetértés alapján a francia unióhoz való csatlakozásának kérdé­sét, valamint e csatlakozás feltéte­leit. Hasonló nyilatkozatokat tesznek Khmer és Patet Lao kormányai. 5. A Vietnami Demokratikus Köz­társaság, valamint Patet Lao és Khmer ismerjék el azt a tényt, hogy Franciaországnak gazdasági és kul­turális érdekei vannak ezekben az államokban. Az egyetlen kormány megalakítá­sa után Vietnamban, Khmerben és Patet Laoban ezen országok gazda­sági és kulturális kapcsolatait Fran. ciaországgal az egyenlőség és a kölcsönös érdekek alapján kell meg­állapítani. Míg mind a három ál­lamban megalakul az egyedüli kor­mány az Indokína és Franciaország közötti gazdasági és kulturális kap­csolatok megmaradnak ideiglenesen jelenlegi formájukban. Azokon a területeken azonban, ahol az össze­köttetés ésa kereskedelmi kapcsola­tok megszakadtak ezeket az össze­köttetés és a kereskedelmi kap"so!a­latokat a két fél közötti közös 'meg­egyezéssel meg lehet újítani. A két félhez tartozó lakosok ki­vételes statutumot nyernek, ame­lyet később állapíthanak meg. Ez a statutum a másik fél területén lévő lakhelyre, áttelepülésre és gazdasági tevékenységre vonatkozik. 6. A harcoló felek kötelezzék ma­gukat, hogy megakadályozzák azon személyek bármilyen üldözését, akik a háború alatt az ellenféllel' együtt dolgoztak. 7. Valósítsák meg a hadifoglyok kicserélését. 8. Az 1—7 cikkelyekben feltün­tetett intézkedések megvalósítása előtt Indokínában véget kell érnie az ellenségeskedésnek és ebből a célból megfelelő egyezményeket kell kötni Franciaország és e három or­szág mindegyike között. Ezeknek a megegyzéseknek tartalmazniok kell: a) teljes és egyidejű tűzszünet In­dokína egész területén. A tűzszünet a harcoló felek összes fegyveres erőire — szárazföldi, tengeri és lé­gierőire vonatkozik. A fegyverszünet megszilárdítása céljából mindkét fél jelenlétében Indokína mindhárom or­szágában ezen felek által megszállt területek területi rendezését végzi. E rendezések megvalósításának biz­tosítása céljából egyik fél sem akadályozza a másik fél alakulatait saját területéről a másik fél által megszállt területre való átmenetelé­ben, b) új egységek és a szárazföldi, tengeri és légierők tagjainak és az összes fegyverfajták és lőszereit In. dokinába való szállításának teljes beszüntetését, c) ellenőrzés megállapítását, amely biztosítja az ellensé^askedés befeje zéséről szóló egyezmény intézkedí seinek megvalósítását. Ebből a cél­ból vegyes bizottságot kell alakíta­ni mindhárom országban a harcoló felek képviselőiből. A Zsenminzsibao című lap vezér­cikkében kommentálja Dien Bien Phun-nak a vietnami néphadsereg által való elfoglalását és rámutat ar­ra, hogy ez a győzelem ismét meg­erősítette a vietnami nép legyőzhetet­lenségét szabadságáért és független­ségéért folytatott harcában. Jóllehet Indokína népei szilárdan meg vannak győződve a gyarmatosítók elleni har­cuk győzelméről, — írja a lap — mégis azt akarják, hogy a háború vé­get érjen, de biztosítsák nemzeti jo­gaikat és érdekeiket. A lap továbbá rámutat — „Indo­kína népei és demokratikus kormá­nyai többízben javasolták, hogy kezd­jenek tárgyalásokat, amelyek a há­borús akciók beszüntetésére vezetné­nek. A francia nép már régen tilta­ellen és minden egészségesen gondol­kozó francia ember tudja, hogy a há­ború folytatása azt jelenti, hogy fiai­kat az amerikai imperialisták érdeké­nek áldozzák fel. A francia kormány azonban még mindig kalandos terve­ket sző az amerikaiak segítségével aratandó győzelemre és továbbra is kész feláldozni a francia nép érdekeit az amerikai imperializmusnak. Dien Bien Phu felszabadítása figyelmezte­tés Franciaországban azok számára, akik az indokínai háború mellett van­nak. A lap továbbá rámutat arra, hogy az amerikai imperialisták folytatják a nemzetközi feszültség fokozását és katonai egyezmények megkötését Dél­kelet-Ázsiában annak érdekében, hogy beavatkozhassanak az indokín-.i kőzik az indokínai szennyes háború i háborúba. A Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének nyilatkozata a sebesüllek elszállításáról Dien Bien Phu-ból A Vietnami Demokratikus Köz­társaság küldöttsége kormányának utasításai alapján szükségesnek tartja a következő nyilatkozat meg­tételét: „A Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormánya összhangban az emberiesség politikájával, amit a háború folyamán mindig szem előtt tartott, főleg a sebesülteket és a hadifoglyokat illetőleg, kész meg­engedni a francia expedíciós had­test súlyosan sebesült tagjainak elszállítását Dien Bien Phu-bóL Ha a francia kormány e sebesül­tek elszállítását óhajtja, akkor a két parancsnokság képviselői a helyszínen gyakorlati intézkedése­ket tesznek az elszállítás megvaló­sítása érdekében. Áz am?r:ka>pakiszíáni egyezmény ellen Az Indiai Tájékoztató Iroda je­lenti: Május 7-én Delhiben megkezdő­dött az Összindiai Tiltakozó Kon­gresszus az amerikai-pakisztáni katonai szerződés ellen és a nem­zetközi feszültség enyhítéséért. A kongresszust Szaed Nauser Ali, az indiai parlament tagja és Bengália törvényhozó gyűlésének volt elnöke hívta össze. A kongresszuson több mint 400 küldött vesz részt India különböző részeiből. Ramesvari Nehru asszony, kivá­ló közéleti dolgozó, az indiai kor­mány felújításügyi tanácsadója, a kongresszus megnyitása alkalmából kijelentette: „A pakisztáni-amerikai katonai szerjpdés az összes ázsiai országo­kat érinti és fokozza a jelenlegi feszültséget." . Szaed Nauser Ali kijelentette, hogy a jelenlegi Összindiai Kon­gresszust több konferencia után tartják meg, amelyeket az egyes államokban rendeztek és amelyek határozottan elítélték a katonai szerződést és jóváhagyták, vala­mint támogatták Nehru miniszter­elnök álláspontját. Szaed Nauser felhivta a nép fi­gyelmét a külföldi hatalmak ázsiai mesterkedésére és viharos taps mellett kijelentette: „Bármilyen kísérlet, amely arra irányúi, hogy az ázsiai problémá­kat Ázsia jelentős részének meg­kérdezése nélkül oldják meg, csőd­re van ítélve. Ázsia népei az ázsiai problémákat megoldják a külföl­di hatalmak beavatkozása nélkül is." A további, felszólalók felhívták az indiai népet, hogy minden ere­jét mozgósítsa azon veszély elhá­rítására, amelyet a pakisztáni­amerikai katonai szerződés jelent és szálljon szembe a külföldi im­perialisták mesterkedéseivel. Megkezdődött az Arab Liga katonai tanácsadó bizotíságánk ülésszaka 'píréban rre^kezdődött az Arab a katonai ta-ácsadó bizottságé ak ülésszaka. A bizottság az arab államok vezérkari főnökeiből áll. Áz A1 Ahram című lap jelen­tése szerint a napirend főbb pont­jainak egyike az arab országok rendelkezésére álló fegyveres erők főparancsnokának kinevezése. Az ülésszak részvevői megtár­gyalják ezenkívül az „egységes arab parancsnokság". megteremtésének kérdését.

Next

/
Thumbnails
Contents