Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-12 / 114. szám, szerda

Bratislava, 1954. május 12, szerda 30 fillér VII. évfolyam, 114. szám. SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA! Világ proletárjai egyesüljetek! A Nemzeti Arcvonal jelöltjeinek győzelméért A kormánynak 1053. szept. 15-én kitűzött irányvonala, -— amelynek célja az ipari és mezőgazdasági termelés további fejlesztése, szem előtt tartva a dolgozók életszínvonalának állandó emelkedését, és jólétéről való gondoskodást, — államunk minden polgárának programmja lett. Polgárainknak a Nemzeti Arcvonal kormánya körüli szilárd tömörülése és fokozott politikai tevékenysége, az üzemek és falvak dolgozóinak a CsKP X. kongresszusa tiszteletére tett felajánlásainak ezreivel kifejezésre juttatott lelkesedése jellemzik jelenlegi belpolitikai életünket és eb. ben a helyzetben folyik a választási kampány utolsó szakasza. A nemzet, közi viszonyok szempontjából a nemzeti bizottsági választások a békét védő erők újabb eredményeinek időszakába esnek. A világ dolgozóinak májusi tüntetése az emberek millióinak szilárd elhatározását fejezte ki: megvédeni a békét, megakadályozni az új világháború kitörésére úszítók terveit, megtenni mindent a nemzetközi viszonyok javulása és a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében. Két különböző társadalmi rendszer együttélése lehetőségének elvéről, az ázsiai béke megszilárdításának kérdéseiről, és a háborús gyújtópontok megszüntetéséről tárgyalnak a külügyminiszterek genfi értekezletén. Hyen körülmények között készül népünk a nemzeti bizottsági választásokra. Már a nemzeti bizottságok új törvényeiről folytatott országos vita jó előfeltételeket teremtett a választások előtti agitáció vezetésére, a széles néptömegeknek az államhatalom helyi szervei tevékenysége iránti érdeklődés felkeltésére. A választók megbízottaik százezreit küldték a Nemzeti Arcvonal közvetítésével a választási bizottságokba, hogy választási törvényünk legdemokratikusabb elvei alapján irányítsák és szervezzék meg a választásokat. Ezt a tényt hangsúlyozni kell: semmiféle bürokratikus apparátus nem avatkozik bele a választási elő. készületekbe és a választás végrehajtásába, a nép megbízottai azok, akik a választásokat Végrehajtják. Igy leginkább biztosítva van, hogy a választásokban kizárólag a nép akarata érvényesüljön. Az első köztársaság választásait a legkülönfélébb politikai pártok egymáselleni úszítása jellemezte. Ez a „választási harc" nem volt véletlen tünet, mert a burzsoázia szándékosan tűzött ki demagógikus és hazug ígéreteken alapuló politikai programmokat. Demokratikusnak tüntette fel azt, hogy a választók dönthettek, hogy ezt, vagy azt a pártot választják. A valóságban az egész választási gépezet a nép egységének felforgatására szolgált. A nép egységes frontja a kapitalista uralom részére veszélyes volt. „A burzsoá demokráciában, a "burzsoá társadalomban a választások a népet kettészakították..." mondta Anto. nin Zäpotocký köztársasági elnök a Központi Akcióbizottság elnökségének ülésén. „Mi ellenkezőleg cselekszünk, a választásokkal egyesíteni akarjuk a nemzetet, egybekapcsolni egy cél a jobb jövő elérése érdekében, mindannak kiküszöbölésére, ami rossz és ami előrehaladásunkban akadályoz minket." Ezeket a szavakat a választók helyesen értelmezték és ezt a Nemzeti Arcvonal jelöltjei által előadott akciótervek megtárgyalása során tanúsított politikai aktivitásukkal bizonyítják. A választási kampányra nagyon jellemző, hogy müyen gondossággal és alapossággal tárgyaltak az egyes GÍMESJELÖLTJE bizottságokba javasolt jelöltekről. Sok gyűlésen igen élénk eszmecsere folyt és a különféle szempontok és vélemények érvényrejuttatása után egyeztek csak meg a választók a jelölt személyében. De nyomban a jóváhagyás és lajstromozás után már az ,,ö jelöltjük lett" és a legszélesebb agitációt fejtik ki manifesztációs megválasztásáért. A napokban éri el tetőpontját a Nemzeti Arcvonal jelöltjei győzelméért folytatott választási kampány. Meg kell tenni az utolsó előkészületeket, hogy a választás napjának jó megszervezése biztosítva legyen. Erről mindenekelőtt a választási bizottságoknak és a nemzeti bizottságoknak kell gondoskodniok. Nem lenne helyes abból kiidulni, hogy a munka súlypontja most már csak a kerületi választási bizottságokon nyugszik. Minden választási bizottságnak, a nemzeti bizottság, a párt- és tömegszervezetek minden funkcionáriusának, főleg az agitációs munkában most a legaktívabb tevékenységet kell kifejtenie. A választási kampány nálunk nem egy. mással versenyző politikai pártok haroa, hanem a Nemzeti Arcvonal jelöltjeinek legmeggyőzőbb gyözel. méért vívott harc. Harc az emberek régimódi gondolkodása ellen, harc a nézetek helyes megvilágításáért, harc a választóknak a nemzeti bizottságok munkájában való részvétele elmélyítéséért, harc az ez ideig ingadozó és passzív emberek megnyeréséért, harc a kormányunk által kitűzött nagy célok eléréséhez vezető lelkes együttműködés szilárdításáért. Ezért a tetőpontját elérő választási kampányban is a legszorgalmasabb agitációs és propagandamunkát kell végezni. Az agitációs központoknak munká jukban el kell kerülniök a gépies és sablonszerű agitációs módszereket és harcolniok kell a formális meggyőzés ellen. Magától értetődő, hogy éppen a választások előtti utolsó napokban a legfontosabb a személyes és szemléltető agitáoió. Ki kell bő. víteni az agitátorok sorait, a válasz tóknak pontosan meghatározott csoportját kell rájuk bízni és e csoportokon bellii azokra a választókra kell fektetni a fő súlyt, akik előtt egyes kérdések még nem egészen világosak. A szemléltető agitációnak, amelyet mostanáig sok agitációs központ elég hiányosan alkalmazott, városaink és községeink külső képében is meg kell nyilvánulnia és meggyőző erejével hozzájárulnia a választási kampányhoz. A nemzeti bizottságoknak a választási kampány utolsó szakaszában alkalmuk nyílik még jobban elmélyíteni kapcsolatukat a dolgozókkal. Ezt az alkalmat nem szabad kihasználatlanul hagyniok. A jelöltekkel tartott beszélgetéseken a választók az észrevételek és javaslatok egész sorát terjesztik elő, melyeket a nemzeti bizottságoknak további munkájukban fel kell használniok. A választóknak ez a tevékeny részvétele az új nemzeti bizottságok tömegszervezési munkájának alapját képezi és akciótervük teljesitésének sikere kizárólag a polgárokkal való szoros együttműködéstől függ. Ezért a nemzeti bizottsági választások — népünk nagy ünnepe — előtti utol. só napokban, a nemzeti bizottságok és választási bizottságok minden funkcionáriusa fáradhatatlan és áldozatkész munkájával biztosítsa — a soha azelőtt nem tapasztalt politikai tevékenységgel és manifesztációs egységgel választani készülő polgároktól támogatva, — a Nem-H a valaki Üzbégtől Aranyosmarót felé utazik, annak figyelmét nem kerülheti el a gimesi vár impozáns romja, mely barnán emelkedik ki a várhegy fáinak zöldjéből az ég felé. A Forgách-grófok egykori büszke fészke ez, melynek megszerzéséhez verses anekdotát fűz a népi mondakincs. Eszerint a várat s az azt körülvevő hatalmas erdőbirtokot Forgách Balázs gróf azért kapta ajándékul Mária királynőtől, mert orvul, hátulról agyonverte férjét, Kis Kár. lyt. Közönséges csákánnyal vitte végbe gaztettét a nemes gróf, s a monda még a verset is megőrizte, amivel a királynő biztatta a gyilkost. „Vágd csak fiam, vágd csak Forgách, Tied leszen Gimes és Gács!" Az azonba

n már nem anekdota, hegy egész 1918-ig FOrgách gróf 15.000 hold erdő és 1.200 hold szántó tulajdonosa volt Gimesen. Emellett volt még Badacsonyban is vagy 2000 hold szántója, erdeje és 25 hold híres badacsonyi szőlője. Jól megúszta a földreformot is. Az is tény, hogy az idősebb Forgách Károly gróf személyével, aki majdnerá 90 évet élt meg, annak idején a pudapesti burzsoá lapok is foglalkoztak, mert hát a grófnak különös hajlamai voltak. Ez a feudaíista despota Franciska nevű cselédje révén arra kényszerítette zsellérei leányait, hogy selyem ruhába öltözve „kiszolgálják." Aztán férjhez adta őket párholdas hozománnyal. Híresek voltak a feudális szatírnak vadászatai is, egyenesen Korzikából hozatott muflonokat, megtelepítette őket birtokán s minden ilyen vadászat orgiákban végződött a romantikus szépségű erdei tó mellett fekvő Rózsa-lakban. Ugyanakkor a falu éhbérért dolgozott. iV os ez volt Gímes a felszabadulás előtt, mert hát nem sokat változtatott rajta a burzsoá demokrácia sem. A jelen egészen más. A grófnak és talpnyalóinak már nyoma sincs, a falu szívében elterülő grófi kastély ma a középiskolát fogadja magába, az erdőket itt már állami igazgatóság kezeli, a grófi földeket pedig felparcellázták. Egész sor ház épült rajtuk. Az állomástól befelé csupa új épület szegi az' utat. A falu szlovák és magyar lakossága békés egyetértésben él. Együtt is választanak. A jelöltek listáján a szlovák és magyar munkások, szlovák és magyar kisparasztok szerepelnek A HNB épületében ott van kitéve a jelöltek lajstroma. Svec István, ifj. és id. Molnár József, haczika Károly, Púchovský János, Fazekas János és Borbély András képviselik a magyar dolgozókat. Az utóbbi a Csemadok helyi csoportjának elnöke is. Őt kerestük fel elsőnek. Újgimesen lakik. így hívják Gímesnek a Piliskehegy alatti részét. Csupa új ház és csupa munkás és kisparaszt lakja a modern, egészséges házakat Maga Borbély András is munkás. A nyitrai ma'mok dolgozója, melyeknek Gímescn is van malma. — Apám nincstelen ember volt, — mondja Borbély András — 10 gyermeke volt. Én 1918-ban születtem, tehát a régi Magyarországot már nem Ismertem. Csak azt tudom, hogy a polgári demokrácia idejében korán kellett munkához látnom, zsákoló munkás voltam a nyitrai malomban. Naponta 26 kilométert kellett megtennem biciklin munkahelyemre. Esőben, fagyban egyaránt. Azt hiszem további kommentár felesleges. Boldog vagyok, mert családommal együtt saját, új házamba

n lakhatom. Nincs munkanélküliség. A nép fia vogyak és ehhez akarok hü maradni. Becsületesen akarom szolgálni községemet és szeretetre tanítom kis gyermekeimet a haza iránt, mely mindezt lehetővé tette. A Csemadokban szívesen dolgozom, mert tudom, hogy ezzel is épülő hazánkat szolgálom. Szeretettel foglalkozom a népi színjátszássál. Május 30-án a szlovák ifjúsággal együtt majálist rendezünk az egykori grófi parkban, melyen kultúrműsort mutatunk be. Két bogárszemű lányka fut be most a szobába, a hétéves Margitka és a négyéves Mancika, majd utánuk szerényen bejön az asszony. Matrózruhás kisfiúcska tipeg mellette, a fiatal András és úgy vesszük észre, hogy Borbély András szeme az ő láttára csillant fel a legjobban. Borbély András felesége is örül, hogy az ura oly lelkesen dolgozik. A malomban, a közéletben egyaránt. 14' Szocialista építőmunka boldog ritmusa cseng az egykori büszke grófi vár alatt. A választások itt is még szebb, boldogabb életet hoznak. Ennek megvalósításán dolgozik majd Borbély András s a többi jelölt is, Svec István kisgazda, az erdőmunkás Molnár testvérek, haczika Károly és Púchovský János, Fazekas János kisgazdák. Mártonvölgyi László Üzemi dolgozók előadásai a szövetkezetekben Hatvan apátfalusi népnevelő beszélget naponta az üzem dolgozóival a nemzeti bizottságokba való választásokról. Az agitációs munkába az üzemi hangszórót is bekapcsolják és felhasználják a faliújságokat és az üzemi újságot is. Itt közlik a dolgozókkal a nemzeti bizottságok jelöltjeiről szóló cikkeket, melyek életükkel, munkájukkal foglalkoznak. A választások előtti időben až üzemi szakszervezet klubja is segítséget nyújt, amelynek tagjai az üzemi agitációs és propagációs munkán kívül nem feledkeztek meg a losonci járás szövetkezeti tagjairól, kis- és középparasztjairól sem. Az üzemi klub tagjai előadásokat tartottak a nemzeti bizottságokról, a tőrincsi, a panyidaróci, a bolyki és vilkei szövetkezeti tagoknak. Az előadásokat kiállítással, kultúrműsorral és az üzemek kultüregyütteseinek fellépésével bővítették. választókerületekben nemzeti se ti Arcvonal jelöltjeinek győzelmét. A rimaszombati járás nőbizottságainak sikeres munkája A rimaszombati járás nemzeti bizottságai mellett működő nőbizottságok az utóbbi hónapokban intenzívebben dolgoznak. Jól teljesítik a rájuk bízott feladatokat a begyűjtés terén és a tavaszi munkák korai elvégzésének biztosításában, valamint az agitáció és a CsKP X. kongresszusára tett felajánlások szervezésé terén is. A jól dolgozó nőbizottságok egyike a kocihai, ahol az asszonyok rendszeresen részt vesznek a községben folyó politikai tömeg munkában. A rimaszombati nőbizottság tagjai közül kilencet a nemzeti bizottságokba jelöltek. A választásol; előtti időben a bizottság tagjai előadásokat tartanak a környező I falvak agitációs központjaiban is. Átadom a szót Ij^ir elvtársnőnek... Átadom a szót Kur elvtársnőnek — mondja a komáromi 79-es választási kerület gyűlésvezetője. A fiatal asszony élénk fekete szemével körülnéz a teremben. Barna arca a szokottnál is pirosabb. Látszik rajta, hogy keresi a szavakat. Még ennyi nép előtt nem beszélt. Kellemetlen, hogy magáról, munkájáról kell beszélnie. Pedig munkája miatt nem kell szégyenkeznie. Egyike a hajógyár legjobb forrasztóinak, már kétszer kitüntették munkájáért. Átlagteljesítménye 146 százalék. Megszólal. — Hát hogy is kezdjem, elvtársak, polgártársak — mondja. Nagykeszin születtem. Apám földmunkás volt. A vasárnapot is hétköznappá tette, hogy biztosítsa számunkra a mindennapit. Testvéremmel együtt már hétéves koromban nehéz munkát kellett végeznem. Ki se látszottunk a tarlóból, de már arattunk az uraságnak. Az iskolában jól tanultam, de magasabb iskolába nem mehettem, mert nem volt módomban. A hangja elcsuklik. Látszik, hogy valami fájó emlék jutott az eszébe. — Apám odaveszett. Hiába vártuk, nem tért többé vissza. A gyilkos háború áldozata lett. A felszabadulás után Csehországba mentem dolgozni. Egy nagy gyárba kerültem. Igen érdekelt a munka, különösen a hegesztés. Párhónapi tanulás és gyakorlat után el is sajátítottam ezt a szakmát. Később hallottam, hogy Komáromban új hajógyár épült. Hazajöttem. Most itt dolgozom. A helyi nemzeti bizottság az akcióterv keretében ez évben két új óvodát és egy 8 éves középiskolát létesít. 1955-ben megkezdik a felsőipari iskola tanulóotthonának építését. Még ebben az évben megfelelő helyet kap a zeneiskola, éttörőotthont is létesítünk. A népkönytárra 2.000 koronát fordítunk. Aktivizáljuk a képzőművészeti-, tánc-, színház- és bábszínházcsoportokat. A helyi nemzeti bizottság nagy gondot fordít az egéstségügy kérdésére is. A kórházi ágyak száma 56-tal emelkedik. Kibővítik a tüdőszanatóriumot. 1954-ben eggyel több körzeti orvosunk lesz. 1956-ig felépül a járási közegészségügyi állomás. Megkezdik az új kórház építését. A második számú Új-telepen egy modern bölcsőde épül. Orvosaink száma néggyel, egészségügyi dolgozóink száma pedig hússzal emelkedik. Modern gépeket kap a kommunális vállalat is, többek között két új villamosmosógépet. Még ebben az évben egy borbélyüzlet nyílik a hajógyár munkástelepén. Nagy gondot fordít a helyi nemzeti bizottság a köztisztaságra is. Az Októberi Forradalom-téren még ebben az évben egy nagy elárusítóközpont nyilik meg, hogy biztosítsa a lakosság gyors kiszolgálását. Ú;i szálloda és utak építését kezdik meg. 1954-ben az első számú Újtelepen 112, a második számún pedig 162 lakásegység építése fejeződik be. 200 lakásegység építése pedig megkezdődik. Ezeket a lakásokat már a jövő évben átadják a dolgozóknak. A vasútállomás közelében 72 lakásegység épül. Kiépül a helyi közlekedési hálózat is és kibővül a gáz- és vízvezetékhálózat. — Igyekezni fogok, — mondja befejezésül Kur elvtársnő, — hogy a Nemzeti Bizottságban végzett munkámmal minden választó meg legyen elégedve. A beszámoló végén a dolgozók felállnak és viharosan megtapsolják jelöltjüket, Balla József /