Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-11 / 113. szám, kedd

május 'ff . U1szo Igy lett Pável Moszin népnevelő Sahtnája állomás kereskedelmi vezetőhelyettesének, Pável Feofa­novics Moszinnak azt javasolta a pártszervezet, hogy legyen népne­velő. — Agitátor? — csodálkozott őszintén Moszin. — Sohasem vol­tam népnevelő. — Tudjuk — válaszolta Frolov, a párttitkár. — De elöször is a szemináriumokon azt tapasztaltuk, hogy jól fel tudja dolgozni az anyagot. Másodszor: önt bizonyára érdekli ez a munka. Végül — gon­dolkozott kissé Frolov — ez a párt utasítása. A pártszervezet se­gíteni fog ... Tudjuk, a népneve­lők nem születnek: maga az élet, a párt neveli őket. Moszin csak ennyit kérdezett: — Mikor és hogyan kezdjem? ->- Nézzen körül, beszéljen az emberekkel — tanácsolta barátsá­gosan Frolov — aztán jöjjön el, majd beszélgetünk ... • Moszin másnap a szokottnál ko­rábban jelent meg munkahelyén Együtt volt az egész váltás. Elha­tározta, felhasználja az alkalmat: elővette az újságot és figyelmet kért. Egy cikket olvasott fel, amely ar­ról számolt be, hogy bányászúií­tók javasolják a meddő kőzet visz­szahagyását a bányában, a régi, el­hagyott bányatéren. Az emberek körülfogták, Moszin pedig olvasott. Amikor végére ért, megkérdezte: — Érdekes? — Hogy is lehet, hogy nem gon­doltak korábban erre? Hogy a kő­zetet a bányában lehet hagyni? — szólalt meg Mirosnyikov mázsa ­mester. — 50 csille kőzetet a bá­nyában hagyni és helyette ugyan­annyi csille szenet felszállítani — nem csekélység! Észrevétlenül érkezett el a mun­ka megkezdésének ideje. Moszin ettől a naptól kezdve rendszeresen beszélgetett a munká­sokkal. Gyakran hozott magával térképet is és az emberek izgatot­tan követték az események me­netét. kikeresték a térképen a nemzetközi jelentésekben emiitett városokat, forró együttérzéssel be­széltek a koreai népről, amely azért harcolt, hogy felszabaduljon Li Szin Man klikkjének és a vé­reskezű amerikai agresszoroknak igája alól. '* Moszin egy nap a Petrovszkij­bánya rakodóterén Mirosnyikov mázsamesterrel találkozott, aki lel­kesen bizonygatta, hogy minden négytengelyű, nyitott tehervagon­ra normán felül 4—5 tonna szenet lehet rakni. A rakodómunkások hi­hetetlenül hallgatták a mázsames­tert. Moszin javaslatára meg­kezdték a rakodást. A rakodó­munkások Mirosnyikov utasításai alapján egyengették a szenet, a nagyobb darabokat összeillesztet­ték, a réseket betömték. Mikor a kocsit lemérték, kiderült: hat ton­nával több szenet rakodtak. — Az ilyen rakodás takarékos­kodást jelent a vagonokkal! — szö­gezte le Mirosnyikov. Ennek nagy jelentősége van — gondolta magában Moszin. Ma- | gának Mirosnyikovnak kell majd beszámolnia tapasztalatairól. — Beszélt a mázsamesterrel és mun­katervébe a következőket írta be: ..A tömör rakodás módszere, i P.iotr Ivanovics Mirosnyikov má- ' zsamester beszámolója." Moszin egy alkalommal arról ér­tesült, hogy a Novo-Azovszkája bányában Golovko mázsamester kiváló minőségű rakodómunkát végez. Itt minden vagonra keres­kedelmi garanciajegyet ütnek Erről az új dologról mindenkinek hallania kell! - Moszin megbe­szélte a dolgot Bartinyeva mér­legkezelőnővel. . t — A mult alkalommal hasonlo dologról olvastunk az újságban. Most már van saját tapaszalatunk is, tartsunk hát erről előadást. Szeretném, ha ezt az előadást ma­ga tartaná meg. — És a mérleg­kezelőnő felkészült az előadásra. Moszin — miközben többet be­szélgetett az emberekkel, (hit jat­ta kezdeményezéseiket — mckér­te f te, milyen tartalmasnak kell len­nie a népnevelő munkatervének. Néhány nap elteltével bement a pártirodába. — Szeretném tudni, jól kezd­tem-e? — fordult Frolovhoz. — Kerüljön beljebb, beszélges­sünk. — A szobában már többen voltak. — Tanácskozzunk együtt — ja­vasolta Frolov — Itt van az állo­tése. Az agitátorok fokozták mun­kájukat: az állomás dolgozói a vá­lasztások tiszteletére versenyt in­dítottak Moszin figyelmesen ta­nulmányozta a választásokról szó­ló rendeletet és megmagyarázta hallgatóinak a választási törvényt. — Már beszéltem arról — kezd­te egyik előadását — miként fo­gadták a szovjet emberek a sztáli­Járásunk szövetkezeteinek életéből A szovjetunió Legjeisö ranacsa r.emreg lejoiyt vaiasztasai eiott minaen választókörzetben agitációs központoka r rendezettbe. A képen Moszkva 38-as számú sztálini választókörzetében az agitációs központban a „Választók Szava" faliújság szerkesztésén dolgoznak az agitátorok. más valamennyi népnevelője. Cse­réljük ki tapasztalatainkat. Moszin megszerette a népneve­iőmunkát. Már jónéhány beszédet tartott. Új hírek érkeztek. A rádió, az újságok a szovjet kormány dön­tését hozták, hogy hatalmas erő­műveket építenek a Volgán és a Dnyeperen, hogy elkészítik a Turkmén főcsatornát, a Dél-Ukrán és az északkrimi csatornát. Ezek a hatalmas építkezések örömet okoznak a szovjet népnek, ni építkezésekre vonatkozó kor­mányrendeletet és hogy miként kell nekünk, vasutasoknak dol­goznunk, hogy biztosítsuk az épít­kezési anyagok és felszerelések gyors szállítását. Most állomásunk sztahanovistáinak munkájáról fo­gok önöknek beszélni. — Hát rólunk nem esik szó? — kérdezte az egyik hallgató. Valamennyien feszülten várták, mikor beszél már a népnevelő a mázsamesterekről, a technikai ír­nokokról — saját műhelyének munkásairól. Moszin Bardinára nézett, aki a A novoszibirszki 18. és 19, számú választási körzet agitációs központjának olvasótermében. fellelkesítik Moszin szeme fiatalos tűzben égett, amikor a kommuniz­mus építményeiről beszélt hallga­tóinak. — Örül az , ember lelke! — mondta Kovaljeva. — Csak a mi szovjet népünk tud ilyen nagysze­rű és merész dolgokat létrehozni! Aztán megkezdődött a helyi szov­jetek megválasztásának előkészí­szén tömör berakásnál 12 vagont takarított meg, azután a módszer kezdeményezőjére, Mirosnyikovra tekintett és így szólt: — Ma saját dolgainkról fogunk beszélgetni. • Moszin tudta, megfelelő szava­kat fog találni akkor, amikor hall­gatóinak saját munkájukról be­szél. (Szovjet cikk nyomán.). Elérkeztünk ahhoz az időhöz, hogy újból értékelhetjük járásunk­ban a szövetkezetek eredményes munkáját, a tavaszi munkák első részében. Az értékelés megmutat­ta, hogy járásunk szövetkezetesei sokat tanultak a mult évben elért eredményekből és iparkodtak ki­küszöbölni a hibákat. Járásunk szövetkezetei a mult évben is úgy értek el kimagasló eredményeket, hogy elsősorban is betartották az agrotechnikai határidőket. Jól meg­művelték a föjdet és elegendő mű­trágyát használtak. Jó minőségű vetőmagot is vetettek és állandó munkacsoportokat szerveztek. A mult évi eredményekhez hozzájá­rult az is, hogy a szövetkezetek versenyben álltak egymással és ezt a versenyt rendszeresen értékelték, ellenőrizték. Időközönként a szö­vetkezet tagjai meglátogatták egy­mást, kicserélték tapasztalataikat ós közös igyekezettel ki tudták kü­szöbölni az előforduló hiányossá­gokat. Az idén még jobban nép­szerűsítik a szocialista munkaver­senyt, ami előfeltétele lesz a mun­kák idejében való elvégzésének. Egységes földművesszövetkeze­teink tagjai tudják, hogv becsületes, odaadó munkával érik el, hogy évről évre emelkedjen a mezőgaz­dasági termelés színvonala. S hogy a következő árleszállításnál már a mezőgazdasági cikkek ára is csök­kenjen, a járás szövetkezetei ígéretet tet­tek, hogy inind a növényi, mind az állati termékekből túlteljesí­tik az állam iránti kötelességü­ket. Ezzel nemcsak dolgozóink asztalára juttatnak több élelmi­szert, hanem saját életszínvonalu­kat is emelik. Pártunk X. kongresszusára tett kötelezettségvállalások értéke járási méretben a növénytermelésben az előírt beszolgáltatási kötelezettsé­gen felül 3,911.195 koronát tesz ki. Az állati termékekből az előirt mennyiségen felül 5,946.800 korona értékben adnak be többet. A terven felül beadott mezőgazdasági termé­kek értéke 9,857.990 korona. Itt meg kell említeni, hogy az állami terv­ben előírt hektárhozamok túllépé­sével 49.092 mázsa búzát, 541 mázsa rozsot, 4883 mázsa árpát, 551 mázsa zabot, 3.500 mázsa kukoricát, 1,359 mázsa burgonyát, 2.600 mázsa cu­korrépát, 390 mázsa olajosmagvat és 1.897 mázsa különféle ipari nö­vényt fognak termelni. Elkészíte­nek 400 mázsa szemcsés műtrágyát, 50 hektáron a burgonyát fészkes ültetésű módszerrel ültetik, 512 hektáron négyzetesen vetik el a kukoricát. Az állattenyésztésben előíráson felül 315 liter tejet ter­melnek, több mint 33 vagon sertés­húst, 369 tehénnél bevezetik Mali­nyinova fejési módszerét, 375 darab sertésnél bevezetik Ljuszkovova módszerét, 253 borjút rideg neve­lési módszerrel nevelnek fel. Egységes földművesszövetkezete­ink a X. pártkongresszusra tett kö­telezettségvállalásokból a mai na­pig a következőket valósították meg: elkészítettek 400 mázsa szemcsés­és műtrágyát, tehát itt teljesítet­ték a kötelezettségvállalásukat. Kötelezettségvállalást tettek ar­ra hegy járási méretben 966 hektár legelőt feljavítanak. Kö­telezettségvállalásukat túl tel jesi ­tették, mert 1.200 hektáron el­végezték a rétek és legelők ápo­lását. Az árpa és zab vetését a kedvezőt­len időjárás ellenére is öt nappal a tervezett határidő előtt elvégezték. Nem volna azonban elégséges, ha ezekről a szép kötelezettségvállalá­sokról csak beszélnénk. Ennek a teljesítését naponta kell ellenőriz­nünk. Fel kell használnunk minden lehetőséget és szakképzettségünket a ipunkában, de főképpen a szovjet kolhozok tapasztalataira kell tá­maszkodnunk. Járásunk szövetkezeteinek leg­jobb tagjai és vezetői, traktorosai 1954. április 10-én jöttek össze az ^edeüg legnagyobb szövetkezetükben, Nemesócsán, hogy kiértékeljék a tavaszi munkákban elért eredmé­nyeket. A gyűlésen kitűzték azokat a feladatokat is, amelyeknek sike­res elvégzésével a tovább: munkát elősegítik. Az értékelő bizottság a tavaszi munkák első szakaszának elvégzé­sében az első helyre az alistáli III. típusú egységes földműveszövetke­zetet helyezte. Ez a szövetkezet az árpát és a zabot teljes egészében keresztsorosan vetette el. Úgyszin­tén az agrotechnikai időnek meg­felelően vetették el a cukorrépát, krumplit és napraforgót is. Negyven hektáron előcsíráztatott árpaveto­magot használtak. A szövetkezet hiánytalanul elvégezte a rétek, le­gelők és az őszi gabonafélék ápolá­sát is. Beadási kötelezettségüknek is hiánytalanul eleget tettek. Ebben a szövetkezetben — amely 2.177 hektár földön gaz­dálkodik — a munkaszervezés is jó. A szövetkezeti tagok elé­gedettek, aminek bizonyítéka az is, hogy a szövetkezet április 1­ig 76 új taggal szaporodott. A második helyre a nemesócsai III. típusú szövetkezet került. Ez a szö­vetkezet a mult é;vhez viszonyítva mérföldes léptekkel halad előre. A munka jó megszervezéséről tanús­kodik az is, hogy az összes tavaszia­kat határidőre elvetették. Rendes időben elvégezték az őszi gabona­félék, rétek és legelők ápolását is. Beadási kötelezettségüket az előírt határidőre teljesítették. Haladásuk­nak bizonyítéka az is, hogy az utóbbi időben 47 új taggal gyara­podott a szövetkezet. A harmadik helyet a túzoki szö­vetkezet nyerte el. Ez a szövetkezet az összes tavasziakat rendes időben elvetette.. A tavaszi munkákat mi­nőségileg is jól végezték el. Az összes gabonaféléket kereszt- és szűksorosan vétették el. Beadási kötelezettségüknek az első negyed­évben hiánytalanul eleget tettek. A negyedik helyre a kulcsodi szövetkezet került. Ez a szövetke­zet egyike az újonnan alakult szö-, vetkezeteknek, s 1830 hektár földön gazdálkodik. A jó munkaszerve­zéssel biztosították, hogy a ta­vaszi gabonaféléket és a kapásnö­vények vetését a szovjet munka­módszerek alkalmazásának se­gítségével — idejében elvetették. Beadási kötelezettségüknek a meg­szabott határidőben eleget tettek. Járásunk többi szövetkezetei is a munka jó megszervezésével biz­tosították, hogy a tavaszi munká­kat az előírt határidőn belül telje­sítették Járási méretben a tava­szi munkák első szakaszát húsz nap helyett 15 nap alatt elvégez­ték. Meg l<ell emlékeznünk az egyik legjobb növénytermelő csoportunk­ról is. Járási méretben a legjobb mun­kacsoportnak az apácaszakállasi szövetkezet I. csoportját nevez­hetjük. Ennek a csoportnak Kovács Gyula a vezetője. Kovács Gyula csoportja a részére 9 évre átadott földterületen min­den munkát határidő előtt elvég­zett. A csoport legjobb dolgozói Polacsek János és Zerge János, akik külön-külön fogataikkal át­lagosan naponta 5—5 hektárt ve­tettek be. Az elért eredmények kiértékelé­sénél nem szabad megfeledkez­nünk szorgalmas traktorosainkról sem. A legszebb eredményeket a ta­vaszi munkák első szakaszában a hodzsovói, ekecsi, alistáli trakto­rosbrigádok érték el. Az itt felsorolt eredmények, me­lyeket szövetkezeteink a tavaszi munkák első szakaszában elértek, arról tanúskodnak, hogy szövet­kezeteink tagjai tudják, hogy a munkák idejében való elvégzése az egyedüli út ahhoz, hogy fokozato­san növelhessék a hektárhozamo­kat és ezzel megalapozzák a boldo­gabb életüket. Riedlmajer János, Vörös István, Nagymegyer,

Next

/
Thumbnails
Contents