Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-11 / 113. szám, kedd

6 UJSZÖ l'9ž.4. majus tla A »TASzSz« közleménye Churchill nyilatkozatáról Az értekezlet munkájában vegyenek részt Patet Lao és Khmer ellenállási kormányainak képviselői is — javasolja a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttsége Á külügyminiszteri értekezlet szombat délutáni ülésén megkezdték a 2. napirendi pont: az indokínai béke helyreállítása kérdésének megvitatását. ""Előzetes megegyezés alapján a szombat délutáni ülésen Eden, angol külügyminiszter elnökölt. Az. első szónok Bidault, francia külügyminiszter volt. Bidault beszédében javaslatot terjesztett elő az indokínai kérdés megoldására. Javaslatát két részre osztotta. Külön beszélt Vietnam és külön Khmer és Patet Lao kérdéséről. Vietnamra vonatkozólag javasolta, hogy a megállapodás aláírásától kezdve szüntessék be az ellenségeskedéseket, azonkívül a reguláris csapatokat gyűjtsék össze az értekezleten megállapítandó körzetekben. Khmerre és Patet Laora vonatkozóan Bidault javasolta, vonják ki a felszabadító hadsereg reguláris erőit és partizáncsapatait a két ország területéről. Bidault javaslata a következőket tartalmazza még mindhárom indokínai országra vonatkozólag: szereljék le azokat a csapatokat, amelyek nem tartoznak sem a hadsereghez, sem a rendfenntartó szervekhez, bocsássák azonnal szabadon a hadifoglyokat és az internált polgári személyeket. A fenti megállapodások végrehajtását nemzetközi bizottságok ellenőrizzék. Bidault • javaslata után Fam Van Dong, a Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselője szólalt fel. Beszédében a többi között ezeket mondta: Az indokínai hadműveletek megszüntetésének és a béke helyreállításának kérdésében Indokína valamennyi népe érdekelt, a vietnami nép éppen úgy, mint Khmer és Patet Lao népei. Khmer és Patet Lao népei a vietrra néppel szoros szóvetségben^éveken át sikeres harcot folytattak a békéért, függetlenségükért, egységükért és a demokráciáért. Khmer és Patet Lao népei e küzdelem során létrehozták saját ellenállási kormányaikat, s ezeknek vezetésével nemzeti területük nagy körzeteit szabadították fel. Az ellenállási kormányok intézkedéseket tettek, hogy demokratikus hatalmi szerveket hozzanak létre és hogy emeljék a felszabadított körzetek lakosságának életszínvonlát. Ez a magyarázata annak, hogy Khmer ellenállási kormánya éppen úgy, mint Patet Lao ellenállási kormánya a felszabadított körzetek lakosságának támogatását és forró szeretetét élvezi, s ezeknek a kormányoknak nagy tekintélyük és befolyásuk van ez országok lakosságára. — Ezek a kormányok következésképpen Khmer és Patet Lao népeinek többségét képviselik és e népek nemzeti vágyait juttatják kifejezésre. Ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy e kormányok hivatalos küldöttei részt vegyenek ezen az értekezleten, amelynek feladatai közé tartozik az indokínai hadműveletek megszüntetése és a béke problémájának megoldása. — Akár csak a Vietnami Demokratikus Köztársaság népe és kormánya, Khmer és Patet Lao népei és ellenállási kormányai is készek tárgyalásokat folytatni azzal a céllal, hogy véget vessenek a háborúnak és helyreállítsák a békét Indokínában, valamint azért, hogy érvényt szerezzenek nemzeti jogaiknak, kivívják nemzeti függetlenségüket, egységüket és a demokráciát. — Khmer és Patet Lao ellenállási kormányainak külügyminiszterei 1954. márciusának második felében nyilatkozatban magukévá tették a berlini értekezleten hozott határozatot, a genfi értekezlet öszszehívásáról. — Mindezeknél fogva a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének az a meggyőződése, hogy Khmer és Patet Lao ellenállási kormányai hivatalos küldötteinek bevonása az értekezlet munkájába — akik itt kifejtenék az általuk képviselt népek vágyait és javaslatait — egyáltalán nem jelentene akadályt, hanem éppen ellenkezőleg: értekezletünk sikerének egyik biztosítékát jelentené. — Ezt a követelést nemcsak Indokína népei, hanem a világ valamennyi népe, a földkerekség minden békeszerető embere támogatja, mindenki, aki azt kívánja, hogy megoldják az indokínai háború megszüntetésének és a béke helyreállításának problémáját. — A Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttsége ezért a következő határozati javaslatot terjeszti az értekezlet elé: „Figyelembevéve az indokinai országokban jelenleg uralkodó helyzetet, továbbá az indokinai hadműveletek és a béke helyreállítása kérdésének széleskörű és tárgyilagos megtárgyalása érdekében az értekezlet szükségesnek tartja, hogy az indokínai béke helyreállítására irányuló tanácskozásaiba bevonják és meghívják Khmer és Patet Lao ellenállási kormányainak képviselőit." A következő felszólaló Bedell Smith, az Egyesült Államok képviselője kormányának nevében kijelentette, nem ért egyet a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének azzal a javaslatával, hogy hívják meg Genfbe a Patet Lao-i és a Khmer-i' ellenállási kormány képviselőit. Javasolta, hogy szakítsák meg az ülést, ha a következő szónokok a Vietnami Demokratikus Köztársaság javaslatához szólnak hozzá. Ilyen módon próbált kitérni a Vietnami Demokratikus Köztársaság javaslatának megvitatása elől. Csu En-laj, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere kijelentette, hogy nem ért egyet az Egyesült Államok küldöttségének javaslatával. — Úgy vélem — mondotta —, hogy értekezletünknek joga van megvitatni a konferencia összetételének kérdését. A Kínai Népköztársaság küldöttsége teljes mértékben támogatta Fam Van Dongnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselőjének javaslatát. A Kínai Népköztársaság küldöttsége úgy vélekedik, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének álláspontja és határozati javaslata észszerű és igazságos. — Javasolom — mondotta Csu En-laj, — hogy az értekezlet fogadja el a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének javaslatát. — Természetes azonban — folytatta V. M. Molotov —, hogy meg kell állapodni abban, milyen országokat kell más érdekelt államoknak tekinteni. A szovjet küldöttség úgy vélekedik, hogy mindenekelőtt az öt felsorolt országnak kötelessége megegyezni arra vonatkozólag, kiket kell még meghívni. A szovjet küldöttség — jelentette ki a továbbiakban Molotov, külügyminiszter — figyelembe veszi mindazokat a megjegyzéseket, amelyeket az Egyesült Államok képviselője tett, amennyiben javaslata abban az értelemben hangzott el, hogy a jelenlegi ülésen kívül vitassák meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselőjének javaslatát. A szovjet küldöttség nem ellenzi ezt a javaslatot. Úgy véli, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselőjének javaslatával kapcsolatos vitában nem négy államnak, hanem azoknak az államoknak kell részt venniök, amelyeket a berlini záróközlemény felsorolt, vagyis az Egyesült Államoknak, Angliának. Franciaországnak, a Szovjetuniónak és a Kínai Népköztársaságnak. A javaslat megvitatásának olyan formában kell végbemennie, hogy az ne jelentsen sérelmet egyik félre sem. Végül az elnöklő Eden javaslatot tett, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság javaslatát a négy állam képviselőjének megbeszélésén vitassák meg, nem pedig öt állam képviselőjének megbeszélésén. Eden javasolta, hogy az ülést napolják el, a legközelebbi ülést hétfőn délután három órakor tartsák meg. Közben pedig a két $1nök, a Szovjetunió és Anglia külügyminiszterei vitassák meg ezt a kérdést. A szovjet sajtó beszámol W. ^Churchill angol miniszterelnöknek, (a „Primrose Leaque" nevű konzervatív szervezet ülésén elmondott felszólalásáról, amelyben a miniszfterelnök az angol-szovjet kapcsolatok javítását és jószándékú kapcsolatok megteremtését kívánta. Mint a „TASzSz" előtt ismeretessé vált, az angol miniszterelnöknek ez a felszólalása kedvező visszhangot keltett a Szovjetunió vezető köreiben. Ezzel kapcsolatban felhívják a figyelmet arra, hogy a szovjet kormány állandóan a kapcsolatok javítására és az együttműködés fejlesztésére törekszik minden országgal, amely a maga részéről készséget tanúsít erre. Vezető szovjet körökben az a megigyőződés, hogy az angol-szovjet kapcsolatok megjavulása és az Az angol sajtó már napok óta közli a visszhangokat Winston Churchillnek a „Primrose League" nevű konzervatív szervezet ülésén elmondott felszólalásával kapcsolatban. A legkülönbözőbb irányzatú lapok figyelmét ebben az április 30-i nyilatkozatban főként Churchillnek az angol-szovjet kapcsolatokról szóló következő kijelentése vonta magára: „Olyan kapcsolatokat kellene teremteni Oroszországgal, amelyek minden izgatottság, aggály és ellentét ellenére meggyőzik az orosz népet és a szovjet kormányt arról, hogy békét, boldogságot és egyre növekvő virágzást, hatalmas országuk életének gazdagodását kívánjuk nekik, hogy büszke és ragyogó szerepet szánunk nekik az emberiség vezetésében". A miniszterelnök beszédének éppen ez a része váltott ki igen élénk kommentárokat. Sokan az angoi társadalom azon széles rétegei ér zéseinek és hangulatának kifejezését látják benne, amely rétegeket nyugtalanít a fennálló nemzetközi feszültség és amelyek a feszültség enyhülését kívánják. Angliában ma szélesedik az atomés hidrogénfegyver betiltásáért küzdő mozgalom, fokozódik az elégedetlenség a nyugat-német militarizmus helyreállítására irányuló politikával, s az óceántúli agresszív körök kísérleteivel szemben, hogy ráMint a newyorki „Daily Worker'

! jelenti, a puertoricói igazságügyminisztérium kénytelen volt elejteni a kommunista párt vezetői ellen „felforgatás" címén emelt vá- j dat. Az Ítélet után szabadonbocsátották a kommunista párt három vezetőjét: Juan Santos Riverat, Juan A vietnami demokratikus rádió közlésé szerint Bidault Genfben alaptalanul rágalmazta a vietnami néphadsereget. A francia külügyminiszter azt állította, hogy a vietnami tüzérség Dien Bierj Phunál tüzelt azokra a repülőgépekre, amelyeken sebesülteket akartak szállítani. A valóság az, hogy március 15. és 19-e között amerikai típusú bombázók napalmbombákat dobtak a néphadsereg tábori segélyhelyeire és az expedíciós hadtest parancsnoksága Vöröskereszt-jelzésű reegyüttműködés fejlődése nemcsak ennek a két államnak válna javára, hanem minden más országnak is, — mindenekelőtt az európai országoknak — amelyeknek érdekük a nemzetközi béke fenntartása és megerősítése. A különböző társadalmi rendszerű államok közötti együttműködésnek és a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok kiozélesí*? sének szükségességét a világ legtöbb országában egyre több államférfi ismeri el és támogatja. Ezt a nemzetközi politikát csak bizonyos országok azon uraikodó körei fogadják ellenségesen, amelyek agresszív célokra törekednek és saját szűk önző érdekeiket fölébe helyezik a béke érdekeinek és az emberiség felvirágzásának. kényszerítsék Angliát az ázsiai népek ellen irányuló új agresszív tömb megalakítására. A „Scotsman" című angol lap Churchill nyilatkozatáról szólva megelégedéssel állapítja meg: „Ez természetesen nem amerikai eljárás". A „Yorkshire Post" május elsejei szerkesztőségi cikkében azt írja, hogy Churchill olyan politikát fogalmazott meg, amelynek végső soron „Oroszországgal szemben az egyetlen lehetséges politikává" kell válnia. Londom újságírókörökben felhívják a figyelmet arra is, hogy Churchill a „Primrose League" ülésén mondott beszédét megelőzően a Szépművészeti Akadémia évi közgyűlésén aggodalmát fejezte ki az atomháború veszélye miatt. Azt a reményét fejezte ki, hogy a tudomány legnagyobb felfedezéseit nem fogják az emberiség kárára felhasználni, hanem növekvő veszély érzete ,,a háború betiltására'

1 fog vezetni. Nyilvánvaló, liogv Churchillnek ezekben a szavaiban az Angliában és más európai országokban széles körben elterjedt meggyőződés tükröződik, hogy az atombombák — amelyekkel az óceánon túlról fenyegetődznek — konfliktus esetén elsősorban ezekre az országokra fognak hullani. Mint Londonban megállapitják az angol kormány fó kívánságai elősegíthetik a nemzetközi helyzet javulását. Saez Coralest és Pablo Garcia Rodriguezt. A kommunista párt vezetőit és több tagját március 6-án tartóztatI tak le azzal a váddal, hogy a pártnak szerepe volt a puertoriciói nacionalisták által március elsején az amerikai kongresszus tagjai ellen intézett merényletben. fpülőgépeket lőszerszállításra használt fel? A vieínami demokratikus rádió megcáfolta Bidault-nak azt az állítását is, hogy a vietnami néphadsereg parancsnoka korábban fegyvernyugvást kért D. Castries tábornoktól és a francia tábornok ehhez is hozzájárult, A rádió hangsúlyozza, ä való tényállás az, hogy a néphadsereg március 14-én szabadonbocsátotta az expedíciós hadtest 78 sebesült katonáját. Molotov elvtárs felszólalása Ezután V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere emelkedett szólásra és a következőket mondotta: — Elnök úr! Uraim! Értekezletünk hozzálát az indokinai béke helyreállítása kérdésének tárgyalásához. Magából e napirendi pont megfogalmazásából az következik, hogy értekezletünknek mind a három indokínai állam, Vietnam, Khmer és Patet Lao békéje helyreállításának kérdésével kell foglalkoznia. — Teljesen világos: értekezletünk munkájának eredményessége érdekében szükséges, hogy valamennyi érdekelt fél részt vegyen megbeszéléseinken. — Vietnam vonatkozásában a jelen értekezlet részvevői ezt már elismerték és ennek eredményeként a Vietnami Demokratikus Köztársaság képviselői itt vannak körünkben. — Értekezletünkre már meghívták Khmer és Patet Lao azon kormányainak képviselőit, amely kormányok együttműködnek a francia hatóságokkal. Ilyen körülmények között nincs semmi alap arra, hogy értekezletünkről kizárjuk Patet Lao és Khmer azon kormányainak képviselőit, amely kormányok ez országok népeinek nemzeti felszabadító küzdelmét vezetik. — "A Patet Laora és Khmerre vonatkozó kérdések tárgyalása ez országok demokratikus kormányainak küldöttei nélkül egyoldalú eljárás lenne, ami feltétlenül hátrányosan befolyásolná értekezletünk munkáját. — Amennyiben a jelen értekezlet munkájában részt vesznek Patet Lao és Khmer kormányainak képviselői, ez lehetővé teszi, hogy alaposabban megismerjük és megértsük azokat az eseményeket, amelyek ezekben az országokban végbe mennek és elősegíti, hogy megtaláljuk az utat Patet Lao éó Khmer békéjének helyreállításához. t — A szovjet küldöttség az elmondottak alapján támogatja a Vieínami Demokratikus Köztársaság küldöttségének javaslatát, hogy Patet Lao és Khmer demokratikus kormányainak képviselőit hívják meg a jelen értekezleten való részvételre. Ezután több küldött felszólalt a vitában, majd Molotov, a szovjet külügyminiszter kiegészítséül kijelentette: — Az Egyesüli Államok képviselője arról beszélt, hogy négy meghívó hatalom van: az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a Szovjetunió. Bedell Smith ezzel kapcsolatban a berlini értekezleten hozott határozatra hivatkozott. A berlini értekezletről kiadott záróközlemény megfelelő pontjait idézve Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere kijelentette, hogy az indokínai béke helyreállításának kérdését a záróközlemény szerint olyan értekezleten vitatják majd meg, amelyre a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, a Kínai Népköztársaság és más érdekelt országok képviselőit hívják meg. Ilyenformán ezeknek az országoknak a felsorolása mellett a berlini záróközlemény kimondja, hogy más érdekelt országok képviselőit is meghívják majd. A berlini záróközlemény öt államot sorolt fel: Az- Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát, Franciaországot, a Szovjetuniót és a Kínai Népköztársaságot, de rájuk nézve nem állapít meg semmiféle kizárólagos jogot, sem kivételes helyzetet. Indonézia közvéleménye a demokratikus tábor országaival való kapcsolatok kibővítését követeli Indonézia közvéleménye a kereskedelmi és kulturális kapcsolatok kibővítését követeli a demokratikus tábor országaival.Indonézia közvéleményének sürgetésére ezekben a napokban indonéz küldöttség utazott Lengyelországba, Csehszlovákiába és Magyarországra, hogy szerződéseket kössön. Május 7-én Djakartábari megalapították a csehszlovák-indonéz fbarátság egyesületét. Az egyesület kijelentette, hogy tevékenységét a két ország barátságának hónapjával kezdi meg, melynek folyamán (előadásokat és kiállításokat rendazinek a csehszlovák népnek a szocia•Jizjpys építésében elért siky^kpl; Szabadonbocsátották Puertorico Kommunista Pártjának három letartóztatott vezetőjét Ä vietnami demokratikus rádió cáfolata Bidault rágalmairól Angol lapok az angol-szovjet kapcsolatok megjavításának lehetőségéről