Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-09 / 112. szám, vasárnap

v W UISZÖ 1954. május 9? A GENFI ÉRTEKEZLET Az értekezlet május 7-i ülése Május 7-én a külügyminiszterek genfi értekezlete V. M. Molotov elnök­lete alatt 8. ülését tartotta. A konfe­rencia részvevői megtárgyalták az első napirendi pontot, a koreai kérdést. Elsőnek Carloos Garcia a Fülöpszige­tek képviselője szólalt fel. Beszédében megismételte azokat a rágalmazó állí­tásokat, amelyeket az USA küldöttsé­ge és néhány más ország képviselői hangoztattak abban a törekvésükben, hogy megakadályozzák a koreai pro­bléma demokratikus alapokon való békés megoldását. Garcia védelmezte az ENSz közgyűlésének törvényellenes határozatait, amelyeket az amerikai többség kényszerített az ENSz-re és amelyeknek célja, hogy a koreai né­pet megakadályozzák abban, hogy maga oldja meg saját ügyeit. A Fülöpszigetek küldötte kitért e kérdés érdemleges megtárgyalása elől és sok időt vesztegetett a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a béketábor más országai ellen irányuló amerikai koholmányok ismételgetésével. Garcia egyben talpnyaló módon dicsérte az amerikai politikát, amelynek célja a pusztulásra ítélt gyarmati rendszer fenntartása Ázsiában. Az értekezlet részvevői tehát a Fü­löpszigetek képviselőjétől egy konkrét javaslatot sem hallottak, amely leg­alább részben hozzájárulhatna a ko­reai kérdés megoldásához. Slivton Webb Üj­Zéland képviselője a fülöpszigeti képviselőtől és az ame­rikai tábor többi országainak képvi­selőitől eltérően azt mondotta, hogy „fölösleges foglalkozni a múlttal". Az újzélandi küldött késznek nyilvánítot­ta magát arra, hogy azzal a kérdéssel foglalkozzék, hogyan lehet megoldani a koreai problémát. Rámutatott, hogy az értekezlet részvevőinek a koreai kérdést „békülékenység szellemében" kel! megtárgyalniok és „kölcsönös en­gedmények alapján" való megegyezés­re kell törekedniök­Webb beismerte, hogy az Egyesült Nemzetek -Szervezete nem töltötte be azokat a „reményeket", amelyeket a koreai kérdéssel kapcsolatban hozzá­fűztek. Egyben kijelentette, hogy nem támogathatja a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság küldöttségének ál­láspontját sem, jóllehet, amint isme­retes, ez a küldöttség konkrét javas­latokat terjesztett elő Korea nemzeti egysége felújítására és a szabad össz­koreai választások megtartására irá­nyuló intézkedésekre. Az újzélandi képviselő hozzászólt a koreai javaslat egyes pontjaihoz. Azt mondotta, hogy „nem lehet elutasítani a koreai sza­bad választások megtartására vonatko­zó javaslatot" és hogy ezt „át kell ta­nulmányozni". Az ülésen Utolsónak Zuleta Angelo Columbia képviselője szólalt fel. Épp ugy, mint az értekezlet április 27-i ülésén mondott beszédében Zuleta Angelo azt állította, hogy a koreai kérdés megoldását csupán az Egyesült Nemzetek Szervezete határozatának alapján lehet elérni. A columbiai kül­dött ezekből a törvényellenes határo­zatokból kiindulva, amelyeket mint ismeretes a koreai nép* képviselőinek részvétele nélkül fogadtak el és ame­lyeket a közgyűlésre az ENSz-ben le­vő amerikai többség kényszerített rá, azt 'javasolta, hogy a koreai választá­sokat külföldi államok ellenőrzése alatt és idegen fegyveres erők jelen­létében valósítsák meg. A columbiai képviselő igyekezett el­hitetni, hogy az ilyen „választások" alapot adnak ahhoz, hogy a koreai nép szabadon nyilvánítsa akaratát. A columbiai képviselő beszédének befe­jező részében talpnyaló módon dicsér­te az Egyesült Államok álláspontját. A beszéd után V. M. Molotov elnök bejetentette, hogy több szónok nem jelentkezett a vitára. Azt mondotta, hogy május 8-án nem tartanak plená­ris ülést a koreai kérdésről, mivel nem jelentkeztek szónokok és így te­hát ülést lehet tartani az indokínai kérdésről. A genfi értekezleten részvevő kínai küldöttség sajtóértekezlete Á Kínai Népköztársaságnak a kül­ügyminiszterek genfi értekezletén részvevő küldöttségének képviselő ­je a május 7-én, pénteken tartott saitókonferencián beszámolt Fran­ciaország és a Kínai Népköztársaság küldöttségei között lefolyt tárgya­lásokról. Ezek a tárgyalások a se­besültek Dien Bien Phuból való el­szállításának kérdéséről folytak. A Kínai Népköztársaság küldött­ségének képviselője továbbá beie­lentette. hogy küldöttségéhez nyi­latkozat érkezett Khmer és Patet I .ao ellenállási kormányaitól, amelyben kérik, hogy az indokí­nai kérdés megtárgyalásánál a gen­fi értekezleten résztvehessenek a két. ország ellenállási kormányainak képviselői is. A sajtóértekezlet végén a Kínai Népköztársaság küldöttségének kép viselője nyilatkozatot olvasott fel a „Manchester Guardian" című brit lap cikkével kapcsolatban és néhány tájékoztatást adott az in­dokínai kérdés megtárgyalásáról Előzetes megegyezés alapján az indokínai kérdés megtárgyalásának kezdetén kilenc ország képviselője vesz részt: a Kínai Népköztársaság, a Szovjetunió. Anglia. USA. Fran­ciaország, a három úgynevezett társ­állam — a Bao Daivféle Viet­nam. Laosz és Kambodzsa, valamint a Vietnami Demokratikus Köztár ­saság. A Kínai Népköztársaság küldött­sége azt a nézetet vallja — mondot­ta a kínai küldöttség képviselője — tíogy Patet Lao és Khmer ellen­állási kormányai jogosultak kül­döttséget küldeni a genfi értekez­letre. mivel az indokínai kérdést az érdekelt felek megegyezése alapján kell megoldani. Ezért jo­gos a két ország ellenállási kor­mányainak kérelme és nagy fi­gyelmet kell ennek szentelni Az ülések elnöksége kérdésének megoldása nem nehéz. Valószínű, hogv hasonló módszert alkalmaz­nak mint a koreai kérdésről szóló vitánál A Szovjetunió és Anglia küldött­ségének vezetői továbbra is felvált­va elnökölnek az üléseken, kivéve Thaiföld képviselőjét, aki nem vesz részt az indokínai kérdés megtár­gyalásánál Patet Lao és Khmer küzdelme a frasiesa imperialisták ellen Mint ismeretes, a volt francia gyarmat Indokína három önálló ál­lamból, Vietnamból, Pathet Laóból és Khmerből áll. Közvéleményünk eddig csak Vietnam hősi harcáról hallott, azonban nagyon keveset vagy éppen semmit sem tudnak a másik két indokínai állam ellen­állásáról, mely szintén sok éve tart már. Pathet Lao demokrata kormá­nyának miniszterelnöke Su Fanu Vong, testvére annak a feudális uralkodónak, akit a franciák báb­kormányuk élére állítottak. Su Fa­nu Vong demokratikus érzelmű volt a múltban is, és származása ellenére mindig a néppel küzdött az elnyomók ellen Az ő személye bi­zonyítja, hogy milyen széles a Nem­zeti Front, mely Patet Lao függet­lenségéért harcol és megcáfolja az imperialisták hazug propagandá­ját, mely azt állítja, hogy nem látezik önálló pathetlaó függet­lenségi szabadságmozgalom, hanem csak a vietnami csapatok invázió­járól van szó. Su Fanu Vong kormánya 1945 őszén alakult meg, abban az idő­ben, amikor Vietnam kormánya, és pedig egy népi tömeg mozga­lom által, mely a legfontosabb vá­rosokban, Luang Prabangban, Vien tianeban, Thakhekben és Savan­nakhetben, indult meg, azonnal a japán megszállók legyőzése után Amikor 1946. végén a francia im­perialisták katonai erővel vissza­foglalták ezt a területet, melyet oly könpyen átengedtek a fasiszta Japánnak — miközben északon Csang Kai-sek. délen pedig angol csapatok segítettek nekik — a sza­bad Pathet Lao kormánya kényte len volt a hegyekbe és az őserdők­be menekülni. A kormány főhadi­szállása éveken át egy kis sátor volt az őserdőben, és innen készí tették elő a pathetlaói demokra­tikus erők megszervezését az im­perialista elnyomók ellen. Ebből a sátorból kiindulva kez­dett hozzá a demokratikus kor­mány az első partizáncsoportok megszervezéséhez Ugyanekkor ala­kultak a helybeli népi milíciák, amelyekből születtek azután a re­guláris hadsereg első csapatai. Több mint hétévi küzdelem után a de­mokratikus kormány az ország­ban több mint felerészén már visz­szaállította a népi hatalmat. Az utolsó tizenkét hónapban kiűzték a francia imperialistákat Samneua és Tongsaly tartományokból, vala­mint részben felszabadították Kieng Khuang tartományt és a Namu fo­lyó völgyét, úgyhogy Pathet Lao északi részén nagy, összefüggő te­rület szabadult fel Anélkül, hogy hozzászámítanánk a partizánok ál­tal uralt területeket a franciák ál­tal rég megszállt területeken belül, az a terület, amely a népi kormány kezén van, 120.000 km 2 és a lakos­sága több mipt egymillió. A nemzeti egység, amelyen Su Fanu Vong kormánya alapszik, 1950 májusában megerősítette alap­jait azzal, hogy átalakult a „Laoi Szabadság Front"-tá, amelyben részt vesznek a különféle szociális rétegek és a budhista klérus is. A francia elnyomók elleni harc már az évszázad elején megkezdő­dött. Az évek hosszú során át több ízben kelt fel Pathet Lao népe az | imperialista elnyomás ellen. Már ' az 1900-a_s évek eleién fellázadtak, de ezeket a forrongásokat mindig vérfürdőbe fojtották a francia im­perialisták. Hasonló volt a helyzet a szomszé­dos Khmer államban is. Az ottani szabadságmozgalom egyidős a fran­cia gyarmatosítással; az első láza­dás az elnyomók ellen 1865-ben volt. A .jelenlegi szabadságharcot a „Nemzeti Szabadság Bizottsága" vezeti, amelyet 1950 áprilisában v<á lasztottak meg. 1951 márciusában a patetlaói és khmeri egyesült „Szabadságfront képviselői összejöttek Vietnam „Egyesült Front"-jának képviselői­vel. Ezen a találkozáson megálla­podás jött létre, hogy a három nép egyesült erővel a nemzeti önálló­ság alapján folytatja a harcot a kö­zös ellenség ellen. Patet Lao és Khmer népeinek szabadságharca elválaszthatatlan attól a harctól, amelyet Vietnam népe folytat sza­badságáért a közös elnyomók és ki­zsákmányolók ellen. Az indokínai problémát nem le­het megoldani anélkül, hogy tekin­tetbe ne vennék Patet Lao és Khmer népének kívánságait, hogy szabad népként, szabad államban élhessenek. Bizonyíték erre azok a győzelmek, melyeket ez a két nép saját fegyvereivel és saját népi kormánya alatt szoros szövetkezés­ben a népi Vietnam testvéri hős hadseregével elért. Ez a hősies harc csak a három indokínai nép teljes győzelmével fejeződhet be, melyet nem tudnak megakadályoz­ni sem Dulles mesterkedése!, sem a francia gyarmatosítók erőlködései, mert a fejlődés csak előre halad és nem visszafelé. L. P. A DIVSz felhívása az egész világ ifjúságához A DIVSz titkársága felhívást intézett az egész világ ifjúságához és ifjúsági szervezeteihez. A felhívás a szövetség 83 mil­lió tagjának nevében az összes fajtájú tömegpusztító fegyverek azonnali eltiltását, az atomháború törvényen kívül helyezését és olyan nemzetközi ellenőrzés azonnali megállapítását követeli, amely tel­jesen kizárná az atomenergiának háborús célokra való alkalmazását. A Demokratikus Ifjúsági Világ­szövetség felhív benneteket — mondja továbbá a felhívás —, hogy egj osítsétek •törekvéseiteket éle­tetek védelmére, az emberiség ál­tal évszázadok óta megteremtett nagy gazdaság, a művészeti, tudo­mányos és kulturális hagyaték vé­delmére, szervezzetek gyűléseket, népgyűléseket, küldjétek képvise­lőiteket a parlament képviselőihez, gyűjtsetek aláírásokat, követeljé­tek e borzalmas fegyver azonnali eltiltását. A Demokratikus Ifjúsági Világ­szövetség készségét nyilvánítja, hogy együtt dolgozzon valamennyi nemzetközi, nemzeti és helyi if­júsági szervezettel, amelyek a tö­megpusztító fegyverek ellen har­colnak! Nam Ir ebédet adott V. M. Molotov tiszteletére A Koreai Központi Távirati Iro­da jelenti Genfből: Nam Ir, a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság külügyminisz- . tere, a Koreai Népi Demokra- I niszterenek tiszteletere. tikus Köztársaság küldöttségének vezetője ebédet adott V. M. Molo­tovnak, a Szovjetunió külügymi­A francia kormány csupán csekélly többséget kapott A csütörtök délutáni bizalmi sza­vazás során a francia nemzetgyűlés bizalmat szavazott a Laniel-kormány­nak. Politikai körökben emlékeztet­nek arra, hogy ez a kormány bizalmi szavazás során még soha nem kapott ilyen kis többséget. A szavazást megelőzően Laniel mi­niszterelnök beszédet mondott. Fel­szólalásának alaptémája ez volt: „A tárgyalások megindulásának pillanatá­ban nem szabad megbuktatni a tár­gyalások vezetőit." — Már évek óta követelik a kap­csolat felvételét Ho Sí Minh-el — mondotta Laniel — s önök azt a na­pot választanák a kormány megbuk­tatására, amikor Genfben végre lét­rejön ez a kapcsolat. Első ízben történt meg, hogy az indokínai kérdés meg­tárgyalására összeülnek nemcsak a nyugati hatalmak és a Szovjetunió, hanem a Kínai Népköztársaság és valamennyi hadviselő fél is. A miniszterelnök végül azt kérte a többségtől, hogy necsak bizalmat szavazzon, hanem juttassa kifejezésre teljes bizalmát a kormány iránt. Több felszólalás után a kommunis­ta képviselőcsoport nevében Laurent Casanova szólalt fel. A francia érde­kek máris jóvátehetetlen kárt szen­vedtek — mondotta. A vietnami nép­nek a nemzeti függetlenség felé me­netelését semmi sem tartóztathatja fel. Az a struccpolitika, amelynek folytatására Laniel szólít fel bennün­ket, a lehető legrosszabb politika len­ne. Laniel látszólag csupán megismé­telte azokat a kijelentéseket, amelye­ket március 5-én tett a nemzetgyűlés előtt. Dulles nyilatkozata után azon­ban ma már mindenki tudja, hogy a francia kormápy az Egyesült Államok katonai beavatkozását akarja az indo­kínai konfliktusba. Laurent Casanova végül hangsú­lyozta: Van a nemzetgyűlésben olyan többség, amely visszautasítja az erő politikáját, amely azonnali „tüzet szün tess"-t akar és a békés tárgyalások mellett foglal állást. Jöjjön létre az a többség, emelje fel világosan szavát és akkor a francia érdekekből talán meg lehet menteni azt, ami még ment­hető. A kommunista képviselőcsoport nem szavaz bizalmat a kormánynak. Á francia nemzetgyűlés külügyi bi­zottsága a húsvéti szünet után újból összeült és folytatta Jules Moch elő­adói jelentésének annakidején félbe­szakított vitáját az „európai védelmi közösség"-ről. Ezt megelőzően meg­hallgatták elnökének, a szocialista Da- niel Mayernek beszámolóját genfi uta­zásáról és a Bidault külügyminiszter­rel folytatott megbeszélések során szerzett benyomásairól. A bizottság határozatot fogadott el, amelyben megállapítja, hogy a kor­mány egyetlen szóval sem tájékoztat­ta a parlamentet vagy a külügyi bi­zottság elnökét az április 4-i minisz­tertanácson hozott rendkívül nagy­horderejű döntéséről. Mint ismeretes, ebben a döntésben a francia kormány az Egyesült Államok azonnali és közvetlen beayatkozását kérte az in­dokínai háborúba, ami a külügyi bi­zottság határozata szerint „az indokí­nai háború kiszélesítésének kockázatá­val járna." A bizottság ugyanebben a határo­zatban felhívta elnökét, közölje Laniel miniszterelnökkel, miszerint a jövő­ben a „kormánynak minden külpoliti­kai döntéséről azonnal tájékoztatnia kell a külügyi bizottságot a nemzet­gyűlés alkotmányos ellenőrzési jogá­n'ak hatékony érvényesülése érdeké­ben." A bizottság részletes felvilágosításo­kat kért a kormánytól, hogy miért tartotta szükségesnek az amerika' kormányhoz intézett segélykérést, fel­világosítást kért továbbá Laniel m ;­niszterelriöknek arról a v nyilatkozatá­ról, hogy kínai katonák tartózkodnak Indokínában amit különben, mint is­meretes, maga Navarra tábornok, in­dokínai francia főparancsnok cáfol t meg. A laoszi és khmeri harcok Amint a Vietnami Sajtóiroda jelenti, Khmer népi erői május elsején Stuntreng tartományban a 13. számú országúton meglepték a francia megszálló egységek egy alakulatát és öt francia gépkocsit, közöttük három páncélkocsit meg­rongáltak és 70 ellenséges katonát harcképtelenné tettek. A laoszi felszabadító hadsereg egységei sikeres akciókat folytat­tak a megszállók ellen Közép-Pa­tet Laoban, amelyek során 250 el­lenséges katonát harcképtelenné tettek. Üjabb francia légihíd Franciaország és Indokína között Az AFP jelentése szerint mű­ködésbe lépett a második ameri­kai légihíd Franciaország és Indo­kína között. Az egyik Marseille közelében fekvő repülőtérről ame­rikai repülőgépek újabb francia csapatok szállítását kezdték meg Indokínába» Az első légihíd, mint ismeretes, a párizskörnyéki Orly-repülőtéren lépett működésbe április 20-án. A vietnami néphadsereg bevette Dien Bien Phu erődítményét A Reute;' ügynökség párizsi tu­dósítója jelenti: „Laniel, francia kormányelnök a nemzetgyűlés pén­teki ülésén bejelentette, hogy húsz órán át tartó harcok irtán elesett Dien Bien Phu erődítménye.

Next

/
Thumbnails
Contents