Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-09 / 112. szám, vasárnap

1834. raátufi 9. m szo 9 A NEMZETI ARCVONAL JELÖLTJEI - A NÉP JELÖLTJEI •i Az érsekújvári Elektrosvit dolgozói jó munkával készülnek a választásokra H* Lazánk valamennyi üzemének dolgozói lelkesen készülnek a nemzeti bizottságokba való választásokra. A dolgozók ezt a jelentős eseményt új sikerekkel, új munkagyőzelmekkel akarják még ünnepélyesebbé tenni. Az érsekújvári Elektrosvit dolgozói is új munkasikerekkel köszöntik majd a választások napját. Célul tűzték ki, hogy a második negyedévben megszer­'zik a kormány Vörös zászlaját. E cél elérésében nagy segítségilSre van a választások előtti lelkes hangulat és a pártunk X. kongresszusának tisztele­tére tett felajánlások következetes tel­jesítése. Az üzemben nagyon fontos közszük­séigleti cikkeket gyártanak. A dolgo­zók tudják, hogy jó munkájukkal nagyban hozzájárulnak a szeptember 15— i kormánynyilatkozat megvalósí­tásához, dolgozó népünk jólété­nek megteremtéséhez. Ezért igye­keznek minél gazdaságosabban termel­ni és minél jobb minőségű terméke­ket gyártani. „Ha olcsóbban terme­lünk, még olcsóbban fogunk vásárol­ni" — mondja Szládkoyics Erzsébet, akit az üzem dolgozói jelöltek az új városi nemzeti bizottságba. A terv teljesítéséért, a jó minősé­gért és az önköltség csökkenétésért vi­vott harcukban az üzem dolgozói eb­ben az évben jelentős sikereket értek el. Bár az év elején nehézségeket okozott az üzemben gyártott árufajták bővítése, a dolgozók szívós munkával legyőzték ezeket a nehézségeket, Szem előtt tartották, hogy a termék­fajták bővítésével nagyban hozzájá­rul az üzem ahhoz, hogy az üzletek­ben a -uásárlók nagyobb áruválaszté­kot találjanak. Az ,első negyedév vé­gére behozták az év elején keletkezett lemaradást, áprilisban pedig már túl­teljesítették a tervet. Számos árunál, mint például a jégszekrény gyártásá­nál, sikerült az önköltséget jelentősen csökkenteni. A Nemzeti Arcvonal jelöltjeit az új nemzeti bizottságokba, mint minde­nütt hazánkban, itt is a legjobbak közül választották ki. Olyanokat je­löltek erre a fontos helyre, akik eddigi munkájukkal leginkább hozzájárultak az üzem fejlődéséhez, a sikerek eléré­séhez és akik legnépszerűbbek az üzem dolgozói és a város lakosai kö. rében. Olyanokat, akik hasznos taná­csaikkal, baráti segítségükkel mindig segítettek a hozzájuk fordulóknak. Málnási Károlyt, a Nemzeti Arc­vonal egyik jelöltjét éppen munka közben találjuk. Nagy, kéthúzásos saj­tológép szétszedett alkatrészei között dolgozik két munkatársával, Takács és Klima elvtársakkal. A fiatal Klimát Málnási Károly nevelte jó szakember­ré. Tanítása nyomán lett a 16 éves fiúból kiváló gépszerelő. Jelenleg a Simon nevű tanulót tanítja Málnási Károly. Szeretettel foglalkozik vele. Azt akarja, hogy szaknjáját jól ismerő, kiváló munkás váljék belőle is. Málnási elvtárs többszörös újító. Számos javaslatával sokszor segített, hogy a termelést olcsóbbá és gyorsab­bá tegye. í^ost is egy újítómód fog­lalkoztatja.'amely az egyik lámpafaj­ta gyártását akarja leegyszerűsíteni. Egyik újítójavaslata alapján az anya­csavar készítésében 70 százalékkal fo­kozódott a termelés. A pontozógép gyakori üzemzavarait is sikerült meg­szüntetnie. Életéről egyszerű, keresetlen szavak­kal beszél. Most 33 éves. Apja vas­utas volt. Nehezen tanulta ki a szak­mát. Sokat kellett tűrnie tanulóévei alatt. Éppen ez készteti most őt arra, hogy szeretettel foglalkozzék a hozzá beosztott tanulókkal és fiatal segédek­kel. Legszebb élménye az volt, amikor a régi cipőgyárat átalakították fémipa­ri gyárrá. Már az építésénél -is ott dolgozott, lelkesen segített, hogy minél előbb megindulhasson az üzemben a termelés. Mikor jelenlegi munkájáról beszél, büszkeség' ragyog szemében. Büszke arra, hogy felettesei, de legfőként a gépek mellett dolgozók meg vannak vele elégedve. Mint a karbantartó részleg élmunkása, nagyon fontos fel­adatokat old meg. A gépek gondozásá­val, gyors javításával nagyban hozzá­járul a terv teljesítéséhez. De hozzá­járul ahhoz is, hogy munkatársai ke­resete a fölösleges gépállások miatt ne csökkenjen. Mint szakszervezeti funkcionárius, hoz nagyon sokan fordulnak hozzá a műhelyben ügyes-bajos dolgaikkal. Nemrégen például Szarka József, aki a jégszekrények szerelésénél dolgozik, elpanaszolta neki, hogy nincs megelé­gedve fizetésé vei. Málnási elvtárs azonnal jelentette az üzemi bizottság­nak és nyomban kivizsgálták a pa­naszt. Megállapították, hogy Szarka József időnormája helyes, ellenben a munkaidejét nem használja kl jól. Az eddigi munkaszervezéssel a nyolcórás műszakból csak öt órát tudott kihasz­nálni. Helyesebb munkaszervezéssel oldották meg ezt a kérdést és Szarka József az eddig kárbaveszett három órára más munka elvégzését is vállal­ta. Igy keresete lényegesen emelke­dett. Számos ilyen kérdéssel fordul­nak Málnási elvtárshoz, amelyeknek elintézésével elősegíti, hogy a dolgo­zók megelégedettek legyenek és a munkafegyelem megszilárduljon. A. hatalmas szerelőműhelyben, a serényen dolgozó munkások között ta­láljuk Szládkovies Erzsébetet, az üzem másik jelöltjét. Ügyes ujjai alatt egy­másután kapnak megfelelő formát a neonlámpa alkatrészei. A rokonszenves arcú munkásnő egyike a gyár legjobb dolgozóinak. Teljesítménye az év elejétől átlagosan 190 százalék. Munkatársai szeretik, hozzá is sokszor fordulnak tanácsért nemcsak az üzemben, hanem lakóhe­lye környékén is. Nemcsak az üzemben végez jő mun­kát. Tevékenyen részt vesz a tömeg­szervezeti munkában is. A járási bé­kevédők bizottságának elnöknője, ön­kéntes ápolónő a Vöröskeresztben és szakszervezeti funkcionárius. Azt mondja, hogy mostani munká­jában azt tartja a legszebbnek, hogy ifjúságunk számára gyönyörű hazát építünk, boldog jövőt teremtünk. Hosszú Ferenc, a harmadik jelölt, műszaki dolgozó, a fődiszpéeser helyet­tese. Nyílt tekintetű, barátságos arcú, magas férfi. Még'a háború előtt, 1940-ben került az üzembe. Négy évvel ezelőtt az egyik műhely vezetőjévé léptették elő. Mint kiváló szervező és irányító nagy­ban fellendítette a műhely munkáját. Kitüntetést kapott, mint aüzem leg­jobb mestere. Nemrégiben 'bevezették a termelés meggyorsítását szolgáló ja­vaslatát az egyik gyártási folyamatnál. Fontos munkakörében most is kiváló munkát végez. Rátermettségével sok­szor nehéz feladatokat is sikerült megoldania. Azt mondja, hogy mint minden öntudatos dolgozónak, neki is leg­főbb célkitűzése a béke megszilárdí­tása és szép hazánk építése. — Mert mi, idősebbek, akik két vi­lágháborút is megértünk, — folytatja — nagyon átérezzük, mit jelent szá­munkra a békés építés. Az én fiamnak is, meg az összes fiatalnak már nem szabad több háborút megérnie. Szá­mukra építjük mi a boldog jelent és a még boldogabb jövőt. Hosszú elvtársat a választási kerület lakosai jól ismerik és becsülik. Jelölé­sét osztatlan örömmel fogadták. Az érsekújvári Elektrosvit-üzem többi jelöltjei is a legkiválóbb dolgo­zók, a legjobbak a legjobbak közül. Hudák István, Diósi Pál, Ježik János, Dragun Tamás, Petrány Ferenc, Pavli­ga János, Ladunga Pál, Ozorák István és Kluka Adolf mind olyan dolgozók, akikre a legnagyobb bizalommal adják le szavazataikat az érsekújvári dolgo­zók, mert tudják, hogy ezek az embe­rek, akik eddigi munkájukkal is bebi­zonyították rátermettségüket, a nem­zeti bizottságokban is mindig a nép érdekeit fogják szolgálni. Gál László Erre sem gondolt volna negyven évvel ezelőtt SZALAI ROZÁLIA a dunaszerdahelyi XIV. választási kerület jelöltje, ötvenkilenc éves. Haja már lassan ősz­becsavarodik, de munkájában mindig friss, fiatal. Ifjú korában sokat szenvedett, nélkülözött. Küencéves korá­ban árvaságra jutott, s már U éves korában báró Vajda Dénes birtokán dolgozott. Hej, milyen keserves élet volt az. Száraz kenyéren, meg krumplin élt — a kávét csak hírből ismerte. Ez a rossz helyzet, a sok nyomorgás, szö­késre kényszerítette. Otthagyta báró Vajda Dénes birto­kát, otthagyta szeretett faluját, szép akácsorával. Később már tudta, hogy hibázott, hiszen a csélédsors sokszor még kegyetlenebb ' gyötrelmeket hozott számára. Nehezen il­leszkedett be a városi úri nagyságák szokásaiba ...De hát mit tehetett mást, hisz nem szeretett volna éhen halni... Elkeseredettségében sokszor gondolt arra, hogy mennyivel jobb volna, ha még iskolába járhatna. Jó esze volt. A tanítója is többször mondotta: élesszemű ez a Szalai Róza, még sokra viheti, ha tovább tanul. De nem volt módja hozzá. Igy hát tűrnie kellett. Huszonhároméves korában férjhez ment, szintén árva legényhez. Nagy keservesen építettek egy viskót, de alig laktak benne, mert rövidesen azt is eladták fejük felül a hitelezők. Most még rosszabbra fordult sorsuk. Férjé­vel együtt csélédeskedtek, s kenyerük hol volt, hol nem• AZT, HOGY MIKÉNT LEHET harcolni az urak ellen, akkor tudta meg, amikor tagja lett a kommunista párt­nak. Sokat tanult a párttól, s már fiatal korában hirdet­te a marx-leninizmus eszméit. Ezt helyesen tudta meg­magyarázni és követték őt. Szerette minden dolgozó. Ro­zi néni sokat olvasott és olvas ma is. Erre mindig talál magának időt, ha máskor nem, este 10 órától éjfélig. Nappal a fŐláeken dolgozik. Vorsenyt kapál a fiatalokkal, Helyesen választottak f •m. i Ha utad véletlenül a Molotov-utcán vezet végig, a Posta-utca keresztező, désétől egy kissé feljebb, az egyik ru­ha-áruház kirakatában Fabianics Já­nos arcképét láthatod. A 79. választási kerületből Fabianics János a Nemzeti Arcvonal jelöltje a bratislavai közpon­ti nemzeti bizottságba. Az arckép alatt rövid életrajz. Most 54 éves. Már 18 éves korától részt vett a munkásosztály harcaiban és an­nakidején a Szlovák Nemzeti Felkelés, ben. A felszabadulás után azonnal be­kapcsolódott hazánk szocialista építé­sének munkájába. Jelenleg a bratislavai fagyasztó-üzem dolgozója, ahol mint a káder-osztály vezetője működik­Az üzem dolgozóival tartott beszél­getésen kiderült hogy Fabianics elv­társ megállja helyét ebben a funkció­ban is. A dolgozók legnagyobb több­sége bizalommal van iránta. Szeretik öt egyenes nyüt magatartásáért. Az összüzemi gyűlésen egyhangúlag el­fogadták Fabianics elvtárs nemzeti bizottsági jelölését. Az üzem dolgozói­nak szilárd meggyőződése, hogy ha mindenütt olyan jól választották ki a jelölteket az új nemzeti bizottsá­gokba, mint ők, akkor bizonyosak le­hetünk abban, hogy a nemzeti bizott­ságok munkája sikeres lesz. Kijelen­tették, hogy azért jelölték Fabianics elvtársat, mert a legjobb dolgozó kö­zöttük, aki nem ismer fáradságot a munkában, hogy mennél jobban elő­segítse szebb és boldogabb életünk megteremtését. Fabianics elvtárs elmondotta, hogy a bemutatkozó gyűlésen nagyon szép számban vettek részt a választók és értékesen hozzászóltak az előadott ak­ciótervhez. A fölszólalók konkrét for­mában mutattak rá az egyes hiá­nyosságokra, amelyek minél gyorsabb megszüntetése az új nemzeti bizott­ságok feladata lesz. —• A választók kérdéseire válaszolva kijelentettem, —• mondja Fabianics elvtárs — tuda­tában vagyok annak, hogy nagyon sok tennivaló vár ránk. Munkánkkal még szebbé tehetjük városunkat, még elégedettebbé lakosságát. De tudnunk kell, hogy munkánk csak akkor lesz sikeres, ha mindig szem előtt tartjuk a párt- és kormányhatározatok betar­tását és ha a polgárok szorosan együttműködnek a nemzeti bizottság tagjaival- Célul tűztem ki — folytat­ja Fabianics elvtárs — hogy a válasz­tókerület polgáraival állandó kapcso­latot fogok fenntartani, hogy közös munkával tegyük még szebbé és bol­dogabbá valamennyiünk életét Fabianics elvtárs a továbbiak során elmondja, hogy két éve dolgozik je­lenlegi munkahelyén. Eleinte sok ne­hézséggel kellett megküzdenie, mert az üzem ebben az időben indult. A műszaki felszerelés nem volt még tel­jes. Munkaerőben is nagy volt a hiány- Fabianics elvtárs a legfonto­sabb feladatának tartotta, hogy olyan dolgozókat szerezzen az üzem részére, akik biztosítják az üzem fejlődését, a terv egyenletes teljesítését. Egyike volt azoknak, akik megindították az Üzemben a szakszervezeti munkát, ak­tivizálják a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség és a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség üzemi szervezeteit Ezek a szervezetek nagyon szépen működnek. Segítségükkel sikerült ki­küszöbölni azon hiányosságok nagyré­szét, amelyek kezdetben akadályozták az üzem termelését. % Rabay Ferenc A hajógyár jelöltje s jó kedvvel végzi munkáját. Most szabadon dolgozhat és taníthat, habár nem is végzett főiskolát, mégis „tanító­nő" Rozi népi. A szövékezeti tagokat tanítja. Serkenti őket az új szovjet munkamódszerek elsajátí­tására. Értelmesen megmagyarázza, hogyan kell dolgozni a szövetkezetben. De persze maga jár elől jó példával. Nem hiányzik a munkából. Rozi nénit kedveli az egész falu lakossága. A közös munkában ö jár elől mindenhol. Minden közös akcióban ö az első a faluban. Gyűjtött Ko­rea részére, agitált, hogy a néppel való beszélgetésen zsúfolva legyen a terem. Sokszor mondják neki, hogy Rozi néni sohasem fárad el, pedig részt vesz minden munkában. Rozi néni ilyen­kor eít mondja: „Bírom én még, örülök, hogy minden erőmmel hozzájárulhatok közös célunk megvalósításához. Szívesen járom én a falut. Bátor asszony Rozi néni. Sok férfin is túltesz ô, s mi­kor a nemzeti bizottságba a legjobbakat kellett jelölni, a dunaszerdáhelyiek Rozi nénit jelölték. Megérdemli — mondották. Nem a szájával, de tettekkel bizonyította be, hogy érdemes erre a helyre. MIKOR A VÁLASZTÓK közé ment és beszélt, nagy taps fogadta szavait. Megköszönte választóinak a beléje helyezett bizalmukat és megígérte, hogy ezután még jobban Jog dolgozni a nép ügyéért. Büszkén ismertette az akciós tervet, amely alapján a falu 19 tantermes is­kolát, parkot és családi házakat kap. Választói szeretetük jeléül megígérték, hogy minden munkájában segítik. Ro­zi néni mindig a nép érdekét szolgálta, s ezután még hűebben fogja szolgálni. Nem fog visszaélni az emberek bizalmával. Nagy megtiszteltetés számára, hogy az egykor számkivetett senkiből — a nép, a dolgozók képviselője lett A felkelő nap sugarai bearanyozták a komáromi tájat. A csendet egy von tatágőzös szirénájának hangja töri meg, amely a Duna hömpölygő vizén, kéményéből fekete füstöt eregetve ha­lad Bratislava felé. A hajógyár mun­kásai részére épült hatalmas épület­tömbök ablakai kinyünak. Az utcák mint egy vezényszóra megélednek, munkahelyükre sietnek a dolgozók. A hajógyárban megkezdődik a munka. Felbúgnak a gépek, a darúk a magasba emelik a többtonna súlyú vasalkatrészeket. Az autogénhegesz­tők sziporkázva forrasztják a vasat A munka zaja betölti a modern hajó' gyárat. Az első szektoron dolgozik Körmen­di Ferenc, a kerületi nemzeti bizottság jelölte, aki eddig a járási nemzeti bizottság tagja volt. A hajógyárban mester. Mindenütt ott van, ahol szük­ség van rá. Segít a fiatal munkások­nak, tanácsokkal látja el őket, hogy­ha nehézségeik vannak. Alacsony ter­metű, s meglátszik rajta, hogy ke­resztülment az élet iskoláján, megette már kenyere javát. Tizenötéves ko­rában már a régi hajógyárban dolgo­zott. Azóta állandóan ebben a szak­mában tevékenykedik. Sokat harcolt, sokat nélkülözött Körmendi elvtárt. Részt vett a sztrájkokban és ő is küz­dött a többi párttagokkal együtt azért, hogy a munkásoknak nagyobb darab kenyér jusson. A darú egy hatalmas lemezt enged le: — Csak ügyesen Jóska fiam — mondja Körmendi elvtárs Kelemen elvtársnak. A lemezt a helyéré illesztik. Trnov­ský elvtárs még ráüt néhányat a nagy kalapáccsal és Kelemen elvtárs az autogénhegesztővel máris forrasztja. — Csak igyekezzetek gyerekek, hogy szégyent ne valljunk, — és már is megy a másik csoporthoz. Nem is maradnak le a tervteljesítés­ben Körmendi elvtárs csoportjának tagjai. Teljesítik a X. kongresszusra vállalt kötelezettségeiket. Jól dolgozott a járási nemzeti bi­zottságban is Körmendi elvtárs, azért javasolták most is a kerületi nemzeti bizottságba. — Hogy mit csináltunk Komárom­ban — mondja, mikor érdfeklődöm munkája felől, — azt nehéz volna ha­marjában elsorolni. Itt a legjobb bi­zonyíték ez a gyár. A felszabadulás előtt elhanyagolt, bogáncsos, parlag­föld volt- Ma többszáz munkás dolgo­zik a modern hajógyárban. Az utolsó években nagyon megvál­tozott Komárom képe. A kikötőt ki­bővitették, több mint ezer lakásegysé­get adtak át a dolgozóknak. Területi színház, új iskolák, tüdőszanatórium, bölcsődék létesültek. A lakásokkal még vannak nehézségeink — rhondja Körmendi elvtárs, mert nem bírunk olyan tempóban építeni, mint ahogy azt az igények megkövetelik. Ezen nem is csodálkozhatunk, hiszen az Utolsó években Komárom lakosainak száma ötezerrel növekedett. Körmendi elvtárs harcolt a múlt­ban is a dolgozók jogaiért, megállta a helyét a felszabadulás után és megáll­ja ma is a munkában. Igazi »képvise­lője a dolgozó népnek. Balia Jôzsef

Next

/
Thumbnails
Contents