Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-01 / 105. szám, szombat

Erősödjön és szilárduljon a munkások és szövetsége '11 i Hllf iHllíí ü ill I HK

:HMHHIIIIÍitllMIHIflillltlllMtlMlilHIIIIIIIIIIIIIUIIIIÍtiMHIIIIItlNtllÍltllliMNIllllllHnilH3lllilllllllllliHH A ggalántai traktorosok fogadat mm i a mezőgazdaság minél gyorsabb fellendítése Hogy milyen segítséget nyújtanak faivainkon a szocializmus építésében a traktorállomások, s hogy 1948 óta milyen változáson mentek keresztül, erről nyújt képet a galántai traktorállomás is. Hirka Mihály agronómus már hatodik éve dolgozik a traktorállomáson. Először mini traktoros, később a traktorállomás agronómusa lett. Magyarországon született, háromholdas szegény parasztszülök gyermeke. A múltban szezonmunkákra járt a földbirtokosokhoz. Áttelepülése után 1947-ben Alsószeliben dolgozott mint traktoros. Akkor mindössze két rozoga gépből állt a traktor-szövetkezet vagyona. 1948-ban Alsószeliben megalakult az EFSz. Hirka elvtárs volt az, aki elsőnek lépett be a szövetkezetbe, hiszen minden vágya volt nagy táblákon közösen dolgozni. Itt is mint kiváló traktoros végezte munkáját. Hozzánőtt szívéhez a gép, s így került 1949 ben a galántai traktorállomásra, mikor a traktorállomás összpontosította a járás összes gépeit. Ebben az időben mindössze egy pár szedett-vedett gép volt a traktorállomás vagyona egy ócska bútorraktárral. Rossz gépekkel bizony nem lehetett a nagy feladatokat teljesíteni. Sok gép kellett és jó káderek. — Ekkor még a traktorosok sem dolgoztak úgy, mint ma — mondja Hirka elvtárs. — Sok esetben kulákcsemeték kerültek a kormánykerékhez, akik nemcsak hogy szabotáltak, hanem a becsületeseket is elrontották. Nem volt felelősség, sem ellenőrzés, s minden traktoros azt csinálta, amit akart. Ment minden olyanformán, ahogy esik, úgy puffan. A jó viszony sem volt meg a munkához, mivel nem tudták miért, mit kapnak. A kisés középparasztoknak nem volt bizalmuk a traktorosok iránt. Voltak ugyan olyan traktorosok, akik jól dolgoztak, de nagyrészük nem volt tisztában feladataival. A legjobbak közé számított Hirka elvtárs is, aki munkájával kiérdemelte azt, hogy 1951-ben egyéves gazdasági iskolába ment. A z iskola elvégzése után a kerületi nemzeti bizottságra került, ahol pár hónapot dolgozott a földtagosítási osztályon 1952. novemberében visszajött a traktoréi lomásra mint ag~ ronómusa. Ekkora már hatalmas változáson ment át a traktorállomás. új garázsok épültek harminc traktor befogadására, továbbá szerelőműhely, kovácsműhely, sopák a cséplőgépek, kombájnok s a többi mezőgazdasági gépek részére. További irodahelyiségek, étkezde, és kultúrház épült. Az 1949-es traktorokból rnár egy sincs a traktorállomáson. Mind újakkal cserélték fel. Ma az 1949-es évhez viszonyítva a galántai traktorállomáson 500 százalékban emelkedett a gépek száma, s ebből sok a hernyótalpas, nagyteljesítményű szovjet traktor. Mióta bevezették a teljesítmény szerinti jutalmazást, azóta minden traktoros a legjobb tudása szerint dolgozik. A traktorosok ma munkaegységekért dolgoznak a szövetkezetekben, s a terven felüli termelésért külön részesedést kapnak. A traktorosok annyira megszokták az egységre való munkát, hogy ha néha akad olyan fuvar, amiért órabért kapnak, alig akad vállalkozó. — A mi helyünk a szövetkezeti földeken van — mondják — tudjuk, hogy mit keresünk. Bizony sok munkába került, míg idáig jutottak. Új kádereket kellett kinevelni, új embert. Ehhez olyan elvtársak kellettek, mint Hirka elvtárs is, aki fáradhatatlan volt a tanításban és a munkamegszervezésben. Éjt nappallá téve dolgozik a közös ügyért. Ezek az eredmények azonban még korántsem elegendők. Iparunk rohamos fejlődése a mezőgazdaságtól is egyre többet követel. A traktorállomások feladata napról napra nő. Rájuk vár a legnagyobb szerep az új falu felépítésében. Ezért az 1953-as évi szeptemberi kormánynyilatkozat nem kis feladatot tűzött a traktorállomások elé, hisz ipari termelésünk az 1937-es évhez viszonyítva 4.5-szeresére nőtt, ugyanezen idő alatt mezőgazdasági termelésünk alig 15—20 százalékkal emelkedett. Ezt a lemaradást a leggyorsabban be kell hozni a mezőgazdaságnak. Pártunk és kormányunk minden téren gondoskodik, hogy ez megvalósulhasson. Kölcsönökkel és újabb erősgépekkel segíti a szövetkezet, a kis- és középparasztokat. A galántai traktorállomás az idén már kapott újabb négy DT 54-es hernyótalpas traktort, egy S-80-as Sztalinyec traktort, négy uj ekekapát, vontató Zetort, négy sűrűsoros vetőgépet, 10 fogast és 10 tárcsát, amelyeknek már nagy hasznát vették a tavaszi munkákban. További nagyteljesítményű gépeket és felszereléseket várnak, ami biztosítékot nyújt, hogy pártunk és kormányunk határozatát a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatban megvalósítsák. Ma már minden egyes szövetkezet munkáját a járásban segíthetik a S-4-es szovjet kombájnok. A galántai traktorállomás mindent elkövet, hogy feladatának eleget tegyen. Jelenleg 71.000 hektáron végzi a munkákat. A járás 95 százalékban a szocialista szektorban dolgozik. Napról napra szilárdabbak és gazdagabbak a szövetkezetek. Ehhez nagy segédkezet nyújt a traktorai'omás. A munkát úgy mennyiségileg, mint minőségileg egyre jobban fokozzák, Az újabb árleszállítás még jobb munkára serkenti áz összes traktorosokat. Kettőzött figyelmet szentelnek munkájuknak. Igaz. hogy a galántai traktorállomás a mu'tba

n is jól dolgozott. Az 1953-as évben 103 százalékra teljesítette tervét. Ennél azonban nem állhatunk meg — mondja Hirka elvtárs. — Vissza kell szolgálnunk az ipari munkásságnak azt, amit tőlük kaptunk Azért, hogy a mezőgazdasági cikkeknél csak kevéssé csökkentek az árak, elsősorban mi vagyunk a felelősek, vagyis még jobban kell dolgoznunk. Nem is akarunk adósok maradni ipari dolgozóinknak azért, hogy egyre több korszerű gépet gyártanak a mezőgazdaságnak. Halász Ambrus. Biztos a pótjutalom Á z új téglaistállóban szép nagy anyakocák nyújtózkodnak. Körülöttük jóllakottan hevernek a rózsaszínbőrű kis malackák. Petóc László dolga végeztével végig-végigsétál a kutricák előtt. Hol az egyik, hol a másik kutric

a lakóit simogatja tekintetével. A kutricák lakóihoz úgy beszél, mintha azok értenék szavát. Ha az állatok csendesek, nyugodtak, becézi őket, ha megrongálják a ketrecek farácsozatát, haragosan szidja őket: „Ronda állatok, nem tudnak szépen viselkedni", Pető c László már 55 életévét tapossa. Ha beszédre kerül a sor, inkább visszavonul. Ennek az az oka, hogy kissé neheze

n forog a nyelve, azért olyan szófukar. Kurtaszárú pipája mindig a szájában lóg, Büttykös újjával időközönként meg-meynyomogatja a dohányt. Petőc László sokat próbált má

r életében. Volt cseléd is és bérelt földön is gazdálkodott. Az istállói szemle után megelégedetten tér vissza az „előszobába". Arcán mosoly suhan át amikor megáll a krumplifözö üst mellett. — Olyanok ezek a malacok, hogy öröm rájuk nézni — jegyzi meg, mintha önmagát akarná meggyőzni, hogy szépek, egészségesek az állatok. A hatalmas üstöt vízzel töiti meg. közben kurtaszárvi pipájából bodros füstkarikákat ereszt.. Az üst alatt tüzet rak és vizet melegít. Vájjon minek a

z a rengeteg melegvíz? — Nem akarom, hogy reggel hideg moslékot kapjanak n disznók — kezdi a beszédet a mindenki által szükszarúnak ismert Petőc László. Petőc László ez év elején került az anyasertésekhez Azelőtt a szövetkezet teheneit gondozta. Később elhatározták, hogy Petőc bácsi sokkal többet tudna adni a közösségnek, ha kezébe venné a sertések gondozását. Egy-kettőre megtörtént a

z edyezség, Petőc bácsi elfoglalta új munkahelyét Azóta jól dolgozik. Sokan azt mondják, hogy talán ott is hál az istállóban, mert kevés olyan ember akad a faluban, aki egyszer is látta volna már Petőc bácsit reggel munkábamenni. Ez azért van, mert. a hajnalcsillag a

z ólomszürke égb dton ragyog, amikor ez a szorgalmas ember már az istállóban tesz-vesz. A nagylégi szövetkezet tagjai még a gazdasági év elején úgy tervezték, hogy minden anyadisznótól tíz malacot nevelnek fel. Ezt Petőc bácsival is tudatták. — Hát jó, majd meglátjuk, mit tudunk csinálni. — Petőc bácsi semmit se

m ígért, de attól az időtől kezdve egyre többször végigjárta a kutricákat. Méq több időt töltött az istállóban. Egyik napon a szövetkezet vezetősége igen elcsodálkozott, amikor Petőc bácsi bejelentette — Nyolc malac a márciusi átlag. Az év végére meglesz a tizenhármas átlag. A csodálkozás még nagyobb volt, amikor a választott malacok átvételérc került a sor. A nagylégiek 14—15 kg-os választott malacokhoz voltak szokva. Petőc bácsi 19—20 kg-os malacokat, nevelt fel. Petőc bácsit mindenki szereti a szövetkezetben. De ő is meg van elégedve a szövetkezettel A múlt évben munkaegységei után 8700 korona pénzjutalmat kapott. Gabonája is annyi volt. hogy hirtelenében nem is tudt

a hová tenni, Munkaegységei utá

n 25 mázsa gabonát kapott. Ebből 8 mázsát szabadpiaci áron értékesített. A családnak is bőven maradt kenyere. Egy szép hízót is ölt. Petőc bácsi már kiszámította, mikor tudott könnyebben élni, mert bérelt földön is gazdálkodott. cseléd is 7iolt. mnst meg szövetkezeti tag. Az eredményt mindenkinek bátran megmondja: — Most élem életem legszebb idejét örömmel dolgozom, mert van miért. Munkám gyümölcse engem, meg a dolgozókat szolgálja. Az idén pedig .. itt elharapja a szót Vájjon mit, akart mondani? Bizonyára az jutott eszébe ennek a szorgalmas embernek, hogy az idén sokkal nagyobb lesz a jövedelme, mint az előző években volt, mert a szövetkezeiben a pót jutalmazást is bevezették, Petőc bácsi pedig túlteljesíti az előirányzott tervet, — biztos a pótjutalom. Szarka István. Szabad föld - szabad emberek HA NYÁRASD Fő-utcáján figyelmesen, „nyitott szemmel'- végigmégy, nz egyik utcakereszteződésnél szemedbe ötlik egy régi szobor. Az idő megviselte. Az öreg, omladozó vakolat már lekívánkozik róla. Nem csoda, hiszen valamikor régen gróf Pálffy János pöffeszkedő ősei állították ide elrettentő például. A pallosjoggal rendelkező földesúr ki is végeztethette azt, aki az ő joghatósága alá tartozó területen bűnt követett el. A bűn pedig nem egyszer csak abban állott, hogy valamiben merészen szembeálltak a földesúr akaratával, — A szobor ennek a pallosjognak jelképe volt. Ez a szobor még mindig ott áll a volt Jrálfíy birtokhoz vezető útkanyarulatnál. Az idő viszontagságai közepétte is megmaradt az utókornak ez az omladozó, sárgás, repedezett, félelmetes szobor, melyen a „patinával" bevont kar. benne az éles bárd arra emlékezteti az embereket: „Hajtsd meg magad a földesúr előtt, különben halál vár iád!'* Próbált volna vaiaki étlenszegülni az uraságnak! .Még talá

n a fajtáját is kiirtotta völna. A szobor megmaradt, de az urak és jobbágyok korszaka rég elmúlt. A Pálffy-fámiliának ta án csak elkorhadt csontjait találnánk meg a falu régi temetőjében. Mint a semmi, úgy elvitte őket, az idő, a fejlődés vihara a pallósjoggal együtt. Üj világ, új élet köszöntött a nyárasdi földmunkásokra Az utolsó munkásnyúzót, a hírhedt Lackó Braniszlav földbirtokost is elsöpörte az idők szele A felszabadulás után saját cseleďei űzték el a birtokról FELSZABADULT a föld, felszabadult a s/ántóvető. A nyárasdi ura. sági birtok azoké lett. i.'letve azok utódainak tulajdonába került, akik hosszú éveken át sokszor verejtékükkel öntözték a drága anyaföl d»t. Elhaladva az ősrégi szobor előtt, az állami gazdaság körvonalai, új épületei bontakoznak ki. Gyönyörű gyümölcsfák mellett visz az út az ál'aim gazdaság udvarán. Tavasz van. Ha az idő kissé mostoha is. de itt a gazdasági udvarban pezseg az élet. Messze távolról traktordohogást hoz a tavaszi szellő, benn a? udvarban a takarmányozók szecskavágójának hangja iilti meg a fület. Ha egyet sétálsz a gazdasági udvaron, menten észreveszed; hogy a változás; a fejlődés úgyszólván napról-naipra mássá, a régihez viszonyítva sokkal szebbé tette a gazdaságot Nincs már az udvarban tengelyig érő. istrángszaggató sár. Rend é.s tisztaság mindenütt. A szépen megjavított itá'lóépületek, a rendben tartott udvar mind a gazdaság új arculatát, mutatja. A fehérre meszelt „kis cselédházak" piros muskátlis ablakai és a házból olykorolykor kihallatszó vidám gyermekkacaj azt fejezi ki, hogy bodog itt az élet. De milyen más is itt minden azóta, amióta .mindenkié" a. fold, Összes kincsével, az állatok minden hasznukkal és a szabad élet minden örömével, Mennyi siker, mennyi új van itt ezen a birtokon. Pedig csak rövid kis idö az a pár esztendő, amióta felszabadult a föld, szabadok az emberek, mégis, a gazdaság egyre növekvő eredményei mintha megszólítanák, fülönfognák a gazdaságba tévedt idegent- „Tekints itt meg mindent, meglátod, mire képes a szorgos paraszti kéz. mire képes a

z az ember aki tud.ja miért küzd. miéit és kinek aratja a kövér szemektől duzzadó súlyos búzakalászt". NÉZZÜNK HAT SZÉJJEL egy kicsit a gazdaságban. Az udvaron korszerű gépiek sorakoznak. Az egyik szögletben előhántós eke, sűrűsoros vetőgép, burgonyaültetö, répakombájn, amott az ara tógépek sorai láthatók, várják a gazdag aratást. Gazdag aratás? Hát ki tudja már most, hogy gazdag lesz-e a

7 aratás? Nem is olyan nehéz erre a kérdésre a felelet. A dolgozók mái a tavaszi munka nagy harcában megmutatták a földhöz való szeretetüket, s az idejt'ben elvégzett gyorsvetésse

1 megteremtették a nagy termés alapjait. A szépen bokrosodó őszi vetések a zsenge tavaszi vetemények is mutatják: a mezőgazdasági csoport dolgozói, a fogatosok. Nagy János, Esztergálik István, Lőrincz Mihály és felsorolhatnánk még többeket is, akik munkájuk legjavát adták azért, hogy minél dúsabb legyen a kalász, acélosabb a búza, szebb, fehérebb legyen a kenyér, gazdagabb az élet. Aki talán sohasem járt ebben a gazdaságban, az is hallotta a hírét. Azt is tudják sokan hogy öt évvel ezelőtt még csak hús/ tehénnel, húsz ökörrel s pár lóval fogtak hozzá az elhanyagolt gazdaság felépítéséhez. Nagy dolog előtt állt mindenki, éppen így nagy feladatok vártak Ozsva'd Frigyesre is, a gazdaság vezetőjére. Sok-sok fáradtságba és jó munkába került, amíg az alacsony hektárhozamokat évről-évre javították. No, de Ozsvald elvtárs a gazdaság dolgozóivá szorosan együttműködve, legyőzte ^ nehézségeket. Pedig nem könnyű ám ilyen többszáz hektárnyi gazdaság vezetése, az új ember kinevelésp. igazi szocialista emberré vaió kovácsolása Bizony nem volt könnyű dolog a régi „öreg" fejőgulyásokat meggyőzni az úi munkamódszerek előnyéről és fontosságáról Azt ugyan megértették, hogy több tejet kell adni a z országnak, csupán az ment nehezen a fejükbe, hogyan lehet a mej.;lévfí tehénállomány növelése nélkül emelni a tej hozamot. AZ ÚJ MÓDSZEREKÉT idegenkedve fogadták. Nem hitték el, hogy Maliny ina szovjet fejönó módszerének alkalmazása előnyöket hoz. De a gazdaság vezetője a kommunisták se- | gítségével türelmesen megmagyarázta, hogy mennyit jelent, ha az új módszerekkel dolgoznak, s milyen sokat tehenek ezzel elsősorban is saját maguk felemelkedéséért. Végül is megtört a jég. A fejőgulyások lassan-lassan rájöttek, hogy sokat ér, ha alkalmazzák az új módszert. De meg is látszott ám ennek az eredménye, mert a gazdaság évről-évre több tejet ad a közösségnek. 1953-ban csaknem 350.000 liter tejet adott be a nyárasdi gazdaság E szép eredményeken felbátorodva, a fejőgulyások: Sulcz István, Knya/sik Imre, Csölle György, Krastenics Gábor, Nagy István. Szomolai Imre, Fodor István, Kovács Ferenc. Laki Imre. Tóth Nándor és Nagy Dezső elhatározták, hogv tudásuk legjavát adva egyre fokozzák teljesítményüket, napról napra több tejet fejnek ki. A nemzetközi munkásság nagv ünnepére, május elseje tisztelére vállalták, hogy a fejési átlagot 8.5 literre emelik. Ezt a vállalásukat rövidesen teljesítették. De továbbra se pihennek babéraikon. A párt X kongresszusa tiszteletére újabb felajánlásokat tettek. mégpedig 9.5 1 teres átlagfejésre. A lelkes munka eredménye az lett. hogy ezt a vállalásukat is teljesítették. söt most az átlagos napi tejhozam 11 liter. A GABONATERMELÉS terén is nagyok az eredmények Míg 1951-ben 25 mázsás átlagos búzatermésről adhattak számot, ma már büszkén beszélnek 34 mázsás búzatermésről. Kiváló eredményeket ért el a gazdaság a hústermelésben is: Az elmúlt évben 22.000 kg marhahúst, 5.000 kg borjúhúst adtak az országnak. Joggal mondhatjuk: sokat tettek már eddig is a gazdaság dolgozói a mezőgazdaság fellendítéséért. Mégis, amikor az árleszállítás napján Široký elvtárs beszédét hallgatták, volt mit vitázni... Bizony még ők sem tettek meg mindent a termelés fokozására Ezt a gazdaság dolgozói is tudják. Már hónapok óta számítgatják, hogv bevezetik a rideg borjúnevelést, de bizony a sok-sok ígéret, számitgatás még mindig nem valósult meg. Pedig ezzel a módszerrel sokat, de nagyon sokat tehetnek azért, hogy a jövőben csökkentsék az elhullást és jól tejelő szarvasmarhákat neveljenek, ami a/t jelenteni, hogy még több tejet, vajat, húst adhatnak az ország népének. AZ ÁRLESZÁLLÍTÁSNAK minden dolgozó egyformán örül. Lelkesebb azóta a munka, több a termelés. S hogy a jövőben még több mezőgazdasági termékkel járuljanak hozzá az ország felvirágoztatásához, meigérték: május elsejétől egyetlen egy fiatal bor_ jút sem szoptatnak, hanem a

z új módszeirel orvosilag ellenőrzött tehéntejjel etetik őket, Stejma

n módszere szerint. Amit pedig a nyárasdi állami gazdaság dolgozói kimondanak, az nem marad üres szó, hanem valósággá válik. Ezt bátran mondhatjuk. Bátran azért is, mert a gazdaság vezetője, Oszvald Frigyes elvtárs a Nemzeti Arcvonal jelöltje, annak tudatában, hogy a kö^ég igen nagy bizalommal va

n iránta, minden tudását, erejét bevetve, valamennyi dolgozóval együtt küzd majd a község dolgozóinak jobb létéért és fejlődő, virágzó szép hazánk építéséért. Méry férem,