Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-01 / 105. szám, szombat

Erősödjön és szilárduljon a munkások és szövetsége '11 i Hllf iHllíí ü ill I HK :HMHHIIIIÍitllMIHIflillltlllMtlMlilHIIIIIIIIIIIIIUIIIIÍtiMHIIIIItlNtllÍltllliMNIllllllHnilH3lllilllllllllliHH A ggalántai traktorosok fogadat mm i a mezőgazdaság minél gyorsabb fellendítése Hogy milyen segítséget nyújta­nak faivainkon a szocializmus épí­tésében a traktorállomások, s hogy 1948 óta milyen változáson mentek keresztül, erről nyújt képet a ga­lántai traktorállomás is. Hirka Mihály agronómus már ha­todik éve dolgozik a traktorállomá­son. Először mini traktoros, később a traktorállomás agronómusa lett. Magyarországon született, három­holdas szegény parasztszülök gyer­meke. A múltban szezonmunkákra járt a földbirtokosokhoz. Áttelepü­lése után 1947-ben Alsószeliben dolgozott mint traktoros. Akkor mindössze két rozoga gépből állt a traktor-szövetkezet vagyona. 1948-ban Alsószeliben megalakult az EFSz. Hirka elvtárs volt az, aki elsőnek lépett be a szövetkezetbe, hiszen minden vágya volt nagy táblákon közösen dolgozni. Itt is mint kiváló traktoros végezte mun­káját. Hozzánőtt szívéhez a gép, s így került 1949 ben a galántai traktorállomásra, mikor a traktor­állomás összpontosította a járás összes gépeit. Ebben az időben mindössze egy pár szedett-vedett gép volt a trak­torállomás vagyona egy ócska bú­torraktárral. Rossz gépekkel bizony nem lehetett a nagy feladatokat teljesíteni. Sok gép kellett és jó káderek. — Ekkor még a traktorosok sem dolgoztak úgy, mint ma — mondja Hirka elvtárs. — Sok eset­ben kulákcsemeték kerültek a kor­mánykerékhez, akik nemcsak hogy szabotáltak, hanem a becsületese­ket is elrontották. Nem volt fele­lősség, sem ellenőrzés, s minden traktoros azt csinálta, amit akart. Ment minden olyanformán, ahogy esik, úgy puffan. A jó viszony sem volt meg a munkához, mivel nem tudták miért, mit kapnak. A kis­és középparasztoknak nem volt bi­zalmuk a traktorosok iránt. Voltak ugyan olyan traktorosok, akik jól dolgoztak, de nagyrészük nem volt tisztában feladataival. A legjobbak közé számított Hirka elvtárs is, aki munkájával kiérde­melte azt, hogy 1951-ben egyéves gazdasági iskolába ment. A z iskola elvégzése után a kerületi nemzeti bizottságra került, ahol pár hóna­pot dolgozott a földtagosítási osz­tályon 1952. novemberében vissza­jött a traktoréi lomásra mint ag~ ronómusa. Ekkora már hatalmas változáson ment át a traktorállo­más. új garázsok épültek harminc traktor befogadására, továbbá sze­relőműhely, kovácsműhely, sopák a cséplőgépek, kombájnok s a többi mezőgazdasági gépek részére. To­vábbi irodahelyiségek, étkezde, és kultúrház épült. Az 1949-es trakto­rokból rnár egy sincs a traktorál­lomáson. Mind újakkal cserélték fel. Ma az 1949-es évhez vi­szonyítva a galántai traktorállomá­son 500 százalékban emelkedett a gépek száma, s ebből sok a hernyó­talpas, nagyteljesítményű szovjet traktor. Mióta bevezették a teljesítmény szerinti jutalmazást, azóta minden traktoros a legjobb tudása szerint dolgozik. A traktorosok ma mun­kaegységekért dolgoznak a szövet­kezetekben, s a terven felüli terme­lésért külön részesedést kapnak. A traktorosok annyira megszok­ták az egységre való munkát, hogy ha néha akad olyan fuvar, amiért órabért kapnak, alig akad vállal­kozó. — A mi helyünk a szövetke­zeti földeken van — mondják — tudjuk, hogy mit keresünk. Bizony sok munkába került, míg idáig jutottak. Új kádereket kellett kinevelni, új embert. Ehhez olyan elvtársak kellettek, mint Hirka elv­társ is, aki fáradhatatlan volt a ta­nításban és a munkamegszervezés­ben. Éjt nappallá téve dolgozik a közös ügyért. Ezek az eredmények azonban még korántsem elegendők. Iparunk rohamos fejlődése a mezőgazdaság­tól is egyre többet követel. A trak­torállomások feladata napról napra nő. Rájuk vár a legnagyobb szerep az új falu felépítésében. Ezért az 1953-as évi szeptemberi kormány­nyilatkozat nem kis feladatot tű­zött a traktorállomások elé, hisz ipari termelésünk az 1937-es évhez viszonyítva 4.5-szeresére nőtt, ugyanezen idő alatt mezőgazdasági termelésünk alig 15—20 százalék­kal emelkedett. Ezt a lemaradást a leggyorsabban be kell hozni a me­zőgazdaságnak. Pártunk és kormányunk minden téren gondoskodik, hogy ez meg­valósulhasson. Kölcsönökkel és újabb erősgépekkel segíti a szö­vetkezet, a kis- és középparaszto­kat. A galántai traktorállomás az idén már kapott újabb négy DT 54-es hernyótalpas traktort, egy S-80-as Sztalinyec traktort, négy uj ekekapát, vontató Zetort, négy sűrűsoros vetőgépet, 10 fogast és 10 tárcsát, amelyeknek már nagy hasznát vették a tavaszi munkák­ban. További nagyteljesítményű gépeket és felszereléseket várnak, ami biztosítékot nyújt, hogy pár­tunk és kormányunk határozatát a mezőgazdaság fejlesztésével kap­csolatban megvalósítsák. Ma már minden egyes szövetke­zet munkáját a járásban segíthetik a S-4-es szovjet kombájnok. A galántai traktorállomás mindent el­követ, hogy feladatának eleget te­gyen. Jelenleg 71.000 hektáron végzi a munkákat. A járás 95 szá­zalékban a szocialista szektorban dol­gozik. Napról napra szilárdabbak és gazdagabbak a szövetkezetek. Ehhez nagy segédkezet nyújt a traktorai'o­más. A munkát úgy mennyiségileg, mint minőségileg egyre jobban fokoz­zák, Az újabb árleszállítás még jobb munkára serkenti áz összes traktoro­sokat. Kettőzött figyelmet szentelnek munkájuknak. Igaz. hogy a galántai traktorállomás a mu'tba n is jól dol­gozott. Az 1953-as évben 103 szá­zalékra teljesítette tervét. Ennél azonban nem állhatunk meg — mondja Hirka elvtárs. — Vissza kell szolgálnunk az ipari munkásság­nak azt, amit tőlük kaptunk Azért, hogy a mezőgazdasági cikkeknél csak kevéssé csökkentek az árak, elsősor­ban mi vagyunk a felelősek, vagyis még jobban kell dolgoznunk. Nem is akarunk adósok maradni ipari dol­gozóinknak azért, hogy egyre több korszerű gépet gyártanak a mező­gazdaságnak. Halász Ambrus. Biztos a pótjutalom Á z új téglaistállóban szép nagy anyakocák nyújtózkodnak. Körülöt­tük jóllakottan hevernek a rózsaszínbőrű kis malackák. Petóc László dol­ga végeztével végig-végigsétál a kutricák előtt. Hol az egyik, hol a másik kutric a lakóit simogatja tekintetével. A kutricák lakóihoz úgy beszél, mint­ha azok értenék szavát. Ha az állatok csendesek, nyugodtak, becézi őket, ha megrongálják a ketrecek farácsozatát, haragosan szidja őket: „Ronda állatok, nem tudnak szépen viselkedni", Pető c László már 55 életévét tapossa. Ha beszédre kerül a sor, inkább visszavonul. Ennek az az oka, hogy kissé neheze n forog a nyelve, azért olyan szófukar. Kurtaszárú pipája mindig a szájában lóg, Büttykös újjá­val időközönként meg-meynyomogatja a dohányt. Petőc László sokat pró­bált má r életében. Volt cseléd is és bérelt földön is gazdálkodott. Az istállói szemle után megelégedetten tér vissza az „előszobába". Ar­cán mosoly suhan át amikor megáll a krumplifözö üst mellett. — Olyanok ezek a malacok, hogy öröm rájuk nézni — jegyzi meg, mintha önmagát akarná meggyőzni, hogy szépek, egészségesek az állatok. A hatalmas üstöt vízzel töiti meg. közben kurtaszárvi pipájából bodros füstkarikákat ereszt.. Az üst alatt tüzet rak és vizet melegít. Vájjon mi­nek a z a rengeteg melegvíz? — Nem akarom, hogy reggel hideg moslékot kapjanak n disznók — kezdi a beszédet a mindenki által szükszarúnak ismert Petőc László. Petőc László ez év elején került az anyasertésekhez Azelőtt a szövetke­zet teheneit gondozta. Később elhatározták, hogy Petőc bácsi sokkal töb­bet tudna adni a közösségnek, ha kezébe venné a sertések gondozását. Egy-kettőre megtörtént a z edyezség, Petőc bácsi elfoglalta új munkahelyét Azóta jól dolgozik. Sokan azt mondják, hogy talán ott is hál az istálló­ban, mert kevés olyan ember akad a faluban, aki egyszer is látta volna már Petőc bácsit reggel munkábamenni. Ez azért van, mert. a hajnal­csillag a z ólomszürke égb dton ragyog, amikor ez a szorgalmas ember már az istállóban tesz-vesz. A nagylégi szövetkezet tagjai még a gazdasági év elején úgy tervez­ték, hogy minden anyadisznótól tíz malacot nevelnek fel. Ezt Petőc bácsi­val is tudatták. — Hát jó, majd meglátjuk, mit tudunk csinálni. — Petőc bácsi semmit se m ígért, de attól az időtől kezdve egyre többször végigjárta a kutricákat. Méq több időt töltött az istállóban. Egyik napon a szövetkezet vezetősége igen elcsodálkozott, amikor Pe­tőc bácsi bejelentette — Nyolc malac a márciusi átlag. Az év végére meglesz a tizenhármas átlag. A csodálkozás még nagyobb volt, amikor a választott malacok átvételérc került a sor. A nagylégiek 14—15 kg-os választott malacokhoz voltak szok­va. Petőc bácsi 19—20 kg-os malacokat, nevelt fel. Petőc bácsit mindenki szereti a szövetkezetben. De ő is meg van elé­gedve a szövetkezettel A múlt évben munkaegységei után 8700 korona pénzjutalmat kapott. Gabonája is annyi volt. hogy hirtelenében nem is tudt a hová tenni, Munkaegységei utá n 25 mázsa gabonát kapott. Ebből 8 mázsát szabadpiaci áron értékesített. A családnak is bőven maradt kenye­re. Egy szép hízót is ölt. Petőc bácsi már kiszámította, mikor tudott könnyebben élni, mert bérelt földön is gazdálkodott. cseléd is 7iolt. mnst meg szövetkezeti tag. Az ered­ményt mindenkinek bátran megmondja: — Most élem életem legszebb idejét örömmel dolgozom, mert van miért. Munkám gyümölcse engem, meg a dolgozókat szolgálja. Az idén pedig .. itt elharapja a szót Vájjon mit, akart mondani? Bizonyára az jutott eszébe ennek a szorgalmas embernek, hogy az idén sokkal nagyobb lesz a jövedelme, mint az előző években volt, mert a szövetkezeiben a pót jutalmazást is bevezették, Petőc bácsi pedig túltel­jesíti az előirányzott tervet, — biztos a pótjutalom. Szarka István. Szabad föld - szabad emberek HA NYÁRASD Fő-utcáján figyel­mesen, „nyitott szemmel'- végigmégy, nz egyik utcakereszteződésnél szemedbe ötlik egy régi szobor. Az idő meg­viselte. Az öreg, omladozó vakolat már lekívánkozik róla. Nem csoda, hiszen valamikor régen gróf Pálffy János pöffeszkedő ősei állították ide elrettentő például. A pallosjoggal rendelkező földesúr ki is végeztet­hette azt, aki az ő joghatósága alá tartozó területen bűnt követett el. A bűn pedig nem egyszer csak abban állott, hogy valamiben merészen szem­beálltak a földesúr akaratával, — A szobor ennek a pallosjognak jelképe volt. Ez a szobor még mindig ott áll a volt Jrálfíy birtokhoz vezető út­kanyarulatnál. Az idő viszontagságai közepétte is megmaradt az utókornak ez az omladozó, sárgás, repedezett, félelmetes szobor, melyen a „pati­nával" bevont kar. benne az éles bárd arra emlékezteti az embereket: „Hajtsd meg magad a földesúr előtt, külön­ben halál vár iád!'* Próbált volna vaiaki étlenszegülni az uraságnak! .Még talá n a fajtáját is kiirtotta völ­na. A szobor megmaradt, de az urak és jobbágyok korszaka rég elmúlt. A Pálffy-fámiliának ta án csak elkor­hadt csontjait találnánk meg a falu régi temetőjében. Mint a semmi, úgy elvitte őket, az idő, a fejlődés vihara a pallósjoggal együtt. Üj világ, új élet köszöntött a nyá­rasdi földmunkásokra Az utolsó mun­kásnyúzót, a hírhedt Lackó Braniszlav földbirtokost is elsöpörte az idők sze­le A felszabadulás után saját cse­leďei űzték el a birtokról FELSZABADULT a föld, felsza­badult a s/ántóvető. A nyárasdi ura. sági birtok azoké lett. i.'letve azok utódainak tulajdonába került, akik hosszú éveken át sokszor verejtékük­kel öntözték a drága anyaföl d»t. Elhaladva az ősrégi szobor előtt, az állami gazdaság körvonalai, új épületei bontakoznak ki. Gyönyörű gyümölcsfák mellett visz az út az ál'aim gazdaság udvarán. Tavasz van. Ha az idő kissé mostoha is. de itt a gazdasági udvarban pezseg az élet. Messze távolról traktordohogást hoz a tavaszi szellő, benn a? udvarban a takarmányozók szecskavágójának hangja iilti meg a fület. Ha egyet sétálsz a gazdasági udvaron, menten észre­veszed; hogy a változás; a fejlődés úgyszólván napról-naipra mássá, a ré­gihez viszonyítva sokkal szebbé tette a gazdaságot Nincs már az udvarban tengelyig érő. istrángszaggató sár. Rend é.s tisztaság mindenütt. A szépen megjavított itá'lóépületek, a rendben tartott udvar mind a gaz­daság új arculatát, mutatja. A fehérre meszelt „kis cselédházak" piros mus­kátlis ablakai és a házból olykor­olykor kihallatszó vidám gyermek­kacaj azt fejezi ki, hogy bodog itt az élet. De milyen más is itt minden azóta, amióta .mindenkié" a. fold, Összes kincsével, az állatok minden hasznukkal és a szabad élet minden örömével, Mennyi siker, mennyi új van itt ezen a birtokon. Pedig csak rövid kis idö az a pár esztendő, amióta fel­szabadult a föld, szabadok az em­berek, mégis, a gazdaság egyre nö­vekvő eredményei mintha megszólí­tanák, fülönfognák a gazdaságba té­vedt idegent- „Tekints itt meg min­dent, meglátod, mire képes a szor­gos paraszti kéz. mire képes a z az ember aki tud.ja miért küzd. miéit és kinek aratja a kövér szemektől duzzadó súlyos búzakalászt". NÉZZÜNK HAT SZÉJJEL egy ki­csit a gazdaságban. Az udva­ron korszerű gépiek sorakoznak. Az egyik szögletben előhántós eke, sűrű­soros vetőgép, burgonyaültetö, répa­kombájn, amott az ara tógépek sorai láthatók, várják a gazdag aratást. Gazdag aratás? Hát ki tudja már most, hogy gazdag lesz-e a 7 aratás? Nem is olyan nehéz erre a kérdésre a felelet. A dolgozók mái a tavaszi munka nagy harcában megmutatták a földhöz való szeretetüket, s az ide­jt'ben elvégzett gyorsvetésse 1 megte­remtették a nagy termés alapjait. A szépen bokrosodó őszi vetések a zsen­ge tavaszi vetemények is mutatják: a mezőgazdasági csoport dolgozói, a fogatosok. Nagy János, Esztergálik István, Lőrincz Mihály és felsorolhat­nánk még többeket is, akik mun­kájuk legjavát adták azért, hogy minél dúsabb legyen a kalász, acélo­sabb a búza, szebb, fehérebb legyen a kenyér, gazdagabb az élet. Aki talán sohasem járt ebben a gazdaságban, az is hallotta a hírét. Azt is tudják sokan hogy öt évvel ezelőtt még csak hús/ tehénnel, húsz ökörrel s pár lóval fogtak hozzá az elhanyagolt gazdaság felépítéséhez. Nagy dolog előtt állt mindenki, éppen így nagy feladatok vártak Ozsva'd Frigyesre is, a gazdaság vezetőjére. Sok-sok fáradtságba és jó munkába került, amíg az alacsony hektárhoza­mokat évről-évre javították. No, de Ozsvald elvtárs a gazdaság dolgo­zóivá szorosan együttműködve, le­győzte ^ nehézségeket. Pedig nem könnyű ám ilyen többszáz hektárnyi gazdaság vezetése, az új ember kine­velésp. igazi szocialista emberré vaió kovácsolása Bizony nem volt könnyű dolog a régi „öreg" fejőgulyásokat meggyőzni az úi munkamódszerek előnyéről és fontosságáról Azt ugyan megértették, hogy több tejet kell ad­ni a z országnak, csupán az ment ne­hezen a fejükbe, hogyan lehet a mej.;­lévfí tehénállomány növelése nélkül emelni a tej hozamot. AZ ÚJ MÓDSZEREKÉT idegen­kedve fogadták. Nem hitték el, hogy Maliny ina szovjet fejönó módszerének alkalmazása előnyöket hoz. De a gaz­daság vezetője a kommunisták se- | gítségével türelmesen megmagyarázta, hogy mennyit jelent, ha az új mód­szerekkel dolgoznak, s milyen sokat tehenek ezzel elsősorban is saját maguk felemelkedéséért. Végül is megtört a jég. A fejőgu­lyások lassan-lassan rájöttek, hogy sokat ér, ha alkalmazzák az új mód­szert. De meg is látszott ám ennek az eredménye, mert a gazdaság év­ről-évre több tejet ad a közösségnek. 1953-ban csaknem 350.000 liter tejet adott be a nyárasdi gazdaság E szép eredményeken felbátorodva, a fejő­gulyások: Sulcz István, Knya/sik Im­re, Csölle György, Krastenics Gábor, Nagy István. Szomolai Imre, Fodor István, Kovács Ferenc. Laki Imre. Tóth Nándor és Nagy Dezső elhatá­rozták, hogv tudásuk legjavát adva egyre fokozzák teljesítményüket, nap­ról napra több tejet fejnek ki. A nemzetközi munkásság nagv ünne­pére, május elseje tisztelére vállalták, hogy a fejési átlagot 8.5 literre eme­lik. Ezt a vállalásukat rövidesen tel­jesítették. De továbbra se pihennek babéraikon. A párt X kongresszusa tiszteletére újabb felajánlásokat tet­tek. mégpedig 9.5 1 teres átlagfe­jésre. A lelkes munka eredménye az lett. hogy ezt a vállalásukat is tel­jesítették. söt most az átlagos napi tejhozam 11 liter. A GABONATERMELÉS terén is nagyok az eredmények Míg 1951-ben 25 mázsás átlagos búzatermésről adhattak számot, ma már büszkén beszélnek 34 mázsás búzatermésről. Kiváló eredményeket ért el a gazda­ság a hústermelésben is: Az elmúlt évben 22.000 kg marhahúst, 5.000 kg borjúhúst adtak az országnak. Joggal mondhatjuk: sokat tettek már eddig is a gazdaság dolgozói a me­zőgazdaság fellendítéséért. Mégis, ami­kor az árleszállítás napján Široký elvtárs beszédét hallgatták, volt mit vitázni... Bizony még ők sem tettek meg mindent a termelés fokozására Ezt a gazdaság dolgozói is tudják. Már hónapok óta számítgatják, hogv be­vezetik a rideg borjúnevelést, de bi­zony a sok-sok ígéret, számitgatás még mindig nem valósult meg. Pedig ezzel a módszerrel sokat, de nagyon sokat tehetnek azért, hogy a jövőben csökkentsék az elhullást és jól tejelő szarvasmarhákat neveljenek, ami a/t jelenteni, hogy még több tejet, vajat, húst adhatnak az ország népének. AZ ÁRLESZÁLLÍTÁSNAK minden dolgozó egyformán örül. Lelkesebb azóta a munka, több a termelés. S hogy a jövőben még több mezőgazda­sági termékkel járuljanak hozzá az ország felvirágoztatásához, meigérték: május elsejétől egyetlen egy fiatal bor_ jút sem szoptatnak, hanem a z új módszeirel orvosilag ellenőrzött te­héntejjel etetik őket, Stejma n mód­szere szerint. Amit pedig a nyárasdi állami gazdaság dolgozói kimondanak, az nem marad üres szó, hanem va­lósággá válik. Ezt bátran mondhat­juk. Bátran azért is, mert a gazda­ság vezetője, Oszvald Frigyes elvtárs a Nemzeti Arcvonal jelöltje, annak tudatában, hogy a kö^ég igen nagy bizalommal va n iránta, minden tu­dását, erejét bevetve, valamennyi dolgozóval együtt küzd majd a köz­ség dolgozóinak jobb létéért és fejlődő, virágzó szép hazánk építéséért. Méry férem,

Next

/
Thumbnails
Contents