Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-29 / 130. szám, szombat

UI szo 1954 május 29. A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa (Folytatás a 3. oldalról.) országokat Európa és Ázsia béke­szerető népei elleni háborús készü­lődéseik során. Az agresszív körök a nemzetközi kapcsolatokban az „erő politikáját", a durva nyomás és megfélemlítés politikáját állítják szembe a Szov­jetuniónak és a bpketábor országai­nak békeszerető politikájával. De ezeknek az uraknak előbb­utóbb meg kell érteniök, hogy a szabad népek megfélemlítésére irányuló erőfeszítéseik teljesen reménytelenek és nevetségesek. Az Egyesült Államok imperialista monopóliumainak világuralmi tö­rekvései jogosan felháborítják a néptömegeket a -földkerekség min­den részén. A világ népei nem akar­nak háborút. Mind erősebben és határozottabban kibontakozik a né­pek harca a békéért. A legutóbbi időben a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülése kö­vetkezett be. De nem szabad túl­becsülnünk ezeknek az eredmé­nyeknek a jelentőségét. A béke el­lenségei nem nyugszanak, nem mondtak' le szándékaikról, nyíltan fenyegetik a világot a hidrogén­bombákkal, kiterjesztik katonai támaszpontjaik hálózatát, s növelik a tömegpusztító fegyverek készle­teit. Ezért az összes békeszerető erők kötelessége, hogy fáradhatatlanul leleplezzék a háborús gyújtogatok mesterkedéseit és bűnös terveit, növeljék éberségüket és szervezett­ségüket a béke ellenségei minden­féle háborús provokációjának meg­akadályozása céljából. Elvtársak! A Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusa a párt és a nép egész életének fontos kér­déseiről határoz, megjelöli az ország gazdasági fejlődésének, a mezőgaz­daság fejlődésének, a munkás-pa­raszt szövetség megszilárdításának és a dolgozók életszínvonala növe­lésének további feladatait. Az új Magyarország életében nagy helyet foglalnak el a szak szervezetek, a Dolgozó Ifjúság Szö­vetsége és más tömegszervezetek, amelyek a Magyar Dolgozók Párt­jának vezetésével aktív működést, fejtenek ki. Külön szeretnék szól­ni a magyar nők szerepéről. A né­pi demokratikus rendszerben meg­nyílt előttük minden lehetőség hogy kibontakoztassák képességei­ket és tehetségüket. A szabad Ma­gyarország asszonyai és lányai, akárcsak a Szovjetunióban. Kíná­ban és valamennyi népi demokra­tikus országban élő nővéreik, ha­talmas alkotó- és kulturális erőt képviselnek. Most az a feladat, hogy Magyarországon még inkább fokozódjék a, nők szerepe az ország gazdasági, politikai és társadalmi életében, bátrabban emeljék őket vezetőállásba, s bevonják őket a nép létfontosságú kérdéseinek meg­oldásába. (Taps). \ A Magyar Népköztársaság gaz­dasági és kulturális fejlődésének si­kerei meggyőzően bizonyítják, hogy a magyar nép egységesen tömörül a Magyar Dolgozók Pártja köré, állandóan növekvő bizalommal te­kint a pártra, e valóban népi párt­ra, amelynek politikája megfelel a dclgozók létérdekeinek. A nép további fölzárkózása a párt köré, a párt és a tömegek kapcsolatainak kiterjesztése és megszilárdítása még inkább meg­sokszorozza a párt és a nép erejét e kongresszus határoza­tainak megvalósításáért vívott sikeres harcban. A Szovjetunió Kommunista Párt jának több mint félszázados ta­pasztalatai, akárcsak a többi test­vérpárt tapasztalatai arra taníta­nak, hogy a párt és a nép ossze­forrottsága, a párt sorginak meg­dönthetetlen egysége és szilárdsága a párt erejének és legyőzhetetlen ­ségének alapja. A szocialista épí­tésnek a Magyar Dolgozók Pártjá­ra váró jelenlegi feladatai megkö­vetelik, hogy valamennyi párt­szervezet és minden párttag to­vábbnövelje aktivitását és harckész­ségét a pártépítésnek és a pártélet szabályainak a Lenin által kidol­gozott és a na~y Sztálin vezette Szovjetunió Kommunista Pártja ál­tal továbbfejlesztett elvei követke­zetes megvalósítása alapján. A leninizmus arra tanít, hogy a pártvezetés legfőbb elve a vezetés kollektivitása, valameny­nyi pártszervezetben, a legalsóbb tói a legfelsőbbig. Csak a kol­lektív vezetés, csak a bírálat és az önbírálat széleskörű kifejté­se óvja ineg a pártot a tespe­déstől, az önelégültségtől, a vé­letlen szeszélyeitől és egyolda­lú határozatok meghozatalától, A bírálat és az önbírálat csak akkor éri el célját, ha konkrét és hatékony, ha a párt tagjai szemé­lyekre való tekintet nélkül bátran feltárják a fogyatékosságokat, s részt vesznek e fogyatékosságok kiküszöbölésében. Ez biztosítja a pártkáderek széleskörű kezdemé­nyezését, elősegíti a párt sorainak erősítését és tömörítését, valamint a párt feladatainak sikeres végre­hajtását. Meggyőződésünk, hogy e kon­gresszus határozatai még inkább megerősítik a Magyar Dolgozók Pártjának sorait, fokozzák harc­készségét, ezzel biztosítják a kon­gresszus által a népi demokratikus Magyarország gazdasága és kul­túrája minden ágának újabb fel­virágzásáért kitűzött harci pro gramm megvalósítását. Teljes szi­vünkből kívánunk kongresszusuk nak sikeres munkát, népük javárai A Szovjetunió Kommunista Párt jának központi bizottsága megbízta küldöttségünket, hogy adjuk át a Magyar Dolgozók Pártja III. kon­gresszusának a következő üdvöz­letet: „A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának központi bizottsága testvéri üdvözletét küldi a Magyar Dolgo­zók Pártja III. kongresszusának. (Viharos taps, mindenki feláll.) A Magyar Dolgozók Pártja veze­tésével a magyar nép nagy ered­ményeket ért el a népi demokra­tikus rendszer megszilárdításában, és biztos léptekkel halad a szocia­lizmushoz vezető úton. Szívből kívánunk a Magyar Dol­gozók Pártjának új^bb sikereket a szocializmus alapjainak lerakásáért, a mezőgazdaság fejlesztéséért és a munkás-paraszt szövetség megszi­lárdításáért, a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának sza­kadatlan emeléséért vívott harcá­ban. Éljen a Magyar Dolgozók Pártja, Magyarország munkásosztályának és minden dolgozójának szervezője és vezetője! (Viharos, hosszú taps, mindenki feláll.) Éljen Magyarország és a Szovjet­unió népeinek megbonthatatlan ba­rátsága! A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága.' 1 A genfi értekezlet május 27-i ülése / A kilenc küldöttségnek az in­dokínai béke helyreállításáról szóló május 27-i zárt ülése után újságíró körökben azt beszélték, hogy az ülésen elsősorban a Kínai Népköztársaság, Franciaország és a Bao Daj-féle Vietnam küldött­ségeinek képviselői szólaltak fel. A Bao Daji Vietnam képviselője beszédének, újságírói körökben nem tulajdonítanak semilyen je­lentőséget, mert az értesülések sze­rint nem tartalmazott semilyen új gondolatot, f Ezzel szemben nagy fontossá­got tulajdonítanak a Kinai Nép­köztársaság képviselője beszédé­nek. Megbízható forrásokból szár­mazó értesülések szerint a Kínai Népköztársaság küldöttsége a má­jus 27-i zárt ülésen javaslatot terjesztett elő, amely magába fog­lalja az indokínai háború megszün­tetésének fő elveit. A Kínai Népköztársaság kül­döttsége a háborús akciók teljes beszüntetését javasolja mindkét harcoló fél összes fegyveres erői — szárazföldi, tengeri és légierői által, emellett a háborús akciókat egyidejűleg kell beszüntetni Indo­kína egész területén. A javaslat továbbá rámutat, hogy tűzszünet megkezdésével egyidejűleg mind­két fél indítson tárgyalásokat a többi kérdésekről is. Ugyancsak megbízható források alapján a Kínai Népköztársaság küldöttsége azt is javasolta, hogy a tűzszünettel egyidejűleg Indo­kína egész területén szüntessék be az új katonai csapatok és katonai személyzet, valamint hadianyag- és fegyver szállítását Indokínába. A Kínai Népköztársaság kül­döttségének javaslata alapján az indokínai tűzszünet feltételeinek betartását vegyes bizottságok vé­geznék, amelyek mindkét fél pa­rancsnokságainak képviselőiből ál­lanának. Ezeknek a bizottságoknak kell segítséget nyujtaniuk a sem­leges államoknak, amelyek nem­zetközi ellenőrzést végeznének. Jól értesült körökben rámutat­nak arra, hogy e semleges bizott­ság összetételének kérdéséről a Kí­nai Népköztársaság küldöttsége javaslatának alapján utólagosan tárgyalnának. A Kínai Népköztársaság kül­döttsége javaslatának további fon­tos pontja az indokínai fegyver • szüneti feltételek betartása bizto­sításának a kérdése. A Kínai Nép­köztársaság küldöttsége javasolta, hogy ezt a biztosítékot azok az államok nyújtsák, amelyek részt vesznek a genfi értekezleten. A biztosítékokat nyújtó államok kö­telességeit utólag kell megtár­gyalni Ugyancsak jelentették, hogy a kínai javafelat befejező része ren­delkezéseket tartalmaz a hadifog­lyokiíak, a hadsereg sebesült tag­jainak és polgári személyeknek kölcsönös kicseréléséről. A megfigyelők kiemelték, hogy a kínai javaslatok tartalmazzák mindazokat az alapvető cikkelyeket, amelyek, ha megegyezést érnek el, a legközelebbi időben biztosítanák az ellenségeskedés megszüntetését­Indokína egész területén. Amint megbízható körök jelentik, a Kínai Népköztársaság küldött­ségének javaslatát az indokínai kérdésről szóló következő zárt ülé­sen fogják megtárgyalni. A május 27-i ülésről kiszivárgott hírek szerint javaslatot terjesztett elő a francia küldöttség is. Ez a javaslat, amely csupán katonai kér­désekre vonatkozik, visszatükrözi a francia küldöttségnek azt a törek­vését, hogy Laosz és Kambodzsa kérdésének megtárgyalását külön válassza a vietnami kérdés megtár­gyalásától. Ezzel kapcsolatban rá­mutatnak arra, hogy a francia kül­döttség ezzel a javaslatával lehe­tetlenné akarja tenni, hogy határo­zatot fogadjanak el a háborús ak­ciók egyidejű megszüntetéséről egész Indokína területén. A május 27-i ülésen elhatároz­ták, hogy május 28-án a kilenc küldöttség képviselője rendkívüli ülést tart, amelyen megtárgyalják az indokínai kérdés megoldására eddig benyújtott javaslatokat. Az indokínai kérdésről szóló ren­des zárt ülést május 29-én tart­ják. A Béke-VIlágtanács berlini ülésszaka Attlee és Bevan augusztusban ellátogat a Kínai Népköztársaságba Attlee és Bevan a Kínai Nép­köztársaság Külügyi Intézetének meghívására augusztus és szeptem­ber hónapokban ellátogatnak Kí­nába. Útjukra elkíséri őket Morgan Phillips, a Munkáspárt főtitkára, továbbá W. A, Bürke, a Munkás­párt jelenlegi elnöke, dr. Edith Summerskill munkáspárti volt köz­egészségügyi miniszter, aki való­színűlég a jövő évben lesz a Mun­káspárt elnöke, H. Franklin a vas­útass zakszervezet volt elnöke és Sam Watson, a délwalesi bányá­szok vezére. A Béke-Világtanács május 27-én Pandit Sunderlal indiai küldött el­nökletével folytatta rendkívüli ülés­szakát. A nemzetek biztonsága kérdésé­vel kapcsolatos vitában elsősorban az ázsiai népek képviselői szólaltak fel. Thakin Lwin, a burmai nép ne­vében beszélt, amely az imperialis. ták agresszív tervei miatt háborús veszélyben forog és nem képes emel­ni nyomorúságos életszínvonalát. Kirs Han Deu Sedhi, a kasmíri parlament képviselője leírta, hogyan akarják az amerikai imperialisták Kasmírt támaszpontjukká átalakí­tani. J. V. Kumarapa, indiai köz­gazdasági tanár az ázsiai népek gazdasági kérdéseivel foglalkozott és rámutatott, hogy az ázsiai né­peknek országuk természeti kincseit saját érdekükben kell felhasznál, niok. Az ázsiai nép képviselői arról biztosították a Béke Világtanács küldötteit, hogy a nagy testvéri kí­nai nép példáján felbuzdult ázsiai népek nem lankadnak a szabadsá. gukért, szuverenitásukért és függet­lenségükért, egész Ázsia békéjéért és biztonságáért folytatott harcban. Sven Hector svéd lelkész vitafel. szólalásában rámutatott, hogy a hidrogénbombával folytatott ame­rikai kísérletek mily mérhetetlen nyugtalanságot keltettek a svéd népben, valamint a parlamenti és kormánykörökben. A küldöttek viharos tapssal üd­vözölték Han Sun Yat, a hős ko­reai nép képviselőjét, a Koreai író­szövetség és a Koreai Békevédök Bizottságának elnökét, j Az egész koreai nép támogatja j küldöttségünknek a most folyó gen­fi értekezleten tett javaslatait — mondotta Han Sun Ya — és elvárja, hogy a konferenoia a koreai kér­í dést pozitív módon megoldja. A ko­reai nép mindent megtett, hogy meghiúsítsa a nép egységének meg. bontására irányuló kísérleteket. Vé­gezetül a koreai küldött javasolta, hogy a Béke-Világtanács követelje a genfi értekezle 4 részvevőitől a ko­reai kérdés békés megoldását, a Li­Szin Man-ista árulók mesterkedé­seinek elitélését és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldött­ségének Korea békés egyesítésére tett javaslatának \ elfogadását, va­lamint a tömegpusztító fegyverek eltiltását. Li Dinh /Than, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság küldötte hazája békéjének helyreállításáról beszélt „Tudjuk, hogy Indokína népei és a francia nép békét akar­nak — mondotta — Li Dinh Than és rámutatott arra, hogy az USA \ és a francia háborús hívek marok­nyi csoportja a genfi értekezlet sikerének meghiúsítására töreksze­nek. A szónok ezekkel az imperia­lista mesterkedésekkel szembeállí­totta a genfi értekezleten részvevő vietnami küldöttség békejavaslatait és a vietnami néphadsereg humá­nus viselkedését a Dien Bien Phu-i sebesült hadifoglyok irányában. Le Dinh Than kérte továbbá, hogy a Béke-Világtanács ülésszaka hívja harcba a népeket a genfi értekez­let szabotálása ellen és a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldött­sége igazságos törekvéseinek támo­gatására. A délelőtti ülés folyamán beje­lentették, hogy az 1953. évi nem­zetközi békedíjat Charlie Chaplin, a világhírű angol filmszínész és Dimitrij Sosztakovics szovjet zene­szerzőnek ítélték oda. A küldöttek ezt a hírt viharos lelkesedéssel fo­gadták és a jelenlevő Dimitrij Sosztakovicsot melegen ünnepelték. Sosztakovics ezután rövid beszéd­ben megköszönte a megtiszteltetést és megígérte, hogy minden alkotó tehetségét a békeharc szolgálatába állítja. Charlie Chaplin közölte a bizottsággal, hogy a nemzetközi békedíjat örömmel elfogadja. A moszkvai , Pravda" az angol-szovjet szerződés A moszkvai „Pravda'S május 26-i számában cikket közöl az angol­szovjet szerződés 12. évfordulója alkalmából. A „Megfigyelő'-' alá­írású cikk címe: „Az európai biz­tonság megszilárdításának fontos tényezője". A cikkíró a következő­ket írja: „A jelenlegi nemzetközi líelyzet­ben a Szovjetunió és Nagy-Bri­tannia közötti együttműködés igen nagyjelentőségű a béke és az euró­pai biztonság megszilárdítása szem­pontjából. Mint ismeretes, e két nagyhatalom együttműködése a há­ború ideje alatt igen jelentősen hozzájárult a Hitler-ellenes koali­ció győzelméhez. Ez az együttmű­ködés békés időben meg tudná szüntetni Európa egyik részének évfordulójáról és másik részének igen veszélyes szembeállítását, megelőzhetné az egymás ellen irányuló katonai csoportosulások létrejöttét. Az 1942-ben aláírt húsz évre szóló szerződésben — emlékeztet a cikk­író — a Szovjetunió és Anglia kö­telezettséget vállalt arra, hogy a háború utáni időszakban közösen járnak el. A háború utáni eseményeik fej­lődése arról tanúskodik, hogy a Szovjetunió állhatatosan és inga­dozás nélkül ragaszkodik az an­gol-szovjet szerződés szelleméhez és minden betűjéhez, éppúgy, mint a szovjet kormány által aláírt más nemzetközi szerződésekhez. A szovjet emberek — jegyzi meg a cikkíró — több ízben meggyőződ­hettek arról, hogy az angol nép emlékezik az angol-szovjet szerző­désre és úgy értékeli azt, mint a Szovjetunió és Anglia közötti ba­ráti kapcsolatok legékesebb bizonyí­tékát. I Angliában jelenleg mind gyak­rabban hallahtó, hogy az amerikai rágalmazó politika ellenére helye­sen értékelik a Szovjetunió kül­politikáját. Az angol közvélemény nem tudja figyelmen kívül hagyni, hogy Anglia részvétele az Észak ­atlanti Szerződésben — annak je­lenlegi formájában — nem segít­heti elő a béke és az európai biz­tonság megszilárdulását. Az NDK népi kamarája elhatározta a népszavazás A Német Demokratikus Köztár­saság népi kamarája május 26-i rendkívüli ülésén egyhangúlag el­határozta, hogy az NDK kormá­nyát megbízza a népszavazás meg­tartásával a következő kérdésről. ..Akarja-e a békeszerződést és a megszálló csapatok elvonulását, vagy pedig az „európai védelmi kö­zösségről" szóló szerződést és a megtartását megszálló csapatok további 50 év­re való meghagyását Németország­ban?" A népszavazást a Német Demo­kratikus Köztársaság területén és Berlin demokratikus övezetében 1954. június 27—28 és 29-én tart­ják. Az NDK népi kamarája ezzel válaszolt a demokratikus Németor­szág Nemzeti Arcvonala Nemzeti Tanácsának május 24-i levelére, amelyben népszavazást javasolt és a második nemzeti kongresszus manifesztumára. A két dokumentummal kapcso­latban az NDK kormányelnök­helyettese, Ottó Nuschke tett nyi­latkozatot.

Next

/
Thumbnails
Contents