Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-28 / 129. szám, péntek

2 m %m 1954. május 28. Az új törvények - választási rendszerünk demokratikus jellegének további fejlesztését jelentik A nép rendszerünk kimeríthetetlen erőforrása D r K. H n im képviselő előadói beszédéből Dr. K. Haim képviselő beszédé­nek bevezető részében arról beszélt, hogy Sz alkotmány törvény javasla­tot akkor terjesztették a nemzet­gyűlés elé, amikor népünknek 1954. május 16-i történelmi győzelme után dolgozóink Csehszlovákia Nemzeti Arcvonala vezető ténye­zője legmagasabb szervének ülése­zése, Csehszlovákia Kommunista Pôrtjônak X. kongresszusa előtt az építő lelkesedés jegyében élnek. A továbbiakban az előadó a tör­vényjavaslat kérdésével foglalko­zott, Kijelentette: A beterjesztett alkotmánytörvényjavaslat határo­zatai részben a Május 9-i alkot­mányban foglalt alapelvekből in­dulnak ki, részben pedig az alkot­mány alapelvei tovább mélyülnek és fejlődnek, A választójog terje­delme, érvényesítésének módja, valamint az aktív és passzív vá­lasztójog a kormányjavaslatban a Május 9-i alkotmány szerint ér­vényben maradnék. A nemzetgyű­lés választási időszakánlik 6 évi időtartama is bennfoglaltatik az alkotmány határozataiban. De a további határozatok, mint pl, a nemzeti bizottságokba való választási rendszer, népi demokra­tikus választási rendszorünk demo­kratikus jellegének továbbfejlesz­tését jelentik. A Május 9-i alkot­mány 30ü-ban állapítja meg a nem­zetgyűlési képviselők számát, 6 Szlovák Nemzeti Tanács képviselői­nek számát pedig százban. Tehát olyan választási rendszert állapít meg, amelynek alapján nagy vá­lasztási kerületek létesültek, több képviselő megválasztására egy vagy több választási csoport jelölőlistái szerint. Ez megnehezítette a polgá­roknak a képviselővel való kap­csolatát és a képviselő munkájának ellenőrzését és nem tette lehetővé megfelelő mértékben azt, hogy a választók befolyást gyakoroljanak a képviselő kiválasztására, különö­sen a képviselői mandátum meg­üresedése esetén, amikor a helyei­test a választók részvétele nélkül hívták be. Az új választási rendszer alapel­vei szerint választókerületekben választják a képviselőket, még­pedig mindig egy képviselőt egy választókerületben. Ez a szabályo­zás teljes mértékben lehetővé teszi a képviselővel való közvetlen kap­csolatot és azt, hogy választókerü­letének lakosai ellenőrizzék mun­káját. Az alkotmánytörvény alapján a Szlovák Nemzeti Tanácsnak lehe­tősége nyilik arra, hogy saját tör­vényt adjon kl az államhatalom e szlovák nemzeti szervének válasz­tási rendjére. De az alkotmánytörvény határo­zatai változásokat hoznak az ed­digi választási rendszerbe is. Ez a tény megköveteli dolgozó népünk államunk fejlődésében való legszé­lesebb részvétele alapelvének érvé­nyesítése fertelmében, hogy egébz dolgozó népűnk idejében és meg­felelő mértékben megismerje a vá­lasztási rendszer e változásait. A jelölt tulajdonságai értékelésének és helyes kiválasztásának szem­pontjából ismét csak arra lesz szük­ség, hogy a választók jól ismerjék jelöltjüket, hogy lehetőségük nyíl­jon a vele való közvetlen kapcso­latban részletesen megismertetni őt a választási kerület szükségletei­vel és a kerület összes lakosainak óhajával. Ezért az alkotmány tör­vény egy kis időre meghosszabbít­ja az eddigi Nemzetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Tanács tevékeny­ségét. Dr. Burian képviselő előadói beszédéből A Nemiétgytt! és nem régen tár­gyalta a namasti bizottságokról szó­16 alkotmánytörvényt, a nemzeti bi­zottságokról és a nemzeti bizottsá­gokba való választásokról szóló tör­vényeket. A május 16-' nemzeti bizottsá­gokba Való választások próbakövei voltak az alkotmányunk által kitű­zött alapelvekből kiinduló választá­si rendszerünknek. Most kezdjük meg annak a tör. vénynek a megtárgyalását, amely­lyel az építés, melyet a nemzeti bi­zottságok új választási rendszerével kezdtünk meg, betetözödik a legfel söbb törvényhozó szerv — a Nem­zetgyűlés tekintetében ls. A Nemzetgyűlésbe Való választá­sok, amelyek 1948. május 30.án folytak le' az 1948 április x8-i tör­vényen alapuló választási rendszer szerint történtek, amely még egyes határozataiban a megelöuí) válasz­tási rendszerekhez kapcsolódik. E választásokon a Nemzeti Arc­vonal egységes Jelölőlistája szere­pelt és így a z e választásokból ki­került Nemzetgyűlés teljesíthette a Május 9-i alkotmány alapelveinek megfelelően a képviselőtestület sze. repét. Azokra a választásokra, amelye­ket a Nemzetgyűlés tevékenységé­nek befejezése után kell végrehaj­tani, már nem félelhet meg az 1948. évi választási törvényen alapuló vá­lasztási rendsíer. mivel ezt a rend­szert már túlszárnyalta államrend­szerünk fokozódó demokrátizmusa és a nemzeti bizottságokba való vá­lasztások rendszere. Ezért terjeszt elő a kormány a Nemzetgyűlésbe való vAlasRtásokrői s*ól6 törvényjavaslatot, amelyben e választásokra — ügy, ahogyan ez a nemzeti bizottságokba való válasz, tásoknál is történt, — következe­tesen kifejti az alkotmányban meg­határozott alapelveket, tehát az ál­talános, egyenlő s közvetlen válasz­tójog alapelvét és amellyel teljes tartalmat nyer az az alkotmányos követelmény, hogy a Nemzetgyűlés képviselőjét a nép ellenőrzi és a népnek tartozik felelősséggel. A Nemzetgyűlésbe való választá­sokról szóló törvényjavaslat megál­lapítja, hogy e választásokra annyi választókerületet létesítenek, hogy minden 35.000 lakosra egy választó­kerület essen. A Nemzetgyűlésbe javasolt jelöl, tek — úgy, ahogyan ez a nemzeti bizottságokba való választásoknál ii volt — a Nemzeti Arcvonal Je­löltjei, vagyis a munkások, parasz­tok és a dolgozó értelmiség szövet­ségének Jelöltjel. A Nemzeti Arcvonal jelöltjeire vonatkozó javaslatokat a Nemzet­gyűlésbe való választásokra újból ugyanolyan módon terjesztik be, mint ahogyan az a nemzeti bizott­ságokba való választásoknál volt, vagyis a munkások, földművesek és az llzemek, hivatalok, falvak többi dolgozóinak gyűléseiről, a katonák 6s a fegyveres erök tagjainak gyű­léseiről. A Nemzetgyűlésbe való választá­sokról szóló törvény módosítja azt a* eljárási módot, amellyel a Nem­zetgyűlés képviselőjét felmenthetik funkciója alól. A München előtti köztársaság alkotmányában nem volt ilyen határozat, amely ezzel szem­ben 22. paragrafusában megszabta, hogy a Nemzetgyűlés tagjainak nem szabad senkitől sem utasitAat elfo­gadniok. Erről a határozatról azt tartot­ták, hogy biztosítania kell a képvi­selők függetlenségét. De a gyakor­latban más volt a helyzet. Azokban az esetekben, amikor a burzsoá vagy reformista párt képviselője pártja vezetősége utasításaihoz iga­zodva eltért azoknak akaratától, akik a választásokban bizalmat sza­vaztak neki, a képviselő az alkot­mány 22. §-a határozmányainak ér­telmében az úgynevezett imperativ jellegű mandátum tilalmával fedez­hette magát. De azokban az esetek­ben. amikor a burzsoá Vagy refor­mista párt képviselője a választások előtt választóinak adott Ígéreteihez és lelkiismeretéhez híven eltért saját pártja vezetőségének akaratától, megindult a választási bíróság el­járása, amely az engedetlen képvi­selőt megfosztotta képviselői man. dátumától, ahogyan ez például 102E'.ban történt a nemzeti szocia­lista párt képviselőjével, Vrben­skývel, Landová.Štýchovával és Bartoňekkel. Alkotmányunk nem ismeri a vá­lasztási bíróság intézményét. A Nemzetgyűlés képviselőjét és a Szlo­vák Nemzeti Tanács képviselőjét a Nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nem. zetl Tanácsba való választásokról szóló alkotmánytörvény-Javaslat alapján akkor lehet felmenteni funkciója alól, ha erről választól igy döntenek. Ha a jelöltek közül egyik sém kap 50 százalékon felüli érvényes sza­vazatot, vagy ha a választási kerü­letben leadott szavazatok száma kevesebb, mint azon választók szá­mának fele, akiluiek szavazati Jo. guk van a választási kerületben, ak­kor a választásokat megismétlik. Ha megüresedik a nemzetgyűlési képviselő helye, akkor a kormány pôtválasztást rendel el, mivel pót­képviselöket nem választanak. A törvény részletes intézkedései biztosítják a választások titkossá­gát és megállapítják a szavazás módját. Tudományos dolgozók segítséget nyújtanak a mezőgazdaságnak A CsKP KB elnökségének a kongresszus irányelveire vonatkozó javaslata, amely a mezőgazlasági termelésnek a legközelebbi két­három évben való lényeges foko­zására irányul, a kassai kerületben élénk visszhangra talált. Dr. Rácz József, a Szlovák Tu­dományos Akadémia dolgozója, a kassai kerületi nemzeti bizottság mezőgazdasági állandó bizottságá­nak tagja, a botanikus kert igaz­gatója az irányelvekkel kapcsolat­ban a következőket mondja: — A kassai kerületben és egész Kelet-Szlovákiában megvannak a feltételek a mezőgazdasági terme­lés lényeges növelésére. Hogy e nagy feladatunkat teljesíthessük, elsősorban is gondoskodnunk kell a szántó és egyéb mezőgazdasági területek teljes kihasználásáról és növeléséről. Nagy Jelentősége van a gyomirtásnak is, amellyel már évek óta foglalkozunk. A kísérle­tek bebizonyították, hogy az agro­technikai határidők elhanyagolása és a helytelen vetési eljárás Jelen­tősen fokozta a földek elga20sod&sát. Ez csupán a kassai járásban a mult évben 1.300 vagon gabonavesztesé­get okozott. A föld haszonhozamá­nak növeléséért való törekvésünk­ben a mezőgazdasági termelés fel­tételeinek javításával kapcsolatban főleg Zemplénben foglalkoztunk. Az ondavai dombvidéknek a ka­pitalizmus idején való barbár irtása következtében a nagy esőzések ide­jén a víz a déli területekre hirtelen lefolyik és kiárad. Ezek az áradá­sok hosszantartó szárazságokkal váltakoznak. A rétek és legelők újratermővé tételével, csatornák épí­tésével, vagy eseleges lecsapolás­sal, víztárolók építésével, az erdők utúnültetésével Zemplénből újra gazdag gabonatermő vidék lesz. — A Kassa melletti Bukovecen egy víztárló építését is tervezzük. Ebből természetes eséssel kb. 1.200 hektár Kassától délnyugatra fek­vő területet öntözhetünk Igy ezen a területen megteremtjük a ma­gasszínvonalú zöldségtermelés fel­tételeit. — Mi, tudományos dolgozók, szí­vesen állítjuk minden tudásunkat a nagy eszmék megvalósításának, b mezőgazdasági termelés fokozásának szolgálatába, Szálé c népe elindult a boldog jövő felé A szalóci szövetkezet földjein szorgosan folyik a munka. A ta­vaszi napsütésben . férfiak, asszo­nyok hajladoznak a mezőn. A nap még alig kandikál ki a Bükkös szirtes-bokros teteje mögül, ám a szalóciak már mennek a harmat­ban, mennek a friss reggeli szél­ben, hogy odaadó, igyekvő munká val tegyék termékennyé a mezőt, .termékenyebbé, mint valaha. A szalóci szövetkezet a rozs­nyói járás egyik legjobb szövet­kezete. Példát mutat a járás vala­mennyi szövetkezeti gazdaságának Példát mutat és ösztönöz. Bizo­nyítja, hogy a jó szervezés, mun­kamegosztás előbb-utóbb sikerre vezet, A szövetkezet legerősebb oszlo­pa maga az elnök: György Imre. Jórészben neki köszönhető, hogy a szövetkezet a legjobb úton halad. Büszke rá az egész járás. Lanka­datlan szervezőerejének tudható be, hogy a tagok elégedettek, bi­zakodók, s a szövetkezet napról ­napra, évről évre gyarapszik, fej­lődik. A szövetkezeti gazdaság ere­jét bizonyítja a húsz koronás munkaegység is, amely a termé­szetbeni járandósággal együtt szép jövedelmet biztosított és biztosít továbbra is a szorgos tagoknak. György Imre, a szövetkezet el­nöke bizony sajátmaga is alapo­san kiveszi részét a munkából. Mindig ott terem, ahol éppen a legnagyobb szükség van a mun­káskézre. Mint hangsúlyozza: — A jó szövetkezeti elnöknek nem­csak a vezetésben, hanem a sürgős munkák elvégzésében is példát kell mutat a. S ha a tagok látják, hogyha kell, az elnök a munka végét is meg tudja fogni, ők is nagyobb szorgalommal, buzgalom­mal építik szövetkezetüket. Az elnök felesége ugyancsak lan­kadatlan szorgalommal veszi ki részét a munkálatokból. Az első számú mezei munkacsoportnak ő a vezetője. — Nincs ol.vaií nap, — mondja e barnaszínű, napbarnított arcú asszony, — hogy 150—200 száza­lékra ne teljesítenénk feladatun­kat. Csoportomban különösen Lő­rincz Bálint és felesége munkál­kodnak példaadóan, azonban Tö­möl Jánosné, Vilinszky Árpédné, Zsóri Béláné, Szabó Lajosné és a többiek is megállják a sarat. De így is van ez rendjén. Szor­galmas munka nélkül egyik szö­vetkezetben sem várhatnak ered­ményt. Ám a szalóciak hangya­szorgalommal dolgoznak, s a siker nem is marad el. György Imrénét egyébként a rozsnyói járási nem­zeti bizottság tagjainak sorába is beválasztották, s biztos, hogy ott is az első sorokban fog küzdeni a Járás felvirágoztatásáért. Férjét ugyanakkor a helyi nemzeti bizott­ságba választotta a nép. A szalóci negyedik típusú EFSz hiánytalanul elvégezte a tavaszi munkák első szakaszát, Az elnök elégedetten Jegy2l meg, hogy a szövetkezet összesen 40 hektár búzát, 38 hektár árpát és 14 hek­tár zabot vetett. Rozsból, kukori­cából, burgonyából és takarmány­répából 53 hektárnyi került a föld. be. A silótakarmányra és az ola­josnövényekre is nagyobb gondot fordítottak az idén. Igy négy hek­táron csalamádét, nyolc hektáron repcét és két hektáron szóját ve­tettek. — Kertészetünk gyönyBrű — mondja nem kis büszkeséggel György Imre. — A kertészet tag­jai szorgalmas, igyekvő munkával virágzóvá varázsolták a nyolc hek­tárnyi területet. A kertészetben főként asszonyok dolgoznak. Van úgy, hogy naponta 150 százalékra is teljesítik a normát. Minden­esetre megjegyezhetem, hogy 100 százalékon alul még sohasem áll­tak, A kertészeti csoportot Osváth Lajos 54 éves szövetkezeti tag ve­zeti. Osváth Lajos a szövetkezet földjein és a község ügyeinek in­tézésében jó példát mutat a töb­bieknek Nem csoda tehát, hogy tagja lett az ú i helyi nemzeti bi­zottsáennk is Meg kell név szerint is emlékeznem a kertészeti csoport nőtagjairól — folytatja beszédét György Imre — hiszen megérdem­lik, hogy nevüket az egész ország­ban megismerjék, Sturman István­né, Osváth Gizella, Tömöl Gizel­la, Lőrincz Jánosné, György Mik­lósné és Básthy Istvánné minden erejükkel segítik a szövetkezet fejlesztését és odahatnak, hogy a kertészet gazdaságosan kivegye részét az összmunkálatokból. György Imre ezután a marha- és sertésállományról, valamint a tyúkfarmról beszélt. — Sertésállományunk jelenleg 150 malacból, 35 anya- és 70 hízó­sertésből áll. Amikor megalapoztuk a sertéstenyésztést, úgyszólván semmink se volt. S ma már olyan sikeresen gazdálkodunk, hogy a mai 'napig háromnegyed részben eleget tettünk az egész évi sertés­húsbeadásí kötelezettségüknek. — Marhaállományunk ugyan­csak fejlődőképes. Hetven fejős­tehenünk és ugyanannyi növendék­marhánk van. A marhahús beadási tervét ez idáig 170 százalékra tel­jesítettük. A tejbeszolgáltatást pe­dig 200 százalékra. Felajánlottuk továbbá, hogy az év végéig 50.000 liter tejet adunk be terven felül, ebből 30.000-t a rozsnyói bányász­iskolának. Nem akarok dicsekedni — fűzi tovább szavait György Im­re — de meg kell mondanom, hogy jelenleg szövetkezetünk tehénál­lománya az egész járásban a leg­jobb. Ez a siker egyrészt a tehén­gondozók jó munkájának, névszerinti Hajdú Lászlónak, Básthy Lajosnak és György Sándornak köszönhető, másrészt a takarmányalap hiány-, talán biztosításának. A takarmány­alapról való gondoskodásunkat mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy még 200 mázsa szénánk és 400 métermázsa szalmánk maradt a tavalyiból. A siló pedig alig egv hete fogyott el. Egyébként a 30" ' "Iméteres silógödröt ez évben 200 köbméterrel kibővítjük, hogy a jö­vőben még bőségesebben elláthas­suk marhaállományunkat silóta­karmánnyal. — A tyúkfarm szintén hathatós jövedelmet biztosít szövetkezetünk­nek. Igy az elmúlt évben 80.000 korona tiszta hasznot könyvelhet­tünk el tojáseladásból. Egyébként 300 százalékra teljesítettük eddig a tojásbeadás tervét. Tyúkfarmunk állománya jelenleg 1000 tojó és 2000 csirke. A tojók átlagban 600 tojást-biztosítanak naponta szövet­kezetünknek. A farmot Takács Gyula vezeti, aki hozzáértő mun­kájával, becsületes helytállásával már eddig is bebizonyította szö­vetkezetünk iránti hűségét. György Imre a következőkben a szövetkezet további fejlesztéséről beszólt. Elmondotta, hogy éppen a napokban készültek el a kacsa­farm felépítésével. Mert ez is lfsz ám a jövőben. Ezenkívül felépíte­nek egy sertéshizlaldát 200 da­rab sertés részére, egy rakodót 6 vagpn széna elraktározására, istál­lót 50 növendékmarha elhelyezé­sére és juhaklot 500 darab iuh be­fogadására. Méhészetet is létesí­tenek. A kaptárok mintegy 50 méh­család részére mér el is készültek. Megvalósul a falu dolgozó paraszt­jainak régi vágya is. Itató épül a szalóci fennBlkon a delelő szarvas­marháknak. A szükséges vízmeny­nyiséget csőrendszeren juttatják fel a völgyből. Van a szövetkezetnek körülbelül 12 hektár nagyságú hasznavehetet­len, vizenyős területe. Itt halasta­vat akarnak létesíteni. Ezt a ter­vet erősen pártfogolja a járási nemzeti bizottság is, hiszen a kör­nyéken ez lesz az első halastó. Szalóc lakossága nagy gondot fordít a falu csinosítására, szépí­tésére is. Rendbehozták a dűlőuta­kat és a falu részére új, közös kutat építenek. Államköltségen felépül az új kultúrház is, s ezen­kívül egy óvoda. Az építőmunká­latok már ez évben megkezdődnek a munkaerőt a falu adja. A tervek nagyok és szépeit. S mindannyian hisszük, hogy a sza­lóci dolgozók valóra is váltják eze­ket a terveket. Szalóc népe elin­dult a boldog jövő felé vezető úton, amely meghozza számára a sikert és boldogságot. Dénes GySrgy.

Next

/
Thumbnails
Contents