Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-27 / 128. szám, csütörtök

\ m srn 1954. május 27. Búcsű Nagy István elvtárstól Eltávozott közülünk pártunk fá­radhatatlan kiváló harcosa, Nagy István' elvtárs, Szlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottságá­nak tagja, a Szlovák Nemzeti Ta­nács képviselője, a füleki Kovo­smalt üzemi tanácsának elnöke. El­hunytával nemcsak a losonci és fü­leki dolgozókat érte nagy veszte­ség, akik érdekében egész életé­ben oly áldozatosan, oly példamu­tatóan küzdött, szabadságukért, fel­emelkedésükért, boldogabb életük­ért, hanem egész dolgozó társadal­munkat. Olyan harcost vesztet­tünk el benne, aki ezreknek mu­tatott példát és tanította őket, hogyan építsük sikeresen a szov­jet emberek példájára hazánkban is a szocializmust, szilárdítsuk pár­tunknak a néppel való kapcsola­tát és a népeink közötti testvéri köteléket. Nagy István elvtársat kedden, május 25-én temették Loson­con. A járási párttitkárság udvará­ban a virágzó vadgesztenyefák alatt helyezték el koporsóját, ahol a füleki és losonci dolgozók álltak díszőrséget. A temetésen részt vett Szlovákia Kommunista Pártja' Köz­ponti Bizottságának küldöttsége, Alexandgr Dubček, Lőrincz Gyula és Eéthy István elvtársak. A Szlo­vák Nemzeti Tanács képviseleté­ben jelen voltak Michal Kozie ez­redes és Pavel Styk képviselők, továbbá a kerület, valamint a fü­leki és losonci járások politikai, gazdagsági és kulturális tényezői is részt vettek a temetésen. Pártunk és államigazgatásunk képviselőivel az élen a füleki és losonci dolgozók sokezres tömege kisérte a gyászzene akkordjai mel­lett utolsó útjára Nagy István elv­társat. A hosszú menet megállt a Gottwald-téren, ahol pártunk Köz­ponti Bizottsága nevében Alexan­der^ Dubček és Lőrincz Gyula elv­társak búcsúztak el a gazdag for­radalmi múltú, pártunk tántorítha­tatlan harcosától. A temetőben a Szlovák Nemzeti Tanács, a szak­szervezet és a füleki dolgozók bú­csúztak el Nagy elvtárstól, ahogy maguk között nevezték, szeretett Pista bácsijuktól. Nagy István elv­társ, nemcsak tanácsadója, tanítója volt a füleki dolgozóknak, hanem mint pártunk hűséges harcosa és felszabadítónk, a Szovjetunió lel­kes barátja, kommunista öntudat­ra a szocializmus ügye iránti oda­adó példás dolgozókká nevelte Qket. Nagy István elvtársat az ;ernacionale hangjai mellett te­mették el. Nagy István szegény szülői? gyermeke volt, kora ifjúságától kezdve a proletárgyerek kemény, küzdelmes életét éli. Ez a sorá viszi őt az osztályharc útjára, a szakszervezeti mozgalomba. Az ön­tudatosodó ifjúmunkást, a húszéves Nagy Istvánt 1914-ben az első világháború legelején mozgósítják, kiviszik az orosz frontra, ahol ki­lenchónapi frontszolgálat után fog­ságba esik. A fogságban hamaro­san megismerkedik az orosz murv kásokkal, parasztokkal és látja, hogy a világproletariátus sorsa és élete azonos mindenütt, ahol a ki­zsákmányolók, a kapitalisták kezé­ben van a hatalom. Nem véletlen, hogy az osztályharc útján elindult Nagy István kapcsolatot talált az orosz forradalmárokkal, hogy részt vesz a Nagy Októberi Szocialista Forradalom harcában. Érezte és tudta, hogy az orosz munkásosztály harcában részt venni, az Októberi Forradalmat támogatni, az elnyo­mók hatalmát megdönteni, ez nem­csak az orosz proletariátus ügye és érdeke, hanem az Pövé is s a világ minden dolgozójáé. Ezért önként jelenkezik a Vörös Hadse­regbe és ő is hősiesen harcol a dolgozók szebb és jobb jövőjéért. Csak akkor jön haza, mikor a Ma­gyar Tanácsköztásaságnak, a ma­gyar forradalomnak is szüksége van hős harcosokra, 1919-ben. A magyar vörös hadseregben harco't ugyanazért a célért, a munkás­osztály győzelméért. A hős har­cos kezéből megpróbálják kicsa­varni a fegyvert és két hónapra Morvaországba internálják. 1923­tól már tagja Csehszlovákia Kom­munista Pártjának. Ettől az idő­től kezdve a párt mindenkor szá­mít Nagy' elvtársra, és különféle funkciókkal bízza meg. 1935-ben egy munkásküldöttséggel hathetes tanulmányútra megy a Szovjet­unióba. Látja az Októberi Forra­dalom óta elért óriási eredménye­ket és visszatérte után előadásai­ban minden üldöztetés ellenére bátran hirdeti a szocializmus út­jára lépett hatalmas ország győ­zelmeit. A hazugságokat az igaz­ság meggyőző szavával dönti meg és hirdeti az örök barátságot a Szovjetunió népei, nemzetei iránt. Igy lesz a Szovjetbarátok Szövet­ségének elnöke 1935-től 1938-ig, a Szövetség betiltásáig. Tántorít­hatatlanul harcol az éhbérek ellen. Hulita munkásnyúzó szándékainak sikere ellen. Mikor az első Csehszlovák Köz­társaság uralkodó klikkje, úri kor­mánya Benessel az élén hazaáru­láson töri a fejét, az úgynevezett müncheni egyezményt, árulást ké­szíti elő, mikor a hazaáruló Hen­lein és Eszterházy, valamint a Hlinka-párt vezérei nemzetiségi torzsalkodást hirdetnek, hogy szét­verjék Csehszlovákia dolgozóinak és népeinek egységét., Nagy elv­társ, mint Csehszlovákia Kommu­nista Pártja hű és odaadó harcosa, a dolgozók egységét hirdeti, a pro­letárnemzetköziség eszméjét hir­deti, mert ebben látia pártunkkal együtt hazánk védelmi erejének biztosítását és fokozását a támadó­szándékú fasiszta hordákkal szem­ben. A kormányklikk elárulta, el­adta hazánkat Münchenben, de Nagy elvtárs hű maradt pártunk eszméjéhez. Folytatta a harcot a fasiszta Horthy-megszállás ideje alatt is Harcolt és a legsúlyosabb évek­ben, időkben is hittel hirdette a győzelmet, a szabadságot, amelyst a dicső Szovjet Hadsereg valóra váltott. Nagy elvtárs sohasem tántoro­dott meg, tudta és hirdette, hogy a proletariátus ügyének, a proletár­nemzetköziség eszméjének győznie kell és példás életével, harcával arra tanított bennünket, arra figyel­meztetett, hogy a soknemzetiségű Szovjetunió példája nyomán csak akkor visszük győzelemre a dolgo­zók ügyét, ha őrizzük, mint sze­münk fényét a dolgozók egységét hazánkban, nemzetiségi különbség­re való tekintet nélkül, ha ápol­juk barátságunkat, testvéri egyet­értésünket hazánk szlovák, cseh és minden nemzetiségű dolgozójával. A Nemzetgyűlés jóváhagyta a Nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választásokról szóló törvényt 1954. május 26-án, szerdán ült össze a Csehszlovák Köztársaság Nemzetgyűlése 84. plenáris ülésére. Az ülésen részt vettek dr. Jaro­mír Dolanský, a miniszterelnök el­ső helyettese, Václav Kopecký kul­túr. és közmüvelődésügyi miniszter, a miniszterelnök helyettese, Jind­rich Uher földmüvelésügyi minisz­ter, a miniszterelnök helyettese és a kormány további tagjai. Jelen voltak köz- és kulturális életünk élenjáró képviselői és a dolgozók képviselői. A teljes ülést Zdenek Fierlinger, a Nemzetgyűlés elnöke nyitotta meg, akinek kezébe letették az es­küt a megüresedett mandátumok­ba behívott új képviselők, dr. Vla_ dimia- Srežný, Ladislav Češka, Václav Jiránek és Jaroslav Malik. A Nemzetgyűlés megtárgyalta a Nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nem­zeti Tanácsba való választásokról szóló jelentős alkotmánytörvény ja­vaslatot, amelyet dr. Kornel Heim képviselő terjesztett elő és a Nem­zetgyűlésbe való választásokról szó­ló törvényjavaslatot, amelyet dr. Gustáv Burián képviselő terjesztett elö. A közös vita folyamán dr. Anto­nin Prokeš, Jozef Mjartan, Antonín Fiala, Vincent Bohuš és Kvetoslav Innemann képviselők szólaltak fel. A Nemzetgyűlés egyhangúlag hosz­szantartó taps kíséretében hagyta jóvá mindkét törvényjavaslatot. A Nemzetgyűlés továbbá jóvá­hagyta a Csehszlovák Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti az állampolgári és büntetőjogi ügyekben nyújtott jogi segítségről szóló szerződést, amelyet 1954. áp­rilis 13-án írtak alá Prágában és amelyet dr. Jaromir Berák képvise­lő ismertetett, jóváhagyták a Cseh­szlovák . Köztársaság, valamint a Svájci Szövetséges Köztársaság közötti kereskedelmi szerződést, amelyet 1953. november 24-én írtak alá Bernben és amelyet Vladimír Spiőka képviselő ismertetett. Utána a Nemzetgyűlés megtár­gyalta és jóváhagyta az 1954. feb- | ruár 3-án kelt kormányrendeletet, mellyel megváltoznak, kiegészítődnek a beruházások tervezési és költség­vetési dokumentációi, a törvények gyűjteménye 9. számában foglalt 1954. február 3-án kelt kormány­rendeletet, amellyel megváltozik és kiegészítődik a 64/5 t. gy. számú törvénye 2. szakaszának 7. parag­rafusában foglalt, a haderőhöz szol­gálatra behívott személyek és csa­ládtagjaik szociális biztosításáról szóló rendelkezés, és a t. gy. 17. számában 1954. február 12-én kelt kormányhatározatot, amely az álla­mi apparátus alkalmazottainak fi­zetési viszonyairól szól és amelyet a Csehszlovák Köztársaság 1954'. évi nemzetgazdaságának fejlődésé­re vonatkozó állami tervéről szóló törvény alapján adtak ki. Ezekkel | a törvényekkel kapcsolatban Bohu­mil Klicha, Jozef Uher és dr. Ján Nemec képviselők, előadók szólaltak fel. Ezzel a Nemzetgyűlés 84. ülését berekesztették. 7erjesszük a jó agitátorok tapasztalatait liesoe vaio vaiasziasoKroi szu- gyajui ca juvanagj, ta , A szovjet művészek hangversenyének nagy sikere Prágában a Smetana-teremben kedden, elnök helyettesei, Zdenek Fierlin- Szófia Nikolajevna Golovkinoi Míg a Smetana-teremben kedden május 25-én szovjet karmester ve­zénylésével hangzottak el a nagy szláv mesterek müveinek halhatat­lan hangjai, addig a Smetana-szín­ház a szovjet zene- és balettmüvé­vészek teljesítményét ünnepelte lel­kes tapssal. A szovjet művészet kép­viselőinek kiváló csoportja kanadai sikeres körútjáról való hazatérése közben ellátogatott Csehszlovákiába is és fellépésével gazdagította a Prágai Tavasz műsorát. Az ünnepi esten résztvettek An­tonín Zápotocký köztársasági elnök, Václav Kopecký, a kulturális ügyek minisztere és Jindrich Uher föld­művelésügyi miniszter, a miniszter­elnök helyettesei, . Zdenek Fierlin ger, a nemzetgyűlés elnöke, a kor. mány további tagjai, a prágai szov­jet nagykövetség képviselői, a köz­ponti hivatalok dolgozói, a Cseh­szlovák.Szovjet Baráti Szövetség képviselői, a Prágai Tavasz külföl­di részvevői és közéletünk további számos képviselője. A szovjet művészek hangversenyé­nek gazdag műsorát Pavel Szerebr­jakov zongoraművész, a leningrádi állami konzervatórium tanára. az SzSzSzK érdemes művésze nyitotta meg Ludwig van Beethoven világ hirű „Appassionata' ,-jával. Továbbá felléptek a moszkvai Nagyszínház balettjének szólistái, Szófia Nikolajevna Golovkinova, az SzSzSzK érdemes művésznője és Leonid Timofejevics Zsdanov érde­mes művész. Artúr Frinberg Sztálin­díjas, a Lett Szövetségi Szocialista Köztársaság nemzeti művésze, T. Sevcsenko Lenin-díjas, az Ukrán Szövetségi Szocialista Köztársaság nemzeti művésze, a kievi opera és balettszínház szólistája, Jelizaveta Nikolajevna Csavdarova szoprán, énekesnő. A szovjet művészek nagy sikeré, ben osztozott G. Sztepanovna Maxi­mova zongoraművésznő, az állami moszkvai filmharmónia hangver- j senyművésze. I örömteli látványt nyújt a galán­tai állami birtok dús termőföldje. Akár a galántai Nebojsa-gazdaság mezőit nézzük, akár bármelyik gaz­daságét, mindenütt embercsoporto­kat látunk, akik szorgalamasan egyelik a répát. A gyakori esőzések ellenére is a répának több mint 50 százalékát egyelték már ki. A répát egészen, a kapásnövé­nyeket pedig 50 százalékban gyom­talanították. Megkezdték a dohány kiültetését és 50 hektár területen gyomtalanitották és mészoldattal trágyázták a lent. Az állattenyésztési termelés be­adásainak teljesítésében is szép eredményeket érnek el. Áprilisban a sertéshúsbeadást 109.4<>/o-ra, a marhahúsbeadást 119.6°/o-ra, a tej­beadást pedig 1160/o-ra teljesítet­ték. Ez több kommunista és számos jó dolgozó munkájának érdeme, akik agitációs munkával megnyer­ték az állami birtok dolgozóit sok új munkamódszer elsajátítására, amelyek az állattenyésztéssel és a növénytermeléssel kapcsolatos munka szervezésének megjavításá­ra irányulnak. Helyesen dolgozik például a fel­sőszeli gazdaság vezetője, Rudolf Tončko elvtárs. Ebben a gazdaság­ban ő az egyetlen párttag s egy­úttal agitátor is. úgy, mint vala­mennyi gazdaság előtt, előttük is az a feladat állt, hogy idejében biz­tosítsák a répakapálást és az egye­lést. Tončko elvtárs nem akarta, hogy az a helyzet következzék be, mint tavaly, amikor a gyom elfoj­totta a répát. Egy hektárról alig 90 métermázsa répát tudtak betakarí­tani. Tončko elvtárs az összüzemi bi­zottság tagjaival folytatott tanács­kozás után megkezdte az agitációs munkát. A munkások közül kivá­lasztotta a legjobbakat és tanács­kozott velük, hogyan végezhetnék el a legjobban és a leggyorsabban, de amellett jól is a répaegyelést Megkérdezte őket, tudni akarta, mi a véleményük, hogyan képzelik el ők a munka megszervezését. Megegyeztek, hogy szétosztják a dűlőket, amelyeket az egyes dolgo­zók egészen a termés begyűjtéséig fognak munkálni és minden egyes dolgozót érdekeltté tesznek a ho­zamokban. Ő is és a csoportok leg­jobb dolgozói a munkaszünetekben és más alkalmakkor is igyekeztek meggyőzni munkatársaikat arról, úgy dolgozzanak, ahogyan erre vo­natkozólag a gazdaság Vezetőivel megegyeztek. Négy napig agitál­tak. Utána az összüzemi gyűlésen a gazdaság összes munkásai elfo­gadták ezt a javaslatot. Helyesen végzi agitációs munká­ját az Unovce I. számú gazdaságon Pszota elvtárs is. A sertéseket gondozza. Gazdasága nagyon jó eredményeket ér el a malacnevelés terén. Pszota elvtárs munkájának megvannak az eredményei. A gaz­daság elérte a sertéselhullás leg­alacsonyabb százalékát, a legna­gyobb súlygyarapodást és a legjobb malacozást. Ezen a gazdaságon az állami birtokok igazgatóságának utasításai szerint az összes serté­sek együtt legelnek azoknak az anyasertéseknek kivételével, ame­lyeknek tíznaposnál fiatalabb mala­caik vannak. A Nebojsa-gazdaaégban is csak­nem naponta beszelnek a munka­csoportokban dolgozó kommunis­ták a munkásokkal a munka meg­szervezéséről, arról, hogyan lehetne elvégezni minél hamarább és jól a tavaszi munkák második részét. Például Liptai elvtárs, a mezei munkacsoport vezetője, gyakran társalog a munkásokkal különböző kérdésekről. A mult hetekben túl­nyomó részben a választásokról be­szélt, most pedig a munkaidő meg­hosszabbításának szükségességéről, hogy az agrotechnikai határidők­ben végezhessék el a répa egyelé­sét. A lóápolókkal is rendszerint reggel 7 órakor beszél napi felada­taikról és arról, hogy mi történik a világban. Nem egyszer előfordul, hogy a genfi konferenciára fordít­ják a beszédet. — Gyakran úgy bele­melegednek a beszélgetésbe, hogy folytatnák egész délelőtt is — mondja Liptai elvtárs. — Nem ré­gen mondtam a lóápolóknak, hogy emberek, ha szükség lesz, segíte­nünk kellene a répaegyelésnéL — Persze hogy segítünk, csak tudassa velünk,— felelték a lóápolók. Kér­tem őket, hogy hívják az asszonyo­kat is segíteni. Már mindennap feleségeikkel együtt járnak segí.­teni. Hasonló a helyzet a galántai állami birtok többi gazdaságaiban is. De az agitációs munka e pozi­tív oldalai mellett számos hiá­nyosság is előfordul még. Legna­gyobb hiányosság az, hogy az agi­tációt sem az összüzemi bizottság, sem a pártszervezet bizottsága nem irányítja megfelelő módon az egyes gazdaságokban. Az agitáció többé-kevésbbé önmagától és szer­vezetlenül folyik. Bár az elvtár­sak előtt számos jó példa áll és tapasztalataik is vannak, ezeket nem adják át másoknak. Eddig — és ez helyes — amennyire az le­hetséges volt, minden egyes mun­kacsoportba legalább egy kommu­nistát osztottak be. A hiba abban van, hogy ezeket az elvtársakat csak arra használták fel, hogy a bizottságokkal közöljék a hiányos­ságokat és azt, hogy mit kellene megoldani. A gazdaságokban a pártszervezetek bizottságainak az agitátorokat arra kellene irányíta­niok, hogy naponta beszélgetéseket szervezzenek. A galántai állami birtokon az elvtársak megjavíthatnák az agi­tációs munkát ilyen feltételek mel­lett is. A választások előtti agitá­cióba kommunistákon kívül be­kapcsoltak számos pártonkivülit is. Például a mostovai gazdaság párt­szervezete megszervezett egy 61 tagból álló agitátorkollektívát. A munkában sokan beváltak. Ezért helyes lesz, ha az elvtársak érté­kelik munkájukat és a legjobba­kat további agitációs munkával bíz­zák meg az egyes munkacsoportok­ban. A CsKP KB elnökségének a CsKP X. kongresszusával kapcso­latos irányelveire vonatkozó javas­lata az agitátorok és az összes kommunisták elé nagy és felelős-' ségteljes feladatokat állít. Az agi­tátorokra vár most az a feladat, hogy naponta megmagyarázzák az állami birtokok összes dolgozóinak a javaslat egyes részeit és hogy mostantól kezdve a kitűzött fel­adatok teljesítésére vezessék őket. Az agitáció csak akkor lesz ered­ményes, ha a pártszervezetek bi­zottságai naponta irányítani és el­'enőrizni fogják az agitátorok mun­káját, ha egybekapcsolják az agi­tációt a termelési feladatokkal. L. Kuchta. Közeledik pártunk X. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) hatalmasabb, nagyszerűbb verseny­mozgalom indult. Dolgozó népünk a kongresszust jó munkával, ki­emelkedő termelési eredményekkel akarja köszönteni. Tettekkel tá­mogatni a népjólét programmját: ez a legjobb állásfoglalás pártunk, kormányunk politikája, népünk, saját magunk jóléte mellett. E májusi napokban minden eddigi­nél jobban megmutatkozott pár­tunk és népünk megbonthatatlan egysége. Csehszlovákia egész népe pártunk mellett áll. Harcos pár­tunk államunk vezetőereje. Ha mindnyájan pártunk szavát, pro­grammját fogjuk követni, ha kon­gresszusi felajánlásainkban szemé­lyes, követendő példát mutatunk, ha eredményeinket napról-napra ellenőrizzük és nyilvánosságra hoz­zuk, akkor mindnyájan büszkén, emelt fővel jelenthetjük majd a kongresszusunknak: a kitűzött fel­adatot elvégeztük, jól végeztük. J. S.

Next

/
Thumbnails
Contents