Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-23 / 125. szám, vasárnap

1954. május 19. ÖI szo 23 A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa előtt Hétfőn, május 24-én ül össze tanácskozásra a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa. A pártkongresszus a Magyar Népköztársaság legjelentősebb politikai eseménye. Nemcsak a párt tagjai, hanem a pártonkívüli dolgozók is nagy lelkesedéssel vettek részt a pártkongresszus előkészületeiben. A Magyar Dolgozók Pártja, a magyar nép régi, kipróbált vezetője 35 éve áll a magyar munkásosztály élén és a legsötétebb elúj tartalékokat, további nagy lehetőségeket tárt • fel a népi demokrácia építésének meggyorsításához. A Magyar Népköztársaság fejlődésének nagyszerű eredményei, az ország politikai, gazdasági, kulturális életének nagy változásai a napnál is világosabban bizonyítják a Magyar Népköztársaság __ társadalmi rendjének magasabbrendűségét, a szocializmus útján haladó népköztársaság fölényét a kapitaA tiszalöki duzzasztómű munkálatainál a Vízműépítö-vállalat dolgozói az MDP III. kongresszusának tiszteletére április 13-ig 1,560.000 forint túlteljesítést vállaltak. A vállalást határidő előtt, április 2-ig teljesítették. Képünk kotrógépet mutat, amely új medreket mélyít a tiszalöki gát felett. nyomás ideje alatt is kitartóan harcolt a dolgozó nép követeléseiért, a szocializmus győzelméért. Az elmúlt évek eredményes harcai nyomán kiérdemelte a magyar nép bizalmát és megbecsülését. A párt kongresszusának tiszteletére Magyarország-szerte tömeges szocialista verseny bontakozott ki, a magyar dolgozók több s jobb munkával készültek fel szeretett vezetőjük, a párt kongresszusára. A Magyar Dolgozók Pártjának nagy történelmi érdeme, hogy ma Magyarországon a parasztsággal szövetséges munkásosztály van hatalmon és ebben a szövetségben a munkásosztály elismert vezető erő, rnert sikerrel oldotta meg történelmi hivatását, bebizonyította képességét a népi demokratikus hatalom vezetésében. A háború által feldúlt és tönkretett Magyarország újjáépítése a hároméves terv eredményei nyomán az első ötéves tervben eredményesen haladt tovább. Az első ötéves gazdasági tervet a magyar dolgozók ebben az évben befejezik. Az első ötéves terv időszakában a magyar iparban, hála a munkásosztály hősies erőfeszítéseinek, rövid évek alatt nemcsak a helyreállítás munkáját végezték el, hanem az ipart lényegesen kibővítették, korszerűsítették és továbbfejlesztették. A magyar szocialista ipar ma már három és félszeresét termeli a háború előtti iparnak, lényegesen kiszélesedett a nehézipar és a gépgyártás. A megnövekedett magyar ipar az azelőtt Magyarországon soha nem gyártott gépek, használati cikkek egész sorát állítja elő. A magyar dolgozók e sikereihez jelentősen hozzájárult a baráti országok, de különösen a Szovjetunió állandó, önzetlen segítsége. Ezért a magyar nép mélységes hálával viseltetik a szovjet népnek és a szovjet kormánynak azért a sokoldalú és önzetlen segítségért, amellyel első ötéves tervének megvalósításához, Magyarország ipari országgá való fejlesztéséhez hozzájárultak. Az elmúlt években olyan nagyjelentőségű létesítményeket alkotott a magyar nép, mint Sztálinváros, Inota, Komló, Tiszalök ás más, új létesítmények egész sora. A lakásépítkezés, az új iskolák, kulturális és szociális intézmények nagy száma a magyar népgazdaság fejlődését, gazdagodását bizonyítják. / Abban a harcban, amelyet a Magyar Népköztársaság ipari munkássága és műszaki értelmiségei a gazdasági tervek teljesítéséért folytat, tömegmozgalommá fejlődött a szocialista verseny, amely lista renddel, a régi Magyarországgal szemben. Erőteljes előrehaladást tett a kulturális forradalom is. A párt és a népi demokratikus állam politikája nyomán a magyar irodalom, művészet, tudomány nagy fellendülése következett be. Sikeres utat tett meg ezekben az esztendőkben a színművészet és a magyar filmművészet is. A magyar Dolgozók Partjának központi vezetősége 1953. júniusi határozatában kitűzte a mezőgazdasági gyorsabbütemű fejlesztését, a munkásosztály és a dolgozó parasztság anyagi és kulturális helyzetének állandó javítását. A párt központi vezetősége és az új kormányprogramm világosan megjelölte a hibák kijavításának módját, mindenekelőtt azt, hogy a népgazdaság anyagi erőit úgy kell átcsoportosítani, hogy minél több jusson a dolgozók munka, és életkörülményeinek javítására, hogy a Magyar Népköztársaságban is fokozottabban érvényre jusson a szocializmus gazdasági alaptörvénye. A Magyar Népköztársaság kormánya június óta számos nagyjelentőségű intézkedéssel könnyített a falusi és városi dolgozók anyagi helyzetén. Az alacsonykeresetű dolgozók bérének felemelése, a szükségleti cikkek árának leszállítása, az adókedvezmények és a mezőgazdaságnak juttatott sok másfajta kedvezmény már 1953. második felében több mint négymilliárd forintot nyújtott a lakosságnak. 1954-ben számos iparágban újabb béremeléseket valósítottak meg. A zsír- és húsárak leszállítása, a nyugdíjak felemelése és egész sor más könnyítés 1954-ben több mint nyolcmilliárd forintot juttat a magyar dolgozóknak. A magyar kormány gondoskodott arról is, hogy a könnyű- és az élelmiszeripar és az egyéb közszükségleti cikkeket gyártó iparágak minél több árut adjanak a kereskedelemnek a lakosság növekvő vásárlóerejének kielégítésére. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat döntőfontosságú a Magyar Népköztársaság egész fejlődése szempontjából. A dolgozó nép életszínvonalának további emelése érdekében azt a világos feladatot állította a magyar mezőgazdaság, a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és az egyénileg dolgozó parasztok elé, hogy a közeli esztendőkben lényegesen növeljék a termelést, adjanak több gabonát, zsírt, cukrot, gyümölcsöt, bort és ipari nyersanyagot az országnak. A mezőgazdaság fejlesztése döntő, úgyszólván alapvető politikai kérdése a magyar népi demokráciának. Tovább erősíti a város és a falu kapcsolatát, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét. Ezért a magyar ipar sokkal több gépet, műtrágyát, gazdasági felszerelést és egyéb eszközt ad a mezőgazdaságnak, mint amennyit az előző évben adott. A parasztság termelési kedvének növekedését mutatja, hogy nagy a kereslet a tartalékföldek, a tenyészállat, a vetőmag, a műtrágya és a mezőgazdasági gépek iránt. A városi dolgozók is erősítik kapcsolatukat a faluval, a dolgozó parasztsággal, tudva, hogy a dolgozó parasztság a munkásosztály szövetségeseként ott állt a munkásosztály mellett a hatrlomért folyó harcban éppúgy, mint a demokrácia építésének minden szakaszában. A magyarországi nagyüzemek munkásai elsőnek jelentkeztek a mezőgazdaság fejlesztéséért folyó harcra. Az év folyamán tömeges segítséget adtak a gépés traktorállomásoknak, a gépjavító üzemeknek, hogy a tavaszi munkákhoz időben kijavítsák a gépeket. t A Magyar Dolgozók Pártja, amelynek nagyjelentőségű III. kongresszusa holnap nyílik meg, nemcsak kijelölte a hatalmas, új feladatokat, amelyeket a magyar dolgozó nép életszínvonalának emeléséhez végre kell hajtani, hanem mérhetetlen erőt is felszabadított e feladatok megoldásához. Ennek az erőn ok, a Magyar Dolgozók pártjuk iránti szeretetének, öntudatának ragyogó megnyilvánulása volt a kongresszusi verseny és ennek keretén belül a kongreszszusi hét. E versenyben a magyar dolgozók megmutatták, hogy nemcsak többet akarnak juttatni az ' ./• u^l, m Hírek a Magyar Népköztársaságból Komló, Magyarország új szocialista bányavárosa A délnyugatmagyarországi erdős, vadregényes Mecsek hegység lábánál harmincezer lakosú új város épül: Komló, Magyarország első szocialista bányavárosa. Egy évtizeddel ezelőtt még aligalig bontotta meg a bányászcsákány a komlói dombok mélyén húzódó barnaszénrétegeket. A népi demokráciának, a szocializmus építésének kellett bekövetkeznie, hogy élet költözzék az „istenhátamögötti" Komlóra. A szocializmus alapjait lerakó ötéves terv elején szovjet ekszavátorok, földgyaluk, árokásógépek, fúrótornyok jelentek meg a komlói lankákon. A föld felett megkezdődött az új bányaváros megalapozása — a föld mélyén pedig megindult a korszerű, gépesített aknaüzemek kiépítése. Komlónak 1950-ben 4.100, 1952ben már 17.000 lakosa volt. Az ötéves terv végére, 1954-re az új város lakóinak száma megközelíti majd a harmincezret is. A tőkés korban Komló mindössze 40—50 vagon szenet adott naponta: 1953ban az előző év napi több vagonjához képest ez a szám megnégyszereződik ... A Sztálin-Vasmű nyersanyagszállítója A komlói barnaszén Magyarország legértékesebb nyersanyagai közé tartozik. Lepárolás után kátrányt, különféle olajféleségeket, gyógyszeripari nyersanyagokat, festékeket lehet előállítani belőle. Magas fűtőértéke, nagy szilárdsága, csekély hamu és nedvességtartalma következtében kokszosítható, vasgyártásra is felhasználható. Három magyar tudós — Tarján Gusztáv, Martiny Károly és Schlattner Jenő — hosszú, szívós munkával megoldotta a komlói barnaszén kokszosításánalc problémáját. E tudósok munkájával párhuzamosan a geológusok feltárták a komlói szénmedence addig ismeretlen szénrétegsit. v A tudományos kutatómunka eredményei alapján a komlói szénmedoncét jelölték ki a magyar nehézipar új gócpontja, a Duna mellett épülő Sztálin Vasmű nyers, anyagszállítójául. Még javában folytak a Sztálin Vasmű tervezési és felvonulási munkálatai, amidőn a szocialista tervgazdálkodás messzepillantó intézkedése folytán Komlón már megkezdődött az új, nagykapacitású aknák mélyítése. Bővítik a kórházakat, új csecsemó'otthonokat, bölcsó'déket építenek Magyarországon Három megye egészségügyének fejlesztéséről A Budapesti Nagyáruház tavaszi férfidivat-áru kirakata. országnak, hanem jobbat Is és olcsóbbat is. Ezért a magyarországi üzemek dolgozói vállalták, hogy megjavítják termékeik minőségét, csökkentik a selejtet, kisebb önköltséggel dolgoznak és több közszükségleti cikket adnak terven felül az országnak. A dolgozó parasztok, a gépállomások dolgozói a tavaszi munkák gyors és kifogástalan elvégzésére vállaltak kötelezettséget. Ez a kongresszusi verseny újabb bizonyságát adta annak, hogy a Magyar Népköztársaság • dolgozó népe a Magyar Dolgozók Pártja politikáját nemcsak helyesli, hanem végre is hajtja. A pártkongresszus évekre határozza meg azt az utat, amélyen a Magyar Dolgozók Pártja az országot a még boldogabb, jobb élethez, a szocializmus mielőbbi kiépítéséhez vezeti. Csehszlovákia népe mély rokonszenvvel kíséri figyelemmel magyarországi testvéreinek a szocializmus építésében végzett munkáját és örömmel üdvözli elért sikereit, amelyek egyben a mi sikereink is. Üdvözli a Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusát és sok sikert kíván a magyar nép jólétéért, a világ béketáborának további megerősítéséért, a népek közötti békéért folytatott harcában, Tolna megyében a mult évben egész sor új egészségügyi intézmény létesült, melyek között az új pincehelyi kórház a legjelentősebb. Az idén továbbfejlesztik Tolna megyében az egészségügyi hálózatot. Az év legjelentősebb beruházása a szekszárdi csecsemőotthon, melynek építésére kétmillió forintot irányoztak elő. Az építkezést tavasszal kezdik meg, s a terv szerint november elsejére el is készül. Szekszárdon pedig 800.000 forintos beruházással egy 44 férőhelyes bölcsőde épül. Pálfa községben, az egykori Apponyi kastélyban egészségügyi gyermekotthont létesítenek. Egyelőre száz kisgyereket nevelnek itt gondos orvosi felügyelet mellett. A tervek szerint a pálfai gyermekotthont jövőre kétszeresére bővítik. A szekszárdi megyei kórházban a közeljövőben nyílik meg az új tüdőse'oészeti osztály, s még márciusban újabb építkezések kezdődtek. A különböző egészségügyi beruházásokon kívül az idán még kilenc új idénybölcsődét nyitnak Tolna megyében. Győr-Sopron megyéiben 1954. évben is jelentős egészségügyi beruházásokra kerül sor. Győrött 25 férőhelyes, Kaipuvárcm 44 férőhelyes állandó jellegű bölcsőde létesül. Győrött — a Nádorvárosban — anya- és csecsemőotthon épül, a:hol anyák szülhetnek és három hónapot tölthetnek gyermekükkel együtt. Ez a létesítmény egyedülálló lesz a megyében. Ugyancsák Nádorvárosban kerül sor kétmillióforintos beruházással az országos vérellátó központ alközpontjának építésére. A kórházak fejlesztésére is gondoltak. A győri kórház víz- és villanyellátásának fejlesa&ésére ötmillió forintot fordít a magyar állam. A győri megyei kórház negyven ággyal gyarapodik ebben az évben, míg a kapuvári kórház gyermekosztálya újabb hússzal. A soproni kórház is húsz ággyal bővül, melyből tizet a most létesülő reumaosztáilyra helyeznek. Itt használják majd fel a híres balfi iszapot a reumás betegek gyógyítására. Vas megyVoen 1954-ben ötször annyi összeget fordítanak egészségügyi célokra, mint 1953-ban. A többi között átalakítják Szombathelyen a vasmegyei Kôzkórházať A bővítés után két sebészeti és két belgyógyászati osztályon gyógyítják már az orvosok a betegeket. Külön épületben kaip helyet az íjrológia és az ortopédia korszerűen/ felszerelt, speciális műtővel. A szülészet és a nőgyógyászat eddig ebben a kórházban együtt volt, most amellett, hogy a férőhelyek számát huszonnéggyel növelik, szétválasztják a két osztályt. A bőrgyógyászati, gégészeti, szájsebészeti és szemészeti osztályokon is több lesz a férőhely. Hatvanágyas fortőzőosztályt létesítenek felnőttek részére. A vasmegyei közkórházban az ágyak száma kétszáznyolcvannal lesz több. Csapolás a sztálinvárosi Sztálin-Vasmű nagy kohójában. A brigád tagjai figyelik az eredményt.