Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-23 / 125. szám, vasárnap

4 U J SZO 1954. május 2 2. A GENFI ÉRTEKEZLET * • * —­Az értekezlet május 21-i zárt ülése Május 21-én a kilenc küldött­ség zárt ülésen folytatta az indo­kínai béke helyreállításának meg­tárgyalását. Az a hír terjedt el, hogy a má­jus 21-i zárt ülésen a nézetek ki­cserélése alapján bizonyos haladást értek el az indokínai kérdés to­vábbi megtárgyalásában. Az ülés részt vevői elhatározták, hogy első­sorban a Vietnami Demokratikus Köztársaság és Franciaország kül­döttségei által előterjesztett javas­latokban foglalt fő kérdéseket tár­gyalják meg. Ezekhez a kérdésekhez tartozik a tűz egyidejű beszüntetése egész ndokína területén, a harcoló felek atonáinak szélhelyezése, az öve­zetek kihaíárolása, új csapatok és fegyverek Indokínába való szál­lításának megszüntetése, a semle­ges államok bizottságának és a két fél képviselőiből álló bizottságok­nak ellenőrzési joga a fegyverszü­net feltételei felett, a genfi érte­kezlet részvevőinek biztosítékai. Az eddigi jelentések alapján az ér­tekezleten megegyeztek abban, hogy a katonai kérdések megtárgyalása után megtárgyalják az indokínai politikai kérdésekre vonatkozó ja­vaslatokat ls. Az értekezlet részt vevői bele­egyeztek aibba, hogy a fent emlí­tett pontokat, amelyeknek megtár­gyalásáról megegyezést értek el, kiegészíthetik azokkal a kérdések­kel, amelyeket az értekezlet részt vevői terjesztenek elő. Számítanak arra, hogy más küldöttségek ja­vaslatait is megtárgyalják. Amint már jelentették, a követ­kező ülést, amely az indokínai kér­déssel fog* foglalkozni, hétfőn, má­jus 24-én tartják. A május 21-i ülés után a genfi megfigyelők azon reményüknek ad­nak kifejezést, hogy a szovjet kül­döttség kezdeményezéséből elfoga­dott eljárás hozá járul az indokí­nai kérdés sikeresebb megtárgya­lásához. A Kínai Népköztársaság genf! értekezleten részvevő küldöttségének 'A Kínai Népköztársaság küldött­ségének sajtóosztálya a külügy­miniszterek genfi értekezlete má­nyilatkozata jus 21-i zárt ülésén elért megegye­zés alapján a következő nyilatko­zatot adta ki: „Kilenc küldöttség zárt ülésen folytatta az indokínai béke helyre­állításáról szóló vitát. A genfi értekezlet szombaton teljes ülésén folytatta a koreai kérdés í megvitatását A genfi értekezlet pénteken zárt ülésen az indokínai béke helyreállításának kérdésével fog­lalkozott, majd szombaton teljes ülésen visszatért az első napirendi pont, a koreai probléma megvita tására. A pénteki zárt ülésen Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere, a szombati plenáris ülésen a thai­földi külügyminiszter elnökölt. Vietnamban fogságba esett francia tiszteli és katonák megrendítő vádirata az indokínai „szennyes háború" ellen Á vietnami demokratikus rádió 328 francia tiszt és katona együttes nyilatkozatát közli. Ez a nyilatko­zat megrendítő vádirat a francia és amerikai imperialisták „szennyes háborúja" ellen. Ezek a tisztek és katonák már­cius 15-én, tehát a Dien Bien Pfcj ellen intézett általános támadás kezdetén kerültek fogságba. A nyi­latkozat, amelyet valamennyiük ne­vében és megbízásából az 57. algiri lövészezred 15 tisztje és katonája írt alá, a többi között a következő­ket mondja: „A francia gyarmatosítók és az amerikai imperialisták áldozatai vagyunk. Ez utóbbiak nyíltan be­avatkoznak az indokínai „szennyes háborúba", a magasabbrangú tiszt­jeik pedig korábban ismételten jár­tak Dien Bien Phuban is. Rádöb­bentünk arra, hogy a dien-bien­phui elszigeteltségünkben a francia főparancsnokság az ágyútöltelék sorsára kárhoztatott bennünket. Éppen ezért felhívjuk az indokínai expedíciós hadtest minden rendű és rangú katonáját, ne higgyen többé a francia főparancsnokság hazudo­zásainak és ne engedje magát fel­áldozni, mint ahogy ez velünk tör­tént. Saját tapasztalataink alapján is­mételten megállapíthatjuk, hogy hazugság a francia főparancsnok­ságnak az a híresztelése, hogy a vietminhek kegyetlenkednek a hadifoglyokkal. Ennek pontosan az ellenkezője történt. Jó bánásmód­ban részesülünk és közölték velünk Ho Si Minh elnök személyes utasí­tását, miszerint a francia hadifog­lyokkal hadifogságba jutott kato­nákhoz illően kell bánni." Ugyancsak a vietnami demokra­tikus rádió közölte 149 hadifogoly francia tiszt, altiszt és katona pe­tícióját a genfi értekezleten részve­vő országok küldöttségeihez. A pe­tíció aláírói azonnali fegyverszüne­tet és békekötést követelnek. A pe­tíció a többi között a Következőket mondja: — „Már elfogatásunk előtt, az expedíciós hadtest soraiban is meg kellett állapítanunk, hogy Bao Daj senkit és semmit sem képvisel, s csak játékszer a gyarmatosítók ke­zében. F ogságbajutásunk első nap­jától kezdve megállapíthattuk azt is, hogy Vietnam egész népe szoro­san tömörül Ho Si Minh államel­nök köré és el van szánva arra, hogy kiharcolja szabadságát és or­szágának nemzeti függetlenségét. Vietnam népe ellenállásának jo­gossága, napról napra növekvő nemzeti ereje, Ho Si Minh fegyve­res erőinek egymást követő győzel­mei annyira meggyőzőek számunk­ra, hogy nem kételkedhetünk többé Vietnam egész népének független­ségi akaratában. Éppen ezért sür­getően kérjük a genfi értekezleten részvevő országok kormányait, igyekezzenek mielőbb megegyezni a tűzszünet létrejöttében. Ez véget vetne a szörnyű vérontásnak, egy­ben segíthetne létrehozni azt a lég­kört, amelyben az Indokínáról foly­tatott genfi tárgyalások a teljes siker jegyében érhetnének véget. Erősen hisszük, hogy az indokí­nai kérdés minden igazságos ren­dezésének magában kell foglalnia Vietnam teljes függetlenségét és biztosítania kellene Vietnam népé­nek azt a lehetőségét, hogy a későb­biek során baráti kapcsolatokat építhessen ki a francia néppel a legteljesebb egyenlőség alapján." Churchill alsóházi nyilatkozata külpolitikai kérdésekről Nyugati hírügynökségek közlik, hogy Churchill angol miniszterelnök az alsóház ülésén a képviselők kér. déseire válaszolva, nyilatkozott egyes előtérben álló külpolitikai kérdésekről. Woodrow Wyatt munkáspárti kép­viselő felkérte a miniszterelnököt, kommentálja Eisenhower elnök szer­dal kijelentését, amely szerint az Egyesült Államok esetleg Anglia részvétele nélkül is megvalósítja a délkeletázsiai katonai egyezményt. Churchill azzal tért ki a válasz­adás elöl, hogy „nem hajlandó más kormányok, vagy államok vezetői­nek megjegyzéseit kommentálni." Churchill nem volt hajlandó rész­leteket közölni a valószínűleg rövi­desen Washingtonban megkezdődő öthatalmi katonai megbeszélésekről sem. Denis Healey munkáspárti képvi­selő megkérdezte: „Milyen stádium­ban tanácskozott az Egyesült Álla­mok és Franciaország kormánya az angol kormánnyal azokról a meg­beszélésekről, amelyek arról a kér­désről folynak, milyen körülmények között folyamodnának katonai be­avatkozáshoz Indokínában ? Churchill miniszterelnök válaszá­ban hangsúlyozta: „Az angol kor­mányt nem tájékoztatták előre a megbeszélésekről" — majd így foly. tatta: „Eden külügyminiszter a saj­tóban megjelent értesülések alapján a mult hét végén tárgyalt erről a kérdésről az Egyesült Államok gen­fi képviselőjével; utólag, pedig Ang­lia washingtoni nagykövete teljes beszámolót kapott a megbeszélések­ről az amerikai külügyminisztérium­tól." Churchill ezután megjegyezte: „Ugy látszik, hogy a francia és az amerikai kormány közötti eszmecse­re nem hivatalos és tapogatódzó jel­legű volt és a két fél közül egyik sem vállalt új kötelezettségeket." Healey, akit a Jelek szerint nem elégített kl a miniszterelnök vála­sza, ezek után a következő megál. lapítást tette: „Az a körülmény, hogy a két szövetséges Ilymódon bújócskát játszik, sajnos, csak ki­szélesíti közöttük az indokínai kér­désben fennálló rést. Ez egyébként összeegyeztetheidtlen a nyugati szö­vetség szellemével és ellenkezik a szívélyes egyetértéssel." Erre a kijelentésre Churchill csak ennyit válaszolt: „Ezt is szem előtt kell tartanunk." Smithers konzervatív képviselő felhívta a kormány figyelmét arra, hogy Ausztráliában királyi vizsgá­lóbizottságot létesítettek a „kémke­dés és kommunista propaganda vizsgálatára", és az Egyesült Ál­lamokban tájékoztatási irodát ál­lítottak fel, amelynek feladata, hogy „az egész világon hadjáratot indít­son a kommunizmus ellen". A kép­viselő feltette a miniszterelnöknek a kérdést, nem szándékoznak-e ha­sonló módszereket alkalmazni Ang­liában. Churchill válaszában hangoztatta ugyan, hogy az angol kormány mindenkor hajlandó segédkezet nyúj­tani azoknak az országoknak, ame­lyek „Anglia segítségét kérik a kommunista propaganda ellen", de ugyanakkor oly értelemben nyilat­kozott, hogy Angliában nincs szük. ség az eddigiektől eltérő módszerek alkalmazására. ' Végül kérdést intéztek a minisz­terelnökhöz, van-e tudomása arról, hogy valamely spanyol lapban meg­jelent egy cikk, amelyet állítólag Franco írt, s amely azt állítja, hogy Nagy-Britannia a második világhá ború folyamán visszaigérte volna Gibraltárt Sparnyolországnak, ha semleges marad. Churchill erre azt válaszolta, hogy „Nagy-Britannia nem tett ilyen Ígéretet." A Szovjetunió honvédelmi miniszterének napiparancsa Ukrajna és Oroszország újraegyesítésének 300, évfordulója alkalmából A szovjet lapok május 22-én közzétették a Szovjetunió honvé­delmi miniszterének napiparan­csát, amely a következőképpen hangzik: „Katona és tengerész, altiszt és őrmester elvtársak! Tiszt, tábor­nok és tengernagy elvtársak! A Szovjetunió fegyveres erőinek tagjai, az egész szovjet néppel együtt Ukrajna és Oroszország újraegyesítésének 300. évfordulóját fontos történelmi eseményként, az ukrán és az orosz nép, valamint a Szovjetunió összes népeinek nagy nemzeti ünnepeként ünneplik meg. Jókívánataimat fejezem ki önök­nek Ukrajna és Oroszország újra­egyesítése 300. évfordulójának or­szágos ünnepe alkalmából. A Szovjetunió népei megbontha­tatlan testvéri barátságának tisz­teletére elrendelem: Május 23-án katonai díszszemle megtartását és húsz ágyúdíszlö­vést Kievben, a szovjet Ukrajna fővárosában, Charkov, Perejaszlav­Chmelnick, Lvov városokban, va­lamint Szevastopol és Odessza hős­városokban. Május 30-án katonai díszszemle megtartását és húsz ágyúdíszlövést hazánk fővárosában, Moszkvában. Éljen nagy hazánk — a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége! Éljen országunk népeinek meg­bonthatatlan testvéri barátsága a sok nemzetből álló szocialista ál­lam erejének és hatalmának forrá­sa! Éljenek és hatalmasodjanak a győzelmes szovjet fegyveres erők, amelyek a békének és hazánk biz­tonságának őrhelyén állanak­Éljen a szovjet kormány! Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet nép lelkesítő és vezető ereje a kommunizmus fel­építéséért folytatott harcban." N. A. Bulganyin marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetősége ülést tartott a következő napirenddel: 1. Az MDP Központi Vezetősége kongresszusi beszámolójának irány­elvei. Előadó: Rákosi Mátyás elvtárs. 2. Az államigazgatás , és tanácsok feladatairól szóló beszámoló irány­elvei. Előadó: Nagy Imre elvtárs. 3. A Szervezeti Szabályzat terve­zetéhez érkezett módosítások. Előadó: Ács Lajos elvtárs. A Központi Vezetőség egyhan­gúlag jóváhagyta a Rákosi Mátyás és Nagy Imre elvtársak által elő­terjesztett irányelveket, és tudo­másul vette Ács Lajos elvtárs be­számolóját az MDP Szervezeti Sza­bályzata tervezetéhez érkezett mó­dosításokról. A Béke-Világtanács berlini rendkívüli ülése előtt Berlinben véget érnek a Béke-Vi. lágtanács rendkívüli ülésének utol­só előkészületei. Számos országból már Berlinbe érkeztek az első küldöttek. A Né­met Békevédök Bizottságának kép­viselői május 20-án üdvözölték Jo­sitaro Hironaot, a Japán Békehívek Bizottságának elnökét és az indiai küldöttség tagjait. Egy nappal később Berlinbe érke­zett a Békevédők kínai bizottságá­nak küldöttsége, élén Kuo Mo zsóval és a vietnami küldöttség Le Din Tam-al, a Vietnami Békevédök Bi­zottságának elnökével. Sajtójelentések szerint útban van Berlin felé a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság, Burma, Ausztrá­lia, Ceylon és más országok béke­harcosainak küldöttsége is. Mivel azonban több küldöttség és vendég különböző okok miatt nem érkezhet meg az ülésre a kitűzött napon, ezért Halnz Willmann-nak, a Német Békehívek Bizottsága fő­titkárának jelentése szerint elhatá. rozták, hogy a Béke-Világtanács berlini ülésének kezdetét május 24­re halasztották. A német nép nagy jelentőséget tulajdonít a Béke-Világtanács ülé­sének. Az ülés előkészítése folyamán a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország városaiban és falvain a dolgozók gyűléseket tartottak, amelyeken kiváló politi­kai tényezők és aktív békeharcosok tartottak előadást. Ezeken a gyűlé­seken a német ddVgozók nagy lel. kesedéssel határozatokat és felhívá­sokat fogadtak el, amelyekben fel­hívják a német népet, hogy minden erejével harcoljon a tömegpusztító fegyverek eltiltásáért, Németország egységének demokratikus és békés | alapokon való felújításáért. á Laniel nyomására a komiáunista képviselőket kihagyták az indokínai kérdés megvizsgálására létesített nemzetgyűlési bizottságból A nemzetgyűlés különböző bizott­ságai (a külügyi bizottság, a pénz­ügyi bizottság, a tengerentúli terü­letek ügyeivel foglalkozó bizottság, a gazdasági bizottság) kijelölték annak a bizottságnak tagjait, amely — Laniel miniszterelnök javaslatá. nak megfelelően — az indokínai kérdéssel foglalkozik majd. E „koordinációs bizottság" tag­jai közé — a miniszterelnök köve­telésének megfelelően — egyetlen kommunista képviselőt sem jelöltek. Figyelemreméltó azonban, hogy több bizottságban a kommunista jelöltek elnyerték más képviselői csoportok tagjainak szavazatait is. Így például a külügyi bizottságban Giovoni kommunista képviselő 9 szavazatot kapott, holott ebben a bizottságban csak 7 kommunista és haladó képviselő foglal helyet. Giovoni a szavazás előtt hangsú­lyozta, hogy a kommunista képvise­lők ötmillió franclát képviselnek a parlamentben. Kizárásuk e bizott­ságból azt jelenti, hogy a hatalom birtokosai félnek az igazságtól, fél­nek azoktól, akik az indokínai há­ború első napjától kezdve tántorít­hatatlanul harcolnak a békéért, a vérontás megszüntetéséért. A francia parlament történeté, ben különben már van példa a kom­munista képviselők ilyen kizárására. 1939-ben a külügyi bizottság kizár­ta tagjai közül Gabriel Péri kom­munista képviselőt és helyette Rog. sét, a hitlerista ügynököt választót­ta be. Nehru küldötte India kompromisszumos javaslatait ismerteÉ Genfben a nagyhatalmak képviselőivel A baseli „National Zeitung" köz­lése szerint Krisna Menőn, Nehru indiai miniszterelnök személyes kép­viselője pénteken kétnapos tartóz, kodásra Genfbe érkezett, majd to­vább utazik Londonba és később New Yorkba. A „La Suisse" értesülése szerint Krisna Menőn táviratban kért en­gedélyt Molotov szovjet külügymi­nisztertől és Bedell Smith amerikai külügyminiszterhelyettestöl, hogy meglátogathassa őket és ismertet­hesse előttük Nehru miniszterelnök­nek az indokínai béke helyreállítá­sára vonatkozó kompromisszumos javaslatait. Nehru küldötte esetleg Csou En. laj kínai, Eden angol és Bidault francia külügyminiszterrel is talál­kozik majd Genfben.

Next

/
Thumbnails
Contents