Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-23 / 125. szám, vasárnap

4 U J SZO 1954. május 2

2. A GENFI ÉRTEKEZLET * • * —Az értekezlet május 21-i zárt ülése Május 21-én a kilenc küldöttség zárt ülésen folytatta az indokínai béke helyreállításának megtárgyalását. Az a hír terjedt el, hogy a május 21-i zárt ülésen a nézetek kicserélése alapján bizonyos haladást értek el az indokínai kérdés további megtárgyalásában. Az ülés részt vevői elhatározták, hogy elsősorban a Vietnami Demokratikus Köztársaság és Franciaország küldöttségei által előterjesztett javaslatokban foglalt fő kérdéseket tárgyalják meg. Ezekhez a kérdésekhez tartozik a tűz egyidejű beszüntetése egész ndokína területén, a harcoló felek atonáinak szélhelyezése, az övezetek kihaíárolása, új csapatok és fegyverek Indokínába való szállításának megszüntetése, a semleges államok bizottságának és a két fél képviselőiből álló bizottságoknak ellenőrzési joga a fegyverszünet feltételei felett, a genfi értekezlet részvevőinek biztosítékai. Az eddigi jelentések alapján az értekezleten megegyeztek abban, hogy a katonai kérdések megtárgyalása után megtárgyalják az indokínai politikai kérdésekre vonatkozó javaslatokat ls. Az értekezlet részt vevői beleegyeztek aibba, hogy a fent említett pontokat, amelyeknek megtárgyalásáról megegyezést értek el, kiegészíthetik azokkal a kérdésekkel, amelyeket az értekezlet részt vevői terjesztenek elő. Számítanak arra, hogy más küldöttségek javaslatait is megtárgyalják. Amint már jelentették, a következő ülést, amely az indokínai kérdéssel fog* foglalkozni, hétfőn, május 24-én tartják. A május 21-i ülés után a genfi megfigyelők azon reményüknek adnak kifejezést, hogy a szovjet küldöttség kezdeményezéséből elfogadott eljárás hozá járul az indokínai kérdés sikeresebb megtárgyalásához. A Kínai Népköztársaság genf! értekezleten részvevő küldöttségének 'A Kínai Népköztársaság küldöttségének sajtóosztálya a külügyminiszterek genfi értekezlete mányilatkozata jus 21-i zárt ülésén elért megegyezés alapján a következő nyilatkozatot adta ki: „Kilenc küldöttség zárt ülésen folytatta az indokínai béke helyreállításáról szóló vitát. A genfi értekezlet szombaton teljes ülésén folytatta a koreai kérdés í megvitatását A genfi értekezlet pénteken zárt ülésen az indokínai béke helyreállításának kérdésével foglalkozott, majd szombaton teljes ülésen visszatért az első napirendi pont, a koreai probléma megvita tására. A pénteki zárt ülésen Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere, a szombati plenáris ülésen a thaiföldi külügyminiszter elnökölt. Vietnamban fogságba esett francia tiszteli és katonák megrendítő vádirata az indokínai „szennyes háború" ellen Á vietnami demokratikus rádió 328 francia tiszt és katona együttes nyilatkozatát közli. Ez a nyilatkozat megrendítő vádirat a francia és amerikai imperialisták „szennyes háborúja" ellen. Ezek a tisztek és katonák március 15-én, tehát a Dien Bien Pfcj ellen intézett általános támadás kezdetén kerültek fogságba. A nyilatkozat, amelyet valamennyiük nevében és megbízásából az 57. algiri lövészezred 15 tisztje és katonája írt alá, a többi között a következőket mondja: „A francia gyarmatosítók és az amerikai imperialisták áldozatai vagyunk. Ez utóbbiak nyíltan beavatkoznak az indokínai „szennyes háborúba", a magasabbrangú tisztjeik pedig korábban ismételten jártak Dien Bien Phuban is. Rádöbbentünk arra, hogy a dien-bienphui elszigeteltségünkben a francia főparancsnokság az ágyútöltelék sorsára kárhoztatott bennünket. Éppen ezért felhívjuk az indokínai expedíciós hadtest minden rendű és rangú katonáját, ne higgyen többé a francia főparancsnokság hazudozásainak és ne engedje magát feláldozni, mint ahogy ez velünk történt. Saját tapasztalataink alapján ismételten megállapíthatjuk, hogy hazugság a francia főparancsnokságnak az a híresztelése, hogy a vietminhek kegyetlenkednek a hadifoglyokkal. Ennek pontosan az ellenkezője történt. Jó bánásmódban részesülünk és közölték velünk Ho Si Minh elnök személyes utasítását, miszerint a francia hadifoglyokkal hadifogságba jutott katonákhoz illően kell bánni." Ugyancsak a vietnami demokratikus rádió közölte 149 hadifogoly francia tiszt, altiszt és katona petícióját a genfi értekezleten részvevő országok küldöttségeihez. A petíció aláírói azonnali fegyverszünetet és békekötést követelnek. A petíció a többi között a Következőket mondja: — „Már elfogatásunk előtt, az expedíciós hadtest soraiban is meg kellett állapítanunk, hogy Bao Daj senkit és semmit sem képvisel, s csak játékszer a gyarmatosítók kezében. F ogságbajutásunk első napjától kezdve megállapíthattuk azt is, hogy Vietnam egész népe szorosan tömörül Ho Si Minh államelnök köré és el van szánva arra, hogy kiharcolja szabadságát és országának nemzeti függetlenségét. Vietnam népe ellenállásának jogossága, napról napra növekvő nemzeti ereje, Ho Si Minh fegyveres erőinek egymást követő győzelmei annyira meggyőzőek számunkra, hogy nem kételkedhetünk többé Vietnam egész népének függetlenségi akaratában. Éppen ezért sürgetően kérjük a genfi értekezleten részvevő országok kormányait, igyekezzenek mielőbb megegyezni a tűzszünet létrejöttében. Ez véget vetne a szörnyű vérontásnak, egyben segíthetne létrehozni azt a légkört, amelyben az Indokínáról folytatott genfi tárgyalások a teljes siker jegyében érhetnének véget. Erősen hisszük, hogy az indokínai kérdés minden igazságos rendezésének magában kell foglalnia Vietnam teljes függetlenségét és biztosítania kellene Vietnam népének azt a lehetőségét, hogy a későbbiek során baráti kapcsolatokat építhessen ki a francia néppel a legteljesebb egyenlőség alapján." Churchill alsóházi nyilatkozata külpolitikai kérdésekről Nyugati hírügynökségek közlik, hogy Churchill angol miniszterelnök az alsóház ülésén a képviselők kér. déseire válaszolva, nyilatkozott egyes előtérben álló külpolitikai kérdésekről. Woodrow Wyatt munkáspárti képviselő felkérte a miniszterelnököt, kommentálja Eisenhower elnök szerdal kijelentését, amely szerint az Egyesült Államok esetleg Anglia részvétele nélkül is megvalósítja a délkeletázsiai katonai egyezményt. Churchill azzal tért ki a válaszadás elöl, hogy „nem hajlandó más kormányok, vagy államok vezetőinek megjegyzéseit kommentálni." Churchill nem volt hajlandó részleteket közölni a valószínűleg rövidesen Washingtonban megkezdődő öthatalmi katonai megbeszélésekről sem. Denis Healey munkáspárti képviselő megkérdezte: „Milyen stádiumban tanácskozott az Egyesült Államok és Franciaország kormánya az angol kormánnyal azokról a megbeszélésekről, amelyek arról a kérdésről folynak, milyen körülmények között folyamodnának katonai beavatkozáshoz Indokínában ? Churchill miniszterelnök válaszában hangsúlyozta: „Az angol kormányt nem tájékoztatták előre a megbeszélésekről" — majd így foly. tatta: „Eden külügyminiszter a sajtóban megjelent értesülések alapján a mult hét végén tárgyalt erről a kérdésről az Egyesült Államok genfi képviselőjével; utólag, pedig Anglia washingtoni nagykövete teljes beszámolót kapott a megbeszélésekről az amerikai külügyminisztériumtól." Churchill ezután megjegyezte: „Ugy látszik, hogy a francia és az amerikai kormány közötti eszmecsere nem hivatalos és tapogatódzó jellegű volt és a két fél közül egyik sem vállalt új kötelezettségeket." Healey, akit a Jelek szerint nem elégített kl a miniszterelnök válasza, ezek után a következő megál. lapítást tette: „Az a körülmény, hogy a két szövetséges Ilymódon bújócskát játszik, sajnos, csak kiszélesíti közöttük az indokínai kérdésben fennálló rést. Ez egyébként összeegyeztetheidtlen a nyugati szövetség szellemével és ellenkezik a szívélyes egyetértéssel." Erre a kijelentésre Churchill csak ennyit válaszolt: „Ezt is szem előtt kell tartanunk." Smithers konzervatív képviselő felhívta a kormány figyelmét arra, hogy Ausztráliában királyi vizsgálóbizottságot létesítettek a „kémkedés és kommunista propaganda vizsgálatára", és az Egyesült Államokban tájékoztatási irodát állítottak fel, amelynek feladata, hogy „az egész világon hadjáratot indítson a kommunizmus ellen". A képviselő feltette a miniszterelnöknek a kérdést, nem szándékoznak-e hasonló módszereket alkalmazni Angliában. Churchill válaszában hangoztatta ugyan, hogy az angol kormány mindenkor hajlandó segédkezet nyújtani azoknak az országoknak, amelyek „Anglia segítségét kérik a kommunista propaganda ellen", de ugyanakkor oly értelemben nyilatkozott, hogy Angliában nincs szük. ség az eddigiektől eltérő módszerek alkalmazására. ' Végül kérdést intéztek a miniszterelnökhöz, van-e tudomása arról, hogy valamely spanyol lapban megjelent egy cikk, amelyet állítólag Franco írt, s amely azt állítja, hogy Nagy-Britannia a második világhá ború folyamán visszaigérte volna Gibraltárt Sparnyolországnak, ha semleges marad. Churchill erre azt válaszolta, hogy „Nagy-Britannia nem tett ilyen Ígéretet." A Szovjetunió honvédelmi miniszterének napiparancsa Ukrajna és Oroszország újraegyesítésének 300, évfordulója alkalmából A szovjet lapok május 22-én közzétették a Szovjetunió honvédelmi miniszterének napiparancsát, amely a következőképpen hangzik: „Katona és tengerész, altiszt és őrmester elvtársak! Tiszt, tábornok és tengernagy elvtársak! A Szovjetunió fegyveres erőinek tagjai, az egész szovjet néppel együtt Ukrajna és Oroszország újraegyesítésének 300. évfordulóját fontos történelmi eseményként, az ukrán és az orosz nép, valamint a Szovjetunió összes népeinek nagy nemzeti ünnepeként ünneplik meg. Jókívánataimat fejezem ki önöknek Ukrajna és Oroszország újraegyesítése 300. évfordulójának országos ünnepe alkalmából. A Szovjetunió népei megbonthatatlan testvéri barátságának tiszteletére elrendelem: Május 23-án katonai díszszemle megtartását és húsz ágyúdíszlövést Kievben, a szovjet Ukrajna fővárosában, Charkov, PerejaszlavChmelnick, Lvov városokban, valamint Szevastopol és Odessza hősvárosokban. Május 30-án katonai díszszemle megtartását és húsz ágyúdíszlövést hazánk fővárosában, Moszkvában. Éljen nagy hazánk — a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége! Éljen országunk népeinek megbonthatatlan testvéri barátsága a sok nemzetből álló szocialista állam erejének és hatalmának forrása! Éljenek és hatalmasodjanak a győzelmes szovjet fegyveres erők, amelyek a békének és hazánk biztonságának őrhelyén állanakÉljen a szovjet kormány! Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet nép lelkesítő és vezető ereje a kommunizmus felépítéséért folytatott harcban." N. A. Bulganyin marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége ülést tartott a következő napirenddel: 1. Az MDP Központi Vezetősége kongresszusi beszámolójának irányelvei. Előadó: Rákosi Mátyás elvtárs. 2. Az államigazgatás , és tanácsok feladatairól szóló beszámoló irányelvei. Előadó: Nagy Imre elvtárs. 3. A Szervezeti Szabályzat tervezetéhez érkezett módosítások. Előadó: Ács Lajos elvtárs. A Központi Vezetőség egyhangúlag jóváhagyta a Rákosi Mátyás és Nagy Imre elvtársak által előterjesztett irányelveket, és tudomásul vette Ács Lajos elvtárs beszámolóját az MDP Szervezeti Szabályzata tervezetéhez érkezett módosításokról. A Béke-Világtanács berlini rendkívüli ülése előtt Berlinben véget érnek a Béke-Vi. lágtanács rendkívüli ülésének utolsó előkészületei. Számos országból már Berlinbe érkeztek az első küldöttek. A Német Békevédök Bizottságának képviselői május 20-án üdvözölték Jositaro Hironaot, a Japán Békehívek Bizottságának elnökét és az indiai küldöttség tagjait. Egy nappal később Berlinbe érkezett a Békevédők kínai bizottságának küldöttsége, élén Kuo Mo zsóval és a vietnami küldöttség Le Din Tam-al, a Vietnami Békevédök Bizottságának elnökével. Sajtójelentések szerint útban van Berlin felé a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Burma, Ausztrália, Ceylon és más országok békeharcosainak küldöttsége is. Mivel azonban több küldöttség és vendég különböző okok miatt nem érkezhet meg az ülésre a kitűzött napon, ezért Halnz Willmann-nak, a Német Békehívek Bizottsága főtitkárának jelentése szerint elhatá. rozták, hogy a Béke-Világtanács berlini ülésének kezdetét május 24re halasztották. A német nép nagy jelentőséget tulajdonít a Béke-Világtanács ülésének. Az ülés előkészítése folyamán a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország városaiban és falvain a dolgozók gyűléseket tartottak, amelyeken kiváló politikai tényezők és aktív békeharcosok tartottak előadást. Ezeken a gyűléseken a német ddVgozók nagy lel. kesedéssel határozatokat és felhívásokat fogadtak el, amelyekben felhívják a német népet, hogy minden erejével harcoljon a tömegpusztító fegyverek eltiltásáért, Németország egységének demokratikus és békés | alapokon való felújításáért. á Laniel nyomására a komiáunista képviselőket kihagyták az indokínai kérdés megvizsgálására létesített nemzetgyűlési bizottságból A nemzetgyűlés különböző bizottságai (a külügyi bizottság, a pénzügyi bizottság, a tengerentúli területek ügyeivel foglalkozó bizottság, a gazdasági bizottság) kijelölték annak a bizottságnak tagjait, amely — Laniel miniszterelnök javaslatá. nak megfelelően — az indokínai kérdéssel foglalkozik majd. E „koordinációs bizottság" tagjai közé — a miniszterelnök követelésének megfelelően — egyetlen kommunista képviselőt sem jelöltek. Figyelemreméltó azonban, hogy több bizottságban a kommunista jelöltek elnyerték más képviselői csoportok tagjainak szavazatait is. Így például a külügyi bizottságban Giovoni kommunista képviselő 9 szavazatot kapott, holott ebben a bizottságban csak 7 kommunista és haladó képviselő foglal helyet. Giovoni a szavazás előtt hangsúlyozta, hogy a kommunista képviselők ötmillió franclát képviselnek a parlamentben. Kizárásuk e bizottságból azt jelenti, hogy a hatalom birtokosai félnek az igazságtól, félnek azoktól, akik az indokínai háború első napjától kezdve tántoríthatatlanul harcolnak a békéért, a vérontás megszüntetéséért. A francia parlament történeté, ben különben már van példa a kommunista képviselők ilyen kizárására. 1939-ben a külügyi bizottság kizárta tagjai közül Gabriel Péri kommunista képviselőt és helyette Rog. sét, a hitlerista ügynököt választótta be. Nehru küldötte India kompromisszumos javaslatait ismerteÉ Genfben a nagyhatalmak képviselőivel A baseli „National Zeitung" közlése szerint Krisna Menőn, Nehru indiai miniszterelnök személyes képviselője pénteken kétnapos tartóz, kodásra Genfbe érkezett, majd tovább utazik Londonba és később New Yorkba. A „La Suisse" értesülése szerint Krisna Menőn táviratban kért engedélyt Molotov szovjet külügyminisztertől és Bedell Smith amerikai külügyminiszterhelyettestöl, hogy meglátogathassa őket és ismertethesse előttük Nehru miniszterelnöknek az indokínai béke helyreállítására vonatkozó kompromisszumos javaslatait. Nehru küldötte esetleg Csou En. laj kínai, Eden angol és Bidault francia külügyminiszterrel is találkozik majd Genfben.