Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-23 / 125. szám, vasárnap

2 1954. május 23. James h Davis nyilatkozata a Csehszlovák Rádióban • • Ossz ültek az újonnan megválasztott kerületi nemzet? bizottságok Eperjesen és Kassán az újonnan megválasztott kerületi nemzeti bizottságok csütörtökön tartották első ülésüket. A kassai kerületi nemzeti bizottság ülésén a kormány képviseletében jelen volt dr. Ján Púll, a Megbízottak Testületének alelnöke, akinek kezébe a kerületi nemzeti bizottság tagjai letették az esküt. Elnöknek a kerületi nemzeti bizottság eddigi elnökét, Michal Chudíkot választották meg. Ezenkívül ugyancsak egyhangúlag választották meg a három alelnököt, a titkárt, és a kerületi nemzeti bizottság tanácsának további nyolc tagját. A kassai kerületi nemzeti bizottság tagjai előtt álló nagy és gyönyörű feladatokról Michal Chudik, a kerületi nemzeti bizottság elnöke beszélt. Hangsúlyozta, hogy a kerületi nemzeti bizottság újonnan megválasztott tagjaira mezőgazdasági szakaszon, főként az állattenyésztési termelésben várnak nagy feladatok. A kerületi nemzeti bizottság nagy figyelmet fordit a takarmányalap megjavítására elsősorban a kerület legtermelékenyebb járásaiban, a királyhelmeci, töketerebesi, gálszécsi és szepsi járásban. A királyhelmeci járás számára kidolgozzák a mezőgazdasági termelés fejlődésének tervét és az itt szerzett tapasztalatokat érvényesítik a többi járásban is. Az ülésen határozatot fogadtak el, amely irányelvül szolgál majd további munkájukban s biztosítja a kassai kerület akciós programmtervének megvalósítását, amelyet a választási kampány folyamán tűztek ki maguk elé. Az , I újonnan megválasztott kassai kerületi nemzeti bizottság a munka megjavítása és az összes feladatok sikeres teljesítése érdekében szocialista munkaversenyt indított az eperjesi kerületi nemzeti bizottsággal együtt működése minden szakaszán. Pénteken, május 21-én a bratisla. vai, besztercebányai, žilinai, nyitrai kerületi nemzeti bizottságok, a bratislavai központi nemzeti bizottság és a magastátrai városi nemzeti bizottság újonnan megválasztott tagjai tartották meg első ülésüket. Ezeken az üléseken az újonnan megválasztott kerületi nemzeti bizottságok plénumai az előző nemzeti bizottságok munkájáról tárgyaltak, feltárták azokat a hiányosságokat, amelyek az előző nemzeti bizottságok munkájában előfordultak. Az összes üléseken megmutatkozott, hogy a jövőben a nemzeti bizottságok az eddiginél nagyobb gondot fordítanak majd a polgárok tömegeivel való kapcsolatra, a nemzeti bizottságok tagjai és a .lakosság közötti állandó érintkezéssel. Bratislava Pénteken, május 21-én ült össze először az újonnan megválasztott bratislavai kerületi nemzeti bizottság. Az új kerületi nemzeti bizottság tagjai Rudolf Streohaj elvtársnak, a Megbízottak Testülete elnőkének kezébe tették le az esküt, aki a kormány képviseletében részt vett az ülésen. A kerületi nemzeti bizottság elnökévé Rudolf Marta. novičot, nemzetgyűlési képviselőt, Új menetrend a csehszlovák vasutaknál Szombatról, 1954. május 22-éről, vasárnapra, május 23-ára virradóra éjfélkor érvénybe lép a csehszlovák vasutak összes vonalain az új menetrend. Az eddigi menetrendtől eltérő összes változások fel vannak tüntetve egyrészt azokban a menetrendekben, amelyeket az állomásokon kifüggesztenek, másrészt a csehszlovák vasutak menetrendjében, melyet könyvformában adtak ki és már árusítanak. a kerületi nemzeti bizottság eddigi elnökét választották meg. Május 21-én az új bratislavai központi nemzeti bizottság is ülést tartott, amelyen a kormány képviseletében Jozef Lietavec belügyi megbízott beszélt. A bratislavai központi nemzeti bizottság elnökévé egyhangúlag František Čápot, nemzetgyűlési képviselőt választották meg. Besztercebánya A besztercebányai kerületi nemzeti bizottság első ülésén a kormány képviseletében Marek Smida elvtárs erdő- és faiparügyi miniszter vett részt, akinek kezébe az újonnan választott tagok letették az esküt. A besztercebányai új kerületi nemzeti bizottság elnökévé Ján Ši. poš elvtársat, a losonci járási nemzeti bizottság volt elnökét választották meg. Žilina Az új žilinai kerületi nemzeti bizottság első ülésén, melyet pénteken, május 21-én tartottak meg, a kormány képviseletében Anton Nedved', a Megbízottak Testületének alelnöke vett részt, akinek kezébe a kerületi nemzeti bizottság újonnan megválasztott tagjai letették az esküt. Az új kerületi nemzeti bizottság élére egyhangúlag az eddigi elnököt, Alexander Pavlovičot választották meg. Nyitra Pénteken, május 21_én ült , össze első ülésére a nyitrai kerület új nemzeti bizottsága. A kerületi nemzeti bizottság újonnan választott tagjai dr. Jozef Kiszely, helyi gazdasági miniszter kezébe tették le az esküt, aki a kormány képviseletében jelen volt. A nyitrai kerületi nemzeti bizottság új elnökévé egyhangúlag Miku- láš Andris elvtársat választották meg. Pénteken, május 21-én James F. Davis, a nyugatnémetországi amerikai megszálló hadsereg volt tagja a következő nyilatkozatot tette a Csehszlovák Rádióban: „Én, James F. Davis, az Egyesült Államok nyugatnémetországi megszálló hadseregének volt tagja szólok önökhöz. Azoknak, akik nem ismernek, röviden elmondom, ki vagyok. A pennsylvaniai Philadelphiában születtem, most vagyok 32 éves. 1938-ban elvégeztem a középiskolát és két évig, 1940-ig munka nélkül voltam. 1940-ben végre alkalmazást kaptam a Milk dairy Co-cégnél. 1942-ben behívtak az amerikai hadseregbe. Harcoltam a hitleri Németország ellen Franciaországban, Luxemburg, ban, Belgiumban, Németországban, míg végül Hitler birodalma összeomlott. 1950-ben Koreába küldtek. Ott 13 hónapig tartó harcok után megsebesültem. Egyike voltam annak a 25 katonának, akik az úgynevezett King Company 160 tagja közül életben maradtak. Koreában ugyanúgy, mint Nyugat-Németországban saját szememmel láttam, hogy az amerikai katonákat mennyire gyűlölik azoknak az országoknak lakói, akiknek mi amerikaiak nem hoztunk semmi mást, mint háborút, öldöklést és pusztítást. Most valamennyi amerikai katonához szeretnék szólani, de főleg az erlangeni parancsnoki ütegben szolgálatot teljesítő Walker és Seymoor altisztekhez és a fürthi összes katonákhoz, vala. mint önhöz, Michail Kovácsi, a D. ütegből, de különösen az összes amerikai anyákhoz szeretnék szólni, akiknek fiait az amerikai kormány otthonuktól, többezer mérföldnyi távolságban esztelen háborúba sodorja. Több tízezer amerikai katona esett már el a második világháj ború befejezése óta. Amerika újabb | fegyvertípusokat talál ki, amelyek j egyetlen pillanat alatt többezer embert tudnak elpusztítani, atom- és | hidrogénbombákat, ágyúkat gyárt. Nemcsak az amerikai katonákhoz és azok anyáihoz, hanem az egész világ embereihez szólok, akik békében akarnak élni. Két háborút lát. tam és éltem át. Az első a második világháború volt, a második pedig a koreai háború. Ezért nemcsak saját nevemben, hanem elesett bajtár. ň lenini hármas jelszó alkalmazása iunk paroszipolitikájában A kulák osztályellenségiink Pártunk Központi Bizottsága mult év szeptemberi és dece.nueri ülésein feltárta a parasztpolitikánkban elkövetett gyakorlati hibákat és javaslatára a kormány azóta több intézkedést hozott, amelyek e hibák kiküszöbölésére irányulnak. Ugyanakkor a Központi Bizottság rámutatott arra is, hogy helytelen és káros politikát folytatnak azok, akik a kulákok gazdasági korlátozásáról áttértek a kulákok likvidálására, s hangsúlyozta, hogy a korlátozás nem jelenti és nem is jelent-' heti a kulákgazdaságok felszámolását. Miért helytelen a korlátozás politikájának felcserélése a felszámolás politikájával? Miért tartotta szükségesnek a Központi Bizottság, hogy a kulákgazdaságok likvidálásának politikáját elítélje? Talán azért, hogy az osztályellenség „védelmére" keljen? Nem, ilyesmiről szó sincs és nem lesz sohasem, ellenben arról van szó, hogy a likvidálás politikájának káros gazdasági és politikai következményei voltak, mivel nincsenek még meg sem gazdasági, sem pedig politikai előfeltételei. Nincs meg a gazdasági feltétele azért, mert a kulákgazdaságok termelését helyettesíteni még nem tudjuk, márpedig a kulák gazdaságok még mindig jelentős szerepet játszanak a mezőgazdasági termelésben. Egyszerűen arról van szó, nem közömbös számunkra, hogy a kulákok földjei teremneke vagy sem. Arról van szó, hogy mindaz, amit termelnek, illetve amit beszolgáltatnak, vagy a beszolgáltatáson felül a piacon értékesítenek, azt mi, a dolgozó nép esszük meg. A kulákot tehát rá kell szorítanunk a beadások teljesítésére, mert az a dolgozó nép élelmiszerellátását, az ipar nyersanyagellátását szolgálja. Világosan látnunk kell, hogy a pártnak és a kormánynak az utóbbi hónapokban hozott, a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló intézkedései, mint pl. a begyűjtési árak felemelése, a szabad piac lehetőségének bővítése, a beadás csökkentése a kulák gazdaságokkal sem tesznek kivételt. Ezek az intézkedések rájuk is érvényesek, tehát a kulákgazdaságok számára is biztosítottuk a termelés fokozásában az anyagi érdekeltség elvét. De miután ezek az intézkedések a kulákgazdaságra is érvényesek, a korlátozás politikájának alkalmazása és érvényesítése igen alapos helyzetismeretet, elvhűséget, emellett rugalmasságot és határozottságot követel meg minden pártés állami funkcionáriustól. A törvény szigorával keményen rá kell szorítani a kulákokat arra, hogy termelési és beadási kötelezettségeiknek mindenkor idejében és hiánytalanul eleget tegyenek, meg kell követelni tőlük, hogy tiszteletben tartsák államunk törvényeit, de ugyanakkor velük szemben is érvényesítsük a törvényességet Véget kell vetni annak a többhelyen elterjedt helytelen politikának, mintha a kulákok „törvényen kívül" állnának. Népi demokráciánk törvényei nem tartalmaznak olyan kitételt, hogy ha valaki kulák, az büntetendő cselekménynek minősítendő, ellenben vannak törvényeink arra, ha a kulákok nem tesznek eleget termelési feladataiknak, ha nem művelik meg, vagy eltagadják földjeiket, ha nem tesznek eleget beadási kötelezettségeiknek, uszítanak népi demokráciánk ellen, vagy felforgató tevékenységet folytatnak, akkor törvényes eszközökkel a legszigorúbban fellépünk ellenük. A törvényesség, amely kétoldalú kötelezettség, megköveteli, hogy a kulákokkal szemben is a törvényesség szellemében járjunk el, ugyanakkor megköveteli a kulákoktól, hogy tiszteletben tartsák államunkat, annak minden intézkedését, teljesítsék az állam iránti kötelezettségeiket. Éppen a törvényesség mindkét oldalú betartásával, a gazdasági korlátozás helyes alkalmazásával teremtjük meg az alapfeltételét annak, hogy a gazdasági korlátozásból származó, az adott helyzetnek megfelelő adminisztratív rendszabályok helyes alkalmazása mellett az osztályharcot annak lényegére, a politikai síkra tereljük. A Központi Bizottság javaslatára a kormány megszüntette a kuláklistát és megszüntette a kulákok magasabb beadási kötelezettségét. Mindkét intézkedést szükségessé tette az, hogy mind a kuláklistával, mind a kulákok magasabb beadási kötelezettségének kivetésével viszszaélések történtek, nem egyszer éppen a dolgozó parasztok, különösen a középparasztok rovására, és ezek a visszaélések sértették a dolgozó parasztok igazságérzetét. A kuláklista eltörlését indokolttá és szükségessé tette az, hogy arra — nem egyszer személyes bosszúból — becsületes, dolgozó parasztokat vettek fel, akiket aztán ennek megfelelő elbánásban is részesítettek, ugyanakkor azonban sok kulák különféle csalafintasággal „letornászta" magát róla, s aztán a hivatali nyilvántartásban mint dolgozó paraszt szerepelt, s mint dolgozó paraszttal is bántak vele. Egyszóval a kuláklista a falusi szervezetek és szervek kezében merev adminisztratív eszközzé vált, s mint ilyen, nem tölthetett be megfelelő szerepet, s nem jelenthetett megfelelő eszközt az osztályharcban. Mi tette szükségessé a kulákok magasabb beadási kötelezettségének megszüntetését? Ez az intézkedés összefügg a kuláklista eltörlésével. Köztudomású, hogy pártunk és kormányunk a volt begyűjtési rendszerben abból az elvből indult ki, hogy a gazdagok adjanak többet, viszont ez nem jelentette azt, hogy a kulákra, vagyis azokra, kik a kuláklistán szerepeltek, teljesíthetetlen beadási kötelezettségeket rójjanak ki. Márpedig azt az egyébként helyes elvet, hogy a gazdagok adjanak többet, a nemzeti bizottságok általában úgy fogták fel és úgy alkalmazták, hogy a kulákokra olyan beadási kötelezettségeket vetettek ki, amelyek nem feleltek meg a reális adottságoknak. Ebből aztán az következett, hogy mert a kulákok nem teljesítették beadásukat, sok lett a likvidálásnak tekinthető vagyonelkobzás és a kuláklista helytelen alkalmazása saim nevében is akarok szólani hozzátok, akik ma boldogan élhetnének, ha az emberek az egész világon megegyeznének, és megakadályoznának minden háborút és minden öldöklést. Gyűlölöm a háborút, saját szememmel láttam, hogy az amerikai hadsereg sok nemzet számára béke helyett megsemmisítő háborút hozott. Ezért elhatároztam, hogy nem teljesítem tovább ebben a hadseregben szolgálatomat és világosan meg akarom mondani, hogy a háború ellen és a világbéke mellett vagyok. Mindannyi atokh o A szólva így akarom megmutatni, "hogy nyíltan és aktivan kel! harcolni a háború ellen. Mindannyiatokhoz szólok, hogy dolgozzatok a békéért, amerikai katonáknak idegen országokba való küldése ellen. Az atomfegyverek és más tömegpusztító fegyverek betiltását akarom, az összes hatalmak békés tárgyalásait akarom. Főleg titeket, amerikai katonák és amerikai anyák hívlak fel arra, hogy egységesen sorakozzatok föl minden hábprú ellen és közösen biztosítsátok a tartós békét. Bejártam számos országot és nagyon sok különböző nem. zetiségü emberrel beszéltem. Meg vagyok győződve arról, hogy az emberiség többsége az egész világon békében akar élni. Minden amerikai számára szükséges, hogy szembehelyezkedjen a háborúval és fegyverkezéssel. Néhány napja vagyok Csehszlovákiában. Sehol nem láttam az úgynevezett vasfüggönyt, amiről annyit hallottam. Naponta csehszlovák embereket látok magam körül, akik a békéért harcolnak és a békére törekszenek. Boldog arcukon nyoma sincs a félelemnek. Láttam a kerékpáros Békeverseny utolsó szaka, szát, amely a prágai sportstadion, ban a Letnán fejeződött be. Az emberek tízezrei szívélyesen üdvözölték Csehszlovákia, a Szovjetunió, Anglia, a Német Demokratikus Köztársaság, Dánia, Lengyelország, Franciaország és számos más ország sportképvi'selöit. Csodálatba ejtett a csehszlovák nép barátsága. Elégedett és boldog vagyok itt. Lehetőséget adtak, hogy dolgozhassam és hogy szabadon mozoghassak, beszélhessek a Csehszlovák Köztársaság polgáraival, akikkel és az egész világ békeszerető embereivel együtt harcolni akarok a békéért. következtében a büntetések nem egy esetben becsületes dolgozó parasztokat is értek. Sértették ugyanakkor a dolgozó parasztok jogérzékét, mivel látták, hogy a büntetést olyan beadási kötelezettség nem teljesítése miatt szabták ki, amely valóban teljesíthetetlen volt. Az indokolatlanul magas beadási kötelezettségek további következménye az volt, hogy a kulákok rendszerint még azt a mennyiséget sem adták be, ami módjukban lett volna. Terményeikkel inkább üzérkedtek, feketéztek. De vájjon mindezek az intézkedések, amelyek arra irányulnak, hogy helyes mederbe tereljék a kulákok gazdasági korlátozását, azt jelentik-e, hogy engedményeket tettünk a kulákoknak, hogy lemondtunk a kulákok elleni harcról? Nem, nem jelenti ezt és ilyesmit csak az állíthat, aki vagy nem ismeri fel, hogy mi az osztályharc tennivalója és milyen eszközökkel és hogyan harcolunk a kulák ellen, vagy pedig tudatosan terjeszt opportunista, az osztályellenséggel szembeni békülékeny politikát. A párt és a kormány intézkedései nem az osztályharc megszüntetését jelentik, hanem a kulák elleni harcban alkalmazott helytelen, az ügynek ártalmas módszerek kiküszöbölését. A legélesebben fel kell venni tehát a harcot minden, az osztálybékét hirdető megnyilvánulás ellen, s nem szabad tűrni, hogy ezen opportunista nézet következményeként a kulákok a legkülönbözőbb helyekre befurakodjanak, s ott bomlasztó, romboló munkát végezzenek. A kulák elleni harc helyességét, az ellene alkalmazott gazdasági rendszabályok helyességét és azt, Hpgy az adminisztratív eszközöket milyen módon alkalmazhatjuk e