Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-22 / 124. szám, szombat

'1954. május 22. <ii sio PÁRTÉLET Tartalmas, irányított és ellenőrzött pártmunkát a galántai állami gazdaságban HA ALAPOSABBAN MEGNÉZZÜK a galántai állami ' gazdaság évenkénti termelését, a termelés növekedését, vagy a hozam és hasznosság mutatószámait, azt látjuk, hogy ha például 1951-ben az állattenyésztés mutatószámát száznak vesszük, 1963-ban ez a szám már 147, vagyis 47 százalékkal emelkedett. Így van ez a növénytermelésnél is és más gazdasági ágaknál, ahol a mutatószámok szembeszökő, en emelkedtek. A gazdaság egyes udvaraiban a dolgozók százai formálódnak új emberekké, levetve magukról, ha részben is „a krisztusnak is maga felé hajlott a keze" — gúnyát, amit a mult, a koldussors mint kényszerzubbonyt húzott rájuk. Olyan em berek nevelödnek, mint Jurina József elvtárs, a Munkaérdemrend tulajdonosa, aki a tallósi gazdaságban a tejfarm vezetője, és aki tavaly tehenenként átlag 4340 literes évi tejhozamot ért el. Továbbá Kohút Mária, a slovenské-polei gazdaságból, aki sertésgondozó s jó munkája nyomán a sertések naponként és darabonként 76 dekát híztak. Vigh elvtárs, a hidaskürti gazdaságból, aki 12.8 literes napi tejhozamot, ér el tehenenként az év elejétől. Tovább lehetne sorolni e munkahösök nevét. Egyre többen vannak. Szakadozik, vedlik, ronggyá tépve, cafatokban hámlik le a „patópáloskodó köntös" a többi ósdi előítélet a meggyőző, nevelőmunka nyomán. Mert tanítani, nevelni kell az embereket arra, hogyan kell dolgozni új módon. Az eredményt látva aztán maguk lelkesednek s nekigyürköznek a munkának, levetik és eltapos, sák mindazt, ami rossz, újat építve a helyére, új módon. Erről beszélt Toneko elvtárs is, az alsószeli gazdaság dolgozója, amikor azt mondta, hogy tavaly még sokszor megvakarta a fejét, izgatottságában beleturkált a hajába, mert a gazdaság egyes dolgozói a cukorrépát még csak kiegyelték, de megkapálni már sehogysem akarták. Akik így gondolkoztak, azok egy hektáron csak 80 métermázsa cukorrépát termeltek, míg azok, akiknek több „eszük" és akaratuk volt, becsületesen dolgoztak, kapáltak, 480 métermázsa répát termeltek hektáronként. Az idén már nem ismétlődött meg a ta alyi ross?; munka. Ellenkezőleg. Azoknak a munkájára és eredményeire mutattak rá, akik tavaly az élen jártak a cukorrépaterme'ésnél. Most a cukorrépát már megsarabolták, egyelik, kapálják. Élő, közvetlen és gýakorlati példán mutatták meg, hogy a jó munka so. se vész kárba és a zseb sem bánja meg. EBRŐL A MTTNKÄBÓL, a nevelés és emberformálás módszereiről, ennek a lényegéről, irányításáról és ellenőrzéséről, az összüzemi pártbi. zottság és az egyes alapszervezetek, a kommunisták munkájáról emlékezünk meg néhány sorban, hogy az előttünk álló feladatokhoz, azoknak elvégzéséhez minden kom. munista és dolgozó tőle telhetően, szívvel-lélekkel és egész tudásával hozzájáruljon. Tudjuk nagyon jól, hogy a munkában elért siker a dolgozók tudá. sától, rátermettségétől, akaratától és nem utolsó sorban attól is függ, hozván helyezzük el az embereket munkahelyeiken, hogyan segítjük és ellenőrizzük őket. A gazdaság össz. üzemi pártbizottsága és az alapszervezetek bizottságai ezt az elvet tartják szem előtt és a lehetőség szerint be is tartják. Nebojsán például Geschwandtner elvtárs vezetésével a növénytermelésben figyelemreméltó eredményeket értek el és valamennyi terménynél túllépték a tervezett hektárhozamot. A kosúti gazdaság első helyen van a tavaszi munkák második részében. Május 18-ig a cukorrépát 18 százalékban kiegyelték. Ezek a számok sok munkáról, szervezésről beszélnek, mert olyan nagykiterjedésű gazdaságban, mint a galántai állami birtok, amelynek hét falu határában terülnek el a földjei és farmjai, vezetés keli, irányítás, előrelátás. Kézben kell tartani a gazdaságot.. Ebből a munkából az összüzemi pártbizottság és az alapszervezetek is kiveszik ré. szűket. Az agitációs munka nem hiányzott a közelmúltban sem, a választási kampányban. Hidaskürtön például minden kommunista bekapcsolódott az agitációba s a választások sikeréért több mint 60 népnevelő dolgozott. A galántai gaz. daságból nyolcan dolgoztak, mint népnevelök, kommunisták és pártonkivüüek. A választások sikeréért a többi gazdaságok népnevelői iš helytálltak. Nem maradt el az eredmény sem. Mivelhogy az éremnek is két ol. dala van, ezt a dolgot is két oldalról kell megvilágítanunk, mert a további munka szempontjából tudnunk kell, hogy a népnevelőkre nagy feladat hárul pártunk országépitő politikai munkájának gyakorlati megvalósításában. Nézzük meg tehát először is azt, hogy tartalmas.e, irányított-e a népnevelők munkája és ellenőrzik.e ezt az egyes alapszervezetek bizottságai. Végül pedig az összüzemi pártbizottság segít-e ebben a munkában és irányítja-e, ellenőrzi-e megfelelő módon? VEGYÜK ELÖSZÖR IS az agitáció tartalmát. Hogy lemérhessük hatását, nézzük meg a gazdasági eredményeket, mert a tavaszi mun. kák második részének, a kultúmö. vények ápolásának idején ez a pártmunka fő láncszeme, erre kell irányítani a figyelmet. A gazdasági eredmények igazolják az agitáció helyességét, megmutatják, hogy jól dolgoztak-e a kommunisták, vagy nem. Megtudjuk, hogy május 18-ig a tavaszi munkák második' részében a helyzet a következő: a répát megsarabolták, az első kapálást 67, az egyelést 27 százalékra elvégezték. Egy-két adat, de sokatmondó. E téren tehát nincs baj. A népnevelők a maguk körzetében, munkahelyei, ken elég jól végzik feladatukat, és a figyelmet a legfőbb teendőkre irányítják. Tartalmas az agitáció. Ami az agitáció szervezettségét illeti, az egyes alapszervezetekben, munkahelyeken a lehetőséghez mér. ten a tömegpolitikai munka javulása észlelhető, amit a gazdasági eredmények igazolnak. Nem tökéletes még ez a szervezettség, de ami a fő, megvan az alap, amelyre építeifi lehet és kell is. Ez az agitáció, hogy úgy mondjuk inkább egyes lelkes népnevelők, — mint például Pszota elvtárs — kommunista kötelességtudásából és példamutatásából ered. Az egyes alapszervezetekben az összüzemi párt. bizottságon át gyenge az irányítás. Ezt maguk az összüzemi pártbizottság tagjai és a pártbizottság elnöke is beismerik. Ebből tehát az a tanulság, hogy az egyes gazdaságokban a pártszervezetek és a népnevelők jobbadára ösztönösen dolgoznak s az összüzemi pártbizottság nem tartja kezében az irányítást, a kommunisták munkáját az egyes alapszervezetekben. Pedig van kiket irányítani, vannak jő dolgozók szép számmal és munka is van, amire a pártszervezeteknek, illetve az összüzemi bizottságnak a kommunisták segítségével mozgósítani kell a dolgozókat. Azo. kat a népnevelőket, akjk a válasz, tási kampány -idején jól beváltak, továbbra is fel kell karolni, tömöríteni, tanítani, hogy az építő munkában, a dolgozók nevelésében helytállhassanak. A mi feladatunk azzal, hogy a választások jól sikerültek, nem lett kisebb és nem fejeződött be. Sőt már most, pártunk Központi Bizottsága legutóbbi határozata után hozzá kell fognunk a népnevelői kar kiegészítéséhez, politikai oktatásához, hogy a dolgozókat mozgósítani tudják építő munkánk, s majd a kongresszus kitűzte felada. tok gyakorlati, megvalósít;'-sában. FZEK VOLNÁNAK LÉNYEGÉ. BEN azok a feladatok, amelyeknek az összüzemi pártbizottság munkakörében benne kell lenniök. A nevelés terén nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy egyre többet foglalkozzunk a dolgozók közös tulajdona iránti viszonyával. Az állami gazdaságok dolgozóinak e téren is példát kell mutatniok, főként a szövetkezeti dolgozók élött. Ez vonatkozik a nebojsai gazdaságra is, ahol pedig a gazdaság udvarán öszszezsúfolt, különféle használható és használhatatlan gép. és gépalkat, rész, vasdarab, meg más egyéb limlom hever és árnyékot vet az egyébként jóhirü gazdasági részleg kommunistái és dolgozói viszonyára a közös tulajdonhoz és a rendhez. Fáj ezt megírni, de ha azok a munkások, akik ezeket a gépeket készítették, szétnéznének a gazdaság udvarán, bizony csóválnák fejüket és biztos, hogy mondanának is valamit. Ha mást nem, csak úgy a foguk közül kiröppenne egy halk káromkodás. NE KERÜLJE EL az egyes alapszervezetek és az összüzemi pártbi. zottság figyelmét ez sem. Nemzeti vagyonról van szó, amiért mind. nyájan fizetünk, de ha takarékoskodunk, mindnyájunknak haszna lesz belőle. Ez a munka is, akár csak a népnevelőkar oktatása és irányítása, nagyfokú szervezettséget követel meg az egyes pártalapszervezetektöl és az összüzemi pártbizottságtói is. A népnevelőket az egyes alapszervezetek segítségével nyilvántartásba kell venni, a munkájukban eddig szerzett tapasztalatokat népszerűsíteni és általánosítani. Segíteni kell a

z igazgatóságot az általa kidolgozott rendelkezések gyakorlati megvalósításában, tartalmas, szervezett és irányított meggyőző munkát végezni, főleg a kultúrnövények ápolása, agrotechnikai határidejének betartásáért. Ezenkívül figyelmeztetni kell az igazgatóságot a rendellenességekre, ha az egyes gazdaságokban ilyesmi előfordul, segíteni abban, hogy ezek felszámolásával a gazdaság növelje a termelést, csökkentse az önköltséget, a dolgozók jólétét biztosítva. Géreez Árpád Hogyan helyezkednek el a szakintézeteket elvégző diákok A munkaerötartalék szaktanintézeteinek utolsó évfolyamát végző diákjai a gyakorlati vizsgákra készülnek. Néhány hét múlva a záróvizsgák után, szétszélednek az egész országban, hogy megkezdjék munkájukat a bányákban, üzemekben és a mezőgazdaságban. „Oda megyek, ahol hazámnak a legnagyobb szüksége van rám" jelszó jegyében a szaktanintézetek CsISz-szervezetei arra mozgósítják a fiatal munkásokat, hogy Idejében elfoglalják a kijelölt helyeiket. A kladnói 32-es számú építészeti szaktanintézet diákjai a CsISz-csoport közvetítésével már előre elosztották a munkahelyeket. Sokan a fiatalok közül, főként a gépészeti szaktanintézetek diákjai, megértették a mezőgazdáság fejlesztésének nagy jelentőségét és elhatározták, hogy a mezőgazdaság különböző szakaszán fognak dolgozni. A trnavai 3_as számú szaktanintézetben az esztergályosok, karbantartók, marósok és műszerészek közül sokrrn önként jelentkeznek a kombájn- és traktorvezető tanfolyamokra. Megjutalmazták a legjobb dolgozókat A komáromi \ járási épltövállalat dolgozói összüfcemi gyűlésükön értékelték munkájukat. Jó gazdálkodásukkal a termelési terv teljesítése mellett a pénzügyi tervet 102.5 százalékra teljesítették. A gyűlésen a vállalat 20 legjobb dolgozóját megjutalmazták. A jutalmazottak között voltak Zsentek János kőműves, Seben András segédmunkás, I Beck László lakatos, Rózsa Sándor, i Kerepecky Mihály, Farkas József és Czárn István. A gyűlésen az üzem dolgozói ér| lékes felajánlásokat tettek a CsKP X. kongresszusa tiszteletére. A nemzeti bizottság tagjainak fogadóórája — legjobb kapcsolat a néppel „Minden egyes polgárnak joga van indítványaival és panaszaival a nemzeti bizottsághoz, vagy tagjához, vagy a nemzeti bizottság tanácsához fordulni és attól bizonyos határidőn belül értesítést kell kapnia ügyének elintézéséről. A nemzeti bizottságok körzetük dolgozóival a legszorosabb kapcsolatban működnek. A nemzeti bizott. ságok és tagjaik a jelentősebb kérdések megoldásánál és feladataik végzésénél közvetlenül a polgárok, hoz fordulnak, nyilvános gyűléseket hívnak összeg megrendezik a példás dolgozók összejöveteleit. A nemzeti bižottságok tanulnak a dolgozók tapasztalataiból, felhasználják és fejlesztik kezdeményezésüket és egyre nagyobb számban bevonják őket a nemzeti bizottságok munkájába" — rögzíti le a nemzeti bizottságokról szóló törvény 6-ik paragrafusa. Nemzeti bizottságaink tagjainak állandó szoros kapcsolatot kell fenntartaniok választóikkal, őket közvetlenül be kell vonniok az államügyek intézésébe, a nemzeti bizottság feladatainak ellátásába. Üj törvényeink a népi demokratikus államrendszer legfőbb erőssé, gát — a tömegekkel való szoros és felbonthatatlan kapcsolatát fejezik ki. Ennek a kapcsolatnak az elmélyítését célozzák a nemzeti bizott. ság tagjainak rendszeres fogadóórái. Dolgozóink eddig nagyobbrészt csak mint hivatalt keresték a nemzeti bizottságot, ahol ügyes-bajos dolgaikat elintézték. A fogadásokon edrüg ismeretlen, újfajta kapcsolat alakul ki a nemzeti bizottságok tagjai és a dolgozó tömegek között. MI ez az újfajta kapcsolat? A dolgozók érdeklődése az állam ügyel iránt, felelősségteljes gondoskodása arról, hogyan érvényesitik az ország, a nép érdekeit az állam, igazgatás különböző területein? Ho. gyan állnak helyt a nemzeti bizottságok tagjai munkájukban, hogyan töltik be azt a megtisztelő megbí. zatást, melyet a néptől kaptak? A dolgozók személyes törödése az ál* lam ügyeivel, a törvények betartásával, ezt jelenti a nemzeti bizott* ságok és a tömegek kapcsolata, me. lyet megvalósítani minden nemzeti bizottságnak törvénybe foglalt, alapvető kötelessége. A dolgozók a fogadóórák alkalmával felkeresik a nemzeti bizottság tagjait, akiket megbíznak ügyeik vitelével, akiktől jó munkát várnak és akiknek segíteni akarnalc felelősségteljes feladatuk ellátásá. ban. Elviszik ezekre a fogadóórákra javaslataikat, a tömegek kívánságait, s elmondják, hogy az egyes helyi kérdésekben milyen jó, hasznos megoldást látnak maguk az érdekeltek. A nemzeti bizottság tagjai pedig, akik a nép akaratából és bizalmából dolgoznak a felelős pontokon, megismerik a nép minden kívánságát, panaszát. Kimeríthetetlen erőforrást kap kezébe az a nemzeti bizottsági tag, aki a tömegek aktiv cselekvőerejét , véleményét, bírálatát értékelni és hasznosítani tudja. Használják fel a nemzeti bizottság tagjai a fogadóórákat arra is, hogy széleskörű aktívákat, önkéntes munkatársakat állítsanak maguk mellé. A fogadóórák bevezetése fokozott felelősséget hárít a nemzeti bizottságok tagjaira. Minden kérdést, minden javaslatot, minden bírálatot a legfigyelmesebben meg kell hallgatniok, az „apró" lényegtelennek látszókat is, mert a nép ügye az ál. lam ügye. Minden egyes dolgozóval úgy kell foglalkozni a nemzeti bizottság tagjának, mint megbízójával, akinek felelősséggel tartozik az tigyek viteléért, az állampolgárok jogainak és kötelességeinek érvényesítéséért. A tömegekben kimeríthetetlen kezdeményező erő, felhasználásra váró tettvágy rejlik. A fogadóórák lehetőséget adnak a népben meglévő hatalmas erő hasznosítására. Használják a nemzeti bizottságok új tagjai és a dolgozók a fogadóórákat olyan eszközként, mely a nép hatalmát erősíti köztársaság gunkban. Teljesítették felajánlásukat A királyhelmeci mezőgazdasági épltövállalat dolgozói márciusban értékes felajánlásokat, tettek az építkezési határidők lerövidítésére, amelyek teljesítését május elsejéig vállalták. Az üzemben szocialista munkaverseny indult a felajánlások teljesítésére. Ma, a határidő elmúltával örömmel állapíthatjuk meg, hogy az egyes munkacsoportok jóval túlteljesítették felajánlásukat. A legszebb eredményeket a szállítók érték el Hegedűs Albert vezetésével. Vállalták, hogy napi 6 szállítmány helyett 8-at végeznek el. Felajánlásukat 150 százalékra teljesítették. Demián Mihály ácscsopojŕtja 10 nappal a határidő előtt elkészítette a királyhelmeci gépállomás garázsának tetejét. Hold Béla, Borsi A Bazár takarékosságra nevel ]' intézmény a Bazár nemzeti vállalat. Mindenki dicséri. Azok is, akik örülnek, hogy megszabadultak általa felesleges holmijaiktól, azok is, akik örülnek, hogy olyasvalamihez jutottak, amire feltétlenül szükségük volt és nem tudták máshol megszerezniTalán én vagyok egyedül ezen a világon, aki nem dicsérem a Bazárt. Az áprilisi árleszállítás előtt valamit vásárolni akartam a szárazvámi üzletükben, de ott „leltározás" miatt előbb zártak, mint a többi üzlet. Ügylátszik a használt és selejtárunak a leltározása tovább tart, mint az új és kifogástalan árué. Ezt fegyelmezett polgár létemre tudomásul vettem és alig-alig bosszankodtam. Akkor még nem tudtam, hogy semmi okom nincs az izgalomra, mert a Bazár tulajdonképpen jót akart nekem. Jóvoltából ugyanis megtakarítottam pár koronát, mert április egytől olcsóbb lett az a cikk is, mit meg akartam vásárolni. Különben is úgy alakult a helyzet, hogy másnap, amikor már a többi üzlet is 1bezárt, elutaztam Bratislavából és a kiszemelt szükséges holmit még a mai napig sem vettem meg. A napokban újra Bratislavában jártam. Ezúttal a Leningradská 15. szám alatti Bazár kirakatában véltem fellelni azt az apróságot, amire éppen nagy szükségem lett volna. Bemegyek az üzletbe és szépen megmagyarázom, mit szeretnék vásárolni. Az eladónő is szépen megmagyarázza, hogy a kirakatból nem vehet be semmit, noha tudomása van arról, hogy a vonatkozó érvényes előírások szerint kötelessége a kirakatban lévő árut eladni. Szépen megmagyarázta, hogy a kiralcatrendező a kirakatot bezárta, a kulcsot magával vitte, az érvényes előírásokat tehát nem tarthatják be. Bár semilyen alkalmazottnak nincs jogában a kulcsokat magával vinni, érdeklődésemre megtudtam azt is, hogy a kirakatrendező nem is alkalmazottja a Bazárnak, csak alkalmilag „rendez" és így valóban rejtély, miért hordja magával a kirakat kulcsát. Nem tagadom, csak valami apróságot akartam vásárolni, de a kirakatban eredeti perzsaszőnyeget is láttam, szóval olyasmit, ami helyett egyéni ízléssel bíró vásárlónak nem lehet mást eladni. Hogyan akarja a Bazár teljesíteni kiskereskedelmi forgalmát, ha csak érdeklődést vált ki, de elérhetetlen üveg'oúra alatt tartja azt, amit eladni kötelessége? Eszembe jut egy kínos történet a régi időkből, amikor még koldusok ültek a városok utcasarkain. A járókelő polgár észereveszi, hogy a sarkon kéregető vak koldus nem vak. Ráförmed és felelősségre vonja. — Bocsánat uram válaszol nyugodtan a leleplezett — valóban nem vagyok vak, csak helyettesítem azt, aki ma délután szabadnapos és moziba ment. — Erős a hasonlat. Történetünk kirakatrendezője akár moziba volt, akár nem, a kulcsot — úgyhiszem — az üzletben hagyhatta volna. A Bazár panaszkönyvébe beírtam az esetet és írásbeli felvilágosítást kértem. Ez május első napjaiban történt. Felvilágosítást eddig még nem kaptam. Talán most majd megkapom. JÓ SÁNDOR