Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-21 / 123. szám, péntek

III SZ0 1954. május 21. i A CsKP Központi Bizottságának határozata a nemzeti bizottságokba való választások utáni személyes agitáció további fejlesztéséről (Folytatás az l. oldalról.) lattenyésztési termelés hatalmas fejlődését. Fontos feladatunk az EFSz-ek megszilárdítása és tagsági alapjuk kibővítése, mert az EFSz-ek alkot­ják mezőgazdasági termelésünk állandó növekedésének és a parasz­tok életszínvonala emelkedésének biztosítékát. Ezért nagy figyelmet fordítunk az EFSz-ekben kifejtett politikai agitáció fellendítésére. Népnevelőink az EFSz-ek jó mun­kapéldáival megmagyarázzák, hogy a munka helyes megszervezése, az igazságos munkajutalmazás, a fel­adatok agrotechnikai határidőben való pontos -teljesítése, az állatte­nyésztési termelés fejlesztéséhez elkerülhetetlenül szükséges beru­házási feladatok teljesítése és egyebek, a szövetkezetek sikeres gazdálkodásának és a szövetkezeti dolgozók nagy jövedelmének elen­gedhetetlen előfeltételei. Az EFSz­ek jó munkapéldáival meggyőznek minden kis- és középparasztot a közös gazdálkodás helyességéről, megnyerik őket arra, hogy belép­jenek a szövetkezetekbe és újabb EFSz-eket alapítsanak. Úgy végezzék az agitációs mun­kát, hogy a tömegek fokozódó ak­tivitása az üzemekben, a földeken, a közlekedésben és az építés vala­mennyi szakaszán megindult szo­cialista munkaverseny további fel­lendülésében éreztesse hatását. Ezért a szocializmus építésében elért sikereinkkel fogunk agitálni. Nép­szerűsíteni fogjuk az új, haladó munkamódszereket, amelyeken be­mutatjuk, hogyan biztosíthatjuk a nép alkotó kezdeményezésének fej­lesztésével minden egyes párt- és kormányhatározat teljesítését. Ez­zel elérjük, hogy az egyének sike­reiből tömegmozgalom születik, amely egyedül biztosítja a párt­és kormányhatározatok teljesíté­sét, és a dolgozók jólétének foko­zódására vezet. A CsKP X. kongresszusa után a népnevelők fő feladata az lesz, hogy minden családot és minden egyes polgárt felkeressenek, ismertessék velük a kongresszus határozatait a munkahelyeken, az otthonokban és a családokban folytatott beszél­getések alkalmával beszéljenek azokról a feladatokról, amelyeket a CsKP X. kongresszusa a politi­kai, gazdasági és kulturális élet valamennyi szakaszán országunk dolgozói elé kitűzött. A népnevelők ügyeljenek arra is, hogy a nemzeti bizottságok újon­nan megválasztott tagjai körzeteik­ben együttműködjenek választóik­kal, hogy tájékoztassák őket a nemzeti bizottságok akcióstervei megvalósításnak folyamatáról és megnyerjék a polgárokat a nemzeti bizottságokkal való együttműkö­désre. Ezért meg kell szervezni a nemzeti bizottságok újonnan meg­választott tagjainak és a népneve­lőknek szoros együttműködését. Váljon alapelvvé, hogy a polgá­rok nyilvános gyűlésein, a válasz­tókerületekben a választókkal tar­tott beszélgetéseken, fontos elő­adásokon való részvételt azzal biz­tosítsák f c hogy a népnevelők sze­mélyesen hívják meg a dolgozókat, és ténykedésüket ne csupán a meg­hívók széthordására korlátozzák, hanem beszélgessenek a polgárokkal a gyűlés, beszélgetés, vagy előadás programmiáról és jelentőségéről. Fontos, hogy a népnevelők mun­kájukban a legnagyobb fokú konk­rétságra törekedjenek, az orszá­gos és a nemzetközi kérdéseket kössék össze a munkahelyek min­dennapi feladataival. Az agitációs munka további szé­leskörű fellendítése jó szervezési­politikai biztosítást követel. A választási kampány alkalmával ki tudtuk építeni a népnevelők széles hálózatát a városokban és a falvakon. Többezer agitációs köz­pontot létesítettünk, melyeknek te­vékenységét polgáraink örömmel fogadták és ezért több agitációs •cözpontot meghagyunk. Hiányos­ságuk abban volt, hogy az üzemek­ben elmaradtak a népnevelőkollek­tívák kiépítésében. A választások előtt végzett agitációs munka során szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy a termelésben működő szá­mos alapszervezet rendelkezésre bocsátotta tagjait a lakosság kö­rében végzett agitáció céljaira, de hatáskörében nem építette ki a népnevelők kollektíváját és a mun­kahelyeken sem fejtett ki agitációs munkát. A választások utáni agitációs munka súlypontját át kell tennünk azokra a munkahelyekre, amelye­ken termelésünk további fejleszté­se, életszínvonalunk emelkedése dől el. A kerületi, járási, körzeti pártbizottságok és az alapszerveze­tek gondoskodjanak ezért ma fő képpen az üzemek, EFSz-ek, gép­es traktorállomások, állami gazda­ságok és falvak agitációs kollek­tíváinak kiépítéséről és használják fel e mellett a választási kampány­ban a választók körében végzett agitációs munkára létesült agitá­ciós kollektívák kiépítése során szerzett tapasztalatokat. Fejlett és erre a munkára legalkalmasabb pártfunkcionáriusokat és tagokat, tömegszervezetek tagjait és párton­kívülieket válasszanak ki, hagyják őket jóvá a taggyűléseken és bíz­zák meg őket az agitációs munka végzésével egyes munkahelyeken úgy, hogy minden egyes munkahe­lyen egy népnevelő működjön. A városi lakosság körében vég­zendő agitációs munka további megszervezése folyamán töreked­nünk kell a választási kampányban felmerült hiányosságok kiküszöbö­lésére. Ügyelnünk kell arra, hogy az agitációs kollektívák megszilár­duljanak, bővüljenek, és a népne­velők munkája megjavuljon. A választások előtti agitációs munka folyamán szerzett tapaszta­lata Igazolták, hogy a népneve­lői? munkája csak akkor jár si­kerrel, ha a pártszervek naponta irányítják és ellenőrzik munkáju­kat. Ezért a ČsKP járási bizottságai­nak és alapszervezeteinek köteles­sége, hogy a választások után is biztosítsák a népnevelők irányítá­sát. Azokban a városokban, ahol megszüntetik az agitációs közpon­tokat, a népnevelők kollektívájá­nak irányítását a legfontosabb alapszervezet (leginkább üzemi pártszervezet) veszi át, amely az agitációs központ eddigi működé­si helyén levő illetékes körzetben fogja irányítani az agitációt. Az alapszervezetek már kiépült agi­tációs kollektívát vesznek át a lakosság körében végzendő mun­kára. A járási és körzeti pártbi­zottsággal együtt felülvizsgálják, kik váltak be, mint jó népnevelők és az agitációs kollektíva műkö­dési körzetében lakó további kom­munistákkal és pártonkívüliekkel kiegészítik az agitációs kollektívát. Párttagok esetében, tekintet nél­kül arra, melyik alapszervezethez tartoznak, úgy kell kiépíteni a népnevelők kollektíváit, hogy egy népnevelőre 8—10 családot bízza­nak. A népnevelők feladata, hogy rendszeres kapcsolatban álljanak a rájuk bízott családokkal, akiket havonta legalább egyszer megláto­gatnak. Ott, ahol az agitációs központok megmaradnak, az agitációs köz­pont működéséért felelős alapszer­vezet irányítja a lakosság körében tevékenykedő agitációs kollektívá­kat. , / ­A népnevelők irányítása (okta­tás, anyaggal való felvértezés) az alapszervezet feladata,, amelyet a járási, körzeti pártbizottság utasí­tásai szerint és segítségével lát el. Az agitációs központok megáll­ták helyüket a választások előtti agitációban. Fontos tehát, hogy a járási pártbizottságok a választá­sok után is hagyják működni az agitációs központok alapvető ré­szét. Az egyes járásokban megha­gyott agitációs központok száma és elhelyezése a konkrét helyzet­től függ. A járási és körzeti párt­bizottságok az adott helyzet és szükségletek tekintetbe vételével haladéktalanul dolgozzák ki az agi­tációs központok új elhelyezésének po .os tervét. Ebben a következő szempontokból induljanak ki: Az agitációs központokban pro­pagandista előadásokat fognak tar­tani, szervezni fogják a népneve­lők oktatását, a nemzeti bizottsá­gok új tagjaival, a legjobb dolgo­zókkal, társadalmi és kulturális életünk kiváló képviselőivel tartott összejöveteleket, tudományos nép­szerűsítő előadásokat, vagy beszél­getéseket, keskenyfilmeket vetíte­nek, vagy más kultúrműsort szer­veznek. Nem olyan gyakran fog­nak rendezni műsort, mint a vá­lasztási kampányban, hanem ahogy a körülmények megkívánják. Az agitációs központ vezetősége mű­ködési körzetében a szemléltető agitációról is fog gondoskodni. Az agitációs központokat úgy kell elhelyezni, hogy magukba tö-^ mörítsék a lakosság bizonyos kör­zetét (leginkább a kerületi — köz­ponti nemzeti bizottság választó­kerülete). Ajánljuk, hogy vidéken nagy községben helyezzék el az agitációs központot, ahonnan a já­rási pártbizottság 1 összhangba hoz­hatja a néhány községben végzett agitációs munkát és irányithatja az agitációs kollektívákat azokban a községekben, ahol nincs pártszer­vezet. Ebbe a központba hívják össze értekezletre, oktatásra és sze­mináriumokra a környékbeli fal­vak pártszervezeteinek elnökeit és agitációs kollektíváinak vezetőit. A járási pártbizottság vezetésével innen osztják szét a szemléltető­és sajtóanyagot, innen irányítják az előadásos propagandát, a beszél­getéseket, a nyilvános gyűléseket és a kulturális tömegmunkát a kör­nyékbeli községekben. Ennek a központnak kiépítése azonban semmiképp sem csökkenti a falusi pártszervezetek felelőssé­gét a községben végzett politikai agitációs munka irányításáért és megvalósításáért. A falusi és vá­rosi agitációs központok fennma­radásáért és munkájának megszer­vezéséért a központ körzetébe tartozó illetékes alapszervezet fe­lel. Az agitációs központok sike­res munkája megköveteli, hogy a járási pártbizottságok minden irányban gondoskodjanak" műkö­désük tartalmáról és gyakorlati segítséget nyújtsanak az agitációs központokért felelős alapszerveze­teknek. Ott, ahol az agitációs központ létesítésére kulturális közművelő­dési intézményeket, vendéglőket, tornatermeket és egyebeket hasz­náltak fel, vissza kell adniuk eze­ket eredeti rendeltetésüknek. He­lyes lesz azonban, ha ezek az in­tézmények hetente, vagy havon­ta bizonyos estéken agitációs köz­pontul szolgálnának, ha ezeket a he­lyiségeket fenntartanák a pártszer­vezetek agitációs és propagandista munkájára (népnevelők oktatása, propagandista előadások és egye­bek). Az agitációs központok vezetőit a CsKP járási, körzeti bizottsága hagyja jóvá. Ajánljuk, hogy olyan elvtársakat válasszanak ki, akik már a választási kampányban ilyen munkát végeztek és megállták a helyüket. Az agitációs központ ve­zetőinek funkciója tiszteletbeli és helyes, ha tekintetbe véve a mun­ka fontosságát, ezeket az elvtár­sakat felmentik más pártfelada­toktól. v Az agitációs központ havi mun­kaprogrammját a központ irányí­tásáért felelős alapszervezet a já­rási pártbizottsággal egyetértve és ennek segítségével dolgozza ki. Az agitációs munka további fej­lesztése és minőségi javítása ered­ményes lesz, fokozza dolgozóink öntudatát. Köztársaságunk polgá­rai /minden kérdést helyesen ítél­nek meg és lelkesen kezdik meg épitőfeladataik teljesítését. Méií jobban megszilárdítjuk népünk egységét, amely Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével új győzelmek felé halad a szocializ­musért és a békéért vívott harc­ban. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. RÉGI MÓDON NEM ÉLHETÜNK TOVÁBB Antonín Zápotocký új műve magyarul Zápotocký elvtársnak „Régi mó­don nem élhetünk tovább"- című könyve, amely a szerző 1945 má­sodik felében és 1946-ban elhang­zott rádióbeszédeit és cikkeit tar­talmazza, a napokban megjelent ma­gyarul is. így a cseh és szlovák nyelvtudást nélkülöző magyar dol­gozók is elolvashatják és sok hasz­nos tanulságot meríthetnek belőle. A könyvből kitűnik, hogy népi demokráciánknak lépésről lépésre állandóan haladnia kell minden té­ren, hogy a szocializmus felépítése, — valamennyi állampolgárunk el­sőrendű érdeke s egyben feladata, — lehetőleg zökkenők, kitérők nél­kül, a legrövidebb időn belül va­lósulhasson meg. Ha egy lépésnél megállunk, az annyit jelent, hogy egy lépést tettünk visszafelé. Hogy ennek a ténynek nagy horderejét meglássuk, abban nyújt kiváló se­gédkezet ez a könyv. Annál is in­kább, mert Zápotocký elvtárs nem­csak szép irodalmi stílusban ír, ha­nem ugyanakkor közvetlen egysze­rűséggel és mély bölcseséggel is. A könyv, amely bírálatra és ön­bírálatra tanít bennünket, és meg­tanítja a munkásságot helyesen uralkodni, nagyszerű képet fest a népi demokrácia és a polgári de­mokrácia közötti ellentétről, fog lalkozik továbbá azokkal a gazdasá­gi, politikai, szociális és erkölcsi kérdésekkel, melyek az egész nem­zetet érintik. Nem fél hozzányúlni a kényes problémához sem. bolse­vista nyíltsággal tárja fel a hibákat, elégtelenségeket, de ugyanakkor mindjárt rávilágít az orvoslás mód­jára. Egyik beszédében, a gyárafc földek, stb. államosításával kapcso­latban őszintén megmondja: Az ál­lamosítással még nem jutunk a paradicsomba, az államosítás csak lehetőséget nyújt nekünk arra, hogy szorgalmas munkánkkal megte­remtsük magunknak a paradicso­mot." , , Ezeknek az írásoknak értékét nagyban növeli a szocializmus tu­dományos szemléletéből eredő op­timizmus. Csak a magasabb fokú termelékenység teremti meg a fel­tételeket, hogy állampolgáraink jö­vője a legmesszebbmenően biztosít­va legyen — hangoztatja a szerző. Az egészséges derűlátásnak ez a szelleme jól teljesíti feladatát. Az oivasók tömegeit győzi meg s a szocializmus harcosaivá képezi őket. A szerző beszédeinek és cikkei­nek nagy része van abban, hogy 1948 februárjában a reakció végle­gesen elvesztette a hatalmát s hogy a dolgozó nép uralma megszilárdult. Ezek a cikkek, beszédek azonban még évekig nem veszítik el aktua­litásukat. Erről a könyv előszavá­ban Václav Cipro így ír: „Az eljövendő nemzedékek szá­mára minden bizonnyal értékes do­kumentumok lesznek: mivel a for­radalom utáni élet, a tetterős mun­ka és az országépítő törekvések képét rögzítette meg. Számunkra tehát ezek a beszédek a dolgozó népbe, annak erejébe és alkotó­készségébe vetett forró hitvallást jelentenek ma és a jövőben is!" O. K.: A CsKP X. kongresszusa tiszteletére 680 vagon szenet fejtettek terven felül Az a nagy lelkesedés, amellyel a pótori bányászok választani mentek, nem maradt visszhang nélkül a kék­kői szénbányák munkahelyén sem. A Nemzeti Arcvonal jelöltjeinek döntő győzelme után nem egészen három nappal a bukoveci és szla. tinkai bányászok büszkén jelentik: „Az üzemeinkben folyó szocialista munkaverseny keretében becsülete­sen teljesítettük a CsKP X. kon­gresszusa tiszteletére tett kötelezett­ségvállalásainkat." A kötelezettségvállalások kihir­detésétől mindkét üzemben már több mint 680 vagon szenet fejtet­tek terven felül. A bukoveci bányá­szok a választások utáni első na­pokban rekord fejtési eredményt értek el és február elsejétől mosta­náig 3.169 tonna szenet fejtettek már terven felül. A bukoveci bá­nyában a fejtés emeléséhez nagyban hozzájárultak Malachovsky- György gyorsfejtö csoportja a 216.os s^ámú fejtési szakaszon és Feranec András | technikus példás munkaszervező. A Szlatinka-bányában, ahol a helyi nemzeti bizottság több újonnan megválasztott tagja dolgozik, mint Lukács István, Vaslik Béla és má­sok, kötelezettségvállalásaikat már hétfőn teljesítették. Ennek a? üzemnek dolgozói a kongresszus előtti verseny keretében 3.697 tonna szenet fejtettek terven felül. Nagy segítségükre volt ebben a Bryndza János és Molnár József csoportjai között folyó lendületes verseny. A két fejtési szakasz dolgozói csak­nem 80 százalékkak! szárnyalta túl a fejté3i tervet. Gazdag régészeti leletek A Kassa melletti Barca erödtele­pe a régebbi bronzíkori leleteivel nagy érdeklődést vált ki hazai és a külföldi régészek körében is. A te­lep a Myszlavka-patak földnyelvén található. Már a paleolit-korban, kö­rülbelül 20 ezer évvel a mi Időszá­mításunk előtt, lakott terület volt. Ezen az ősrégi telepen rétegeződött fel a Bukovahora-i kultúra idejéből származó telep (3.000—2.500 évvel időszámításunk előtt). Ezen fekszik a neolit-korból származó telep ré­tege (2.000 évvel időszámításunk előtt). A mostani kutatás az otomá­ni kultúra idejéből származó telep, re fordít figyelmet az időszámítá­sunk előtti 1750—1500 évekből. Ez a telep a régebbi kultúrák említett telepeire rétegeződött. A barcai telep egyedülálló arclheo. lógiai egészet képez. 22 lakóház volt itt. A gazdag régészeti leletek, bői meg lehet ítélni, hogy a barcai erödtelep az otománi kultúra népei­nek valamilyen gazdasági, kulturá­lis és katonai központja volt Dél­kelet-Szlovákia területén., Ebben az évben már á^ftilis elején megkezdték a telep további archeo­lógiai kutatását a Csehszlovák Tu­dományos Akadémia archeológiai in­tézete régészeinek, Ladislav Hájek­nak és Jozef Kabátnak irányítása mellett. Az idei kutatás is leletek-, ben gazdag. A z agyagpadlózat alatt 20 dekagramm súlyú aranykincset találtak. A kincs 23 1—4.5 centimé­ter nagyságú aranyfUlbevalókból áll. A fülbevalók tojásformájúak. alsó hajlatuknál vastagabbak. A fülbe­valókat nem a fül clmpára függesz­tették, hanem a fül mögött a hajra. A leletek között van egy arany­I nyaklánc is és aranygyöngyfüzér, A régészek véleménye szerint eze­ket az aranydíszeket házilag készí­tették. A felső rétegekben égett gabonafélét találtak, melyet tégla. lapalakú kődeszkák között öröltek. Egyes szemek hasonlítanak a bú­zához. A talált gabonafélét osztá­lyozzák és részletes vizsgálatnak vetik alá. Régészeink megítélése szerint az otománi kultúra e telepét valamikor nagy katasztrófa érhette. Ezt bizonyítják az égett agyagtör. melékek is, amellyel a telep lakói a kunyhók vesszőből készült szerkeze­tét betapasztották. Nagyon gazdagok a keramikat és a szaruból készült tárgyi leletek. Csaknem minden kunyhóban kis bál­ványt találtak, amely talán a kan­dallón volt elhelyezve, mint házi is­ten. Figyelmet érdemel a valószínű, leg jávorszarvas, vagy rénszarvas agancsaiból készült baltácska, vagy kapa. A telepen kohászok is dol. goztak, amint ez a talált tálakból látható, melyekben bronzot öntöt­tek. Érdekesek a kandallók üstjei is, a művészi kivitelű miniatűr kor­sócskák és az apró dísztárgyak.' A telepkutatást egészen őszig folytat­ják ebben az évben. A régészeknek az ásatásoknál és a leletek tisztításánál a bárcai és haniszkal munkások segítenek, akik már az előzetes ásatásoknál gya­korlatra tettek szert.

Next

/
Thumbnails
Contents