Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-19 / 121. szám, szerda

1954. május 19. ÖI szo 5 HARC A BŐ CUKORRÉPATERMÉSÉRT • * • A kerületi vándorzászlót semmi áron sem engedik kí a fárásbál Hullámzó zöld gabonatenger SU m\ íjában segítik a szövetkezetet, hogy han el vonatunk mellett. Szemem az ablakra tapad, s mintha_ megbabo­náztak volna, nem tudom elfordíta­ni tekintetem. Itt egy nyúl ugrik fel a kalászba szökkent rozsból, majd fogolysereg zizegő szárnysuhogása zavarja a természet csendjét. __ Lent a völgyben patak folydogál, s a kanya­rulatnál hangosan csobogva törtet to­vább. Minden a tavaszt hirdeti... A földeken az ember vívja a har­cát a természettel. A kenyérért, a jólétért folyik e harc. Közben az ég dörgése hallatszik és élesebb szél ke­rekedik. figyelmeztetés a közelgő esőre. A madársereg összehúzott szárnyakkal keres menedéket a bok­rok sűrűjében és más természetadta védett helyeken. A határ többi vad­ja is elcsendesül, s már csak az em­ber látható a földeken. Dacol viharral, esővel egyaránt. — Elég volt na már ebből az eső­ből, — mondja valaki a kapásgk kö­zül. Harminchektárös cukorrépatáblán folyik le ez a párbeszéd. Asszonyok, lányok, vannak vagy százhúszan, szor­galmasan dolgoznak. A fehér ara­nyért, a cukorért folyik a küzdelem. Egyelik a cukorrépát, hogy jóval a tervezetten felül termeljenek. Az eső közben sűrűn hull alá. Egynek sem jut eszébe a hazamenés. Kitartó, jó munkásasszonyok a garamvezeké­nyi szövetkezet tagjai. Minden mun­boldog jövőt teremtsen az összes dol­gozóknak. Ilyen munkásokkal könnyű elsők között járni a zselizi járásban. .4 cukorrépa sarabolášút elsőnek vé­gezték el, s pár napon belül végez­nek az egyeléssel is. Furar Pál, a szövetkezet agronómusa érti a dolgát. Meg akarja hálálni a tagságnak, hogy iskolába küldték őt. Gabonáik s az összes termékfajták bő termést ígérnek. /í váradi szővetkezetesek köve­tik a jó példát. A cukorrépa sarabo­lását befejezték és megkezdték ők is az egyelést. A jó termésért folyó harcban Sólya Lajos csoportja halad az élen. Nem számit reggel öt óra­kor kelni és este tíz órakor feküdni. Elsők minden munkában. Csoportjá­nak munkakészsége magával ragad­ja a többi csoportokat is. Észre sem iK'sz£k, hogy versenyeznek. Ha a mun­ka „szorít" este 9 órakor is a földe­ken vannak. Tudják, hogy a jó mun­kának meg lesz az eredménye. Most, hogy az eső is hátráltatott éjjel-nap­pal szorgoskodnak. Az állandóan növekvő eredmények minden szövetkezetest jó munkára serkentenek, így a tergenyieket is. A múltban nem haladtak az élen, de a februári szövetkezeti konferencián rájöttek arra, érdemes jól dolgozni. A' többi szövetkezeti küldöttek fel­szólalásaiból látták az eredményeket és megfogadták, hogy követik a jó példát. Elhatározásuk sikere: a leg­elsők között haladnak a járásban. A sarabolást elvégezték, s megkezdték az egyelést. Elsőnek vetették el a rizst, a kukoricájukat is lassan sara­bolni fogják. Gromusz János csoport­ja jó példát mutat a többi csoport­nak. Munkájukat minőségileg is jól 'végzik, hogy a terven felül termelt termésért 50 százalékos t jutalmat kap­hassanak. Tudják, hépy a munkák jóminöségü elvégzése a bő termés alapja. Ilyen eredményeket még sok szövetkezetből lehetne felsorolni, mint pl. Garammikola, Garamsaüó, Tőre stb., ahol szintén elvégezték már a tavaszi munkák nagy részét. A cu k( rrépasarabolást. dohány és egyéb palánták kiültetését is befejezték. Minden lehetőt elkövetnek, hogy vál­lalt kötelezettségeiket teljesítsék és nagy hozamokat érjenek el. Egy cél vezeti valamennyit: több kenyeret adni az ország dolgozóinak, hogy ez­zel a saját életszínvonalukat is emel­jék. A zselizi járás szövetkezetesei megértették az ország hívó szavát. A múltban-- sem voltak utolsók, most pedig a legelsők a nyitrai kerületben. A kerületi vándorzászló kezdettől fogva az ö birtokukban van. Semmi áron sem engedik ki járásukból. Halász Ambrus Jó példát mutatnak a szövetkezetben dolgozó kommunisták Amikor a kormány csökkentette a besiolgáltatási kötelezettségeket, felemelte a mezőgazdasági termelés­ben történő beruházásokat, leszál­lította a .kamatokat és konkrét in­tézkedéseket tett a falu lakossá­gának ipari cikkekkel való ellátá­sára, a kommunisták ezeket az in­tézkedéseket meggyőző agitációs munkára használták fel. Meggyőz­ték a falu dolgozóit arról, hogy most rajtunk a sor: jó munkával toobet, jobbat és olcsóbban kell termelniök mint eddig. Magyarbél dolgozó parasztjai a tavaszi munkákat órapontossággal elvégezték mind az EFSz-ben mind a í egyéni gazdaságokban. A do­h nvpalántánkon kívül — mindent e <*!">ttek. — Hét hektárnyi területen ugyan már elültettük a dohánypalántá­kat — mondja Garai Mihály, a szö­vetkezet elnöke. — Most néhány napra félbehagyták ezt a mun­kát, mert a tagok szóltak, hogy már be kell kapálni a korai burgonyát, így a burgonya nagyrSszét már bekapáltuk. Mielőtt megkezdődött volna az egyik legnehezebb mezőgazdasági munka, a növényápolás, összeült a pártszervezet és alaposan megtár­gyalta, hogyan fognak minden munkát elvégezni. A kommunisták feladatul kapták, hogy szükség ese­tén .vasárnapi brigádokat szervezze­nek a répa kapálásához. — A brigádmunkáért rendes ju­talmazást kapnak — mond a Kiss Sándor elvtárs, a helyi pártszerve­zet elnöke. — Ä növényápolás ed­digi eredményei azt mutatják, hogy jól dolgoznak a magyarbéliek. A répát már megsarabolták és hozzáláttak az egyeléshez. — Szükség esetén a szövetkezeti tagok családtagjai, sőt a szövetke­zeten kívül állók is szívesen jön­nek segíteni — jegyezte meg az EFSz elnöke. — Erre azonban az idén még nem volt szükség — ma­gyarázta tovább Kiss elvtárs. — Eddig minden tavaszi munkával idejében elkészültünk. A pártbizottság a feladatok tel­jesítését időközönként ellenőrzi. A munka tehát a legnagyobb pon­tossággal tervszerűen folyik. Sz X. A dunaszerdah elyi állatni gazdaság vezet a nagymegyeriekkel folyó párosvérsenyben A dunaszerdahelyi és nagyme­gyeri járás állami gazdaság dolgo­zói január elseje óta szocialista versenyben állnak egymással. A szocialista m unka verseny eredmé­nyeit havonta és negyedévenként értékelik. Az április hónap és az első negyedévi eredmény értékelé­sére 1954. május második hetében jöttek össze az állami gazdaságok képviselői. Kiértékelték a verseny eredményeit és megállapították a legjobb dolgozókat a gazdaságok­ban. Az értékelés folyamán a duna­szerdahelyi állami gazdaságok ke­rültek az első helyre. Az eredmé­nyek értékelése folyamán rámutat­tak egyes hibákra és ezzel segítik egymást, hogy a jövőben még na­gyobb eredményeket érhessenek el. A verseny értékelésének fő pont­ja az állattenyésztésben elért eredményekből állott. A duna­szerdahelyi járás mezőgazdasá­gában elért sikereinek a gyökere az állattenyésztési termelésben van. A beadási kötelezettségüket az első negyedévben jóval túl­teljesítették. Ezzel megelőzték a nagymegyeri állami gazdaság dolgozóit. Például a tejbeadási tervet a nagy­megyeri állami gazdaság százszáza­lékra teljesítette, a dunaszerda­helyiek 102.2 százalékra. A nagy­megyeriek sertéshúsbeadásukat 65 százalékra, a dunaszerdahelyiek 114.1 százalékra teljesítették. Mar­hahúsbeadási kötelezettségüket a nagymegyeriek 57 százalékra^- a dunaszerdahelyiek 114,5 százalékra teljesítették. A tejbeadási kötele­zettségük teljesítésében is a duna­szerdahelyiek járnak az élen, annak ellenére is, hogy a nagy­megyeriek tojásbeadási kötele­zettségeiket 110 százalékra telje­sítették, mert a dunaszerdahe­lyiek 133 százalékot értek el. Ezek a szám«k azt bizonyítják, hosy 'mind a két állami gazdaság dolgozói becsületesen végzik mun­-kájukat. Mindnyájukat egy cél ve­zeti: teljesíteni, sőt túlteljesítem az állam iránti kötelezettségüket. Az egyéni versenyben Halma Bé­la, a nagymegyeri állami gazdaság anyasertésgondozója érte el a leg­szebb eredményeket. Halma Béla kötelezettséget vállalt, hogy ápri­lisban a malacelválasztási tervet 105 százalékra teljesíti, kötelezett­ségét 200 százalékra teljesítette. Az állami gazdaságok fejőgulyá­sai sem maradtak le a versen5 rben. A szovjet tapasztalatok bevezeté­sével kiváló eredményeket értek el. Nagy Dezső a nagymegyeri állami gazdaságban az el6Ő ne­gyedévben 5725 liter tejet fejt ki terven felül. Gerezdes Vendel és Mészáros József, a dunaszer­dahelyi állami .gazdaságokban közösen az első negyedévben 9.972 liter tejet fejtek terven felül. Az állami gazdaságok dolgozói továbbra is azt tartják szem előtt, hogy még szebb eredményeket ér­jenek el és hogy még több hús, tej és más mezőgazdasági terméket ad­hassanak a közellátásnak, hogy a következő árleszállításnál már a mezőgazdasági termékek ára is csökkenjen. És ezt csak úgy tudjuk biztosítani, ha állandóan fokozzuk a mezőgazdasági termelést. A versenyben álló gazdaságok a növénytermelésben is arra irányí­tották a figyelmüket, hogy betart­sák, sőt lerövidítsék az agrotechni­kai határidőket. A dunaszerdahelyi állami gazdaság dolgozói pl. a kukoricavetésnél két nappal, a lenvetésnél két nappal, a cukor­répavetésnél négy nappal, a ta­karmányrépa kapálásánál (tarom nappal rövidítették le az agro­technikai határidőt. A rizsvetésnél Gróf János és Hor­váth János tűntek ki szorgalmuk­kal. A dunaszerdahelyi járásban lévő malomhelyi gazdaságban lovas­fogattal három és fél nap alatt 50 hektárnyi rizst vetettek el. Ezzel a teljesítményükkel lerövidítették a a vetési tervet A szocialista munkaverseny to­vábbra is folyik az állami gazdasá­gok között." Az értékelés továbbra is havonként és negyedévenként történik. Az üzemi bizottságok el­nökei kijelentették, hogy továbbra is törekázenek majd szorgalmas munkájukkal bebizonyítani szere­tetüket népi demokratikus hazánk iránt. Kornfeld Ferenc, Dunaszerdahely Már csak rövid idö választ el bennünket attól, hogy a középisko­lák bezárják kapuikat. A tanulmá­nyát befejező ifjúság egy része idén is felkeresi az egyetemeket és főiskolákat, hogy tanulmányát kitű­zött életcéljának megfelelően ott folytassa, illetve befejezze. A nyit. rai gazdasági főiskola szintén meg­nyitja kapuit azok előtt, akik a me­zőgazdasági tudományok terén akar­ják folytatni tanulmányaikat. Min­denki részére, aki sikerrel elvégezte akár ez évben, akár évekkel ezelőtt középiskolai tanulmányait, lehetővé válik tanulmányait folytatni a gaz­dasági főiskolán. Középiskola min­den olyan tanintézet, mely diákjai­nak tanulmányai befejeztével érett­ségi bizonyítványt nyújt; vagyis gimnázium, kereskedelmi iskola, s minden középfokú szakiskola, tani. tóksípző stb. A nyitrai gazdasági főiskola öt éves főiskolai tanulmány, mely tíz szemeszter alatt végezhető el. A fő. iskola három fakultással rendelke­zik, úgy mint: a növénytermesztési fakultás, állattenyésztési fakultás (zoot- ni'ka fakultás) és az állat­orvosi fakultás. Az első kettő Nyit­rán van, az állatorvosi pedig Kas­sán. Eredetileg mindhárom fakultás K.v.són volt, de a mezőgazdasági, növénytermesztési és állattenyészté­si fakultás a kormány rendelkezé­sére 1952-ben Nyitrára költözött át, mísr az állatorvosi Kassán folytatja ez idö szerint 'működését. A növénytermesztési és állatte­nyésztési fakultás a regényes fekvé. sü Nyitra városában van elhelyezve, ahol a tanulóifjúságnak az egye­temi városok minden előnyét és örp *t biztosítani tudja. A növény­ter ";tési "akultás, a volt pedagó­giai gimnáziumban van elhelyezve, Bír a nyitrai mezőgazdasági főiskola \ és hatalmas épületével már messzi­ről leköti a Nyitrába érkező város­látogatót. Az állattenyésztési fakul­tás pedig a város felett elterülő és kirándulóhelyekre alkalmas monu­mentális Zobor.liegy alján húzódik, a volt gazdasági középiskola modern épülettömbjében. A kormányzat gondoskodása révén megindult a Nyitrát egyetemi várossá előléptető új főiskolai városrész kiépítése, mely impozáns voltával és hatalmas méreteivel új perspektívákat nyit meg a város kultúréletének fellen­dítésebem. A város maga elragadó lát­ványt nyújt és a vár alatt elterülő gyönyörű parkjával a tanulóifjúság­nak üdülést és szórakozást jelent, éppúgy mint a várost körülölelő Nyitra-folyó is. A vár tövében elhe­lyezkedő sportstadion, teniszpályák és atlétikai versenyekre alkalmas zöld gyepe igazán vonzóerejü és a nyitrai ifjúság és közönség nagy tömegét csalogatja ki szórakozásra. A város színháza, mozgószínházai, könyvtára és olvasóterme bő lehe­tőséget nyújt a népművelés és tudo­mányos élét fejlesztésére. A tanulódiákság elhelyezése kor­szerű és modern internátusokban történik, ahol a diákság a kollektív élet sok-sok örömében részesülhet. A főiskolai diákság kultúresoportjai messzi környéken ismert és megbe­csült zenekarral rendelkeznek. Ben ne nemcsak a zenekedvelő hallga­tóság. hanem a közönség is megta­lálja a maga igazi és nemes szóra­kozását. A kultúrát, sportot és zeneéletet kedvelő ifjúság szép és érdemes vá­Akarat és szorgalom kérdése az eredményes tanulás mint egyetemi vá­rosa lett Nyitra, ros. Az ifjúság korszerű és politikai nevelése tekintetében az egyetem keretében történik megfelelő gondos­kodás. Az élenjáró mezőgazdasági tudományok elsajátításáról pedig a főiskola tanszékei és tanárai gon­doskodnak. Gazdasági gyakorlatra a hallga, tóságot a főiskola tangazdaságában és az ország legjobb állami gazda­ságaiban közérdekből, valamint az egységes földmüvesszövetkezetek mintagazdaságaiba osztják be. A gé­pesítés szakismereteit a fenti he­lyeken kívül az ország különféle gép. és. traktorállomásaira való be­osztással szerzik meg a hallgatók. Nem kevésbbé fontos az a beosz­tás, mely a gyakorlatot végző hall­gatókat az állami kísérleti gazda­ságokba küldi, ahol a növényter­mesztés és magtermesztés nagyje­lentőségű kérdésével ismerkedhet, nek meg. A népi demokratikus államok el­vi gondoskodása lehetővé teszi még az olyan hallgatók részére is a főiskolai tanulmányok elvégzését, akiknek szülei anyagi helyzetük miatt nem tudnák gyermekük ne­veltetését biztosítani; stipendiumot — vagyis tanulmányi segélyt juttat­nak nekik főiskolai tanulmányaik befejeztéig. Orom elnézni a boldog fiatalokat akik kényelmes, modern internátu­sokban anyagi gondok nélkül végez­hetik tanulmányaikat és szereshe. tik meg szakképzettségüket. A hallgatók ötéves főiskolai tanul-, mányaikat vagy záróvizsgával, vagy diplomamunkával fejezik be. A záróvizsgát végző írásbeli ér­tekezést készítenek, melyhez az öt év fő tan tárgyait felölelő szóbeli vizsga járul. A diplomamunkát végzők a fa­kultás egyes katedráin kiválasztott diplomamunkát készítenek a tan­szék állandó irányítása és ellenőrzé­se mellett és az írásbeli disszertá­ció sikeres megírása után a diplo. mamunkájukat védő szóbeli vizsgát tesznek le. Sikeres befejezés után jön az ün­nepélyes mérnöki felavatás. Ki ne emlékezne a mult év szeptemberé­ben Nyitrán első ízben ünnepélye­sen avatott fiatal mezőgazdasági mérnökökre? Az ünnepség a kerü­leti nemzeti bizottság dísztermében zajlott le, a fakultás dékánjai és a tanári kar, valamint a meghívott hozzátartozók, vendégek és a többi évfolyam diákjainak jelenlétében. A város aznap tele volt sötét ru­hába öltözött, csillogószemü if­jakkal, akik kezükben szorongatták a fekete tokba elhelyezett oklevelü­ket. Hát még a szülök, akik messze, az ország egyes falvaiból jöttek el és könnyes szemmel nézték végig fiúk vagy lányuk mérnökké avatá­sát, álmaik valóraválását. A főiskola elvégzése a gazdasági élet majdnem minden ágában kellő képesítést biztosít a hallgatók szá­mára. A városok, járások és kerületek nemzeti bizottságának gazdasági osztályai, minisztériumok és a meg­bízotti hivatalok, a szakoktatási kí­sérleti intézmények, gazdasági-ipari vállalatok, kísérleti és nemesítő ál­lomások, állami, cukorgyári birto­kok, egységes földmüvesszövetkeze­tek, stb. a traktor- és gépállomások fáagmómusai — mindmegannyi elhe­lyezkedési lehetőség a főiskolát vég­zett hallgatók számára, akik arra hivatottak, hogy az új és élenjáró mezőgazdasági tudományt átültes­sék a gyakorlatba és a dolgozó tár­sadalom jólétének emelésére fordít­sák. A főiskola gazdagon berendezett laboratóriumai, kísérleti intézmé­nyei kiváló lehetőséget nyújtanak a hallgatóság tudományos munkássá, gára és arra, hogy elméleti tudá­sukat kiegészíthessék gyakorlati kí­sérletekkel. Ilyen az élet Nyitrán, a nyitrai főiskola két fakultásán. Hívunk mindenkit, fiúkat és lányokat egy­aránt, akik érzik, hogy a bennük rejlő képességek a munkástársada­lom értékes tagjaivá teszik őket, hogy tudásukkal, amit a főiskolán elsajátítanak, hathatósan hozzájá­rulnak a mezőgazdasági termelés fellendítéséhez. Hívjuk a magyar nyelvű iskolák végzettjeit is. Azok is, akik az eddigi példák és eredmé­nyek alapján rövid idő alatt leküz­dötték a nyelvi nehézség hátrányait jó tanulóivá váltak a főiskolának. Sok magyar anyanyelvű hallgató hagyta el már mérnökként az utolsó években a főiskolát. Voltak köztük olyanok is, akik az iskolába való beiratkozásukkor a szlovák nyelvet úgyszólván egyáltalán nem bírták és tanulmányaikat kezdetben a Ma­gyar Népköztársaság Agrártudomá. nyi Egyetemén kezdték el. Ne ri­asszon el tehát senkit elhatározásá­nak mérlegelésénél a nyelvtudás hiánya. Akarat és szorgalom kérdé­se az eredményes tanulás.

Next

/
Thumbnails
Contents