Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-17 / 119. szám, hétfő

1954. május 17. *MS 20 J^lépművészeli lanácsaciók Tavaly, júliusban, új kultúrintézmény született Szlovákiában: a Népi Alkotóművészet Szlovákiai Központja, a SÚLUT. Feladata, hogy az üzemi klubok, kultúrotthonok, iskolák és más szervezetek népművészeti együttesnek ideo lósiai és művészi fejlődését bizto s't^a. A mult évi szeptemberi korm* -nyilatkozat óta sok szó esett a k'-ltúrélet színvonalának emelésér;)!". A mai kultúrmunkának p-'yik legértékesebb formája a kultú.'C.oportok népi alkotása, az eredeti népi anyag feldolgozása, mely nek örvende' ->s fejlődéséről na ponta meggyőződhetünk. A nemrégen lefolyt járási kultúrszemlé ken részt vett népi együttesek, alkotókörök, szólisták számot adtak erről a fejlődésről s most annak is tanúi voltunk, hogy a kultúrcso portok fejlődésének a választási kampányban való részvétel mi4yej} hatalmas lendületet adot^, Az együtteseknek ez a tömegekre gyakorolt nevelőmunkaja értékes munka, s hogy ezt jól végezzék, foglalkozni kell irányításukkal. Ezért szükség volt arra, hogy egy központi szerv létesüljön, mely ezt az irányítást rendszeresen és szakszerűen végezze. Az irányítást a kerületi tanácsadók végzik. Szlovákia minden kerületének székhelyén megszervezték ezeket a tanácsadókat, melyek a bratislavában székelő központnak kerületi szervei. A tanácsadókban szakemberek vannak, akik a színjátszók, énekegyüttesek, tánccsoportok, zenekarok, bábjátékosok munkáját, a népi alkotás valamennyi ágazatát irányítják, az együttesek vezetőit és tagjait iskolázzák, a csoportok részére kultúranyagot adnak ki, az együtteséket rendszeresen látogatják és szaktanácsokkal látják, el. Ebten az irányítómunkában a kerületi tanácsadónak nagy segítséget jelentenek a hivatásos szakemberek, művészek. A tanácsadó közvetlen kapcsolatban áll az együttesekkel. Ez a kapqsolat egyre szorosabb lesz a jövőben és egyre szélesebb területre terjed ki. Nemrégen meglátogattuk a kassai kerületi népművészeti tanácsadót, ahol alkalmunk volt betekintést nyerni munkájába. A Lenin-utca 92. számú épület földszinti helyiségeinek kirakatai előtt sokan megállnak, s érdeklődéssel nézegetik a fényképeket, melyek színjátszócsoportokat, táncegyütteseket, ének- és zenekarokat, bábjátszókat ábrázolnak. A kirakatokban könyveket látni, melyek útmutatást adnak a szinházi rendezőnek, az énekkarok vezetőinek s általában azoknak, akik a népi alkotás valamelyik ágazatában tevékenykednek. A kassai népművészeti tanácsadó mindenekelőtt szakembereket és művészeket nyert meg a népművészeti alkotómunkának, akik elvállalták egy-egy csoport patronálását, biztosítják a tagok ideológiai fejlődését és alkotómunkájuk színvonalát. így kapott a kasafii kerület több együttese máris oktatót. A kassai Nemzeti Színház és a Rádió színészei és zenészei időközönként kiutaznak együtteseikhez, melyeknek patronálását magukra vállalták. Instruktort kapott a tőketerebesi, lőcsei, sviti, kézsmárki, stószi, szepsi színjátszóegyüttes. így volt lehetséges az, hogy a kerület énekkarai, zenekarai és csoportjai, képzőművészeti körei és szólistái hivatásos szakemberektől 'kapjanak irányítást. Igló, Svit, Lőcse és Nagyrőce zeneiskolái ugyancsak segítséget nyújtanak a népi alkotóművészet fejlődésének. Az iskolák növendékei itt a műkedvelő zenekarokban játszanak, az igazgatók és tanárok ének- és zenekarokat vezetnek. A nagyrőcei zeneiskola igazgatója egy zenekarnak, a gálszécsi zeneiskola tanári kara három együttesnek a vezetését vállalta. A kassai Nemzeti Színház és a Rádió dolgozói a védnökséget szívesen vállalták. A színház prózai együttesének vezetője és rendezője, az operarendező és karmester, a színház és a rádió számtalan színésze és zenésze végzi az irányítást, oktatást. A vidéki műkedvelők pedig örömmel fogadják a segítséget, szorgalmasan tanulják szerepeiket az énekesek és zenészek, fáradhatatlanul gyakorolják szólamaikat, hogy a teljes próbán, amelyen instruktoruk is részt vesz, semmi ne késleltesse a munkát s minél több időt fordíthassanak a művészi kidolgozásra. Az együttesek gyakran levelekben kérnek tanácsot. Alkalmunk volt néhányat elolvasni a levelek közül. Arról számolnak be az egyitftesek tagjai, milyen nagyot fejlődött csoportjuk azóta, amióta instruktoruk van. Részleteket közölnek próbáikról, kezdeti sikereikről, jövő terveikről. Népművészeti tanácsadóinak még nincsenek minden kerületben teljesen kiépítve. Sok helyen nincsenek még tánc- és képzőművészeti szakembereink. Ezek a hiányosságok azonban fokozatosan kiküszöbölhetők és remélhető, hogy rövidesen mindenütt alkalmas káderek töltik be a még üresen álló helyeket. / A tanácsadók szakkönyvtárakkal vannak felszerelve. Gazdag módszertani anyag ad lehetőséget az együttesek ideológiai, technikai és művészi fejlődésére. Színdarabok, zenekari művek, kórusművek, népi táncok koreográfiái, bábjátékok kaphatók itt, vagy a tanácsadó által könnyen beszerezhetők. A tanácsadók legfontosabb hivatása a kultúrcsoportok tagjainak iskolá- , zása. Évente több tanfolyamot szerveznek minden kerületben a színdara brendezőly báb játszók, táncosok, énekesek, zenészek, díszletezők, amatőr fényképészek, stb. részéi e. A tanácsadók gondoskodnak arról, hogy ezeken a tanfolyamokon jó szakemberek adjanak elő. A nemrégen felállított kerületi tanácsadók munkájának hatását máris tükrözi a kultúrmunka országszerte tapasztalható fellendülése, a kul túrversenyek és a kultúrcsoportok választás előtti agitációs munkájának eredménye. Ez a fejlődés biztosítva van, éppen azért állandó, fölfelé ívelő. Mészáros Gyula. Bemutatom Prágát Évek óta élek Prágában• Nagyon szeretem ezt a milliós várost, igazi otthonom. De azért nem hanyagolom el szlovákiai baráti kapcsolataimat. Fiatalkori barátaim ha Prágába jönnek, rendszeresen felkeresnek. Keüexnesen elbeszélgetünk és én titokban mindig reménykedem, hogy majd megmutatom nekik a Vár történelmi nevezetességeit, a barokk palotákat és múzeumokat, a kiállításokat és színházakat, a modern városrészeket, Prága festői köriiyékét és mindent, amit magam anny\a, szeretek. De az embc:

r csak tervez .. . Barátaim feljönnek, talalkozunk. Az elején minden rendben megy. Rátérek a programm összeállítására és egyszerre csak megszólal a barátom. — Sajnos, nem mehetünk sehová, túl sok a hivatalos dolgom, Ha marad egy kis időm, szeretnék zsinórt venni a magasszárú cipőmbe, gyöngyházgombot ígértem a feleségemnek, izzlapra, ajakrúzsra, hajfestékre van szükségem. Tisztítóba is kell adnom valami tavaszi holmit. Hát így vagyunk! Barátaim hivatalos elfoglaltságuk után a vegytisztítót tartják prágai látogatásuk legfontosabb céljának. Annyira bos> szántott az ügy, hogy meginterjúvoltam az illetékes minisztériumot. A / válasz nem lepett meg, Pontosan az volt, amit vártam, hogy a szlovákiai vegytisztítók ugyanolyan recept szerint, ugyanolyan jól, szépen, gyorsan és megbízhatóan tisztítanak, mint a prágaiak. Ezek azok az apróságok am?lyek megnehezítik szép tervem végrehajtását• Évek óta várok már úrra, hogy barátaimnak bemutatom Prágát. Olyan gyönyörű a mi fővárosunk, olyan csodás szépségű, hogy látni kell, szeretni kell. Űjra és újra el kell jönni ide gyönyörködni benne, hogyan nő, hogyan fejlődik. Azután még jobban kell szeretni, mint a városok anyját, ahogyan már a középkorban is hívták. Barátaim, hozzátok fordulok! Mondjatok le arról, hogy a cipőfűzőt, gyöngyházgombot, izzlapot, ajakrúzst és hajfestéket Prágában vásároljátok, hiszen mindez Szlovákiában is kapható. Remélem megvalósul még régi vágyam és mindnyájatoknak bemutatom Prága szépségeit. Jó Sándor H ogy mondjam... Kamaszkorom már rég elszelelt, s az életem mégis ifjabb lett. \ Hogy elmúlt húsz évem, mit tegyek? Visszahívni azt már nem lehet. Hogy mondjam egyszerűbben ennél ? .. Ember lettem, én is szavaztam, S a szívemben ezer húr rezgett, ha erre a napra gondoltam. Én, most szeretnék az országnak neki vágni és írni arról, hogy szökken magasba a vetés, és szerető jó ősz anyámról. Róla írnék, ki annyit ápolt és szépítgette sápadt orcám, \ ki mindig azt szerette, ha a fia mókás „legény" és vidám. Megírnék én róla sokmindent. Szavaimnak nem volna vége. És úgy szőném versbe életét, hogy azt minden ember megértse. S tudom, hogy örülne majd szegény, ha látná versem az újságba; és ezerszer is elolvasná, mert neki minden szavam drága. Török Elemér. V vezetősége állapított meg. De még igen sok munka vár ránk annak érdekében, hogy az alapszervezetek tevékenységében is érvényre juttassuk a kollektivitás elvét. A párt alapszervezetei közvetlenül a tömegek között dolgoznak, a gyakorlatban valósítják meg a párt iiatározatait, ' munkahelyükön ők képviselik a pártot, bennük látja a nép országunk vezetőerejének — Csehszlovákia Kommunista Pártjának képviselőjét. Az alapszervezetnek különös gonddal kell megfontolnia eljárását minden egyes kérdésben, hogy munkája teljes összhangban álljon a párt ha

J ározataival és vonalával. A pártszervezetek rendszerint ott járnak el helytelenül, ahol nem létezik kollektív vezetés, ahol roszszul hívják össze és rosszul készítik elő a bizottsági és taggyűléseket. Számos szervezetben hónapokon keresztül nem tartanak taggyűlést. Például Lóunyban az álla ti vasú tak tehervagon-javító műhelyének alapszervezete négy hónapon keresztül egy taggyűlést sen tartott és az államvasutak többi !ouny-i szervezete sem ülésezett rendszeresen, noha igen fontos problémák vártak megoldásra a termelőmunka megszervezésével kapcsolatban. A párt és a kormány határozatának végrehajtása azonban megkívánja, hogy a pártszervezet állást foglaljon az egyes kérdésekhez, hogy határozatot hozzon, hogy szervezetileg biztosítsa a feladatok teljesítését, hogy vezesse és támogassa a tömegszervezetekben dolgozó kommunistákat. Ehhez szüksége . hogy minden fontos kérdést az eiíész pártkollektíva gyűlésén — a taggyűlésen vitassanak meg, amely az alapszervezet legfőbb kollektív szerve. Az alapszervezet kommunistáinak taggyűlése az alapszervezet legfőbb .szervét jelenti, E kollektívának döntő befolyást kell gyakorolnia a szervezet valamennyi feladatának megoldására, valamint különféle munkaszakaszokon dolgozó egyes kommunisták munkájának irányítására. A pártszervezet kollektív munkája szolgáljon szemléltető például a szakszervezeteknek, ifjúsági szervezeteknek, nemzeti bizottságoknak. A pártszervezeteknek tehát az a kötelességük, hogy a kollektivitás elvét necsak saját munkájukban érvényesítsék, hanem a kommunisták révén a tömegszervezetek, szövetkezetek és nemzeti bizottságok munkájában is. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a szervezetek bizottságai, a nemzeti bizottságok tanácsai, az üzemi bizottságok, a szövetkezetek vezetősége rendszeresen és a szükségnek megfelelően üljenek össze,

v hogy kollektíván megvitassák és megoldják a fő ügyeket, a fontos problémákat pedig megvitatás és döntés céljából a taggyűlés elé terjesszék. Ennek értelmében veget kell vetni annak, hogv pl. az ü^e-nekben csupán az egyes szervezetek vezetői, — a pártszervezet, áz üzemi bizottság, a CsiSz elnöke, vagy a falvakon a pártszervezet, a nemzeti bizottság és az EFSz elnöke ülnek össze, hogy „az operatív vezetés" orvén olyan kérdésekről tárgyaljanak és döntsenek önhatalmúlag, amelyek az egész üzemet, vagy az egész községet illetik, anélkül, hogy döntésbe vonnák a kollektívát, az általuk vezetett szervezet bizottságát és tagságát is. Nem békülhétünk meg azzal sem, hogy számos alapszervezet taggyűléseit számos tag távollétében tartják meg, akiket ezáltal gyakorlatilag kizárnak az aktív pártéletből. Ez nem mentegethető azzal a kifogással, hogy az illető tagok paszszivak. A tagok távolmaradása a pártgyűlésekről komolyan veszélyezteti a szervezet kollektív vezetését, gyengíti a párt befolyását a tömegekre és elidegeníti a párttól azokat a tagokat, akik a pártszervezet befolyásán kívül maradnak. A tapasztalatok azt mutatják, a taggyűlésen val'ó hiányos részvétel oka mindenekelőtt abban áll, hogy ezeken a gyűléseken nem vitatják meg a megoldásra váró legfőbb problémákat. A párt alapszervezeteinek fontos feladata, hogy ezen a téren határozott intézkedésekkel biztosítsák a fennálló hiányok kiküszöbölését. A pártgyűlések előkészítésében vegyen részt minél több párttag. Az egyes kérdések megvitatása mutasson rá a további munka perspektíváira, tárja fel a hiányok okait, és mutasson rá, milyen úton szüntethetjük meg e hibákat. A kérdések ilyen megvitatása elkerülhetetlenül fokozza a tagok érdeklődését aziránt, hogy részt vegyenek a szervezet kollektív életében. A pártgyűlések színvonalának rendszeres emeléséhez szükséges, hogy az alapszervezet bizottság?, mint a taggyűlés végrehajtó szerve, rendszeresen beszámoljon a taggyíi lésnek tevékenységéről. Tef'»ss» b i tagok elé megbir&lás céüábfil munkájának mérlegét, ismerje be nyíl tan nemcsak sikereit, hanem kudar- : cait is és így tanítsa meg a többi kommunistát arra, hogy elkerülje e hibákat. Nagy jelentősége van annak is, hogy az egyes tagokra közvetlenül a pártgyűléseken konkrét feladatokat bíznak. Teljesítésüket azonban rendszeresen ellenőrizni kell. Az elvtársak, akiknek a taggyűlés előtt be kell számolniok róla, hogyan teljesítik a rájuk bízott feladatokat, elsajátítják az öntudatos és törhetetlen pártfegyelmet, megtanulják, hogy a maguk akaratát a kollektíva akaratának alárendel jék. A pártgyűlések így valóban a kommunista nevelés iskoláivá lesznek. Számos falusi szervezetben megtűrték, hogy a pártmunka kollektivitása olyan alacsony színvonalra süllyedt, amely szinte egyenértékű a párt vezetőszarapéről való önkéntes lemondással. A blatnai járásban pl. egy idővel ezelőtt megállapították. hogy számos falusi pártszervezet munkája ellanyhult, hogý e szervezetek alig észrevehető befolyást gyakorolnak a nemzeti bizottságok munkájára. A nemzeti bizottságok nem dolgoztak kollektív módra, nem tartottak teljes üléseket. így aztán a községben a kormányt egy ember képviselte — a nemzeti bizottság titkára. A blatnai iárási pártbizottság ezt még betetőzte azzal, hogy számos községben a helyi' nemzeti bizottság titkárát nevezte ki a munkahelyén működő falusi pártszervezet instruktorává. Ez 'szöges ellentétben áll a Központi Bizottság irányelveivel, amelyek értelmében a helyi nemzeti bizottság titkára legyen az lletö falu párts7pr'pzeténéfc tagja és e? a pártszervezet vezesse és irányítsa őt munkájában. A blatnai járási pártbizottság intézkedése arra vezetett, hogy számos községben a lakosok a helyi nemzeti bizottság titkárát a párt képviselőjének is tekintették, a pártszervezetek pedig háttérbe szorultak és önként lemondtak az ügyek irányításáról. A járási' pártbizottság a könnyebb utat választotta, hogy biztosítsa a falvakon bizonyos feladatok teljesítését, ahelyett, hogy az alapszervezeteket megtanította volna a helyes politikai és irányító tevékenységre, a taggyűlések rendszeres megtartására és előkészítésére, a problémák kollektív megoldására. Ha azonban a járási pártbizottság egyénekre támaszkodik, nem pedig kollektív szervekre — a pártszervezetek bizottságára és taggyűlésére — akkor könnyen hibák merülhetnek fel a párt politikájának megvalósításában. Pártunk az ország vezető pártja. A' párt vezetőszerepét soha, sem érvényesíthetjük úgy, hogy az megfeleljen egyesek személyes érdekeinek és ártson a köz érdekeinek. Ezért következetesen ügyelnünk kell, hogy valamennyi, a mindennapi élet különféle szakaszain vép 'íajtott intézkedést megfelelően megindokoljunk és r..egmagyarázzunk. ElsősorV in a kommunistáknak, a párt tagjainak feladata, hogy az intézkedéseket megin^ckolják és megmagyarázzák, helyességükről meggyőzzék a polgárokat A kommunisták ezt a feladatukat csak akkor teljesíthetik, ha a párt alapszabályzatának rendelkezéseit követik, tiszteletben tartják és érvényesítik mindennapos munkáinkban. Ez az egész párt aktivizálásának kulcsa, annak előfeltétele, hogy az egész párt J