Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-16 / 92. szám, péntek

U J szo 1954. április 16. • » Az emberiség az atomveszély ellen A „New York Times" című amerikai lap ezekbein, a napokban közölte egy egyetemi tanár cikkét, amely a többi között ezt írja: „Nürn. bergben a háborús bűnösöket az ern berjség ellen elkövetett brutális tet teikért a személyes felelősség elve alapján ítéltük el." A tanár cikkében továbbá megkér_ dezi: „fis mi a helyzet saját politikai vezéreinknél, akik a nemzetközi tiltakozások ellenére kitartanak amellett, hogy tovább folyjanak a hidrogénbombává! folytatott kísérletek. Amint ismeretes, az amerikaiak ez év március l-e óta már háromízben hajtottak végre kísérletet a hidrogánibombával a csendesóceáni Marshall-szigeteken. A hidrogénbomba hatásáról szóló hírek, az atomtudósok és kutatók nyilatkozatai, többek mint borzalmasak. A japán klinikákon halászokat gyógyítanak, akik egy rádióaktív felhőbe kerültek 140 kilométerre a robbanás helyétől. Amerikai geológusok kijelentették, hogy Montaná. ban — az egyik amerikai államban — rádióaktív hó esett, többezer kilo méternyire a Marshall-szigetektől, ahol a kísérleteket végezték. A rádióaktív felihő egészen az Egyesült Államok fölé húzódott és rádióaktívvá tette a csapadékokat- Egy má_ sik amerikai államban, M

assachusettben, rádióaktív eső esettLewis Strause, az Amerikai Atomenergia Bizottság elnöke kijelentette, hogy egyetlen hidrogénbomba el tudná pusztítani egész New ^ork városát a külvárosokkal együtt, tehát 13 millió embert lehet elpusztítani egyetlen egy bombával. Az amerikai fegyvergyárosok őrült tervei, a civilizáció pusztulásának veszélye, megrázta az egész viiág közvéleményét. Nem kell külön hangsúlyozni, milyen célt követtek az amerikai nábo. rús stratégák ezzel a kísérlettel, éppen a genfi konferencia előtti idő szakban. Céljaik általánosan ismeralsóházában. Az angol közivélemény élesen bírálta Churchill állásfoglalását a hidrogénbomba kérdésében és főleg azt a tényt, hogy sem az angol kormányt, sem Churchillt nem tájékoztatták a kísérletekről. A. Daily Mirror című lap megkérdezi, vájjon Nagy-Britannia respektált fél-e a nyugati szövetségben, vagy csak Amerika néma csatlósa. A New Chronicle című lap az angol lapok többségének álláspontját fejezi kii, amikor hangsúlyozza Ohurdhillnek és az angol kormány, nak tehetetlenségét, amely a hidrogénbombarobbanásokról csupán az angol seizniográfok útján értesült. A burzsoá lapok nem tesznek említést arról, hogy éppen a Szovjetunió volt az, amely már az Egyesült Nemzetek Szervezetének első közgyűlésén és azóta többiziben megismételte azt a. követelést, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése hagyja jóvá a tömegpusztító fegyverek eltiltását, az atomfegyverek gyártásának tilalmát és e tilalom következetes ellenőrzésének megvalósítását. A szovjet kormánynak ezeket a javaslatait elutasította Nagy-Britannia éppúgy, mint az amerikai szavazógépezet más küldöttségei is. A szovjet kormány legutóbbi, március 31-i jegyzékében is hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió továbbra is kitart az államok fegyverzetének és fegyveres erőinek jelentős csökkentése és olyan egyezmény megkötése mellett, amely biztosítaná az atomenergia

1 emberek tömeges irtására való felhasználásának megakadályozását. Az államoknak ez a tör/kvése állandóan növekedik, főleg azért, mert az atomfegyver pusztító ereje növekszik és ezenkívül megjelent a porondon a hidrogénfegyver, amelynek ereje jelentősen meghaladja az atomfegyverét. Az atomfegyver eltiltására nagy Ä magyar-csehszlovák barátsági szerződés tek: meg akarják félemlíteni az em- kezdeményezést tett ismét a Békeberiséget és fokozni a háborús hisztériát. Ezt a tényt nem sikerült és nem sikerül elleplezniök -t népek előtt az atombombákról folytatott kí sértetek védelmi jellegéről szóló daj. kamesékkel. Fontos emlékeztetni arra, hogy jóllehet e kísérletek fizikai hatását nem lehet csökkenteni, nem becsülhető alá azonban erkölcsi hatásuk sem, amely sokkal idegesebbé tette a washingtoni urakat, mint a békeszerető államokat. Az amerikai imperialisták távolról sem hitték azt, hogy a hidrogénbomba robbanása a Marshall-szigeteken jeladás lesz egy olyan spontán és hatalmas tiltakozásra az egész világon az atpmfegyverek ellen, mint amilyennek most tanúi vagyunk. Számos kiváló közéleti képviselő, számos parlament a kapitalista országokban is, nem beszélve az egész világ dolgozóinak milliós tömegeiről, óva intik Amerikát az ilyen kísérletek következményeitől és e kísérletek beszüntetését követelik. A nyugati burzsoá sajtó azt kérdezi, vájjon a Fukuryja Maru halász, hajó sorsa, amelyen a japán halászok megsebesültek, nem az emberiség jövőjét fejezi-e ki és hozzáte.szi: hogy a hidrogénháborúban nem létezik győzelem. A nemzetek felelősségre vonják kormányaikat és parlamentjeiket és követelik, hogy vigyék keresztül a tömegpusztító fegyverek eltiltását. Az angol, francia és olasz parlamentben határozatot hagytak jóvá háromhatalmi értekezlet összehívásáról, amely az atomenergia ellenőrzésének kérdését lesz hivatva megtárgyalni. Pandit Nehru, az indiai kormány elnöke a hidrogénbomba kísérletek beszüntetése mellett foglalt állást és ezeket a kísérleteket a félelemkeltés és a háborús hisztéria eszközének nevezte. A leszerelési értekezlet azonnali összehívása és a kísérleteik beszüntetése mellett foglalt állást aiz indonéz kormány elnöke, Ausztrália külügyminisztere és Kanada külügyminisztere is. Braziljában több mint száz parlamenti képviselő, számos politikai, tudományos és kulturális dolgozó követelte az atombombakísér'etek beszüntetését és tárgyalások megkezdését a nemzetközi feszültség további enyhítése érdekében. Nagyon éles vitára került sor a hidrogénbombáról Nagy-Britannia Világtanács elnöksége, amely már cius 28—30-i bécsi ülésezésén kifejeaésire juttatta az emberek .százmillióinak akaratát, akik a tömegpusztító fegyverek eltiltására tett stoökholmi felhívást aláírták. „A tudomány nem azért szabadított fel korlátlan erőket — mondja az ülésen hozott határozat — hogy embereket pusztítson el, hogy egy pillanat alatt megsemmisítse az ember évezredes munkájának gyümölcseit, hanem azért, hogy eszközt teremtsen az ember munkájának és törekvéseinek megkönnyítésére és hogy segítse biztosítani a békés életet. Az atomháború törvényen kívül helyezése nemcsak szükséges, hanem lehetséges is. A népeknek követel niök kell kormányaiktól, hogy egyezményt kössenek az összes fajtájú tömegpusztító fegyverek eltiltására." Az atom. és hidrogénháború el tiltásáért folyó mozgalom világszerte oly hatalmas méreteket öltött, hogy Eisenhower rövid idővel ezelőtt kénytelen volt kijelenteni, hogy az Egyesült Államok nem fog elsőnek alkalmazni hidrogénbombát. Az emberiség szívesen hinne eme ígéretnek, mert ennek betartása kizárná a hidrogénbombával folytatott háborút, mivel a Szovjetunió, amely birtokában van az atomenergiának és hilrogónbombának, szigorúan betartja azt az irányelvet, hogy a hidrogén- és atomenergiát csupán békés célokra kell felhasználni. | A jövő megmutatja, főleg e kérdésnek az Egyesült Nemzetek Szervezetében való megtárgyalásánál, hogy mennyire egyeznek az amerikai kormánytényezők szavai és tettei ebben a kérdésben. Egy azonban bizonyos, a népek akaratának ereje oly nagy, hogy számolniuk kell vele a washingtoni uraknak is. Az emberiség világosan tudatára adja Eiseiiihowernek, Dullesnek és az amerikai kongresszus tagjainak, akik már most legszívesebben Ián. gokban látnák az egész világot, hogy további nyereségeket húzhassanak a népnek kiontott véréből, hogy ne ijedj- meg semmiféle fe_ nyegetéstől és hogy ebben a világküzdelemben soha többé nem győz a halál és a háború a béke felett. VŠ. • 1949. április 16-án írták alá a magyar-csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segélyinyuj ási szerződést. A szerződés aláírása óta eltelt öt év ragyogó bizonyítékát adta annak, hogy a baráti népek együttműködése miiyen hatalmas erő forrása, milyen jelentős tényező politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt. A

z eddigi fej'ödés meggyőzően bizonyítja, hogy barátságunk alapja tartós és szilárd, mert országainkban a proletárinternacionalizmus elvén álló kommunista pártok állanak és népeink a közös kérdések közös megoldásának örömteli, eredményes útján haladnak. Nemzeteink barátsága jelentős tényező a vi'ágbéke megőrzéséért folytatott harcban. Ezt a barátságot sohasem sikerű'

t gyengíteni sem az imperialista háborús uszítóknak, sem ezek különböző bérenceinek. mert népeink tántoríthatatlanul a Szovjetunió vezette béketáborhoz tartoznak. Sokoldalú műszaki, technikai és tudományos együttműködésünk jelentősen hozzájárul népgazdaságaink fejlesztéséhez és ahhoz, hogy a szocializmus gazdasági alaptörvényének megfelelően szüntelenül emelhessük népeink jólétét és a Szovjetunió segítségével, gazdag tapasztalatainak felhasználásává' építhessük szebb, boldogabb szocialista jövőnket A Magyarország és Csehszlovákia között létesült ku

1 turális egyezmények is jelentős mértékben hozzájárulnak a népeink közötti baráti kapcsolatok eimé'yítéséhez. Mindkét ország dolgozói nagy érdeklődéssel és szeretettel ismerkednek meg egymás kultúrájával. Je'lemző pé'daként lehet megemlíteni a csehszlovák filmek magyarországi fesztiválja alkalmával megnyilvánult hatalmas érdek'ődést, ugyanakkor azonban az is megállapítható, hogy Csehszlovákiában hasonló érdeklődéssel és szeretettel fogadják a magyar nép történelmét és mai életét ábrázoló filmeket. Mind / több színdarab kerül bemutatóra kölcsönösen színházainkban, mind több művész to'mácsolja népeink kivá'óságainak irodalmi és zenei alkotásait. Ennek egyik szép példáját láttuk a közelmútban. am'kor a Kossuth-díjas Ferencs'k János érdemes művész, karmester Bratis'avában vezénve'te Babušek évfordulója szlovák zeneszerző művének első nyilvános bemutatóját. Irodalmi téren nagy haladást jelent, hogy Magyarországon kiadták a cseh és szlovák költők antológiáját, valamint folyamatosan fordításra kerülnek új és klaszszikus cseh és szlovák irodalmi munkák, míg Bratislavában a napokban rendeztek ünnepi estét Petőfi, Ady és József Attila vá'ogatott műveinek szlovák nyelvű kiadása alkalmából. Közös örömünk, hogy Ján Smrek nagyszerű fordításában a szlovák dolgozók saját nyelvükön ismerhetik meg a három legnagyobb magyar költő verseit. Baráti együttműködésünk jellemző vonása az őszinte és messzemenő segítőkészség, amelyet gazdasá "i és kulturális életünk kiváló képviselői személyes látogatásaik alkalmából tapasztalnak. E látogatások alkalmával szerzett értékes tapaszta'atok nagymértékben hozzájárulnak mindkét ország szocialista fejlődésének meggyorsításához. Nehéz lenne még vázlatos képet is adni arról, hogy milyen széles tere van népeink kapcsolatának. A gyakori baráti és együttműködési látogatásokból példaként említem meg Illyés Gyula kétszeres Kossuth-díjas írót és költőt, aki hosszabb időt töltött Csehszlovákiában és visszatérve Magyarországra, igen me'egen emlékezett meg csehszlovákiai útjának élményeiről, kiemelve azt a mély benyomást, amelyet a cseh és szlovák trép kultúrája és az itteni írókkal való találkozásának meleg baráti légköre tett rá. Hasonló szeretettel em'ékezett meg magyarországi tanu'mányútjának élményeiről Ctibor Stítnický szlovák kö'tő is, aki írásaiban hűen bes//mol a magyar nép megváltozott éVtéről. íróink, költőink kapcso'ata ma hasonló Jankó Kráľ és Petőfi, Hviezdoslav és Ady kapcsoltához, akik korukban személyes barátságukkal tettek tanúbizonyságot egymás népei iránt érzett szeretetükről. Közös cé'unk — a szocializmus — elérését gyorsítja meg, az a munkaverseny, amely a nováki és tatabányai bányák között folyik. Külön öröm számunkra, hogy ennek az országépítő versenynek a kezdeményezői a szlovák és magyar bányászifjak voltak. Szépen fejlődnek a magyar és csehszlovák sportkapcsolatok is. Sportoló fiataljaink egymás közötti versengése mellett éreztük Csehszlovákia dolgozóinak szeretetét és együttérzését minden olyan alkalommal, amikor a magyar sportolók nagy nemzetközi sikereket értek el. A magyar dolgozók hasonló szeretette] és érdeklődéssel kisérik a csehszlovákiai sport fejlődését is és nem túlzás azt állítani, hogy hazánkban a legnépszerűbb sportolók közé tartozik a csehszlovák fiatalok példaképe, a világhírű Emil Zátopek. Egyre gyarapodik azoknak a közvetlen és szívélyes kapcsolatoknak a szá. ma, amelyek során a két ország iskolái és ipari tanulóotthonai ismertetik egymással eredményeiket és megvitatják munkájuk javításának lehetőségeit. Mindezek a kiragadott példák bizonyítják, hogy országaink népei közösnek tartják feladataikat és közös sikernek érzik a szocialista fejlődés során a két ország dolgozói által elért győzelmeket. Még szorosabbra fonja népeink barátságát az, hogy ennek gyökerei évszázadokra nyúlnak vissza történelmünkben. amikor népeink együtt folytatták a harcot a közös elnyomók, és kizsákmányolók ellen. Magyarország és Csehszlovákia dolgozóinak barátságát fejezi ki írott formában a két. ország közötti barátsági szerződés. Dolgozóink mind nagyobb mértékben felismerik, hogy nincs szebb, lelkesitőbb. biztatóbb, mint az olyan barátság, ame'y nemcsak egyes embereket, hanem egész népeket köt össze széttéphetetlen szálakkal. Biztosak vagyunk abban, hogy a két nép közötti barátság a jövőben még tovább fog mélyü'ni és hathatósan hozzájárul ahhoz, hogy népeink kommunista pártjaik vezetéséve a hatalmas Szovjetunió olda'án méltóan betöltsék á ha'adó emberiség rohambrigádjainak szerepét Füredi József, a Magyar Népköztársaság bratis'avai főkonzúa. ANATOLE FRANCÉ Anatoüe Frajice 1844 április 16 án született. Igazi neve Jaques Anatole Thibault volt. Gyermekkorát és kor

a ifjúságát négy varázslatosan szép könyvében, »Barátom könyve«, »Noziére Péter«, »A kis Péter« és »A virágzó élet«.ben beszéli el. Átéljük bennük komoly gyermekéveit, melyeket apja könyvesboltjában, a régi Párizsban töltött. Könyvek és Párizs voltak első szenvedélyei és azok maradtak élete végéig. A középiskola megnyitotta előtte az antik világot. A kollégium sötét szobácskáiban megnyilatkozott előtte Hellas és Róma antik kultúrájának szépsége. Anatole Francé fejlődésére ebben az időben különös befolyással voltak apja könyvesboltjának a látogatói, többek között az ifjabb Dumas, a Kaméliás hölgy szerzője, Goncourt, számos francia történész és regényíró. Tőlük leste ei Francé a társalgás művészetét, amelyet későbbi írásaiban oly magas tökélyre emelt. Közben szüntelen olvasással gyarapítja ismereteit. Több szépirodalmi lapnak lesz munkatársa. Francois Coppée.vel, Banvillel, Verlainnel, Leconte de l'Islevel és Alfréd de Musset-vel és több a fiatal iskolához tartozó költővel együtt úgynevezett parnasszista iskolát képeznek, rtt sajátította el Francé stílusának egyszerűségét, világosságát és könnyedségét. Eszmeileg Francé úgy, ahogy az akkori fiatal generáció minden tagja Hippolyt Tainnek, a kiváló irodalomtörténésznek és a keresztény hagyományok neves kutatójának, Renannak befolyása alatt állott. Első könyve, Alfréd de Vigny. ről szóló tanulmánya, 1868-ban jelenik meg. Egyidejűleg a párizsi ..zen á tus könyvtárának tisztviselője lesz. 1881-ben megjelenik első re. génye: „Bonnard Szilveszter vétke«, mellyel magára vonja a francia közönség figyelmét. Bonnardban ráismerünk Anatole Francéra, jelC1844—1924) legzetes tulajdonságaira, többek kö. zött a tudomány iránti szeretetére és a szépség iránti érzékére. Különös jelentősége van Francé életében az 1887. évnek, mikor a ;>Le temps« című folyóirat irodalmi krónikása -lesz. Életének legtermékenyebb időszaka veszi kezdetét , Balthas

ar" című mesegyűjteményével, melyet rövid időn bellii a »Gyöngyliázszelence, Szent Klára kútja«, »Clio« követnek. 1890-ben jelenik meg »Thais« című filozófiai regé. nye. A regény tiltakozást jelent a vallási fanatizmus ellen, mely felbillenti a lelki egyensúlyt é

s ellensége a természetnek és a szépségnek. sLudláb királyné« című regényének hőse Coignard Jeronym ab. bé, a teologia doktora, humanista, szabadigondolkodó, szereti az itókát és a nőket is. Az antik múzsák tanították meg • arra, hogy gondolatait tökéletes formába öntse, az élet pedig jóakaratú skepticizmusra és elnézésre nevelte az emberi gyengeségekkei szemben. Coig-* mard bölcs moralista, csodálatos keveréke Epikurnak és Assisi Szent Ferencnek. 1893-ban jelent meg »Coignard abbé véleménye* és »Epikur kertje«. Francé mint az élet legjobb ismerője vezet bennünket körül Epikur kertjében, hogy sétapálcájával sorra leverje az illúziók, az előítéletek színes üveg. gömbjeit. A szeretetreméltó Coignard abbé szavaiva,] pedig elmondja véleményét a világ minden dolgairól. Kormányzás, hit, tudomány, hadsereg, akadémia, államcsíny, történelem, igazságszolgáltatás, szellemes kritikája Coignard abbé beszélgetése. Az abbé nem szelíd filozófus többé, hanem szigorú bírálója a polgári társadalomnak, mely az emberi nyomorúságra és butaságra van alapítva. Coignard abbé véleményeit a skepticizmus neóta legradikálisabb breviáriumának vezték el, melyet Monitaigne írtak. „Szent lilára kútjá" ban szimbolizálja Francé azt, hogy abszolút igaz. ság nem létezik, hanem az az egymással ellentmondó igazságok öszszeségéből adódik. A francia történe. lem mulatságos szatírája „A pingvi. nek szigete" című regénye. 1896-ban a francia akadémia tagjává választják. 1897 ben a Dreyfusügyben Zola oldalán harcol. Ezzel vette kezdetét nyilvános szereplése. Arra a meggyőződésre jutott, hogy azt a társadalmi rendet, mely olyan jogtalanságot mint a Dreyfus-iigy megtűr, meg kell reformálni. Elkese. redetten küzd a politikai és az egy házi reakció ellen, szocialista újságokba ir, nyilvános gyűléseken szólal fel és a szoc alista párt tagja lesz „Napjaink története", , Crainquebiile", „Fehér kövön" című művei át vannak hatva ettől a harcos ideológiától. „Napjaink története" nem regény, h

anem a harmadik francia republika egy k kis városának erkölcsi krónikája. Reális művészettel, megrajzolt, az összes társadalípj osz. tályhoz tartozó alakok, a magas kié. rus, egyetemi tanárok, katonák, poli" tikusok, katolikusok, zsidók, szabadgondolkodók vonulnak fel előttünk a kis vidéki város életének színpadján. ..Fehér kövön" című regényének első részében a korintusi római konzul Galio, a zsidók és Pá] apostol közötti vitáról szól. A regény másik részében látnoki lélekkel jósolja meg a nemzetek eljövendő szövetségét, a kollektív gazdasági rendet, a monarchia összeomlását, mindazokat a világtörténelmi eseményeket, melyek később be is következtek. Francé életművében elítélte a fran. cia polgári republika korrupt rendszerét. a financoligarchiát, mely megfizetett sajtója útján 'kezében tartja a francia közvéleményt, képviselőit, minisztereit, sőt elnökét is. :-y> j