Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-15 / 91. szám, csütörtök

2 1954. április 15. A Csehszlovák Köztársaság népgazdaságának fejlesztésére kitűzött 1949—1953. évi első ötéves terv teljesítésének ered mén vei A termelés ezen növeléséivel azonban nem teljesítettük a tervet és a vegyiipar nem biztosította a mezőgazdaság fokozott mütrágyaszük ségletét. Bevezettük hatékony eszközök gyártását a növényi kártevők ellen. Az ötéves terv folyamán bevezettük sok korszerű gyógyszer, mint a penicillin, chloramfenikol, antipiirin, amidopirin és egyebek gyártását. Az inzulingyártás 5 és félszer, a szulfamidonok gyártása 7.3-szaresen növekedett. A több mint kétszeresen növekedett műanyagok gyártását további két anyagfajtával — poliamidokkal és poliviniichloridokkal bővítettük, amelyek sok irányban pótolják és felülmúlják a színes fémeket. Az ötéves terv folyamán megnyitottunk két új müfonaltermelő. üzemet, egy aktívkátránytermelőüzemet, lényegesen átépítettünk és bővítettünk sok eddigi üzemet. Megkezdtük a vegyi folyamatok automatizálását. A gumiiparban 1953-baoi 1948 hoz viszonyítva 126 százalékkal növekedett a termelés. Az építöanyagiparban 1953.ban 1948-hoz viszonyítva a cementgyártás 50 százalékkal, a téglagyártás 40 százalékkal, a mésztermelés 24 százalékkal növekedett. Lényegesen bővítettük sok üzem termelési térfogatát, nevezetesen üzembe hoztunk négy téglagyárat, két mészégetőt, két tüzállóanyaggyárat, sftlb. A fafeldolgozó ipar termelése 1953.ban 1948-hoz viszonyítva 110 százalékkal, a papíriparé 52 százalékkal növekedett. A fakitermelés Az ötéves terv idején a kisipari épltőtermelést lényegében ipari termeléssé változtattuk át és kiküszöböltük évadjellegét. 1948. végén az építőipari termelés 20 százalékban még magánvállalkozók kezében volt; most az építőipari termelést 83 százalékban nemzeti, 15 százalékban kommunális és 2 százalékban szövetkezeti építőipari vállalatok végzik. Az ötéves tervben megszervezték és megszilárdították a specializált építőipari vállalatokat, példáuj a kohók, vízi és energetikai müvek, bányák, vasútak, stb. építésére. Ez lehetővé tette a

z építőipari dolgozók specializálását és ezzel az építkezések menetének meggyorsulását és minőségének megjavítását. Az építőipari minisztérium és a többi minisztériumok építőipari termelése 1953-ban az 1948. évhez viszonyítva csaknem 130 százalékkal és elszállítás 19 százalékkal, a tü. zelofakitermelés 40 százalékkal, a lombfakitermelés 59 százalékkal, a bútorgyártás 5 és félszeresen, ebből a hálószoba berendezések gyártása 3.6-szeresen, a gyufagyártás 85 százalékkal, a papírgyártás pedig 22 százalékkal növekedett. Az ötéves terv idején nyolc fürésztelep, egy ceMózegyár épült és kibővítettünk egy papírgyárat. Üjtípusú bútorokat gyártottunk, emellett további fajtákkal bővítettük a választékot. Megoldottuk és bevezettük a huliadékfából készült deszkák gyártását és a műszaki papírok termelését. Folytattuk a nehéz és fárasztó fakitermelési munkák gépesítését, azonban nem teljesítettük egészen a gépesítés tervét. A nyomdaipar termelése 1953-ban 1948-hoz viszonyítva 25 százalékkal növekedett. Az ötéves terv idején a többi könnyűipari ágak termelése is növekedett. A textilipar termelése 39 százalékkal, a kész ruháké 100 szá zalékkal, a bőriparé 19 száaalékkal, az üvegiparé 21 százalékkal, a porcellán. és kőedényiparé 28 százalékkal növekedett. 1953-ban 347 millió méter gyapjúszövetet gyártottunk, aiaz 24 százalékkal többet, mint 1948-ban. Termeltünk továbbá 48 millió méter len- és féllenszövetet, azaz 38 százalékkal többet, mint 1948 ban és 44 millió méter selyemszövetet, azaz 67 százalékkal többet, mint 1948-ban. A felsőruhagyártás ugyanekkor háromszorosam, a kötött felsőruháé 4.2-szeresen a fe hérnemük gyártása pedig 2 és félszeresen növekedett. 1953-ban II. Az építőipar fejlődése volt magasabb. Annak ellenére, hogy az építőipari termelés állandóan javult, nem teljesítette a felemelt tervben megszabott feladatokat, főleg a lakásépítés terén. Az ötéves terv idején az építőipari munkások száma 50 százalékkal emelkedett. Az 1953. évben az egy munkásra eső munkatermelékenység 52 százalékkal volt magasabb, mint 1948-ban. Az építkezési munkák össztérfogata az ötéve

s terv idején 60 milliárd koronát ért el; ebből az építőipari szervezetek beruházási építkezésekre csaknem 50 milliárd koronát fordítottak, az épületek és építkezések karbantartására és generáljavitásaira pedig több, mint 10 milliárd korona értéket. Fokozódott a fő építőipari munkák gépesítése és fokozódott a gépék és berendezések kihasználása 1948-hoz viszonyítva 12 százalékkal több préselt üveget gyártottunk. Az egyes könnyűipari ágak termelésének bővítése érdekében az ötéves terv idején többek között üzembe helyeztünk 5 tiloló és 2 lenmosó üzemet, 4 szövöüzemet és kibővítettük egy üveggyár berendezését. Bővítettük az egyes termékfajták választékát és bevezettük például újfajta szüonharisnyák és félharisnya, szilonfehérnemük, kabát anyagok, újfajta kötött termékekjerseruhák, préselt mintájú női trikóanyagok, szoknyák és női fehérnemükészletek gyártását, laboratóriumi üveg, röntgentáblának használt ólomüveg, optikai üveg, olvasztott kőzetből készült préselt termékek és öntvények, csecsemők részére hőállóüvegek és sok másfajta fogyasztási cikkek termelését, A termékek minősége az ötéves terv évedben *>kozatosan javult. Az ötéves terv éveiben az élelmiszeriparban az eddigi apró és széttagolt termelést főleg a hüsés malomipari termelést szervezett szocialista Ipari termeléssé építettük át. A szocia'ista élelmiszeripar termelés 1953.ban 1948-hoz visizonyítva 83 százalékkal volt nagyobb. Az ötéves terv folyamán a tíz nagy fagyasztó, 46 hütőüzem, 30 tejüzem, Bt tejüzemeik meľett épült tejszárltó, hét nagyobb sütöde, egy cukorgyár és egyebek építése hozzájárult a

z élelmiszeripar termelésének növeléséhez. Megjavult az élelmiszeripari termékek minősége és bővült a hús. termékek, konzervek, sajtok, fagyasztott gyümölcs és egyéb termékek választéka. is. 1953-ban az építőipari minisztériumnak az 1948. é\^ez viszonyítva kétszeresnél több kotrógépe, négyszeresnél több scrapere volt, a dumperek száma tizennyolcszorosra emelkedett, a buldozzereké két és félszeresre, a nagy keverőgépeké háromszorosra, a rakodó és kirakodó gépek háromszorosra, a mozdonyok több mint kétszeresre, az emelődaruk száma pedig harminc, hétszeresre Az építőiparban fő hiányosság volt a beruházási eszközök állandó szétforgácsolása, az építőipari gépek ki nem használása, az építkezéshez szükséges anyagok és eszközök nem gazdaságos használata, és a csak lassan javuló tervezési felkészültség. A szövetkezeti építőipari termelés hiányosságai a végzett munkák hiányosságaiban mutatkoztak meg. III. A mezőgazdaság fejlődése Az 1953. évben az 1948. évhez viszonyítva a mezőgazdasági termelés brutto értékben emelkedett, emellett az állattenyésztési termelés gyorsabban fejlődött mint a növényi termelés. De a tervezett növekedést nem érte el. Az 1948. évhez viszonyítva a gabonaneműek begyűjtése 5 százalékkal, a hüvelyeseké 33 százalékkal, az olajmagvaké 79 százalékkal, a burgonyáé 30 százalékkal, a cukorrépáé 27 százalékkal, a lené 154 százalékk®} • emelkedett és ezenkívül a vetési területek jelentősen kibővültek; a kenderé 97 százalékkal, a dohányé 53 százalékkal, a gyümölcsé 13 százalékkal, a komlóé 17 százalékkal, stb. Nagyon sokat javult a jómlnöségfl vetőmagok gondozása, főleg a szocialista szektorban. A hektárhozamok túlnyomórészben magasabbak voltak, mint 1948ban. De a tervezett hektárhozamokat nem érték el és emiatt az összbegyüjtés sem érte el a felemelt ötéves tervben kitűzött színvonalat. A szocialista szektor 1953ban túlnyomórészben magasabb hektárhozamokat ért el, mint az önállóan gazdálkodó földművesek. • A növény; termelésben az ötéves terv idején nem haisználták fel az összes lehetőségeket, mivel a vetésterületek kiterjedése csőikként és a mezőgazdasági területek egy része, főleg a határvidéken megmüveletlenül maradt. Az ötéves terv folyamán fokozódott az állattenyésztési termelés és az 1953. évben elérte a mezőgazdasági termelés brutto értékének 40 százalékát. A szarvasmarhaállomány száma 100 hektárnyi mezőgazdasági területen az ötéves terv folyamán 13 százalékkal emelkedett, a malacok száma pedig 100 hektárnyi szántóterületen 34 százalékkal. Az állatállomány teljes számából a szocialista szektorban 38 százalék volt a szarvasmarha é3 51 százalék a malac. Az 1948. évhez viszonyítva az 1954. évi január 1-i állapothoz viszonyítva a szarvasmarhaállomány 11 sz&zalékkal, a tehenek száma 15 százalékkal, a malacok száma 29 százalékkal, a juhok száma 122 százalékkal, a tyúkok száma pedig 32 százalékkal emelkedett. A malacok és juhok száma jelentősen túlszárnyalta a háború előtti szinvonalat. Ä takarmányalap kiszélesült, de nem biztosította a gazdasági állatállomány állandó szaporodását és az állatállomány tervezett hasznát sem érték el. A munka az állattenyésztési termelésben nem volt megfelelő módon gépesítve. A tejtermelés az 1953. évben az 1948. évhez viszonyítva 26 százalékkal emelkedett; emellett ugyanebben az időszakban az átlagos tejhozám 6 százalékkal emelkedett. Az ötéves terv idején a tojáshozam 84 százalékkal emelkedett. Az első ötéves terv éveiben folytatódott falvaink szocialista átépítése, tovább szilárdult a munkások és a dolgozó parasztok szövetsége és egyre több kis- és középparaszt lépett be az EFSz-ekbe. Ennek következtében megváltozott a falu osztályösszetétele. A mezőgazdaságban jelentős mértékben bővült a szocialista szektor és a szántóterület az 1948. évi 3 százalékról, 1953. év végére 44 százalékra emelkedett. Az 1953. december 31-i állapot szerint 6.679 III. és IV. típusú EFSz volt nálunk, melyekben 262 ezer, kis- és középparaszti gazdaság tömörült. A III. és IV. típusú EFSz-ek, a szántóterület 32 százalékát művelték. Ezenkívül 671 II. típusú EFSz is volt. Az ötéves terv idején az EFSz-ek nagy számánál emelkedett a gazdálkodás színvonala. Az EFSz-ek megkezdték az egéái évre vonatkozó tervek kidolgozását és a munkát állandó munkacsoportok alapján szervezték meg, bevezették a munkanormákat és a szövetkezeti tagoknak a ledolgozott egységek alapján való jutalmazását. A jól gazdálkodó szövetkezeteknél jó volt a begyűjtés eredménye, magaá volt a gazdasági állatok hozama és így egy munkaegységért 30 koronát, sőt ennél többet is fizethettek. Kiszélesítették a mezőgazdaságban az anyagi-technikai alapot, főként a géppark és a gép. és traktorállomások bővítésével. A mezőgazdaság az ötéves terv idején más gépeken kívül 14.363 új traktort, 1.175 különféle fajtájú kombájnt, 13.577 gabonaaratógépet, 1.050 teherautót kapott. A mezőgazdasági munkák gépesítésének fokozását megkönnyítették azzal, hogy jelentősen kiszélesítették a nagy területeken való gazdálkodást, főleg a m. és IV. típusú EFSz-ek érdeméből. Az ötéves terv folyamán a szocialista szektorban főleg az állami birtokokon fokozott mértékben érvényesültek az új munkaformák a haladó szovjet agrotechnika érvényesítése és elterjesztése útján. A gép- és traktorállomások az ötéves terv folyamán jelentős ténye, zőkké váltak a mezőgazdasági termelés gépesítésének és termelékenységének és a termelés növekedésé, •nek fokozásában is. A kerületekben és a járásokban a gép- és traktorállomások hálózatát nagy mértékben tökéletesítették. A gép- és traktorállomások teljesítménye a mezei munkákban az 1949. évi 753.000 átlagos hektárról 1953-ban 6.680.000 átlaghektárra emelkedettAz ötéves terv idején emelkedett t traktorok száma és átlagos ereje is. Egyre több lett a hernyótalpas traktorok száma. A gabonakombájnok száma az 1949. évhez viszonyítva 67-röl 1953-ban 822-re emelkedett. Ezeket a kombájnokat az aratási munkákba kapcsolták be. Fokozódott a többi gépek juttatása is. A gép. és traktorállomások átlagos teljesítménye egy traktornál a mezei munkáknál 130 százalékkal emelkedett, 1953-ban pedig, elérte a 330 hektárnyi átlagot. 1953-ban a gép- és traktorállomások végezték a szántás fő részét az egész szántóterület 27 százalékán és lekaszálták a termés 35 százalékát. Az ötéves terv folyamán a mezőgazdasági munkák gépesítésének növekedése nem volt képes pótolni a munkaerőhiány. Az ötéves terv idején az állami birtokok nagyban hozzájárultak a szántóterület egész terjedelmének nagyobbodásához, amely az 1949. évi 3 százalékról, 1963. év végére 9 százalékra emelkedett. Az agrotechnika haladó módszereinek alkalmazásával fokozatosan emelkedtek a terméshozamok, amelyek a termények túlnyomó részénél a többi mezőgazdasági üzemekhez viszonyítva itt voltak a legmagasabbak. Az 1953. évben az állami birtokok a termés összbegyüjtésében a búzában 9 százalékkal, a cukorrépában 10 százalékkal, a repcében 37 százalékkal, a burgonyában pedig 5 százalékkal osztoztak. Az állattenyésztési termelés is jelentősen emelkedett az állami birtokokon. A tejhozam az állami birtokokon magasabb volt, mint a többi szektorokban. De az elért sikerek ellenére sem teljesítették az ötéves terv összes feladatait, nem fokozták következetesen a gazdaságosságot és a termelés rentabilitását .és így az állami birtokok még nem váltak a mezőgazdaság többi szektorai részére mintaképekké a szocialista nagytermelés terén. A mezőgazdasági termelésben elért eredmények még nem elégítik ki gazdaságunk szükségleteit. Az ötéves terv éveiben azonkívül, hogy nem volt megművelve minden mezőgazdasági terület, nem volt megművelve minden szántóterület sem, ami a termelésben nagy veszteségeket idéz elő. A mezőgazdaságból más ágazatokba átment munkaerők száma jelentősen magasabb volt, mint ahogyan a terv feltételezte. A mezőgazdaság számára megszabott beruházási eszközök nemcsak hogy nem voltak elegendőek, hanem nem is voltak teljes mértékben kihasználva. Nem építettek fel elegendő istállót és más mezőgazdasági épületeket, nem szállították le a műtrágyák tervezett mennyiségét. A gépés traktorállomások gépi berendezéseinek nagy fejlődése #llenére még nagy hiány van a magas teljesítőképességű kultiváló gépekben. Az istállómunkák gépesítése is alacsony. Az erdőgazdaságban összesen 412 ezer hektárnyi erdőterületet erdősítettek be, amivel az ötéves tervben megszabott feladatot 128 százalékra teljesítették. IV. A kö/lekedés és távösszeköttetés fejlődése A vasúti teherforgalom a felemelt ötéves terv által megszabott sztovo nalat 1953-ban 5 százalékkal szár nyalta túl. Az 3948. évhez viszonyítva 78 százalékkal több rakományt szál. Utottak. A vasúti személyszállítás teljesítette a felemelt feladatokat és az 1953. évben a tervezett szinvonalat 19 száza, lékkai túlteljesítette. Az 1948. évhez viszonyítva 32 százalékkal több személyt szállítottak. A vasúti parkot jelentős mértékben új, magasabb teljesítőképességű mozdonyokkal, személy, és teherkocsikkal bővítették. A csehszlovák autóbuszközlekedés úti teherforgalmában kétszer több rakományt szállítottak, mint az 1948. évben (beleszámítva az ipari szállításokat is). A munkahelyekre igyekvő szemé lyek szállításának megjavítása érdekében kibővítették az autóbuszháló zatot és meghosszabbították az autó. buszvonalakat. A Csehszlovák Autóbuszközlekedés vonalainak száma az 1948. évhez viszonyítva 136 százalék, kal emeikedett, a vonalak hosszúsága pedig 126 százalékkal lett nagyobb. Az autóbuszpark csaknem megkétszereződött. Csehszlovákia élenjáró helyet foglal el a világban az autóbuszforgalom fejlődése terén. A légiforgalom az ötévea terv idején, főleg az ország belső forgalmában jelentősen bővült és tökéletesedett. Az áruszállítás az 1948. évhez viszonyítva 5.3-szeresére emelkedett, a személyszállítás pedig kétszeresére. A távösszeköttetés sikeresen telje, sítette az ötéves terv feladatait. Az összes községek telefonnal való ellátását sikeresen teljesítették, négy hónappal a megszabott határidő előtt. A távösszeköttetésügyi minisztérium megkezdte a drótvezetékes rádió építését és üzembehelyezte az első csehszlovák televíziós leadóállomást. A televíziós adás terén jelentős haladást ért el és megteremtette az előfeltételeket a rendszeres adásokhoz. V. A lakosság anyagi és kulturális színvonalának fejlődése Országunk termelőerőinek fejlődése a dolgozók életszínvonalának emelkedéséhez vezetett. A gazdaság sikeres fejlődése lehetővé tette, hogy az ötéves terv utolsó évében megvalósítsuk a pénzreformot és eltöröljük az élelmiszer és ipari árucikkekre vonatkozó jegyrendszert. Ezzel mentesültünk a háborús gazdálkodás utolsó maradványaitól, megszilárdítottuk a csehszlovák koronát és ezzei megteremtettük a lakosság életszínvonala gyorsabb emelkedésének előfeltételeit. 1953-ban a kiskereskedelmi árakat kétszer szállítottuk le és egész sor intézkedést léptettünk életbe a munkások, fölművesek és a dolgozó értelmiség életszínvonalának emelésére. Az első ötéves terv éveiben nem volt nálunk munkanélküliség. Ellenkezőleg, az alkalmazottak száma évről évre emelkedett. A* 1948. év kezdetétől az 1953. év végéig a munkások és a nemzetgazdaság többj alkalmazottadnak száma csaknem egyharmadával emelkedett, Az ötéves terv idején fokozatosan egyre nagyobb mértékben kapcsolódtak be a munkába a nők és az alkamazottak össz-számában való