Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-15 / 91. szám, csütörtök

1954. április 15. IM %7M 3 A Csehszlovák Köztársaság népgazdaságának fejlesztésére kitűzött 1949—1953. évi eiső ötéves terv teljesítésének eredményei részvételük, az 1948. évi 30 százalékról 1953. végére 35.4 százalékra emelkedett. Különösen a kereske. delemben, a pénzügyi ágazatokban, a közlekedésben és a könnyűiparban emelkedett az alkalmazásban levő nők száma. A szocialista szektor dolgozóinak átlagbérei az egész nemzetgazdaságban az 1953. évben az 1948. évhez viszonyítva 34 százalékkal emelkedtek; az ipari munkások át lagbérei 56 százalékkal emelkedtek A lakosság személyi szükségleteit egyre jobban kielégítettük. A háború előtti 1936. évhez viszonyítva a legfontosabb élelmiszerfajták fogyasztása egy lakosnál húsban 37 százalékkal, ebből sertéshúsban 76 százalékkal, sertészsírban 18 százalékkal, sajtban 79 százalékkal, búzalisztben 67 százalékkal, tojásban 23 százalékkal, cukorban 17 százalékkal emelkedett. Az ötéves terv első évéhez viszonyítva a kenyéreladás 33 százalékkal, a húseladás 53 százalékkal, a zsíreladás 144 • százalékkal, a rizseladás 291 százalékkal, a müzsírok eladása 16 százalékkal, a nemcsokoládés cukoricák eladása 58 százalékkal, a csokoládés cukorkák eladása 32 százalékkal, a söreladás 7 százalékkal, a kávéeladás 53 százalékkal, a tejeladás pedig 216 százalékkal emelkedett. A lakosságnak élelmiszerrel való jobb ellátásához jelentős mértékben hozzájárul a külkereskedelem, elsősorban a Szovjetunióból való behozatal. 1953-ban, az ötéves terv első évéhez viszonyítva 63 százalékkal több kenyérgabonát, 23 százalékkal több halat hoztunk be, a vágómarha behozatala kétszeresére emelkedett, a zsírbehozatal 5 4-szeresére, a vadihús behozatala 3.5 szeresére, a baromfi behozatal 2.5 szeresére, a sajtbéhoz

a. tai 58-szorosára, rizsbehozatal 6-szo. rosára, a hü-slyesek behozatala 2.5szeresére emelkedett. Az ipar; árucikkek fokozódó fogyasztása is a dolgozók életszínvonalának emelkedését bizonyítja- Több készöltönyt, ruhaanyagot, fehérneműt és lábbelit adunk el. Az ötéves terv folyamán több mint 946 ezer rádióvevőkészüléket adtunk el a lakosság, nak, úgyhogy csaknem minden egyes családban volt már rádióvevökészülék; 748000 kerékpárt, 138.000 motorkerékpárt, 144 000 varrógépet, stb. adtunk el. Nagyon kiazélesült az olyan árufajták vásárlása, amelyeket azelőtt a dolgozók túlnyomórésze nem tudott megvenni. Igy több tízezer villanymosógépet, jégszekrényt, több százezer kar. és zsebórát, stb. adtunk el. A szaijrpaneladás az 1953. évben az 1949. évhez viszonyítva 20 százalékkal emelkedett, a cigarettaeladás pedig szintén 20 százalékkal. Az ötéves terv idején a lakosságnak több mint 177 ezer lakásegységet adtunk át használatra, ebből több mint 46 ezer lakást önsegély alapján építettek fel. Az új lakások sokkal jobban voltak berendezve és ellátva, mint a megelőző időkben. A házbér az 1953. évben átlagosan nem tette ki a munkásosztály havi kiadásainak 2 százaiékát sem, mig 1932-ben 6 szá zaléknál magasabb volt. Az ötéves terv idején kiszélesítették a közüzemek szolgálatait a [a kosság részére, de ezek a szolgálatok nem érik el mindig a kívánatos mi nőséget és színvonalat. 4329 kilómé< ternyi hosszúságú vízvezetékhálóza tot építettünk és 314 községbe vezet tünk be új vízvezetéket. A csatornahálózatot is 1.287 kilométernyi cs

a tomaszakasszal bővítettük és 127 vá. rost újonnan csatornáztunk. A városi közlekedés terén egyes városokban meghosszabbították a hálózatot és be vezették és kibővítették a gyorsabb trolejbuszköziekedést, amelynek há lózata az 1948. évhez viszonyítva négyszeresére emelkedett. A közieke dési költségek összege is nagyon alacsony volt, úgyhogy a személyforga lom nagy fejlődése ellenére egy család havi kiadásában csupán 2 szá Zalékot tett ki. Az ötéves terv folyamán további községekbe is bevezették a villanyáramot .úgyhogy az ötéves terv utol SÓ événék végén már az összes köz ségek 97 százaléka villamosítva volt. Az ötéves terv idején egészségügyünk is messzemenő változásokon ment keresztül, amelyek a népünk egészségéről való fejlett gondoskodás kiépítésére irányultak. Öt év alatt a kórházakban és a szakgyógyintézetekben több mint 28 ezer ággyal lett több, ebből a kórhá zakra csaknem 14 ezer ágy esik. Ha ?z 1937. évben a kórházakban 3.3 fekvőhely esett ezer lakosra, 1948ban pedig 5.8 fekvőhely, akkor ez a szám 1953. év végére 6.6-re emejke dett. A tüdőbaj elleni harc támoga tására az ötéves terv folyamán 19 új gyógyintézetet létesítettek, a fekvőhelyek száma pedig liáronj és félezer, rel emelkedett. Alapjába,

n átépítettük a rendelők berendez,ésének hálózatát, úgyhogy 1S'53. végére 408 kerületi és járási központunk volt 4.000 szakosztálylyal, 1.831 körzeti egészségügyi központunk, 1.532 orvosi állomásunk és 3.058 női és gyermek tanácsadónk. Ezenkívül az 1953. év végén 633 üzemi egészségügyi központban és 1.036 üzími orvosi állomáson közvetlenül az üzemekben részesítettük a dolgozókat az egészségükről való szak. és alapvető gondozásban. Az orvosok száma az 1948. évhez viszonyítva 6.305-tei emelkedett. Míg 1937-ben 1.218 lakosra egy orvos esett, 1948-baai 1.158 lakosra esett egy orvos, és 1953-ban már csak 760 lakosra esik egy orvos. Szakorvosok dolgoztak a vidéken is. A gyósyfürdöhelyeken az ágyak száma több, mint 5000-el emelkedett. Nagy sikereket értünk el a nőkről és gyermekekről való egészségügyi gondoskodás terén. Az egészségügyi intézetekben a gyermekágyaik száma öt év alatt több mint kétszeresére, a női, valamint szülészeti ágyak szám

a kétharmaddal emelkedett. A szülőnők számára rendelkezésre álló ágyak számának emelésével lehetővé vált, hogy 1953-ban az újszülöttek kétharmada már szülőotthonokban jöjjön a világra, míg 1948-ban csupán a gyermekek egyharmada, söt 1937ben nem egészen egyötöde született szakintézetben. Tizenhárom csecsemőintézet épült és három éven aluli gyermekek számára 31 új gyermekotthon létesült. Az egészségügyi központok és tanácsadóik női és gyermek-osztályainak száma 1953. végén elérte az 5790-et. A nőkről és gyermekekről való nagyobb gondoskodással kapcsolatos anyagi és kulturális életszínvonal emelkedése főleg a csecsemők és gyermekágyi halandóság jelentős csökkenésében nyilvánult. Míg 1937ben 1000 újszülött gyermek közül 117 halt meg első életévének betöltése előtt, 1948-ban 83 és 1953ban már csak 45 gyermek. 1937ben a terhességgel és szüléssel összefüggő betegségekben ezer élveszületett gyermeknél 45 anya halt meg, míg 1953-ban már csak hét. Az ötéves terv idején a bölcsődékben levő helyek száma több, mint 27.000-el emelkedett és a bölcsődék száma több, mint négyszeresére növekedett. Az óvodák száma 1948-hoz viszonyítva 39 százalékkal emelkedett és a bennük levő gyermekek száma 10 százalékkal. 1949 és 1953. között 1800 óvoda létesült. A tüdövészhaiandóság 1937.hez viszonyítva 54 százalékkal és 1948hoz viszonyítva 41 százalékkal csökkent. A fertőző betegségek okozta halandóság általában 1937hez viszonyítva 59 százalékkal és 1948-hoz viszonyítva 43 százalékkal csökkent. • Az öregségi, szociális, rokkantsági, baleset., özvegyi, árva- és egyéb járulékokra fordított összkiadások 1953-ban elérték a 6,1 milliárd koronát, vagyis 71 százalékkal többet tettek ki, mint 1948-ban. Az üzemékbe áthelyezett betegbiztosítási járadékokra az ötéves terv utolsó évében több, mint há. rom és fél milliárd koronát fizettek ki, ami 124 százalékkal több, mint 1948-ban volt. Ebből családi pótlék címén 1953-ban 137 százalékkal, betegségi és kórházi ápo. lás címén 117 százalékkal többet fizettek ki, mint 1948-ban. Az ötéves tervben jelentős fejlődést értünk el a művelődés, a kultúra és a tudomány terén. A nemzeti, a nyolcéves és tizenegyéves középiskolákban az 1953—54-es iskolaévben több, mint 1,8 millió tanuló iratkozott be, a szakiskolákon 36 százalékkal több tanuló tanul, mint 1948-ban. Ezsnkívül a szakés középiskolák táv- vagy esti tanfolyamain több, mint 19.000 dolgozó t®nul. A főiskolák száma az 1948. évi 22-röl 1953-ban 39-re emelkedett és a rendes hallgatók száma 1953ban meghaladta a 47.000.et. A hallgatók fele a technika; fakultásokon tanul. 1937-ben a főiskolákon 25.000 hallgató tanult. A távtanulók szám

a a főiskolákon 5200-ról 13.500.ra emelkedett. Bevezettek más rendkívüli tanulási formákat is a dolgozók számára, amelyeknek több, mint 2700 hallgatójuk van. Emelkedtek az ösztöndíjak, amelyeknek száma 1953-ban csaknem 27.000. A lakosság széles rétegeinek művelését szolgálja az ötéves terv folyamán összesen 333 millió példányszámban kiadott több, mint 20.000 könyv. Az újságok szám,a az 1948. évvégi 1327-ről 1953-ban 2729-re emelkedett. Öt év alatt 106 egész estét betöltő filmet és 1810 rövid filmet gyártottunk. A mozik száma 1948hoz viszonyítva 816-a] emelkedett. ' A vándormozik száma, amelyek rendszeresen ellátogatnak a vidéki községekbe, 235. 1953-ba

n 64 állandó színházban több, mint 24.000 előadást tartottak, amelyeket mintegy 11 millió néző látogatott. A rádióhallgatók száma 1948-hoz viszonyítva 27 százalékkal emelkedett és 1953-ban minden 4.8 lakosra egy rádiókészülék esik. Az egységes testnevelés és sport fejlődését az ötéves terv folyamán a sport és testnevelési intézmények bővülése jellemzi. Ebben az időszakban négy fedett és mintegy 150 szabadtéri uszodát létesítettek, .11 téli stadiónt és 30 síugrósáncot helyeztek üzembe. Mintegy 150 labdarúgópályát, ebből 50-et atlétikai pályával építettek. Ezenkívül mint egy 1000 különféle kisebb sportjátszótér létesült és több nünt 50 új tornaterem nyílt meg. , VI. Szlovákia gazdasági fejlődése Az első ötéves terv Szlovákia gazdasági fejlődésének gyorsítását, a gazdasági és szociális összetételének fokozatos átalakítását tűzte ki abból a célból, hogy megszüntesse Szlovákia gazdasági színvonalának elmaradását az iparilag fejlettebb cseh országrészek mögött. Az 1949—1953-as években sikeresein teljesítettük Csehszlovákia Kommunista Pártja IX. kongreszszusának Szlovákia iparosítására vonatkozó irányvonalát, mely a nemzetiségi kérdés marxi-lenini megoldásának alapján az egész köztár'p.sá gazdasági fejlődésének oszthatatlan része és előfeltétele. Az első ötéves terv Szlovákiát elmaradott földművelő országból modern iparú Ipari-mezőgazdasági országgá változtatta. Az ipari termelés térfogata 1953-ban 1948-hoz viszonyítva 2,3-szeresére emelkedett és 1937-hez viszonyítva 4,5-szeresére. Az egyes iparágazatok közül a legnagyobb fejlődést a gépipar érte el, ahol a termelés 1953-ban 1948-as évhez viszonyítva 4,7.szeresére emelkedett. Az ipari és me. zögazdasági össztermelésben az ipari nyerstermelés, amely 1937-ben 40 százalékot tett ki, 1948-ban 55 százalékra eme'kedett és 1953-ban már elérte a 70 százalékot. Az ipari termelés aránya a Cseh szlovák Köztársaság- ipari össztermelésében az 1948. évi 13,9 százalékról 1953-ban 16,1 százalékra emelkedett. Szlovákia iparosításához jelentékeny mértékben hozzájárult az állandóan fejlődő építőipari termelés, amelynek térfogata 1953-ba.n az 1948-as évhez viszonyítva 2,5-Sze. resére emelkedett. Szlovákiában a. mezőgazdaságban az ötéves terv folyamán lényegesen bővült és megszilárdult a szocialista szektor, amelynek aránya a mezőgazdasági földek összterületében az 1948. évi 9 százalékról 1953. végéig 41 százalékra emelkedett. Szlovákiában nem volt munkanélküli, söt, némely fontos ágazatban kevés volt a munkaerő, az 1948-as évhez viszonyítva a foglalkoztatottság 81 százalékkal emel. kedett. Vlí. Az állami költségvetés és a nemzeti jövedelem Az állami költségvetés az állam alapvető pénzügyi tervévé lett és magas költségvetési felesleg jellemezte az ötéves tervet valamennyi évében. A Csehszlovák Köztársaság nemzeti jövedelme az első ötéves terv folyamán szüntelenül növekedett. Az ötéves terv uitolsó évében az 1948 as évhez képest összehasonlítható árakban majdnem kétharmaddal emelkedett. Az ötéves terv folyamán egyidejűleg megnövekedett a

r szocialista szektor része a nemzeti jövedelemben. 1948-ban a szocialista szektor része a nemzeti jövedelem 61 szá zalóka volt és 1953-ban má'r elérte a 92 százalékot Emellett a nemzeti jövedelem kialakításához az ipar 1948-ban 56 százalékkal és 1953-ban már 70 százalékkal járult hozzá. Az ötéves terv idején a nemzetgazdaságba 83,2 milliárd koronát ruháztak be (az általános javításokra és tervekre fordított költsé. gek nélkül). A termelési beruházásokra 62,9 milliárd koronát fordítottak, ebből az ipar 40 milliárd koronát. A nemtermelési beruházásokra 20,3 milliárd koronát, ebből a lakásépítésre 8,2 milliárd koronát fordítottalt. I Az első ötéves terv idején a munkásosztály jelentős sikereket ért el. A csehszlovák nép a munkásosz. tály vezetésével jelentősen előrehaladt a szocializmus építésében. A termelő erők színvonala, a megváltozott osztály, és gazdasági öszszetétel, a Szovjetunió segítsége és a népi demokratikus országokkal való együttműködés, továbbá a dolgozók széleskörű aktivitásával támogatott párt- és kormánypolitika a nemzetgazdaság további fejlesztésének és a csehszlovák nép életszínvonala emelésének távlatát mutatják. ÁLLAMI STATISZTIKAI HIVATAL. Az ez évi örömteli május elsejéért Prágában a Központi Májusi Bizottság gyűlést tartott, amelyben megtáigya ták a májusi elsejei ünnepségek előkészítését. A gyűlést Václav Kopecký közművelődésügyi miniszter, miniszterelnökhelyettes nyitotta meg. Kiemelte az idei májusi ünnepségek gondos előkészítésének jelentőségét, ame'yek népünk egységének hatalmas manifesztációjává válnak a békéért és a szocializmusért folytatott harcban. A májusi ünnepségek előkészítésének menetérői Ladislav Kleňhova- Besserová képviselőnő, a Nemzeti Arcvonal Központi Akcióbizottságának titkárnője tartott beszámolót. Az idei májusi ünnepségeken, amelyek „szilárd Nemzeti Arcvonalban, a Szov_ jetunió oldalán előre hazánk felvirági zásáért, a békéért!" központi jelszó jegyébe

n folynak le. visszatükröződik a jelenlegi nemzetközi helyzet is, melyet a Szovjetuniónak az az ifvekezete jellemez, hogy a b ke ügve győzedelmeskedjen. Emellett megnyilvánulnak hazánk szociálist^ építésének eddigi összes sikerei és népünk egysége, me yet a Nemzeti Arcvonal képvisel Csehszlovákia Kommunista Pártja vezeti ével, valamint a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való barátságunk törhetetlen szövetségével. Dolgozó népünk a májusi ünnep ''gek keretében kifejezésre juttatja a Csehszlovákia Kommnuista Pártja és a Nemzeti Arcvonal kormánya körüli szilárd tömörülését. A továbbiakban Kieňkova-Besseto- vá képviselőnő arról beszé't, hogy a Nemzeti Arcvonal egyes szervezetei, de főleg a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és a Csehsz'ovák Ifjúsági Szövetség hogyan vesz részt a májusi ünnepségekben és hogy hogyan szervezik meg az ünenpf.' ket vidéken. Május 1-én a manifesztációkat rövid beszédekkel nyitják me". A beszéd után hagyományos májusi felvonulások keretében végig vonulnak a városon a dolgozók. Délután népmulatságok, táncmulatságok és májusi esték lesznek, melyeknek keretében májusfákat álHtanak fel. Ezeken a mulatságokon fellépnek a CsISz ének- és táncegyüttesei, a kat .iái együttesek és a népművészeti együttesek. Ugyanolyan jelszó jegyében, mint május elsején folynak le hazánknak a Szovjet Hadsereg által való felszabadítása 9 évfordulójának ünnepségei is. Május 9. előestéjén a nemzeti I bizottságok ünnepé' yes ülésein a kerületi városokban jutalomban részesi. tik a kerület legjobb dolgozóit. A kerületi és járási városokban a Hadsereggel Együttműködő Szövetség és a

z önkéntes sportszervezetek sportés katonai műsorra] lépnek fői. Hazánknak a Szovjet Hadsereg által való felszabadításának 9. évfordu'ója alkalmából a kerületi és járási városokban összegyűlnek pionírjaink és gyermekeink a Pionír-szervezet a'apitásának 5. évfordulója tiszteltére rendezett ünnepségek keretében, Kleňhova-Besserová képviselőnő beszéde után a Nemzeti Arcvonal egyes szervezeteinek képviselői vitahozzászó'álásaikban a májusi ünnepségek előkészítéséről beszé'tek, arról, hogy május 1. váljék népünk hatalmas fel. sorakozásává a nemzeti bizottságokba való győzedelmes választásokhoz. A szénfejtési terv teljesítése Hétfőn, április 12-én az egyes íize. mek a következőképpen teljesítették a szénfejtési tervet: Kőszén: Karvína 101.9, Orlova 105.3, Ostrava-Észak 101.1, Ostrava. Dél 105.8, az ostravakarvíní szénbányák összesen 103.5. Kladno 97.1, Plzen 110.5, Trutnov 100.9, Rosice 100.2%. Az egész kőszénfej tési tervet 402.9 százalékra teljesítették. Barnaszén: Északcsehországi bar naszénkörzet trösztjei: — Chomútov 98.1, Most-Dél 114.4, Most Észak 107, Duchcov 102, Biiina 110.4, Teplice 107.2%, az északcsehországi barnaazénkörzet bányái; 101.9, külszíni bá. nyái 113.8%. Az észak csehországi bamaszénkörzet összesen 109 százalékra. Sokolov mély bányái: 92.6, Sokolov külszíni bányái 110, Sokolov összesen 104.6 .százalékra. Handlova 100.3„kékkői szénbányák 102.6%. Az egész barnaszénfejtési tervet 107.7 százalékra teljesítették. Lignit; Cseh lignitüzemek 99.6, dél. morvaországi lignitűzemek 86.7, nováki szénbányák 100.3 százalékra Az egész ligniifejtési tervet 92.8 százalékra teljesítették. 1