Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-15 / 91. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek! 4 •

: Ä i • n ' cl Äáftí s ff.'^Á SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. április 15, csütörtök 30 fillér VII. évfolyam, 91. szám A mai számban: A Csehszlovák Köztársaság népgazdaságának fejlesz, tésére kitűzött 1949—1958. évi első ötéves terv teljesítésének eredményei (1—2—3. old.) Örülök, ha kártya helyett könyvet látok az emberek kezében (4. old.) Az Olasz Kommunista Párt harcra hívja az olasz nemzetet .,az európai védelmi közösség ellen" (5. old.) Az asztalitenisz-világbajnokság befejező küzdelmei (6. old.) A Csehszlovák Köztársaság népgazdaságának fejlesztésére kitűzött 1949—1953. évi első ötéves terv teljesítésének eredményei Kivonat az Állami Statisztikai Hivatal jelentéséből A Csehszlovák Köztársaság népgazdaságának fejlesztésére kitűzött, a Nemzetgyűlés áltail 1948. o-któber 27-én jóváhagyott és Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága februári ülésének irányelvei alapján, 1951. ápriiis -10-én kelt kormányrendelettel felemelt elsó ötéves terv fő feladata az volt, hogy a szocialista termelésnek és a munka termelékenységének állandó növekedésévei emelje a dolgozó nép minden rétegének életszínvonalát és ennek alapján tovább szilárdítsa a munkások, parasztok és a dolgozó értelmiségiek szövetségét. Az ötéves terv e cél biztosítása, hazánk függetlenségének és védőképességének megerősítése érdekében feladatul tűzte ki az államosított ipar további szilárdítását és fejlesztését, a kis- és középparasztok haladó szövetkezeti nagyüzemi termelésre való áttérése alapjainak lerakását a mezőgazdaságnak nyújtandó mindenirányú segítséggel, különösen a gépesítés fokozásával, a kapitalizmus maradványainak korlátozását és kiszorítását a népgazdaság összes ágaiból és ilymodon a szocialista szektor döntő pozíciójának biztosítását. A terv fontos részét alkotta Szlovákia iparosítása, amely a cseh és szlovák nemzet testvéri szövetsége további megszilárdulásának áz alapja. Hazánk dolgozó; általában teljesítették az első ötéves terv nagy feladatait. Első ötéves tervünk feladatul tűzte ki az ipari termelés olyméretű növelését, hogy a termelés 1953. évi színvonala 98 százalékkal (az eredeti terv szerint 57 százalékkal) felülmúlja az 1948. évi termelés színvonalát. Csehszlovákia ipara nagy sikereket ért el az ötéves tervben Az 1953. évi ipari nyerstermelés 15 százalékos átlagos évi gyarapodás mellett 102 százalékkal volt nagyobb, mint 1948-ban A termelési eszközök termelésének része az ipari össztermelésben 57.6 százalékról 62.3 százalékra növekedett. A gépipar termelése 3.3szeresen növekedett és a gépipar Csehszlovákia iparának vezető ágává vált. Az ötéves terv utolsó évi ipari termelése 1937-hez viszonyítva 119 százalékkal, egy főre számítva pedig 147 száz?, ékkal növekedett. A villanyáramtermelés ugyanekkor 4.1 miliárd kilowattról 12.4 milliárd kilowattra, a kőszén, barnaszén és lignit termelés 34 millió 700 ezer tonnáról 54 millió 700 ezer tonnára, az acélgyártás 2,300.000 tonna, ról 4 millió 400 ezer tonnára növekedett Egyes fontos termékeknek egy főre számított termelésében Csehszlovákia az ötéves terv folyamán sok európai kapitalista államot felülmúlt. A gépipari termékek 1953-ban kivitelünknek 40 százalékát képezték, míg 1937-ben csak 6.4 százalékot tettek lii. Az ipar fejlődése lehetővé tette a Szovjetunióval és a népi demokratikus államokkal folytatott árúcsere bővítését, és ilymódon a népi demokra. tikus országok iparosításának fontos tényezőjévé vált. Az ipari termelés növekedését főként az ipar műszaki színvonaláAz ipari termelés az ötéves terv ideje alatt több mint kétszeresére növekedett. Része a nemzeti jövedelemben 1953-ban az 1948. évi 56 százalékhoz viszonyítva 70 százalékra növekedett. Ezzel még szilárdabbá vált Csehszlovákiának, mint fejlett iparú államnak jellege. Az építés és átépítés lényegesen megváltoztatta iparunk szerkezetét. Növekedett a nehézipar része, különösen a nehézipar, amelynek terme'ése 1953-ban az ötéves terv elején elért 17 százalékhoz viszonvitva egész iparunk nyerstermelésének 28 százalékát képezte. A nagyméretű b:ruh'zási építkezés új termelési kapacitásokat adott gazdiaságUiBknajk a termelési eszközök és a fogyasztási cikkei: terme, lésének növelésére. Jelentősen emelkedett az ipar, főleg a gépipar műszaki színvonala. A gépipar elsaiátította s^kfaita, nálunk azelőtt nem termelt gép és berendezés gyártását. A népgazdaság összes ágainak termelése növekedett Esryes árak azonban nem teljesítették a tervben kitűzött feladataikat. A fűtőanyag., energetika- és ércalapnaik az Ptéves tervben lemaradt fejlődése nem felel meg az ipar és az egész gazdaság fokozódó szükségleteinek. Az ipar fejlődése mögött lemaradó mezőgazdaság fejlődése nem áll arányban a lakosság egyre fokozódó igényeivel. I. Az ipar fejlődése nak emelésével és a munkatermelékenység fokozásával értük el. A szovjet és hazai élenjáró dolgozók példáját követve az új technika és haladó munkamódszerek beveze tése, a munkások, mérnökök és mü. szaki dolgozók szakképzettségének és alkotókezdeményezésének fokozása lehetővé tette, hogy az ötéves tervben 60 száza" ékkal növelhessük a munka termelékenységét. A geológiai kutatás, amelynek elhanyagoltságát és lazaságát fokozatosan kiküszöböltük, új szén-, érc., földgáz, és érceken kívüli más nyersanyag készletek biztosítására irányult. Az ipar fejlődésének szükségleteivel összJiamgban az ipar szervezete is megváltozott úgy, hogy kö. vetkezetesen érvényesülhetnek a szervezés és irányítás szocialista alapelvei. Csehszlovákia ipara, noha nagy sikereket ért el az első ötéves terv éveiben, néhány feladatát nem teljesítette egészen. A fűtőanyag, és energetikai ipar fejlesztése nem fe lel meg a népgazdaság szükségleteinek. A saját nyersanyagalap fejlesztés feladatait nem teljesítették. A kohászati ipar nyersanyagalapját nem biztosították teljesen, főleg a vasércfejtés fejlesztésével és fémmegmunkáló berendezések építésével. A mezőgazdasági gépek pótalkatrészeinek és a műtrágyafajták tertnelési tervének nemteljesí tése kedvezőtlenül hatott a mező. gazdasági termelés fejlődésére. A termelés tervezésében és irá. nyitásában, különösen a termelési tervek gyajkori változásában, az anyagellátás alacsony színvonalában és a termékek kellő minőségi fokának be nem tartásában felmerülő hiányosságok fokozatosan te | kintélyes normánfelüli készletek A népgazdaság fejlesztésében elért sikerek az életszínvonal emelkedését eredményezték. Egy lakos személyi szükséglete «az ötéves terv utolsó évében 1948-hoz viszonyítva körülbelül egyötödével volt nagyobb. Ezenkívül az állam nagyobb anyagi eszközöket fordított a lakosságról való kulturáris, szociális és egészségügyi gondoskodásra. A szocialista szektor a mezőgazdaság kivételével a népgazdaság összes ágaiban döntő fontosságúvá vllt. A szoc-ViUgta szektor része a nemzeti jövedelemben 1953.ban az 39-18. évi 61 száza ékről 92 százalékra növekedett. Gyors ütemben folytatódott Szlovákia iparosítása, amely az elmaradt agrárországbój modern iparú ipari.mezőgazdasági országgá vált. A népgazdaság fejlesztésében elért eredmények igazolták a Csehsz'ovákia Kommunista Pártja IX. kongresszusán Csehszlovákia gazda ság^n-pk építésére és átépítésére kitűzött irányelvek helyességét és a "éni dsmokraťkus rendszer óriási fölénvét a - k'p'talizmus fölött. Orszá.^a.ini'í munkásosztálya Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Nemzeti Arcvomal kormánya vezetésé, vei. a dolp-ozó parasztsággal és érteim séggel együtt, a Szovjetunió nagy testvér; segítségével és a népi demokratikus államok együttműködésével mertfremtette Csehszlovákia sz/>cialis'ta felépítésének szilárd alapját. képződésére vezettek. A normán felüli készletek nagy értékeket kötnek le, melyek sem a népgazdaság szükségétéit, sem pedig a dolgozók szükségletének kielégítését nem szolgálják. A termelés az 1949—1953. években valamennyi ipari ágban, különösen azonban a termelési eszközöket termelő ágakban növekedett. Az energetikai ág tervében az 1953. évre kitűzték, hogy 1948-hoz viszonyítva 73 százalékkal több villanyáramot fejlesztenek. A villanyáramfejlesztés 1937-hez viszonyítva háromszorosan, 1948. hoz viszonyítva pedig 65%-kai növekedett. A gázgyárak 42%.kai növelték a világítógáz termelését. Az ötéves terv idején 12 új, nagyobb villanyáramfejlesztötelepet, ebből az árvái, a vágvölgyi,' chrudimkai és más nagy víziépítmények mellett felépült hat vízi villany áramfejlesztőtelepet helyeztünk üzembe. Jelentősen előrehaladt számos más vízierömü, nevezetesen a slapi vízierömü építése. Felépítettük a magasfeszültségű áramvezeték fő elosztóhálózatát, üzembe helyeztük a nagytávolságú villanyvezeték egy részét és egyebeket. Az 1949—1953. években bevezet, tük és kiegészítettük az energetikai termelőhelyek automata és gépesítő berendezéseit, korszerűsítettük az elavult munkamódszereket és fokoztuk a munkabiztonságot. t A villanyáramfejlesztés jelentős növekedése ellenére sem képesek a villanyáramfejlesztőtelepek gyor. sabban kielégíteni az iparnak az új termelési kapacitások és a termelés gépesítése következtében fokozódó szükségleteit és a lakosság növekvő szükségletét. Ezt főleg a készteljesítmeny hiánya, az építkezések késése és a villanyáramfejlesztö berendezés jelentős üzemzavara okozza. A fütőanyagágazatban a kőszénfejtés 15 százalékkal, a barnaszénfejtés 45, a lignitfejtés pedig 57 százalékkal növekedett. Folytattuk az ostravai, kladnói, mosti és más szénmedencék bányáinak átépítését és építését. Megnyitottunk két barnaszén- és egy lignitbányát. A nehéz és fá. ras'tó bányamunkák megkönnyítésére fokozrtuk gépesítésüket. Üj, nagyobb teljesítőképességű gépeket és berendezésedet — kombájnokat és mozgó vájógépeket — helyeztünk üzembe. Üj csehszlovák gyártmányú, alacsony rétegekben használt kombájnt szerkesztettünk és helyeztünk próbaképpen üzembe, továbbá új fúrószerkezetet vezettünk be tčrófejtésre. A rése'ngépek szá.m

a to

Kb mint 30 százalékkal növekedett, a rakodógépek száma pedi<r megkétszereződött. A barnasziénfeitésHen új narytel jesítökéoesFié<*ü gépeket és gépezeteket — hatalmas rakodógépeket, hatalmas vágógépeket, kana'as vájógépeket és modern nehéztonnás vi'lanylokomotívákat helyettünk üzembe, melyek többnyire csehszlovák gyártmányok. Az ötéves terv felemelt feladatát nem te'iesítet'ük egészen és a szénipar fejlődése nem fe'el meg a népgazdaság többi ágai fejlődésének. A szénbehozatal fokozása és a szénsziik-=éfrlet gazdasásrossá<r£ban beállott határozott javulás ellenére is nehézségek merüHek fel a szén ellátásban, melyeket a szénfejtés tervének nem teljesítése okozott. A kőolajfejtés 1953-ban 1948-hoz viszonyítva négyszeresen, 1937-hez viszonyítva pedig hétszeresen nö vekedett. A köola.jfejtésben, a szondafúrásban és a kőolaj feldolgozá sában új módszereket vezettünk be. Üj kőolajfejtő és feldolgozó berendezéseket építettünk. Az ötéves terv idején az ércfejtés is fejlődött A vasércfejtés 1948-hoz viszonyítva 64 százalékkal növekedett, bár a terv sokká] na. gyobb növekedést feltételezett. A mangánércfejtés 2.4-szeresen, a piritkoncenitrátok termelése, amelyben eddig főképpen külföldi behozatalra voltunk utalva, többszörösen növekedett és ezzel megszűnt iparunk függősége a behozataltól. A színes fim ércek fejtése 1953-bar, jelentősen felülmúlta az 1948. évi fejtést. Üj piritércbányát nyitottunk meg, bővítettük a vas- és mangánércbányák termelőképességét és megkezdtük a rézércek fejtését. A színes fémércbányákban, me. lyekben az ötéves terv elején egyáltalában nem létezett gépesítés, vagy villany osítás, gépesítettük a fúrási munkálatokat és a kőzet felrakását. A bányák több mint a felét villanyosítottuk. A kohászati ágban 1948-hoz viszonyítva a nyersvas termelése 69 százalékkal, a nyersaoélé 67 szá. zal ékkal, a hengerelt anyagé 73 százalékkal, az acélcsöveké 74 százalékkal növekedett. A vasöntvények termelése 3.8-szer növekedett. Az ötéves terv folyamán üzem. behelyeztünk hat nagyolvasztót, kilenc Martin- és nyolc elektromoskemencét, két rézkonvertort, hat hengerművet, két csőhengersort és egyebeket. Folytattuk legnagyobb kombinátunk, a kuncsicei Klement Gottwald.Űj Kohőkombinát építését. Bevezettük és bővítettük a különféle különleges acélfajták, vasöntvények és színesfémek termelését. Felépítettük az első csehszlovákiai alamínium-müvet. A gépipari ágazajtban, amely az ötéves terv legfontosabb része volt és amelyek termelése 1948-hoz viszonyítva 3.3-szeresen növekedett, különösen az alapvető iparágak számára készült nehéz gépek és termelő berendezések termelése növekedett. 1953-ban 1948-hoz viszonyítva a gőzturbinák gyártása 4.6-szeresen, a Diesel-motoroké 4.2-szeresen, a gőzturbinagenerátoroké 2.8-szeresen, a váltóáramú villanymotoroké 39 százalékkal, a traktorvontatású önkötözőgépeké 68 százalékkal, a szürke öntvényeké 68 százalékkal, a kovácsolt öntvényeké kétszeresen, az acélöntvényeké 2.3-szeresen és a kovácsolt vasé 2.4-szeresen növekedett. A gépipari üzemek termelőképességének bővítésén kívül 24 új gépipari üzemet építettünk és folytattok továbbiak építését az ötéves tervben. A gépiparban gépesítettük a nehéz és fárasztó munkafolyamatokat, főleg az elhanyagolt öntődékben, kovács, és sajtolóműhelyekben. Bevezettük az új haladó mun. kamódszereket és a termelés automatizálását, főként a szovjet gyorsmegmunkáló módszereket. Csehszlovákia ipara az ötéves terv folyamán a Szovjetunió segítségéved elsajátította újfajta gé. pek és termel ©berendezések termelését, amelyek hozzájárultak a gépgyártás és a népgazdaság összes ágainak fejlesztéséhez. Az új technika segítségével bevezettük néhányszáz új fontos gépfajta és típus gyártását. A gépipar azonban nem mindig biztosította a gépek és termelöberendezések idejében, a meghatározott kivitelben és minőségben való leszállítását. Nem terme

1

1 kellő mennyiségű mezőgazdasági gépet. Nem biztosította kel'őképpen a pótalkatrészek, különösen a mezőgazdasági gépek pótalkatrészeinek gyártását. A fogyasztási cikkek termelésére sem fordított kellő figyelmet, különösen nem használta fel a hulladékanyagot e termelés céljaira. A vegyiiparban 1948-hoz viszonyítva 2 és félszeresen túlteljesi. tették a tervben meghatározott termelést. A kénsav termelése 45, a nátriumhidroxidé 64 százalékkal, a tiszta autóbenziné 31 százalékkal növekedett. A müüzemanyagok termelésével egyidejűleg bevezet ték és gyorsan fokozták a fontos melléktermékek gyártását. Növekedett a müfonalak termelése, például a müselyemé 84 százalékkal. Be. vezettük a hazai nyersanyagból előállított szintetikus szilonfonal termelését, bevezettük és gyorsan fejlesztettük a kordselyem gyártását. Foszforos műtrágyából 23 szá. za

1 ókkal, nitrogénes műtrágyából 20 százalékkal többet termeltünk.