Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-14 / 90. szám, szerda

UISZÖ 1954. ápsflis 14.^ A mm$fe tm üku Nemes vármegye! Az alkotmány védbástyája! így, felkiáltójellel, dacosan élt mindnyájunk tudatában. Különleges történelmi intézmény volt a vármegye: magyar specialitás. Horváth Mihály, a szabadságharc emigránsa, e különlegesség 48 előtti szerepét így fogja össze: »Sajátságos körülményeink közt, melyek szerint alkotmányos országunk egy abszolút kormányű állammal (Ausztria) volt kapcso. latban, s alkotmányos királyunk birodalma más 'részében korlátlan hatalommal uralkodott, egyedül a megyei J-endszer képezte azon bástyát. amely alkotmányunkat a korlátlanul uralkodni akaró udvar ostromai e]le<n megvédte." Ez a szerepe, ez a tradíciója oly mértékben élt és éltette, hogy maga Kossuth volt ac, aki kijelentette: »Ksküszöm Istenre, hogy amely percben ez országnak munioipiális f megyei) szabadsága nem lesz, megszűnők annak polgára lenni.« Ez mind szép és igaz, amíg nem tudjuk, hogy ez a megyei önkormányzat lényegében és kizárólag csak a nemesség alkotmányának volt a védsánca. melyből a nép — tehát az ország zöme — teljességgel ki volt rekesztve 1840-ben Magyarországnak 544,382 nemese volt. Olyan szám ez, melyhez foghatót Európában seholsem találunk. Franciaországban 1830-ban mindössze 94.000 nemes volt. Az ország a nemesség tulajdona volt és ezen belül a vármegye: a nemesség közkereseti társasága. Világos, hogy a Habsburg-abszolutizmussal szemben e védbástyán nem a demokratikus felvilágosodottság hadakozott. de sokszor csupán üres kuruckodá- ágált, eb-ura fakó fenegyerekeskedés: »Ugocsa non co. ronat!« f A legkisebb vármegye nem adta hozzájárulását a koronázáshoz.) A vármegyén a konzervált feudalizmus védekezett: n. József korszerű reformjai ellen például százszázalékosan vétózott. Nem csoda, ha e vármegyei rendszer árnyoldalai egyre nyilvánvalóbbakká lettek, »me!yek néha oly sötétek, ké váltak, — tanúskodik Horváth Mihály — hogy a szabadságnak is valóságos veszélyeivé nőtték ki magukat... a tömegek lélekvásár lás martalékává esvén, a vesztegetések, itatások s egyéb csábítások, urambátyiimozni, parolázni, sőt csókolózni, de próbálnák választás után urambátyámozni a győztes jelöltet, aklior ^berzenkedik mint a sündisznó^ és gőgösen feleli: Urambátyám ide, urambátyám oda, mikor őriztem együtt kegyelmeddel libát? — »hogy minden tisztességes nemesembert elfut a pulyka. méreg«. Restauráció előtt azonban minden szabadszájúságot és dörgölődzést el kell fogadnia és tűrnie a jelöltnek még a legnincstelenebb nemestöj is. >xmert szegény nemes csak restauráció előtt merj kinyitni a száját az urak előtt«. Ezek a kurtanemesek ilyenkor kiesnek a szegény rokon szerepéből és ugyancsak futtatják és ugratják a szolgálatukra álló hajdúkat és az udvarlásukra kényszeredett jelölteket. A jelölt háza, kastélya, parkja, konyhája é

s pincéje ilyenkor nyitva áll szegény nemesek előtt, »a nemes urambátyámék úgy parancsolgatnak benne, mint csak otthon lennének. A cigány sem válhatott még vonójától egy pillanatra sem. amíg az uraságok közt csak egyetlen is akadt, aki egy muzsikára vágyott?. A poharak kézről kézre jártak. »melyek pár nap óta szinte odanőttek az uraságok markába«. A részegeket szépen elfektetik a fűbe. akik felébredve elölről kezdik az eszem-iszomot. Esznek, isznak, énekelnek és csodajókedvükben elhiszik, hogy maga az Úristen volt az, aki mind" n ha. tálmať a nemesség kezébe adott«. Isznak és • rókáznak, de otthon a családjuknak sokszor még betevő falatra sem jut. Vannak falvak, ahol csak nemesi származásúak laknak, nyomorognak és — gőgösködnek, mert ha paraszt téved közéjük, vagy egy béres szerez telket és házat magának, akkor »az uraságok — mért az egész falu kuriális (kiváltságos) területnek számított — nyugodtan elszedhették tőle, ha véletlenül többje volt, mert milyen szégyent i

s jelentett volna a dicső famíliák ra, ha a legszegényebb nemes asz szonynak !s azon kellett volna mér. gelődnie, hogy falujabeli parasztnak több tyúk kárál az udvaron, mint nekik« A megyei nemesség akkor csak két végletet ismert, vagy úgy élt gazdagon, mint a kiskirály, vagy mint az útszéli koldus. Ezeket az a köznemesség erkölcsiségét mér. | útszéli nemeseket a kiskirályok hígezték meg." E tény illusztrálására | zelgéssel. etetéssel, itatással, fenye keresve sem lehetne jobb megnyilatkozást találni, mint a szlovák Ján K a 1 i n č i a k regényét: a »Restauráció«-t (Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó, Bratisla- va, 1953). A restauráció iitt megyei tisztújítást jelent, melynek első és leglényegesebb pontja az alispán-valasztás. A vicispánság- nem egy ember ügye: vele és általa az ő kreatúrái kerülnek a többj tisztségre. A játék tehát nem babra megy és mert minden a szavazattól függ: a döntő szó a szavazó nemeseké és itt is a köznemességé, akik tömegükben olyan szegények, minť. a templom egere. írónk típusokat vonultat fel és Zarándme. gyéről beszél, melyet persze hiába keresünk a térképen, de nem is a név a fontos, »hi,szen Magyarhonban úgy hasonlítanak a vármegyék egymáshoz, mint az egyik tojás a másikhoz, a nemes urak se mások itt, vagy ott, s egyikben is épp úgy értenek a hejehujázáshoz, meg a korteskedéshez, mint a másikban, s kegyeimedék i

s kivétel nélkül valamennyiben í^gy érzik, hogy az egyvilágon sehol se találnának olyan jó barátokat, mint Magyarországon«_ Restauráció idején ez a szegény nemesség úgy érzi magát,' mint hal a vízben. Ő a körüludvarolt szavazó eszköz és ezt a helyzeti előnyét ki is használja alaposan: egyszer van Budán kutyavásár! A vicispán, jelöltnek ilyenkor alaposan kellett Váltakozó sikerrel szerepelnek Londonban a csehszlovák asztali-teniszezők getéssel vagy pénzzel, könnyen megvehették. A korteseket persze már súlyos bankókkai vagy dukátokkal kellett lefizetni és megtartani, hogy a választási harcnak látszatja is legyen. A választás, a lélekfogás, ez a hírhedt magyar pellagra, mely e nemes; választásoktól a későbbi általánosnak hirdetett népcsalásig terjedt, egyformán európai szé gyenfolt volt. Csak Helmuth von Gerlaohnak, a neves német közíró önéletrajzának idevonatkozó fejezetét kell elolvasni! Mikszáthunk hiteles tanú. Az ő. kedélyes anekdotázásától a csendörsortüzekig terjed a terhelő bizonyítás és egyformán beszél: lélekvásárról, etetésről és itatásról, vesztegetésről é

s terrorról, de a tisztújító közgyűlésen Kalinčiak főispánja mégis pirulás és szemrebbenés nélkül Idézi a lelkiismeret szavát: i-Midőn a dicső nemesség új tisztikart választ, kizárólag és most is csak lelkiismeretére fog hallgatni s annak szavához tartja majd magát.« Büszkén üt a mellére, mert megyéjében :> minden nemes kötelességé.nek tartotta, hogy ne pártja, hanem lelkiismeretének útmutatása szerint szavazzon®. Kalinöiak regényében a választási harc, tehát a lélekvásár, a szegény bocskoros nemesség néhánynapi jólétéletét jelenti: valami mindenkinek csurran vagy csöppen. De » szavazatvásárlás még nem minden. A választás napján az ellenpárt mindent elkövet, hogy a szavazókat távoltartsa a választás színhelyétől. A messzi falvak nemeseire vetik ki hálójukat: szétszedett hidak, eltűnt kompok, megvesztegetett kocsisok, álompor az italban, sőt még álarcos vérbíróság is szerepei az ellenfél kijátszásának kellékei között, rég megelőzve az amerikai csuklyás négerliincselöket! Itt a regényben a gőgös volt vicispánnal, Besenyovszky Ádámmal szemben, aki már a grófokhoz húz és lányát is odaígéri, a bocskoros nemesség a másik jelöltet, Potocky Janót választja meg és szerelemben is az ő jelöltjük győz: a bocskoros nemesivadék, Levický, aki magának hódítja meg az alispán lányát. Happy end! Maga a regény, mint az utószó mondja, az akkor; idők szellemébem van megírva. Bizony, közmondásokból, szentenciák egymásra halmozásából ki nem fogyunk. Például: »Besenyovszky Ádám később i

s emlékezett szüleinek bölcs oktatására, a krajcárból lesz a forint, meg hogy a jó gazda holtig számol, no meg aztán, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze. arról nem is szólva, hogy bolond az. aki ád, az okos csak elfogad.<? Kalinéiak regénye így is kellemes olvasmány, az olvasó jól mulat és meg van elégedve a szerelmesek győzelmével és csak utólag, František Votruba zárszavából tudja meg. hogy tulajdonkép egy halálosan komoly dolgon nevetett. Es ez, ennyi a regény mára is kiérezhetö hibája, ami azonban lényegében nem is hiba: gondoljunk Mikszáth írásaira. Hányan olvastuk mulatva, nevetve, minden tanulság nélkül és csak ma, amikor a reflektort igaz szögbe állították be„ tudják, hogy az anekdotázó hang egy nemzettragédiát közvetített: bűnt, szerencsétlenséget, eburafakó-felelötlenséget. Votruba magyarázó sorai helyes történelmi képet adnak e ne. rnesi korról, de hiányoljuk. hogy KalinCiákra. életére. működésére vonatkozólag nem világosított fel minket. Kalinčiak regénye egy lehetetlen állapot valóságat közvetíti és enynyiben: reális torztükör. Ezek az el szegény ed e tt úrha tnám -nemesek, ha arra késült a sor, nemesi jogaikat ép úgy kamatoztatták a mások kárára. mint szerencsésebb társaik A verbuválás, katonafog. dosás elől a parasztfiú neme^emberhez szökött. Ezt a legényt, vagy szüleit aztán a nemesi nincstelenség zsugorisága úgy használta ki, mint a csapdába került cigányt. Csoda, ha ez a nemesi előjog végeredményben a bocskoros nemesek emberségi állományát kezdte ki. hogy lélekvásár és vesztegetés tárgyai lehettek?! A józanabb elmék e bomló züllés megakadályozására sokféle megoldást kerestek. Egy gyógymódról Horváth Mihály is tudósít: mert a százféle titkos álarcz alá rejtőző vesztegetést, me)y minden korteskedésnek, s kicsapongásnak kútfeje, büntetni nem lehet s hát ez ellen törvényt sem szüksége., alkotni. Ezek elégnek tartják a vesztegetés sükerének lehetetlenítését a megyei gyűléseken szavazatokkal bírók számának szaporítása által*. Innen már csak egy lépés Pestmegye 1847-es követi u ta sitá J sáig: ->-a haza minden polgárainak érdekegysége mindaddig létre nem jöhet, míg a nemes és nemnemes közt a büntető igazság kiszolgáltatása különbözik; míg a nép adót fizet, a nemesség pedig nem, míg az alkotmányból kirekesztett nép semmi polgári joggal nem bír; s végre, míg a nép legnagyobb része a nemességnek , robotozó szolgája marad." így jött el 1848: a jobbágyfelszabadítás valósága, de a vármegye 1867 után megint csak a kiváltságok alkotmányosnak álcázott védbástyája lett, míg felnem szállott a páva. szegény legények szabadulására és bocskoros neA londoni asztalitenisz világbajnokság hétfő

n délelőtt az egyéni versenyekkel folyt tovább. Műsorra kerültek továbbá a férfi és női párosok, amelyekben Stípek és Gráfková szerepeltek a csehszlovákok részérői. Stípek az első fordulóban a brazíliai Severrel került szembe, aki spongyával bevont ütővel játszik. Stípek •óvatos taktikával játszott és három szetben biztosan győzött. Támadó játéka sikeres volt. Az egyes szettek eredménye: 21:14, 21:10, és 21:13. Gráfková. a fiatal csehszlovák válogatott, az indiai Szultánnal szemben 2:3 arányú vereséget szenvedett Gráfková a harmadik szetben már 9:2-re vezetett, azonban ezt elvesztette, és mikor Szultán a negyedikben is győzött, idegeden kezdett játszani, különösen minthogy támadásai nem sikerültek és így B döntő ötödik szetét is elvesztette. Egyes szetjeinek eredménye: 21:13, *1:12, 14:21, 27:29, 9:21. A délutáni küzdelmekben a csehszlovák játékosok váltakozó eredménynyel játszottak. A fiatal Posejpal szép 'ámadö játékban három szetben leérte a francia Dubőuület. Slárt vi.zont 4 szetben a kitűnő japán Tomita győzte le. Mindkét játékos hatalmas gyorsasággal játszott, azonban Slárnak csak a harmadik 'szetben sikerült támadása Kitűnően játszott Stípek a francia Adams ellen, akit fölényesen győzött le. Ugyanúgy győzött Andreádis sportmester a belga beiabar felett. Tereba váratlanul 3 szetben vereséget szenvedett a brazíliai Vennertől. Bergman csak 5 szetes, kemény küzdelem után tudta Har.schmannt leverni. A magyar válogatottak közül a további fordulókba előre jutottak Gvetvainé, Sebők, Földi és a bajnoki címet védő Sidó. Árvái ellenben Harangozótól 3 szetben verestget szenvedeti. A női párosban a csehsz ovák Krejčová a kitűnően játszó angol D. Pnwe 0:3 arányban legyőzte. Krejčová csak az első két szetben tudott jól védekezni, a harmadikban D. Rowe fölényesen győzött. A vi'ágbajnoki cím védője, a román Rozeanu, 4 szetben leverte az angol Haydont. A női páros legnagyobb meglepetése az osztrák Lauber győzelme volt a japán Watanabe felett. A magyar válogatottak: Gervainé, Koczián és Kerekes, az első mérkőzésekben simán győztek, mindegyikük 1:0 arányban. A férfi négyesben a csehszlovák Stípek és Posejpal pár kemény küzdelem után 5 szetben legyőzte az Árvái—Gyetvai magyar párt. Két megnyert szet után Stípek és Posejpal a harmadikban már 17:10-re vezettek, de ekkor túlságos merészen játszottak, úgyhogy végül nagyon erősen kellett küzdeniök a győzelem megszerzéséért. A férfi párosok eredménye: Posejpal—Dubouille (franpia) 3:0, (12, 19 és 18), Slár—Tomita (Japán) 1:3 (14, 15, 21:9, és 13), Stípek—Adams (francia) 3:0 (15, 10, 13), Andreádis—Delabare (belga) 3:0 (14, 17, 18), Tereba—Venner (brazil) 0:3 (20. 19. 18), Gyetvai (magyar)—Stili (angol) 3:1. Sidó (magyar)—Reckmaier (német) 3:0, Földi (magyar) —Frewidorfer (német)' 3:2, Sebők (magyar)—Ehrlich (svéd) 3:0, Harangozó (jugoszláv)—Árvái (magyar) 3:0. Bergmann (angol)—Hanschrr.ann (német) 3:2 Tamasu (japán) —Hazi (USA) 3:0, Reuter (román) —Javanta (India) 3:0, Kawai (japán) —Fejő (portugál) 3:0. Ogimura (japán)—Burridge (angol) 3:0 Női páros: Krejčová—

D. Rov/p (angol) 0:3 (17, 18, 12), Rozeanu (rumán)—Haydon (angol) 3:1, Láuber (osztrák)—Watanabe (japán) 3:1, Gervainé (magyar)—Cumberbath (angol) 3:0, Kerekes (.magyar)—ZeU ler (román) 3:0. Férfi négyes: Stípek. Posejpal—Árvái, Gyetvai (magyar) 3:2 (21:16, 21:17, 20:22. 18:21, 21:18). női négyes: Krejčová, Gráfková—Vrzic, (jugoszláv), Leipnik (Izrael) 3:0 Szeptember elsejére elkészül az új rimaszombati stadion A rimaszombati Járási Testnevelési és Sportbizottság szombaton dél_ ben tartotta ezévi bővített közgyülé. sét a járási hivatal kis tanácstermé_ ben A járás harminc Szoko] egyesü lete közül csak hét egyesület képviseltette magát és a helybeli egyesületek képviselői is csak nagyon gyéren szállingóztak. Ez azz

al magyarázható. hogy a gyűlést lehetetlen időpontban állapították meg. Rossz érzést keltett, hogy az ifjúságteljesen hiányzott a gyűlésről. Járosi Dániel, a Járási Testnevelési és Sportbizottság elnöke szépen felépített beszámolójában önkritikusan mutatott rá a hibákra, melyek bőven akadtak. Sajnos, dicsérni alig lehetett valamit. Minden hiba okát elsősorban abban látta, hogy kevesen dolgoznak a sport érdekében és azok — főleg a fizetett erők — egyéb munkával is túl vannak terhelve. A közigazgatási szervek segítsége és támogtása is elégtelen — mondotta az elnök. Járosi Dániel beszéde után vitát indítottak, melyen Lukács Zoltán tanár, Faragó Ottó, Gamos, Tolt és Palo elvtársak szólaltak fel. Hudec István, az utolsó felszólaló bejelentette, hogy májusban megindítják a rimaszombati stadion befejező munkálatait- Tervük az, hogy legkésőbb szeptember elsejére ünnepélyes kere_ tek között megnyissák a stadiont. A stadionépítésnél a helyi iskola ifjú. sága 2000 munkaórát vállalt. Faragó Ottó, a feledi Szokol részé_ rö] szólalt fel. Beszédében rámutatott arra, hogy egyesülete ebben az esztendőben terv nélkül dolgozik és egyelőre az egyesületnek csak a lab_ darúgószakosztálya aktív. A felszólalások után a Szlovákiai Testnevelési és Sportbizottság részéről Körös István szólalt fel. Kiértékelte az elhangzott beszédeket, majd rámutatott azoknak a feladatoknak a teljesítésére, melyet az Állami Testnevelési és Sportbizottság bővitett elnökségi ülésén kijelöltek. Az Országos Verseny eredményei A" csoport: Az Országos Verseny A" csoportjában a harmadik forduló küzdelmeit már pénteken kezdték. A Spartak Karlin 3:0 arányban győzte le a Spartak Celakovice csapatát. Eredmények: Dynamo Karlove Vary—Spartak Trebič 3:2, Iskra Semtin—Iskra Li- bereč Kolora 1:3. Tatran Teplice— Spartak Hradec Králové 1:0, PDA Plzeň—

Slavoj České Budeiovice mérkőzést későbbi időpontra halasztották. „B" csoport: Iskra Opatová—Tatra

n Vranov 2:0 (1:0). A vendégek szépen kezdtek de fokozatosan az opatovaiak vették át a játék irányítását és megérdemelten nyertek. A gólokat Lauko é:, Novodomsky 'őtték. 1.400 néző előtt Šte- fan bíráskodott. Spartak Košice—Bánik Vítkovice 1:1 (0:1). 2.500 néző előtt játszották a mérkőzést, mely két ellentétes félidőből állott. Spartak Trnava—Spartak Topolčan'i 2:1 (1:1), A trnavai csapat 4.000 néző előtt megérdemelt győzelmet aratott. Iskra Ružomberok—Vörös Csillag 2:S (1:2). Háromezer néző előtt Sima bíráskodott. mesek utódja, Ady Endre ki nem énekelte a gyökérig' való változás magyar parancsát: Másképpen lesz holnap, másképpen lesz végre, Üj harcok, új szemek kacagnak az égre... Vagy láng csap az ódon, vad vár megyeházra. Vagy itt ül a lelkünk tovább leigázva.« A vagy-vagy válasza és harca azóta már rég eldőlt, a változás történelmi lángja, villámként csapott a vármegyeházba és Adyt igazolva >új értelmük« lett »a magyar igéknek<-: . Fölszállott a páva a vármegyeházra, Sok szegény legénynek szabadulására."!: Fábrv Zoltán. ÜJ S^O" Kiadja Szlovákia Kommunista Partjának Központ) Bizottsága Szerkeszt) a szerkesztőbizottság Felelős Lőrlncz íiynls főszerkesztő Szerkesztőség- Bratislava Jesenského li. telemr, <4?-lb, 352-10 Kiadóhivatal: Bratislava. Gorkého 8. telefon 274-74 Előfizetést díj havonta Kčs 6.60 Az előfizetést és kézbesítést az illetékes postahivatal (postakézbesitö) intézi. Ellenőrző postahivatal Bratislava í Nyomás: Pravda. Szlovákia Kommunista Pártja Központ) Bizottságának kiadóvállalata, Bratislava. E 51107 „ ^ . _„