Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-14 / 90. szám, szerda

1954. április 17. UI5

20 3 A zsélyi agitációs központ szemléltetően mutatja be a falu fejlődését • Ha végig megyünk városainkon és fal vauikon, szemünkbe ötlik a következő felírás: »Agitációs központ*. Embereket látunk ki-bejárni, a zene szól, több helyen még filmeket i® vetítenek. Az agitációs központokba meghívják a jelölteket is. hogy a választők megismerhessék őket. Itt a választók nemcsak a jelöltet ismerik meg, de meglátják azt a fejlődést is. amelyen a város, vagy a falu a felszabadulás óta átment. A napokban meglátogattuk a losonci 2. számú agítáeióg központot és megállapítottuk, hogy elég gyengén mutatja be, hogy milyen fejlődésen ment át a város és a járás. Kevés konkrét anyagot látunk a fejlődésről és a párt múltbeli harcáról. Pedig Losoncnak és környékének nagy mozgalmi múltja van. A népi demokrácia sokat adott a dolgozóknak a felszabadulás óta. Nem elég hát csak általános grafikonokat készíteni ' országos méretben, hanem a helyi viszonyokra kell vonatkoztatni őket, hogyha az egyszerű dolgozó ember megtekinti, mindjárt következtetni tudjon belőlük. Képekkel, felírásokkai kell bemutatni az egyes mozzanatokat a múltról, a jelenről, hogy a számok megelevenedjenek. A losonci 2 számú agitációs központ rámutathatna a múltra. Például a járásban 4.000 munkanélküli volt, 4038 nyilvános árverés, 23.830 végrehajtás. Ezzel szemben ma nincs egyetlen munkanélküli és a felszabadulás óta 24 új üzem épült, sok falu kapott villanyt, két hatalmas pavilon épült a kórház részére, ezenkívül ipariskola, 1706 családi ház és 204 lakásegység. Szociális segélyben 1894 ember részesül és az idősebb dolgozók részére, akik a múltban koldulhattak, ma Losoncon agghajlék van. Igen ügyesen dolgozik a kékkői járásban a zsélyi agitációs központ. Este értünk a faluba. Jó ideig járkáltunk, míg végre odataláltunk az agitációs központba Igyekszünk bemutatni, hogyan állították össze a szemléltető agitációs anyagot. Kisebb-nagyobb rajzlapokra ügyesen felrajzolva, vagy leírva különféle szövegeket láthatunk, mellettük rajzokat, vagy karikatúrákat. Az egyik rajzon a jobbsarokban két rádió látható, egv kicsi és egy nagyobb. Közelebb lépünk a rajzhoz és megnézzük a feliratot is, ezt olvassuk: A faluban 1934-ben 20 rádiókészülék volt, az is a grófé és hajcsárjaié. Jelenleg 170 rádiókészülék van. Ebbö

1 az EFFz tasroké 80. iskoláké, hivataloké és szociális intézményeké 10 a többi dolgozóké 69. Egyszerű kis rajz ez, de mindennél meggyőzőbben bizonyítja, hogy népi demokratikus rendszerünk mennyire törődik a lakosság kultúrigényeiveL Egyben arról is tanúskodik, hogy a dolgozók anyagi jóléte emelkedik, mert a rádiókészüléket meg tudják venni, a múltban erre bizony nem mindenkinek volt pénze. Egy másik rajz azt mutatja, mennvire fejlődött az iskolai oktatás. az iskolák építése és felszerelése, mennyivel több a tanító. Nézzük meg tehát az összehasonlítást A múltban az iskola egy sötét alacsony tanterem volt, egy tanítóval, 40 tanulóval, felszerelés nélkül. Ma tíz világos tanterem, kényelmes és és tökéletes felszereléssel, 18 tanító. 400 tanuló, internátus, iskolai étkezdék, óvoda egésznapos otthonnal, bölcsődével, cseosemogondozókkal. Ezek a tények olyan meggyőző érvek, hogy csak a vak nem láthatja a mult és a jelen közti különbséget. Szükséges azonban rámutatni, hogy az emberek lássák az ellentétet, emlékezzenek a múltra és értékeljék a jelent, dolgozzanak a jövőért. Nagyon találóan jellemzi a falu szociális helyzetét Zichy gróf egykori uralma. Zichy úr ugya n-s arról volt híres, hogy mig a királynak száz. neki 99 tanyája volt. Zsélvben 1872-ben kastélyt építtetett. A. falu határának legjobb földjeiből 700 hold az övé volt, 40 cselédet tartott, pusztáit kiadta haszonbérbe. Ma mezőgazdasági Iskola van a kastélyban. így festett a falu a múltban, a szegénységről és nyomorról nem is beszélve. Ma jól dolgozó szövetkezetünk van, 200 szarvasmarhát befogadó istálló, gépesítve, sertésólak 50 anyasertés és 600 hízósertés gzámára Van továbbá juhakol, baromfifarm, korszerű, villanyra működő dohányszáritó, amelyben 12 hektár dohány termését szárítják. A szövetkezetnek van saját műhelye, személy- és teherautója traktora és más gazdasági felszerelése, bekerített sportpályája. Hirtelen nehéz volna felsorolni mindazt, ami m® már van. De az agitációs központban kicsinyben mindent megléthatunk, egyrészt leírva, másrészt meg lerajzolva. így az ís, aki először megy a faluba, észreveszi, hogy ott jó] dolgoznak. A szemléltető agitáció megmutatja a falu dolgozóinak múltbeli szociális helyzetét is. Zsélvben a múltban hetven munkanélküli volt, akik tízkoronás „koldúsutalványt" kaptak. Az első köztársaság 20 éves fennállása alatt mindössze 15 ház épült a faluban. 1937-ben 20 személy kapott aggsegélyt, 120.— korona értékben. Rokkantsági segélyt hatan kaptak. Harminc özvegy és árva egyénenként 120 korona segélyt kapott. A jelen számadatai megmutatják azt az óriási fejlődést, ami azóta csak ebben a faluban végbement. A felszabadulás óta 35 ház épült fel. A munkanélküliség örökre megszűnt. A községben ma 136 személy kap jelentfis segélyt. A mult és jelen közlekedési viszonyait ügyes rajzok ábrázolják. Az egyik képen egy úr kocsikázik, s a szegény ember tarisznyával a hátán vesz búcsút a falujától, vándorútra indu] kereset után. Jellemző kép a kapitalista rendszer kihatására, a tönkrement parasztok kivándorlásának ábrázolására. Földönfutóvá tették a dolgozók százezreit, akik gyalog ís nekivágtak, hogy Franciaország, Belgium bányáiban keressék meg a megélhetést a családnak. A falu csinosításának és a közlekedés megjavításának képét láthatjuk az egyik rajzon, amely azt mutatja, hogy 1949. március 20-tól autóbuszjárat van a faluban. Az agitációs központ díszítése, berendezése, a tanulságos meggyőző adatok, rajzok azt bizonyítják, hogy a pártszervezet szívügyének tekintette a választások előtti kampány munkáját, törődött megszervezésével és irányításával. A pártbizottság Fábry Ferenc igazgató-tanító elvtárs vezetésével díoséretreméltó munkát végzett. A munkába ezenkívül még 12 tanító Is bekapcsolódik. Huszonhat agitkettőst szerveztek. akik pontosan kidolgozott terv szerint dolgoznak Az agitációs központot ez ideig több mint százan látogatták meg, ahol elbeszélgettek a választásokról. Látják a dolgozók, hagy a múltban az Agronómia mezőgazdasági részvénytársaság, meg a Karikás-gazdasági szövetkezet 5—7-koronás. egve

s helyeken még ennél is kevesebb »napszártiot* fizetett. Látjuk azt is, hogv 1935-ben a járási hivatal figyelmeztette a csendörséget. hogy figvelle Oravec Józsefet és Balázs Bertalant akik kommunista jelöltek voltak a járási képviseletben. Látják egyre szépülő jelenünket, s így születnek meg pártunk X. kongresszusára tett vállalásaik Vállalták, hogy június végéig százszá^ékrs el ecet tesznek a to jás begyűjtési tervnek. A nőbizottság tagjai a X kongresszus tiszteletére 100 órát dolgoznak le az EFSzben. így hálálják meg Zsély becsületes dolgozói pártunk és kormá nvunk gondoskodását. A pártszer vezet irányítja és tanítja a dolgo zőkat. vezeti a bn'clogabb jövő, a választási sikerek felé. Górecz Arpád. rr A SZOVJET NEP ELETEBOL * + • Hogyan választotta küldötteit a szovjet nép A Szovjetunióban a mult évben tartották meg a választásokat a kerületi, területi, körzeti, városi és falusi tanácsokba. A helyi tanácsokba való választások nagy politikai kampányt váltottak kl, melyben tevékenyen részt vettek a kulturális és 'népnevelésügyi intézmények is. A pártszervezetek vezetésével a klubokban, könyvtárakban, kultúr. otthonokban és múzeumokban megmagyarázták a szovjet népnek a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusának határozatait, beszéltek a szovjet alkotmány alapelveiről, a szovjet polgárok jogairól és kötelességeiről. A népnevelésügyi dolgozók a választási kampány idején minden figyelmüket a választóknak nyújtott kulturális szolgálatok és a tömeg politikai munka megjavításának szentelték. Az életből merített példákkal mutattak rá a szovjet társadalmi rendszer előnyeire a kapitalista rendszerrel szemben, a szovjet valódi demokrácia fölényére a burzsoá áldemokráciáva

1 szemben és leleplezték a burzsoá demokrácia képmutató és hazug jellegét. Sztálin elvtárs a párt XIX. kongresszusán elhangzott történelmi be szédében leleplezte a jelenkori burzsoázia reakciós voltát. Ha aze'őtt a burzsoázia megengedte magának a szabadelvüsködést, védelmezte a burzsoá-demokratikus szabadságot, a nemzetek jogát és függetlenségét, most már csak annak a „személyes szabadságát" ismeri el, akinek tőkéje van. Az emberek és a nemzetek egyenjogúságának elvét eltiporták, a burzsoá demokratikus szabadságjogok eszméinek zászlaját és a nemzeti függetlenség eszméit félrelökték. A közgazdasági és a közgazdaságon kívül álló elnyomás erejére támaszkodva, az imperialisták a választásokat szomorú komédiává változtatják, gúnyt űzve a dolgozók jogaiból. Csak nálunk, Szovjethazánkban a nép a valóban teljhatalmú gazda. Az övé hazánk minden gazdagsága. A sztálini alkotmány nemcsak hogy kifejezi a szovjet polgárok széies politikai jogait, hanem biztosítja ezen jogok következetes megváló sítását. A helyi tanácsok gyakorlati működése gazdag anyagot nyújtott ér. dekes beszélgetések, előadások, az ipar és mezőgazdaság fejlődését szemléltetően bemutató kiállítások részére, a kultúra és a lakosság életmódja megvilágítására, az iskolaügy, egészségügy, kereskedelem kérd/veinek megbeszélésére, a vájosok. illetőleg falvak kiépítésének lehetőségeire. A választási kampány felelősségteljes mozzanata volt a dolgozóknak a jelöltek közéleti és a munkában kifejtett tevékenységével való meg ismerkedése. A jelölteket a kommunisták és a pártonkívüliek tömbje választotta a helyi tanácsokba. A helyi tanácsok küldöttjének a nép legjobb fiait és leányait, Lenin és Sztálin pártjának neveltjeit, a szocialista haza lelkes hazafiait, a kommunizmus tevékeny építőit jelölték. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy a küldött a nép érdekét kép viseli és hogy munkáját a néptől kapott felelősségteljes utasítá sok alapján kell elvégeznie. A kommunisták és pártonkívüliek sztálini tömbjének jelöltjeiért való agitálás azt jelentette, hogy mindenek előtt arról a nagy felelősségről és erkölcsi követelményről kell beszélni, amely a nép által kiválasztott küldött vállán nyugszik. A helyi tanácsokba való válasz, tások tiszteletére a városok és falvak dolgozói körében széles szocialista munkaverseny indult. A munkások, koíhoztagok és a szovjet értelmiség szocialista munkafelajánlásokat vállaltak, hogy a választások napjáig teljesítik termelési tervüket, javítják termékeik minőségét és idejében felkészülnek a tavaszí vetésre. A választási kampány napjaiban az agitációs központokban aktivá, kat, konoerteket rendeztek. Meglátogatták a távolabb fekvő településeket és a választások napján nép. mulatságokat tartottak. A választási kampány idején — a népnevelökkel tartott beszélgetéseken, a jelöltekkel tartott gyűlésen — a dolgozók sok bíráló megjegyzést tettek. A helyi tanácsok, kultúrotthonok, klubok és könyvtárak vezetői gondosan meghallgatták a választók megjegyzéseit és nyomban intézkedtek, hogy a lakosság kultu, rális kívánságait kielégítsék. A nép. nevelésügyi intézmények elsőrendű feladata volt a választás előtti idő. szakban, hogy biztosítsa a lakosság minden rétegében a tömegagitációa munka fellendülését, ügyeljen annak magas eszmei színvonalára és szoros kapcsolatára az élet gyakorlati problémáival. A „Kulturno-prosvétitélnája rabóta" című szovjet folyó iratból Az igazgatói alapról A bánya igazgatója magához hívta Trofim Bogatszkij fúrót és ezt mond. ta neki: — Jól dolgozik Bogatszkij elvtárs. túllépi a normákat és bányász munkára tanítja a 'fiatalságot. A bánya igazgatósága és a Szakszervezeti Bizottság ezért elhatározta, hogy fürdőbe kűld'i önt Itt van a krimi Jevpa torié ba .szóló beutalás. Bogatovszkij a váratlan beszélgetéstől kicsit zavarba jött. — Hiszen én nem kértem beutalást a szakszervezettől. — Az nem számít, — mondta az igazgató. — Tudjuk, hogy szüksége van gyógykezelésre és ezért elhatároztuk, hogy beutalását az igazgatói alapból fedezzük. Bogatszkij elmosolyodott: — Hát akkor köszönöm a figyelmet. Megbeszélem a feleségemmel, hogy mi kor utazzam és aztán válaszolok. Mikor Bogatszkij hazament, elmondta feleségének az igazgató javaslatát. — Ez nem rossz, — mondta a felesége. — Menj és pihend ki magad. Néhány nap mulv

a Bogatszkij elbúcsúzott barátaitól s elutazott Űtban Krím felé a vonatban megismer, kedett a többi utassal. Elmondta nekik, hogy jó munkájáért a legjobb szanatóriumba kapott Jpeutalást ós hogy ezt az igazgatói alapból fedezik. — Mi az az igazgatói ai

ap? — érdeklődött az egyik idősebb utas. — Idefigyeljen bácsi, — kezdte a bányász. — Minden bányának a fel adata, hogy csökkents

e az önköltséget. H

a ezt a tervet teljesítjük, a megtakarított összeg 5 százaléka a bányaigazgató rendelkezésére áll. Ha még többet takarítunk meg, a továb bi megtakarított összegnek már a 45 százaléka áll a bányaigazgató rendelkezésére. Ebből az összegből áll az igazgatói alap. A pénzt a munká sok kulturális é

s szociális vívmá nyainak javítására, lakásépítésre, rendkívüli beutalások federéfére és a legjobb bányászoknak jutalmak kifizetésére használják fel. — Tehát minden munkásnak érdeke arra törekedni, hogy csökkentse a széntermelés önköltségét —, jegyezte meg a bácsi. — Ez így van, — erősítette meg Bogatszkij — Miné] kisebb az ön költség, annál gyorsabban szállítja le az állam a termékek és az áirucik. kek árát, gyorsabban épít lakásokat, iskolákat és kultúrotthonokat. Az ál Iámnak ezekre a célokra több eszköz áll rendelkezésére. Viszont nekünk, munkásoknak érdekünk, hogy az igazgatói alap gyarapodjék. Bogatszkij nem az egyetlen munkás, akinek a mult évben igazgatói alapból fedezték fürdőbeutalását. A donyeci Lutugm-bánya 80 bányásza az ország legjobb fürdőiben, mint Szocsiban Kiszlovodszkban, Ohaltu ban és Jaltán üdültek. Ezenkívül a szakszervezetek üzemi bizottsága 600 bányászt küldött üdülésre. A Lutugin bánya Igazgatói alapja 1952-ben 870.000 rubel volt- 1953-ban már több, mint egymillió rubel. Ezt az összeget 1954-ben a bánya alkal mazottai kulturális és szociális lehe. tőségeinek javítására fordítják. Nézzük csak meg, mire használták fel az igazgatói alap pénzét 1953 ban. A beutalások fedezéséről már beszél tünk. Ezenkívül 132.000 rubelt a bányászok gyermekei üdültetésének szenteltek. A Lutugin-bánya alkal mazottainak gyermekei részére gyönyörű pionírtábort rendeztek be a bánya közelében lévő festői erdőben. Ebben a táborban tölti néhányszáz gyerek nyári szünidejét. Játszótérkönyvtár és csónakok álmák rendel kezésükre. A bánya igazgatósága el határozta, hogy az üdülőben további épületet építenek. Az igazgatói alap rendelkezésére álló összegből megnagyobbították a tábort és új berendezéseket vásároltak. Nagy összegeket ford'tanak az igaz gat ói alapból a fiatal bányászok legényszállásának berendezésére. A múlt évben erre a célra 23 000 rubelt fordítottak, mely összegből szép bú tort, szőnyegeket és képeket vásárol tak. Vaszllij Dávidovi cs, a bánya könyvelője erről a következőket mondja: »A_z igazgatói alapot a munkások és a többi alkalmazottak életszínvonalának megjavítását célzó befektetésekre használjuk fel. Például 126.000 rubel prémiumot fizettünk ki a legjobb dolgozóknak. Vladimír Karelin gépész, nagymeny. nyiségü villanyáramot takarít meg. Jó munkájáért 500 rube] prémiumot és fürdőbeutalást kapott, melyet az igazgatói alapból fedeztünk. Mlrosnyicsenko, Kraszikov, Andruchov és más bányászok is kaptak pénzjutalmat. Mindegyikük hónaprólhónapra teljesíti a termelési feladatokat és nagymennyiségű fát takarít meg. Az' üzemi könyvtárról sem feledkeztünk meg. A szakszervezet üzemi bizottságra kulturális alapjából egészítjük ki a könyveket Ezenkívül az igiazgatóí alap számlájára 34.000 rubelért új könyveket vásároltunk.* Az üzemi könyvtár a bányászok körében nagy látogatottságnak örvend, Több, mint 100 állandó olvasója van. Megnéztük Di ml tri j Marula öreg bányász kölcsönkönyv. tári lapját. Mit olvas egy öreg bányász? Könyvtári lapján Gorkij, Tolsztoj és Gogoly művei szerepel, nek. Az öreg bányász szívesen olvassa Vietor Hugó és Zola nyugateurópai klasszikusokat is. A Lutugin-bánya bányászainak, mint bármelyik más szovjet vállalat alkalmazottainak érdeke, hogy az igazgatói alap szüntelenül gyarapodjék. Ezért Igyekeznek úgy dolgozni, hogy megtakarítsanak anyagot és csökkentsék a széntermelés önköltségét A donyeci bányák jövedelmezően dolgoznak és minden bányában van igazgatói alap, mely évenként eléri az egymillió rubelt is. A. Jarmal, a Szovjet Információd Szolgálat munkatárs*