Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-14 / 90. szám, szerda

U1SZ0 yjszcL 1954. április 1

5. Ahol a múltban ezerholdak urai pöffeszkedtek Aki Bratislavából Galánta felé utazik, a vonat ablakából kitekintve bizonyára megcsodálja a cseklészi dombon emelkedő volt Eszterházy-kastélyt, amely kecses tornyaival, tömör falával évekkel ezelőtt még a földesurak jólétét vigyázta. A kastély úgy terpeszkedik a falu fölött, mint a megkövesedett múlt, de benne már más az élet. Homlokegyenest más. A termekben, ahol nem is olyan régen még az ezerholdak urai pöffeszkedtek, ma népünk fiai tanulnak, hogy tudásukkal a dolgozók ügyét, falvaink felemelkedését szolgálják. Ezerkilencszázötvenhárom szeptember elsejével a kastélyban megnyílt a szlovák nyelvű négyéves Mezőgazdasági felső Gépszaki iskola, ahol traktorállomásaink, állami birtokaink gépmüszaki vezetőit, technikusait képezik ki. Ez az iskola egyedülálló egész Szlovákiában. Ugyanakkor hosszabb-rövidebb időtartamú tanfolyamok nyíltak itt a magyar anyanyelvű dolgozók politikai és szaktudásának elmélyítésére. Jelenleg az 5-ik ilyen irányú magyar nyelvű tanfolyamot tartják Cseklészen, amelyen traktorosokat képeznek ki nehéz, lánctalpas traktorok vezetésére. A magyar nyelvű tanfolyamokat Takács Géza elvtárs vezeti, aki a vágsellyei gépállomásról került Cseklészre, miután egy évig tanult a prágai gépműszaki főiskolán. Rajta kívül még két , előadó tanít. Kiss László és Brat József. Mindhárman faluitfl származnak, jól ismerik tehát a falusi dolgozók, s mezőgazdaságunk problémáját. Takács Géza a jelenlegi tanfolyammal kapcsolatban elmondotta, hogy kitűnő emberanyagot kaptak. A tanfolyam hetvenöt hallgatója komolyan veszi feladatát, szorgalmasan tanul, s mind politikai, mind szaktudás terén már eddig is komoiy előrehaladást tanúsítottak. Igaz, a legmesszebbmenően biztosítja népünk állama, hogy zavartalanul, anyagi gondoktól mentesen tanulhassanak és hozzáértő jó gazdáivá váljanak traktoraiknak. Például a teljes ellátás mellett a hallgatók 200.— koronát kapnak minden hónapban. A családosok feleségükre 500.— és minden további családtagra 100.— koronát kapnak a családi pótlékon kívül. Hónaponként hazamehetnek három nap szabadságra, s az útiköltséget ugyancsak az iskola fedezi. Az ellátás kifogástalan, ötször étkeznek a hallgatók naponta, s a hús állandóan ott szerepel az étlapon. A kastélyban berendezett internátus szobái tiszták, kényelmesek, minden tekintetben megfelelőek. Ezenkívül hatalmas könyvtár, folyóiratok, újságok és rádió állanak a hallgatók rendelkezésére, az iskola tehát teljes mértékben biztosítja a kulturális fejlődést is. A hallgatók három osztályban tanulnak. Ezek közül felváltva egy osztály mindennap gyakorlati, s a másik kettő elméleti oktatásban részesül. A hallgatók mind elméletben, mind gyakorlatban megtanulják a lánctalpasok kezelését, javítását, a motorok működését és így tovább. Ezenkívül természetesen még sok más, a mezőgazdaság körébe tartozó tudományt, a hangsúly azonban a traktorok megismerésének, kezelésének elsajátításán van. A tanfolyam légjobb tanulói, ha kedvük van hozá, tovább folytathatják tanulmányaikat a négyéves Mezőgazdasági Felső Gépmüszaki iskolán, amely érettségivel zárul. A tanfolyam hallgatói elégedettek, boldogok. Örülnek, hogy tanulhatnak, bővíthetik ismereteiket, jó gazdáivá válhatnak gépüknek. Hálásak dolgozó népünknek, pártunknak és kormányunknak, hogy lehetővé tette nekik az anyagi gondoktól mentes, nyugodt tanulást. A tanfolyam hallgatóinak zöme kisparaszti, zsellér, vagy munkáscsaládból származik. Olyanok is vannak itt, akik a múltban földesuraknál, vagy nagygazdáknál csélédeskedtek. A mid t nyomorúságából többé-kevésbbé mindegyiknek kijutott. Fel tudják tehát mérni azt a különbséget, ami a mult és jelen között van. Vájjon törődött volna-e velük valaki a múltban, hogy szakmát, biztos megélhetést adjon kezükbe?. Bizony nem! Ez csak ma lehetséges, népi demokratikus rendszerünkben. S ezt jól tudja a tanfolyam valamennyi hallgatója. Éppen ezért elhatározták, hogy ha visszakerülnek munkahelyükre, mindent megtesznek annak érdekében, hogy tehetségükkel és tudásukkal hozzájáruljanak mezőgazdaságunk felvirágoztatásához, jó munkájukkal példát mutassanak valamennyi traktorosnak. „ígérjük, igyekszünk minél többet elsajátítani az itt hallottakból, hogy jó traktorosok lehessünk, s munkánkkal népünk Jólétét, a béke ügyét szolgálhassuk" — mondja Ga bajda György, aki Csaüóközcsütör tökről került a tanfolyamra. S hozzá hasonlóan gondolkozik a cseklészi traktorostanfolyam többi hallgatója is, akik hűséges, jó munkájukkal fizetik majd vissza népünk szerető gondoskodását. DÉNES GYÖRGY Korszerű újítás a burgonya fészkes ültetésére A České Budejovice közelében lévő čtyndvori trak torállomás gépjavítója. Zab i lka Václav és fia-a trak. torállomás agronómusával a burgonya fészkes négyzetes ültetésére etetőgépet állítottak össze. „A burgonya fész. kes ültetésére összeállított gép — mondja Václav P:lou_ sek agronómus, — a leningrádi mezőgazdasági intézet burgonyaültetögépémek mintájára készült. A burgonya a tartályból a vászonzsákba csúszik, amely csak akkor engedi tovább, amikor a burgonya a fészek fölé ér.'' A fészkek kb. 20 cm mélyek. Ezt az ültetési módszert nem használhatják dombos földterületein, mert a traktorosnak vigyáznia kell, hogy a fészkek ne legyenek ferdék A gépet összeállító traktorosok még szemcséstrágya tartállyal is felszerelték a gépet, amely automatikusan szórja a burgonyára a műtrágyát. Az új burgonyaültetövei végzett kísérletek sikerültek. A burgonyát egyenletesen, négyzetes módon, egyforma távolságba ültetik. \ A české-budejovícei kerület többi gép_ és traktorállomásainak agronómusai is elkérték az ültetőgép rajzát, hogy ők is összeállíthassana k egy ilyen gépet. A čtyŕi dvorí gép. és traktorállomáis traktorosai az új típusú géppel a planai EFSz földjein ültetik ilyen módom a burgonyát Néhány szó a dohánytermelésről A mezőgazdiaság fejlesztésére hozott határozat a szövetkezeteknek, az állami gazdaságoknak és az egyénileg gazdálkodó parasztoknak a nemzetgazdasági terv fejlesztésével kapcsolatos feladatok, a mezőgazdasági termelés fellendítését és a hazai nyersanyagaiap megszilárdítását tűzi ki célul. Ezt a nyersanyagalapot képező növények közé tartozik a dohány is. A felszabadulás előtt nagyobb részét külföldről szállítottuk, de ha elegendő mennyiségben otthon termeljük, az állam és a termelők pénzügyi jövedelmét nagyban növelhetjük. Minél több dohányt termelünk, annál gazdagabb nemzetgazdaságunk, s fellendül mezőgazdasági termelésünk. Minden lehetőség megvan arra, hogy növeljük a dohány termelését. M

a a földterületek nagy részét a szocialista szektor gépekkel műveli meg és ezért a dohánytermelésre még nagyobb figyelmet fordíthatunk. Magukon a dohánytermelőkön múlik tehát, hogy a pénzügyi jövedelem lényegesen nagyobb legyen az eddiginél. Ennek feltétele, hogy az agrotechnikai határidőt minden munkafajtánál betartsák, megfelelő földeket válaszszanak ki termelésre, azokat jól készítsék elö és a dohán y palántákat helyesen gondozzák a melegágyakban és kint a földeken is. Fontos, hogy a dohánypalánták faját is ismerjük, mert ez összefügg az éghajlati feltételekkel. Ezzel a problémával a dohánytermelés kísérleti intézete foglalkozik. Ma már az említett kísérleti intézet segítségével ismerjük a különböző dohánypalánták termelésének éghajlati feltételeit és ezért tudjuk, hogy melyik körzetben melyik fajtát termelhetjük. A dohánypalántáikait idejében ki kell ültetni a földekre, meg kell kapálni, s a gyomtól megtisztítani. A dohánylevelek leszedése, a dohány szárítása is igen fontos feltétele a terméseredménynek A Havanna-dohány érett levelei olajbarna színűek. Ha túlérik, már veszít értékéből és ne

m alkalmas szivar gyártására, sem pedig cigaretta készítésére, csupán pipadohánynak alkalmas. A késői dohányszedés nagy anyagi károkat okozhat. Ezért szükséges, hogy a szövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozói helyesen állítsák össze soraikból a dohánytermelő csoportokat. A dohánykésői betakarítása hektáronként 100 kg száraz dohány veszteséget jelanthet, ami körülbelül 1000.— koronát tesz ki. A késői szedés következtében a már hervadó levelek felszívják az élő növényi részek fejlődéséhez szükséges tápanyagot is. A dohány leszedését szeptemberben kell elvégezni, hogy ne maradjon egy levél sem a földeken. így elérjük, hogy helyesen együttműködünk a dohányiparral, amely nem halasztja a tavaszi hónapokra a dohány feldolgozását. Ha a dohányt hoszszű ideig raktározza a termelő, veszít értékébői, ugyanis annak késői feldolgozása igen körülményes, s a dohányban, különösen a szivardohányban nagy kár esik ilyen módon. Ha biztosítani akarjuk az előirányzott hektárhozamot és pénzügyi jövedelmet, szedjük le rendszeresen a dohányleveleket, beéré. sük szerint. Helyesen szedjük le a leveleket, ha négyszer-ötször megismételjük ezt a művetetet, nem pedig kétszer, mint már sok esetben megtörtént. A helytelen leszedés következménye, hogy a felső levelek lefagynak, vagy pedig az alsó levelek a földeken maradnak és megszáradnak. A kormány intézkedést tett az előirányzott beadások tervének teljesítésére Az 1953. évvel szemben hektáronként 717 kg-ot kell beszolgáltatni. A begyűjtési üzemnek a termés 90 százalékát, 645 kg-ot kell beadni, s- a fennmaradó 72 kg-ért a termelő külön jutalmazásban részesül. Ha például a szövetkezet 10 hektáron termei dohányt, s hektáronként 10 mázsát termel, az egész beszolgáltatott termésért kg-ként 17.— koronát kap. A szerződéses kötelező beadás 10 hektárról 7.170 kg. Ebből 90 százalékot a begyűjtési üzemnek kell átadni a fennmaradó 720 kg a példa szerint 50 százalékos jutalmazá-st érdemel, aizaz 720 kg-ért a normális ár 12.240 Kčs, ehhez jön 50 százalék jutalom, tehát a termelő összesen nem 12.240 koronát, hanem 18.360 koronát kap az egész termésért. A szerződésen felül beadott meny. nyiségért ugyanilyen termelési feltételek mellett, például 2.830 kg-ért 94.220 koronát kap a termelő. Ez annyit jelent, hogy csupán a szerződésen felül beadott mennyiségért 48.110 korona a hozzáfizetés. Most már láthatjuk, ha olyan jó minőségű dohányt termelünk, hogy kg-ját 17 koronáért veszik át, 10 hektár dohánytermésért a begyűjtési ár 170.000 korona, az 50 százalékos prémium 6.120 korona, a szerződésen felül beadott mennyiségnél 48 ezer 110 korona, összesen 224.230 koronát kap a termelő. Ezek szerint a termelöktől függ, hogy milyen mennyiséget és minőséget termelnek dohányból. A munká helyes megszervezésében és jó elvégzésében segítséget kell hogy nyújtsanak a termelőknek a népnevelők és az üzemekből kiküldött instruktorok, f Jozef Ozamk, Nagytárkány. Az állattenyésztés fejlesztéséért A (Hyt' dvori gép és traktoráJlomás traktorosai bemutatják az újtípusú burgonyaültető gépet. Aki idejében vet, gazdagon arat A tavaszi munkákat a hosszú tél miatt későn kezdhettük meg A vetés megkezdése után szükség volt minden erőre, hogy a késést minél gyorsabban behozzuk. De nem hiába készültünk fel jól a munkákra, nem hiába szerveztük meg gondosan a munkacsoportokat, mert a hosszt! tél okozta lemara dást pótolni tudtuk. Kis

s Gyula, a helyi nemzeti bizottság titkára nemrégen azzal a hírrel jött haza a járásból, hogy a mi szövetkezetünk az első a tavaszi munkákban annak ellenére, hogy későn kezdhettük meg a vetést. A határ mostani képe is mutatja szorgalmas munkánkat, hisz a tavaszi árpa már szépen kisorolt. Örülünk, mert az idejében elvégzett munka biztosítja a gazdag aratást. Emelkedik majd a szövetkezet bevétele és a tagok jóléte is. Hoferik Mihály, Izsap. Egy fejőnő sikerei Mezőgazdaságunk fontos feladat előtt áll. — Fokozni kell a mezőgaz. dasagi termelést, de főleg az állattenyésztést. A sumperki állami gazdaság dolgozói ezen a szakaszon már nagyon szép eredményeket értek el. Marié Janičková, a sumperki állami gazdaság fejőinője tizenkét fejőst tehénről gondoskodik és a munkájá hoz szükséges ismereteket a szovjet irodalomból meríti. Minden fejőstehénnél naponta átlag 7.85 liter tejet | ér el. Az 1953. évi állattenyésztésben elért eredmények értékelésekor a nyitrai kerület állami gazdaságainak dolgozói elhatározták, hogy ez idén az elmúlt év eredményeihez képest lényegesen növelik az állatok hasz nosságát. Az első negyedévben elért eredmények arról tanúskodnak, hogy amit elhatároztak, becsületesen telje sitik is. Még a mult év decemberé ben a tejhozam átlag napi 6.7 liter volt, március végén 7.18 literre emel kedett. A kerületben márciusban 4 százalékkal, az első negyedév folyamán öt százalékkal teljesítették túl a tejbeadást. E siker elérésében nagy segítségükre volt, hogy a nyitrai kerület állami gazdaságaiban jobb. ízesebb takarmánnyal etették az állatokat A takarmányízesítés terén a legjobb eredményeket a aselízi gazdaság érte el. Itt egy hónap alatt átlag egy literrel növelték a nap; tej hozamot. Példás eredményeket értek el az aranyosi és a nánai gazdasá gokban is. Ápr lisban igyekeznek legalább egy félliterrel fokozni a I napi átlagos tejhozamot. Ezért a gaz. daságokban négy napos iskolázást tartanak, amelyen a csoportvezetők, a tehéngondozók részletesen megmagyarázzák a takarmány ízesítésének módját. AZ állami gazdaságok a marhahúsbeadásnál is jól teljesítették beadási kötelezettségüket. Még pedig márciusban 107, az első negyedévben 116 százalékra. Legjobb eredményeket a bajcsi, nyitrai és a partizánskei állami gazdaságokban érték el. Növelték a sertések súlygyarapodását is. Március végéig darabonként átlag 34 dkg-os napi súlygyarapodást értek el, miközben a takarmányszükségletet egyötödével csökkentették. Áprilisban kerületi méretben további 2 d'kg-al fokozzák az állatok súlygyarapodását. A sertésgondozásban a legjobb eredményeket a nyitrai, zseiízi és a partizánskei állami gaz. daságokban érték el, mégpedig n

api 40 dkg-ot. A nyitrai állami gazdaságok a negyedévi tojásbeadást 101 százalékra teljesítették. \