Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-11 / 88. szám, vasárnap

/ 1954. április 11. UJS20 Németország demokratikus és békés egyesítéséért A Németország egysége érdekében alakult bizottság nyilatkozata A Németország egysége érdeké ben alakult bizottság a szövetségi parlament április 7-j ülésével kapcsolatban a következő nyilatkozatot adta kd: »Adena«er és a nyugatnémet szövetségi "parlament olyan nyilatkozatot tettek, amelyben szembehelyezkednek azzal, hogy a Német Demokratikus* Köztársaság állami szuverenitást nyer. Azt állítják, hogy a Szövetségi Köztársaság szervei képviselik egész Németországot. Tény az, hogy Németországot 1948-ban gazdaságilag kettészakították a nyugati külön pénzreformmal és 1946-ben politikailag kettészakították a bonni külön állam létesítésével. Németországnak ezt az önkényes feloszlatását azóta az USA kormányának és az Adenauer" kormánynak számos intézkedése elmélyítette, amelyek a Kelet és a Nyugat közötti kereskedelem, a kulturális kapcsolatok korlátozására irányulnak. Még a külügyminiszterek berlini értekezletének folyamán Adenauer közbelépett olyan irányban, hogy hazánk keleti és nyugati részében élő németek ne jut. hassanak szóhoz és ne védelmezhessék álláspontjukat. Hogyan adhatják ki magukat a nyugatnémet szarvek egész Németország szerveinek amikor teljesen a megszálló hatalmaktól függenek és nem szabad maguknak dönteniok még saját belső ügyeikben sem! Nyugat-Németország nemcsak, hogy idegen katonaság által megszállott ország, hanem a megszállási statutum alá tartozik, amely a megszálló hatalmaknak korlátlan teljhatalmat ad. A bonni kormány által aláírt általános szerződésben le van rögzítve a megszálló hatalmak legffelsőíbb hatalma. Ezzei szemiben a Német Demokratikus Köztársaság olyan német állam, amely teljesen szabadon dönthet belső és külső ügyeiről , és ezáltal kizárólag a német nép érdekeit szolgálja. A Német Demokratikus Köztársaságban az állami szerveket demokratikus módon választják meg. A legnagyobb társadalmi osztálynak — a munkásságnak — van a legnagyobb része a kormányzásban és az igazgatásban. míg a nyugatnémet kormányban egyáltalán nincs képviselve. A Német Demokratikus Köztársaság kormányszervei a nép állandó ellenőrzése alatt dolgoznak és a dolgozók tízezrei közvetlenül részt vesznek az állami tevékenységben. Míg az említett bonni nyilatkozatokban egy szó sincs a békeszerződés követeléséről, a megszálló csapatok eltávozásának követeléséről, »em pedig Nyugat, és Kelet-Németország közeledéséhez vezető konkrét útról, valamint Németországnak békés és demokratikus alapokon való egyesítéséről, a Német Demokratikus Köztársasági kormánya fáradhatatlanul az egységes és békeszerető Németország megteremtésére törekedik'. Rendületlenül a németek egymásközötti megértésének útján, a demokrácia és a béke útján halad abban a szilárd meggyőződésben, hogy az egész német nép eléri teljes szuverenitását. Mivel a nyugati hatalmak kormánya; nyilvánvalóan arra törekszenek, hogy az európai védelmiközösség-ről szóló háborús szerződés segítségével mindörökre eltemessék Nyugat-Németország szuverenitását, fontos, hogy cselekvési szabadságot érjen el NyugatNémetország lakossága is. Hazánk különböző részeiben élő németeknek most úgy kell cselekedniök, hogy elérjék a megértés és Németország újraegyesítését békés és demokratikus alapokon. Ebben az értelemben a Német Demokratikus Köztársaság szuverenitása új lépést jeäent .előre, amely elősegíti, hogy a németek egy asztalhoz üljenek Adenauer nyilatkozata- senkit sem téveszthet meg. mert a Német Demokratikus Köztársaság szuverenitása olyan tény, amellyel valamennyi államnak számolnia kelj és számolni fog.« r Az U.| Kína Dulles beszédéről John Foster Dulles amerikai külügyminiszter — jelenti az Oj Kína Pekingből — az indokínai háború kiterjesztését célzó veszedelmes mesterkedésbe fogott, amikor az amerikai kongresszus külügyi bizottságában áprilig 5-én felszólalt az úgynevezett »kölcsönos biztonsági prograimm« ügyében. Dulle

s azzal a hazug rágalommal hozakodott elő, hogy Kína sbeavatkozik* az indokínai háborúba. Hyen alávaló módszerrel próbálta rászedni és megtéveszteni a világ közvéleményét, hogy leplezze az Egyesült Államok tényleges indokínai beavatkozásának bűntényét és ürügyet teremtsen az amerikai beavatkozás kiterjesztésére. A tények arról tanúskodnak, hogy nem más, hanem éppen az Egyesült Államok avatkozik be az indokínai háborúba. Ennek bizonysága magának Dullesnek a külügyi bizottság előtt elmondott beszédében iq megtalálható. Kijelentette, hogy az amerikai kormány a mult éy szeptemberében ^megállapodott a francia kormánynyal a háború fokozását Célzó Navarre-terv végrehajtásának támogatásában«. E terv értelmében aZ Egyesült. Államok tavaly elhatározta, hogy 785 millió dollárt fordít az indokínai háborúra és gondoskodik a »szükséges katonai felszerelés leg- < nagyobb részéről«. A franciák sígéretakhöz híven« több csapategységet küldtek Indokínába. A terv az volt. hogy indokinai zsoldoscsapatokat szervezzenek és Franciaország nagyobb sfüggetlenségetc adjon az indokínai bábkormánynak. Dulles, amikor utalt a »

Navar re. tervnek ezekre az alapvető elemeire" leplezte, hogy az Egyesült Ál'amok indokínai politikájának az a célja, hogy az indokínai háborút amerikai dollárral és francia ágyútöltelékkel folytassák, továbbá, meg akarják szerezni a franciák indokínai pozícióját az indokínai zsoldoscsapatok kiképzése és felszerelése, valamint az indokínai bábkormányok »függetlensóge« útján. A Dulles beszédéből kitűnő tényeken kívül az Egyesült Államok indokínai beavatkozását bizonyítja az is, hogy az amerikai kormány vállalta a háborús költségek nyolcvan százalékát, nagy létszámú amerikai katonai missziót küld Indokínába és amerikai pilóták tevékenyen részt vesznek az indokínai harcokban. Mindez már régóta ^ ismeretes az egész világ előtt A Christian Science Monitor című artierikai >aP március 19-én be ismerte, hogy az indokínai háború amerikai támogatása Jegyre nagyobb arányokat öltött«, és hogy >Indokína hamarosan második Koreává válik az Egyesült Államok számárat. • Dulles aemcsak, hogy. nem beszélt az indokínai béke helyreállításáról, hanem nyíltan kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak ki kell terjesztenie beavatkozását és gondoskodnia kell a háború folytatásáról. Tőle telhetőleg magasztalta a már hitelét vesztett Navarre.tervet és ennek továbbvitelét kívánta. Hangoztatta, hogy az indokinai nép szabadságharcát »el kell fojtani*, az Egyesült Államok szövetségeseinek s> egységes akcióts kell kezdeniök és amerikai útmutatás szerint meg kell akadályozniok, hogy a genfi értekezleten békésen rendezzék Indokína kérdését, azt, hogy az indokínai nép elnyerje függetlenségét. Dulles nem árult el részleteket az amerikai kormánynak az indokínai beavatkozás kiterjesztését célzó tervéről. A kongresszus több tagja és a sajtó felfedte azonban a terv egyes részleteit. A kongresz. szus külügyi bizottságának elnöke Dulles beszéde után újságírók előtt kijelentette, hogy az >egységes ak. ció« elérésének két útja van, »az egyik az Egyesült Nemzetek Szervezetén belül vezet, a másik azon kívül. Mindkettőt fontolóra vettéx.í A Wall Street Journal már március 31-én közölte, hogy az Eisenhower-kormány nem hajlandó "en gedményekre« és tartani akarja Tndokínát, ^bármibe kerüljön is«. Az Egyesült Államok terve az, hogy Indokínában ázsiai bábállamainak csapatait veti harcba az ENSz zászlaja alatt. Amerika azonban közvetlen „lépésre is készen állt és ^amerikai katonákat küld Indokínába«, ha zsoldoscsapatok »nem állnak rendelkezésére«. Ez a terv — írja a lap — "lépésről lépésre mélyebben sodor bennünket« az indokínai háborúba. Dulles ^iz indokínai amerikai beavatkozás kiterjesztése érdekében különösen hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nyomást akar gyakorolni szövetségeseire, hogy ..szolidaritásra"-r

a való felhívással maga köré sorakoztassa őket. »Egyes országokban — mondotta Dulles — vannak olyanok, akik tiltakoznak kormányuk szolgai engedelmessége ellen és függetlenségük biztosítását kívánják." Világos, hogy Dulles véleménye szerint minden tőkés országnak mindenét fel kell áldoznia Amerika »magasabbrendü« érdekeinek oltárán. A békeszerető emberek széles tömegei azonban nem úgy gondolkoznak, mint Dulles Az egyszerű em-. berek a maguk kezébe . akarják venni a béke. ügyét. Dulles szembehelyezkedése a tárgyalásokkal és a békével, a népakarat ellenére követett konok politikája előbb vagy utóbb csúfos véget ér. Harmincéves a »Kommunyiszt« Harminc évvel ezelőtt, 1924. április elején jelent meg a »Boleevik«nak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elméleti és politikai folyóiratának, a jelenlegi >Kommunyi)szt«-nak első szá-ma. A moszkvai »Pravda« ezzel kapcsolatban a következőket írja: A folyóirat megteremtése a párt Központi Bizottságának egyik fontos intézkedése volt a marxista-leninista elmélet tisztaságáért és továbbfejlesztéséért vívott harcában. A folyóirat a párt Központi Bizottságának irányításával aktív harcot folytatott a leninizmus ellenségei ellen, a párt eszmei összeforrottságáért és káderei elméleti színvonalának emeléséért. A folyóirat megvilágítja a kommunizmus építésével, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány bel- és külpolitikájával kapcsolatos elméleti és gyakorJatt kérdéseket, és hathatós segitségwt nyújt a pártaktívának, a párt. é* állami kádereknek eszmei -politikai színvonalának emeléséhez, gyafkor, latj munkájukhoz. A »Kö<mimunyis2Jt« filozófiai, gast-' dasági, történelmi kérdésekkel, aü állam és a jog, az irodalom és a müvésaet kérdéseivel foglalkozó cikkeket közöl és ilymódon elősegíti a szovjet tudomány ée kultúra további fejlődését. A folyóirat rendszeresen megvilágítja a párt. építés és a pártélet kérdéseit. A folyóirat első száma 12.000 példányban jelent meg; jelenleg 700.000 példányban adják ki. A »Kom)munyiszt« nemcsak a Szovjetunióban, hanem külföldön is igen népszerű. A folyóirat cikkei visszhangra találnak a békéért, demokráciáért és a szocializmusért harcoló dolgozók körében. Trieszt olasz övezetében félnapra leálltak az üzemek Triesztben a kis- és középipari, kereskedelmi és kézműipari vállalatok egyeztető bizottsága bejelentette, hogy Trieszt városában és az Aövezetben pénteken déli 13 órától— 24 óráig zárva tartották az üzemeket. Ez az intézkedés tiltakozás az ellen, hogy az olasz kormány semmit sem tesz a várost és az A-övezetet sújtó gazdasági válság enyhítésére. Legújabb jelentések szerint az an. gol és az amerikai kormány lépéseket tett a trieszti kérdés megoldásá. ra. A két kormány javaslatát nem közölték a nyilvánossággal. Diplomáciai körök az újabb — angolamerikai lépés rúgóját abban látják, hogy a trieszti probléma rendezése kihatással lehet mind az „euró. pai védelmi" szerződés ratifikálására Olaszországban, mind pedig a Bal' kánszövetség továbbfejlesztésére és I Olaszországgal való kapcsolataira. Manteuffel volt nácitábornok lesz a párizsi német katonai misszió vezetője Bonni jelentés közli, hogy az „európai védelmi közösség" létrehozásának sürgetésére Párizsban létesített nyugatnémet katonai misszió vezetését Speidel volt nácitábornoktól von Manteuffel volt nácitábornok veszi át a közeljövőben. Manteuffel, aki most ismét nyíltan a német militarizmus szolgálatába lép, a második világháború alatt a válogatott fasiszta gyilkosokból ösz. szeállított hírhedt „Gross-Deutschlanď'-hadosztály parancsnoka volt. A nyugatberlini reakciós hatóságok 500 főnyi rendőri karhatalmat vezényeltek ki a Szabad Demokrata Párt gyűlésének védelmére. A karhatalom és a támogatásra bevetett fasiszta suhancok megtámadták a gyüléste^em előtt egybesereglett kommunista és szociálde. mokrata munkásokat, akik hevesen tiltakoztak az ellen, hogy a gyűlésen Manteuffel volt nácitábornok beszédet mondjon. A rendőrség és a tüntetők között közelharcra került sor, aminek során többen súlyos sérüléseket szenvedtek. A tüntetők? azután benyomultak a gyűlésterembe és antifasiszta jelszavakat hangoztatva, munkásmozgalmi dalokat énekelve, több mint egy órán át t megakadályozták, hogy Manteuffel felszólalhasson. Manteuffel végül is halálsápadtan olvasta fel beszédét, amelyben Adenauer politikája mellett szállt síkra, és az új Wehrmacht felállítását követelte. A rendőrség újabb rohamot intézett a tüntető tömeg ellen és 40 személyt letartóztatott. Holland üzletemberek utaznak Moszkvába De Gaulle nyilatkozata az „európai védelmi közösség" ellen De Gaulle tábornok sajtóértekezleten nyilatkozott a nemzetközi politika több időszerű kérdéséről. Kijelentette, hogy ha az ,,eur6pai védelmi közösségről" szóló egyezményt ratifikálnák, Franciaországtól 50 esztendőre — és kétségtelenül örökre elragadnák önrendelkezési jogát, elragadnák hadseregét. elvágnák tengerentúli területeiről és megtiltanák számára, hogy valaha is hozzájuthasson az atomfegyverekhez." De Gaulle tábornok kijelentette, hogy ,az európai védelmi közösségről" szóló egyezmény nemzeti szem. pontból gyűlöletes torzszülemény, nemzetközi szempontból pedig kihívó és időszerűtlen. Ha egy külföldi nyomás hatására józan ítélőképességét vesztett parlament ratifikálná az egyezményt, ez tartósan forradalmi állapotokat szülne." De Gaulle ezután arról beszélt, hogy a

z emberiség szempontjából életfontosságú lenne a nemzetközi feszültség enyhítése. Ennek érdeké, ben azonnal fel kellene függeszteni a hidrogénbomba kísérleteket és megegyezésre kellene jutni az atomfegy. verek és mindennemű fegyverzet ellenőrzésében. \ De Gaulle visszautasította jpullesnak az „európai védelmi közösségről" szóló szerződés ratifikálásával kapcsolatos fenyegetését. „Ez a fenyegetés — mondotta — bár sértő lehet ránk nézve, voltaképpen nem jelent semmit- Ha ugyanis az „európai védelmi közösséget" nem hagynók ny

a. kunkba sózni, gz Egyesült Államok sajnálkozva ugyan', de beletörődne ebbe". De Gaulle a továbbiakban utalt a francia-szovjet kapcsolatokra és kijelentette: „Szevasztopoi óta, egy évszázadon keresztül soha sem kellett harcolnunk az oroszok ellen. Szövetségesek voltunk." A DPA értesülése szerint holland üzletemberek 15 tagból álló csoportja május közepén Moszkvába utazik, hogy ott kereskedelmi tárgyalásokat folytasson. A küldöttségben részt vesznek kereskedelmi. közlekedési, ipari és mezőgazdasági képviselők. A külföldi gazdasági kapcsolatokkal foglalkozó holland intézet jóváhagyta az üzletemberek utazását. Holland ipari körökben közölték, hogy üzletemberek egy csoportja a Kínai Népköztársaságba is szeretne utazni. Utalnak arra, hogy Hollandia mindig intenzív kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn Kínával. A francia nemzetgyűlés külügyi bizottsága csak a genfi értekezlet után tárgyalja a háborús szerződéseket A francia nemzetgyűlés külügyi bizottsága — az AFP jelentése szerint — vitát folytatott az agreszszív „európai védelmi közösségről", valamint a boňm háborús szerződésekről. A külügyi bizottság ezut#n úgy határozott, hogy a vita folytatását május 5.re, tehát a genfi értezeklet megkezdése utánra napolja el. Tito Törökországba utazott A belgrár rádió jelentette, hogy Tito köztársasági elnök a „Galeb"nevü jugoszláv hadihajón hivatalos látogatásra Törökországba utazott. Tito kíséretében van a többi között Kocsa Popovics külügyminiszter is. Botrányos ítélet a L'Humanité két munkatársa ellen Az egyik párizsi törvényszék kéthavi fogházra és 50.000 frank pénz. büntetésre ítélte Gaston Tessier-t, a L'Humanité szerkesztőjét és Georges Sadoul filmkritikust. A fogházbüntetést a bíróság fefüggesztette. A bíróság azon af. ala pon hozta ezt a felháborító itólotat. hogy Sadoul a L'Humanité-ben írt cikkében élesen tiltakozott a Créve Coeur című film ellen (e film eddig még nem' került nyilvános bemutatásra Franciaországban), amely a koreai háborúban az amerikaiak oldalán részt vett francia zsoldoscsapatokat dicsőíti. / »