Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-11 / 88. szám, vasárnap

/ 1954. április 11. UJS20 Németország demokratikus és békés egyesítéséért A Németország egysége érdekében alakult bizottság nyilatkozata A Németország egysége érdeké ben alakult bizottság a szövetségi parlament április 7-j ülésével kap­csolatban a következő nyilatkoza­tot adta kd: »Adena«er és a nyugatnémet szö­vetségi "parlament olyan nyilatko­zatot tettek, amelyben szembehe­lyezkednek azzal, hogy a Német Demokratikus* Köztársaság állami szuverenitást nyer. Azt állítják, hogy a Szövetségi Köztársaság szervei képviselik egész Németor­szágot. Tény az, hogy Németországot 1948-ban gazdaságilag kettészakí­tották a nyugati külön pénzreform­mal és 1946-ben politikailag ketté­szakították a bonni külön állam létesítésével. Németországnak ezt az önkényes feloszlatását azóta az USA kormányának és az Adenauer" kormánynak számos intézkedése elmélyítette, amelyek a Kelet és a Nyugat közötti kereskedelem, a kulturális kapcsolatok korlátozására irányulnak. Még a külügyminiszte­rek berlini értekezletének folyamán Adenauer közbelépett olyan irány­ban, hogy hazánk keleti és nyu­gati részében élő németek ne jut. hassanak szóhoz és ne védelmez­hessék álláspontjukat. Hogyan ad­hatják ki magukat a nyugatné­met szarvek egész Németország szerveinek amikor teljesen a meg­szálló hatalmaktól függenek és nem szabad maguknak dönteniok még saját belső ügyeikben sem! Nyugat-Németország nemcsak, hogy idegen katonaság által meg­szállott ország, hanem a megszál­lási statutum alá tartozik, amely a megszálló hatalmaknak korlátlan teljhatalmat ad. A bonni kormány által aláírt általános szerződésben le van rögzítve a megszálló hatal­mak legffelsőíbb hatalma. Ezzei szemiben a Német Demo­kratikus Köztársaság olyan német állam, amely teljesen szabadon dönthet belső és külső ügyeiről , és ezáltal kizárólag a német nép ér­dekeit szolgálja. A Német Demo­kratikus Köztársaságban az álla­mi szerveket demokratikus módon választják meg. A legnagyobb tár­sadalmi osztálynak — a munkás­ságnak — van a legnagyobb része a kormányzásban és az igazgatás­ban. míg a nyugatnémet kormány­ban egyáltalán nincs képviselve. A Német Demokratikus Köztársaság kormányszervei a nép állandó el­lenőrzése alatt dolgoznak és a dol­gozók tízezrei közvetlenül részt vesznek az állami tevékenységben. Míg az említett bonni nyilatko­zatokban egy szó sincs a béke­szerződés követeléséről, a megszál­ló csapatok eltávozásának követe­léséről, »em pedig Nyugat, és Ke­let-Németország közeledéséhez ve­zető konkrét útról, valamint Né­metországnak békés és demokra­tikus alapokon való egyesítéséről, a Német Demokratikus Köztársasági kormánya fáradhatatlanul az egy­séges és békeszerető Németország megteremtésére törekedik'. Rendü­letlenül a németek egymásközötti megértésének útján, a demokrácia és a béke útján halad abban a szilárd meggyőződésben, hogy az egész német nép eléri teljes szu­verenitását. Mivel a nyugati hatalmak kor­mánya; nyilvánvalóan arra törek­szenek, hogy az európai védelmi­közösség-ről szóló háborús szerző­dés segítségével mindörökre elte­messék Nyugat-Németország szu­verenitását, fontos, hogy cselekvé­si szabadságot érjen el Nyugat­Németország lakossága is. Hazánk különböző részeiben élő németek­nek most úgy kell cselekedniök, hogy elérjék a megértés és Német­ország újraegyesítését békés és de­mokratikus alapokon. Ebben az ér­telemben a Német Demokratikus Köztársaság szuverenitása új lé­pést jeäent .előre, amely elősegíti, hogy a németek egy asztalhoz ül­jenek Adenauer nyilatkozata- sen­kit sem téveszthet meg. mert a Német Demokratikus Köztársaság szuverenitása olyan tény, amellyel valamennyi államnak számolnia kelj és számolni fog.« r Az U.| Kína Dulles beszédéről John Foster Dulles amerikai kül­ügyminiszter — jelenti az Oj Kí­na Pekingből — az indokínai há­ború kiterjesztését célzó veszedel­mes mesterkedésbe fogott, amikor az amerikai kongresszus külügyi bizottságában áprilig 5-én felszólalt az úgynevezett »kölcsönos bizton­sági prograimm« ügyében. Dulle s azzal a hazug rágalom­mal hozakodott elő, hogy Kína sbeavatkozik* az indokínai háború­ba. Hyen alávaló módszerrel pró­bálta rászedni és megtéveszteni a világ közvéleményét, hogy lep­lezze az Egyesült Államok tényle­ges indokínai beavatkozásának bűntényét és ürügyet teremtsen az amerikai beavatkozás kiterjesztésé­re. A tények arról tanúskodnak, hogy nem más, hanem éppen az Egyesült Államok avatkozik be az indokínai háborúba. Ennek bizony­sága magának Dullesnek a külügyi bizottság előtt elmondott beszédé­ben iq megtalálható. Kijelentette, hogy az amerikai kormány a mult éy szeptemberében ^megállapodott a francia kormány­nyal a háború fokozását Célzó Na­varre-terv végrehajtásának támo­gatásában«. E terv értelmében aZ Egyesült. Államok tavaly elhatározta, hogy 785 millió dollárt fordít az indokí­nai háborúra és gondoskodik a »szükséges katonai felszerelés leg- < nagyobb részéről«. A franciák sígéretakhöz híven« több csapat­egységet küldtek Indokínába. A terv az volt. hogy indokinai zsol­doscsapatokat szervezzenek és Franciaország nagyobb sfüggetlen­ségetc adjon az indokínai bábkor­mánynak. Dulles, amikor utalt a » Navar re. tervnek ezekre az alapvető elemei­re" leplezte, hogy az Egyesült Ál'amok indokínai politikájának az a célja, hogy az indokínai háborút amerikai dollárral és francia ágyú­töltelékkel folytassák, továbbá, meg akarják szerezni a franciák indokínai pozícióját az indokínai zsoldoscsapatok kiképzése és fel­szerelése, valamint az indokínai bábkormányok »függetlensóge« út­ján. A Dulles beszédéből kitűnő té­nyeken kívül az Egyesült Államok indokínai beavatkozását bizonyítja az is, hogy az amerikai kormány vállalta a háborús költségek nyolc­van százalékát, nagy létszámú amerikai katonai missziót küld In­dokínába és amerikai pilóták tevé­kenyen részt vesznek az indokínai harcokban. Mindez már régóta ^ is­meretes az egész világ előtt A Christian Science Monitor cí­mű artierikai >aP március 19-én be ismerte, hogy az indokínai háború amerikai támogatása Jegyre na­gyobb arányokat öltött«, és hogy >Indokína hamarosan második Ko­reává válik az Egyesült Államok számárat. • Dulles aemcsak, hogy. nem be­szélt az indokínai béke helyreállí­tásáról, hanem nyíltan kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak ki kell terjesztenie beavatkozását és gondoskodnia kell a háború foly­tatásáról. Tőle telhetőleg magasz­talta a már hitelét vesztett Na­varre.tervet és ennek továbbvitelét kívánta. Hangoztatta, hogy az indokinai nép szabadságharcát »el kell foj­tani*, az Egyesült Államok szövet­ségeseinek s> egységes akcióts kell kezdeniök és amerikai útmutatás szerint meg kell akadályozniok, hogy a genfi értekezleten békésen rendezzék Indokína kérdését, azt, hogy az indokínai nép elnyerje függetlenségét. Dulles nem árult el részleteket az amerikai kormánynak az indo­kínai beavatkozás kiterjesztését cél­zó tervéről. A kongresszus több tagja és a sajtó felfedte azonban a terv egyes részleteit. A kongresz. szus külügyi bizottságának elnöke Dulles beszéde után újságírók előtt kijelentette, hogy az >egységes ak. ció« elérésének két útja van, »az egyik az Egyesült Nemzetek Szer­vezetén belül vezet, a másik azon kívül. Mindkettőt fontolóra vettéx.í A Wall Street Journal már már­cius 31-én közölte, hogy az Eisen­hower-kormány nem hajlandó "en gedményekre« és tartani akarja Tndokínát, ^bármibe kerüljön is«. Az Egyesült Államok terve az, hogy Indokínában ázsiai bábálla­mainak csapatait veti harcba az ENSz zászlaja alatt. Amerika azonban közvetlen „lépésre is készen állt és ^amerikai katonákat küld Indokínába«, ha zsoldoscsapatok »nem állnak rendelkezésére«. Ez a terv — írja a lap — "lépésről lé­pésre mélyebben sodor bennünket« az indokínai háborúba. Dulles ^iz indokínai amerikai be­avatkozás kiterjesztése érdekében különösen hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nyomást akar gyakorolni szövetségeseire, hogy ..szolidaritásra"-r a való felhívással maga köré sorakoztassa őket. »Egyes országokban — mondotta Dulles — vannak olyanok, akik til­takoznak kormányuk szolgai en­gedelmessége ellen és függetlensé­gük biztosítását kívánják." Világos, hogy Dulles véleménye szerint min­den tőkés országnak mindenét fel kell áldoznia Amerika »magasabb­rendü« érdekeinek oltárán. A békeszerető emberek széles tö­megei azonban nem úgy gondolkoz­nak, mint Dulles Az egyszerű em-. berek a maguk kezébe . akarják venni a béke. ügyét. Dulles szem­behelyezkedése a tárgyalásokkal és a békével, a népakarat ellenére kö­vetett konok politikája előbb vagy utóbb csúfos véget ér. Harmincéves a »Kommunyiszt« Harminc évvel ezelőtt, 1924. áp­rilis elején jelent meg a »Boleevik«­nak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elmé­leti és politikai folyóiratának, a jelenlegi >Kommunyi)szt«-nak első szá-ma. A moszkvai »Pravda« ezzel kap­csolatban a következőket írja: A folyóirat megteremtése a párt Köz­ponti Bizottságának egyik fontos intézkedése volt a marxista-leni­nista elmélet tisztaságáért és to­vábbfejlesztéséért vívott harcában. A folyóirat a párt Központi Bizott­ságának irányításával aktív harcot folytatott a leninizmus ellenségei ellen, a párt eszmei összeforrott­ságáért és káderei elméleti szín­vonalának emeléséért. A folyóirat megvilágítja a kom­munizmus építésével, a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány bel- és külpolitikájával kapcsolatos elméleti és gyakorJatt kérdéseket, és hathatós segitségwt nyújt a pártaktívának, a párt. é* állami kádereknek eszmei -politikai színvonalának emeléséhez, gyafkor, latj munkájukhoz. A »Kö<mimunyis2Jt« filozófiai, gast-' dasági, történelmi kérdésekkel, aü állam és a jog, az irodalom és a müvésaet kérdéseivel foglalkozó cikkeket közöl és ilymódon elősegí­ti a szovjet tudomány ée kultúra további fejlődését. A folyóirat rendszeresen megvilágítja a párt. építés és a pártélet kérdéseit. A folyóirat első száma 12.000 példányban jelent meg; jelenleg 700.000 példányban adják ki. A »Kom)munyiszt« nemcsak a Szovjetunióban, hanem külföldön is igen népszerű. A folyóirat cikkei visszhangra találnak a békéért, de­mokráciáért és a szocializmusért harcoló dolgozók körében. Trieszt olasz övezetében félnapra leálltak az üzemek Triesztben a kis- és középipari, kereskedelmi és kézműipari vállala­tok egyeztető bizottsága bejelentet­te, hogy Trieszt városában és az A­övezetben pénteken déli 13 órától— 24 óráig zárva tartották az üzemeket. Ez az intézkedés tiltakozás az el­len, hogy az olasz kormány semmit sem tesz a várost és az A-övezetet sújtó gazdasági válság enyhítésére. Legújabb jelentések szerint az an. gol és az amerikai kormány lépése­ket tett a trieszti kérdés megoldásá. ra. A két kormány javaslatát nem közölték a nyilvánossággal. Diplo­máciai körök az újabb — angol­amerikai lépés rúgóját abban lát­ják, hogy a trieszti probléma rende­zése kihatással lehet mind az „euró. pai védelmi" szerződés ratifikálására Olaszországban, mind pedig a Bal­' kánszövetség továbbfejlesztésére és I Olaszországgal való kapcsolataira. Manteuffel volt nácitábornok lesz a párizsi német katonai misszió vezetője Bonni jelentés közli, hogy az „eu­rópai védelmi közösség" létrehozásá­nak sürgetésére Párizsban létesített nyugatnémet katonai misszió veze­tését Speidel volt nácitábornoktól von Manteuffel volt nácitábornok veszi át a közeljövőben. Manteuffel, aki most ismét nyíltan a német militarizmus szolgálatába lép, a második világháború alatt a válogatott fasiszta gyilkosokból ösz. szeállított hírhedt „Gross-Deutsch­lanď'-hadosztály parancsnoka volt. A nyugatberlini reakciós hatósá­gok 500 főnyi rendőri karhatalmat vezényeltek ki a Szabad Demokra­ta Párt gyűlésének védelmére. A karhatalom és a támogatásra bevetett fasiszta suhancok megtá­madták a gyüléste^em előtt egybe­sereglett kommunista és szociálde. mokrata munkásokat, akik hevesen tiltakoztak az ellen, hogy a gyűlé­sen Manteuffel volt nácitábornok beszédet mondjon. A rendőrség és a tüntetők között közelharcra került sor, aminek során többen súlyos sé­rüléseket szenvedtek. A tüntetők? azután benyomultak a gyűlésterem­be és antifasiszta jelszavakat han­goztatva, munkásmozgalmi dalokat énekelve, több mint egy órán át t megakadályozták, hogy Manteuffel felszólalhasson. Manteuffel végül is halálsápadtan olvasta fel beszédét, amelyben Aden­auer politikája mellett szállt síkra, és az új Wehrmacht felállítását kö­vetelte. A rendőrség újabb rohamot inté­zett a tüntető tömeg ellen és 40 személyt letartóztatott. Holland üzletemberek utaznak Moszkvába De Gaulle nyilatkozata az „európai védelmi közösség" ellen De Gaulle tábornok sajtóértekez­leten nyilatkozott a nemzetközi po­litika több időszerű kérdéséről. Kijelentette, hogy ha az ,,eur6pai védelmi közösségről" szóló egyezményt ratifikálnák, Franciaországtól 50 esztendőre — és kétségtelenül örök­re elragadnák önrendelkezési jogát, elragadnák hadseregét. elvágnák tengerentúli területeiről és megtilta­nák számára, hogy valaha is hozzá­juthasson az atomfegyverekhez." De Gaulle tábornok kijelentette, hogy ,az európai védelmi közösség­ről" szóló egyezmény nemzeti szem. pontból gyűlöletes torzszülemény, nemzetközi szempontból pedig ki­hívó és időszerűtlen. Ha egy külföldi nyomás hatására józan ítélőképes­ségét vesztett parlament ratifikálná az egyezményt, ez tartósan forradal­mi állapotokat szülne." De Gaulle ezután arról beszélt, hogy a z emberiség szempontjából életfontosságú lenne a nemzetközi feszültség enyhítése. Ennek érdeké, ben azonnal fel kellene függeszteni a hidrogénbomba kísérleteket és meg­egyezésre kellene jutni az atomfegy. verek és mindennemű fegyverzet el­lenőrzésében. \ De Gaulle visszautasította jpulles­nak az „európai védelmi közösségről" szóló szerződés ratifikálásával kap­csolatos fenyegetését. „Ez a fenye­getés — mondotta — bár sértő lehet ránk nézve, voltaképpen nem jelent semmit- Ha ugyanis az „európai vé­delmi közösséget" nem hagynók ny a. kunkba sózni, gz Egyesült Államok sajnálkozva ugyan', de beletörődne ebbe". De Gaulle a továbbiakban utalt a francia-szovjet kapcsolatokra és ki­jelentette: „Szevasztopoi óta, egy évszázadon keresztül soha sem kellett harcol­nunk az oroszok ellen. Szövetségesek voltunk." A DPA értesülése szerint holland üzletemberek 15 tagból álló cso­portja május közepén Moszkvába utazik, hogy ott kereskedelmi tár­gyalásokat folytasson. A küldöttségben részt vesznek ke­reskedelmi. közlekedési, ipari és me­zőgazdasági képviselők. A külföldi gazdasági kapcsolatokkal foglalko­zó holland intézet jóváhagyta az üzletemberek utazását. Holland ipari körökben közölték, hogy üzletemberek egy csoportja a Kínai Népköztársaságba is szeret­ne utazni. Utalnak arra, hogy Hol­landia mindig intenzív kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn Kínával. A francia nemzetgyűlés külügyi bizottsága csak a genfi értekezlet után tárgyalja a háborús szerződéseket A francia nemzetgyűlés külügyi bizottsága — az AFP jelentése sze­rint — vitát folytatott az agresz­szív „európai védelmi közösségről", valamint a boňm háborús szerződé­sekről. A külügyi bizottság ezut#n úgy határozott, hogy a vita folyta­tását május 5.re, tehát a genfi ér­tezeklet megkezdése utánra napol­ja el. Tito Törökországba utazott A belgrár rádió jelentette, hogy Tito köztársasági elnök a „Galeb"­nevü jugoszláv hadihajón hivatalos látogatásra Törökországba utazott. Tito kíséretében van a többi között Kocsa Popovics külügyminiszter is. Botrányos ítélet a L'Humanité két munkatársa ellen Az egyik párizsi törvényszék két­havi fogházra és 50.000 frank pénz. büntetésre ítélte Gaston Tessier-t, a L'Humanité szerkesztőjét és Geor­ges Sadoul filmkritikust. A fogházbüntetést a bíróság fe­függesztette. A bíróság azon af. ala pon hozta ezt a felháborító itólotat. hogy Sadoul a L'Humanité-ben írt cikkében élesen tiltakozott a Créve Coeur című film ellen (e film eddig még nem' került nyilvános bemuta­tásra Franciaországban), amely a koreai háborúban az amerikaiak ol­dalán részt vett francia zsoldos­csapatokat dicsőíti. / »

Next

/
Thumbnails
Contents