Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-11 / 88. szám, vasárnap

2 UJ S 20 1954. április 11. MEGMAGYARÁZZUK A VÁLASZTÁSI TÖRVÉNYT A körzeti választási bizottságok feladatai A szavazás lefolytatására min. cten község területét választási körzetekre osztják fel, amelyek közösek valamennyi nemzeti bizottságokba való választások számára. A választási körzet rendszerint ezer válaisatót foglal magában. Megalakításuknál abból az elvből indulták ki, hogy a választóknak a lehető legjobban megkönnyítsék választójoguk gyakorlását. így például, h» a községtől távolab^ egy helyen legalább 50 választó lakik, itt önálló választása körzet alakítható. Ugyancsak Ilyen külön választási körzetek létesíthetők a kórházakban. szülőotthonokban, szanatóriumokban stb., ha a választók száma legalább 50. A fegyveres alakulatoknál létesült választási körzetekről az alakulat parancsnoka értesíti az illetékes nemzeti bizottságot. A körzeti választási bizottság felügyel a szavazólapok szabály, szerű leadására, ügyel a rend fenntartására a választóhelyiiségben, jegyzökönyvet vesz fe] a választás lefolyásáról, megszámlálja a szavazatokat és a választási Iratokat megőrzés végett átadja a nemzeti bizottság tanácsának. A választás ' előtti utolsó 15 napon rendszeresen tájékoztatja a választókat a választások időpontjáról és helyéről. Az ezernél több választót számláló községekben a bizottság biztosítja, hogy minden válaszitó számára igazoló lapot állítsanak ki és azt kikézbesítsék. A bizottság elnöke a bizottság tagjainak jelenlétében a választások előtt ellenőrzi és lepecsételi a szavazóurnát. Ugyancsak ellenőrzi, gondoskodtak-e elkülönített helyiségről, ahol a szavazóla pokat kitöltik, hogy így biztosítsák a választások titkos voltát. Ellen, őrzi, hogy elöké»ítették-e a választók névjegyzékét, a szavazólapokat, elegendő mennyiségű nyomtatványt sbb. A szavazólapok fehérszínüek lesznek, felső szélükön színes csíkkal a különböző fokú nemzeti bizottságokba való választások megkülönböztetésiére. A szavazólapoknak az utólag lajstromozott jelöltekkel és a választási kerület számával való kiegészítését „ körzeti választási bizottság intézi és ezeket az adlaitokat bejelenti az illetékes nemzeti bizottság választási bizottságának, amely azután a nemzeti bizottság segítségévei gondoskodik a szavazólapok kiegészítéséről. A körzeti választási bizottságok a megállapított határidőben megkapják szükséges mennyiségben a szavazólapokat, hogy a választások niapján kiadhassák a választóknak. A választás során a választó a körzeti választási bizottságnak leadja igazolólapját és a választó^ névjegyzékében eszközölt bejegyzés "tán megkapja a szavazólapokat: egyet a helyi nemzeti bizottságba, egyet a járási nemzeti bizottságba és egyet a kerületi nemzeti bizottságba való választásra. Prágában és Bratislavában a választók csak két szavazó, lapot kapnak, éspedig a körzeti és a központi nemzet; bizottságba való választásra. A szavazás lefólyása után a szavazóhelyiséget lezárják. A szavaZÓurna felnyitása után a körzeti választási bizottság a szavazólapokat edőször a színes csikók alapján, azután peddg az egyes választási kerületek szerint csoportosítja. Összeegyezteti a leadott szavazólapok számát a szavazásra jogosultaik számával és az eredményt jegyzőkönyvezik. A szavazatokat a helyszínen megszámlálják. , Ameny. nyiiben kétség merülne ff! a szavazólap érvényessége tekintetében a bizottság erről jegyzőkönyvileg dönt. Ezután választási kerületek szerint a szavzásról és a szavazatok megszámlálásáról külön-külön jegyzökönyvet készítenek két példányban. Majd a bizottság elnöke az egyes választási kerületek szerint közzéteszi a választás eredményét. A választisi jegyzőkönyv másodpéldányát lepecsételt borítékban, hivatalos személy útján haľadéktaliamui elküldi az illetékes kerületi választási bizottságnak. A választók névjegyzéke • A választás , a választók névjegyzéke alapján történik. A választók névjegyzékét a helyi nemzeti bízott ságok tanácsai (egysége® nemzeti bizottságok, Brnóban ég Bratislavában a központi nemzeti bizottságok. Práigában a körzeti nemzeti bizottságok) április 15-ig összeállítják és 1954. április 16.

a és május 15-e közti időben kifüggesztik. 1954. májúig 15-én 16 órakor a hely nemzeti bizottság, vagy az egységes nemzeti bizottság, Brnóban és Bratislavában a központi nemzeti bizottság, Prá gában a körzeti nemzet b'zottsäg tanácsa lezárja a választók névjegy, zékét. Ezután a fentemlített nemzeti bizottságok elnökei a körzeti válasz, tási bizottságok elnökeinek átadják a választók névjegyzékének egy példányát és a szükséges nyomtatványokat a választások napjára. A megmaradt választói igazolványokat visszaadják a felettes bizottságnak. 1954. május elsejétől 15 -ig a körzeti választási bizottságok a választókat tájékoztatják a választások időpontjáról és helyéről, és az igazolólapokat k kézbesítik lakásukra. ( Amint láthatjuk a választásokkal kapcsolatos feladatok szervesen öszszefüggnek. Természetes, hogy a megállapított határidőket pontosan be kell tartani, mivel ezek kötelezőek. Be nem tartásuk veszélyeztetné a további intézkedések pontos és időben való elvégzését. Feltétlenül szük. séges, hogy a nemzeti bizottságok és természetesen a választópolgárok gondosan ellenőrizzék e feladatok teljesítését. Megkoszorúzták a szovjet katonák emlékművét Pénteken, április 9-én, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság csehszlovákiai rendkívüli meghatalmazott nagykövete, Jan Jen Sun koszorút helyezett el a szovjet katonák emlékmüvén Olaaniban. A kegyeletes aktuson részt vettek V- <3. Viszotyin, a Szovjetunió nagykövet ségének első titkára és Jozef Šedivý, a külügyminisztérium diplomáciai protokollfőnöke. / A píseki helyi nemzeti bizottság akciós terve A píseki helyi nemzeti bizottság dolgozói benyújtották a lakosságnak megítélésére a város fejlődésére kidolgozott hosszúlejáratú akciós tervüket. Az újonnan épülő ipari üzemekbein Pí^k és környékének dolgozói megfelelő elhelyezkedést találnák. Még az idén üzembe he lyezik az új, modern húsfeldolgo zót, befejezik a Jitex-nemzeti vállalat gyári .csarnokát és a Kovo svit nemzeti vállalat fiókjában bővítik a termelést. A nemzeti bi zottság tervei alapján a városban modern péküzemeket létesítenek. Ezenkívül baromfifarmot építenek és rendbehozzák a régi halastava kat. A lakosságnak az országos vita során tett észrevételei alapján lé. nyegesen kibővül a helyi gazdálkodás. A város lakossága új fürdőket, olvasótermeket, öt borbély, éa fo-i. rászüzletet kap. Hogy jobb legyen a zöldséggel való ellátás, a helyi nemzeti bizottság a „Bélidia" melletti zöldségtermelő kertészetet kibővíti. A házal: megjavításával, a újonnan épült internátusokkal megszüntetik a városban a lakáshiányt. A helyi nemzeti bizottság gondoskodik a turbinák átépítéséről, hogy biztosítsa a városnak ivó és ipari vízzel való folyamatos ellátását. Nagy beruházásokat forditanak az iskolaügy, népnevelésügy és a testnevelés megjavítására. A modern épületben elhelyezett felső iparisko. Iában új tornatermet építenek. A pisekí erdőben új rekreációs kőzpon_ tot építenek sportcsarnokkal, tornateremmel és műjégpályával. Agitketlős A szovjet költészet néhány kérdéséről Sztyepan Scsipacsev felszólalása a csehszlovákiai írók országos konferenciáján Kedves elvtársak, nagyon örülök, hogy konferenciátoknak átadhatom a szovjet költök testvéri üdvözletét. Ugyanolyan örömmé adok kifejezést annak a meggyőződésemnek. hogy ez a konferencia még szorosabbra zárja a csehszlovák írók s rait és figyelmüket a szocialista táisadalom építésének n

aSy feladataira rányitja. Mindeneke'őtt üdvözölni akarom a csehszlovák költőket és közölni velük gondolataimat a szovjet költészet/öl. Mi még manapság is vitatkozunk néha arról, milyennek is kell ennie a költészetnek, hogy kielégíthesse a nép Igényeit. Tudomásom szerint haeciJó viták folynak le náiatok is. Hosszú ideig gáto ták kö tészetünk fejlődését azok a baloldali vulgarizátor követelmények prre yeket egyes kiitikusok és szerkesztők támasztottak a költészettel szemben. Sőt egves költők maguk is a kötészet feladatait sokáig szerfölött szűk átókörűen, sztktáns szellemben értelmezték. Egyik költőnk' így írt: „Mást a leányok piros ajka — engem a gyárkémény ihlet da'ra." A költő va'ószínűleg azt képze te, mélyreható és eredet gondolatokat fejezett ki verseiben, -pedig ezek a sorok nem tanúskodna* másról, csak durva baloldali szektásságró! és korlátoltságról. Ezek az idők azonban már elmúltak. Manapság aligha akadna va aki, ' aki 'ne értené hogy a költészet ereje, gazdasága éppen ember ábrázolásának és kifejező eszközeinek sokszínűségében rejlik A szenvedélyes, költői publicisztika, a szatíra az elbeszelő költészet a természetről, a szere em öröméről és bánatáról írott lelkeshangú versek, elmélkedések, rigmusok — mindez be etartozik a szocializmus költészetébe, a fennkölt állam po'gári érzelmek és a? iga- emberség költészetébe Ennek a költészetnek fel keli ölelni az ember, a nép szegeméletének minden megnyüvánulását. Ugyanakkor, amikor hangsúlyozzuk a költészet sokrétűségének vitathatatlan igazságát, nem feledkezhetünk meg arról, hogy a legkiválóbb költői a

1 kot ások mindig koruk haladó eszméit fejezték ki, a nép vágyait a társadalmi igazságért, a szebb jövőért vívott harcban. / Milyen dicstelenül tűntek e] a színről példátf az oroszországi szimbolizmus poétái, akik a nép problémái és indulatai elöl gyáván esztétái sza'onjaikba bújtak. Nem szereti az életet az. aki hátat fordít neki. A költészet nem szórakozás nem ünnepi tűzijáték. A költészet kötelessége, hogy segítsen az embereknek megismerni és megváltoztatni a világot. az ember ,Ie'két. „A költészet nem olvad el, mint a tavaiyi hó, és anná! hosszabb életű, mlné több benne az élet, az igazi költői érték" — írta Stanislav Kôstka Neuman, a cseh nép nemzet: költője. A kő'tő sohase feledje, hogy felelős a tehetségéért. „Egy verssor — nem nagy do'og. az emberek között mégis ritkaság a költő" — írta kétszáz évvél ezelőtt egy orosz költő. És teljesen igaza van- a költői tehetség valóban ritka jelenség És éppen ezért a népnek kel'

1 szolgálnia, nem pedig néhánv kivá'tságos ínyencnek Szövetségünk kö'tői szakosztályán nemrég komoly vita folyt a költő fe e'őss^gérő' tehetségéért Egves szovjet költők tapaszta'atai azt bizonyítják, hogv nagy tehetség is elfecsérelhető. felaprózható Mikor következbetiV p7 be

9 Akkor, ha a kö'tő nem -igényes magával szemben, nem tóké'etesiti "verseinek formáiát Sahovszkiiról írt megjegyzéseiben Puskin megalapította- .Sahovszkij sohasem akarta tanu'ni művészetét és ezért közepes versfaragó lett belőle." Világos. hogy senki sem 'ehet jó költő, ha lebecsüli a költészet mesterségbeli i da át Most azonban egy másik kérdés merül • fel. Megmentheti-e a költőt i leggondosabban megmunkált forma a komoly hibáktól, kudarcoktól? Azt hiszem, sohasem. Költészetünk tapaszta atából tudjuk, milyen komo'y kudaicok értek egyes költőket, akiknek mestervoitában senk- sem kételkedett. Ez azért következetts be. mert nerp ismerték az életet, nem álltak az események sodrában, inkább a meleg kanda ló mellett üldögéltek és nem vállalták az utazás nehézségeit és kényelmetlenségét A költői szakosztályon beszéltünk arrói. milyen óriási jelentősége van a költő sorsában polgári é'ete folyásának: azaz annak, hogy a költő az élet sűrűjében, az események középpontjában vagy pedig egyéni elzárt kisvilágban él-e. Ha a kö'tő elszakad az élettől, ez elkerülhetetlenül odavezet, hogy munkájában hosszú szünetek állnak be, nyelve szegényes, I könyvízű lesz. Azt hiszem, a polgári életfolyamat kérdéséről e'sősorban a fiata költőknek kellene gondolkodniuk és a prózaíróknak Is. Mao-Ce-tung müveinek IV. kötetében, ,A sablonos sémák elle

n a pártmunkában" című cikkben olvassuk a következő sorokat; „Ha az ember hétéves gyerekkorától elemi iskolába jár, serdülő fiatalként a középiskolába kerül, húszegynéhány éves korába

n elvégzi a főiskolát és az egész idő alatt egyszei sem kerül kapcsolatba a nép tömegeivel, — akkor ne cspdálkožzunk rajta, ha nyelvd szegényes és kezdetleges." Mao-Ce-tung ebben a cikkében a fiata

1 pártpropagandistákra és újságírókra gondolt, de szavai még fokozottabb mértékben vonatkozhatnak a fiatal írókra is. Elvtársak! Bennünket a nép szüit és nevelt. A népnek köszönhetiük életünket, sikereinket, dicsőségünket. Ezért állítjuk a nép szolgálalába költészetünk minden zengő erejét. Alkotó munkátokhoz sok sikert és azt kívánom, sohase hagyjon el benneteket munkakedvetek és elkesedéstek. — Antikám, — kezdte Brízek — legjobb esz, ha elöször a kommunistákat látogatjuk meg, hogy erőt j gyűjtsünk és csak azután próbálkozunk valamilyen darázsfészekben. De Habrhoz nem megyek semmi vénzért. Olyan furcsa a szeme áfása i és a lakásból soha ki nem mozdul i Csak reggel látni öt. amikor munkába megy, különbe

n soha r Nem is köszön, szóval furcsa o^afc — És mi tenne ha éppen hozzá mennénk elöször — mondta Doupavský — Az biztos, hogy nem kap be minket és legalább látni fogjuk, hogy is állunk vele. — Nem megyek — makacskodott Brízek. — É

n mindenkibe belelátok már az e'só alkalommal, ezt elhiheted. Habr nem rendes ember és a népi demokráciát körülbelül úgy szereti, mint nyúl a vadászaton a vadászt. Doupavský elgondolkodva fújta a füstöt rövid pipájából. — Én a te első benyomásodnak nem nagyon hiszek. Emlékszel a Maiina esetre? Milyen könyvelő lett belőle? Így van ez Józsikám. Első látásra egy fiatal ember lehet szerelmes, de felelőséggel megítélni egy embert, ez bizony mélyebb vizsgálatot követel. — Még két lóval sem húzol el hozzá Ha tudni akarod a háború előtt a legnagyobb prágai építési vá'lalkozóná dolgozott, mint mérnök Kispolgár és kész — akarta befejezni a beszélgetést a felingerelt Brízek. — Már döntó'item — szakította öt félbe Doupavský. — Ha nem jössz velem, megyek mással, nem így képzelem el a népnevelő munkáját. Brízek vállatvont — Biztos vagyok benne, hogy hiába megyünk, dehát lásd, hogy népnevelő létemre nem vonom ki magam semmiből, veled megyek. Elindultak. Doupavský csöngetett. Semmi válasz, — Látod^ mit mondtam? Otthon van és mégsem nyit ajtót, — bökdöste mérgesen Brízek Doupavskýt Másodszor is csöngettek. — Ki az? — kérdezte egy mérges hang az alig kinyitott ajtóból — Agitkettős. Jó napot. Szívesen beszélgetnénk önnel egy pár percig a nemzeti bizottságokba való választásokról és más mindenféléről, — mondta mosolyogva Doupavský — Uraim, engem a politika sohq^ nem érdekelt, nem értem ,miért éppen most kezdjek vele foglalkozni,— intézte el őket hidegen Habr., Doupavský mintha nem *s hallotta volna: — Ki tudja talá

n mégsem ártana néhány szó, — folytatta őszinte hangon Doupavský. Néhánu pillanatig tartó nyomasztó csend után iáradtan felsóhajtott Habr — Hát ha nem hajlandók elmenni, lessék befáradni. Lassan kinyitotta az ajtót Leültek. A szobu csendjében csak az óra ketyegése hal átszőtt. Habr mindkettőjükre gyanakodó tekin!eltei nézett. Bfízek úgy ült ott, mintha fogorvosi váróteremben lett volna. Doupavský beszélt Tárgyilagosan, érdekesen, de Habi nmtha nem is hallotta volna, mindjobban magába zárkózott Elhatározta, hogy udvariasan meghallgatja őket. de elveiből nem enged Doupavský ugyan űrátságos határozottságával már-már szóra bírta őt, de mégis visszatartotta magát. Jóskának úgylátszik igaza volt, gondolta magában Doupavský. Meg egy fatörzset is inkább el lehetne mozdítani, mint szóra bírni ezt a nyakas mérnököt. • — Álásával meg van elégedve, — kezdte ismét Doupavský, de már a fáradtság árnyéka látszott rajta Na de mi történt, csodák csodájára Habr megszólalt: — Megelégedve? — legyintett a kezével. — A legjobban az bosszant, hogy mást írnak és máskép tárgyalnak Meggyőződtem arról, hogy senkinek sem vagyok fontos. Ne csodálkozzék, ha én is visszahúzódom. Doupavský ellent akart mondani, de Habr folytatta: — Mérnök vagyok, de az irodában olyan munkát végzek, amit egy lelkiismeretes hivatalnoknő is el tudna intézni. Biztos vagygk benne, hogy maguknak sem tetszenének az olyan csípős megjegyzések hogy olyan mérnökre, aki kizsákmányoló vállalkozónál dolgozott és segített neki nagy pénzeket keresni, ma nincs szükségünk. Dolgoztam nála• nem tagadom. >Érdekelt a munka! Hogy mi történik, körülöttem, arra nem figyeltem és nem is érdekelt Elmélyedni a tervekbe, örülni a számításoknak, megnézni a kész müvet, ez az én világom. A

z akkori politika? Nem tetszett nekem. Mit gondol, ha akkoi becsületesen dolgoztam, ma nem Í9V tenném? Ma, amikor a mérnökök számára annyi érdekes munka vár? Zavart csend támadt. Vŕgre megszólalt Doupavský. — Jóska, te mindig zakatolsz a fülembe, hogy na atok rosszul mennek a tervezések es áVítólag apróhirdetés útján akartok lelvenn- mérnököket? Tatán lehetne miamii csinálni, Habr egészen megzavarodva, de hálásán nézeti Douparskýra Ezt nem várta. Brizek bűntudatos arckifejezéssel jegyzett valamit a blokkjába. A feszü'tség felengedett Mind a hárman egyszerre a qyorsan növekvő építkezésekre gondo'tak A szobában sűrűsödött a dohányfüst, de a légkör a megértés uga*ával tisztult és nmikoi pár peň múlva búcsúzkodtak, már a bizalom kapcsolta össze őket. J OS E t KECLÍKi