Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-11 / 88. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. április 11, vasárnap 30 fillér VH. évfolyam, 86. szám A mai számban: Megnaagyar&ouik a választási törvényt (2. oH.) Xámosoiwág demokratikus és békés egj>esitéeé&rt ( 3. oM.) \-r, én evőm a pártom ereje Látogatón Mthátyf án \* asataHtenkw-vUágbajnokság Mrei Néphadseregünk — a béke őre Rádióműsor (4. oW.) old.) (*. old.) («. old.) («. old.) A szocialista munka versénnyel az állattenyésztés fejlesztéséért * Egyre több dolgozó — különösem a legutóbbi árleszállítás után — tudja, hogy a mezőgazdasági ter­melés állandó fejlesztése nélkül lé­nyegesen nem emelkedhetik sem a város, sem a falvak életszínvonala. Az eddigi tapasztalatok bizonyítják, hogy az ipari termelés növelésében és a mezőgazdaságban is a szocia­lista verseny az a mozgató erő. s amely megteremti a lehetőségeket arra, hogy a dolgozók alkotó kezde­ményezése fejlődjék. Számos szövet, kezetben, gép- és traktorállomáson, állami gazdaságokon értékes fel­ajánlásokat tettek a CsKP X. kon­gresszusára, bővitik a szocialista versenyt, hogy több mezőgazdasági terméket, különösen állati terméke­ket biztosítsanak a közellátásnak. Ez helyes módja a szövetkezeti ta­gok és a többi dolgozó paraszt jö. vedelme állandó növelésének. A szocialista munkaverseny a leghathatósabb eszköz azon felada­tok teljesítésében és elvégzésében, amelyeket a párt és a kormány a mezőgazdaságban dolgozók elé tű­zött az állattenyésztés színvonalá­nak emelésével kapcsolatban, amely még mindig keveset és drágán ter­mel. A szocialista verseny egyre több új, a munkával szocialista vi­szonyban álló embert nevel. A szo. cialista verseny segítségével a hi­daskürti gazdaság tehéngondozó kollektívája egyre jobb eredménye­ket ér el. A mult évben tehenen­ként átlag 3.679 liter tejet fejtek. Víg L. tehéngondozó 12 tehéntől a mult évben átlag 5.073 1. tejet fejt. Igv a galántai állami gazdaság az első negyedévben 200 literrel több tejet adhatott be az államnak, mint 1953­ban ugyanebben az időben. A szo­cialista verseny nevelt a slovenské polei gazdaság sertésgondozójából, Kohút Máriából is példás dolgozót, aki az év folyamán a sertéseknél napi 76 dkg.os súlygyarapodást ért el. Ezeknek az eredményeknek kö­szönhetik a galántai állami gazda­ság dolgozói, hogy az önköltség az 1951. évhez viszonyítva 32 százalék­kal ősökként. A bajcsi állami gaz­daságban az állattenyésztés dolgo­zói közötti verseny eredményeként a mult évben 680.000 kg sertéshúst. 130.000 liter tejet, 216.000 tojást és 35 mázsa juhsajtot termeltek ter. ven felül és a dolgozókat az állatok haszonhozama szerint jutalmazták. Nemcsak az állami gazdaságok­ban, hanem a szövetkezetekben is szép munkaeredményekkel találko­zunk, amelyeket mind a szocialista verseny segítségéve] értek el. Pél­dául a radványi szövetkezetben a szövetkezeti tagok a szocialista verseny fejlesztésével tehenenként 670 liter tejjel túlteljesítették az ál­lami tervet. Egy-egy anvasertéstől 14 malacot választottak el, s napi 60 dkg.os súlygyarapodást értek el a fiatal állatoknál. Igv a szövetke­zet a tej- és húsbeadásnak 200 szá­zalékra eleget tehetett, nagyobb jö­vedelmet ért el, s a munkaegység értéke a tervezett 18 koronáról 25 koronára emelkedett. A mult évi ta­pasztalatok alapján a radványi szö. vetkezeti tagok ezidén még bátrab­ban terveztek, úgyhogy a tervezett munkaegység értékét' a természet­beni juttatáson kívül 30 koronára emelték. A csúzi szövetkezeti tagok a haszonhozam szerinti jutalmazás bevezetésével megteremtették a szo­cialista verseny bővítésének feltéte­leit. A sertésgondozók ismerik a ve'rsenv jelentőségét és új munka­módszereket keresnek azonkívül, hogy Surikova "módszerét is beve. zették. amelynek segítségével növel­ték a napi sú'ygyarapodást és csök­kentették az önköltséget. Ezt leg­jobban akkor láthatjuk, ha össze­| hasonlítjuk az egy kilogramm hiús termelésére fordított költséget Csú­zon és Tardoskedden. Csúzon ezek a költségek kilogrammonként 4 ko. rónát tesznek ki, míg Tardoskedden átlag 15.70 koronát. Miért üyen nagy a különbség? Azért, mert míg a csúzi elvtársak a verseny segítsé­gével a sertésgondozókat érdekel­tekké tették a termelés fokozásában, addig Tardoskedden nem teremtet­ték meg a verseny bővítésének fel­tételét és a sertésgondozókat nem jutalmazták az állatoknál elért ha­szonhozam szerint, hanem egysége, sen. így nem serkentették a szövet­kezeti tagok alkotó kezdeményezé­sét, s ennek következménye az, hogy kevesebb lett az állatok súly­gyarapodása. nem gondozták kellő­képpen az anyakocákat, sok szopós­malac elpusztult. Ez a két példa ; világosan bizonyítja, hogy a szövet, kezeti tagok elsősorban maguknak ártanak, ha nem teremtik meg a szocialista verseny feltételeit, vagy a versenyt csak formálisan fogad­ják, mint a csatai szövetkezetben, ahol állitólag versenyeznek, de az állatgondozókat egységesen a gon­dozott jószág száma szerint jutal­I mázzák, s nincs . áttekintésük arról sem. melyik tehéngondozó milyen eredményeket ér el. Hogy milyen a verseny, az az eredményben mutat­kozik meg, ugyanis 300 liter napi tejhozam helyett csak 120 literes tejhozamot érnek el. Hasonló össze­hasonlításokat tehetnénk több álla. mi gazdaságban vagy EFSz-ben is. Természetes, hogy a szövetkeze­tekben, állami gazdaságokban és egyéb munkahelyeken jó eredménye­ket csak a verseny napi ellenőrzé­sével érhettek el. s azzal, hogv a szövetkezetekben az ellenőrzést egy­bekapcsolták a mintaalapszabályzat érvényesítésével, s hogy a kommu­nisták személyes példával vezették a versenyzőket az új módszerek al­kalmazására, a gépesítés kihaszná­lására, a modern tudomány ismere­teinek alkalmazására, s a szovjet mezőgazdaság nagy mesterei és a mi élenjáró dolgozóink tapasztala­tainak elsajátítására. Állandóan tanúi vágjunk annak, hogy bár sok helyen helyesen szer­vezik a versenyt, s a dolgozók ér. tékes felajánlásokat tesznek, hibát követnek el abban, hogy nem törőd­nek a verseny további menetével, a felajánlásokkal és így a legértéke­sebb felajánlások is csak papíron maradnak. Az ilyen formális szocia­lista versenyzéssel le kell számol­nunk, mert ez nemcsak nem segíti a dolgozók kezdeményezésének fej­lődését. hanem gátolja is. A falusi pártszervezetekben, a nemzeti bizottságokban, szövetkeze, tekben. állami gazdaságokban, tö­megszervezetekben működő kommu­nisták feladata, hogv a dolgozókat olyan felajánlásokra buzdítsák, ame­lyek az állattenyésztésben előfor­duló eddigi hibákat segitenek eltá­volítani. Elsősorban az elegendő mennyiségű takarmány biztosításá. ra, az állatok gondozásánál és a fiatal jószág elválasztásánál szer­zett haladó tapasztalatok bevezeté­sére van szükség. Az a célunk, hogy az állattenyész­tés színvonala országszerte lényege­sen emelk'edjék. Ezt úgy érjük el, ha pártunk szervei éá szervezetei, a nemzeti bizottságok dolgozói, de főként a mezőgazdasági szervezetek alkalmazottai a párt X. kongresz­szusa tiszteletére széles alapú szo. cialista versenyt indítanak és a me­zőgazdasági dolgozókkal való köz­vetlen. mindennapos érintkezéssel biztosítják az állattenyésztés növe­lésével kapcsolatos feladatok teljesí­tését. HAZÁNK ÉLETÉBŐL • + • A szénfejtési terv teljesítése x Csütörtökön, április 8-án a szlo­vákiai szénbányák egyes üzemei és bányái a szénfejtés napi tervét a kö­vetkezőképpen teljesítették: Handiovai szénbányák: Északi­bánya 103.5. Nyugati-bánya 123.4, Délj-bánya 116.7, Űj déli-bánya 118.3, Május 1.-bánya 59.5, és az Üj nyu­gati-bánya 94%. Az egész üzem 100.1 százalék. Nováki szénbányák: I.-bánya 121.8, II.-bánya 119.1, Béke-bány a 54.9. és a Lehota-bánya 51.7%. Az egész üzem 100.1 százalék. Kékkői szénbányák: Háj-bánya 83.1. Slatinka-bánya 127.1, és a Bu­kovec-bánya 119.6%. Az egész üzem 105.7 százalék. Össz-szlovákiai mértékben a szlo­vákiai szénbányák a szénfejtés nap: tervét 101 százalékra teljesítették. A fejtési terv teljesítése a hónap kezdetétől: Jíandlovai szénbányák 100.7, Nováki szénbányák 90, és a Kékkői szénbányák 90.2%. A szlová­kiai szénbányák egész körzete a hó ­naip kezdetétől 95.9 százalék. A fejtési terv teljesítése az év kezdetétől: Handlova: szénbányák 101.9, Nováki szénbányák 96.8. és ä Kékkői szénbányák 108.3<~c. .4 szlo­vákiai szénbányák egész körzete a B év kezdetétől 101.2 százalék. A fasisztaellenes harco­sok nemzetközi szolidaritása napjának ünnepségei Az egész vi)ág fasisztaellenes- és békeharcosaival együtt Szlovákia , dolgozói megemlékeznek vasárnap, április 11-én a fasisztaellenes har­i cosok nemzetközi szolidaritásának hagyományos napján a foglyoknak a buchenwaldi és más koncentrációs táborokból való kiszabadításáról. 1 Ebből az alkalomból a fasisztael­lenes harcosok szövetségének szlová. kiai bizottsága április 11—17 ig ter. I jfdő napokban a kerületi városokban ; és Szlovákia egyes járási székhe­lyein manifesztációkat rendez, me lyeknek keretében a polgárok kife­jezésre juttatják az egész világ fa­sisztaellenes harcosaival és béketiar­cosaival való szolidaritásukat. Bratislavában a fasisztaellenes harcosok nemzetközi szolidaritása nak napja alkalmából vasárnap, áp­rilis 11-én 10 órakor- a Nemzeti Színház előtti téren megnyitják 8 „Szlovák nép harca a szocializmus­ért és a szabadságért" című kiállí­tást. Hétfőn, április 12-én 19 órakor pedig a bratislavai Népművelödési Házban ünnepélyes akadémiát tar. tanak. Handlován készülnek a választásokra A hand'ovaj bányászok is örömmel készülnek a nemzeti bizottságokba va­ló választásokra. Az agitátorok a pol­gárokkal az új Handlova fejlődéséről beszélgetnek és a mai örömteli való­ságot összehasonlítják a mult -válasz­tások előtti ígéretekkel. A legagilisabb agitátorok közé tartoznak az öreg kiszolgált bányászok akik átélték az elnyomatás és kizsákmányolás éveit. Közéjük tartozik Svec József is. aki több mint 45 évet doigozott a bá­nyában. Először Selmecbányán volt, utána Tatabányán majd 1920 után a Csehszlovák Köztársaságba-jött, mert azt gondolta, hogy ez a nép köztár­sasága. Csalódása nagy volt. Azoknak a bányászoknak, akik Handlovára jöt­tek, a nagy Ígéretek ellenére sem volt hol lakniok. Számos többtagú esalád egyetlen helyiségben volt kénytelen :akni, nyáron pedig a padlásokon, vagy kiselejtezett vasúti kocsikban. Švec József /É polgárokkal folytatott agitációs beszélgetések keretében meg­emlékezik erről a szomorú muitról és rámutat a mai örömteli jelenre, ami­koi népi demokratikus rendszerünk gondossága folytán Handlován pár év alatt sokkal több lakásegységet épí­tette*. mint valamikor 40 év alatt. Az új kórház a szakiskolák, az új lakások ezrei, a réndezett utak, alap­jaiban megváltoztatták Handiovát. Az új bányagépek mentesítették a bá­nyászokat a fáradságos és kimerítő munkától. Mindez a legmeggyőzőbb bizonyíték arra. hogy mennyivel több előnye va n népidemokratikus rend­szerünknek a kapitalista rendszerrel szemben. A bányászok mind'ezt tuda­tosítják és a nemzeti bizottságokba javasolt jelöltek kiválasztására nagy figyelmet fordítanak. Tudják, hogy az új nemzeti bizottságok jó munkája a biztosítéka a szocialista bányász Handlova további fejlődésének és vi­rágzásának A mosti agitációs központban a nagy sztrájk élő tanúi beszélnek A mosti bányászotthon agitációs központjában ezekben a napokban beszélgetést rendeztek az északcsehor­szági munkásharco'k élő tanúival. A beszélgetésen részt vettek Karéi Kára, az 1932. évi sztrájkbizottság elnöke és a bizottság többi tagjai, Ferdinánd Ptibyi és Jozef Pražák elvtársak! Kára elvtárs lenyűgözően beszélt a vál­ságok nehéz időszakáról. Karel Kára. a lomi forradalmi bányászváros bí­rója, akit a nép választott meg, segített a dolgozóknak, ahogy tudort. A járásfőnök belegyezése nélkül, több mint 90 ezer koronát fizettetett ki ab­ban az időben a munkanélküli bá­nyászoknak. hogy legalább a legszük­ségesebbre teljék. Ezért felmentették funkciójától, később pedig néhány­szor bebörtönözték. A polgárok kéré­sére • a cseh bányászok gyermekeinek harcosságáról beszélt, akik nagv sztrájkkal harcolták ki az ervénicei cseh iskola megnyitását. Pražák elv­társ Julius Fučík nemzeti hősrő] is beszélt, akivel együtt látogatta a bá­nyászcsaládokat. Elmor.dotta, hogyan ör.iött bizalmat az emberekbe és ho­gyan buzdította kitatártásra Fučík a bányászasszonyokat és anyákat a ré­gi rendszer legkeservesebb elnyoma­tása idején. A beszélgetésnek örömteli visszhang" ja volt a polgárok között, akik a vita folyamán kifejezésre juttatták az új ái eszállít ássa] kapcsolatos örömüket és azt az akaratukat is, hogy a nem­zeti bizottságokba a z ústí kerület leg­jobb dolgozóit és bányászait akarják jelölni, akik biztosítékai lesznek majd hazánkban a jólét még nagyobb méretű növekedésének. A sninai fémművesek teljesítik kongresszusi kötelezettségvál lalásaikat A sninai Vihorlát-üzemben a kon­gresszus előtti 53 kollektív és 172 egyéni kötelezettségvállalás teljesí­téséért indított szocialista versenybe bekapcsolódott a dolgozók 74%-a. Kötelezettségvállalásaikat a brut­tó termelési tervnek és a tervezett munkatermelékenységnek túlteljesí­tésére, a munkatartalékok kihaszná­lására. a selejtképzödésnek az 1953. évhez viszonyítva 30 százalékkal való csökkentésére és az önköltség­nek, valamint a munkából való el­maradásnak csökkentésére irányí­tották. A sninai Vihorlát-üzem dolgozói kötelezettségvállalásaikat sikerese^ teljesítik. Márciusban 115.43%-ra teljesítették a tervet összes mutatói, ban, amit a £03. és 304. számú mun­kaközpontok kiváló teljesítménVei­nek köszönhetnek. Márciusban a leg. jobb munkakollektíva Kulik mester csoportja volt. amely a tervet 180 százalékra teljesítette és ezáltal feb­ruárhoz viszonyítva 71%-kai emelte teljesítményét. A szerelők közül Ba­jusz János és Ján Libák teljesitik legjobban kötelezettségvállalásukat a 303. központban. Naponta átlago­san 200%-os teljesítményt érnek el. Az árvái kohászok sikerei a kongresszus előtti versenyben A mokrágyi fémkohó új metall­urgiai üzemében a CsKP X. kon­gresszusa tiszteletére való előkészü­letek időszakában megkezdték a gazdasági politika fő alapelveinek teljesítését, amelyeket az 1953. szep­tember 15-i kormányhatározat fog­lal magában. A mokrágyi kohászok és gépésze:­versenyre hívták ki a žilinai kerület kohóipari üzemeit és ércbányáit i terv egyenletes teljesítésében mi'nkptermelékeny.-ég emelésé' és a z önköltség csökkentésébe^ A verseny célja, hogy üzemük gazdaságosabbá tegyék a termeles' hogy növeljék a munkatermelékeny séget, következetesen érvényesítsék a technológiai fegyelmet és hogy elmélyítsék a hozrascsot-rendszert. Ezért a CsKP X. kongressziAa tisz­teletére még azt az összüzemi Köte­lezettségvállalást tették, hogy az első félévben a termelési tervet 104 százalékra teljesítik és a munkater­melékenység növekedését 'úgy bizto sítják, hogy 1954. decemberében ugyanezen év januárjához viszonyít va 15%-ka! emelik. A selejtképzödés 15% -ka! való csökkentésével a ta valyi át'aghoz viszonyítva és az üze­mekben és összes munkaközpontok ban a belüzemi hozrascsot fokozatos bevezetésével legkevesebb 50 ezer koronát takarítanak meg a tervezett önköltségből. A mokrágyi fémkohó­ban az önköltséget a mult évhez vi­szonyítva összesen 4,830.000 koroná­val csökkentik. Az árvái kohászok a CsKP X. kongresszusára tett összüzemi kö­telezettségvállalásukat példásan tel­jesitik. A termelési tervet az első negyedévben 110.2_ra teljesítették. Az egyes üzemrészek közül a hoz­rascsot bevezetésével kapcsolatos előkészületeket az öntöde végzi a legjobban, ..no] már ez év május 1. tői a hozrascsot alapelvei szerint kezdenek dolgozni.

Next

/
Thumbnails
Contents