Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-09 / 86. szám, péntek

2 1954. április 9."^ A Csehszlovákiai írószövetség első országos konferenciájának határozata A Csehszlovákiai írószövetség első országos konferenciájának részvevői ülésezésük befejező részében egyhangú határozatot fogadtak el, amelyben egyebek közt a következőről van szó: „A világbéke győzelméért folytatott jelenlegi harcban és népünknek a szocializmus építésére fordított törekvésében az irodalomnak a harcostárs és az új élet megteremtésében az alkotótárs szerepét kell betöltenie." Antonín Zápotocký elvtárs, a Csehszlovákiai írószövetség elsőyfcrszágos konferenciájává! kapcsolatban a következőket mondotta„Az új társada'mi rend építése megváltoztatja mindenkinek, ir.inden egyénnek az életét Oj viszonyok, új feltételek teremtődnek és új é'elcélokat, tűzünk magunk elé. amelyek átalakítják a régi embereket, s újakat teremtenek. A

z írók feladata, hogy meg ássák ezt az új életet és hogy helyesen erte'mezzék, irodalmi tevékenységükkel segítsék az á talános fejlődést és az új emberek kialakulását." A Kommunista Párt. életünk szervezője és irányítója, utat mutat az Íróknak, hogyan alkossanak élethű ós művészileg meggyőző műveket, amelyek ezt a feladatot betöltik. A konferencia ebbe

n a szellemben hangsúlyozta ki, hogy az irodalom élethűségének az élet ismeretére, az író polgári kötelességérzetére és az emberek napi küzdelmében való harcos részvételére kell támaszkodnia. A tipikusságra va'ó törekvés egyike a realista művészet objektív törvényeinek, de nem szabad a ,,tipikusának átlagos leírást jelentenie, hanem a

z adott szociális erő feltárását és kiemelését kell vele megvalósítani. Ezért harcolnunk kell a sematizmus minden megnyilvánulása ellen, életünk reális társada'mi konfliktusainak eltitko'ása és elsimítása ellen, gazdaságunknak és sokoldalúságának elszűkítése ellen. A társadalom haladó erőinek szo'gálatában harcos eszmeiségre, a művészi ábrázolás és népiesség élethűségére törekedve, vagyis arra, hogy a művész álláspontja egyezzék a nép gondolkodásával, érdekeivel és vágyáivá', szükséges, hogy a formalizmus és naturalizmus összes megnyilvánulásait kiirtsuk. A mesteriesség kérdéseit lehetetlen elválasztani a művészi mű * élethűségének, eszmeiségének s népiességének kérdéseitől. Ez nem jelent korlátozást, hanem ellenkezőleg, annak lehetőségét, sőt szükségességét, hogy az egyeg művészek gazdagon fej'eszszék szemé'yi tehetségüket, az élet sokoldalúságának ábrázolására irányuló a'kotó kezdeményezésüket és igyekezetüket a legkülönbözőbb iroda'mi műfa.jôk gazdag kifejlesztésével. Ezekben a kérdésekben nagy tanú ságokat nyújt nekünk gazdag kulturális örökségünk i kritikai értékelésről és annak továbbfejlesztéséről. amelyre egész író közönségünknek törekednie ke'l. A szövetség feladata, hogy vitát indítson a ku'turális örökség számos kérdéséről, amelyeket még nem látunk tisztán, különösen ami az uto'só év tizedek iroda

1 mát illeti. Tanulni akarunk irodalmunk haladó hagyományaiból nemzetébresztőink és szocia. Ksta úttörőink hagyományaiból. Szükséges, hogy ennek az örökségnek hazafias szellemét népi demokratikus köztársaságunk és a szocializmus épi. tésp iránti mély odaadással fej'esszük A cseh és szlovák irodalmi alkotásoknak közösen az új csehszlovák hazafiság megszťárdítására és elmélyítésére kel] összpontosulniok es népünk erkölcsi-politikai egységének megteremtésére. Ezért hathatósan támogatnunk kell a nemzetiségi csoportok irodalmának fejlődését is. Irodalmunk e feladatai megköv^elik az '•ószövetség munkamódszereinek alapvető megjavítását. Ezért a konferencia elitélte az összes irányzatokat. amelyek lehetetlenné akarják tenni a nép: demokratikus szellemű írók egységes harcos arcvonalának kialakulását. Le kell számolnunk a. baloldali s'/ektasze' lemmel és az elvtelen liberalizmussal, a személyeskedő ócsár1 ássál és a klikkrendszer kialakulásával, az összes problémák megoldásához vezető helyes útként az elvi kritikát és önkritikát kell érvényre hozni. A szövetség fő feladata, hogy nvílt, szabad vitát indítson a

z alkotás problémáiról és megteremtse az "Ivtársi együttműködést, a kölcsönös felelősség légkörét. . A szocia

1 ista realizmus kiharcolásában. amely iroda'mumk alapvető módszere, fontos feladat vár az irodalmi kritikára és tudományra. Szükséges. hogy a kritikus úgy ítélje meg a művészi művet, mint a társada'mi folyamat pontos tükrét és ne induljon ki az elszigeteltség jóváhagyásából vagy visszautasításából. A jó kritikai munkának a

z é'et és művészet mély ismerete legyen az előfeltétele. A kritikusnak ugyanolyan fe'eiősséget kell éreznie az olvasóközönséggel szemben, mint a szerzövp' és művével szemben. Mindezeknek a* feladatoknak teljesítésében nagy segítségünkre van a szovjet irodalom és iroda:omtudomány példája, valamint az e'méleti vitákból szerzett tapasztalat a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban Váljék a Csehszlovákiai írószövetség további munkájának irányelvévé 3

ž az igyekezet, hogy egyesítse irodalmunk összes becsü'etes erőit úgy, hegy alkotói Antonín Zápotocký elvtársnak, köztársasági elnökünknek bölcs és buzdító szavai a'apján egyre több o!ya

n művet alkossanak, amelyben rámutatnak a dolgozó nepnek. a munkásosztá'ynak és a kommunista pártnak az új boldog élet építéséért folytatott harcban - és munkában betöltött történelmi szerepére a békés szocialista hazában. A nemzeti bizottságok feladatainak határidői a választási előkés/ (Hetekben 1954. április hó 14-ig a kerü leti nemzeti bizottság tanácsa jelentést tesz a Központi Vá lasztási Bizottság (Szlovákiai Választási Bizottságnak) a körzeti választási bizottságok létesítéről és azok számáról. 1954. április hó 11-ig a járási nemzeti bizottság tanácsa jelentést nyújt be a kerületi nemzeti bizottság tanácsának a körzeti választási bizottságok megalakításáról és számáról. 1954. április hó 15-ig a

z egységes és központi nemzeti bizottság tanácsa kifüggeszti a választók névjegyzékét. . • 1954. április hó 15-ig a helyi nemzeti bizottság tanácsa befeje zi a választók névjegyzékének összeállítását. 1934. április hó 16-ig a helyi nemzeti bizottság tanácsa kifüggeszti a választók névjegyzékét és jelentést tesz a magasabb fokú nemzeti bizottságnak a választók számáról. A helyi nemzeti bizottság tanácsa a helyi nemzeti bizottság választása céljából a lajstromozott jelöltek számáról és összetételéről jelentést tesz a felettes nemzeti bizottságnak. A választási bizottságok feladatai és határidői 1954. április hó 16-ig a kerületi, járási, városi és helyi választási bizottságok felülvizsgálják, vájjon a jelölteket ugyanolyan fokú nemzeti bizottságba csak egy választási kerületben jelölték, e. 1954. április hó 16-i£ a kerületi bizottságok lajstromozzák a javasolt jelölteket. * 1954. április hó 10-ig a körzeti választási bizottságok elnökei megjelennek a helyi nemzeti bizottság elnökénél. 1954. április 14-ig a körzeti vá lasztási bizottságok elnökei egybehívják első gyűlésre bizottsá. guk tagjait és ezen ismertetik velük feladataikat. Erről jelentést tesznek a helyi nemzeti bi. zottság elnökének. MEGMAGYARÁZZUK A VÁLASZTÁSI TÖRVÉNYT A Jelölés Oj választási törvényünk alapján I nálunk a- jelö'teket egyrészt a dolgozók politikai és tömegszervezetei, másrészt a választók nyilvános, üzemi, valamint fegyveres alakulatai gyűléseinek részvevői javasolják. Valamennyi jelöltet lajstromozzák éspedig abban a választási kerületben, ahol jelöltségét javasolták. A Nemzeti Arcvonal a kerületi vá'asztási bizottságnál bejelenti a jelöltet lajstromozás céljából. A kerületi választási bizottságnak köte'essége minden javasolt jelöltet lajstromozni. Abba

n a

z esetben, ha ezt nem 'tenné meg, a Nemzeti Arcvonal képviselje a magasabb fokú választási bizottsághoz fordulhat. A jelöltek lajstroma megfe'el óképpen rendezve, sokszorosítva szavazólappá válik az illetékes választási kerületben. A jelölt nem lehet a körzeti választási bizottság tagja abban a választási kerületben, aho! jelöltségét javasolták, hogy ne befolyásolhassa a szavazást/ A dolgozók valamennyi szervezetének és minde

n polgárnak jogában áli azonban szabadon agitá

;nia a lajstromozott jelölt mellett. Több tudást és felelősséget a mezőgazdasági termelésben Az Jdai április elseje nem a hagyományos tréfák okozta kárörömök napja volt, hanem az alkotó ember igazi örömeié. Pártunk éa kormányunk határozata, mellyel 53.000 közszükségleti cikk árát oly mértékben szállította le, hogy ez a dolgozó nép vásárló erejét hatmilliárd koronával emeli — volt az öröm előidézője. Az egész világ látja, Csehszlovákia dolgozó népe pe. dig érzi is, hogy vezető pártja és kormánya eleget tesz a szocialista gazdaság objektív fő törvényszerűségének, amely a dolgozó nép anyagi és kulturális jólétének állandó emelését követeli és teszi szükségszerűvé. Viszont a párt és a kormány ls csak azért tehettek eleget ezen objektív, magukból az uralkodó termelési viszonyokból eredő törvényszerűségnek, ' mert lehetővé tette a dolgozó nép, ezen űjtipusú gaz. uag munkájának eddig elért termelékinyssge," Az a tény, hogy hét hónap eltelte alatt másodszor került sor a kiskereskedelmi árak leszállítására, ami a nép jövedelmének reális erejét több mint tizmiK liárd koronával növelte, meggyőző bizonyítéka annak, hogy társadalmi gazdaságunk szocialista lényegü, a dolgozó nép érdekeit szolgáló s ezen. kívül annak is, hogy az új kollektív gazda életrevaló 03 ha tanul, nagyra viheti. • Azonban jól mondja a nép ösztönösen dialektikus eszejárása, hogy: „Nincsen öröm üröm nélkül", A mi nagy örömünket is megkeseríti annak a ténynek az ürömé, hogy az elért sikerek ellenére is még nagyon csikorogva forognak gaz-lasá. gl gépezetünknek a kerekei, hogy még megközelítően sem tudjuk kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyeket a szocialista termelési viszonyok nyújtanak, hogy igen tökálet'enül tudjuk megtalálni és mozgósítani pjsol-r.t a ns"v. de rejtett tartalrl-Qkot. amelyek a termelőeszközök társadalmi tulajdonában nyugszanak, s leginkább azokat a teremtő erőket, amelyek az emberekben szunnyadnak. Široký elvtárs ezért 'figyelmeztetett ls mindanynyiunkat: „.,. nem lehat és hem szabad, hogy az árleszállítás megelégedettekké tegyen bennünket s azt higgyük, hogy miniden a legnagyobb rendben van. Ellenkezőleg, nyíltan meg kell mondani, hogy a párt és a kormány határozataiból folyó fel. adatok teljesítése igen komoly hibák elkövetésével történik, s azok ellen igen energikus és hatásos harcot kell folytatnunk". A párt és a kormány határozatai elégtelen teljesítésének legkirívóbb és legveszedelmesebb következményeikkel járó területe a mezőgazda, sági termelés. Az e téren elkövetett hibák a mezőgazdasági termelésnek az ipari termeléstől való minden tekintetben! lemaradásában jelentkezik elsősorban. Ez annál súlyosabb és megfontolandóbb tény, mert az ipari termelés is távol van még attól, hogy valóban szocialista termelékenységű és gazdaságossági! legyen. Mi az oka azon hibáknak, amelyek miatt mezőgazdasági termelésünk keveset és drágán termel és Így elsőrendű életszükségleteinek ki. elégítését veszélyezteti és drágává teszi ? Oka ennek több van, s jellegük szerint is kétfélék. Vannak objektív, tehát az emberek ludatán és aka. rátán kívül álló, s azoktól függetlenül létező ható okok, s vannak szubjektív, vagyis az emberekben levő, az ő akaratukban és tudatukban fekvő okok. Ezek az objektív és szubjektív okok dialektikus egységet allibtnak. vagyis egymást feltételezik és szülik s ugyanakkor ellentétesek és harcban állnak egy. mással. Hogy a mezőgazdasági termelés fokozódása lassúbb ütemű, mint az ipari termelésé, annak objektív oka van, a földnek mint n mezőgazdasági termelés fö eszközének a természetében, a lényegében. A mezőgazdasági termelés döntö jelentőségű eszközének, a földnek a természete azonban függ az embertől is, de ennek a függésnek mégis az objektivitás szabja meg a határát. Az ember u. 1. javíthatja, növelhe. ti a föld termelő erejét, de nem tetszése szerint, hanem csak annyira, amennyire azt a föld nagysága, fekvése s hasonló objektív tulajdonságai megengedik. A földnek magántulajdoni birtoklása s ennek következménye a föld elaprózódottsága, szintén objektív, gátja a mezőgazdasági termelés gyors fokozásának. „A föld elaprózódásával együtt csökken a ter. melöképessóge" — tanítja Marx s a gyakorlat igazolja a tudománynak ezt a megállapítását. Hiszen egyenesen kézzelfogható, hogy a ma. gántulajdon birodalmában, tehát a kapitalista termelő viszonyok között, a föld kisbirtokosai és kis üzemük számára a tudomány és a technika minden vívmánya elérhetetlen és kihasználhatatlan. Minek következtében a kisüzemi munka termelékenysége lényegesen alacsonyabb, mint a nagyüzem munkájáé. A tudomány és a technika teljes kihasználását a termelőeszközök -magántulajdonban léte akadályozza a nagyüzemben is, de a kisüzemben és kapitalista viszonyok között egyenesen lahetetlenné teszi. Ezért is kell a kapitalizmus vak törvényszerűségei következtében tönkremenni a kisüzemnek. Persze a kisüzem a szocialista termelő viszonyok között sem tudja a tudományos Ismereteket és a technikai vímányokat kihasználni és szocialista nagyüzemmel siker reményével versenyezni. A kisüzemi termelést, a feudalizmusnak ezt a maradványát, a szocialista termelő viszonyok sem tudják megmenteni az elmúlástól. Az elmúlás módjában van a lényeges különbség a kapitalista és szocialista termelöviszonyok között. I Míg a kapitalizmusban vak és elemi objektív törvények hatása következtében a szó szoros értelmében tönkremennek, " kizsákmányoltakká, proletárokká válnak a kisbirtokosok, addig a szocializmus szintén objektív törvényei, különösen ha az emberek megismerik őket és gyakorlatukat szerintük végzik, nem hatnak vakon és nem eredményeznek nyomort, fájdalmat és tragédiát. S a már nálunk ls uralkodóvá lett (ha a mezőgazdaságban egyelőre nem is) szocialista termelöviszonyok magasabbrendüsége éppen abban van, hogy a szubjektív okokat á munkásosztály, a dolgozó parasztság és a nép tudatát és akaratát teszik döntö jelentőségűvé abban, hogy hogyan valósulnak meg a belőlük fakadó objektív törvényszerűségek. A marxizmus-leninizmus az a tu-j domány, amely egyedül képes fel-' fedni ezeket az objektív társadalmi törvényszerűségeket, a párt, s az ő közvetítésével az osztály és a nép előtt tájékoztatást nyújt a - feladatok útvesztőjében, eszközöket és módszereket talál e feladatok megoldására, szóval tudatos társadalomépítövé teszi a népet. Ezért nélkülözhetetlen a marxizmus-leninizmus tudománya a szocializmus építésénél, s ezért kötelező mindenki számára, aki ebben a nagyszerű, a történelem bizonyára legnagyszerűbb munkájában részt vess, akár mint vezető (bármilyen rendű és rangú legyen is), akár mint vezetett, hogy igyekezzék megtanulni, bánni tudni a teremt ömunka e nélkülözhetetlen szerszámával. No és a hiba ott van, hogy egyelőre még a vezetők és vezetettek között is ép clagen vannak az olyanok, akik megfelelő szubjektív feltételek nélkül szerveznek, irányítanak, vezetnek másokat vagy vezettetik magukat. Mezőgazdasági termelésünk bajainak legtöbbje nem objektív, hanem szubjektív okok s'fHöttc. Mik konkréten ezek a szubjektív okok és miben jutnak kifejezésre társadalmi életünkben ? Ezeknek az okoknak közös neve: a marxizmus-leninizmus tudpmá. nyos elméletének eléggé mély meg nem értése elsősorban azon szervek személyzete részéről, amelyek hivatva vannak a párt Központi Bizottsága és a kormány határozatainak végrehajátására. A marxista-le. ninista tanítás felületes ismerete annak elvulgarizálását, tudományos értékének tönkretételét jelenti. Az elvulgarizált marxista-leninista tani. tésból közvetlenül következik azután a tudománytalanság, az ösztön, szerűség, s a megszokottság uralma, s ennek folyományaként az elmélet és gyakorlat elszakadása és az ember teremtményeinek ösztönös uralma teremtöjük fölött. A marxizmus-leninizmus- elvulgarizálása szükségszerűvé teszi a gyakorlat formalitását, tessék-lássék voltát, szociáldemokratas-erüségét és bürokratikus „intézkedéssé" zülleszti a vezetés szerepét. -A szocialista gazdasági- és államélet olyan vezetökot követel meg, akik nemcsak helyesen tudják megérteni a párt és a kormány határozatait, hanem marxista-leninista műveltségük segítségével veremtően alkalmazni is tudják munkakörük konkrét viszonyaira s ugyanakkor vezetetíeiknek is meg tudják úgy magyarázni, hogy ezzel őket is aktív és tudatos végrehajtókká teszi. A vezetettek marxista-leninista mű. veltsíge természetesen fokozza a vezetés és vezetettek ezen együttműködésének sikerét és hatásosságát. Široký elvtárs legutóbbi beszédében kereken megmondta a földmüvelésügyi minisztérium * embereinek és mindazoknak, akiknek gondjára bízta a nép a mezőgazdaság veze. tését és fejlesztését, hogy bennük, az emberekben van az oka, hfgy a párt Központi Bizottsága és a kormány számos intézkedés

e ellenére ez ideig nem tudtunk megszabadulni ,,a mezőgazdasági termelés sürgős feladatainak megoldásában mutatkozó felületesságtői és formaiasy