Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-06 / 83. szám, kedd

Világ proletárjai egye süljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. április 6, kedd 30 fiSlér VII. évfolyam, 83. szám A mai számban: A néppel való beszélgetés az agitáció egyik fontos eszköze ^ / (2. old.) A szovjet jegyzék visszhangja a világsajtóban (3. old.) A felajánlást teljesíteni becsületbeli kötelesség (4. old.) Űj élet a kastély tövében <5. old ) A KB-ben az Iskra Žilina vezet a negyedik forduló után (6. old.) Tüzetesen ismerkedjünk meg választási törvényünkkel A Csehszlovák Köztársaság kor­mánya a kerületi, központi, járási, városi, helyi és körzeti nemzeti bi­zottságokba való választások nap­ját 1954. május 16-ra, vasárnapra tűzte ki. Ezen a napon köztársasá­gunk minden polgára az urnákhoz lép, hogy szavazatával kifejezze bizalmát a nép legjobb képviselői, a nemzeti bizottság tagjai iránt. Már a nemzeti bizottságokról szóló törvény országos vitája során meg­győződhettünk arról, hogy mennyire megszilárdult a munkásosztály, a dolgozó parasztok és a dolgozó ér. telmiség' szövetsége. A most folyó nyilvános gyűlése­ken a dolgozók megismerik a vá. lasztási törvény alapelveit. A nem­zeti bizottságokba való választá­sokról szóló törvény megjelent a napi sajtóban is. hogy minden pol­gár tanulmányozhassa. A nemzeti bizottságokba való vá­lasztások az általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, tit­kos szavazással folynak le. Az ál­talános választójog alapján a nem­zeti bizottságokba a Csehszlovák Köztársaság minden polgára vá­laszthat, aki a választás napján betöltötte 18. életévét, tekintet nél­kül nemzetiségére, vallására, fog­lalkozására, tartózkodási helyére, társadalmi eredetére, vagyoni viszo­nyaira és előző tevékenységére. Csak azok a személyek ne-m jogo­sultak a választásra, akiket állam­polgári jogaik elvesztésére ítéltek, valamint azok a személyek, akiket teljes egészében vagy részben elme­zavaruk miatt megfosztottak ön. rendelkezési joguktól- A 21. élet­évet betöltő polgárok viszont megválaszhatók a nemzeti bizott­ságokba. Nagy dolog ez a burzsoá választójog után, mely a legkülön­féleképpen korlátozta a polgárok választójogát. Például a korhatár a fiatal választók millióit zárta ki a választásokból. Megvonták a vá­lasztójogot azoktól, aikik adóval tartoztak, és azoktól, akik nem laktak bizonyos ideig a választás helyén. És még sok más intézkedés biztosította a burzsoáziának a mun­kásosztály feletti túlsúlyát. Az egyenlő választójog minden választónak egy szavazatot biztosít. Minden szavazat egyforma értékű. Hogy biztosítva legyen a választók teljes szavazategyenlősége, minden választási kerületben egy jelölt megválasztásához egyenlő számú szavazatra van szükség. Ha ezt összehasonlítjuk a kapi­talista államokban és a München előtti köztársaságban uralkodó vi­szonyokkal. láthatjuk, hogy akkor a választási geometria lehetővé tette, hogy azokon a területeken, aho! a burzsoázia túlsúlyban volt, elég kevesebb szavazat egy képvi­selő megválasztásához, míg ott, ahol a munkásosztály volt túlsúly­ban több mint a felévei több sza­vazat volt szükséges egy jelölt meg­választásához. A közvetlen választójog lehetővé teszi, hogy minden választó közvet­lenül elektorok nélkül választ a különféle nemzeti bizottságokba. A burzsoá választási rendszer a köz­vetlen választójog elvét kerüli. A szavazóhelyiségekben a szava­zólapok előkészítésére külön helyi, séget jelölnek ki, melyet elkülö­nítenek a szavazóhelyiség többi ré­szétől. hogy biztosítsák a szavazás titkosságát. -v. HAZÁNK ÉLETÉBŐL Minden polgár teljesen szabadon dönt arról, hogy melyik jelöltre ad­ja szavazatát. A kapitalista álla­mokban nem ilyen a helyzet. Elke­rülhetetlen következménye ez a ki­zsákmányoló rendszernek, amely így akarja biztosítani a burzsoázia ural­mát. Ezek a megvesztegetés, a fa­siszta terror, a szavazólapok ellen­őrzése és a választók más módon való üldözése, melyek lehetetlenné teszik a szabad döntést. A Nemzeti Arcvonal töm^gszer­vezeteitöl javasolt jelöltek jelölését megtárgyalják a polgárokkal a vá­lasztási kerületekben rendezett nyil­vános gyűléseken. A jelöltek a Nem­zeti Arcvonal jelöltjei. A Nemzeti Arcvonal bizottságán keresztül az illetékes választási bizottságnál laj­stromozza jelöltjeit. A kerületi vá­lasztási bizottságok április 21-ig nyilvánosságra hozzák a kerületi és járási nemzeti bizottságokba java­solt lajstromozott jelöltek adatait és május l-ig a többi nemzeti bi­zottságok jelöltjeinek adatait. Azokban a községekben, ahol több, mint száz választó van. min­den választónak a lakására igazoló lapot kézbesítenek ki. Mindenkinek személyesen kell szavaznia. A vá­lasztási helyiségben megkapja a szavazólapot és az e célra elkülöní­tett helyen előkészíti: meghagyja annak a nevét,, akire szavaz és ki­húzza azét, akivel nem ért egyet. Utána a szavazólapot bedobja a szavazóurnába. Megválasztottnak számít az a jelölt, aki az összes ér­vényes szavazatok felénél többet kapott. A négyszáznál kevesebb la­kosú községekben azok közül a je­löltek közül, akik az érvényes sza­vazatok felénél többet kaptak, az a kilenc jelölt tekinthető megválasz­tottnak, akikre a legtöbb szavaza­tot adták le. Ha egyetlen jelölt sem kapott az érvényes szavazatok felénél többet, az illetékes választási bizottság 14 napon belül az első választások után új választásokat tüz ki a legtöbb szavazatot kapott két jelölt között. Ahol csak egy jelöltet javasolt a Nemzeti Arcvonal, az új választás­ra új jelöltet javasol. Azokban a községekben, ahol nem választották meg mind a kilenc jelöltet, a z új választások alkalmával csak a hiányzó tagokat választják meg. Ha a leadott szavazatok száma ki­sebb, mint a szavazati joggal bíró választók számának a fele, 14 na­pon belül új választást kell kitűzni, melyet ugyanúgy kell lefolytatni, mint az első választásokat. A nem­zeti bizottság minden egyes tagja bármikor visszahívható, ha a vá­lasztói így döntenek. A nemzeti bi­zottság tagjának visszahívására tett javaslat benyújtása ugyanúgy tör­ténik, irťint a jelöltre vonatkozó ja­vaslaté; annak a nemzeti bizott­ságnak tanácsához adják be, mely­nek tagját vissza akarják hívni. A száznál kevesebb választóval rendel­kező községekben a visszahívás tit­kos választással a választási helyi­ségben történik. A nemzeti bízott­ság tagját visszahívják, ha a vá­lasztóknak legalább a fele részt vesz a visszahívásáról történő sza­vazáson és az érvényes szavazatok felénél többet a visszahívására ad­ják le. A nemzeti bizottságokba való vá­lasztások rendkívüli igényeket tá­masztanak az állami szervek és a Nemzeti Arcvonal szervezési készsé­gével szemben. Minden funkcioná­riusnak felelőssége teljes tudatá­ban kell ehhez az igen fontos mun­kához hozzáfognia. Jó beadás a válasz az árleszállításra A harmadik árleszállítás és a nemzeti bizottságokba való válasz­tások a szövetkezeti tagokat a ta­vaszi munkák meggyorsításán kívül arra buzdítják, hogy a CsKP X. kongresszusa tiszteletére további kötelezettségvállalásokat tegyenek, melyek közül sok felajánlás a be­adások határidő előtti és fokozott teljesítésére irányul. A bánovi já­rásban lévő dolné-ozorovcei szövet­kezeti tagok kötelezték magukat, hogy az év végéig a kötelező be­adásokon kívül 120 mázsa búzát, 16 vagon cukorrépát, 30 mázsa ser­téshúst és 20 ezer liter tejet adnak be. Ondrej Tuchvňa malacgondozó kötelezte magát, hogy malacokból a tervezettnél negyvenhéttel többet választ el. A zlatnyiki szövetkezeti tagok is hozzá akarnak járulni a gazdagabb piac megteremtéséhez. Kötelezték magukat, hogy a búza tervezett ho­zamát hektáronként 2 mázsával emelik, minek következtében terven felül egy vagon búzát adhatnak közellátási célokra. Az egész ser­téshúsbeadást — mondja Ján Ca­kajda, az EFSz elnöke — október 31-ig teljesítjük, az év végéig pedig terven felül még 40 mázsa húst adunk be. Ezenkívül még 20—25 ezer tojást és 1500 baromfit adunk be terven felül. A podlužani szövetkezeti tagok a helyes agrotechnikai határidők és intézkedések betartásával felemelik a hektárhozamokat úgy, hogy a kü­lönböző termékekből több mázsát tudnak beadni terven felül. Kötelez­ték magukat, hogy a búza kötelező beadását két és félvagonnal, a rozs beadást 50 mázsával szárnyalják túl. A párt és kormány kép­viselői meglátogatták Ovczarzi gyorsfejtőt A karvini Csehszlovák Hadsereg­nagybányában Erich Ovczarzy kol­lektívája vasárnap, április 4-én ter­melési tanácskozást tartqttj A bá­nyászok Alfréd Spusta műszaki dol­gozóvá] és František Paidara mér­nökkel együtt kiértékelték, hogy mily módo n érték el márciusban a folyo­sóáttörésnél a 620 méteres eredményt. j&z~üíés után a csoport tagjai az üze­mi klubban feleségeikkel együtt meg­ünnepelték az eredményt. Szórakozás közben kedves látogatók érkeztek. Dr. Jaromír Dol anský, a miniszterelnök első helyettese, Ladislav Stoil tanár, iskolaügyi miniszter, Jozef Jónás tü­zelő- és energetikaügyi miniszter, Brú­nó Köhler a CsKP KB titkára, Ján Teper képviselő, a bányászalkalma­zottak szövetségének elnöke és Václav Kolár, a CsKP ostravi kerületi bi­zottságának vezető titkára látogat­tak el a gyorsfej tök körébe, i A kor­mány nevében Jozef Jónás miniszter mondott köszönetet a gyorsfejtőknek teljesítményeikért. Kijelentette, hogy ma iparunk egyes ágaiban tóbbezer Ovczarzy csoportjához hasonló kol­lektívánk van. Éppen dolgozó né­pünknek és ezeknek a rohamcsapa­toknak érdeme az, hogy pártunk és kormányunk y már harmadszor le­l szállíthatta a kiskereskedelmi árakat Pártunk és kormányunk képviselői a Csehszlovák Hadsereg-bánya bányá­szaival az üzemi klubban hosszabb ideig tartó barátságos beszélgetést folytattak, Megkezdődött a csehszlovák írók pragai első országos konferenciája Hétfőn, április 5-én kezdték meg a prágai rádiópalotában -Irodal­munk élethűségéért? jelszó jegyé­ben a csehszlovák írók kétnapos országos konferenciáját. A cseh­szlovák és szovjet államzászlókkal, valamint Antonín Zápotocký köz­társasági elnöknek és a Szovjet, unió minisztertanácsa elnökének, G. M. Malenkovnak képeivel díszí­tett emelvényén helyet foglaltak a Csehszlovák írószövetség elnöksé­gének tagjai Ján Drda államdíjas képviselővel, a szövetség elnöké­vel az élen. Az ülésen részt vettek a szovjet irodalom élenjáró képvi­selői, Borisz Polevoj, Sztyepan Scsipacsev és Oleg Honosa-. Jelen, létük újabb bizonyítéka annak, hogy a szovjet írók a. népi de­mokratikus országok írói iránt me­leg barátságot táplálnak. J?len voltak még az ismert török költő, a nemzetközi békedíj birtokosa. Na­zim Hikmet és Kalina Malina bol­gár írónő. A gyűlés részvevői hosz. szantartó tapssal üdvözölték a be­cses vendégeket. Jelen voltak még továbbá Luimir Csivrný és dr. Bed­rich Rahorák. a közművelődési mi­niszter helyettesei, dr. Vác'.av Va­cek. Prága város főpolgármestere, a köztársasági elnökj iroda képvi­selői, Csehszoivákia Kommunista Pártja apparátusának dolgozói, a prágai szovjet nagykövetség első titkára, N. I, Semjonov, a népi de­mokratikus országokat képviselő hivatalok kulturális ügyvivői, a kül­földi kulturális kapcsolatok össz­szövetségi társaságának, a Béke Világ-tanácsnak, a Nemzeti Arcvo­nal tényezőinek, a tömegszerveze. teknek és a művészszövetség'eknek képviselői. A Csehszlovák írószövetség Köz­ponti Bizottságának nevében az ülést Mária Majerová nemzeti mű­vésznő nyitotta meg, aki kiemelte, hogy a cseh és szlovák írók azért jöttek össze az országos konferen­ciára. hogy megmutassák az 1948. évvel kezdődő- időszak alatt vég­zett tevékenységük mély elemzésé. r.ek eredményeit és hogy felvázol­ják további Tnunkájuk tervét. A konferencián Jan Drda tartott fö beszámolót ^Irodalmunk élethű­ségéért. harcra a sematizmus el­len* témáról. Után a Milan Lajčiak állam díjas, a Csehszlovák írószövetség elnök, helyettese, a Csehszolvák írószö­vetség szlovák tagozatának elnöke, beszélt a sziová.k irodalom fejlődé, sével kapcsolatos egyes kérdésekről. Több mint 47 ezer látogató tekintette meg a Szovjetunió jelenkori képzőmű v eszeiének bratislavai kiállítását A Szovjetunió jelenkori képzőmű­vészetének a bratislavai Szlovák Egyetemen rendezett kiállítása, me­lyet vasárnap, ápr. 4-én ünnepélyes keretek között fejeztek be, egyhó­napos tartama alatt rendkívüli si­kereket ért el. A szovjet képzőmű­vészet kiállított müveit naponta né­hány száz látogató tekintette meg. A kiállított tárgyak a szlovákiai képzőművészek számára nagy isko­lát jelentettek. Ezeken a müveken ellenőrizhették a szlovákiai festé­szet, szobrászat és grafika terén alkotott saját müveik helyességét. A kiállítás alkalmából a csehszlo­vák képzőművészek központi szö­vetségének szlovákiai tagozata négynapos iskolázást rendezett. Festőink, szobrászaink és grafiku­saink a szovjet képzőművészetről folytatott vita keretében az iskolá-' , záson tudatára ébredtek annak, hogy a dolgozók legszélesebb réte­geinek a szovjet képzőművészek müvei iránti nagy szeretete abból az eszmei világosságból és őszinte­ségből ered, amely művészi meg­győződésük valódi forrása. A szlovákiai képzőművészek fi­gyelemmel kisérték a szovjet kiál­lítás nagy látogatottságát és tuda­tosították, hogy a dolgozó népnek ezt a nagy érdeklődését csak olyan művészet keltheti fel, amely érthető, magasan eszmei és mesteri. Dolgozóink és az ifjúság is nagy lelkesedéssel üdvözölték a szovjet képzőművészeti kiállítást. A • szov­jet képzőművészek müveit több mint negyvenhétezer látogató tekin­tette meg. arríi eddig még nem for­dult elő Bratislavában egyetlen ki­állításnál sem. A hadsereg tagjai Brnoban új agitációs központokat nyitottak meg A brr,ói katonai alakulatok egyikében ezekben a napokban nyitották meg az agitációs központot a hadsereg tagjai részére. A központot, melynek be­rendezésén Miroslav Synek tiszt dolgozott kollektívájával együtt, a kaszár­nya politikai nevelő szobájában helyezték pl. František Baránek tiszt (balról az első) válaszol a hadsereg tagjai által tett kérdésekre és hozzászólásokra.

Next

/
Thumbnails
Contents