Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-04 / 82. szám, vasárnap

1954. április 4. msw 5 Magyarország (elszabadulásának 9. évfordulója Irta: FÜREDI JÓZSEF, a Magyar Népköztársaság bratislavai főkonzulja Kilenc évvel ezelőtt, 1945. április 4-én a hős Szovjet Hadsereg kemény harcokban kiűzte Magyarország fö'djérő! a német fasiszta rablókat, szétzúzta a földesurak és nagytőkések államhatalmit és megnyitotta a magyar nép előtt a demokratikus fejlődés útját. Ki'enc esztendeje, hogy évszázados elnyomatás és nehéz rabság után felvirradt felettünk a szabadság fényes napja. Népünk örökre szívébe zárta a hős szovjet nép fiait, akik életüket áldozták, vérüket hullatták hazánk szebb jövőjéért, népünk szabadságáért. Április 4. új korszakot nyitott a magyar nép történelmében. E nagy nap óta eltelt alig egy évtizíed nagyobb változásokat hozott életében, mint ennek előtte hosszú évtizedek. A magyar nép 1945-ig koldus sorban tengődött, szo'ga volt a magyar paraszt és jogtalan, kizsákmányolt bérrabszolga a magyar munkás. A felszabadulás után dolgozó népünk a párt vezetésével, nagy felszabadítónk szüntelen testvéri segítségével, szívós harcokban saját kezébe vette az ország kormányzását. Ezt a sorsdöntő változást a Magyar Népköztársaság Alkötmánya rögzíti le, amely szerint „a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé." A szabadság szárnyakat adott a magyar dolgozók millióinak és népünk, élén a magyar munkásoszt álylyal hfci tettekkel, áldozatos munkával tett tanúságot történelmi felelősségtudatáról, hazaszeretetéről. A Hcrthy-fasizmus súlyos örökséget hagyott ránk: háborútól feldúlt, fasiszta hordáktól kirabolt országot, romokban heverő házakat és gyárakat. De alig telt el néhány rövid esztendő, új élet virágzott ki földünkön, s országunk gazdagabb, szebb, erősebb lett, mint bármikor ezelőtt. Egész népünk erőfeszítéseinek eredményeként hazánk néhány rövid év alatt e'maradt mezőgazdaság országból ipari országgá lett és . szocialista iparunk — amely erös bázisa további fejlődésünknek — ma három és félszer annyit termel, mint 1938-ban. Legnagyobb nemzeti ünnepünkön népünk büszkén tekint építő munkánk nagy alkotásaira: Komlóra ú] szocialista bányászváiosunkra, a tiszalöki vízilépcsőre, a kazincbarcikai vegyikombinátra • a Népstadionra és új szocialista ipari városunkra, Sztálinvárosra, amelynek első nagyolvasztója pár hónappal ezelőtt már termelni kezdett, őrömmel töltenek el benü'nket épülő új iparvidékeink, a falvainkban kigyúló villanyfények, a mezőkön zakatoló traktorok és kombájnok hangja, a bányászok nehéz munkáját segítő gépek zúgása, s valamennyi, népünk életét 'megszépítő szociális és kulturális vívmányok. i A fej'ődésben azonban — amelynek eredményei nem csekélyek — hiányosságok és hibák is előfordultak Az iparosítás gyors üteméhez képest viszonylag elmaradt a mezőgazdaság fejlődése és a lakosság rohamosan növekvő igényéhez képest nem fejlődött e'éggé a közszükségleti cikkek termelése. Ezeknek a hibáknak az orvoslására és népgazdaságunk további fejlődésére mutatott utat a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1953 júniusában hozott határozata. A határozat kimondja: „A mezőgazdaság léjnaradása népünk jóléte eme kedésének fékjévé vá't. Ezért most az a feladat. hogy iparosításunk hatalmas eredményeire, viszonylag fejlett nehéziparunkra támaszkodva fokozott erővel lássunk hozzá mindenekelőtt mezőgazdaságunk elmaradottságának : fe'számolásához, a mezőgazdasági ter- ; molés hozamának emeléséhez. Ez a • legközelebbi két-három esztendőre a ] szocializmus építésének kulcskerdése • Magyarországon. Ez további fejlődé- i sünk döntő láncszeme." Pártunk út- ! mutatása a apján dolgozta ki új gafc- ; dasági politikájának irányelveit a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa. A -kormány intézkedései nyomán érezhetően növekedett a dolgozók életszínvonala. A? 1953 júniusi, majd a szeptemberi árleszállítás után ez év márciusában je'entős mértékben csökkentették a zsír. a hús és a fel iblgozott hústermékek árait Csak az 1953 júniusi és szeptemberi árleszállítások révén a bérből és fizetésből élők, e'sősorban a munkások / 1953 év négy hónapjában 550 millió forintot takarítottak meg. A minisztertanács programmja a mezőgazdasági termelés olyan fellendítését tűzte ki célul, amely megszünteti az ipari és mezőgazdasági termelés közötti aránytalanságot és a termelés gyors emelésével megteremti a népjólét á Jandó emelésének anyagi alapját. 1954-ben a mezőgazdasági beruházások részesedése az összes beruházások 24%-ára emelkedik, ami mintegy kétszerese ^z előző évi aránynak. Mezőgazdasági gépek ezreivel, műtrágyával, növényvédöszerekkel 'átjuk el a falut, agrárszakemberek és ipari munkásak ezrei mennek a faK'akba, a gépállomásokra, hogy közvetlen segítséget nyújtsanak a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott határozat végrehajtásához Ezt a határozatot pártunk és kormányunk irányítása mellett legjobb mezőgazdasági szakembereink dolgozták ki. További sokoldalú és széleskörű intézkedések születtek parasztságunk terme'ési kedvének növelésére, terheinek csökkentésére és a paraszti gazdálkodás biztonságának megszilárdítására. Jelentősen csökkentettük, illetve elengedtük a parasztság begyűjtési és adóhátralékait. Megszerveztük az ingyenes á

; latorvosi szolgálatot. A kormány Intézkedéseinek nyomán megnőtt a falu dolgozóinak vásárlóereje, az egyéni

1 eg dolgozó parasztok és fokozott mértékben a termelőszövetkezeti tagok jövedelme, amiből összesen több mint 3 miliárd forint megtakarítás származott parasztságunknak. A mezőgazdaság gyorsabb fejlesztését a kormánynak még sok hathatós intézkedése segíti elő. 1953-ban 1200-ná| több kombájnt, sokezer egyéb gépet kapott a magyar falu és ugyanakkor 24—36%-kal csökkentették a gépi talajművelés díjait. A lakosság jobb el látása érdekéiben az új kormányprogramra csökkentette a nehézipa?

v beruházásainak összegét és a fe^zabadult. anyagi eszközöket a mezőgazdasági beruházások mellett a közszükségleti cikkeket gvártó ioarágak termelése erőteljes fejlesztésének szolgálatába állította. Az ipari termelés átállítását mutatja, hogy míg 1953. második félévében az első félévhez képest a nehézipar beruházásai 35,5%-ka' emelkedtek, addig ez az emelkedés • a • könnyűipar beruházásainál 169,9%, az élelmiszeripar beruházásainál 203,5%. A

z ipar átállítását, a tervmódosítást a korábbi évek nagyarányú ipari fejlődése tette lehetővé. A magyar nehézipar az 1938. évi 9,5 millió tonnával szemben 1953-ban 21,3 milliótonna szenet, az 1938. évi 1,4 milliárd kw-óráva'l szemben 1953-ban 4.6 milliárd kw-óra áramot és az 1938. évi 800 ezer tonnával szemben 1.5 millió tonna acé't termelt. A nehézipar megnövekedett termelőereje ré-v vén egyre nagyobb mértékben tudja ellátni alapanyagokka

1. gépekkel és egyéb felszerelésekkel a többi iparágat és a mezőgazdaságot. A népgazdaság fej'ődése során igen sok új munkahely létesült, aminek eredményeképpen a munkások és alkalmazottak száma a 175.000 fő új dolgozóval összesen 2,410.000-re emelkedett. A keresők számának gyarapodása és az egyes kategóriákban végrehajtott béremelések következtében a munkásoknak és alka'mazottaknak kifizetett összes bérek összege 14,2%kal emelkedett. Mindezek természetesen növe'ték a lakosság vásárlóerejét és hozzájárultak az áruforgalom jelentős mértékű emelkedéséhez. így pl. cukorból l40/

0-kal, húsból 23%-kai, zsírból 240/

0-ka] több fogyott 1953-ban, mint az előző évben. A fogyasztási cikkek termelését fokozó kormányintézkedések éreztették hatásukat az 1953. év második felében, amit a fogyasztás számadatai igazolnak. Az év második felében pl. 13 millió kg-ma| több cukrot, 6 millió kg-ma] több zsírt és 5 millió kgmal több húst, 729.000 párral több bőrcipőt, 290.000 négyzetméterrel több flanellt, 205.000 négyzetméterrel több gyapjúszövetet vásárolt a lakosság, mint az 1952 év azonos időszakában. Pártunk nagyjelentőségű határozata kimondta, hogy a 'akosság szükségleteinek fokozottabb kielégítése érdekében az 1953 évi 58%-ka] szemben 1954-ben a nemzeti jövedelemnek mintegý 70<>/o-át kell a lakosság e'látására fordítani. Hasonlóan fej'ődtek 1953-ban a szociális téren elért eredmények is, amelyek közül különös figye'rr.et érdemel a szakszervezeti társadalombiztosítás fejlődése A biztosítás kedvezményei í&3ö-ban a IhkosöSgriBk síig i egyharmadára terjedtek ki és a biztosítottakat terhelte a biztosítási dijak 50%-árfek megfizetése is. Ezzel szemben 1953-ban az ingyenesse vált biztosításban részt vevők száma már elérte az ország összlakosságának 62 százalékát. A minisztertanács a „Munka törvénykönyvé"-nek módosításával kiterjesztette a nők és a fiatalkorúak védelmét, valamint a terhes és szoptatós anyák jogait. A sokoldalú támogatás mellett minden újszü ött teljesen díjtalanul kap ba'oake'engyét Az 1953. évi munkásvédelmi beruházások keretösszegét 60 mii'ló forinttal, az üzemi bölcsődék és óvodák beruházási összegét pedig 40 millió forinttal emelték Mindezek az intézkedések közvet'enül a munkásság anyagiés szociális helyzetének, valamint munkavisszonyainak megjavítását eredményezték. Kulturális téren kormányzatunk fokozott gondot fordít a 8-osztálycs á talános iskola fejlesztésére. A középfokú oktatás fejlődését mutatja, hogy 1953-ban 370/

0-kal tobbe

n szereztek középiskolai végbizonyítványt, mint 1952-ben. Főiskolai, egyetemi diplomát 6.100-an szereztek, csaknem hatszor annyian mint 1949-ben. A magyar társadalom milliós tömegeit átfogó kultúra fejlődését mutatja, hogy 1553-ban 25<y

0-kai több könyv jelent meg, mirit a? előző évben Soha országunkban nem volt olyan lehetőség a művelt emberek százezreinek megteremtésére, mint napjainkban 1949-ben egyetle

n kerületi kultúrotthonunk sem vqlt még — ma 1.400 községi és falusi kútúrotthon, 60 járási kultúrház, 30 városi kultúrotthon terjeszti a tudást, szolgálja népünk szórakozását és nevelését. A mozilátogatók száma 1953ban elérte a 72 milliót, a rádióe.őfizetők száma 32%-kal, összesen 1,080-000-re emelkedett..Hata'mas fejlődésén ment keresztül a magyar sport is amelynek eredményei hűen tükrözik a magyar nép életében bekövetkezett nagy változásokat. Számos versenypályává] és egyéb intézménnyel gazdagodott a. magyar sport, többek között 1953-ban avatták fel a budapesti Népstadiont. A sportolóinkról való szerető gondoskodás és a céltudatos nevelés eredményeként érték e; sporto'óink 1953-ban is azokat az eredményeket, amelyekre az egész világ felfigyelt és amelyek nemcsak hazánknak, "hanem az egész szocia lista tábornak nagy megbecsülést szereztek. Fe'szabadulásának 9. évfordulóján a magyar munkásosztály, az egész magyar nép megbonthatatlan egységben sorakozik fel a Magyar Dolgozók Pártja mögé. A párt iránti ragaszkodás és bizalom tükröződik az üzemek munkásainak, mérnökeinek felajánlásaiban, amelyeket a párt III. kongresszusának tiszte'etére tettek. Ezek a vállalások legtöbbnyire a termelés fokozását, a minőség javítását és az .önköltség csökkentését tűzték ki célul. Fokozódik a do'gozó parasztoknak az idei év bőséges termését biztosító lelkes igyekezete is Legnagyobb nemzeti ünnepünkön népünk ismét hitet tesz a megbonthatatlan, örök szovjet-magyar barátság mellett. A magyar nép minden eddigi sikerét a hatalmas szovjet nép állandó és önzetlen baráti segítségének köszönheti. Felszabadulásunk, évfordulóján meleg szeretettel gondolunk a tesfvéri szabad országok dolgozóira, akik velünk együtt vállvetve építik boldog jövőjüket és küzdenek a béke, a nemzetközi együttműködés nagy ügyéért. A magyar nép őszinte meggyőződéssel, lelkesedéssel veszi ki részét a béke megvédéséért, a vitás kérdések tárgyalások útjá

n való megoldásáért felyö világméretű harcból. Népünk jól tudja, hogy eddigi országépítő munkájának eredményeit és a további építés lehetőségét csak a béke fenntartása biztosíthatja, ezért fűzi mind szorosabbra azokat a kapcsolatokat, amelyek a béke zászlóvivőjéhez, a Szovjetunióhoz fűzik és ezért mélyíti el mindjobban a népi demokráciákkal fenná'ló barátságát és együttműködését. Ennek az együttműködésnek a keretében mélyül el és szilárdul meg mindjobban Csehszlovákia és Magyarország népeinek testvéri barátsága, amely a mindjobban erősödő gazdasági és ku'turális együttműködésben jut kifejezésre. Ennek a barátságnak biztosítéka a felszabadítónk iránt érzett szeretet és hála, dicső kommunista pártjaink bölcs vezetése, valamint a közös cél elérésének óhaja és sziláid akarata. ' 1 Magyarország felszabadulásának évfordulója alkalmából küldött üdvözlő táviratok . Antonín Zápotocký köztársasági elnök, Viliam Široký miniszterelnök és Václav Dávid külügyminiszter, a magyar államünnep alkalmából a következő táviratokat küldték: DOBI ISTVÁN elvtársnak, a Magyar Népköztársaság elnöki tanácsa elnökének, 4 Budapest. Engedje meg, elnök elvtárs, hogy önnek és az egész magyar népnek Magyarországnak, a dicső szovjet hadsereg által való felszabadítása alkalmából tartott nemzeti ünnepükkel kapcsolatban a saját nevemben és az egész csehszlovák nép nevében is kifejezzem jóklvánataimat azokhoz a sikerekhez, amelyeket a magyar nép a szocializmus építése terén ért el. Nemzeteink törhetetlen barátságban, a nagy Szovjetunióval együtt még határozottabban fognak harcolni a béke megtartásáért. Antonín Zápotocký. a Csehszlovák Köztársaság elnöke. NAGY IMRE elvtársnak, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa elnökének, Budapest. A Magyar Népköztársaság állam, ünnepe alkalmából fogadja, elnök elvtárs, a saját nevemben és a csehszlovák kormány nevében küldött legszívélyesebb üdvözletemet. A magyar népnek további nagy sikereket kivánok szocialista épl. tése terén, amely biztosítja any°jólétének és kulturális színvom nak állandó emelkedését, a nemzetek' közötti békére és együttmü. ködésre irányuló igyekezetében. Erő. södjön továbbra is a nemzeteink közötti barátság és szövetség, nagy felszabadítónkkal, a dicső Szovjet unióval törhetetlen egységben. Viliam Široký, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke. BOLDOCZKY JÄNOS elvtársnak, a Magyar Népköztársaság külügy, miniszteréinek, Budapest. Magyai-or^gnak a dicső szovjet hadsereg által való felszabpdí. t&3a kilencedik évfordulója alkalmából fogadja, miniszter elvtárs, legőszintébb jókívánataimat. A csehszlovák nép további sikereket kíván a magyar népnek a szocializ. mus építésében és a békéért foly. tátott harcában, amelynek élén nagy barátunk, a dicső Szovjetunió áll. Václav Dávid, a Csehszlovák Köztársaság külügyminisztere. Hirek a Magyar Népköztársaságból A győri YVllhelm PieckVagón- és Gépgyár dolgozóinak átadták a Minisztertanács és a Szakszervezet Országos Tanácsának vándorzás/Jaját. Ünnepélyesen adták át a négyszeres élüzem győri Wilhelm iPieok Vagón, és Gépgyár dolgozóinak a Minisztertanács és a SZOT másodízben elnyert vándorzászlaját. Az ünnepségen megjelent Rákosi Mátyás, a MDP Központi Vezetőségének első titkára, Hegedűs András a miniszterelnök első elnökhelyet tese, földmüve'ésügyi miniszter, Zsofinyecz Mihály kohó- és gépipari miniszter, az MDP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, a SZOT titkára. Az ünnepség után a gyár igazgatója a gyár kL váló dolgozói között kitüntetéseket és több mint kétszázezer forint pénzjutalmat osztott ki. Kilenc megyében 8558 dolgozó igényelt eddig házhelyet. A családiházépítési akció iránt országszerte nagy érdeklődés nyilvánul meg. Már az első hetekben ezren és ezren keresték fel a tanácsokat és kértek tájékoztatást: hogyan igényelhetnek házhelyet, hogyan juthatnak kölcsönhöz. Sok helyütt a tanácsok közremüködé sével megteremtették az építő anyag termelésének és beszerzésének helyi lehetőségét. így például kö. bányákat nyitottak, másutt bontási anyagot juttatnak az építkezőnek. Borsod, Fehér, Győr, Hajdú, Heves, Komárom, Szabolcs, Szolnok és Zala megyében az eddigi adatok saerint 8558 dolgozó igényelt házhelyet családiház építésére. Eddig 1487 házhelyet osztottak ki és 2279 építési engedélyt adtak ki, utóbbit többek között olyanoknak is, akik házhellyel már rendelkeztek. Űj éttermek, cukrászdák, zenés szórakozóhelyek várják az Idŕm a Balaton vendégelt. Néhány hét múlva megindul a „szezón" a Balatonon, Mint minden évben, az idén is az üdülők ezrei keresik fel a magyar tenger ké nyelmes fürdőtelepeit. szebbnél szebb kirándulóhelyeit. Ebben az évben átépített, megnagyobbított vendéglők, új éttermek, cukrász, dák várják majd a Balaton vendégeit. Többszázezer forintot fordítanak a Balaton parti vendéglök, ét. termek korszerűsítésére, új cukrászdákat, zenés szórakozóhelyek létesítésére. Üj zenés cukrászda nyílik Révfülöpön és Balatonvilágoson. Siótokon az ismert szórakozóhelyek mellett az átépített Ba'aton-Étter. met, Balaton Kenesén pedig a Strandvendéglöt nyitják meg. Balatonfüreden a megnagyobbított Kedves Cukrászda teraszán zene mellett szórakozhatnak majd az üdülők. Fonyód-Bélatelepen az ugyancsak megnagyobbított Derű Vendéglőhöz, Balatonfenyvesen pedig a Kupa Étteremhez konyhát építenek. A szórakozóhelyek, éttermek május közepén nyílnak meg. Megjutalmazták a szakmák legjobb ipari tanulóit. A napokban tartották meg a „szakma legjobb ipari tanulója" címért folyó verseny országos döntőjét, amelyben az ipari tanulók számot adtak arról, hogyan sajátították el szakmájukat. A verseny eredményét vasárnap hirdették ki a Madách Színházban tartott ünnepségen, amelyen megjelent Hollós Ervin, a DISZ központi vezetősé. gének titkára. Kincses István kohóés gépipari miniszterhelyettes. Pécsi Jánosnak, az MTH elnökhelyettesének megnyitó beszéde után átadtáJk a jutalmakat a legjobb ipari tanulóknak. Az első helyezet, tek ezer-ezer forint jutalmat, ok. levelet s a „szakma legjobb ipari tanulója" jelvényt kapták. A második helyezetteket 800—800 forint, tal és oklevéllel, a harmadik helyezetteket 600—600 forinttal és oklevéllel jutalmazták. Szőczei Sándor, a MÁVAG Kossuth.díjas kovácsa szólt ezután az ipari tanulókhoz. Elmondotta, hogy a mellette dolgozó 17 éves SaUal Ferenc, aki tavaly még ipari tanuló volt, a mult héten már 320 százalékos teljesítményt ért el. Megígérte, hogy a jövőben még nagyobb szeretettel és szorga'om. mal tanítja majd az ipari tanulókat. Az ünnepség az Ipari tanulók kultúrműsorával ért véget.