Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-04 / 82. szám, vasárnap

1954. április 4. UJSZ0 A Béke Világtanács irodájának felhívása Európa népeihez A Béke Világtanács irodája bécsi üléséről a következő felhívást intézte Európa népeihez: A berlini értekezlet bebizonyította, hogy az európai problémák békés megoldásának az a fő akadálya, hogy rá akarják kényszeríteni a népekre az „európai védelmi közösséget. 1' Az „európai védelmi közösség" nem egyéb, mint Európa arra kár­hoztatása, hogy két ellenséges tábor, ra szakadjon. Az „európai védelmi közösség" a német militarizmus feltámasztása Európa közepén. > Az „európai védelmi közösség" minden Európában élő ember számá­ra halálos veszély, amely minden házi tűzhely lerombolásával - fenye­get. Európa népeit, amelyek átélték az Európában kirobbant két világ háború áit al okozott szörnyű szen védéseket — közös felelősségérzetnek kell áthatnia 'a földkerekség békéjé­nek fenntartása iránt. Nem igaz, hogy Európa népei előtt csak egy út van — a megoszlás és a háború útja.. Előttük áll a másik út: valamennyi európai állam kol­lektív biztonságának megszervezése a nemzeti függetlenség tjszteletben­tartásónak szellemében és saját tö­rekvéseiknek megfelelően, a fegyver_ zet általános csökkentésének szelle­mében és annak kizárásával, hogy megvalósuljon az egyeben ország uralma. A különféle politikai és társadalmi rendszerek ellenére Európa minden államának közös érdeke a béke, va­lamennyiük békéjének megőrzése, a gazdasági és kulturális együttműkö. dés fejlesztése. Ma minden európai férfi és nő kötelessége kétségtelenül az, hogy vereséget mérjen az euró­pai védelmi közösségre és a háború­ra, s biztosítsa Európáiban a békét. A Béke Világtanács nyilatkozata az atomfegyverről A Béke Világtanács irodájának bécsi ülésén a következő nyilatkozatot hagyták jóvá az atomfegyverről: A bikini hidrogénbomba-robbanás és az emberekre gyakorolt borzalmas hatása, továbbá annak lehetetlensé­ge, hogy ellenőrizzék a bomba ható­sugarának terjedelmét, valamint a hidrogénbomba alkalmazásának ve­szélye, világszerte felháborodást kel­tett. A százmilliók által támogatott stockholmi felhívásnak az atomfegy­ver eltiltására irányuló követelése ma már minden nép követelésévé vált. A tudomány korlátlan erőket sza­badított fel, de nem az ember meg­semmisítésére és évezredes munkája gyümölcseinek pillanatokon belüli megsemmisítésére, hanem annak ér­dekében, hogy eszközt találjon az ember mostani szenvedéseinek eny­hítésére és elősegítse életkörülmé­nyeinek megjavítását. Az atomháború . törvényen kívül helyezése nemcsak szükséges, hanem lehetséges is. Ez e'érhetó a rádió­aktív fegyverek és rádióaktív mérgek minden fajtáját eltiltó nemzetközi egyezménnyel. Nemzetközi felügyeleti és ellenőrző redszert ke ;l és lehet is bevezetni. A népek haladéktalanul követeljék kormányaiktól, hogy kössenek egyez­ményt minden tömegpusztító fegyver eltiltására. Öldöklő harc Dien Bien Phu-ért A legújabb jelentések szerint 24 óra óta szünet nélkül folyik a ké­zitusáig menő öldöklő harc Dien­Bien-Phu.ért. De Castries ezredes, az ostrom­gyűrűbe zárt mintegy 15.000 főnyi védősereg parancsnoka, sürgető üzenetet küldött Navarre főpa­rancsnokhoz, amelyben az összes rendelkezésére álló és másutt nél­külözhető vadász- és bombázógépek mozgósítását kérte. A franciák napalmbombákkal szórják végig az ostromlott vár távolabbi környékét is. hogy fel­perzseljék a polgár, lakosság lakó­házait és termőföldjeit. A francia főparancsnokság utasítására áz amerikai Ohennault repülőtábornok parancsnoksága alatt álló amerikai pilóták szigorú parancsot kaptak, hogy ne fedjék fel kilétüket az''új­ságírók előtt. A szaigoni francia cenzúra által továbbításra átengedett, hivatalos sajtójelentések rendkívül szűksza­vúak és csak annyit ismernek be, hogy ^elkeseredett és öldöklő harc folyik, amely mindinkább közele­dik Dien-Bien-Phu belső védelmi övezetéhez és ilymódon az ostrom­gyűrű egyre szorosabbra zárul. Kü­lönösen heves harcok folynak a keleti védöövezet területén, ahol — hírügynökségi jelentések szerint — a támadó néphadsereg lassan, de biztosan tért nyer A Vörös-folyó torkolati vidékén, a tonkini deltában az utóbbi 48 óra során újból fellángoltak a har­cok ^ különösen a stratégiailag fon­tos Haiduong támaszpont birtoká­ért, amely félúton fekszik Hanoi és Haiiphong között. Ujabb harco­kat jelentenek Közép-Annam fenn­síkjáról is, ahol a néphadsereg osz­tagai partizánok támogatásával el­ragadták a franciáktól a Deo-Van­got uraló magaslati állást. Ez az állás kulcsfontosságú az ország bel­sejébe irányuló közlekedés szem­pontjából. • Amint az APP jelenti, Buu Loc, a Bao Daj-kormány miniszterelnö­ke bejelentete egy »szükkörü há­borús kormány« megalakítását. En­nek a kormánynak tagjai azok a miniszterek, akiknek hatásköre köz­vetlenül összefügg a hadviseléssel. Tagja továbbá a hadsereg vezér­kari főnöke is. A háborúg kormány elnöke maga Bao Daj bábcsászár. A háborús kormány kísérletet tesz majd arra, hogy katonai dik­tatúrát vezessen be az országban. Megalakítása azt bizonyltja, hogy a Bao Daj-rendszer tovább gyen­gül. • A Vietnami Tájékoztató Iroda közli, hogy a vietnami néphadse­reg szóvivője március 31-én a kö­vetkező sajtónyilatkozatot tette: Dien-Bien-Phu francia erőd északi alszakaszának szétzúzása után a népi erők szorosabbra von­ták az ostromgyűrűt és fenntar­tották a két repülőtér ellenőrzését. Tekintve az állások döntő fon tosságát az egész francia erőd vé­delme szempontjáiból, az ellenség megkísérelte, hogy minde-n áron ki­tartson. A harc március 31-én hajnali 5 órakor még tombolt és három el­lenséges megerődített állás teljesen elpusztult.« A Szovjetunió és a Remán Népköztársaság' megkötötte az 1954. évi áruszállítási megállapodást A sikeres szovjet.román keres­kedelmi tárgyalások eredményeként március 31.én jegyzökönyvet írtak alá Moszkvában a Szovjetunió és a Román Népköztársaság 1954. évi kölcsönös áruszállításairól. A Szovjetunió gyapotot_ kokszot, vasércet, színes fémeket, ipari fel­szerelést, mezőgazdasági gépeket, gépjármüveket és egyéb, a román nemzetgazdaság számára szükséges árucikkeket szállít a Román Nép­köztársaságnak. A Szovjetunió ezenkívül 1954-ben már korábban megkötött megállapodás alapján új iparvállalatok teljes felszerelését is szállítja Romániának és műszaki segítsége* nyújt ezeknek a válla, latoknak a felépítéséhez. Románia kőolajtermékeket, fa­ipari termékeket, cementet, vegyi termékeket, halászhajókat, rakodó­hajókat; gőzkazánokat és más olyan árukat exportál a Szovjetunióba, amilyeneket rendszeresen szállított az utóbbi esztendőkben. A japán képviselőház követeli az atomfegyver betiltását Az AFP jelentése szerint a japán képviselőház egyhangúlag megszava­zott egy határozatot, ameiv az atom­fegyverek betiltását. a z atomenergia nemzetközi ellenőrzését és békés cé­lokra való felhasználását követeli. A japán külügyminiszter ugyan­akkor kijelentette, Japán fel fogja kérni az Egyesült Államokat, hogy kérje n bocsánatot és fizessen kár­térítést a március elsejei hidrogén­bomba-robbantás tragikus következ­ményei miatt. A külügyminiszter a felsőház kül­ügyi bizottságában kijelentette, hogy az ifyen kísérleteket a z Egyesült Ál­lamok területén vagv területi vizein •kellene lefolytatni és hangsúlyozta az Egyesült Államok kormányának fe­lelősségét. Churchill beszéde az amerikai hidrogénbomba-robbantás kérdésében Az Egyesült Államok — mint ismeretes — március elsején a Csendes-oceánon hidrogénbomba­robbantást hajtottak végre. A vi­lág közvéleménye felháborodással fordult szembe ezekkel a felelőt­len kísérletezésekkel, amelyek még a robbantástói távoleső vidékek la­kosságának életét i s veszélyeztetik. A felháborodás Angliában is óriási volt. A közvélemény nyomására az alsóház ülésére több interpellációt nyújtottak be a munkáspárti kép­viselők az amerikai hidrogén-bom­ba robbantási kísérleteivel szem­ben. Churchill miniszterelnök válaszol­va az interpelláló képviselőknek — beszédet mondott. Kijelentette, hogy az óangol kormánynak csak korlátozott mértékben volt előze­tes tudomása a robbantási kísér­letről. Churchill továbbá kijelentette: Nem áll módomban, hogy rábeszél­jem az Egyesült Államokat a hid­rogénbombával folytatott kísérletek abbahagyására, ha hatalmamban is állna — fűzte hozzá — akkor sem szívesen élnék ezzei a lehetőség­gel.« Churchill további beszédében a következőket mondotta: Nem haj­landó javasolni, hogy a további hidrogénbomba kísérletéket nemzet, közi tárgyalásoktól, vagy nemzet­közi ellenőrzéstől tegyék függővé. Megjegyezte: nem lehet kielégítő megoldást találni az atomfegyve­rek használatának korlátozására, kivéve, ha azt összekötik az álta­lános leszerelésre vonatkozó nem­zetközi egyezménnyel. Churchill beszéde után a mun­káspárt több mint száz tagja ha­tározati javaslatot terjesztett elő, amely szerint a Háznak sürgetnie kell a kormányt, tegyen meg min­den tanácsosnak vélt kezdeménye, zö lépést a további hidrogénbomba­robbantások megakadályozására és olyan világegyezmény létesítésére, hogy az atomfegyverek eltiltása és a további háborús célú kutató és fejlesztő munka megakadályozása megvalósítható .legyen, ezenkívül követelje a Ház, hogy hívják fel Anglia, az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Kína és Franciaország kormányát, terjesszen elő javasla­tot az atomerő jövőbeli ellenőrzé­séről és a fegyverkezési kiadások fokozatos csökkentéséről, s ezeket a javaslatokat tárgyalja meg az öt hatalom és terjessze ratifiká. lás céljából az ENSz elé. A béketábor országaiban árleszállítások — a kapitalista országokban válság és nyomor Az Amerikai Egyesült Államok­ban nemrégen könyv jelent meg, amely élénk visszhangot váltott ki a kapitalista világ közvéleményében Különös figyelmet szentelt a könyv­nek Mc Carthy lojalitást vizsgáló hirhedt bizottsága. Nem azért, mint­ha a könyv szerzője nem volna elég megbízható az amerikai inkvizíto­rok szemében, hiszen egyike volt az atomharcászat megteremtőjének. A könyv szerzője Gordon Dean, az amerikai atomerö-bizottság volt el­nöke. A könyv célja, hogy még job­ban felszítsa az Egyesült Államok atomhisztériáját. Mc Carthyt azon­ban mégis idegessé tette egy, a Szovjetunióra vonatkozó kitétel. Gordon Dean felhívja a figyelmet arra a veszélyre, amely Amerikát állítólag a Szovjetunió — mint nagyhatalmi tényező — részéről fe­nyegeti, amit állandóan szem előtt kell tartani. Dean szó szerint a következőket írta: „Mindig leki­csinyeltük az oroszoknak a technika és az ipar terén elért sikereit, most azonban fel kell ezzel hagynunk. Láthatjuk, milyen sikereket ért el Oroszország a rňásodik világháború időszakában és a háború után. Kezdjünk hinni annak, amit lá­tunk." Noha nincs semmi hírünk arról, hogyan minősítette Mc Carthy a könyv szerzőjének ezt a kijelenté­sét, mégis két tényre határozottan k#vetkeztethetünk ebből az esetből. Gordon Deant mérföldek választják el attól, hogy jóindulatúan kiemel­je a szovjet népnek a kommunista párt és a szovjet kormány vezeté­sével gyönyörű hazája és örömteljes élete" építésében elért sikereit; Ezt Mc Carthy és Amerika többi hiva­tásos háborús uszítója sem vonhat­ja kétségbe. A második tény az, hogy sem az amerikai nép, sem más kapitalista országok nemzetei Gor­don Dean könyvéből nem ismerik meg a szovjetek országának nagy­ságát és erejét, a szovjet nép életét. Annak ellenére, hogy az amerikai propaganda 36 év óta a hazugsá­gok hálózatával fonta be a kapita­lista világ dolgozói előtt a szovjet nép óriási tetteit, amelyek új kor­szakot nyitottak a történelemben, az egész világ nemzetei megismer­ték a tettek nagyságát. Megismer­ték azokat a tényeket, amelyeket a szovjet nép a sztálini ötéves ter­vekben és a második világháború után az új építő programmban te­remtett. Az amerikai propagandá­nak nem sikerült ellepleznie azt a tényt, hogy a szovjet nép rövid időn belül elsimította a második világ­háború okozta sebeket és a háború utáni időszakban az 1940-es éwel szemben több mint kétszeresére emelte az ipari termelés térfogatát. A kapitalista propaganda nem leplezhette azt a tényt, hogy a bé­ketábor többi országában is. ahol a nép maga igazgatja sorsát, rohamo­san növekedik az ipari és a mező­gazdasági termelés és emellett né­hány népi demokratikus országban az ipari építést alapjaitól kezdték. Kínában a mult évben a történelem folyamán első ízben kezdtek vágá­nyokat és generátorokat gyártani. Bulgáriában tavaly olvasztották az első bolgár acélt, Lengyelországban az első traktorokat és automobilo­kat gyártottak és Albániában az el­ső vasútvonalat építették. Nem szükséges különösen hang­súlyozni, hogy az összes alapvető ipari ágazatok hatalmas növekedé­se és a szocialista termelés szünte­len emelkedése és tökéletesedése a szocializmus táborához tartozó or­szágok pártjainak és kormányainak lehetővé teszi, hogy nagyobb mér­tékben elégítsék ki a dolgozók anya­gi és kultúrális szükségleteit és ál­landóan emeljék , életszínvonalukat. A termelés szüntelen növelése a munkatermelékenység fokozásának, technikai színvonala emelésének és a szocialista munkaverseny kifej­lesztésének, a gazdaságosság fokozá. sának alaipján lehetővé teszik, hogy törvényszerűen, állandóan csökkent­sék az árakat és ezáltal emelkedjék a dolgozók vásárlóképessége. Ezen közgazdasági alapelveknek érvényesítésével a Szovjetunióban 1947 óta már hetedszer valósíthat­ták meg az élelmiszer- és ipari cik­kek árleszállítását, ami által a szov­jet dolgozók több mint 400 milliárd rubelt nyertek. Hazánkban a pénz­reform óta már harmadikat hajt­juk végre és csupán a jelenlegi ár­leszállítás a dolgozók számára majdnem hat milliárd korona évi megtakarítást jelent. Lengyelor­szágban a novemberi árleszállítás a lakosságnak évi négy és fél milli­árd zloty megtakarítását jelentet­te. Magyarországon a mult évben és ez év márciusában megvalósított árleszállítások következtében a, dol­gozók 1200 millió forintot takarí­tottak meg. Bulgáriában, ahol né­hány nappal ezelőtt szintén leszál­lították az árakat, a lakosság majd­nem 1000 millió levát takarít meg. Ezek olyan tények, amelyekről tudomásuk van a kapitalista orszá­gok dolgozóinak is, olyan tények, amelyeket a burzsoá propaganda a legnagyobb uszítással sem tud el­leplezni. A burzsoá propaganda nem hallgathatja el azt a tényt, hogy mig a béketábor országaiban a la­kosok békés építő munkája .folyik, azokban az államokban, ahol a nép uralkodik, törvényszerűen leszállít­ják az árakat, addig a kapitalista világban növekedik a munkanélkü­liség és emelkednek a fogyasztási cikkek árai. A „Labour Press Servise" című angol bulletin azt írja, hogy 1951. októberétől 1954. januárjáig a ke­nyér ára 25 százalékkal, a zsiradé­ké 46 százalékkal, a sajt 200 száza­lékkal, a liszt 68.8 százalékkal, a füstölthús ára 71 százalékkal, a cu­kor 33.3 százalékkal, a rizs 40 szá­zalékkal emelkedett. A Francé Nou­velle című francia lap adatai sze­rint Franciaországban 1951-től 1954. elejéig a hús ára "40 százalékkal, a hüvelyesek 120 százalékkal, a bur­gonya 15 százalékai, a tej ára 25 százalékkal, a sör 30 százalékkal stb. emelkedett. Többször emelték az árakat Belgiumban. Ausztriában, az USA-ban és más tőkés országokban ip- \ Ezekben a napokban hírek érkez­tek arról, hogy Svájcban és Nyu­gat-Németországban is emelték az árakat. A burzsoá propaganda hazugság­tárából szívesen választja kŕ azt az unalmas érvelést, hogy a vasfüg­göny mögötti országokban állítólag üresen állnak az üzletek és az üz­letek előtt sorban állnak a vásár­lók, míg a nyugati világ kereske­déseiben a legkülönfélébb árucik­kektől zsúfoltak az üzletek. Nem kell hangsúlyozni, ho£y a mi üzleteink épp úgy mint a Szov­jetunió és más népi demokratikus országok üzletei is gazdagon el van­nak látva nemcsak a legkülönfélébb árucikkekkel, hanem a leszállított árakat rr.utató árjelző táblákkal is. és az üzleteket boldog vásárlók töltik meg. A burzsoá pfópaganda azonban nem mer beszélni a nyo­morgók hosszú sorairól, akik mun­ka nélkül bolyonganak a kapitalista világ városaiban és órákon át áll­dogálnak az utcasarkokon, hogy koldulással tengessék életüket. Ezek olyan tények, amelyeket népünk különösen ma tudatosít, amikor is­mét leszállított árakon vásárol, ami­kor boldogan élvezi alkotó munká­jának gazdag gyümölcseit.

Next

/
Thumbnails
Contents