Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-29 / 103. szám, csütörtök

1954. április 29. m sza 5 A GENFI ÉRTEKEZLET Az értekezlet második napja Miután a genfi értekezlet első ülésén, ápnlis 26-án megegyezést értek el az eljárási kérdésekben, az értekezlet részvevői kedden, április 27-én áttértek közvetlenül az értekezlet első napirendi pontjának — a koreai kérdésnek megtárgyalására. A keddi ülésen V. M Molotov szovjet külügyminiszter elnökölt, aki helyetteseivé A. A. Szoldatovot, a szovjet küldöttség főtitkárát és Si Csét, a kínai küldöttség tanácsadóját választotta. Az április 26-'! megegyezés alapján az elnöknek joga van két helyettest választani Az ülésen hárman szólaltak fel Nam Ir, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője, P j un Jun-tai, a Koreai Köztársaság küldöttségének vezetője és Edouarde Zuleta Angel, a columbiai küldöttség vezetője. Pjun Jun-tai, délkoreai külügyminiszter beszéde farizeus szólamokkal, a valóság kiforgatásával és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya, a Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió elleni támadásokkal volt tele. Beszédében nem tett semilyen konkrét javaslatot a koreai probléma békés megoldására és az ország egyesítésére, ellenkezőleg az amerikaiak koreai agresszív és bomlasztó politikáját védelmezte. A koreai néip érdekeivel ellentétben kitartott amellett, hogy az amerikai csapatokat ne vonják vissza Koreából, egyben azonban a kínai népi önkéntesek mielőbbi távozását követelte Korea északi részéből. A tartalmatlan és fennhéjázó beszéd az értekezlet részvevőire nem tett olyan benyomást, amilyet a szónok várt. Utána Nam Ir, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere szólalt fel. Beszéde mély benyomást keltett, mert a valósághoz hűen ecsetelte a koreai eseményeket a második világháború befejezésétől és konkrét javaslatot tett a koreai kérdés megoldására. Nam Ir üres frázisok és támadások helyett, amelyektől a délkoreai szónok beszéde hemzsegett, a valósághoz hű képet adott az 1945. év óta lefolyt koreai eseményekről és megmutatta, hogy a valóságban ki az agresszor Koreában. Az ülés részvevői nagy figyelemmel hallgatták a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségének Korea nemzeti egyeségének felújítására és az összkoreai szabad választások megtartására tett javaslatát Nam Ir beszéde végén kijelentette, hogy meggyőződése, hogy ha a Koreai 'Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége által javasolt intézkedések megvalósulnak, akkor biztosítani lehet a koreai kérdés békés rendezését, ami hozzájárulna a távolkeleti béke és biztonság biztosításához is és ezáltal a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. Utolsónak E. Zuleta Angel, Columbia küldötte szólalt fel. Rámutatott, hogy országa ugyan sem politikailag, sem gazdaságilag, sem pedig kulturális téren nincs érdekelve a koreai kérdésben, mégis szeretne hozzájárulni e kérdés békés megoldásához. Korea egyesítésének érdekében az ENSz felügyelete alatt tartandó összkoreai választásokat javasol. V. M. Molotov, az ülés elnöke bejelentette, hogy az USA küldöttsége. amely a keddi ülésen a felszólalók jegyzékében negyediknek volt jelölve, azt kérte, hogy beszédét halasszák a szerdai ülésre. V. M. Molotov ezután az ülést befejezettnek nyilvánította. Nam írnak, a Korea! Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének beszédéből Nam Ir külügyminiszter, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője április 27-én a következő beszédet mondta a genfi értekezleten: Elnök úr! Miniszter urak! A koreai kérdést tárgyaló genfi értekezlet általános figyelmet kelt. A koreai nép nagy jelentőséget tulajdonít ennek az értekezletnek és reményét fejezi ki, hogy hozzájárul a koreai kérdés békés megoldásához. Kétségtelen, hogy a koreai kérdés békés megoldásának nemcsak Korea, hanem a béke és TávolKelet biztonsága biztosításának közös ügye, ugyanakkor a nemzetközi kapcsolatokban fennálló fe» szültség enyhítése szempontjából is nagy jelentősége van. A koreai kérdés megoldásánál a 'egfőbb feladat Korea nemzeti egyesítése, az egységes, független és demokratikus koreai állam megteremtése békés úton. Korea népe ezért elvárja, hogy a genfi értekezlet olyan intézkedéseket dolgoz ki és fogad el, amelyek elősegíthetnék, hogy a fegyverszünetről áttérhessenek a tartós békének és Korea demokratikus alapokon való békés egyesítésének megvalósítására. Mint ismeretes, Korea évszázadokon át szuverén és független állam volt. A nemzeti függetlenségét védelmező szabadságszerető koreai nép nem egyszer visszaverte az idegen agressziót. Korea népe 40 éven keresztül derekasan, fáradhatatlan küzdelmet folytatott nemzeti felszabadulásáért és szuverén államjogainak visszaszerzéséért a japán hódítók ellen. Általánosan ismert t'ny az is, hogy a Szovjet Hadsereg részvételével 1945-ben Japán fölött aratott győzelem a koreai népnek is meghozta felszabadulását a iapán imperializmus gyarmati igáia alól A koreai nép felszabadulása után kezébe vette a hatalmat és megkezdte független, demokratikus nemzeti államának építését. A lakosság Korea egész területér megteremtette a népi bizottságokat, a demokratikus hatalom helyi szerveit. A népi bizottságok azonban csak Észak-Koreában működhettek rendesen és hajthatták végre a demokratikus változásokat, ahol szovjet csapatok tartózkodtak. Az amerikai csapatok által megszállt Dél-Koreában erőszakosan feloszlatták a népi bizottságokat és DélKorea lakosságát megfosztották alapvető demokratikus jogaitól és szabadságától. Korea fejlődése tehát mindjárt a felszabadulás első napjától kezdve két különböző irányba terelődött. A koreai kérdés megoldásának fontos szakasza volt a Szovjetunió, az USA és Anglia külügyminisztereinek 1945 decemberében Moszkkvában megtartott értekezlete. Korea demokratikus erői mindenütt küzdelmet indítottak a Korea kettészakadására vezető külön választások ellen. A különböző politikai nézeteket és meggyőződést valló észak- és délkoreai politikai pártok és nyilvános szervezetek 1948. áprilisában Phenjanba összehívták képviselőik közös konferenciáját. Ezen a konferencián elhatározták, hogy bojkottálni fogják az 1948. május 10-én Dél-Koreában megejtett külön választásokat és konkrét intézkedéseket dolgoztak ki Korea demokratikus alapokon való békés egyesí'ésének megvalósítására. Észak-Korea népi tömegei a külügyminiszterek Koreáról targyaló moszkvai értekezletén kötött egyezményre támaszkodva, rövid idő alatt alapvető demokratikus változásokat hajtottak végre. Végrehajtották a földreformot, melynek eredményeképpen 727.522 nincstelen és kisparaszt több mint 1 millió hektár földet kapott a japán nagybirtokosoktól, a japánokat támogató elemektől és nemzetárulóktól elvett földből. A földreform után államosították a nagyvállalatokat, a közlekedést, a bankokat és a távösszeköttetési vonalakat A demokratikus változások elősegítették Észak-Korea népgazdaságának gyors fejlődését. A népgazdasági tervek sikeres teljesítésének eredményeképpen az ipari termelés színvonala már 1947/48-ban felülmúlta a termelés 1944. évi színvonalát és az ipari termelés színvonala 1950-ben 1944-hez viszonyítva 51.4 százalékkal volt magasabb. A mezőgazdaságban is nagy sikereket értünk el A legfőbb terménvnek. a rizsnek általános terméshozama 1949 ben 1944-hez viszonyítva 148 százalékkal volt nagyobb. A? azelőtt élelmiszerhiánnyal küzdő ÉszakKorea rövid idő alatt nagy sikereket ért el a közellátás problémájának megoldásában. ÉszakKorea népi tömegeinek életszínvonala évről évre emelkedett, tel iesen megszűnt a munkanélküliség. A koreai nép elszánt törekvése hazájának demokratikus alapokon való békés egyesítésére az 1948. augusztusában lefolyt általános választások során mutatkozott meg, amelyeken mind Észak-Korea, mind Dél-Korea lakossága részt vett. Ezekenek a választásoknak alapján megalakult a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legfelsőbb törvényhozó szerve — a Legfelső Népgyűlés és megalakult a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya. Ezzel a fejlődéssel ellentétben DélKoreában. csak úgy. mint azelőtt, továbbra is, a múltban a japán imperialistákkal együttműködött demokráciaellenes elemek uralták a politikai és gazdasági életet az amerikai megszálló csapatok védelme alatt. DélKoreában semilyen demokratikus változásokat nem hajtottak végre és a lakosság nem kapta meg alapvető emberi jogait és demokratikus szabadságát A Dél-Koreában korlátozottan megvalósitott földreform nem okozott könyebbülést a parasztoknak A föld e „földreform" után is a földbirtokosok kezében maradt és a parasztok csakúgy, mint azelőtt, földhiánnyal küzdöttek A munkanélkülivé vált és a vállalattulajdonosok kegyetlen kizsákmányolásának aláve tett délkóreai munkások és hivatalnokok helyzete sem javult. A Koreai Népi Demokratikus Köz társaság attól a szándéktól vezérelve, hogy megszüntesse Korea kettészakítottságát és kivívja a haza függetlenségét. háromszor tett javaslatokat Korea békés egyesítésére. A Korea békés egyesítésére tett első javaslatot. mint ismeretes, az Egységes Demokratikus Hazafias Arcvonal 1949. június 28-án terjesztette elő. A harmadik javaslat, amelyet a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságág Legfelső Népgyűlése 1950 június 19-én terjesztett elő, Korea békés egyesítésének megvalósítását követelte a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Legfelső Népgyűlésének és a Koreai Köztársaság Nemzetgyű lésének összkoreai egységes törvény hozó szervbe való összevonása útján A délkoreai hivatalok azonban Észak-Koreának az ország békés egyesítésére tett minden javaslatát válasz nélkül hagyták és az USA uszítására erőszakkal igyekeztek rákényszeríteni rendszerüket Észak-Koreára is A külső beavatkozás következtében több mint három évig tartó és a koreai népnek súlyos szenve déseket és nélkülözést jelentő borzalmas véres háború kezdődött Az egész világ tanúja volt azoknak a barbár harci módszereknek, amelyeket az amerikai beavatkozók Észak-Korea ellen alkalmaztak. Az egész haladó emberiség rokonszenvét fejezte ki az igazságos felszabadító háborút folytató koreai nép iránt. A Kínai Népköztársaságban széleskörű mozgalom indult a koreai nép megsegítésére a külföldi intervenció ellen vívott harcában. A külföldi intervenció a Kínai Népköztársaságot is veszélyeztette. Kínai népi -önkéntesek osztagai érkeztek Koreába, hogy életüket nem kímélve segítsék a koreai népet igazságos szabadság- és függetlenségi harcában. A kínai népi önkéntesek koreai népnek nyújtott segítsége a koreai fegyveres külföldi intervenciósok fölött aratott győzelmet biztosító egyik legfontosabb feltétele volt. A fegyverszüneti egyezmény megkötése 1953. július 27-én, és a koreai háború megszüntetése utat nyitott Korea demokratikus alapokon való békés egyesítésére. Nyilvánvaló, hogy ezt a célt csak akkor érhetjük el, ha mindkét fél pontosan betartja a fegyverszüneti egyezmény feltételeit és törekedni fog a tartós békés állapot biztosítására Koreában. Dél-Koreában azonban még nem szűntek meg a hadműveletek felújítását követelő nyilatkozatok. A délkoreai hivatalok növelik hadseregük létszámát. Az USA nagymennyiségű fegyverzetet szállít Koreába és ezzel megszegi a fegyverszüneti egyezményt A z USA ezenkívül „kölcsönös védelmi" egyezményt kötött Dél-Korea kormányával. Az egy^mény szerint az amerikai csapatoknak DélKorea területén kell maradniuk és egyéb katonai jellegű intézkedéseket kell foganatosítaniuk. Ezzel kapcsolatban nem mellőzhetjük a hadifoglyok kérdését. A koreai fegyverszüneti egyezmény szerint minden hadifogolynak vissza kellett volna térnie hazájába és békés életet kellett volna élnie. Ennek ellenére az ENSZ parancsnoksága a mi részünkről 48.000 hadifoglyot törvénytelenül feltartóztatott és besorozta a Koreai Köztársaság . és Csang Kai Sek hadseregébe. Mindez nem segíti elő a koreai kérdés békés megoldását. Korea demokratikus alapon való békés egyesítése megvalósításának legfontosabb feltétele az idegen csapatok kivonása Koreából. Mivel az idegen csapatok jelenléte az országban Korea belső ügyeibe való külföldi beavatkozásra vezet, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége azon a nézeten van, hogy hat hónapon belül az összes idegen csapatokat ki kell vonni Koreából. Kitartunk amellett, hogy Korea békés úton való egyesítését bármüyen belső beavatkozás nélkül bízzák a koreaiakra. Figyelembe vesszük emellett, hogy Észak- és Dél-Koreának meg kell egyeznie az egész koreai nép szabad részvételével megejtendő összkoreai választások végrehajtásáról. Korea békés úton való egyesítését az összkoreai egységes, demokratikus, az egész koreai népet képviselő kormány megalakulásának kell kiegészítenie. Ez a kormány csak általános koreai választások alapján, a koreai nép akaratának szabad kifejezése alapján alakulhat meg. Az a nézetünk, hogy a demokratikus választások előkészítésére és megvalósítására irányuló konkrét intézkedések megtárgyalására és kidolgozására össze kell hívnunk Északés Dél-Korea képviselőinek közös értekezletét, amelyen, nézetünk szerint, összkoreai bizottságnak kell létesülnie. Ennek a bizottságnak feladata lenne az is, hogy haladéktalanul intézkedéseket foganatosítson Észak- és Dél-Korea gazdasági és kulturális közeledésére. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége ezt a koreai kérdés békés megoldására tett javaslatot terjeszti önök elé fnegtárgyalásra. Az a nézetünk, hogy a javaslatunkban említett intézkedések megvalósítása biztosítani tudná a koreai kérdés békés megoldását. A koreai kérdés békés megoldása egyúttal hozzájárul a békének és Távol-Kelet biztonságának biztosításához és hozzájárul a nemzetközi kapcsolatokban fennálló feszültség enyhítéséhez. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségének javaslata Korea nemzeti egységének felújítására és az összkoreai választások megvalósítására A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság képviselője április 27én a genfi értekezleten a következő határozati javaslatot terjesztette elő: Korea nemzeti egységének mielőbbi felújítása és az egységes, fiigfíetlen és demokratikus koreai állam megalakítása érdekében: 1. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának és a Koreai Köztársaság kormányának ajánljuk: a) egész Korea lakosságának szabad akaratmcgnyilvánulása alapján valósítsák meg az összkoreai választásokat a nemzetgyűlésbe, amely megalakítja az egységes koreai kormányt; b) készítsék elő Korea nemzetgyűlésébe való összkoreai választások megtartását és Észak-, valamint Dél-Korea közötti gazdasági és kulturális közeledéshez szükséges halaszthatatlan intézkedések megvalósítását; alakítsanak összkoreai bizottságot Észak- és DélKorea képviselőiből, akiket a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legfelső népgyűléséből, valamint a Koreai Köztársaság nemzetgyűléséből választanak A bizottságban részt vesznek mind Észak-, mind pedig Dél-Korea legnagyobb demokratikus közszervezeteinek képviselői is; c) állapítsák meg, hogy az összkoreai bizottság egyik fő feladata a koreai választási törvény tervezetének előkészítése amely biztosítja a választások valóban szabad, demokratikus jellegét, kizárja a külföldi beavatkozást és a helyi hatóságok, valamint terrorista cso! portok részéről való nyomást. A bizottság megteszi a szükséges in| tézkedéseket arra, hogy biztosítsa a koreai lakosság számára a gyülekezési és sajtószabadságot és az ország valamennyi polgárának politikai és vallási meggyőződésre, nemre és nemzetiségre való tekintet nélkül biztosítsa a törvényhozó szervekbe való jelölés szabadságát; d) a koreai gazdaság felújításának támogatására, a nép anyagi jólétének emelésére, a nemzeti kultúra megőrzésének és fejlesztésének támogatására, ami fontos lépés Korea nemzeti egyesítése megvalósítása előfeltételeinek megteremtéséhez, az összkoreai bizottság haladéktalan intézkedéseket tesz a I Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Koreai Köztársaság közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztésére a kereskedelemben, a pénzügyben, a közlekedésben a külföldi kapcsolatokban, a lakosság szabad mozgásában, a postai összeköttetésben, a kulturális és tudományos kapcsolatokban, stb. 2. Szükségesnek tartjuk, hogy minden külföldi fegyveres erőt hat hónapon belül visszavonjanak Korea területéről. Szükségesnek tartjuk, hogy azok az államok, amelyek a leginkább érdekeltek a távolkeleti béke megőrzésében, valamint Korea egységes, független, demokratikus állammá való békés egyesítése feladatainak a lehető leggyorsabb megoldásához vezető feltételek megteremtésében, biztosítsák Korea békés fejlődését.