Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-28 / 102. szám, szerda

Ml %W 1954. április 28. Qtf utakon az ősrégi (Jóka A SZENCI JÁRÁS délkeleti részén, közvetlenül a Kis-Duna partján fekszik Jóka község girbe-görbe utcáival, szétszórt házaival. A községnek hagyományos múltja van. A török hadjárat idején nagy csaták színhelye volt. Erről tanús kodnak a Kis-Duna partján itt-ott található földhányások s az ásatások alkalmával talált csontvázak és régi fegyverek. A jelenlegi Jóka immár a harmadik helyen épült. Az első lakóházakat mintegy öthatszáz évvel ezelőtt a „Fovenyek" pusztán építették Ezek helyén mos' erdőség van. A községet ekkor ..Ilka"-nak hívták. Majd az„Izsai"dűlőn épült fel a község. Ekkor „,Telká"-nak nevezték el. Az idők folyamán kialakult a jelenlegi Jóka elnevezés. A községnek jelenleg négyezer lakosa van. Mint hazánk minden községében, itt is nagy változást hozott a felszabadulás. A község autóbuszjáratot kapott. Négy évvel ezelőtt bevezették a villanyt, mozihelyiséget, középiskolát építettek. Ezekben a hetekben pedig befejezik a szövetkezeti bolt építését is. amelyben mindenféle árut vehet majd a község népe. A középületek mellett nagyszámú családi ház is épült. Érdekes összehasonlítani a mult és a jelen közti fejlődést. Amíg 1918-tól, tehát 27 éven át mindössze 33 családi ház épült, addig 1948-tól napjainkig 82 új piroscserepes, ízléses családi házzal gazdagodott Jóka. Ebben az évben új családi házak építésébe fogtak. Megkezdték a helyi rádió szerelését is MINDEN TÉREN nagy változást tapasztalhatunk a községben. Míg a régi világban csupán a papnak, a jegyzőnek, a nagybirtokosoknak és egynéhány módosabb parasztnak volt rádiója, ma már többszáz dolgozó család hallgatja a rádiót. Bizony húsz évvel ezelőtt még máskép volt itt minden. A községben dr. Katona Móric nagybirtokos, a gólyalábú Veckó Pál jegyző és egynéhány zsírosparaszt vol* az úr. Az ő akaratuk érvényesült mindenben. A munkanélküliek száma több százra rúgott, de csak 70-en kaptak a jegyző úr „jóvoltából" 10 koronás koldusutalványt . Elslnkófált" az mindent! A 60 év köriili Mntus Kálmán bácsi és a többiek még jól emlékeznek ezekre az időkre. — Gyalog mentem egyszer Komáromba munkát keresni. Ott ácsorogtam, bolyongtam kél teljes napig, de munkát mégsem kaptam Pedig úgy kellett volna a pénz a házhoz, mint a beteg embernek az orvos. No. de mit tudtam csnálni mást, mint megfordultam és szomorúan hazaballagtam. Most bizakodva tekintünk a jövőbe — mondja nyugodt, elégedett hangon Matus Kálmán, aki EFSz-ben megtalálta jobb életét. De rajtuk kívül még sofean a nincstelenek, a kis- és középparasztok közül is rátaláltak a szebb és jobb élei útjára, arra az útra. amit a felszabadulás hozott nekünk. A szövetkezeti gazdálkodást már 1949-ben megkezdték. Ekkor még csak az első típusnál tartottak Majd 1951-ben áttértek a harmadik típusú gazdálkodásra. A kis csoport, amely 1949-ben elindult az új „csapáson", egyre szaporodott, gyarapodott. Ma a község földterületének 70 százalékán szövetkezeti gazdálkodás folyik. Sok gazdasági épületet építettek. A régi uradalmi épületeket oedig kitatarozták. korszerűsítették A gabonatermelés mellett 30 hektáron virágzó gyümölcs- és konyhakertészetet létesítettek. MINDEN ERŐNKKEL azon vagyunk, hogy egy talpalatnyi föld se maradjon kihasználatlanul — mondja Svigura János, a szövetkezet agronómusa, aki állandóan a határt járja. Arca vidámságot árul el, míg szeme gyönyörködve bekalandozza a dúsan zöldelő ve téseket. Ahol gyöngébben fejlődő "Vetést vesz észre, ott mindjárt fejtrágyázást rendel el. Figyelmes nyugodt tekintetű ez a fiatal agronómus. Ismeri a földművelés minden csínját-bínját, együtt érez a földdel. Most a kukorica vetését irányítja. A növényá'polási munkákra tereljük a szót. — Erre is jól felkészültünk — mondja Svigura János — A növényápolási munkát csoportokra, a csoportokon belül pe dig egyénekre osztottuk. Egy-egy tagra 0.15 hektár cukorrépa, 0.50 hektár kukorica, 0.28 hektár burgonya és 0.15 hektár takarmányrépa megművelését bíztuk Ettől a munkától sem féliink, mert tagjaink ma már egyre jobban megértik, hogy további fejlődésünket és jólétünket esakis jobb munkával biztosíthatjuk. ÉRTÉKES FELAJÁNLÁSOKAT tettek május elseje, valamint pártunk X. kongresszusa tiszteletére. A növénytermelő csoportok tagjai terven felül 10.000 métermázsa gabonát akarnak adni dolgozó népünknek. Vállalták, hogy a gabonaféléknél 3 mázsával lépik túl az előirányzott hektárhozamokat. Ezt gondos fejtrágyázással és a gabona rendes betakarításával akarják elérni. Továbbá 3 hektárnyi területen a cukorrépát a proszenicei mozgalom módszerei alapján művelik meg. Az állattenyésztő csoport tagjai ugyancsak értékes felajánlásokat tettek. Vállalták hogy ez évben 10.000 tojást és 50 mázsa sertéshúst adnak be terven felül- A zöldségtermelő csoport tagjai is csatlakoztak a felajánlásokhoz. Megfogadták, hogy többszáz mázsa zöldséget termelnek terven felül,. DE NEMCSAK a szövetkezeti tagság korében érezni a pártunk és kormányunk bölcs politikája iránti szeretetet, hanem az egész községben A választási kampány során fokozódott a dolgozók politikai aktivitása,- gyűléseken vesznek részt, naponta látogatják az agitációs központokat, beszélnek a múltról, a jelenről és hisznek a még szebb jövőben. Az új nemzet, b.zottságba a legjobb dolgozókat, munkásokat, parasztokat és értelmiségieket javasolták. Madarász Lajost és Görföl Józsefet is ott láthatjuk a jelöltek között. Mindketten példás dolgozói az EFSznek. Madarász Lajos a mult évben fiatal sertéseket gondozoK Munkahelyén rendet, tisztaságot tartott. Példás munkájával a sertések elhullását az előbbi évekhez viszonyítva jelentősen csökkentette. A műit évben 914 munkaegységet dolgozott le. Jó munkájáért felve'.ték a párt tagjelöltjei sorába. Görföl János kocsis a szövetkezetben. Tavaly 637 munkaegységet ért el. Ebben az évben már 159 munkaegységet szerzett. Nagy kedvvel dolgozik. A tavaszi munkák során napi munkafeladatát sokszor megkétszerezte. így sorolhatnánk a több' jelöl'et is, akik mind kiváló dolgozói szocialista építésünknek, elszánt harcosai Í békének. Farkas Kálmán. Nem marad egy talpalatnyi föld sem, me^mű velei len u l (m. f.) A berzéti állami gazdaság határában több mint 50 hektárnyi föld éveken keresztül parlagon hevert. Nem termett ott semmi, de még csak legelőnek' sem nagyon használhatták. Már több ízben felvetődött a kérdés: vájjon érdemes-e ilyen nagy földterületet parlagon hagyni? A birtok dolgozóinak és a szövetkezet tagjainak is nem egyszer szemet szúrt, hogy miért nem tesznek valamit ezzel a földdel. A mult év őszén arra az elhatározásra jutottak, hogy „feltörnek" belőle 30 hektárt és kísérletképpen a tavaszon bevetik zabbal. Azzal is számoltak, hogy ezen a földön csak úgy lesz jó termés, ha jól megtrágyázzák, s többszöri talajmunkával készítik elő a vetéshez. Ezért a télen át trágyalével öntözték, tavasszal jól megszórták műtrágyával, jól megfogasolták, simitózták s végül bevetették. A gazdaság dolgozói most már kíváncsian várják, hogyan fejlődik a zsenge^ vetes, milyen lesz majd a termés. Mert, hogy az idén nagy termést akarnak betakarítani, az bizonyos. Ezt tartják legfontosabb kötelességüknek. Kiváltkép az árleszállítás után. amikor elolvasták Široký elvtárs beszédét, sok-sok szó esett erről a parlagon heverő földről. — Nekünk is van mivel hozzájárulni a mezőgazdasági termelés fellendítéséhez — mondogatták a mezőgazdasági csoport dolgozói. S mindannyian a parlagon heverő földre gondoltak Mert szép dolog ám az is, hogy a termelés növelése érdekében kötelezettséget vállaltak, hogy növelik a hektárhozamokat és az állattenyésztés hasznosságát. Egymagában véve azonban ez nem volna elég, ha emellett több hektárnyi föld kihasználatlanul heverne. Könnyen kiszámíthatjuk, hagy ha az idén bevetett 30 hektárból csak — a legkevesebbet számítva — 300 mázsa zabot takarítanak be, ez is sokat ielent, hiszen ebből már nagyon sok takarmánydarát nyerhetnek. És azt is tudják a gazdaság do'gozói. hogy őzzel is hozzájárulnak a mezögazdosáai termelés fellendítéséhez. Nem marad tehát egyetlen talpalatnyi föld sem megműveletlenül a berzétei állami gazdaságban. Az ősszel ugyan elhatározták, hogy az egész parlagon heverő földet csak azután szántják fel, ha meglátják, milyen lesz a harminc hektár termése De most már máskép vélekednek. Nem lehet üyenkor sokat ,.gondolkodni", hiszen az a közös cél, hogy ezen a tavaszon országszerte minden hektár (öldet megműveljünk Megműveljük, bevetjük, hogy az idei aratás gazdag, örömteli legyen. Olyan, hogy zsúfolásig megteljen a magtár, roskadjon a padlás az acélos búzától, a kövér árpaszemektől. ttgy akarja ezt a kormány és úgy kívánja ezt a mezőgazdaság dolgozóitól szép hazánkat építő dolgozó népünk. A füleki állami gazdaság dolgozói megművelik a parlagon heverő földeket A füleki állami gazdaság dolgozói elhatározták, hogy ez idén 700 hektár parlagon heverő gazdátlan földet megművelnek. A munkák gyors és jó elvégzése céljából szocialista versenyt indítottak és bevezették a hosszított műszakot, amelyekben különösen Rocskár elvtárs, a hodejovi gazdaság traktorosa, tűnt ki. A füleki gép- és traktorállomás traktorosai segítséget nyújtanak az állami gazdaság dolgozóinak a parlagon heverő földek megművelésében. A május elsejei menetben büszkért jelenthetik a füleki állami gazdaság dolgozói, hogy 19 hektár parlagon heverő földön sűrűsorosan tavaszi búzát vetettek, 17 hektáron tavaszi árpát, 9.5 hektáron zabot, 17 hektáron kukoricát, 23.7 hektáron burgonyát, 2 hektáron takarmányt és egy hektáron hüvelyeseket. öt hektáron olajosmagvakat, 6.40 hektáron pedig dohányt. A takarmányalap bővítése és az állattenyésztés színvonalának emelése céliából 139 hektáron tavaszi takarmánykeveréket vetettek. Május 1 elsejéig megművelik az összes par| lagon heverő földet. MEGMAGYARÁZZUK A VÁLASZTÁSI TORVÉNYT A választások kifejezik a választók akaratát HOGYAN SZÁMOLJÁK ÖSSZE A SZAVAZATOKAT? A választás lebonyolítása után a körzeti választási bizottság összeszámolja a szavazatokat A helviségben 'elen lehetnek, a dolgozók szervezeteinek arra külön felhatalmazott képviselői, valamint a sa.itó képviselői. A szavazóurna felnyitása után a körzeti választási bizottság megszámolja a szavazólapokat a választási kerületek alapján, összehasonlítja a szavazólapok számát azon személyek számával, akiknek szavazócédulát adtak ki és az eredményt jegyzőkönyvezi választási kerületenkint. A körzeti választási bizottság jegyzökönyvében fel kell tüntetni első-o'ban az érvényte'en szavazólapok számát, és olyan szavazólapok számát. amelyekben valamennyi jelölt nevét áthúzták Ugyanakkor fel kell tí'-ntetnie az egves jelöltekre leadott szavazatok számát. Ha a vá'asztó a' szavrzólapon több • elölt et hagy meg. mint ahányat a választási kerületben megválaszthatnak. abban az esetben a szavn/atot a szavazólapon feltüntetett sorrendben lévő jelöltek javára írják Példa A helyi nemzeti bizottságba 9 tagot kell választani. A szavazólapon 11 jelölt van. A választópolgár esvet sem húz ki, úgyhogy megmarad mind a tl Ebben az esetben a kor/eti vá iasztásl bizottság úgy fogadja a sza vazócédu'át nvntha a válas/tópilgái a szava/.ólapon feltüntetett első 9 jelöltre adta volna le azt. A szavazólap érvényességének kérdéséről a förzeti választási bizottság dönt. A szavazólapok összeszámlálása és a jegyzőkönyv aláírása után a körzeti vá'asztási bizottság elnöke az egyes választási kerületek alapján kihirdeti a választás eredményét és a választásról szóló jegyzőkönyv egy-egy pél dányát elküldi az illetékes kerületi választási bizottságoknak. A kerületi választási bizottságok a körzeti választási bizottságok által benyújtott jegyzőkönyvek alapján számolják össze a szavazatot és állapítják meg a választás eredményeit a választási kerületben. Azokban a helyiségekben is. ahol a kerületi választási bizottság működik, jelen lehetnek a dolgozók szervezeteinek arra külön felhatalmazott képviselői és a sajtó képviselői. MIKOR TARTJUK A JELÖLTET MEGVÁLASZTOTTNAK? Megválasztottnak tekintendő az a ielölt aki az összes érvényes szavazat több mint felét megkanta a választási kerületben. amelyben őt jelölték. Ugyanakkor a választókerületben a választásra jogosult polgárok legalább felének részt kell venniök a válasz táson A 400 lakoson aluli községekben azokból a jelöltekből, akik az érvényes szavazatok több mint felét megkapták a legtöbb szavazattal rendelkező első 9-et választfák meg Szavazategyenlőség esetében a szavazólapon feltüntetett sorrend dönt A kerületi választási bizottság el nöke a megválasztott jelöltnek írásbeli igazolást ad arról, hogy megvá lasztották a nemzeti bizottság tagjául A nemzeti bizottság egyes tagjai megválasztásának érvényességét a nemzeti bizottság, mandátumvizsgáló bizottságának javaslatára első ülésén ellenőrzi. MIKOR KELL ÚJ VÁLASZTÁSOKAT TARTANI? A választási törvény értelmében új választást abban az esetben tartanak, ha egy jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatok több mint a felét, vagy ha 400 lakoson aluli községben nem választották meg a helyi nemzeti bizottság valamennyi, vagyis 9 tagját Ilyen esetekben a kerületi választási bizottságok új választást tűznek ki. legkésőbb 14 napon belül az első választás után. Üj választást kel' tartani abban az esetben is. ha a vá lasztási kerületben leadott szavazatok száma alacsonyabb, mint a Választásra jogosultak számának fele ebben a választási kerületben. Az ilyen új választás napját az illetékes választás' bizottság határozza meg. miután je lentést tett a kerületi választási bi zottságnak. Az új választást az első választás során összeállított választói névjegy zék és a választásokról szóló törvény alapján hajtják végre. MIKOR LESZ PÓTVÁLASZTÁS? Pótválasztást nkkor tartanak ha bármily oknál fogva megürül a nem zeti bizottság 'agjának helye, például ha az meghal, lemond funkciójáról, elveszti funiccíóját. A pótválasztást a magasabb fokú nemzeti bizottság tanácsa tűzi ki és ha a kerületi vagy a központi nemzeti bizottság tagjáról van szó akkor a kormány. A pótválasztást legkésőbb 60 napon belül tartják meg attól a naptól számítva, amikor megürül a nemzeti bizottság tagjának a helye. HOGYAN BIZTOSÍTJA A VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY A NEMZETI BIZOTTSÁGOK TAGJAINAK FELELŐSSÉGÉT? Választási rendszerünk demokratizmusa biztosítéka annak, hogy a nemzeti bizottságokba a városok és falvak dolgozó népének legjobb képviselőit választják be. akik munkájukkal bebizonyították hazafiasságukat, szerete tűket a nép iránt, akaratukat a szocializmus építésében és a békeharcban. A nemzeti bizottságok megválasztott tagjai funkciójuk egész ideje alatt kell. hogy törhetetlen kapcsolatban álljanak a néppel, annak érdekeit és akaratát fejezzék ki és így a szovjet példa szerint a nép igazi szolgái legyenek A máius 9-i alkotmány és a nemzeti bizottságokkal kapcsolatos törvénvek a nemzeti bizottságok tagjainak ilyen ténykedését nemcsak azza' biztosítják, hogv a funkcionálásokat a nép választja, hanem azzal is. hogy azok felelnek a népnek, amely őket állandóan ellenőrzi Ezt az elvet fejezi ki a választási törvényben a nem zeti bizottságok tagjai visszahívásáról szóló fejezet. A nemzeti bizottság bármely tagját bármikor visszahívhatják ha erről így dönt a választási kerület választó polgárainak több mint a fele. A nemzeti bizottság tagjának visszahívására irányuló javaslatot ugyanúgy nyújtják be, mint a jelöltségre vonatkozó javaslatot és erről is szavazással döntenek Ott, ahol a választási kerületben 100-nál kevesebb választópolgár van, a kérdésről a választók nyilvános gyűlésén dönthetnek. amelyet az illetékes nemzeti bizottság tanácsa hív egybe. Különber érvényes az az elv. hogy a nemzet bizottság tagjának visszahívásán)' '•endes szavazással döntenpk a válasz tők a szavazólapokon fe'tiintetve. vaiion kivánják-e a változtatást, vág> nem? A nemzeti bizottság tagját visszahívják nbban az esetbpn ha a válasz tásra jogosultaknak legalább feV részt vett a szavazáson és a részvevőknek több mint a fele támogatja ezt az intézkedést. MIT BIZONYÍTANAK A NEMZETI BIZOTTSÁGOK VÁLASZTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYEK? Az a tény. hogy a választásokat a legkövetkezetesebb demokratikus vá lasztási rendszer alapján tartjuk mee hogy lényegesen emeljük a nemzet bizottságok jelentőségét, az államha talom helyi szerveinek ismerve e! őket és hogy a Szovjetunió tapaszta latai alapján biztosítjuk a nemzet; bizottságok és a legszélesebb népi tömegek elválaszthatatlan kapcsolatát az egész három évi funkciós időszak alatt, — azt bizonyítja, hogy a szocializmus felé vezető úton új időszakba léptünk, amelynek során elmélyítjük rendszerünk demokratikus alapjait. A nemzeti bizottságokról szóló új törvények kialakítják minden előfeltételét annak, hogy valamennyi polgár hozzájárulhasson a nemzeti bizottságok jó munkájához, állandó segítséget nyújtson a választott szerveknek. 1