Uj Szó, 1954. április (7. évfolyam, 79-104.szám)

1954-04-23 / 98. szám, péntek

1954. április 23. öl SÜ0 A munkásosztály és a parasztság szövetsége lenini eszméjének nagy életereje Irta: V. KkUTINA Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára A munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségéről szóló nagy lenini eszme a proletáirforradalom .lenini elméletének egyik 'egfontosabb alapja, a proletariátus diktatúrájához, a proletárdiktatúra kivívásához és megszilárdításához, a kommunista társadalom felépítésé, hez szükséges feltételek általános kérdésének része. Lenin a proletariátus diktatúrája legfőbb elvének tekintette a munkásosztály és a parasztság szövetségét. A proletariátus diktatúráját úgy határozta meg, mint a munkásosztály és a dolgozó pa. rasztság munkásosztály vezette osztályszövetségének különleges formáját. Ezek a lenini eszmék testesültek meg a Szovjetunió munkásosztályának és parasztságának testvéri szövetségében. A Szovjetunióban a munkásosztály és a parasztság szö. vétségé a kommunista párt bölcs vezetésével hatalmas, legyőzhetetlen erővé: az ország gazdasági és védelmi erejének további megszilárdítását, az egész szovjet társadalom valamennyi szovjet ember állandóan növekvő anyagi és kulturál s szükségleteinek maximális kielégi tését szolgáló erővé vált. A szovjet munkásosztály és parasztság testvéri megbonthatatlan szövetségének megteremtéséve! kapcso

1 atos tapasztalatok hatalmas nemzetközi' jelentőségűek. Ezek a tapasztalatok világosan bizonyítják, hogy a szabad szocialista élet kivívása maguknak a dolgozóknak, — a munkásoknak és a parasztoknak — az ügye. Különösen nagyfontosságúak ezek a tapasztalatok a népi demokratikus országok szempontjából. A népi demokráciák valamennyi kommunista, és munkás pártja gondosan tanulmányozza és alkotóan alkalmazza a Szovjetunió, nak ezeket a tapasztalatait. A kommunista és a munkás pártok igen fontos feladatuknak tekintik a munkásosztály és a parasztság szövetségének minden vo. natkozásban való megszilárdítását, mert ez a szövetség a népi demokratikus rend alapja, erejének leg. fontosabb forrása. A népi demokráciák kommunista és munkás pártjai jól tudják, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége, e szövetségnek mmden vonatkozású erősítése nélkül lehetetlen a szocializmus fölépítése. Csehszlovákia Kommunista Pártja — éppúgy mint a többi népi de. mokratikus ország kommunista és •munkáspártja — különösen nagy jelentőséget tulajdonít a munkásosztály és a dolgozó parasztság közt lévő szövetség állandó erősl. téséről szóló lenini tanítás megvalósításának. I. Csehszlovákia népe a kommunista párt vezetésével nagy sikereket ért el a gazdasági és kulturális építésben. Az e'ső ötéves terv teljesítésének eredményeképpen je. 'entékenyen megnövekedett a népgazdaság anyagi és műszaki bázisa, különösen a ^nehézipar. Ezzel kedvező feltételek alakultak ki a szocializmus még gyorsabb építésére. Iparunk terme ése öt esztendő alatt megkétszereződött. A szocialista szektor részesedése az ipari termelésben az ötéves terv végén 99.6 % volt. Az ország termelőerőinek fejlődése lehetővé tette a dolgozók életszínvonalának emelését. A mezőgazdaságban szintén gyökeres gazdasági és társadalmi vál tozások történtek. A szocialista szektor részesedése a mezőgazdasági termelésben most 45.4 száza, lék. Ez arra vall, hogy a szocialista szektor a mezőgazdasági ter mel'sben már mély gyökeret eresztett, s tovább szilárdul. Ezt bizonyítja az egységes mezőgazdasági termelőszövetkezetek fejlődése is. 1953-ban 6679 közösen gazdálkodó gabonatermelő és állattenyésztő (azaz Hl. és IV. típusú) egységes mezőgazdasági termelőszövetkezet működött, s már az ország falvai nak 45.4 százalékában volt ilyen szövetkezet. Ezekhez az egységes mezőgazdasági termelőszövetkezetekhez tartozik az ország szántóterületének 32 százaléka, s 262 ezer parasztgazdaság tömörül bennük. / A mezőgazdaság szocialista szek torának növekedése arra vall, hogy a faluban mélyreható gazdasági változások, osztályszerkezetbeli eltolódások történtek. Ez kedvezően hatott a mezőgazdasági termelés fejlődésére. A termelés növekedésével egyidejűleg a falusi lakosság életszínvonala is emelkedett. E változások mezőgazdaságunkban nem valósulhattak volna meg a munkásosztály és az állam anyagi segítsége és szüntelen támogatása nélkül. Az állam ellátta a mezőgazdaságot gépekkel, megteremtette a gép- és traktorálloílfiások sűrű hálózatát, s ez lehetővé tette a géppel végzett mezőgazdasági munkák mennyiségének - növekedését. A munkásosztály és a kormány minden vonatkozásban segíti az egységes mezőgazdasági . termelő, szövetkezeteket, valamint a kis. és középparasztokat. Segíti őket a mezőgazdasági termelés gépesítésével, mütrágyaellátással és pénz ügyi támogatással, valamint a mezőgazdasági lakosság anyagi és kulturális színvonalának emelésével. Ez a segítség még jobban megszilárdítja a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét. Népi demokratikus rendünk mos. tani fejlődése, valamint a dolgozók hősi erőfeszítése árán és a Szovjetunió testvéri segítségével elért gazdasági sikereink teljesen igazolják. hogy a Szovjetunió tapasztalatainak a szocializmus építésében való alkotószellemű alkalmazása, valamint a munkásosztály és a pa rasztság szövetségére vonatkozó lenini elv érvényesítése feltétlenül szükségszerűség minden szocializmust építő ország számára. II. Népünk a szocializmus építésében elért sikerektől felle'kesülten minden erejét megfeszíti, hogy . meg oldja azokat az új feladatokat, amelyeket Csehszlovákia Kommu nista Pártja Központi Bizottságának szeptemberi, decemberi és márciusi ülése tűzött ki. A pártunk központi bizottságának kezdeményezésére tavaly szeptemberben elfogadott kormányprogramm a legközelebbi időszakra a következő feladatokat tűzte ki: „Csehszlovákia népgazdaságának arányos fejlesztése alapján, különösen a nehézipar, nyersanyag és energiabázisa fejlesztési ütemének fokozása és az élelmiszer, meg a könnyűipar termelésének növelése útján biztosítani kell a doigozók életszínvonalának további emelését, s mindent meg kel! tenni a mező gazdasági termelés fellendítése végett." E feladatok megoldása még jobban megerősíti és megszilárdítja népi demokratikus rendünket, még tartósabbá teszi a munkásosztálynak a dolgozó parasztsághoz fűző dö szövetségét. A munkásosztály és a parasztság közt lévő szövetség további megszilárdítását szolgáló feladatok teljesítésének egyik legfontosabb feltétele a mezőgazdasági terme'és fellendítése. Ez nem könnyű feladat. A mezőgazdasági termelőeszközök jelentékeny része magántulajdonban van. Ez gátolja a mezőgazdaság fejlesztési ütemének meggyorsítását. Pedig a me. zőgazdaság fejlődése nagyon elmarad az ipar fejlődésétől. A mezőgazdaság fejlődési ütemének lassúsága kedvezőtlenül hat az egész népgazdaságra, s fékezi az ipar fejlődését. A párt központi bizottságának decemberi ülés

e megtárgyal, ta a mezőgazdaság kérdéseit, s megmutatta, hogyan kell leküzdeni ezt a fogyatékosságot. A mezőgazdasági terme'és rendületlen növelésének, s egyszersmind a dolgozó parasztság anyagi életszínvonala emelésének útja: a kisüzemi termelésről a szocialista nagyüzemi termelésre való áttérés útja. Pártunk falusi politikájának alapja a szétaprózott, egyéni, kisüzemi termelésű mezőgazdaságnak nagyüzemi, szocialista szövetkezeti termelésű mezőgazdasággá való átalakításáról szóló lenini-sztálini programm volt és lesz. A párt e programm megvalósítása során mindig a legszigorúbban érvényesíteni fogja az önkéntesség elvét. Ez hosszú űt, de bizonyosan célravezet. A fölösleges sietség csak árthat az ügynek. A kis- és középparasztoknak a kollektív gazdálkodásba való bevonása nagy és türelmes felvilágosító munkát követel, szükségessé teszi a valóban mintaszerű nagytermelékenységü, nagyüzemi szövetkezeti termelés megteremtését. Csak a mezőgazdasági termelés színvonalának határozott felemelése segíthet hozzá bennünket, hogy a parasztok többségét bevonjuk a kollektív gazdálkodásba. Az egész dolgozó parasztság, mint Lenin többször hangsúlyozta, csak akkor tér át a kollektív gazdálkodásra, amikor a gyakorlatban konkrét tapasztalatai alapján meggyőződik e gazdálkodás kedvező voltáról, vagyis ráeszmél, hogy a kollektív gazdaság a nagytermelékenység, jövedelmezőség szempontjából messze maga mögött hagyja az egyéni gazdaságot. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága az említett lenini elvnek és annak a ténynek alapján, hogy a mezőgazdaság mostani helyzete korántsem bizonyítja a mezőgazdasági termelés fellendítésére alkalmas minden tartalék és lehetőség teljes kihasználását, úgy döntött, hogy a már működő egységes mezőgazdasági termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gép és traktorállomások megszilárdítására, valamint a termelésük fokozására törekvő egyéni.eg gazdálkodó kis. és középpa rasztok támogatásának megszervezésére összpontosítja az egész párt figyelmét. E feladatok megoldását több olyan konkrét intézkedés szóigálja, amely az' ipari és a mezőgazdasági termelés közt támadt aránytalan. Ságnak, a mezőgazdaság elmaradá fának megszűntetésére irányul. Már 1953-ban. majd az idén is növeltük a mezőgazdasági beruházásokat, s ke'lő anyagi segítségben részesítettük a termelőszövetkezeteket, meg az egyénileg dolgozó pa rasztokat. Ilymódon 1954-ben a mezőgazdasági beruházások 1953hoz viszonyítva 105 százalékkal növekszenek^ Elsősorban a gép és traktorállomások kapnak új gépeket, s ennek eredményekép 12 százalékkal növekszik a géppel végzett mezőgazdasági munkák ará nya. Az állami gazdaságok és az egységes mezőgazdasági termelőszövetkezetek szaporítják az állattenyésztési célokra szolgáló épületek számát. Jelentékeny összegeket szántunk földrendezésére ós a terméshozamok növelésére is. Az egységes mezőgazdasági termelő-. szövetkezetek hosszúlejáratú hitelek formájában 142 százalékkal nagyobb összeget kapnak építkezési és egyéb beruházási célokra, mint 1953 ban. Több műtrágyához is jutnak. A t idei terv teljesítésének eredményekép a parasztok jövedelme összesen 18 százalékkal gyarapodik. E feladatok teljes megoldása roppant fontos a munkások és a pa rasztok szövetségének további megszilárdítása szempontjából. Megoldásuk azonban pontos és kezdeményező munkát követel az illetékes párt és állami szervektől, s nagyfokú felelősségérzetet a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párthatározatok megvalósítására hivatott és az ezzel kapcsolatos fe'adatok végrehajtásával megbízott szemé, lyéktől. A CsKP Központi Bizott ságának márciusi ülése keményen bírálta a felelős szerveknek és vezetőinek a korábbi párt. és kormányhatározatok végrehajtása so rán e'követett mulasztásait és megjelölte a he'vzet gyors megif 'tásának útját A CsKP Központ Bizottságának márciusi ülésén elfogadott határozat alapján az illetékes szervek hamarosan kidolgozzák, majd Csehszlovákia Kommunista Pártjának X. kongresszusa elé terjesztik a mezőgazdaság fejlesztésének a legközelebbi két-három esztendőre vonatkozó tervét. Ez a terv konkrét, részletesen kidolgozott - intézkedéseket tartalmaz majd minden szántóföld teljes felhasználásának biztosítására, célul tűzi ki a mezőgazdaság gépesítésének fokozását, a mezőgazdaság munkaerőellátását, a mezőgazdasági tervezésben és a mezőgazdaság irányításában tapasztalható fogyatékosságok leküzdését. Igy gondoskodik a népi demokratikus állam a mezőgazdaság fejlesztéséről, a dolgozó parasztság életszínvonalának rendületlen emeléséről. A parasztok mind világosabban megértik, hogy csak a mun. kásosztállyal szilárd szövetségben növelhetik sikeresen földjeik terméshozamát, állattenyésztésük produktivitását. Az ipar és a munkásosztály segítsége a mezőgazdasági termelés növelését szolgáló intézkedések nélkülözhetetlen részévé vált. III. A párt és a kormány legutóbb jónéhány gyakorlati intézkedéssel fokozta a szövetkezeti tagok, az egyénileg gazdálkodó parasztok és valamennyi mezőgazdasági dolgozó anyagi érdekeltségét. Már tavaly emelkedett a gabona, a vágómarha, a tej felvásárlási ára, s csökkent a nemesített vetőmag és a vetés előkészítéséhez szükséges anyag eladási ára. 1954-ben cs.ökkennek a kötelező beszolgáltatás normái. Továbbá: az idevágó rendelet értelmében a megszabott mennyiségen felül beszolgáltatott ipari növényekért a megállapított felvásárlási áron klviil pótlékot kell fizetni. Az állam a megszabott mennyiségen felül beszolgáltatott gabonafélékért, tejért, húsért és egyéb mezőgazdasági termékekért szintén pótlékot fog fizetni. Az anyagi érdekeltség elvének érvényesítése folytán a parasztok fokozottabban törődnek majd a termelés növelésével, mert ez lehetővé teszi, hogy a kötelező beszolgál tatáson felül magasabb áron mind több és több élelmiszert adhassanak el az ál'amnak, illetve értékesíthessenek a falusi piacon tehát nagyobb jövedelemre tegýenek szert. Még szorosabb kapcsolatok létesülnek a szocialista ipar és a mezőgazdasági szövetkezetek. meg a kisparaszti gazdaságok közt. Igy oldódik meg a város és a falu közt lebonyolódó árucsere fejlesztésének fontos kérdése. A város és a falu árucseréjének kiterjesztésében fontos szerepük van a falusi piacoknak A parasztok a falusi piacokon már most sem csupán mezőgazdasági termékeket, hanem sok ipari árut is vásárolhatnak. Lenin — és nagy müvének folytatója, Sztálin — többször hangsúlyozta, hogy miután a proletariátus megszerezte a hatalmat, minden eszközzel fejleszteni kel; a szo. cialista ipart, a mezőgazdaság átalakításának alapját, termelőszövetkezetekbe kell tömöríteni a kisés középparasztokat, meg kel': szervezni a város és a falu, az ipar és a mezőgazdaság gazdasági kapcsolatait, minden módon fejleszteni kell az állami és a szövetkezeti kereskedelmet, s ki kell szorítani az áruforgalomból a tőkés elemeket. E tekintetben szocialista iparunkra és kereskedelmünkre nagy feladat hárul: iparunknak növelnie kell a termelt közszükségleti cikkek meny, nyiségét és választékát, kereskedelmünknek meg kell javítani az ipartermélte árok elosztását különösen a falun, s biztosítani kell az ipar és a mezőgazdaság közt lebonyolódó árucsere további növekedését. A mezőgazdasági termelés növelésének biztosítása szempontjából másik fontos feladat az anyagi érdekeltség elvének a mezőgazdasági termelés minden területén való érvényesítése. Az állami gazdaságok, valamint a gép és traktorállomások dolgozóinak a nagyobb termelékenység és a hektáronkénti nagyobb terméshozam serkentése végett nneghonosított premizálási rendsze az eNfi lépér nnek megvalósítása felé. Arra is ügyelnünk kell, hogy a szövetkezeti tagok végzett munkájuknak megfelelő munkaegység szerinti díjazást kap. janak, hogy a szövetkezetek bátrabban alkalmazzák a premizálás rendszerét. Ezek az intézkedések hozzájárulnak az egyenlősdi megszüntetéséhez. Az egyenlősdi nagyon fékezi a dolgozók egyéni kezdeményezéseinek kibontakozását a mezőgazdasági termelés fellendítéséért folyó harcban. A párt mezőgazdasági politikájának megvalósítása során továbbra is arra törekszünk, a termelCk személyes érdekei ne kerüljenek ellentmondásba az egész társadalom és az állam érdekeivel, hogy a személyes érdekek alá legyenek rendelve az egyetemes állami érdekeknek. Az ilyen politika nemcsak a munkalelkesedést fejleszti, hanem egyszersmind a népi demokratikus rendszert is szilárdítja. IV. Munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk szövetségének megteremtésében és megszilárdításában döntő jelentősége volt és van Csehszlovákia Kommunista Pártja politikájának. Osehszílovákia Kommu. nista Pártja a győzelmes lenini úton vezeti az egész népet. A munkásosztály és a parasztság szövetségének az az objektív alapja, hogy a •munkásosztály és a parasztság létérdekei megegyezzenek. A munkásosztálynak a parasztsággal való szövetségre irányuló törekvése megfelel a dolgozó parasztok létérdekeinek. De nem bármiféle szövetségről van szó. Ez —• mint Lenin tanítja — különleges formája annak az osztályszövetségnek, amelyet a munkásosztály a parasztság dolgozó tömegeivel kötött. E szövetség pélja a munkásosztály helyzetének megszilárdítása, a munkásosztály vezetöszerepénelc biztosítása e szövetségben, a szocializmus felépítése az osztályok és az osztálytársadalom teljes megszüntetése végett. Ezeken az elveken alapszik nálunk is a munkások és a parasztok szövetsége. Szükséges, hogy a párt helyes politikát folytasson s hogy a párt irányvonala felülről lefelé mindenütt érvényesüljön. Nálunk azonban nem mindenütt követték a párt helyes irányvonalát.. A gyenge ellenőrzés folytán ferdítések fordultak elő, s egyesek helytelenül értelmezték a párt politikáját. Ezt még súlyosbította, hogy sok pártszerv erélytelennek bizonyult, s nem harcolt következetesen e hibák ellen. A parasztság a munkásosztály természetes szövetségese a szocializmusért folyó harcban. E tény lebecsülésében főkép a szociáldemokratizmus osökevényei mutatkoznak meg. A szociáldemokratizmus a múltban nem kevéssé hatott munkásaink bizonyos rétegeire. Miben nyilvánultak meg a szóbanforgó hibák? Főkép az önkéntesség elvének megsértésében: egyes helyi pártszervezetek és kerületi pártbizottságok különféle módon nyomást gyakoroltak a parasztokra, hogy lépjenek be az egységes mezőgazdasági terme. lőszövetkezetekbe^ A leggyakrabban a földrendezés során gyakoroltak nyomást, mégpedig úgy, hogy azok a kis- és középparasztok, akik nem léptek be a szövetkezetbe, rosszabb földet kaptak, stb. Helytelenek voltak azok az intézkedések is, hogy ezekre a parasztokra a megállapított normáktól eltérő nagyobb mezőgazdasági termékbeszolgáltatása kötelezettséget róttak ki. Az efféle eljárás nemcsak az érintett parasztoknak ártott, hanem a munkásosztály és a parasztság szövetségének is. Sok pártszerv nem értette meg, hogy a parasztsághoz való helytelen viszony meglazítja a munkásosztály és a parasztság szövetségét, megrendíti a népi demokratikus rend erejét. Egyes mezőgazdasági termelőszövetkezetekben szektaszellem nyilvánult meg: e szövetkezetek nem akartak új tagokat felvenni. Egyes pártszervezetek nem végeztek rendszeres politikai tömegmunkát a mezőgazdasági ter. melőszövetkezeteken kívül lévő parasztok közt, nem vonták be őket a nemzeti bizottságokban és a különféle tömegszervezetekben folyó aktív politikai életbe. Ennek következtében az egyéni'eg dolgozó parasztok elszigetelődtek, pártunk (Folytatás a 8. oldalon.)