Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-17 / 66. szám, szerda

% 4 m 1954. március 17. A Lengyel Egyesült Munkáspárt II. kongresszusáról A Lengyel Egyesült Munkáspárt U. kongresszusának márciu s 15-i délelőtti ülésén befejezték a 3. na­pirendi pont megtárgyalását, 3>A hatéves terv utolsó két évének (54—55) fö feladatai." H. Minc előadása körül kifejlő­dött vitában 17 küldött szólalt fel. Valamennyien hangsúlyozták, hogy a párt és a kormány intézkedései, amelyek a dolgozó nép életszín­vonalának emelését követi, megfe­lelnek a lengyel nép életérdekeinek. A kérdés megvitatása után egy­hangúlag határozatot fogadtak el, s-A hatéves terv féladatainak, de főként az 1954—55-ös év feladatai­nak telj esitésére«. A határozatban kitűzték az ipar további fejlődésének programmját, a mezőgazdaság és a dolgozó nép életszínvonalának emelését. A kongresszus azután áttért a 4. • napirendi pont megvitatására — »Az 1954—55-ös gazdasági felada­tokról és a mezőgazdasági terme­lés fejlődéséhez szükséges intézke­dések elfogadásáról«. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban Zenon Nowak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága po­litikai irodájának tagja szólalt fel. Nowak hangsúlyozta, hogy a me­zőgazdaság fejlődése ütemének meg. gyorsítása, valamint a mezőgazda­sági termékek mennyiségének növe­kedése állandóan és a jelen idő­szakban is a párt fő feladata. Hogy a lakosság közellátás a és a nemzetgazdaság élelmiszercik­kekkel vkló gyorsabb ellátása ja­vuljon — mondotta az előadó — 1954—55 négy fő terméknek a termelését 12 millió tonnával kell növelni, ^z állattenyésztésben nyolc millióra kell kiegészíteni a szarvas­marhaállományt, 11 millióra a ser­tésállományt, négy és félmillióra a juhállományt. Amikor az államnak a földmű­veseknek nyújtandó segítségéről volt szó, az előadó kiemelte a községi gépközpontok nagy jelentőségét. Foglalkozott az agrotechnikai in­tézkedésekkel, amelyeknek alkalma­zása biztosítja a mezőgazdasági termelés gyors fejlődését az egyéni gazdálkodásban. Az állam a dolgozó parasztokat egyre nagyobb hitelekkel segíti. A kormány 1954. januára 30-i határozata elrendeli a hosszú, és rövidlejáratú kölcsönök nyújtását, ' amelyek összesen 882 millió zlotit tesznek ki. Nowak rámutatott a földműves termelőszövetkezetek sikereire, va­lamint az állam segítségére, me­lyet e szocialista gazdasági formák fellendítésére nyújtott. Hangsúlyoz­ta, hogy a földműves termelőszö­vetkezeteknek nyújtott segítség fö formája a falu szocialista átépítése. A gép és traktorállomások száma 1954-ben 462-re emelkedik, összesen 19,700 traktorral fognak dolgozni. A földműves termelőszövetkeze­tek fejlődéséve] kapcsolatban No­wak megjegyezte a politikai és szervezési munka fejlesztésének szükségességét a kis- és középpa­rasztok között, és hogy az osztály­ellenség állításait le kell leplezni, ki kell forgatni, nagyobb figyel­met kel} fordítani az egyénileg gaz­dálkodó parasztok és a szocialista mezőgazdasági szektor megszilárdí­tására; be kell tartani a szövet­kezetek szervezésénél az önkéntes­ség elvét; a tagoknak a. szövetke. zetok termelése növelésében való érdekeltségét, stb. A mezőgazdasági termelés fejlesz­téséért folytatott harcban fontos feladat vár az állam; gazdaságok­ra. Lengyelország földterületének 12.2 százalékán gazdálkodnak mo­dern gazdasági gépi felszereléssel. Az áilami gazdaságokban ma 29.000 traktor van. Az állami gazdaságok elsőrendű gépeket használnak, ame­lyeket nagyrészt a Szovjetunió adott és így elérték a mezőgazda, sági munkák csaknem 100 száza­lékos gépesítését. A sertés-, mar­ha- és juhállomány jó néhányszoro­sára növekedett a z állami gazdasá­gokban. 1953-ban az 1952-es év­vel szemben 40 százalékkal több vágósertést, 7 százalékkal több te­jet, 36 százalékkai több gyapjút és 44 százalékkal több tojást szolgál­tattak be az állami gazdaságok. A legközelebbi két évben — mon­dotta az előadó — az állami gaz­daságokra nagy feladatok várnak. 1955-ben az 1952. évi termést 150.000—-170.000 tonnával kell túl­haladnunk, a cukorrépa termést pe­dig 15—20 százalékkal emelnünk. A legközelebb; ^két évben az állami gazdaságoknak 30—35 százalékkal nagyobb marhaállományt és 20 szá. zalékkaj nagyobb sertésállományt kell elé.-niök. A mezőgazdasági ter­melés fejlődésének záloga a jó ta­lajmegmüvelés, az eddig kihaszná­latlan földterületek megművelése, a rétek és legelők gondozása. Az előadó később foglalkozott a mezőgazdaság irányításának és a paraszttömegek kezdeményezése fej­lesztésének kérdésével, valamint a szakképzett mezőgazdasági káderek előkészítésével, a mezőgazdasági termelés és tudomány fejlődésével és feladataival, valamint a falusi pártmunkával Az ország előtt nagy mezögaz. dasági feladatok állnak, — mon­dotta Nowak elvtárs beszámolója befejező részében. Ez minden falusi és városi dolgozónak, az egész or­szágnak szívügye. E !felada£ elvég­zése hosszú időt és rendszeres napi munkát igényel, amelyet csak a népi tömegek közös erejével, a párt és a népi állam segítségével tudunk elvégezni. A párt vezetésével egye­sítve a nép hazafias törekvését, tel­jesítjük a mezőgazdaság terén ránk váró feladatokat, amelyeket a párt n. kongresszusa tűzött elénk. A Lengyei Egyesült Munkáspárt II. kongresszusa esti ülésezésén megkezdték Z. Nowaknak, a mező­gazdasági termelés 1954—55. évi fejlesztése feladatairól szóló elő­adásáról a vitát. Azonkívül megvitatták a mező­gazdasági termelés fejlesztéséről szóló fontos intézkedéseket is. S. Laszkowszka, a gép- és trak. torállomások központi vezetősége politikai osztálya igazgatójának he­lyettese hangsúlyozta, hogy a gép­és traktorállomások 50 százalékkal több mezei munkát végeznek a földmüvesszövetkezetekben, mint eddig. De még ez sem elég. A párt és a népi kormány — mondotta S. Laszkowszka — hatá­rozottan megköveteli, hogy a tech­nika vívmányait még jobban ki­használjuk, hogy javuljon a parasz­toknak a gép- és traktorállomások ré?zéről nyújtandó agro- és zoo­technikmi segítség. A mezőgazdasági munkák továb­bi gépesítése a mezőgazdasági ter­melés rohamos fejlődésének alapja. Példának a neprowicei földmüves­szövetkezet eredményeit hozta fel S Laszkowszka elvtársnő. Itt 22 mázsa árpát, 21 mázsa búzát, 26 mázsa zabot, 328 mázsa cukorrépát termeltek hektáronként. Ezeket az eredményeket kollektív gazdálko­dással, a munk;'k gépesítésével, a haladó agrotechnika módszereivel érték el. A poznani vajdaság pártbizottsá­gának vezető titkára, Leon Stasiak, a falusi pártpolitikai munka meg­szilárdításáról, a parasztok széles tömegeinek mozgósításáról szólótt. Francia lapok a Szovjetunió Legfelső Tanácsa választásairól Az összes párizsi napilapok híreket közölnek a Szovjetunió Legfelső Ta nácsa választásairól és rámutatnak a választók rendkívüli aktivitására. A Francé Tireur című lap azt írja, hogy a Legfelső Tanács választásai nemzeti ünnepet jelentenek. A Com­bat megjegyzi, hogy a nyugati újság­írók teljesen szabadon látogathatták a választási körzeteket, ahol választ kaptak feltett kérdéseikre. A Liberation kivonatokat közöl a Szovjetunió alkotmányálból és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa vá lasztásairól szóló előírásából. A lap megjegyzi,- hogy a választások ün­nepi légkörben, a polgárok nagy ak­tivitása mellett zajlottak le. A szovjet emberek — írja a L'Hu­manité — választójogot élveznek, függetlenül faji. és nemzetiség; hova. tartozásuktól, tekintet nélkül nemük, re, vallásfelekezetiikre és műveltsé gükre, lakóhelyükre, szociális szár. mazásukra, anyag; helyzetükre és ed. digí tevékenységükre. A Szovjetunióban a törvény vala mennyi választónak minden elgfel tételt megad, hogy választási jogát gyakorolhassa. A Magyar Dolgozók Pártja módosított szervezeti szabályzatának tervezete A Magyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Bizottságának központi lapja, a „Szabad Nép", közölte a Magyar Dolgozók Pártja módosított szerve­zeti szabályzatának tervezetét, ame­lyet a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Bizottsága a párttagok elé terjesztett. A tervezet több módosítást tar­talmaz az előző szabályzattal szem­ben. Megváltoztatják a szabályzat első cikkelyének paragrafusait. Töb­bek között arról van benne szó, hogy ,,a párt önkéntes harci szövetség, tevékenységét Marx, Engels, Lenin, Sztálin tanítása vezérli. A Magyar Dolgozók Pártja hűsé­gesen védelmezi a magyar munkás­osztály forradalmi hagyományait és továbbfejleszti a magyar történelem haladó eszméit. A Magyar Dolgozók Pártja meg­valósította a munkásosztály egysé­gét, a munkások és a dolgozó pa­rasztok testvéri szövetségét. A párt vezetésével a magyar nép a hazán­kat felszabadító hatalmas Szovjet­unió segítségére támaszkodva meg­döntötte a kizsákmányolók uralmát és megteremtette Magyarországon a népi demokratikus rendszert. A párt — a szocialista hazafiság szel­lemében — a Szovjetunió népei és a világ dolgozói iránti barátságra neveli a munkásosztályt és a ma­gyar népet és mindtY eszközzel erő­síti' a haza védelméig A Magyar Dolgozók Pártjának legfőbb feladata a szocialista társa­dalom felépítése, a dolgozók anya­gi és kulturális színvonalának állan­dó- emelése. A párt végső célja a kommunista társadalom felépítése." A párttagok — „kötelezettsé­geik és jogaik" című részben hat új cikkelyt iktattak be. A párttag kö­telessége, — mondja a szervezeti szabályzat tervezete — hogy betart­sa a párt és az állami fegyelmet, amely egyformán kötelező minden párttagra. A pártnak egy a fegyel­me, egy a törvénye, valamennyi párttag számára, függetlenül érde­meitől és szükségétől. A párttag kötelessége, hogy fejlessze a bírá­latot, önbírálatot és az alulról jövő bírálatot ne tikolja el; személyekre való tekintet nélkül tárja fel a párt előtt a munkában észlelt hibákat, rendellenességeket. A bírálat elfoj­tása összeférhetetlen a párthoz tar­tozással. A szervezeti szabályzat több cikkelyeit is részben módosí­tották és kiegészítették. Finn kormányküldöttség érkezett Maszkvába Március 15 én finn kormánykül­döttség érkezett Moszkvába. a Szov­jetunió és a Finnország közötti hosz­szúiejáratú kö'seönös árucsere egyezmény megkötésének megtár­gyalására. A finn küldöttség tagjai: C. Aura. kereskedelem- és iparügyi miniszter (a küldöttség vezetője). G. Paimro^h a finn külügyminisztérium kereslte, delmi politikai szakosztályának ve­zetője, G. Korhonen, kereskedelem és iparügyi minisztérium kereskedelmi osztályának vezetője, stb. A leningrádi állomáson a finn kor­mányküldöttséget M. R. Kuzmin, a Szovjetunió külkereskedelmi min.'sz. terének helyettese, N. I. Csekľn, a Szovjetunió külkereskedelmi m'nísz­tÉrfumának osztályvezetője, A. I. Szoszunov, a Szovjetunió finnországi kereskedelmi képviselője, M. K. Ar. lyenjev és I. Sz. Andrienko, a Szov­jetunió külkereskedelmi minisztériu­mának protokollfőnöke fogadta. A fasiszta Németország veresége os a második világháború befejező­dése utáni idők történelmi fejlődése pzt mutatja, hogy azok az erők, S.melyek a nagy vérzivatar végigvi­harzása után bekövetkezett béke idejét egy újabb háborús tűzvész e"ökészítésér e használják fel, ter­veikben egyre nagyobb szerepet igyekszenek biztosítani olyan fasisz­ta rendszerű hatalmaknak, amelyek ellen maguk is harcoltak, vagy ame­lyeket annak idején maguk is meg. bélyegeztek. Ezt igazolja az USA uralkodó köreinek minden kísérle­te a német militarizmus feltámasz­tására, ezt bizonyítja az a tény, hogy az USA szövetségesei nagy részének tiltakozása ellenére egy­re jobban közeledik a fasiszta Fran. co Spanyolországához, fegyverrel látja el és — nyilván, hogy felhasz­nálhassa támadó terveinek megvaló­sítására, — követeli Spanyolország felvételét az ENSz-be. Mint ismeretes, 1946-ban az ENSz közgyűlése a béke érdekében olyan határozatot hozott, amely Franco Spanyolországát teljesen elszigeteli a többi országoktól. Spanyolország részvételét a nemzetközi politikában akkor ugyanis a nemzetközi biz­tonság veszélyeztetésének tekintet, ték, mivel a fasiszta spanyol rend­szer mindvégig kitartott a hitleris­ta világuralmi tervek szolgálatában. Az USA már akkor egyre jobban elodázta ennek a fontos határozat, nak teljesítését, ma pedig nyíltan „katonai szövetségesének" nevezi Francot és országát. A mult év szeptemberében Ame­Spanyolország az amerikai monopóliumok háborús terveinek középpontiéban , rika és Spanyolország között aláírt katonai egyezmény biztosítja az USA terjeszkedését a Pirenei-fél­szigeten. Tudjuk, mit értenek az „amerikai segítség'' alatt. Fegyver­szállítmányokat és amerikai hadi­támpontok széles hálózatának ki­építését más államok területén, ez esetben Spanyolországban. Termé­szetesen az USA tervei messzebb mennek. Az amerikai monopóliu­mok érdeke, hogy Spanyolországot minden áron beillesszék az „euró. p fú védelmi közösségbe", ho gy Spa­nyolország csapataival szintén kép­viselve legyen a felállítandó „euró­pai hadseregben". Az USA tervei itt összeütköztek szövetségesei érdekeivel, a Franco­Spanyolország hetvenkedése méltán kelt aggodalmat Franciaországban és más szomszédos államokban, melyek nemzeti érdekeik veszélyez­tetését ^látják Spanyolország bevo­násában az „európai védelmi közös­ségbe" és amerikai segítséggel való felfegyverzésében. Különösen Fran­ciaország és a Benelux államok szempontjából érthető ez a féle­lem, hisz egyszer már kiállták a ná­ci megszállás megpróbáltatásait, egy elkövetkező háborúban pedig két tüz közé kerülnének: Egyrészt az újjá­született imperializmus, másrészt Franco Spanyolországa agressziójá­nak ütközőpontjában találnák ma­gukat. Anglia sem látja rózsásan a maga helyzetét, hisz az a tény, hogy az USA megvetette a lábát a Pi-i renei-félszigeten és haditámponto­kat épít azt jelenti, hogy Anglia előbb-utóbb elveszti lába alól a ta­lajt Gibraltárban, amelyet az ame­rikaiak kerítenek hatalmukba. A „New Statesman and Nation" című angol lap így fejezte ki vélemé­nyét az amerikai-spanyol szerződés­sel kapcsolatban: „A legbotrányo­sabb lépés volt, amelyet az ameri­kaiak az „erő politikája'' jegyében eddig tettek." Amerikai és spanyol laphírek sze­rint tavasszai • Madrid, Saragosa, Morona és Sevilla környékén meg­kezdődik az amerikai haditámpon. tok építése. ' A berlini értekezleten Molotov elvtárs is komoly aggodalmának adott kifejezést,, hogy Spanyolország szerepe az amerikai háborús tervek­ben veszélyezteti a világbéke meg­őrzését és komoly akadályokat gör­dít a békés megegyezés útjába. Az USA imperialista uralkodó kö­reit azonban mit sem zavarja szö­vetségeseik félelme és tiltakozása Spanyolország részvétele ellen, mert nagy jelentőséget tulajdonítanak Spanyolország szövetségének. Az amerikai-spanyol katonai szerződés­nek főleg három szempontból van nagy jelentősége. E három szem­pont: Spanyolország földrajzi hely­zete, emberanyaga és tartaléka, — amint ezt a „New York Times" megírta. A lap Spanyolország elő­nyős földrajzi fekvését abban látja, hogy Amerika a szerződés értelmé­ben ellenőrzést gyakorolhat a Föld­közi-tengeren az Európába és Afri­kába vezető tengeri utak fölött. Ugyancsak a „New York Times" írta, hogy „Spanyolország légitám­pontjainak tengeri haditámpontjai­val egyaránt nagy jelentőségük van abban, hogy előnyös fekvésük lehe­tővé teszik a Földközi-tenger bejá­ratainak ellenőrzését és megfelelő repülőbázisok arra, hogy bombázóik a Szovjetunió bármilyen stratégiai jelentőségű objektumait elérjék." Még cinikusabb nyíltsággal írt a „Sunday Star". A „Pentagon" ugyan nyíltan nem beszél róla, azonban az Egyesült Államok légierői Spanyol­országot a B—47 típusú közepes borrubázók támpontjául fogják fel­használni, ahonnan könnyen elérhe­tik Oroszországot. Amerika azonban nemcsak a hadi­támpontokat, hanem Spanyolország emberanyagát is fontosnak tartja. A szerződés érteimében újjászerve­zi és új fegyverzettel szereli fel a spanyol hadsereget. Washington 141 millió dollárt irányzott elö erre a célra. „Ez a 350.000 főnyi hadsereg jó emberanyagot képvisel, azonban hiányzik a korszerű fegyverzete és szállítási eszközökben is nagy hiá­nyosságai vannak", — jegyzi meg a „Washington Post". A „Le; Monde" szerint Franco titkos megegyezés alapján hét hadosztályt bocsátott eddig az amerikaiak rendelkezésére. Ezek a háborús tervek még elvi­selhetetlenebbé teszik a Franco dik­tatúra viszonyai között élő spanyol nép nehéz életkörülményeit. Nagy az elégedetlenség a magas árak miatt. A spanyol nép ors^gszerte sztrájkokkal és tüntetésekéi fejez te ki el'enállását és szabadságvá­gyát. Ezt fényesen igazolták az el­múlt évben Barcelonáiban, Valenciá ban, Madridban, Bilbaoban és ' más városokban lezajlott sztrájkok. A fasiszta kormány fokozza a demo. kratikus erők üldözését azonban hasztalanul. Egyre nagyobb hullá mokat ver az amerikaellenes han. guiat. Az USA háborús körei, amelyei: előszeretettel öltik magukra a béke­galamb álcáját, a Washington­Madrid szövetség megalakításának kész tényével elárulták igazi céljai­kat. Ebben a szándékukban maguk­ra maradnak, mert szövetségeseik nemzeti létük és érdekeik halálos veszélyét látják ebben az amerikai, spanyol' katonai szövetségben. A tö­megek nyomása ellenállásra kény­szeríti az Amerikával szövetséges tőkés országok kormányait ís. Egy­idejűleg teljes mélységében és őszin­teségében kitűnik a szovjet javasla. tok önzetlen szándéka éš vezérfona­la, egyetlen célja — a világbéke biztosítása. Lőrincz László. • ; - í r- . »

Next

/
Thumbnails
Contents