Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-14 / 63. szám, vasárnap

msm 195 4. mfrrcius 14. A Lengyel Egyesilit Munkáspárt II. kongresszusa Boleslaw Bierut beszámolója a kongresszuson Március 11-én, csütörtökön, Var­sóban folytatódott a Lengyel Egye­sült Munkáspárt II. kongresszusá­nak illése. A kongresszus napirendi pontjai­nak jóváhagyása után Boleslaw Bierut, a párt elhöke vette át a szót, aki beszámolt a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizottsá­gának tevékenysc 'rfll. Bierut be­szédében többek között ezeket mon­dotta: Pártunk II. kongresszusa olyan időszakban ült össze, amikor köze­ledik Lengyelország felszabadulásá­nak tizedik évfordulója. Ma már mindenki számára szemmel látható az ország politikai és gazdasági át­alakulásának szocialista jellege. Mégis rendkívül bonyolult volt azoknak a tár­sadalmi folyamatoknak a fejlődése, amelyek alapján lehetővé vált or. szágunkban a szocializmus alapjá­nak építésével kapcsolatos felada­tok megvalósítása. Bierut ezután beszélt arról, ho­gyan erősödött a munkásosztály szövetsége a dolgozó parasztsággal. Ezután beszélt az átalakulás sza­kaszairól. Er: a következőket mondotta: Forradalmi átalakulásainkat szociá­lis és politikai jellegük szempont­jából két fő szakaszra lehet és kell osztani: a forradalmi-demokra­tikus átalakulások és a szocialista típusú átalakulások szakaszára. Természetesen ezt a felosztást nem lehet mechanikusan elvégezni. For­radalmi folyamatok és átalakulá­sok országunk felszabadulásának első pillanata óta történnek ná­I lunk. E folyamatok átnövése az egyik szakaszból a másikba — a népi demokratikus forradalomból a szocialista típusú forradalomba —, maga egy egész időszakot jelentett. A demokratikus és a szocialista át­alakulások elemei összeszövődtek, egymással összekapcsolódtak, köl­csönösen hatottak egymásra jófor­mán a népi hatalom megalakulásá­nak és tevékenységének első per­cétől kezdve. Jusson eszünkbe Lenin tanítása a burzsoa-demokratikus forradalom átnövéséről a szocialista forradalom­ba. Lenin figyelmeatetett arra, hogy ez a folyamat nem választható el egymástól kínai fallal és csak a harc dönti el a további előrehala­dás kérdését. A mi forradalmunk fejlődése az első négy év alatt tel­jesen igazolta ezt a lenini tételt. A külpolitikai kérdésekre áttérve, Bierut megállapította, hogy a be­számolóban taglalt időszakot a szo­cializmus és a béke tábora gazda­sági, védelmi, politikai és kulturális erőinek növekedése s ezzel egyidő­ben a világkapitalizmus általános válságának elmélyülése jellemzi. Hangsúlyozta a berlini értekezlet jelentőségét, majd kijelentette, hogy a lengyel nép egyetért az össz­európai kollektív biztonsági szerző­désre vonatkozó szovjet javaslatok­kal és ilyen szerződés megkötése mellett foglalt állást. A külpoliti­kai feladatokról a következőket mondotta: 1. Minden vonatkozásban erősí­teni kell a testvéri ideológiai kap­csolatot é s örök barátságot a Szov­jetunióval. Bennünket erőssé tesz e szövetség ereje. A szeptember előtti Lengyelország íkormánykörei elárulták a lengyel nép legéletbevágóbb érdekeit és el­lenezték az együttműködést a ha­talmas Szovjetunió nagy népével. 2. Fejleszteni és erősíteni kell a baráti kapcsolatokat és az együtt­működést a demokratikus tábor minden országával. Büszkék va­Feladatok a külpolitika terén gyünk a nagy kínai néppel való szélesítése érdekében — különösen barátságunkra. Erősítjük baráti a kereskedelem terén — minden kapcsolatainkat szomszédunkkal, a testvéri Csehszlovákiával. Elmélyít­jük jószomszédi viszonyunkat és erősítjük kapcsolatainkat a Német Demokratikus Köztársaságggal. To­vábbra is segítséget fogunk nyúj­tani a hős koreai népnek. A szí­vélyes barátság szálai fűznek ben­nünket Romániához. Magyarország­hoz, Bulgáriához, Albániához és a Mongol Népköztársasághoz. 3. Harcolni fogunk a nemzetközi feszültség további enyhüléséért, a tárgyalások folytatásáért, az atom­fegyver és a többi tömegpusztító fegyverek használatának eltiltásá­ért, a fegyverzet csökkentéséért, az öt nagyhatalom közötti megegye­zésért, a kollektív biztonság euró­pai rendszeréért, a nemzetek ön­rendelkezési jogának és szuvereni­tásának tiszteletbentartásáért. TJi mogatunk minden becsületes erőfe­szítést, amelynek célj a a német kérdés j demokratikus alapokon — egy egységes, békeszerető Német­ország megteremtésének alapján való megoldása. 4. Lengyelország nem kíméli erő­it a nemzetközi együttműködés ki­állam között, tekintet nélkül azok társadalmi rendszerére és kormány­formájára. 5. A békéért és a haladásért fo­lyó harcban erősítjük barátságunkat és szolidaritásunkat a világ testvé­ri kommunista és munkáspártjai­val. Még jobban elmélyítjük az egész világ dolgozóival való nem­zetközi szolidaritás gondolatát. 6. A lengyel dolgozóknak, az egész lengyel népnek fokozpia kell alkotó erőfeszítéseit terveink meg­valósítása, gazdasági vívmányaink megszilárdítása érdekében, ame­lyekre külpolitikánk támaszkodik. Nem szabad megfeledkeznünk ar­ról, . hogy továbbra is léteznek re­akciós imperialista erők, amelyek a nVnzetközi feszültség kiélezésére és fokozására, egy űj háború kirob­bantására törekednek. Ezért — mi­közben minden erőnkkel védelmez­zük az összes népek nagy és szent ügyét, a békét — gondolnunk kell védelmi képességünk fokozására is annak érdekében, hogy a Sgovjet­unió és az egész demokratikus tá­bor hatalmas erőivel karöltve biz­tosítsuk a békét az egész világon és ezzel hazánk biztonságát is. Az ország gazdasági helyzete Boleslaw Bierut a továbbiakban a Lengyel Népköztársaság gazda­sági eredményeivel és a hatéves terv teljesítésével foglalkozott. El­mondotta, hogy az ipari termelés 1953.ban 3,6-szorosa volt az 1938. évinek. Ha a szocialista ipar 1949. évi termelését 100-nak vesszük, ak­kor 1953-han a termelés 228.6 volt. Ilyenformán a hatéves tervben a feladatokat túlteljesítették, mert 1953-ra a terv 197,1 százalékos emelkedést írt elő. Hangsúlyozta hogy különösen a termelőeszközöket el "állító ipar fejlődött a leggyor­sabb ütembín. Ami a közszükségleti cikkek gyártását illeti — mondotta — a hatéves terv eddigi négy éve alatt ez is jelentősen megnövekedett. A közszükségleti cikkek termelése a szocialista iparban 1953 folyamán 219,8 százalék volt az 1949. évivel szemben, bár a hatéves terv elő­irányzata szerint a közszükségleti cikkek termelésének 1953-ban csak 205,3 százalékra kellett volna emel­kednie. Mint az idézett számadatokból kitűnik, a beszámolóban felölelt időszak alatt óriási, történelmi je­lentőségű ugrást tettünk előre és Lengyelország erős ipari országgá vált. .Most az a feladat, hogy a le. hető legnagyobb mértékben meg­könnyítsük a mezőgazdasági terme. lés fejlődését, meggyorsítsuk a köz­szükségleti cikkek gyártásának nö­vekedését, valamint a lakások Is a kulturális intézmények építését és ilyen módon meggyorsítjuk a vá. rosi é s falusi dolgozók életszínvo­nalának emelkedését. A mezőgazdaságnak 2,5-szerany­nyi gépet és felszerelést szállíta­nak, mint 1949-ben. Mégis a mező­gazdaságra váró feladatok megvalósí­tására ez nem elegendő. Ezért az 1954 —1955. évi gazdasági feladatok meg oldását célzó tervezet azt a fel­adatot í»ja elő, hogy 1955-ben több mint kétszerannyi mezőgazdasági gépet és felszerelést kell gyártani, mint 1953-ban. A mezőgazdaság kérdései Az iparral ellentétben, amelynek fejlődése szocialista alapon ment végbe — mondotta Bierut — a mezőgazdaság a hatéves terv első négy évének időszakában főleg az egyéni gazdálkodás alapján fejlő­dött. Ez a tényező ugyanúgy, mint egész sor más tényező is, a mező­gazdaság fejlődésének lassú üte­mében jutott kifejezésre. Míg 1950—1953-ban az ipari ter­melés 118 százalékkal növekedett, addig a mezőgazdasági termelés mindössze 10 százalékkal. A' hatéves terv eddig eltelt négy éve alatt a falvakban kibontakozott a termelőszövetkezeti mozgalom. Míg 1919-ben a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek száma csak 243, tagjaik szám a pedig alig 6000 volt, addig 1953. végén a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek száma már meghaladta a 8000-et, a szövetke­zetekben tömörült parasztok száma pedig elérte a 200.000-et. A mező­gazdasági termelőszövetkezetek ke­zén levő földterület már az összes parasztgazdaságok által művelt földte­rületeknek körülbelül 9 százaléka. A beszámolóban felölelt időszak alatt a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek bebizonyították életké­pességüket és fiatalságuk, valamint a tapasztalatok hiánya ellenére megmutatták fölényüket az egyéni gazdálkodással szemben. A párt dön­tő jelentőséget tulajdonít a mező­gazdasági termelőszövetkezeti moz­galom fejlesztésének, mert ebben látja azt az utat, amely a lengyel mezőgazdaság gyökeres átépítésé­hez, a dolgozó parasztok és az egéss-" nép életszínvonalának gyö­keres emelkedéséhez vezet. A mezőgazdaságnak a beszámo­lóban taglalt időszak alatti nem ki­elégítő fejlődését az objektív oko­kon kívül egész sor szubjektív té­nyező is előidézte. Ezek közül a legfontosabb az volt, hogy nem összpontosítottuk erőfeszítéseinket a mezőgazdaság gyorsabb fejlesz­tésére, mert lebecsültük a népgaz­daságnak ezt a szektorát. Bierut ezután felhívta a figyel­met arra a ragyogó példára, ame­lyet a Szovjetunió mutat a mező­gazdaság} termelés színvonalának gyors emelkedéséért vívott küzde­lemben. Bierut beszélt az alkotmány je­lentőségéről, majd hangsúlyozta, hogy a párt rendkívül fontos fel­adata, hogy felkészüljön az álta. lános népi tanács választására, amelyre az idén ősszel kerül sor. Részeletesen elemezte a munkás-pa­rasztszövetség helyzetét és hang­súlyozta, hogy állandóan erősíteni kel] a kapcsolatot a dolgozó pa­rasztokkal. A párt feladatairól beszélve, hang­súlyozta a minőségi összetétel ál­landó javítását, a bírálat és az ön­bírálat szabad fejlődésének bizto­sítását, a pártdemokrácia teljes ér­vényesülését, az éberség fokozását a nép ellenségeivel szemben. Beszámolóját befeježve, Boleslaw Bierut éltette a munkásosztály és a parasztság megbonthatatlan szö­vetségét, a Szovjetunió Kommunista Pártját, a Lengyel Egyesült Mun­káspártot, a lengyel népet és a né­pi Lengyelországot. N. Sz. Hruscsov beszédéből Drága elvtársak! Engedjék meg, hogy a népi Len­gyelország eme nagyjelentőségű napjaiban, a Lengyel Egyesűit Munkáspárt II. kongresszusa alkal mával a Szovjetunió Kommunista Pártja, az egész szovjet nép nevé­ben szivből jövő testéri üdvözle­tünket tolmácsoljam önöknek és az önök áital képviselt Lengyel Egye. sült Munkáspártnak és az egész lengyel népnek. (Hosszantartó za­jos taps. Mindnyájan felállnak.) A barát-; Lengyelország szabad népe aa Egyesűit Munkáspárt ve­zetésév.l, hősi munkával építi új, szocialista: életét. Pártunk és a Szovjetunió nemzetei szívből örül­nek e dicső úton eiórt minden si­kernek. A lengyel nép sikerei különösen azért töltenek el bennünket olyan nagy örömmel, mert mi is végig­jártuk a szocialista építés nagy útját és saját tapasztalatainkon győződtünk meg arról, hogy ez az egyedüli helyes út, ameľy a dolgo­zókat szabadságuk, boldogságuk, a nép összes életerőinek felvirágzásá­ra vezeti. A lengyel nép, élén a munkás­osztállyá 1., a gazdaságilag elmara­dott burzsoá földbirtokos Lengyel, országot rövid idő alatt élenjáró népi demokratikus állammá építette. A Lengyel Népköztársaságot a nép érdekében maga a nép irányítja. Fej'ett iparral, gyorsan növekvő népgazdasággal rendelkezik, fejlesz­ti a haladó kultúrát Az új, de­mokratikus Lengyelország többé már nem idégen töke kizsákmányo­lásának tárgya, mint a múltban. Nem szolgál nyersanyagforrásul az eredményeit és felvázolja a nép­'mperialista államoknak és eszkö- gazdaság további fejlesztésére, a zül agresszív szándékaikra, intri. ! dolgozó tömegek életszínvonalának káikra és provokációikra. A népi emelésére, a demokratikus rendszer Lengyelország szabad állam, amey alapjának, — a munkások és pa­természetes határain belül egye- rasztok szövetségének megszilárdít sült, megszilárdította nemzeti füg- tására, a párt harcképességének getlénségét és rendületlenül folytat, még nagyobb fokozására teendő in­nemzetek közötti-: béke és ba- tézkedéseket. A párt a szocializmus. tanak Lengyelország és Ukrajna testvérnemzetei között, amelyek békés és baráti életre vágyódtak. A lengye] munkásosztály, Oroszország munkásosztálya oldalán létrejötté­nek első napjai óta küzdött közös ellenségük, az orosz önkényuralom, a kapitalisták és a földbirtokosok ellen. Lángeszű vezérünk, Vlagyimir Iljics Lenin már fél évszázaddal ezelőtt, az orosz és lengyel munká­soknak a cárizmus elnyomása a kapitalisták és földbirtokosok ellen folytatott harca idéeaa.kábon a kö­vetkezőket mondotta: „A lengyei munkásnak mindig ezt fogjuk mondani: „Csak a leg. teljesebb és legszorosabb szövetség az orosz proletariátussal teljesíthe­ti az önkényuralom elleni mostani politikai harc követelményeit, csak ez a szövetség biztosíthatja teljes politikai és gazdasági fel­szabadulását." (Taps.) Lenin az első orosz forradaiom napjaiban üdvözölte a derék Len­gyelország hős proletariátusát. Hruscsov elvtárs ezután kiemelte azt a tényt, hogy Félix Dzerzsin­szkij, a forradalmi munkásmozga­lom kiváló a'akja, akit a szovjet emberek Október Hősének nevez­nek, a lengyel nép dicső fia voit. Hruscsov elvtárs ezután a Len­gyel Egyesűit Munkáspárt n. kon­gresszusának jelentőségével foglal­kozott. A Lengyel Egyesült Munkáspárt II. kongresszusa fontos feladato­kat ojd meg. Kiértékeii a hatéves terv első négyévi teljesítésének ia a rátság politikáját, mint a hatal­mas demokratikus tábor szilárd al­katrésze. Hruscsov elvtárs ezután konkrét példákon ismét kiemelte a íengyel nép nagy építősikereit és folytatta: A világ minden becsületes embe­re kétségtelenül látja a nagy sike­reket és az egész világ dolgozó népe nagy megelégedéssel fogadja azokat. Országuk munkásai, parasztjai és érteimiségi doigozói hősi küzdelmé­nek és áldozatkész munkájának eredményei megmutatják a népi demokratikus rendszer óriási elő A népi demokratikus rendszerben kimeríthetetlen lehetőségek vannak az ipar és a mezőgazdaság tartós fejlesztésére, a dolgozók jólétének és kultúrájának emelésére. A mun­kásosztály, a doigozó parasztság és a népből származó értelmiség leg­jobb tagjai fényes példát mutatnak arra, hogyan ljasználják ki ezeket az előnyöket és lehetőségeket a .né­pi demokratikus rendszer megszilár­dítására. A szocializmus nagy életereje ab­ban van, hogy a nemzeteket nem választja szét, hanem egyesíti. Mindenki tudja, hogy a cári Oroszország és a régi nemesi Len­gyelország között hosszú ideig rossz és gyakran ellenséges vi­szony uralkodott, amit mind a len­gyel nép, mind az orosz, ukrán, fe­hérorosz és litván nép megsínylett. Történelmi tények igazolják, hogy Lengyelország, Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország dol­gozó népének mindig közös érde­keik voltak. Alekszander Puskin, a nagy orosz költő osztozott bizalmas barátjá­nak. Adam Miczkiewicz. nagy ien­gyel költőnek nézeteiben és vele együtt álmodott az elkövetkező időkről, midőn a nemzetek elfelej­tik az egymás közötti' viszályokat és egyetlen családdá olvadnak. Tarasz Sevcsenko, a nagy ukrán költő Bronisziáw áalesski lengyel forradalmárnak ajánlott versében barátjának és testvérének nevezte öt és haraggal írt arról, hogy a kapzsi lengyel mágnások és ukrán földbirtokosok ellenségeskedést szí­ért foiyó küzdelem vezető ereje. Nem kétséges, hogy ez a kon­gresszus a népi Lengyelország fej­lődésének jelentős határköve a szo­cialista építés útján. Szívből kíván­juk kongresszusuknak, hogy a nép jóléte érdekében kifejtett munkája eredményes legyen! (Zajos, hosz­szantartó taps, mindnyájan fetlálL nak.) Drága elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Párt. ja Központi Bizottsága küldöttsé­günket eiut-azása előtt megbízta, nyei-t a kapitalista rendszei fölötte -H»ogy a következő üdvözletet tolmá­csoljuk a kongresszusuknak:. „A Lengyel Egyesült Munkáspárt H. kongresszusának. A Szovjetunió Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága testvéri üdvözletét küldi a Lengyel Egyesült Munkáspárt H. 'kongresszusának! (Zajos, hosszantartó taps. Mindnyá­jan felállnak.) A lengyel dolgozók a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésével nagy sikereket értek el az ország szocialista iparosításában, a mező­gazdaság átépítésében és a kultúra fejlesztésében. A népi Lengyelor­szág a hatalmas demokratikus tá­bor szilárd alkatrészévé váit és a világbéke megőrzésének és meg­szilárdításának aktív harcosa. A Szovjetunió Kommunista Párt. jának Központi Bizottsága a szo. cialista építésben, a dolgozók élet. színvonalának állandó emelésében és a népi demokratikus állam szi­lárdításában őszintén további sike­reket kíván a Lengyel Egyesült Munkáspártnak. (Zajos, hosszan, tartó taps. Mindnyájan felállnak.) í" m a Lengyel Egyesült Mun. ká.- t — a lengyel nép szervező, je és vezére! (Zajos, hosszantartó taps!) Éljen Lengyelország és a Szovjet, unió nemzetei között; felbonthatat­lan barátság! (Zajos, hosszantartó taps.) A Szovjetunió Kommunista Párt. ja Központ; Bizottsága" (A jelen­lévők zajos, hosszantartó tapsa. Mindnyájan felállnak és éljeneznek: Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártjai)

Next

/
Thumbnails
Contents