Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-14 / 63. szám, vasárnap

msm 195

4. mfrrcius 14. A Lengyel Egyesilit Munkáspárt II. kongresszusa Boleslaw Bierut beszámolója a kongresszuson Március 11-én, csütörtökön, Varsóban folytatódott a Lengyel Egyesült Munkáspárt II. kongresszusának illése. A kongresszus napirendi pontjainak jóváhagyása után Boleslaw Bierut, a párt elhöke vette át a szót, aki beszámolt a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának tevékenysc 'rfll. Bierut beszédében többek között ezeket mondotta: Pártunk II. kongresszusa olyan időszakban ült össze, amikor közeledik Lengyelország felszabadulásának tizedik évfordulója. Ma már mindenki számára szemmel látható az ország politikai és gazdasági átalakulásának szocialista jellege. Mégis rendkívül bonyolult volt azoknak a társadalmi folyamatoknak a fejlődése, amelyek alapján lehetővé vált or. szágunkban a szocializmus alapjának építésével kapcsolatos feladatok megvalósítása. Bierut ezután beszélt arról, hogyan erősödött a munkásosztály szövetsége a dolgozó parasztsággal. Ezután beszélt az átalakulás szakaszairól. Er: a következőket mondotta: Forradalmi átalakulásainkat szociális és politikai jellegük szempontjából két fő szakaszra lehet és kell osztani: a forradalmi-demokratikus átalakulások és a szocialista típusú átalakulások szakaszára. Természetesen ezt a felosztást nem lehet mechanikusan elvégezni. Forradalmi folyamatok és átalakulások országunk felszabadulásának első pillanata óta történnek náI lunk. E folyamatok átnövése az egyik szakaszból a másikba — a népi demokratikus forradalomból a szocialista típusú forradalomba —, maga egy egész időszakot jelentett. A demokratikus és a szocialista átalakulások elemei összeszövődtek, egymással összekapcsolódtak, kölcsönösen hatottak egymásra jóformán a népi hatalom megalakulásának és tevékenységének első percétől kezdve. Jusson eszünkbe Lenin tanítása a burzsoa-demokratikus forradalom átnövéséről a szocialista forradalomba. Lenin figyelmeatetett arra, hogy ez a folyamat nem választható el egymástól kínai fallal és csak a harc dönti el a további előrehaladás kérdését. A mi forradalmunk fejlődése az első négy év alatt teljesen igazolta ezt a lenini tételt. A külpolitikai kérdésekre áttérve, Bierut megállapította, hogy a beszámolóban taglalt időszakot a szocializmus és a béke tábora gazdasági, védelmi, politikai és kulturális erőinek növekedése s ezzel egyidőben a világkapitalizmus általános válságának elmélyülése jellemzi. Hangsúlyozta a berlini értekezlet jelentőségét, majd kijelentette, hogy a lengyel nép egyetért az összeurópai kollektív biztonsági szerződésre vonatkozó szovjet javaslatokkal és ilyen szerződés megkötése mellett foglalt állást. A külpolitikai feladatokról a következőket mondotta: 1. Minden vonatkozásban erősíteni kell a testvéri ideológiai kapcsolatot é

s örök barátságot a Szovjetunióval. Bennünket erőssé tesz e szövetség ereje. A szeptember előtti Lengyelország íkormánykörei elárulták a lengyel nép legéletbevágóbb érdekeit és ellenezték az együttműködést a hatalmas Szovjetunió nagy népével. 2. Fejleszteni és erősíteni kell a baráti kapcsolatokat és az együttműködést a demokratikus tábor minden országával. Büszkék vaFeladatok a külpolitika terén gyünk a nagy kínai néppel való szélesítése érdekében — különösen barátságunkra. Erősítjük baráti a kereskedelem terén — minden kapcsolatainkat szomszédunkkal, a testvéri Csehszlovákiával. Elmélyítjük jószomszédi viszonyunkat és erősítjük kapcsolatainkat a Német Demokratikus Köztársaságggal. Továbbra is segítséget fogunk nyújtani a hős koreai népnek. A szívélyes barátság szálai fűznek bennünket Romániához. Magyarországhoz, Bulgáriához, Albániához és a Mongol Népköztársasághoz. 3. Harcolni fogunk a nemzetközi feszültség további enyhüléséért, a tárgyalások folytatásáért, az atomfegyver és a többi tömegpusztító fegyverek használatának eltiltásáért, a fegyverzet csökkentéséért, az öt nagyhatalom közötti megegyezésért, a kollektív biztonság európai rendszeréért, a nemzetek önrendelkezési jogának és szuverenitásának tiszteletbentartásáért. TJi mogatunk minden becsületes erőfeszítést, amelynek célj

a a német kérdés j demokratikus alapokon — egy egységes, békeszerető Németország megteremtésének alapján való megoldása. 4. Lengyelország nem kíméli erőit a nemzetközi együttműködés kiállam között, tekintet nélkül azok társadalmi rendszerére és kormányformájára. 5. A békéért és a haladásért folyó harcban erősítjük barátságunkat és szolidaritásunkat a világ testvéri kommunista és munkáspártjaival. Még jobban elmélyítjük az egész világ dolgozóival való nemzetközi szolidaritás gondolatát. 6. A lengyel dolgozóknak, az egész lengyel népnek fokozpia kell alkotó erőfeszítéseit terveink megvalósítása, gazdasági vívmányaink megszilárdítása érdekében, amelyekre külpolitikánk támaszkodik. Nem szabad megfeledkeznünk arról, . hogy továbbra is léteznek reakciós imperialista erők, amelyek a nVnzetközi feszültség kiélezésére és fokozására, egy űj háború kirobbantására törekednek. Ezért — miközben minden erőnkkel védelmezzük az összes népek nagy és szent ügyét, a békét — gondolnunk kell védelmi képességünk fokozására is annak érdekében, hogy a Sgovjetunió és az egész demokratikus tábor hatalmas erőivel karöltve biztosítsuk a békét az egész világon és ezzel hazánk biztonságát is. Az ország gazdasági helyzete Boleslaw Bierut a továbbiakban a Lengyel Népköztársaság gazdasági eredményeivel és a hatéves terv teljesítésével foglalkozott. Elmondotta, hogy az ipari termelés 1953.ban 3,6-szorosa volt az 1938. évinek. Ha a szocialista ipar 1949. évi termelését 100-nak vesszük, akkor 1953-han a termelés 228.6 volt. Ilyenformán a hatéves tervben a feladatokat túlteljesítették, mert 1953-ra a terv 197,1 százalékos emelkedést írt elő. Hangsúlyozta hogy különösen a termelőeszközöket el "állító ipar fejlődött a leggyorsabb ütembín. Ami a közszükségleti cikkek gyártását illeti — mondotta — a hatéves terv eddigi négy éve alatt ez is jelentősen megnövekedett. A közszükségleti cikkek termelése a szocialista iparban 1953 folyamán 219,8 százalék volt az 1949. évivel szemben, bár a hatéves terv előirányzata szerint a közszükségleti cikkek termelésének 1953-ban csak 205,3 százalékra kellett volna emelkednie. Mint az idézett számadatokból kitűnik, a beszámolóban felölelt időszak alatt óriási, történelmi jelentőségű ugrást tettünk előre és Lengyelország erős ipari országgá vált. .Most az a feladat, hogy a le. hető legnagyobb mértékben megkönnyítsük a mezőgazdasági terme. lés fejlődését, meggyorsítsuk a közszükségleti cikkek gyártásának növekedését, valamint a lakások Is a kulturális intézmények építését és ilyen módon meggyorsítjuk a vá. rosi é

s falusi dolgozók életszínvonalának emelkedését. A mezőgazdaságnak 2,5-szeranynyi gépet és felszerelést szállítanak, mint 1949-ben. Mégis a mezőgazdaságra váró feladatok megvalósítására ez nem elegendő. Ezért az 1954 —1955. évi gazdasági feladatok meg oldását célzó tervezet azt a feladatot í»ja elő, hogy 1955-ben több mint kétszerannyi mezőgazdasági gépet és felszerelést kell gyártani, mint 1953-ban. A mezőgazdaság kérdései Az iparral ellentétben, amelynek fejlődése szocialista alapon ment végbe — mondotta Bierut — a mezőgazdaság a hatéves terv első négy évének időszakában főleg az egyéni gazdálkodás alapján fejlődött. Ez a tényező ugyanúgy, mint egész sor más tényező is, a mezőgazdaság fejlődésének lassú ütemében jutott kifejezésre. Míg 1950—1953-ban az ipari termelés 118 százalékkal növekedett, addig a mezőgazdasági termelés mindössze 10 százalékkal. A' hatéves terv eddig eltelt négy éve alatt a falvakban kibontakozott a termelőszövetkezeti mozgalom. Míg 1919-ben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek száma csak 243, tagjaik szám

a pedig alig 6000 volt, addig 1953. végén a mezőgazdasági termelőszövetkezetek száma már meghaladta a 8000-et, a szövetkezetekben tömörült parasztok száma pedig elérte a 200.000-et. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek kezén levő földterület már az összes parasztgazdaságok által művelt földterületeknek körülbelül 9 százaléka. A beszámolóban felölelt időszak alatt a mezőgazdasági termelőszövetkezetek bebizonyították életképességüket és fiatalságuk, valamint a tapasztalatok hiánya ellenére megmutatták fölényüket az egyéni gazdálkodással szemben. A párt döntő jelentőséget tulajdonít a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének, mert ebben látja azt az utat, amely a lengyel mezőgazdaság gyökeres átépítéséhez, a dolgozó parasztok és az egéss-" nép életszínvonalának gyökeres emelkedéséhez vezet. A mezőgazdaságnak a beszámolóban taglalt időszak alatti nem kielégítő fejlődését az objektív okokon kívül egész sor szubjektív tényező is előidézte. Ezek közül a legfontosabb az volt, hogy nem összpontosítottuk erőfeszítéseinket a mezőgazdaság gyorsabb fejlesztésére, mert lebecsültük a népgazdaságnak ezt a szektorát. Bierut ezután felhívta a figyelmet arra a ragyogó példára, amelyet a Szovjetunió mutat a mezőgazdaság} termelés színvonalának gyors emelkedéséért vívott küzdelemben. Bierut beszélt az alkotmány jelentőségéről, majd hangsúlyozta, hogy a párt rendkívül fontos feladata, hogy felkészüljön az álta. lános népi tanács választására, amelyre az idén ősszel kerül sor. Részeletesen elemezte a munkás-parasztszövetség helyzetét és hangsúlyozta, hogy állandóan erősíteni kel] a kapcsolatot a dolgozó parasztokkal. A párt feladatairól beszélve, hangsúlyozta a minőségi összetétel állandó javítását, a bírálat és az önbírálat szabad fejlődésének biztosítását, a pártdemokrácia teljes érvényesülését, az éberség fokozását a nép ellenségeivel szemben. Beszámolóját befeježve, Boleslaw Bierut éltette a munkásosztály és a parasztság megbonthatatlan szövetségét, a Szovjetunió Kommunista Pártját, a Lengyel Egyesült Munkáspártot, a lengyel népet és a népi Lengyelországot. N. Sz. Hruscsov beszédéből Drága elvtársak! Engedjék meg, hogy a népi Lengyelország eme nagyjelentőségű napjaiban, a Lengyel Egyesűit Munkáspárt II. kongresszusa alkal mával a Szovjetunió Kommunista Pártja, az egész szovjet nép nevében szivből jövő testéri üdvözletünket tolmácsoljam önöknek és az önök áital képviselt Lengyel Egye. sült Munkáspártnak és az egész lengyel népnek. (Hosszantartó zajos taps. Mindnyájan felállnak.) A barát-; Lengyelország szabad népe aa Egyesűit Munkáspárt vezetésév.l, hősi munkával építi új, szocialista: életét. Pártunk és a Szovjetunió nemzetei szívből örülnek e dicső úton eiórt minden sikernek. A lengyel nép sikerei különösen azért töltenek el bennünket olyan nagy örömmel, mert mi is végigjártuk a szocialista építés nagy útját és saját tapasztalatainkon győződtünk meg arról, hogy ez az egyedüli helyes út, ameľy a dolgozókat szabadságuk, boldogságuk, a nép összes életerőinek felvirágzására vezeti. A lengyel nép, élén a munkásosztállyá

1., a gazdaságilag elmaradott burzsoá földbirtokos Lengyel, országot rövid idő alatt élenjáró népi demokratikus állammá építette. A Lengyel Népköztársaságot a nép érdekében maga a nép irányítja. Fej'ett iparral, gyorsan növekvő népgazdasággal rendelkezik, fejleszti a haladó kultúrát Az új, demokratikus Lengyelország többé már nem idégen töke kizsákmányolásának tárgya, mint a múltban. Nem szolgál nyersanyagforrásul az eredményeit és felvázolja a nép'mperialista államoknak és eszkö- gazdaság további fejlesztésére, a zül agresszív szándékaikra, intri. ! dolgozó tömegek életszínvonalának káikra és provokációikra. A népi emelésére, a demokratikus rendszer Lengyelország szabad állam, amey alapjának, — a munkások és patermészetes határain belül egye- rasztok szövetségének megszilárdít sült, megszilárdította nemzeti füg- tására, a párt harcképességének getlénségét és rendületlenül folytat, még nagyobb fokozására teendő innemzetek közötti-: béke és ba- tézkedéseket. A párt a szocializmus. tanak Lengyelország és Ukrajna testvérnemzetei között, amelyek békés és baráti életre vágyódtak. A lengye] munkásosztály, Oroszország munkásosztálya oldalán létrejöttének első napjai óta küzdött közös ellenségük, az orosz önkényuralom, a kapitalisták és a földbirtokosok ellen. Lángeszű vezérünk, Vlagyimir Iljics Lenin már fél évszázaddal ezelőtt, az orosz és lengyel munkásoknak a cárizmus elnyomása a kapitalisták és földbirtokosok ellen folytatott harca idéeaa.kábon a következőket mondotta: „A lengyei munkásnak mindig ezt fogjuk mondani: „Csak a leg. teljesebb és legszorosabb szövetség az orosz proletariátussal teljesítheti az önkényuralom elleni mostani politikai harc követelményeit, csak ez a szövetség biztosíthatja teljes politikai és gazdasági felszabadulását." (Taps.) Lenin az első orosz forradaiom napjaiban üdvözölte a derék Lengyelország hős proletariátusát. Hruscsov elvtárs ezután kiemelte azt a tényt, hogy Félix Dzerzsinszkij, a forradalmi munkásmozgalom kiváló a'akja, akit a szovjet emberek Október Hősének neveznek, a lengyel nép dicső fia voit. Hruscsov elvtárs ezután a Lengyel Egyesűit Munkáspárt n. kongresszusának jelentőségével foglalkozott. A Lengyel Egyesült Munkáspárt II. kongresszusa fontos feladatokat ojd meg. Kiértékeii a hatéves terv első négyévi teljesítésének ia a rátság politikáját, mint a hatalmas demokratikus tábor szilárd alkatrésze. Hruscsov elvtárs ezután konkrét példákon ismét kiemelte a íengyel nép nagy építősikereit és folytatta: A világ minden becsületes embere kétségtelenül látja a nagy sikereket és az egész világ dolgozó népe nagy megelégedéssel fogadja azokat. Országuk munkásai, parasztjai és érteimiségi doigozói hősi küzdelmének és áldozatkész munkájának eredményei megmutatják a népi demokratikus rendszer óriási elő A népi demokratikus rendszerben kimeríthetetlen lehetőségek vannak az ipar és a mezőgazdaság tartós fejlesztésére, a dolgozók jólétének és kultúrájának emelésére. A munkásosztály, a doigozó parasztság és a népből származó értelmiség legjobb tagjai fényes példát mutatnak arra, hogyan ljasználják ki ezeket az előnyöket és lehetőségeket a .népi demokratikus rendszer megszilárdítására. A szocializmus nagy életereje abban van, hogy a nemzeteket nem választja szét, hanem egyesíti. Mindenki tudja, hogy a cári Oroszország és a régi nemesi Lengyelország között hosszú ideig rossz és gyakran ellenséges viszony uralkodott, amit mind a lengyel nép, mind az orosz, ukrán, fehérorosz és litván nép megsínylett. Történelmi tények igazolják, hogy Lengyelország, Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország dolgozó népének mindig közös érdekeik voltak. Alekszander Puskin, a nagy orosz költő osztozott bizalmas barátjának. Adam Miczkiewicz. nagy iengyel költőnek nézeteiben és vele együtt álmodott az elkövetkező időkről, midőn a nemzetek elfelejtik az egymás közötti' viszályokat és egyetlen családdá olvadnak. Tarasz Sevcsenko, a nagy ukrán költő Bronisziáw áalesski lengyel forradalmárnak ajánlott versében barátjának és testvérének nevezte öt és haraggal írt arról, hogy a kapzsi lengyel mágnások és ukrán földbirtokosok ellenségeskedést szíért foiyó küzdelem vezető ereje. Nem kétséges, hogy ez a kongresszus a népi Lengyelország fejlődésének jelentős határköve a szocialista építés útján. Szívből kívánjuk kongresszusuknak, hogy a nép jóléte érdekében kifejtett munkája eredményes legyen! (Zajos, hoszszantartó taps, mindnyájan fetlálL nak.) Drága elvtársak! A Szovjetunió Kommunista Párt. ja Központi Bizottsága küldöttségünket eiut-azása előtt megbízta, nyei-t a kapitalista rendszei fölötte -H»ogy a következő üdvözletet tolmácsoljuk a kongresszusuknak:. „A Lengyel Egyesült Munkáspárt H. kongresszusának. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága testvéri üdvözletét küldi a Lengyel Egyesült Munkáspárt H. 'kongresszusának! (Zajos, hosszantartó taps. Mindnyájan felállnak.) A lengyel dolgozók a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetésével nagy sikereket értek el az ország szocialista iparosításában, a mezőgazdaság átépítésében és a kultúra fejlesztésében. A népi Lengyelország a hatalmas demokratikus tábor szilárd alkatrészévé váit és a világbéke megőrzésének és megszilárdításának aktív harcosa. A Szovjetunió Kommunista Párt. jának Központi Bizottsága a szo. cialista építésben, a dolgozók élet. színvonalának állandó emelésében és a népi demokratikus állam szilárdításában őszintén további sikereket kíván a Lengyel Egyesült Munkáspártnak. (Zajos, hosszan, tartó taps. Mindnyájan felállnak.) í" m a Lengyel Egyesült Mun. ká.- t — a lengyel nép szervező, je és vezére! (Zajos, hosszantartó taps!) Éljen Lengyelország és a Szovjet, unió nemzetei között; felbonthatatlan barátság! (Zajos, hosszantartó taps.) A Szovjetunió Kommunista Párt. ja Központ; Bizottsága" (A jelenlévők zajos, hosszantartó tapsa. Mindnyájan felállnak és éljeneznek: Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártjai)