Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-14 / 63. szám, vasárnap

1954. március 5. U J SZ0 5 MUNKÁRA KÉSZEN Levelek a tavaszi munkákról te az országban a legtöbb gépállomást elhagyták már a traktorok, az ekék, a simítok, a vetőgépek, s a brigádközpontokban várják a nagy munka megindulását. Sőt, több hír érkezett, már arról is, hogy egyes helyeken megkezdték a tavaszi munkát, a vetést. A stuvavai traktorosok pl. több mint 22 hektár földet vetettek be tavaszi vetőmaggal. A bratislavai kerület állami gazdaságainak határában is megindult az élet. Fogatolnak, simítóznak, jó termőképessé teszik a talajt. Mezőgazdasági dolgozóink tudják, hogy a mezőgazdaság fejlesztésére hozott határozat — a hektárhozamok növelése — csak úgy valósulhat meg, ha most a tavaszi mun- i ka nagy harcában derekasan megállják helyüket a munka frontján, a földeken. Parasztieveiezöink általában csak az előkészületekről számolnak be, mégis ez azt jelenti, hogy nagy igyekezettel indulnak a tavaszi feladatokra és azt bizonyítja, hogy a mezőgazdaság

i fellendítésének munkájából szövetkezeteink egyénileg dolgozó parasztjaink méltókép kiveszik részüket. Mert ilyenkor már nyugtalan a dolgozó paraszt. Többször meg-mcgnézi a határt. Szikkadt-e már a föld annyira, hogy belelehesssn akasztani az ekét. vagy meginduljon a simítózás, fogasolás. Sokhelyütt felhasználták az alkalmat arra, hogy a megszáradt földeken elvégezték a fejtrágyázást. A királyhelmeci traktorállomásról kaptuk az alábbi beszámolót. — A traktorállomás javítóműhelyének dolgozói fáradságot nem ismerve, sokszor alkatrészhiánnyal küszködve, megállták helyüket a javítási munkákban. Február 28-ra már minden traktort és agregátot kijavítva sorakoztattak fel a traktorállomás udvarán. Most már csak arra a pillanatra várnak, hogy felszáradjon a föld felülete és neki induljanak a nagy csatának. A fegyverek — a traktorok — jók. A tavaszi munka harcosai, az ifjú traktorosok kötelességük teljes tudatában, felkészültek. A tél folyamán 36 ifjú traktorost képeztek ki a királyhelmeci traktorállomáson. Az ifjú traktorosok lelkesedése, munkakedve bizonyíték arra, hogy a győzelem sikerrel jár. A szövetkezet' és a traktorállomás testvéri együttműködése pedig azt jelenti, hogy a királyhelmeci traktorállomás a szövetkezetekkel együtt minden erő bevetésével igyekszik megvalósítani a mezőgazdaság fejlesztéséről hozott határozatot. Tóth Lajos, Királyhelmec A nagyudvarnolii szövetkezet tagjai az évzáró közgyűlésen eltervezték, hogy amint az idő engedi, hozzálátnak az őszi kalászosok fejtrágyázási munkáihoz. A mult esztendőben — noha nem volt olyan zord tél mint az idén — már meggyőződtek arról, mit jelent az őszieknek a njtrogénes fejtrágyázás. A trágyázás után a hidegtől elsorvadt növény szinte szemlátomást nő. Úgyszólván valami húzza felfelé és egyre jobban sűrűsödik, bokrosodik a növény. Az idei tél alaposan megviselte az őszi kalászosokat. Egyes helyeken foltok láthatók, ahol elsárgult a búzavetés. No, ilyen helyen gyors segítség kell. És erre felfigyeltek a nagyudvarnokiak is. Ezért az őszi vetéseken sürgősen elvégezték a fejtrágyázást. További tervük az, hogy a búza fejlődésének későbbi idejében is fejtrágyáznak, hogy még nagyobb hektárhozamot biztosítsanak. Patasi István, Dunaszerdahely Sok minden jót, örömet adott az elmúlt esztendő a kistárkányi szövetkezet tagjainak. Várták is mindannyian az évzáró közgyűlés napját. De hogy ne várták volna, mikor az elmúlt év munkái értékelése után még részesedés is volt a zárszámadáskor. Előlegként 10 koronát kaptak a tagok egy-egy munkaegységre, a zárszámadáskor 4—5 korona jutott a munkaegységek után. S mindezt annak köszönhetik, hogy a tagok egész esztendőn át odaadóan, becsületesen dolgoztak, a szeptemberi kormányhatározat után pedig helyesen használták fel a kormány segítségét. Az idén sem akarnak kevesebbet, ellenkezőleg, többet akarnak termelni. Az ország nagy segitségét és gondoskodását jó munkával, több termeléssel és a mezőgazdaság fellendítéséről hozott határozat megvalósításával akarják viszonozni. Az elmúlt év sikerein felbátorodva határtalan lelkesedéssel készültek fel a tavasz nagy munkáira. Megszervezték a csoportokat. Alapos áttekintés és vita után kidolgozták a tavaszi munkatervet. A földterületet az igavonó állatokkal s a gazdasági felszereléssel együtt szétosztották a csoportoknak. Minden csoport vállára nagy felelősség nehezedik, hisz a tervezett hektárhozamokat ha törik, ha szakad, ki kell csikarni a földből. Hogy a csoportokon belül is szárnyra kapjon a szocialista munkaverseny, megalakították a munkacsapatokat is. A szövetkezet munkáját figyelemmel kísérik ám a kívülálló dolgozó parasztok is. Hej, de hányszor meghányják, vetik magukban: „Mégis csak jobb az a közös, hisz egyre jobban élnek a tagok". A sok-sok fontolgatás után végre is a szövetzetbe visz az útjuk. Az idén már 14 dolgozó paraszt lépett a szövetkezetbe, hogy meglelje jövőjét, felemelkedését. Fülöp Sándor, Kistárkány A rozsnyói traktorosok a X. pártkongresszus tiszteletére Vállalt értékes kötelezettségeikkel adják tanújelét, hogy a tavaszi munkák nagy harcának sikeréért szilárd hittel, nagy tettekkel, s az előttük álló nagy feladatok túlteljesítésével állnak csatasorba. A traktorállomás CsISz üzemi szervezetének évzáró közgyűlésén az ifjú traktorosok sorában több egyéni kötelezettségvállalás született, melyek a tavaszi munkák idejében való elvégzésére irányulnak. Tizenöt traktoros határozta el, hogy tavaszi munkatervét 140—170 százalékig teljesíti. A brigádközpontok könyvelői pedig arra tettek vállalást, hogy a szocialista munkaverseny nyilvánosságra való hozásával s a győztes traktorosok népszerűsítésével járulnak hozzá a kollektív munkához, a tavaszi feladatok sikere érdekében. Pozmán Géza, Rozsnyó A gombai állami b/rtok igazgatóságához tartozó gazdaságok dolgozói az elmúlt napokban tárgyalták meg az egész évi termelési tervet és megkötötték az 1954-es évi kollektív szerződéseket. Ez az esemény ünnepnek számított a birtok dolgozóinak körében. Ünnepnapnak azért, mert ezeket a dolgozókat a múltban sohasem kérdezte mag senki, hogyan akarnak dolgozni, mit fognak termelni. Azt sem tudták előre, hogyha az előirányzott feladatot teljesítik mennyi lesz a keresetük. Máskép van ez már ma. A kollektív szerződés magában foglalja: ha jól dolgoz nak, jól müvelik a földet, többet termelnek a tervezettnél, a rendes kereseten felül prémium is jár a dolgozónak. És a gombai állami birtok dolgozói nemcsak jól, hanem néldásan akarnak dolgozni, hisz a környező falvak szövetkezeteinek tagjai figyelik munkájukat, tanulni akarnak, a már fejlettebb nagyüzemi gazdaságtól. A termelési terv túlteljesítése érdekében a hektárhozamok és az állattenyésztési terv fokozásáért a X, kongresszus tiszteletére 2,115.212 korona értékű felajánlást tettek. Seszták Gyula, a gombai állami birtok üzemi bizottságának elnöke. Sürgősem fejirágyázzuk ás őszi kalászosokat \ Boldogan néznek a jövö elé a nagymegyeri járás dolgozó parasztjai A nagymegyeri járás földművesei ma már összehasonlíthatatlanul jobban élnek, mint a múltban, amikor csak az idény alatt voit munká. juk, és ez is rendszerint csak nyáron, télen pedig köny&radományra kellett várniok, vagy pedig kénytelenek voltak külföldre vándorolni. Családjaikat abban a reményben hagyták otthon, hogy majd a határon túlról segítik őket, de a remény hiábavMó volt, mert külföl. dön ugyanilyfe volt a helyzet. A kapitalisták mindenütt egyformán kizsákmányolták a dolgozókat. A termelőeszközök az ö kezükben voltak és az elvégzett munka ellenértéke csak az egyes egyének javát szolgálta. Népi demokráciánkban, a szocializmus építésében már eleve más az élet. A munkás-paraszt szövetség teljesen új életet teremtett. Ma a járás túlnyomó része szocialista szektor, ahol igen szép eredményeket érnek ei és a dolgozók élet-, politikai-, és kultúrszínvonala állandóan emelkedik. Az első gottwaldi ötéves tervben pártunk és kormányunk segítségével 1951-tői a következő gazdasági épületeket építettük járásunkban: 1951-ben öt 140 férőhelyes, 1952ben hat 570 férőhelyes. 1953-ban tizenöt 1604 férőhelyes tehénistálWt 1951-ben hét 1400 férőhelyes, 1952ben tizennégy 2800 férőhelyes, 1953ban kilenc 1800 férőhelyes sertésólat. Az sunyadisanók számára 1951-ben két 100 férőhelyes, 1952-ben öt 250 férőhelyes, 1953-ban kilenc 450 férőhelyes ólat. 1951-ben egy 300 férőhelyes, 1952. ben két 600 férőhelyes, 1953-ban négy 1200 férőhelyes birkaaklot építettek fel. 1952-ben öt 7500 férőhelyes, 1963ban negyvenöt 24.700 férőhelyes baromfiólat. Azonkivüj dohányszáritó, melegágy és fűtéses üvegházak épültek é

s a gazdasági épületeket kijavították. A járási nemzeti bizottságnak épületet és több lakóházat is építettek. Az utakat kijavították. Csicsón és Izsapon felépült a helyi nemzeti bizottság épülete és öt felszerelt tüzoltószertár Bogya és Gel. lér között hidat építettek és a Járási egészségügyi szolgálat épületét is rendbehozták. Ezekre a közjóléti célokra az állami költségvetésből 6,164.658 koronát fizettek ki. Az eddigi eredmények alapján bátran mondhatjuk, hogy dolgozó népünk ma sokkal jobban él, mint a kapitalista rendszerben. Kosztankó Antal, Nagymegyer. Megkezdték a tavasziak vetését A stupavai traktorosbrigád traktorosai Dvoran József vezetésével elsőnek kezdték meg a kerületbon a tavasziak vetését. A brigád veze tője naponta ^.gilenőrzi a bevetett földterületek nagyságát és az elért eredmények szerint osztja be a traktorosokat a trágyahordásra, a ta'ai előkészítésére, horoná'ásra simító zásra, vetésre. A talaj még nem mindenütt szikkadt s ezért csak a dél utáni órákban dolgoznak. Ennek ellenére azonban Kadnár József traKtoros Skoda 30-as gétpével eddig 44 hektár földterületet készitr-tt elő vetesre, s ugyanekkora földterületen szétszórta a műtrágyát Scsepán Já nos, a brigád legjobb traktorosa 11 hektáron vetette el a? árpát Skod& 30-as géppel dolgozik amelyhez egy sűrüsoros vetőgépet szerel A föld állapota még nem engedi meg. hogy agregátot használjon, de így i

s szép eredményedet ért el. Mindet •'irábaii egy hektárnyi területet vet ba. Mezőgazdasági dolgozóink előtt a tavaszi munkákban az eddigieknél sokkalta nagyobb feladatok állnak. Ahihoz, hogy a tavaszi munkákat sikeresen elvégezhessük, derekasan helyt kell állnunk. A mezőgazdaság fejlesztésére hozott határozat kimondja: „A növénytermelés a mez;,gazdálkodásnak döntő szakaisza, mint a fő élelmiszerek túlnyomó részének, az állatállomány takarmányának, az élelmiszer, és könnyűipar nyersanya. gainak forrása. Ebben van különösképpen fontos jelentősége a dolgozók életszínvonalának emelése szempontjából". Leszögezhetjük, hogy növényterme, lésünk színvonala emelkedik, koránt sem mondhatjuk azonban, hogy dolgozó parasztjaink felhasználtak min den lehetőséget, m-nden tartalékot a mezőgazdaság; termelés fokozására. Elsősorban is a talajmunkáró] van szó, mert nem teremhet az a föld az' a talaj, amelyet nem gondozunk, s nem ápolunk helyesen. Világos tehát, hogy a gépi munka nagy segítsége mellett egyre fokozottabb gondot kel] fordítani a talajjavításra. Mezőgazdasági dolgozóink egyik fő feladata a talaj termékenységének szakadatlan növelése. Minden dolgo zóparaszt tudja, hogy csakis a jó erőben lévő, rendszeresen, s jól művelt, jó szerkezetű gyomtalan földe ken növekedhetik évről évre gabonatermelésünk. A talaj termékenységének fokozá sáért folytatott küzdelemben nagy se gitségünkre van a haladó szovjot me zőgazdasá'gi tudomány. Itt elsősorban is V. R. Vjljams munkáira kell gon dolniunik, aki igen alaposan elemezte a termékenység lényegét és lefektette a termékenység növelésének alapjait. Melyek a talaj termőképességének növeléséhez szükséges módszereik? r.egfon,tosabbak: az istállótrágya jó elhasználása, az eddigieknél jobb ta lajműveiés. a helyes vetésforgó, a ve lés előtti talaj m unka. a boronálás ós a korszerű simítózás, a szikes ho. mok és vizenyős termőföldek talajá nak megjavítása. Talaja nk termőképességének fokozása érdekében komoly feladatok előtt álluink a műtrágyádra terén, s kívájtkép most, a tavaszi mezögaz .dasági munkák egyik igen fontos és sürgős feladata az názi kalászosok, de leginkább a búza fej trágyázásának végrehajtása. Miért van a fő hangsúly a búzán? Mindenki előtt ismere tes, hogy a búzát később vetjük el, mint a rozsot. Ahhoz sem kell bő vebb magyarázat, hogy búza termé sünk összterülete a legnagyobb. így érthető, hogy búzából nyerjük a legtöbb kenyérnekvalót. A kormány ha tározata szerint tehát, ha a dolgozó népet egyre több és jobb minőségű kenyérrel kel] ellátnunk, ezt úgy valósíthatjuk meg, ha növeljük az össztermelést, fokozzuk búzaföldjeink hektárhoizamát. Térjünk csak vissza, miért is olyan égetően fontos a hó elolvadása után, amikor már annyira szikkadt a föld, hogy nem tapad, azonnal végrehaj ta. ni a fejtrágyáizást ? Amint már említettük, a búza olyan időszakban kerül a földbe, amikor mindennap sülylyed a hőmérséklet. November derekáin már olyan alacsonyra süllyed a hőmérséklet, hogy a növény fejlődése és növekedése erősen lelaissul, s ha annyira zord az időjárás, hogy beállnak a száraz fagyok, a fejlődés úgyszólván teljesen megáll. Az október elejei vetésnek tehát nem sok ideje van a megerősödésre, még kevésbbé erősödhetnek meg azok a búza vetéseink, amelyeknek a magvát október derekán, vagy a hó végén tettük a föld'be. A kemény téli idöjáráls is alaposan próbára teszi az őszi kalászosokat. Kiváltkóp akkor sínylődnek az ősziek, ha későn esik rájuk a hó, mert így közvetlenül éri őket a fagy. a szél, a zúzmara, s veszélyezteti a növényzetet még a vékony jégkéreg is. Természe tesen a föld feletti zsenge hajtások | egyrésze megsérül, sőt több esetben | el is pusztul. S ha a föld csontke i ményre fagy. nemhogy csak a föld feletti hajtások forognak veszélyben, hanem a földben lévő gyenge gyökerek is elpusztulnak. A fagyott talajból a nedvességet sem tudja a növény magábaszívni. Ilyen esetben úgyszólván szomjaznak a növények, ami azt jelenti, hogy nem fejlödnek, huszen semmiféle tápanyaghoz nem jutnak. A tavaszi fagyok felengedése ugyancsak megviseli a növényzetet. A felső talajréteg felfagyása folytán a gyökerek nagyrésze elszakad, kihúzódik a talajból, a növénynek megszűnik a talajszemcsékkel való közvetlen kapcsolata. Természetesen ez, csakis akkor következ k be, ha so. ká tart a tél és kevés a hótakaró. Már pedig az idei télre joggal mondj hatjuk, hogy hosszantartó és hideg volt, bizony erősen próbára tette az ősizi kalászosokat. Ezért nyomban, amint csak az időjárás engedi, hozzá kell látni az őszek ápolásához. Ha a föld fagya kienged, a hőmérséklet emelkedni kezd, megindul a talajélet. A tél sanyargatta növény, nek sürgősen szüksége van könnyen oldódó tápanyagokra. Az ösza vetések fejtrágyázását ennek következtében a növényi élej megindulásakor, kora tavasszal kell végezni, hogy a fejlődés kezdetén biztosítsuk a gyökerek számára a közvetlenül felvehető tápanyagot. F aj trágyázás sal a növények a fejlődésük kezdetén kapott tápanyagok hatására erős gyökérzetet fejlesztenek, elbokrosodnak é

a kihasználják azt az időt, amikor talajban még bőséges a nedvesség. S mire eljönnek az esetleges száraz idők űszi veteményeink megerősödnek, s megsűrűsödve növekednek. Fej trágyázásra leginkább Péti sót használunk. Hektáronként általában 60—100 kg-ot Természetesen ez nem lehet pontos meghatározás, mert a mfitrágyameinnyiség megállapításánál f gyelembe kell venni, hogy a növény mennyire maradt vissza a fej. lödésben. Másféle műtrágyát is használhatunk fej trágyázásra. A szovjet tapasztalatok azt iga. zolják, hogy a fejtrágyázás többször, megosztottan alkalmazva nemcsak nitrogén, hanem foszfor és ká1 um műtrágyákkal, valamint szerves trágyákkal Végezve, nagy ere dm gyeket biztosit. Az eddigi tapasztalatok szerint a káliumtrágya a megdőlés ellen b-ztosít védelmet. Az idei télen sokkal többet szenvedtek az őszi kalászosok, mint eddig bárm'kor. Igy hát sürgősen fejtrágyázni kell. Előfordulhat azonban, hogy nem tudunk időre műtrágyát, biztosítani. M

:t tegyünk ilyenkor? Egyéb trágyafélét kell használnunk, hcvgy a szükséges nitrpgénmennviségét idejében biztosítsuk. Fejtrágyázásra igénybe vehetünk szerves trágyát ls. A szerves trágyával való fejtrágyázírcná] figyelni kell arra, hogy azt egyenletesen szórjuk szét. mert ha ez nem így történne, helyenként buja foltok lennének a vetésben, és a túl sok nitrogén következtében ezeken a foltokon kipusztulna a növényzet. Szerves fejtrágyázásra különösen alkalmas a baromfi trágya. Szerkezete lehetővé teszi az egyenletes e]teregetést, nagy a nitrogéntartalma, ami azt jelenti, hogy kevesebb kell belőle, öthat mázsa baromfitrágya annyi nitrogént tartalmaz, amennyi 50 kg Péti-sónak felel meg. Egyes helyeken azt mondják, hogy a íahamu is felhasználható fejtrágyázásra. Ez a nézet helytelen, mert a fahamuból (10 százalék káliumot és 3—4 százalék foszforsavat tartalmaz) ép. pen az a tápanyag hiányzik, amelyre a búzavetésnek a legnagyobb szüksége Van, a nitrogén. Itt a fejtrágyázás ideje. Lássunk tehát munkál., j. Egyetlen szövetkezet, vagy egyénileg dolgozó paraszt se hanyagolja el az őszi vetések fejtrágyázását, mert ezzel az eljárással több mázsával növelhetjük a hektárhozamot. A fej trágyázott növények a talajba jutott tápanyagok következtében fellépő erőteljes fejlődés eredményeként gyorsabban érnek be. így be érésük már a forró időjárás beállta előtt megtörténik, ami a termés emeL kedését jelenti. y