Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-12 / 61. szám, péntek

1954. március 12. HISZ0 7 A Lengyel Népköztársaság kormányának nyilatkozata A lengyel lapok március 10-én kö­Eölték a Lengyel Népköztársaság kormányának nyilatkozatát, amely azt mondja: A Lengyel Népköztársaság kor­mánya nagy fontosságot tulajdoní­tott a berlini konferenciának, mert a Lengyel Népköztársaság kormánya olyan ország kormánya, amelynek történelmi tapasztalatai folytán életérdeke a nemzetközi feszültség tartós enyhítése és a vitás kérdések, főleg az európai kérdések békés megoldása. A berlini konferencia eredményei megmutatták, hogy az államok kö­zött fennálló nézeteltérések ellenére is lehetséges a megegyezés a vitás kérdésekben. A berlini értekezlet azt is megmutatta, hogy a megol­datlan kérdésekről, főleg a német kérdésről és az európai biztonság kérdéséről lehet és kell is tovább tárgyalni. Ez elégedetlenséget keltett azokban, akiknek érdekükben áll a feszültség fenntartása, hogy folytathassák a német militarizmus felújítását. Ez meg is történik, ha Nyugat-Euró­pát új agresszió tűzfészkévé teszik. A berlini értekezlet befejezése után néhány nappal a nyugatnémet­országi agresszív revansiszta erők további ellenséges aktust követtek el a béke ellen. A bonni parlament többsége jóváhagyta az alkotmány megváltoztatását. Ez lehetővé teszi az általános hadkötelezettség beve­zetését Nyugat-Németországban, ami az új Wermacht felállítását jelenti. Ezzel egyidejűleg — amint a saj­tójelentésekbői kitűnik — fokozó­dik az USA uralkodó köreinek Franciaországra és a többi nyugat­európai országokra gyakorolt nyo­mása, amely arra irányul, hogy meggyorsítsa az „európai védelmi közösségről" és a német militariz­mus felújításáról szóló szerződés ratifikálását. Ez a helyzet az európai népekre azt a rendkívüli kötelességet rója, hogy hárítsák el az eseményeknek közvetlenül saját biztonságuk ellen irányuló további fejlődését. A Len­gyel Népköztársaság kormánya meg van győződve arról, • hogy ebben az irányban helyes utat mutat a kol­lektív biztonságról szóló összeuró­pai szerződésre tett szovjet Javas­lat. Ez a javaslat - amint ismeretes — azt ajánlja, hogy az összes európai államok, tehát Németország is, lép­jenek megegyezésre abból a célból, hogy egy esetleges agresszió eseté­re biztosítsák biztonságukat és az egymásnak nyújtandó kölcsönös se­gítséget. Ez a javaslat kizárja azt a veszélyt, hogy Európában más ál­lamok ellen irányuló államcsopor­tosulások keletkezzenek, A lengyel népnek — mondja to­vábbá a nyilatkozat — életérdeke az európai béke biztosítása, mert ismeretes, hogy a német militariz­mus hódító törekvései mindig és el. sősorban Lengyelország ellen irá­nyultak és hogy Lengyelország volt a hitleri fasizmus agressziójának egyik első áldozata. A* agresszív háborúk következ­ményeit, a mérhetetlen emberáldo­zatokat és hallatlan károkat a len­gyel népnek egész nemzedékek ne­héz munkájával kellett megfizetnie. A lengyel nép érdeke a biztonság biztosításában teljesen megegyezik az összes európai népek érdekeivel, azokéval, amelyek részt vettek az utolsó háborúban, valamint azon ke­vés európai népek érdekeivel is, amelyek nem viselték a háború szen­vedéseit. Lengyelország érdekel megegyeznek az olyan országok ér­dekeivel, mint Franciaország, amely az utolsó száz év alatt a német mi­litarizmus három háborús betörését élte át, vagy Belgium, amely két ízben vált a német militarizmus ál­dozatává. A Lengyel Népköztársaság kormá­nya úgy véli, hogy az európai béke biztosításának legjobb útja a kollek­tív biztonság rendszerének megte­remtése és támogatja a kollektív biztonságról szóló összeurópai szer­ződésre tett szovjet javaslatot. Ez a szerződés, amelynek alapja a függetlenség tiszteletbentartása és amely megakadályozza az államok belügyeibe való beavatkozást, gátat vet bármilyen támadásnak. A szer. ződés a részvevők mindegyikének biztosítja, hogy agresszió esetén a szerződést aláíró valamennyi állam köteles segítséget nyújtani minden rendelkezésre álló eszközzel, bele­számítva a katonai erőket is, annak az államnak, amely az agresszió ál­dozata. Így ez a szerződés valóban megteremtheti a tartós békét Euró­pában, Lengyelország, Franciaor­s»ág és a többi országok számára. Ez annyit jelent, hogy a német mi­litaristák revansiszta és revizionis­ta programmja, amely eddig meg­mérgezte az európai kapcsolatokat, elveszti alapját, mert e programm megvalósítására irányuló bármilyen kísérlet a szerződés aláíróinak együttes ellenállásába ütközne. A kollektív biztonság elvén ala­puló szerződés véget vetne annak az európaellenes politikának, amely Eu­rópát egymással szembenálló államok csoportjaira akarja osztani, annak a politikának, amely káros a béké­re, és az európai országokat men­tesítené attól a veszélytől, amelyet számukra az USA által annyit szor­galmazott úgynevezett európai vé­delmi közösségről szóló szerződés jelent. Valamilyen xeurópai közösség« megalakítása, amelynek csak hat állam lesz tagja és amely félre­érthetetlenül a többi európai állam ellen irányul, nem lehet sem vé­delmi, sem békés jellegű, Ismere. tes, hogy a hat nyugateurópai ál­lam tömbjének Javaslatában az agresszív német miUtarizmusnak szánják a hegemóniát, amely a re­vanš és az agresszió programmját követi. Ez olyan helyzetet teremt, Az angol sajtó élesen bírálja Elsenhower magatartását a McCarthy-ügyben Az angol sajtót élénken foglal­koztatja a legújabb McCarthy-ügy. A legtöbb angol lap elítélő hangon ír arról a marakodásról, amely McCarthy személye körűi folyik. A Sundny, Dispatch szemieírója meg­jegyzi, hogy az „európaiak undor­ra: és szégyennel nézik a washíng toni fejleményeket, ha meggondol­ják, hogy egyesek ettől az új vi­lágtól várják az óvilág megmenté­sét". Mialatt Eiscnhower a Fehér Ház pázsitján golfozik, McCarthy lefaragja az Egyesült Akarnok al­kotmányának hatékonyságát. Az Egyesült Államok külügyi, polgári és fegyveres szo'gáptának tagjai körében nem uralkodhatik egészsé ges közsza lem, ha az elnöknek s po itikai törzsfönökök és kijá róií kupak tanácsát kel] ellencsel. szövésekre összehívnia, amennyiben tudni akarja: nem lesz-e tú'ságo­san kockázatos do'og, ha megki sérli ama hangzatos elvek megva­lósítását. ame'yeknek a,apján meg­választották. C.°ak ezért lehetséges, hogy az általa kinevezett miniszté reknek. így például Stevensnek, oly könnyen inukba szá 1 a bátorságaik mert az elnökük oly gyakran nw tátott ť.ra'mas példát. Igaz, a Köztársasági Párt arra bérelte fel Eisenhowert, hogy mentse meg a republikánusok irháját, de a nép azzal bízta meg, hogy takarítsa ki a washingtoni Augigsz-lstá'lót, nem pedig azzal, hogy a párt szőnyege alá seperje a szemetet. A Recorder Elsenhower meghátrálásáról, a Ste­vens.McCarthy-ügyben a következő ket írja: „Ha egy volt haderöfőpa. rancsnok, aki a Fehér Ház egész hatalmával rendelkezik, ilyen égbe­kiáltó módon hagyja cserben alan­tasait és régi barátait, mert nem mer egy szenátort megbántani, ak­kor joggal tehetjük fel a kérdést: miféle sötét boszorkánymesterség, nek köszönheti McCarthy ezt a fé­lelmetes hata mat? Lehetséges, hogy az általános kémüldözési őrü­let és a magas helyeken leleplezett megvesztegetési éa korrupciós ese­tek az általános féleiem és bizal­matlanság hangulatát keltették. Ta Ián ez növe'te kezdetben McCarthy híveinek számát. Kiszámíthatatlan károkat okoz McCarthy személyes hiúság* hata'oméhsége és minden 1 tisztességes eljárás iránt tanúsított •negvetése. Nyiiván Hit ert és a történelem többi durva, erőszakos i zsarnokát állította maga elé minta­í képül. amely különösen veszélyezteti Né­metország keleti és nyugati szom­szédainak biztonságát és ezáltal a békét is. Az Eurőpa kollektív biz. tonságára tett szovjet javaslat nem választ el, hanem egyesít. Ez a ja„ vaslat azzal, hogy kitűzi Német­ország semlegesítését, megteremti az alapokat a német problémának az egységes, demokratikus német állam megalakításának útján való békés megoldásához. Ez megfelel mind a német nép, mind pedig a nemzetközi biztonság érdekeinek is. Az európai kollektív biztonság meg­valósítása az európai népek hozzá­járulását jelentené az egész világ általános biztonsága elveinek meg. valósításához, amelyek az ENSz alapelveiben vannak lerögzítve. A lengyel kormány azón a néze­ten van, hogy Európában bekövet, kezett az a pillanat, amikor a nem­zeteik sorsáért felelős embereknek a jövő nemzedékek Iránti teljes fe­lelősségük és gondosságuk tudatá. ban meg kel] fontolniuk a kérdést, hogyan biztosítsák a tartó s békét a világnak ebben a részében. A kollektív biztonságról szóló össz­európai szerződésre tett javaslat kivétel nélkül teljesen biztosítja az összes európai országok biztonsá­gát, mind Kelet- mind pedig Nyu­gat-Európában. Ég teljesen megmu­tatja hogy a ^Keletről jövő állítóla­gos veszély* miatti bármilyen féle. lem tárgytalan és nem más, mint annak a propagandának eredménye, amelynek egyáltalában nem fonto­sak az eurápai érdekek. Az említett javaslat, amely sike­resen védelmezi Európa biztonsá­gát, annak történelmi győzelmét és kulturális értékeit, kell, hogy kon­krét megoldás és a tárgyalások tárgyivá váljék az európai államok körében. A Lengyei Népköztársaság kor­mánya az európai kollektív bizton­ságról szóló "szovjet szerződés ter. vezetét támogatva azon előfeltéte­lek szerint Igazodik, amelyeken a lengyel külpolitika alapul Lengyel­országnak a hitleri járom alól való felszabadulása pillanatától kezdve. Ez az összes államok közötti egyen­lőségen és a szuverén Jogok köl­csönös tiszteletben tartlsán alaipuló békés együttműködés politikája. Az európai biztonságot biztosító fel­tételek megteremtéséhez lényeges hozzájárulást jelentenek Lengyel­ország Odera és Nissza-menti nyu­gati határai. Ez a határ a béke legfontosabb tényezője, nemcsak Kelet-Európa, hanem Franciaország és a többi nyugateurópai országok szempontjából ís, amit ezen országok közvéleménye egyre jobban tudató, sít. A béke biztosításához hozzájá­rulást jelentenek azok a barátsági é s kölcsönös segélynyújtási szerző­dések, amelyeket Lengyelország a Szovjetunióval és a többi kelet., valamint déleurópai országokkal kö. tött. E szerződések célja a német militarizmus vagy a velük szövet­kezett erők agressziójának elhárí­tása. Ezek a szerződések senkit sem veszélyeztetnek és összhang, ban állanak a kollektív biztonság gondolatával. A Lengyel Népköztársaság kife­jezésre juttatta állásfoglalását a béke védelme iránt az Egyesült Nemzetek Szervezetében, a kollek­tív biztonságra irányuló állandó tö­rekvésével, valamint abban a fel­hívásban. amelyet múlt év vég-ín a Németországgal szomszédos ál­lamok kormányaihoz intézett a bé­két fenyegető veszély elhárítására irányuló közös akciókkal kapcso, latban. A Lengyel Népköztársaság kor­mánya lankadatlanul folytatja a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kibővítésére irányuló törekvését, ami együk fő feltétele a nemzetkö­zi kapcsolatok normálissá tételének és ezáltal a tartós béke megterem­tésének is. Következetesen folytatva a béke­politikát, a Lengyel Népköztársaság kormánya kijelenti, hogy kész részt venni a kollektív biztonságról szóló összeurópai szerződésben és (az ösz. szes többi európai államokkal együtt olyan tevékenységet kifej­teni. amelyeknek célja a szerződés megkötése és annak teljesítése vol­na. Az SzKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak üdvözlő távirata Ottó Grotewohlhoz Németország Szocialista Egység­pártja Központj Bizottsága elnöktnek éű a Német Demokratikus Köztársa­ság kormányelnökének Ottó Grote­wohl elvtársnak. A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága és a Szov­jetunió Minisztertanácsa önnek, a Szocialista Egységpárt és a német munkásosztály egyik legfőbb szerve­zőjének és vezetőjének 60. születés­napján testvéri üdvözletét küldi és jó egészséget kíván. További sikereket kívánunk Ön-; nek a Német Demokratikus Köztár­saság felépítésében, amely a német nép békeszerető erőinek megbízható tá­masza, a német dolgozók életórde­keiért, Németországnak békés és de­mokratikus alapokon való egyesíté­séért, a béke megszilárdításáért ée a népek biztonságáért folytatott harcá­ban. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága A Szovjetunió Minisztertanácsa A finn képviselőválasztások eredménye A helsinki rádió kedd reggeli hír­adásában közölté, hogy a szejm választásain 1,918.410 érvényes szavazatot adtak le. A szavazatok a következőképpen oszlanak meg: Szociáldemokrata Párt 25 száza lék (1951.ban 26.5 százalék), Ag­rár Szövetség 24 százalék (1951­be n 23.2 százalék), a Finn Nép De­mokratikus Szövetsége 22 száza­lék (1951-ben 21.6 százalék), Koa­líciós Párt (konzervatívok) 13 szá­zalék (1951-ben 14.6 százalék), Svéd Néppárt 7.4 százalék (1951. ben 7.6 százalék), Finn Néppárt 8.6 százalék (1951.ben 5.7 százalék). A mandátumok a szejmben a kö­vetkezőképpen oszlanak meg: Szociáldemokrata Párt 54, Agrár Szövetség 53, Finn Nép Demokra­tikus Szövetsége 43, Koalíciós Párt t konzervatívok) 24, Svéd Néppárt 13, Finn Néppárt 13. A Szociáldemokrata Párt az 1951, évi választásokhoz viszonyítva egy mandátumot nyert, az Agrár Szö­vetség kettőt és a Finn Néppárt hármat. A Koalíciós Párt (konzer­vatívok) négy mandátumot vesz­tett, a Svéd Néppárt pedig kettőt. A Finn Nép Demokratikus szövetsé­ge ugyanannyi mandátumot kapott a szejmben, mint előzőleg, bár 25.914 szavazattal többet kapott, mint az 1951.es választásokon. Magyar-szovjet barátság estje Moszkvában Március 10-én Moszkvában ma­gyar-szovjet barátsági estet tar­tottak. A baráti estet a politikai éd tu­dománya ismereteket terjesztő össz-szövetségi társaság, a külfölddel való kulturális kapcsolatok öss.;-szö­vetségi társulatok és a szovjet író­szövetség rendezték. Az estet Andié Denisov lanár nyitotta meg. Kijelentette, hogv a magyar-sxovjet barátság hónapja Magyarojszágon a Szovjetunió es a Magyar Népköztársaság közötti ba­rátsági együttműködés ég kök*" nos segélynyújtási szerződés aláírásának 6. évfordulója alka'mábó) folyik? A. Denisov emlékeztetett azokra a sikerekre amelyeket Magyarország a szocializmus építésében ért t?i és azt mondotta, hogy a szovjet embe­rek e sikerek felett őszinte örömet éreznek. Az esten beszédet mondott N. Gon­c.sarov az OSZSZSZK pedagógiai tudomány akadémiájának levelező tag. ja is valamint G. Gulia és L. Osa­nin szovjet írok, akik beszámoltak magyarországi benyomásaikról. Végezetül hangversenyt tartottak, amelyen felléptek a Szovjetunióba érkezett magyar művészek, valamint moszkvai művészek is. Közeikeleti események Az „Orient" c[mü lap közlése sze nnt Ataszl szíriai miniszterelnök egy sajtóértekezleten az úgynevezett „Nagy Szíria'' megteremtőének ter. véről kijelentette, hogy a kormány ,,egyáltalán nem szándékozik sem­miféle olyan lépést tenni, amely kül politikai kötelezettséget róna az or­szágra." Hasonip értelmű nyilatko. zatot tett a belügyminiszter is. Az iráni sajtót élénken fogialkoz tatja Stevens teheráni angol nagy követ nyilatkozata, amely az olaj i kérdéssel valh kapcsolatban és az Angol iráni Olajtársaságnak az álla. nvusltás következtében elszenvedett ,,procfitveszteségeit" olyan kérdésnek tünteti fel, amely felett .,nem lehet na. pirendre térni". Az iráni sajtó élesen támadja az angol nagykövetet kijelen­tése miatt. A Teherán Economíst azt (rja, ,,az iráni nép kíváncsisággal szemléli, hogy a nagyhatalmak miként akarják egymás között megoldani az iráni olaj kérdését. Ezeknek ^ nagy­hatalmaknak kezdettől fogva a® volt a céljuk, hogy Iránban zavaros legyen a helyzet, mert Igy ók diktálhatják a feltételeket... Most a kártérítés körül forog a legtöbb szó és ezzel kapcsolat, ban a háborúskodás nagy csalások közepette folyik. Az angolok rá akar­ják szedni .az iráni kormányt. A szudáni minisztertanács visszautasította a brit fokormányzó ultimátumát Az AFP a kairói rádióra hivat­kozva arról számol be, hogy Howe szudáni brit főkormányzó ultimá­tumot intézett a szudáni miniszter­tanácshoz. Howe egyfelől azt kö­vetelte, hogy egyiptomi vezptő sze. mélyiségeket a jövőben ne enged­jenek szudáni területre, Igy Nagibot se engedjék részt venni a szudán: pailament március 10-1 ünnepéíyes megnyitásán, másfelől pedig rend­kívüli jogokat követelt önmaga, szá­mára. A szudáni minisztertanács Howe követeléseit elutasította és .alkot­mányellenesnek" minősítette őket. Éles ellentétek az Egyesült Államok és a latin­amerikai országok között a caracasi értekezleten lődö gazdasági válság következtében csökken a látlnamerlkal országok kivitele az Egyesült Államokba. A The New York közölte: Colum­bia küldöttsége javaslatot vitt ma­gával az értekezletre, hogy tanulmá­nyozzák a nyersanyagárak ellenőr­zésének kérdését, és ennek megfe­lelő határozati javaslatot is készí­tett elö. „Bár ez a határozati javaslat az exportáló és az importáló országolt számára egyaránt tartalmaz indít­ványokat — Irfca a lap — a határo­zati javaslat kétségtelenül kizárólag egy ország, az Egyesült Államok ellen irányul." Már az értekezlet első napjaiban kiderült, hogy az Egyesült Államok semmiképpen sem hajlandó hozzá, járulni a latinamerikai országok gaz'asági nehézségeinek enyhítésé­hez. A venezuelai Caracasban folytat­ja munkáját a X. pánamerikai érte­kezlet, amelyen 19 latipamerikai ál­lam és az Egyesült Államok vesz részt. Az értekezlet előtt az amerikai sajtó nem titkolta, hogy az Egyesült Államok a kommunizmus elleni harc ürügyével arra törekszik, hogy az értekezleten részt vevő országokban fokozódjék a reakció éa így meg. védelmezhetők legyenek az ameri. kai tőkebefektetések ezekben az or­szágokban és szabaddá váljon az út az amerikai monopóliumok további behatolásához. Egész sor latlnamerikai ország sajtója megállapította, hogy a la­tinamerikai országok számára a fő kérdés, hogyan klizdhetik le az egy­re mélyülő gazdasági rtehézségeket, amelyeket fokoz az a körülméiy, hogy az Egyesült Államokban érlc-

Next

/
Thumbnails
Contents