Uj Szó, 1954. március (7. évfolyam, 52-78.szám)

1954-03-12 / 61. szám, péntek

1954. márciu

s 12. U J SZ0 5 Az állami költségvetés nemzetgyűlési megtárgyalásáról Állandóan növekedik nemzeti jövedelmünk Gazdasági fejlődésünk és a dolgo. zók anyagi jóléte emelkedésének világos bizonyítéka a nemzeti jőve delem szüntelen növekedése — mondotta beszédében Jiri Fleyberk, a Csehszlovák Szocialista Párt képviselője. A továbbialiban rámutatott, hogy az 1954 es évben nemzeti jövedelmünk 7,7 százalékkal növekedik. A nemzeti jövedelem elosztása nálunk a dolgozók jóléte rendszeres emejé s ének érdekében történik. 1952-ben nemzeti jövedelmünk 70 százalékát a lakosság állandóan növekedő anyagi és kulturális szükségleteinek kielégT téisére fordítottuk. 1953 ban ez az ösz. szeg még jobban növekedett. Csupán a nemzeti biatosításra, a szociális és kulturális intézkedésekre 22 milliárd 300 millió koronát fordítottak,, vagyis az összes kiadások 25 százalékát. Az egészségügyre 4 milliárd 20 millió koronát fordítottunk, ami 3 7 szer több mint, az 1950-es évben. A kórházi ágyak szám

a 1937. évi 50.868 ról és az 1949. évi 74.352-röl 1953 ban 86.874.re emelkedett. Míg Marcel Prétnant sorbonnei egyetemi tanár adatai szerint a kapitalista vlágban 200 millió gyermek hal éhen és 400 millió 15 éven aluli gyermek hiányo. san táplálkozik, nálunk a gyermekhalandóság az 1937. évi 117-ről már 1948-ban 83-r

a csökkent és 1953 ban 1000 újszülött közül már csak 55 gyermek halt meg. Míg 1948-ban gyermekeinkről 200 gyermekorvos gondoskodott, számuk 1953. végéig 920.ra emelkedett. Azonban nemcsak a fokozott orvosi gondoskodás segít a gyermekSiaiandtóeág csökkenitésé ben. Államunk nagy gondot fordít az anyákról és gyermekekről való gondoskodásra bölcsődék és óvodák épí tésévei és létesítésévei. A nép egészségéről, az összes munkaképes polgárok számár

a munkaié he tőségek biztosításáról való gondos kodás, amely egyidejűleg a nők mun kába v

aló bekapcsolásának feltételeit is biztosítja, egyforma alkalmat te remt mindenki sizámára a legmaga sabb szakképzettség és a legmaga sabb műveltség elnyerésére. Ez az egyik bizonyítéka annak, hogy a szo. clalista rendszer olyan rendszer, amelyben nincs ellentét az összesség és az egyén érdekei között. Ezzel kapcsolatban még meg kell említenünk más tényeket is, amelyek azt bizonyítják, hogy a szocialista rendszer képes az életet boldoggá és örömtelibbé tenni. Az egyik ilyen tény nemzeti biztosításunk rendszere, szélessége, és mélysége is. Nemzeti társadalmunk termelésével annyi esz közt teremt, hogy 1953-ban 1,858.700 jíiradékot fizettünk ki, vagyis 63 szá zalékkal többet mint az 1937 es év. ben. 39 főiskolán 1953-ban 47.600 hallgató tanulhatott, akiknek ösztöndíj címén 118 millió koronát fizettünk ki. Ha összehasonlítjuk az egy fő iskolai hallgatóra eső 2100 korona ösztöndíj átlagot az 1953 as évben, az 1937. évi 484 koronás átlaggal, ezen a szakaszion is megnyilvánul az emberről való gondoskodásnak a ma és a tegnap közötti különbsége. Egész ifjúságunknak teljes középiskolai műveltséget nyújtunk. Az ipari és szakiskolák száma 1949 tői 91 száza lékkai emelkedett. A taniulók száma az ipariskolákban 99 sBátsalékkai, a mezőgazdasági éa erdészeti iskolák, ban 40 százalékkal é® a pedagógiai iskolákban 358 százalékkal nőveke dett. Csaknem 19.000 dolgozónk vé gez a főiskolákon távtanulást. Az ál lami imunklieíőtartalékok tanulóhe lyein a család pénzügyi megterhelése nélkül 1953-ban 76.500 tanuló tanult. a lakásoknak csupán 8 százaléka épült fürdőszobával és központi fűtéssel, ma 60—70 százalékban ilyen lakásokat épitünk. Polgáraink közül kevesen tudatosítják, hogy az egy főre eső átlagos 13 négyzetméterü la kásterüiettel a világ legkultúráltabb nemzetei közé tartozunk. A dolgozók kulturális és életkörülményei megjavitásíról való szüntelen gondoskodás megnyilvánul az utcák, terek, munkásnegyedek és tele pülések karbantartásán végzett mun. kában is. Azok a számadatok amelyeket felsoroltam, a közszükségleti fogyasz tás növekedésének és fejlődésének örömteli mérlegét adják. Ebben a nö vekedésben niegnyilvánul dolgozóink nak mint egésznek életszínvonala is. Ezzel egyidejűleg kialakul a közszükségleti fogyasztás magasfokú színvonala és alkalmat ad a legmagasabb egyéni élet- és kulturális színvonal elérésére is. Januárban a Nemzetgyűlés nagyon részletesen megtárgyalta a Csehszlo vák Köztársaság 1954. évi nemzet gazdasági fejlesztésének államtervé röl szóló törvényjavaslatot. E törvényről szóló vitában éppúgy, mint a Nemzetgyűlés bizottságaiban az 1954. évi költségvetésről szóló vitá ban is, az ötéves terv pompás ered ményein kívül, bírálólag elemeztük a hiányosságokat, amelyek az ötéves tervben nálunk mutatkoztak és amelyek problematikájával komolyan foglalkozott többek között a mult év szeptemberi kormánynyilatkozat. Az 1954. évi terv fontos lépést jelent e hüánycisiságcií kiküszöbölésében. Irányvonalat ad a nemzetgazdaság további fejlesztésére, a dolgozó nép Mondhatjuk, hogy az ötéves terv 1 é'etszínvcnal.'niak emelésére és a szo alatt az egész államban 500.000 em ber számára összkomfortos új laká sokat építettünk. Mig a háború előtt c

:iahzmus építésében való további bá tor előrehaladásra Csehszlovákiában. Jól gondoskodunk a tudomány és a technika fejlesztéséről Emii Vojanec, a Csehszlovák Nép. párt képviselője beszédében többek között ezeket mondotta: „A lakosság növekvö szükségleteinek kielégítéséről való gondoskodásunk, a szocialista termelés legmagasabb technika alapján való szüntelen növekedésére és tökéletesítésére támaszkodik. Ezért a tudomány és a technika népi demokratikus társadalmunkban tisztes helyen áll és felelős küldetést tölt be. Gondoskodunk a tudományos kutatás állandó fejlesztésérői és a haladó technika tartós fejlődéséről. Technikusaink és tudósaink az összes dolgozókkal együtt részt vesznek a szocia izmus felépítésében hazánkban és mi igyekszünk, hogy számukra jó munka és életfeltételeket teremtsünk. Arra törekszünk, hogy fejlődjék a munkások és technikusok gyümölcsöző együttműködése minden munkaágazatban, mert meggyőződésünk, hogy ez az együttműködés hazánk sikeres felépítésének egyik pillére. Gazdasági, politikai és kulturális életünk szükségleteivel összhangban gondoskodunk arról, hogy az iskolákban és a munkahelyeken új dolgozó értelmiség növekedjék fel, amely hazája és a népi demokratikus rendszer iránt odaadó, szak. májában ügyes és tehetséges. A kormány rendszeres gondoskodása a tudondfny fejlesztéséről, a tudomány és a kutatás támogatása, a dolgozó érteimiség szükségleteiről való gondoskodás, mindez a népi demokratikus rendszer vívmánya. Milyen volt a helyzet a háború előtt? A tudománynak és a technikának nyújtott állami támogatás kevés volt és csupán azokra a sza kokra korlátozódott, amelyeknél feitéte'ezhető volt, hogy az úl fe fedezések a kapitalistáknak újabb nyereséget hoznak és megszilár dltják hatalmi helyzetüket. A magánvállalatok is csak akkor érdeklődtek a tudományos kutatás eredménye-; Iránt, ha ezek sikert ígértek számukra nyereséghajszájukban. Gyakran megtörtént, hogy tehetséges egyének nem érvényesíthették kutató munkájuk eredményeit. München előtt nálunk az értelmiség idült munkanélküliségben szenvedett. A fiatalemberek elvégezték a közép., szak., vagy főiskolát, de nem találtak olyan munkát, amely megfelelt vonia képzettségüknek Aliandóan többezer munkanélküli mérnökünk, technikusunk és egyéb dolgozó értelmiségünk volt, akik inkább megfeledkeztek akadémiai címükről és szállodaportásnak vagy hasonló alkalmazásba mentek, csak hogy megéljenek. Az ái'talános nyugdíjintézet kimutatás szerint 1936-ban 25.000 biztosított egyáltalán nem kapott fizetést. Tovább; 50.000 hivatalnok és technikus havonta 500 koronánál kevesebbet keresett. Tudományos Intézeteinkben és a főiskolákon a nemdíjazott docensek százai dolgoztak. A hivatalokban és vállalatokban a fizetésnélkülí gyakornokok ezrei vagy az alamizsnával jutalmazott jelöltek ezrei dolgoztak. Mindennapi dolog volt, hogy az új erőket „próbaidőre" fogadták fel, tehát fizetés nélkül, úgyhogy ezeknek az alkalmazottaknak kellett saját pénzükből fizetni néha még a betegsegélyző illetéket is. A háború utáni években értelmiségünk helyzete alapjában megváltozott. Népi Demokratikus hazánkban a munkanélküliséget kiküszö böltük és épp így az értelmiség körében levő munkanélküliséget is. Az új üzemek százait építettük, pompás berendezéssel láttuk el őket, eme tük ipari termelésünk és mezőgazdaságunk műszaki színvonalát. új alapokra fektettük a kutató munkát és Így megnövekedett a munkalehetőségek száma a dolgozó értelmiség számára. Ma már a dolgozó értelmiség tagjainak ezrei valóban jó példával járnak elől a munkában. Ezt legjobban megmutatja a technikusok, mérnökök és a középmüszaki kádé rek nagy száma, akik a kitüntetett dolgozók között vanak. A mult évben a köztársaság elnöke 31 technikusnak Ítélte oda a köztársaság rendjeiét és 55 technikusnak a munkarendet. További 256 technikust a felépítésben szerzett érdemekért és a „kiváló munkáért" adományozott kitüntetésekkel jutalmazták. Ez azt bizonyltja, hogy műszaki értelmiségünk valóban hozzájárul a szocializmus felépítéséhez hazánkban. Műszaki fejlődésünk örömteli eredményei továbbá abból származnak, hogy a szovjet tapasztalatokra, a szovjet műszaki dokumentációra, valamint a béketábor többi országaival való együttműködésre támaszkodhatunk. Joggal állíthatjuk, hogy tudományunk és technikánk számos világjelentöségü sikert ért el. Es megvagyunk győződve arról, hogy ezen a téren a jövő években még döntőbb sikereket és győzelmeket fogunk eiérni. A beruházási tételekkel az állami költségvetés megteremti az előfeltételeket ahhoz, hogy további üzemekbe bevezessék a modern technikát és hogy megjavuljon az üzemek berendezése. A költségvetés megfelelő összegeket fordít a Tudományos Akadémiára, a fő. és szakiskolákra, amelyek ebben az évben nagyot fejlődnek. Az egyes minisztériumok költségvetési fejezeteiben gondolnak az alkalmazottak szakképzettségének fokozására, a kutató intézetek fenntartására, vatomint az összes többi olyan szükségletek, re szolgáló összegekre, amelyek technikánk és tudományunk fejlődésével kapcsolatban merülnek fel. A beterjesztett állami költségvetés egészében jól biztosítja államgazdaságunk szükségleteit és megfelel az 1953. szeptember 15-i kormánynyilatkozatban kitűzött vonalnak. A béke költségvetése 1954. évi állami költségvetésünk, amelyről éppen tárgyalunk —mondotta beszédében dr. Ivan Štefánik, igaz és meg nem tévesztő kifejezője gazdasági és politikai törekvésünknek, kifejezésre juttatja a szocializmus építésére való törekvésünket, népünk életszínvonala emelkedését, köztársaságunk megszilárdulását és megerősítését, a világbéke fenntartásáért folytatott harcunkat. Költségvetésünknek ezt a békés jellegét szükségesnek tartom különösen kiemelni. Abban az időben, amikor a kapitalista állami költségvetések fegyvercsörtetéstöl és az új háború előkészítését szolgáló összegektől hemzsegnek, büszkén állapithatjuk meg, hogy népi demokratikus költség/etésünk a békés építés költségvetése. MIBEN NYILVÁNUL, KÖLTSÉGVETÉSÜNKNEK EZ A BEKÉS JELLEGE? Elsősorban abban, hogy költségvetésünk gazdasági tervünkön alapul, biztosítja a békés építés alapját. Nemzetgyűlésünk bizottságainak munkájában alkalmunk volt megismernünk költségvetésünk egyea fejezeteinek összegeit és konkrét számok alapján győződhettünk meg arról, hogy minden egyes fejezetben mily világosan visszatükröződik a békés építésnek ez a jellege. Építő erőfeszítésünk célja nem a néhány nagykapitalista magánjövedelme b

;ztosításának érdekében való fegyverkezés, hanem célunk a termelés fokozísa. a fogyasztás biz tosítása a nemzeti jövedelemnek olyan elosztása, hogy a szocializmus közgazdasági alaptörvénye szerint egyre fokozottabb' m érékben biztosíthassuk néoünk növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek fedezését. Gazdasági tervünkre építve álla mi költségvetésünk feltételezi a fogyasztási ipar fejlődését, a lakosság ellátásának megjavítását, a lakosságnak nyújtott szolgálatok, a lakásépítés megjavítását, a kulturális szükségletekre, a testnevelésre és dolgozóink fokozott életszin. vonala valamennyi szükségletére fordított kiadások növelését. Számunkra, szlovákiai dolgozók számi r

a kétszeresen örvendetes az p. kö rillmény, hogy Sz'ovákia részvétele a termelésben és fogyasztásban emelkedik. Mérhetetlen sikert értünk el abban, hogy Május 9. Alkotmányunk alapján hazánk nemcsak jogot ad mindenkinek a munkára és kötelességgé teszi a munkát, hanr»m gyakorlatilag minden egye" oolgárn,ak biztosítja a munkaalkalmat. A KULTURÁLIS ÉS SZOCTATIS: ÉPÍTÉSBEN ELÉRT EREDMÉNYEK megszilárditják a népi demokrácia iránti szeretetet és harcra mozgósítanak a békéért. Az ember egészségérői gondoskodásban mér. hetetlen ellentétet látunk a múlt és a jelen között. Nemcsak a paraszt emlékezik vissza arra, hogy feleségének vagy gyermekének operálása előtt először a sebész, a főorvos asztalára le kellett számolnia az ezreseket. Számára nem volt mindegy, hogy el kellett adnia egyetlen tehenét, hogy pénzt szerezzen a gyógyításra. A betegség a parasztcsaládban a család teljes anyagi romlását jelentette. Ma egészségügyi téren már annyira va. gyünk, hogy gyakorlatilag minden ember, akinek kórházban keli gyógyulást keresnie, ingyen gyógyítást élvez. Ugyanez a helyzet a szociális téren is. Elaggott parasztjainknak sokkai jobb a sorsuk, mint a kapitalizmus alatt elaggott földműveseknek. Járadékélvezöink. az öregségi járadékot élvezők hálásan értékelik az állam szociális gondoskodását. A békemozgalom közöttük meggyőződéses békehívekre talál. Népünk, Szlovákia és az egész ál lam gazdasági, kulturális és szociális fejlődésére úgy tekint, mint köz társaságunk egységének és szilárdságának biztosítékára és egyben mint a békeharchoz való hozzájárulásra, mert a boldog, virágzó Szlovákia az erő

s népi demokratikus Csehszlovák Köztársaságban minden erejével a haza felvirágoztatásáért és a világbéke megszilárdításáért fog dolgozni. KÖLTSÉGVETÉSÜNK BÉKÉS JELLEGÉT MUTATJA A KÖZTÁRSASÁG VÉDELMÉRŐL SZÓLÓ FEJEZET IS. Igen, békét akarunk, dolgozni akarunk érte, de meg is akarjuk védeni. Ezért fordítunk a köztársaság védelmi képességének blztositására és erősítésére anyagi eszközöket. A védelemre és biztonságra fordított kiadások költségvetésünk összkiadásainak 8,9 százalékát teszik kl, amiben benne foglaltatnak a tűzbiztonság és a tűzbiztonsági testületek költségei is. Abban az időben, amikor a kapitalista államok költségvetéseinek 70 százalékát támadó fegyverkezésre fordítják, ez a százalék már magában véve a mi költségvetésünk békés jellegét bizonyítja. Ez azonban nem Jelenti azt, mintha köztársasá. eimk védelmére és biztonságára nem készülnénk fel megfelelőképpen anyagi téren is. Tudatosítanunk kell azonban, hogy a tőkés országoknak nem segítenek a fegyverkezésre fordított milliós é

3 milliárdos összegek, mert az állam és az állam rendszerének ereje és szilárdsásra elsősorban 'a nép erkölcsi és oolitikai egységétől, hazája védelmére való elszántságától függ. Legyen ezért az állami költségvetésnek ez a meetárgyalása szá'óinkra olyan alkalom, hogy mint a csehszlovák nép képviselői világo. san kijelentsük, népünk és hazunk anyagilag és erkölcsileg felkészült a békés építés, a világbéke ellen Irányuló minden támadás visszaverésére Köztársaságunk anyagiiae és erkölcsileg felkészülve, a vil*•» béketáborának bástyájává vá«k. amelyet a világ első nagyhatabva. t Szovjetunió vezet, mert világos előttünk, hogy míg a tőkés orsz*. -okban mé? vannak a békének ellenségei. kötelesek vagyunk feleV"sen gondoskodni hazáik védelméről, népi demokratikus íllamunk magasfokú védelmi képességéről. Dr. Štefánik kénviselö bcéd'ben továbbá rámutatot' arra ho<rv q kapitalista államok k'á'tsé—eté-ei mily magas összegeket fordulnak 'tatoral célokra és téri vek'"el bizonyította. hogy sz llyei kô^sérn-etések nyomor-óságba dö^t'k a dolgozók millió

s tömegeit, és ezt mondotta: Lényeges és alapvető el'entét áll fenn mind a közgszdnságt mlrd a politikai koncepcióban. Ez a különbség még élesebben nyilvánul meg a mi gazdaságunk és a kapitalista gazdaság eredményeiben A BÉKÉS GAZDASÁG EREDMÉNYEI JÓL ISMERTEK ELŐTTÜNK. Ezek az eredmények a kommunizmus megvalósított építkezései és az állandó árleszállítások a Szovjetunióban, az életszínvonal gyors emelkedése a népi demokratikus államokban. Köztársaságunkban örömmel és büszkeséggel vettük tudomásul békés gazdaságunk eredményeit a gottwaldi ötéves terv eredményeinek kiértékelésénél Láttuk, hogy békés gazdaságunk termelésünk fejlődését, az anyagi és kulturális feltételek megjavulását vonta maga után olyan mértékben, amilyenről népünk a kapita'izmus alatt nem is álmodott. Nekünk Szlovákiában ezzel kapcsolatban ismételten értékelnünk kell Szlovákia építésének és iparosításának eredményeit, amelyek mindennél világosabban bizonyítják, hogy a békés népi demokratikus gazdálkodás hallatlan ütemben helyre tudja hozni és ki tudja küszöbölni a mult bűneit. Békepolitikánk tehát agyben a gazdaság fejlődé-"íek, az életszínvonal emeikedé'ér-'lí, a lakosság növekvö szükségétéi egy. re jobb kielégítésének politikája